Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-20 / 188. (2409.) szám

A MAGYAR KATOLICIZMUS ÜNNEPÉRE írta: Forgách Géza géböl a, krisztusi szeretet magaslatára fölemel­kedni tudó, s az európai művelődés és haladás egyik büszke hordozójává, gigantikus tartóosz­lopává fejlődött magyarság ideálját jelenti Szent István állam-férfiúi bölcsessége és Szent Imre keresztény élet&zentsége. Emberi és nem­zeti nagyságuk kilencszáz esztendő ködén ke­resztül is a maga teljességében áll előttünk s bennük az európai magyarság első nagy meg­nyilatkozását szemlélhetjük. Az ő életművükkel történelmi útjára indult európai magyarság le­het csakis éltető levegőnk a mai adottságok kö­zött: a szociális, gazdasági és kulturális létpro­blémák vészesén háborgó tengerében is. Nincs más utunk, nincsenek más eszközeink, nincse­nek más lehetőségeink ahhoz, hogy holnap is magyarok: erősebb magyarok lehessünk. Az örök magyar lélek, az emberi haladás egyik végtelen értékű és nélkülözhetetlen len­dítő ereje nyilatkozik meg csodálatos szépségé­vel a mostani ünnepségekben, amelyekhez ne­künk, szlovenszkói és ruszimszkói magyaroknak is közünk van. Ünneplő lélekkel csatlakozzunk tehát az első magyar szentek drága ereklyéit hordozók körmenetéhez és merítsünk erőt. a ma­gyar tegnap nagy tanulságaiból a mn és a hol­nap súlyos küzdelmeihez. A iseptem^éri népsi^vetségi ülésszakon Tarcüou weseti a francia delegációt Briand ismét háttérbe szőrűi — II franciák „takarékossági offenzivéja" Prága, augusztus 19. Amikor e sorok a rotációs gép hengerein ke­resztül elindulnak a száztornyu Prágából Szlo- venszkó és Ruezinszkó felé, Budapesten a ma­gyar katolikusok százezreinek s a világ katoli­kusai tízezreinek jelenlétében szinte fölülmulha- tatl'an, ragyogó külsőségek között tartja diadal- utját a Dunán Krisztus, a. keresztény lelkek Ki­rálya. S amikor e sorok eljutnak a szlovenszkói és rU'Szin&z'kód magyar olvasók szemei elé, Bu­dapest. magyar ünnepi díszbe öltözött főútvona­lain méltóságteljesein hömpölyög a Szent István jobbját és Szent Imre ereklyéit kísérő ember- folyam A magyar katoKcizmns és az egész magyar­ság világraszóló, nagy ünnepet ül Szent Imré­ben és Szent Istvánban az egyház szentjeit, de az ezeréves nemzeti lét nagy héroszait is ttn- nepE. Az európai kultúra alapjaira épitő, a krisztusi szeretet megmérhetetlen mélységeit magába fogadó, a barbár Kelet határmesgyéjén a müveit Nyugatot képviselő, s a történél mi el­hivatottság nagy nemzeti ideáljait hordozó ma­gyar nemzet ünnepe ez. A jelenkor tragikus problémáival küzködő, anyagiakban mérhetetlenül leszegényedett, mo­dern magyar társadalom hitet tesz ma az örök­ké aktuális, örökké modem nemzeti ideálok mellett. Az európai magyar élet ideáljai ezek, amelyben a tegnap, a ma és a holnap a szer­ves fejlődés egységébe olvad. A fejlődés kez­dete az Európát a Duna és a Tisza partjaira telepitő István és Imre voltak, a folytatás mi is vagyunk, minden ma élő magyar, a kisebbségi sors keresztjét hordozó magyar is. Ideálok nélkül nincs igazi fejlődés és nincs reményekre jogosító jövő. A technikai civili­záció mérhetetlen lehetőségei és csodával hatá­ros valóságai közepette is mérhetetlenül szegé­nyek és kimondhatatlanul elhagyottak vagyunk ideálok nélkül. A nagy nemzetek is, amelyek pedig a technikai fejlődés eredményeit szinte százszázalékosan kiélvezhetik, nagy nemzeti ideálok szolgálatában élik a maguk nagyvona­lú életét; — hogyan lehetnénk meg mi, kicsiny, elhagyatott, a világ terített asztala mellől el­zavart, rokontalan nép nemzeti célok, erkölcsi ideálok nélkül? Különösen mi, kisebbségi magyarok, valósá­gos elemi érövéi érezzük a nagy éteridé állok el- hom ályo sithatatílan ragyogásának szükségessé­gét. Nekünk az emberi sors országútján a leg­kevesebb kenyér és a legtöbb nélkülözés, a leg­kevesebb öröm és a legtöbb 'ájdálom, a legke­vesebb jog és a legtöbb méltánytalanság, a leg­kevesebb megértés és a legtöbb gyűlölködés ju­tott osztályrészül. Elesettségünikben, végtelen nagy szegénységünkben, meg nem szűnő és sohasem enyhülő, a létünkért szakadatlanul folyó önvédelmi harcunkban vájjon mi erősítse meg Öntudatunkat, mi acélozza meg gyönge erőin­ket, mi tegyen képessé bennünket a kitartásra, ha nem a halhatatlan nemzeti lét örök ideálja, a magyar lélek: a nemzeti géniusz? A kor szavát megértő, a pogányság sőtétsé­Párits, augusztus 19. A Répnblique in­formációja szerint Tardieu francia minisz tenejnők ta éviben maga vezeti a lüépszö- vefeég ülésszakára induló genfi delegá­ciót. Szeptemberben (Jeniben a miniszter­elnökön kívül Briand külügyminiszter, Maginot hadügyminiszter és Lebrun, a szenátus al elnöke képviselnék Franciaor­szágot. Ha a République híre megfelel a London, augusztus 19. Az Indiai kormány legújabb harctéri jelentése a pesavarkörnyéki helyzetet továbbra is súlyosnak mondja. A legutóbbi napokban sikerült az afridi törzset a határ mögé szorítani, de valószínű, hogy a lá­zadók újból betörnek a síkságra. A határ kö­zelében elszórt katonai őrszemek továbbra is veszedelemben forognak és a kormány elhatá­rozta, hogy sorra megerősíti őket — A Mor- ning Post jelentése szerint Kalkuttában tegnap óriási tiltakozó fölvonulás voft, amely alkalom­ViaTsó, augusztus 19 Daszynsky lengyel szejmmarsall, az öreg népttribun és Pil­sudski egyetlen komoly ellenlábaisa, teg­nap Szkawina keletgaliciai városban egy munkásotthon alapkőletételénél nagy­jelentőségű belpolitikai beszédet mon­dott. A marsall v iránit Lengyelország éle­te a szükség és a nélkülözések jegyében áll. A hivatalnokok és a kormány alkal­mazottai éheznek, a kereskedők esődbe valóságnak, Tardieu hosszabb szünet után folytatja külpolitikai aktivitását, amelyet Hágáiban és Londonban kezdeti; meg. A rendkívül agilis francia miniszterelnök egyetlen ügyet sem biz munkatársaira, még a küllőimben rendkívül becsült Briand- ra sem és a francia állam sorsát önmaga kívánja intézni mai a lakosság angolpárti része tiltakozott a kormány engedékeny politikája ellen és rossza- lását fejezte ki, hogy a börtönben ülő naciona­lista vezérek és a kormány kiküldöttei között tárgyalások kezdődtek. A Daily Telegraph dip­lomáciai munkatársa részleteket közöl abból a levélből, amelyet Gandhi és Negru az alkirály- hoz intéztek. A nemzeti vezérek elismerik, hogy az angliai konzervatív és liberális ellenzék Lon­donban megnehezít! a munkáspárt tervét és el­gáncsolja a dominiumi alkotmány megadását. jutnak, a gyárakat sorra bezárják. Len­gyelországban ma mindenki elégedetlen s ebbe® a súlyos helyzetben a nép elől el­zárták a menekülés útjait. A szejm nem ülésezik, a kormány hallgat, de a nép bel­ső elkeseredéssel tombol. Nincsen senki, kérdezi Daszynsky, ?ki megoldja a súlyos problémákat? Él Lengyelországban egy férfiú, akitől rendkívül sok függ. Ez az ember Pilsudski József, aki 192ő-ban Párás, augusztus 19. Mint ismeretes, Tar­áiéul francia miniszterelnök bejelentette, hogy az államháztartás tehermentesítésére nagyarányú takarékos sági offenzlvába kezd. A miniszterelnök elnöklete alatt ma a nri- ni szterelnökségein összegyűltek a szakmi­niszterek s közösen megbeszélték, hogy az egyes rés szór tokban mily módon kellene a takarékoskodást megkezdeni. Gandhi azt követei!, hogy az alkirály és az an. goi kormány Ígérje meg, hogy a legközelebbi hindu—angol konferencia a dominiumi alkot­mány jegyében fog lefolyni, s a munkáskor­mány a dominiumi alkotmány politikáját a sa­ját politikájának ismeri el. Garanciaképpen az indiai kormány bocsássa szabadon a politikai foglyokat s rekompenzációképpen Gandhi azon­nal megszünteti a passzív rezisztencia hadjá­ratát. fegyveres erővel magához ragadta a kor­mányzást és a mai rendszerrel uralkodik az országban. Pilsudski József bármely pillanatban megváltoztathatja a mai poli­tikát. Éppen azért Daszynsky Pilsudski József lelkiismeretéhez folyamodik s arra kéri, hogy vessen véget a mai kormányzá­si rendszernek, mert a mai uralom úgy bánik a lengyelekkel, mintha háborúban meghódított nép volna. Gandhi bizonyos feltétetek mellett hajlandó végetvetni a hindu szabadságmozgalomnak A népvezér rokonszenvvel ir a munháskormányrót — A pesavari helyzet Daszynsky lengyel szelmmarsal sötét színekkel ecseteli Lengyelország helyzetét Az élet a szükség jegyében áll — Minden Pilsudskytől függ Ma! sráüRwm*" I évf. 188. (2409) szám ■ Szerda * augusztus Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A j i »■ » • 7r'77 '7* ”/7 Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SZlOZtCTlSZrCOl 6S TUSZ1TISZKOI BÍtQTiZCrCl VCLVlOk. H. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. nn/ifilrni rmniinnin r- Prága 1L, Panská ulice 12. 11). emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszerkesztő: (JVULikui uu.fjuu.fj/u Felelőt tzei tetető: Telefon: 34184. Egyes szám ár. 1.20 Kő, vasárnap 2.-K6 DZURANYl LÁSZLÓ FORGACt, ' ’ SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom