Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-19 / 187. (2408.) szám

Az északfranciaországi sztrájk bérmozgalomból politikai Karccá fajult A polgári sajtó a sztrájkotok oldalán - Ellentét a kormány és a munkaadók között — A szociális biztosítás következményei A maradékbirtokosok szanálása Szlovenszkó, augusztus 18. A gazdasági krízis fogai mindent felőröl­nek; igy kikezdték a maradékbirtokosokat is. Az uj „nemesség" kényelmetlenül érzi ma­gát maradékbirtokán, melyet sok esetben ingyen, vagy legmélyebben leszállított áron kapott a földhivatal tél, amely erre vonatko­zó statisztikáját még mindig elfeledte közzé­tenni. A mezőgazdaság ma sebogysem rentá­bilis, még a maradékbirtokokon sem, ezt készséggel elismerjük. A cseh nemzeti de­mokraták lapja szerint, ma a maradékbirto­kokon „a hitelezők garázdálkodnak" és a né­met várományosok türelmetlenül nézik, hogy ezek a birtokok mikor esnek az ölükbe. En­nek a lapnak alkalmi főfájása igazán csak a rossz hangulat szüleménye. A hitelezők min­denütt „garázdálkodnak", ahol pénzük ve­szélyben forog és ez a hangulat-cikk majd­nem arra enged következtetni, hogy a cseh maradékbirtokosok német hitelezőktől szo- rongattatnának^ ami még feltevésnek is naiv. A maradékbirtok nemcsak a történelmi országokban érkezett el a krízishez, hanem Szlovenszkón is, ahol szintén kényszeregyez­ségek vannak folyamatban a maradékbirto- kosok kérelmére. Ha egyszer az egész orga­nizmus beteg, akkor azt aligha lehet meg­gyógyítani Udrzsal vagy Bradáes miniszter urak ígéreteivel, egyáltalában ezek a minisz­terek nem is ígérhetnek semmit a maradék- birtokosoknak parlamenti hozzájárulás nél­kül, ehhez pedig igazán aligha tudnának többséget kapni. Nagyon figyelemreméltó jelenség a mara­dékbirtok válsága, ami azt jelenti, hogy a régi földbirtok-maradványok válsága már sokkal korábban beállott A maradékbirto­kot nem terhelte olyan nagy adó, mint a régi legitim birtokot, és számos kedvezményt ka­pott az államtól, amelyek közt első helyen említjük fel a kedvező mezőgazdasági hite­leket. Ezek a hitelek forognak most vesze­delemben, de ezeket mind a cseh bankok és az állami támogatásban részesülő szövetke­zetek nyújtották a maradékbirtokosoknak, akik pár évvel ezelőtt a legkedvezmé n yezet- tebb hiteligénylők közé tartoztak. De meg­sínyli!?: a maradékbirtokosok kényszeregyez­ségeit azok a kereskedelmi cégek is, ame­lyek előzékenyen és szívesen hiteleztek a hangadó és szerepvivő férfiaknak, amint egyes vidékeken magukat a marad ékbirío- kos urak viselték, akik a járási bizottságok­nak lettek — nem ugyan választott — de ki­nevezett tagjai és elhelyezkedtek a cseh ban­kok fi Máikéinak vidéki expozituráiban is. Befurakodtak az adókivető bizottságok szak­értői sorába és ott mentették a menthetőt maguk számára. Az aranjuezi szép napoknak azonban vége szakadt a búza válságával és Kanada elin­tézte a maradékbiríokoknak prosperitását is ép úgy, mint a régi nagy és középbirtokokét, ahol a termelés jutott válságba részben a termelő eszközök drágasága, részint a köz­terhek elviselhetetlenül nagy súlya miatt. Persze a legkönnyebb dolog lenne a mara­dékbirtokot úgy szanálni, hogy újabb nem­zeti ajándékokat osztanának ki részükre és a volt párt titkár, képviselő meg más politikai nagyságok számláit az állam fizetné ki. Ez a felfogás amilyen erkölcstelen, mert más ál­lampolgárokat károsítana meg, kivihetetlen* is, mivel akkor semmi szin alatt sem ma­radhatna. el a többi birtokosok kártalanítása és t&mogatáca aem. Bbbo pedig a pénzügyam Páris, augusztus 18. Az északfranciaor­szági általános sztrájk, amely bérmozga­lomként indult és immár négy hét éta tart, lassan-lassan politikai jellegűvé alakult át. Ez ahból is kiviláglik, hogy a mérsékelt polgári sajtó egyik része, élén a mindenütt elterjedt Petit Parisiennel, határozottan ál­lást foglal a munkaadók ellen és a sztrájko­lok mellett. A lap szerint az észaíkfrancta- országi határvidék lakossága kénytelen volt sztrájkba lépni, mert a munkásság tekin­télyének feladását jelentette volna, ha elfo­gadja a munkaadók ajánlatait. A mérsékelt polgári sajtó magatartása nagy feltűnést keltett Párásban. A szokatlanul éles han­MagdebuTg, augusztus 18. Seeckt tábor­nok, a német birodalmi őrség volt pa­rancsnoka, aki eddig visszavonult a párt- politikai élettől, most meglepetésezeríie® a német néppárt magdeburgi választási listájának élléin jelöltette magát és tegnap el is mondta első kortesbeszédét. A kül­földet különösem a beszéd két pontja ér­dekli. A jobboldali radikálisok annakide­jén sokáig ostromolták geécktet, hogy lépjem soraikba, de a tábornok visszauta­sította a közeledési kísérleteiket, aminek következtében csakhamar a nemzeti szo­cialisták támadásainak központja lett és állítólag merényletet is terveztek ellene. Seeckt tegnap is hangsúlyozta, hogy ellen­zi a radikális politikát. A másik érdekes pont a tábornok külpolitikai orientációja. Annak idején úgy tudták Seecfctről, hogy az oroszHttéanet együttműködés híve és katonai szövetséget tervez a német biro­dalom és Szovjetoroszország között. A tá­bornok tegnap nyomatékosan kijelentette, niszter ahogy mi megismertük, soha bele nem megy. A földhivatal, amely ma adóssá­gokkal Működik, állítólag éppen a maradék- birtokok qüőny-árakom való eladása miatt, szanálni nem tud. A szanálásból elég volt a törpe birtokosságnál, a telepeseknél, akiket adóelengedéssel, olcsó kölcsönnel, gépek ajándékozásával segített a földhivatal. A ma­radékbirtokosok tehát legálisan nem számít­hatnak arra, hogy az állam segélyezze őket azért sem, mivel a legtöbb a gazdálkodáshoz mitsem értett és igy saját maga okozta anyagi romlását. A maradékbirtokok olyan kezeken is van­nak, amelyek ezt a válságot egészen bizo­nyosan megússzák minden baj nélkül, mert a magas és legmagasabb állásokat betöltő politikai egyéniségek egyéb jövedelmei bő­ven fedezik a maradékbi rtoknak deficit­jét, ami egyébként ezeknek azért sem okoz got elsősorban a munkaadók, különösen a texíilkonzoreium vezetőségének magatartá­sából magyarázzák, mert az északfrancia gyárosok nemcsak a munkássággal szem­ben mutattak hajthatatlanságot, hanem a kormányt sem vették semmibe és nem fo­gadták el a munkaügyi miniszter meghívá­sát, aki közvetíteni akart a munkaadók és a munkások között. Az a válasz, amelyet a miniszter meghívására adtak, udvariatlan volt. A konzorcium és vezetője, Desiré Ley, akiről art rebesgetik, hogy a háború­ban a ném^tpegszállás alatt a hódítók­kal rokonszenVfc.wtt, állítólag hallgatólagos támaszt talált a Tardieu-kormány egyes hogy nem ellenzi a külföldről jövő támo­gatást, még ha Oroszország felől érkezik is. Ezzel a kijelentéssel a tábornok meg­erősítette a róla régebben elterjedt híre­ket. — A belpolitikában a német néppárt jelöltje feltétlenül a polgári pártok össze­fogása mellett nyilatkozott és hangsúlyoz­ta, hogy véleménye szerint a szociálde­mokratákkal nem szabad szakítani, mert hosszabb ideig lehetetlen a munkások London, augusztus 18. A Moming Post | sanghai külön tudósitója szerint a kínai nemzeti hadsereg tényleg megszállotta Osianfut. Ez a siker fordulópontot jelent a kínná polgárháború történetében. A Pe­kingiben székelő északi kormány megerő­síti, hogy a sansz! csapatok egy része nem nagyobb gondokat, mivel nem magúk gazdál­kodnak, hanem bérbeadták nemzeti ajándé­kaikat. Az az osztály pedig, amely maga gazdálkodik a maradékbirtokokon és arra adósságokat csinál, gazdálkodását a drága gazdasági felszerelés beszerzésével hitelben kezdte meg, ugyanolyan rizikót vállalt, mint a régi birtokokon megmaradt gazdák, akiket senki sem támogatott, hanem ellenkezőleg, akik a nagyobb terheket viselték. A maradékbirtok kényszeregyezsége a gaz­dasági válságnak a beszédes bizonysága és mementő azoknak a cseh közgazdász urak számára, akik a legutóbbi napokban éppen arról fuvoláztak, hogy ez a válság a csehszlo­vák köztársaságot nem is érinti mélyebben, hanem az átmeneti jellegű és múló jelenség. Most be kell látni ok, hogy a gazdasági élet törvényszerüsége nem kiméi senkit és kímé­letlenül sóderja le magával a hullámvölgybe minisztereiben, mert sok miniszter ül a kormányban, aki ellensége a szociális biz- tositának. Mint ismeretes, a sztrájk úgy ke­letkezett, hogy a munkaadók nem voltak hajlandók a kötelező szociális biztosításból eredő újabb anyagi terheket magukra vál­lalni és azt követelték, hogy a biztosítás illetékeit a munkásság a maga béréből fi­zesse. A Petit Párisién és több más kor­mánypárti lap magatartásából azonban ki­világlik, hogy a kabineti túlnyomó több­sége nem hajlandó feláldozni a sok évi küzdelemmel végre kivívott szociális bizto­sítást és a reakció aknamunkája ellen for­dul. milliói ellen kormány ózni. A munkásság­nak joga van résztvenui a kormányzás^ bán. Máskülönben azonban efllemerte a szocialista gazdasági kísérleteket és élen sem elítélte a szocialistáik poroszországi magatartását. Mint isimer estes, a porosz or­szággyűlésen a szociáldemokraták 1918 óta vezető szerepet játszanak éts állandóan kormán ytámogatók. tudott átkelni a Sárga folyamon és a nem-' zeti hadsereg fogságába került. A vereség következtében az északi csapatok Tiencsinig visszavonultak. Ha a déli hadsereg további ra is előnyomni, akkor az északiak kényv telenek főhadiszállásukat, Tcsilit is kiüli-' teni. azokat is, akiket a hullámok szerencsejátéka a magasba dobott fel. Ezen felül lelki isme­retben vádat is kell, hogy érezzenek azok, akik a maradékbirtok intézménnyel a poli-' tikai és párt-érdemeket kívánták jutalmaznia A maradékbirtokokat elvonták az igazi mezőgazdasági hivatási! és foglalkozású la­kosság legszegényebb rétegeitől és odaad­ták jómódú vagy dúsgazdag egyéneknek. Ezzel elősegítették a kommunizmusnak ter­jedését és ezért felelősek maradnak szociális téren is, de ki tény észtették a mezőgazdasági munkanélküli séget, amely éppen Szloven­szkón katasztrofális méreteket öltött. Az a: maradékbirtok, amely nem tud a maga alap­jain megállni, nem életképes és igy minden állami támogatása perhorreszkálandó. Az ál­lam milliói nem erre, hanem a válságba ju­tott egész mezőgazdaság támogatására valók minden protekció kizárásával. Seekt tábornok a német politikai arénában A tábornok a radikalizmus ellen - A német néppárt listavezetője Az orosz-német katonai együttműködés kérdése inii nw .iMiaiuiwiaww. Nanleing végleg leverte a ü mMésxalcS V Mai ssámunk 12 afcTal « IX. évf. 187. (2408) szám * Kedd <* 1930 augusztus 19 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A j _ r *• «• • 7" 77 '7* * , / Szerkesztőség: Prága 1U. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, A SZlOVenSZ/cOl eS TUSZlTlSzkoi elleTlZekl partok 11. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& _ TUinilnnifL c Prága IL Panská üliee 11 111. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több Főszerkesztő: P P P Felelői szerkesztő. Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—-Ké. DjtURANYl LAS3ÍLO FORGACFj GFXA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom