Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-02 / 174. (2395.) szám

8 •maxM-MAG^AR-mraiSP Fordson-Service Fordson és Olivér ekék teljes alkat­rész-raktára. — Megrendelések a be­érkezés napján azonnal elintéztetnek. Kérjen ingyenes Fordson-alkatrész katalógust: és árjegyzéket a legrégibb traktcreladásl cégtől: B. PÁMEK &. SPOL , Praba II., P0H6 6. Telefon 309-2-5. Szolid kép* «e!8k kerestetnek. — önmagát sebezte meg, hogy sikkaszthas­son. Frankfurtból táviratozzák: Néhány nappal azelőtt beszámoltunk arról a vakmerő rabtótá- madátsról, amely a frankfurti jótékonysági hiva­talban történt. Surecik felügyelőt hivatalos helységében vérrel borítva találtál? meg és a hivatal pénztára ki volt fosztva. A támadók azt a tízezer márkát vitték magukkal, amelyet Sureok aznap vett át a központtól, hogy a gyá­molítottak között szétossza. A vizsgálat folya­mán egyre több és több súlyos gyanuok me­rült fel Sureck ellen, úgyhogy ma a bizonyí­tékok súlya alatt megtört és a kórházban kénytelen volt beismerni, hogy a pénzt ő tulaj­donította el és a támadás meséjét csak kitalál­ta. Először is hozzátartozói kénytelenek voltak beismerni, hogy a revolvert, amellyel Suxecket megsebezték, az ő tulajdona volt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Sureck sérülése egészen könnyű és Olyan óvatossággal lőtt a mellébe, bogy nemesebb részeket egyáltalán nem sértett meg. Felgyógyulása után azonnal fogházba kerül. A jótékonysági hivatal emberei Sureck lakásán és hivatalában lefoglalták az összes iratokat, mert az a gyanú merült fel, hogy bűnös üzehneit már hosszabb ideje foly­tat ja. —A fehér halál áldozatai. Parisból távira­tozzák: A francia Aípesekben a fehér halál tegnap üjbél két áldozatot követelt. Két sváj­ci turista, akik a Mont Blanoot akarták meg­mászni, biztositókötelük elszakadása követ­keztében egy 400 méteres mélységbe zuhan­tak és szörnyethaltak. Vidám rovat Az amerikai lapok most egy mulatságos esettel szórakoztatják olvasóikat. J. A. Farradan New- Orleansból levelet irt a legnagyobb amerikai la­poknak és ejpanaszolta, hogy eddig be tudta tar­tani az alkoholtilalom rendelkezéseit, de most egyszerre úgy érezte, feltétlenül szüksége van egy kis italra. Megkérdezte egyik barátját, hogyan lehetne legitim utón egy kis szeszhez jutni. Azt a tanácsot kapta, menjen el a patikába. A patikus sajnálkozva fogadta: — Sajnos, nem tehetek semmit, szeszt csak ak­kor adhatok, ha kígyó csípte meg. — 3ícg tudná nekem adni a legközelebbi kígyó eiméí? — kérdezte Farradan. Megkapta a elmet és tíz perc múlva a kígyó tulajdonosával állt szemben, akinek kijelentette, hogy szeretné^ ha a kis hüllő megcsípné. — Nagyon szívesen, — fele71' az állat tulajdo­nosa, — fáradjon ide két hét múlva. — Szent Isten, két hét, hiszen az rettentő idő. — Sajnálom uram, de a legközelebbi tizennégy napban kígyómnak minden perce le van foglalva. * Egyik némtet lapban olvassuk a követke­ző igen jellemző viccet: Egy berlini nagy filmvállalat sajtófőnöke fél 9-től fél 12-ig „lóg“ a telefonkészüléken és szakadatlanul, beszél — magyarul. A di­rektor dühösen rászól: — Hallja, most már elég volt! Amióta az irodában van, folytonosan magánbeszélge­téseket bonyolít le. — Magánbeszélgetéseket? — csodálkozik a sajtófőnök — hivatalosan beszéltem a berlim szerkesztőségekkel! ■— Nyitra város képviselőtestületének rend­kívüli közgyűlése. Nyitrai tudósitónk jelenti: A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén több nagyionto&ságu városi ügyet tárgyalt le. A föl­építésre váró polgári iskola ügyében ismertet­ték a minisztérium kivánságát, mely szerint a .város a fölajánlott ingyentelken és évi 7000 korona fönntartási költségen, valamint az egy- ezersmindenkorra nyújtott 50.000 korona segé­lyen kivül fedezze az összes dologi kiadásokat (fűtés, világítás stb.), ami mintegy 70.000 koro­na évi megterhelést jelentene. A városi képvi­selőtestület oly értelmű határozatot hozott, hogy ezen újabb terhek vállalása meghaladja a város anyagi erejét, miért is föliratot intéznek a minisztériumhoz, hogy ettől a kívánságától álljon el. A városi házakba a város beszerelteti a vízvezetéket, mely munka mintegy 100.000 koronát fog fölemészteni. A munkát — tekintet­tel arra, bogy az egyes ajánlatok között nem voltak lényeges differenciák — fölosztják a nyitrai vizvezetékszerelési vállalatok között, bogy Így a munka gyorsabb befejezést nyerhes­sen. Á folyószabályozás többi szakaszainak munkáit a beérkeztt pályázatok alapján a Do- lezsel és Redlich cégnek adták ki. A képviselő- testület elutasította azt a fölmerült indítványt, hogy a vizvezetékszerelési költségeket a város fedezze és állítsa be az általános költségvetés­be, amennyiben ez az eljárás sújtaná azokat a háztulajdonosokat, akik kis házikókkal rendel­keznek. A kapcsolási munkákat az egyes háztu­lajdonosok lesznek kötelesek fedezni. A köz­gyűlés az esti órákban ért véget. A „bools" meseországa A bools: Hal, Az ország: Hollandia — Az ital jó, akárcsak a hollandus, akinek országa szép, kedves, tiszta, gazdag és boldog Budapest, augusztus 1. A dumaparti kávöház terraszán szódavízzel hí­gított; rendkívül drága raritlást szivünk szalimaszá- lon: a bools nevű méregerős italt. Méregerős és méregdrága. De csak itt nálunk, mert szülőhazájá­ban, Hollandiában, mondhaitnók, nemzeti ital. Olcsón mérik és a derék hollandusok megszokták: m utaltságaikon tekintélyes kvantumokat eregetnek Le belőle a torkukon, anélkül, hogy temperamen­tumuk túllépné az állattan kedélyességet. Partnerem, aki tegnap jött haza a tenger szintje aló süllyedt ország fővároséiból, az eindbovemi há­romnapos ,,Kermá®s“-en, a magyarországi búcsú hollandus változatán annyira megkedvelte ezt az elsőrangú italt, hogy egyelőre nem hajlandó vissza­térni a cherryhez, a konyakhoz és egyéb duma parti kávéházi italokhoz. A bools legfrissebb lelkes magyar barátja egyébként tudós ember, Kemény István főmérnök, a Magyar Rövidhullámú Rádió­amatőrök Egyesületének elnöke, aki nyári szabad­ságát azzál töltötte, hegy hétezer kilométert végig- rádlizva egy kitűnő Búick-kocsin, meglátogatta a nyugati nagyipari centrumokat, ikülönősképpen tanulmányozva a hollandi Eindihovenben lévő óriási teijesátiméuyü rövidhullámra rádióállomást, amely újabban nem csupán Hollandia és Holland-India távíró- és telefonforgalmát bonyolítja le, hanem esténkimt hangversenyeket is közvetít a derék ültetvényesek számár. Nemrég például K. Káli vöda Olga, a kiváló magyar énekesnő énekelt magyar népdalokat magyar nyelven, jávai farmerek szóra­koztatására, még pedig olyan sikerrel, hogy — ez is csak rádión lehetséges, — majdnem minden énekszámát megujrázták a távoli Holiland-Indiiálból. Kemény István főmérnök tanulmányútja során beulazta egész Hollandiát és az ott szerzett felejt­hetetlen emlékekről mesélt a dumaparti kávéház­ban, ahol ennek a ragyogó meseországnak egyet­len kézzelfogható rekviziiuinm, a tüzes bools színe­sítette s tette elevenné ezeket az emlékeket. A neuraszténia nélkül való nyugalomnak, a derűs, munkás jólétnek, a családi békességnek és e földi élet legnagyobb ékességének, a gyermeknek gyönyörű himnusza az a kép, amelyet impresziói- ról rajzolt. A NYOMORÚSÁG ÉS A BOLDOGSÁG VÁMVONALA — Ha Európán végigszáguld az ember, — kezdte — az emberi élet szempontjából vajmi kevés válto­zatosságot talál. A nyomorúságnak, a szenvedésnek és a boldogtalanságnak elkedvetlenítő variációival találkozunk lépten-nyomon, egyik helyen nagy a munkanélküliség, másik helyen van munka, de drága a megélhetés, a harmadik helyen politikai villongások keserítik az embereket, úgy hogy végeredményben a látott képek csak a mozgalmas­ság mértékében, a dimenziókban különböznek egymástól, lényégében véve Európaszerte szomo­rúan fest a társadalom. — Azt lehetne mondaná, kulminál ez a lehangoló látványosság a hollandus határ előtt, ahol a világ­háború szörnyű pusztításánál? megdöbbentő emlé­kei ma is teljes épségükben élnek: romokkal!, összelőtt házakkal, szegénységgel és a szegénység sanyarú velejárójával, piszokkal és a piszokban fulladozó vánnyadt embereikkel találkozunk. Aztán egyszerre minden átmenet méltoüi jön a nagy misztifikáció: ahogy az autó elhagyja a hollandus vámsorompőt, egyszerre tisztára, fehérre és egész­ségesre derül a viliág. Ezt szó szerint kel venni, mert valóiban a nyomorúságnak és a szenvedésnek birodalmától pontosan a határvonal választja el a jóiét és derű országát. Aki a vámvonalon megáll, jobbkéz felől mesebeli liliputi vöröstéglós kis villákat lót, virágzó dús rétek közepén, baltfelől pedig üszkös, omiliaidozó, bűzt terjesztő piszkos odúkat. — így aztán az első impresszió Hollandiáról: a rendnek és tisztaságnak valami fantasztikus és képzeleten felüli való harmóniája. Ebben azonban a hollandusok nagy rend- és tósztasógezeretetén kivül jelentős része van különös építkezési mód­juknak. Hollandiában nem ismerik a világvárosok házait elcsúfító, ízléstelen ós értelmetlen talál­mányt. a vakolatot: apró, szabályos vöröstégtáíból épült ősidőktől Hollandia valamennyi épülete. Akár falusi ház, akár emeletes városi ház: mind­egyik egyformán üde vörös. Budapesten is építet­tek ilyen házakat, különösen a Bárczy-rezsim isko­lái épültek ebben a stílusban, csak persze nálunk ez sem 6ofcat használt, mert csak tíz esztendő alatt szürkésfeketére piszkolódnak e derűs, egészséges külsejű épületek. Hollandiáiban azonban szó sincs énről, mert először is kormos, füBtötokádó kémé­nyeit nem tűrnek meg. Érdekes megfigyelni, hogy ha hollandus újság két- vagy háromihasáboe cím­mel úgynevezett szenzációs cikket közöl, aktkor ebben a cikkben egész biztosan egy gondatlan gyár- vagy háztulajdonost pellengéremnek ki, ami­ért nem gondoskodott idejében a kémények fűstemésztő szerkezetének javíttatásáról. Ha pedig valaki ellen megindul egy ilyen riport-pergőtűz, az illető igyekszik miniéi hamarabb megjavittatná a hibás berendezést, nehogy a hatóságokkal gyűljön meg a baja. A TÜKRÖS ABLAKOK CSODÁJA — Az eső, .izomban ennek elleniére, kikezdi a házal? oromfalának tisztaságát. Ezen aztán úgy segítenek a derék hollandusok, hogy két-bárom évenkint tisztára kefélik a házukat. Egész egy­szerűen nekiigyilrk őznek a bankiigazgatók, az ügy­védek ós az orvosok, létrára másznak és drót­kefével alaposan kipucolják a házukat — Ezek a házak azonban niem csupán épiitési anyagúikban különböznek a világvárosok zülllöttküil- sejü bérfcaszámyáitói. Hollandiáiban nem ismerik a házmester fogalmát Minden Lakónak külön be­járata van a lakásába. Apró kis díszes fafaragást! ajtócskák., illetve csigalépcsők vezetnek a földszinti és emeleti lakásokba. Iílymódon elmarad a kapual­ja, nincs szükség udvarra, ellenben mindezeket a fölösleges tereket óriási szobákkal 'töltik ki, ame­lyeknek kirakatszerü nagy ablakaik vannak. A legfinomabb tükörüvegből készültei? ezek az abla­kok, egyetlen darabból, ki-benyiitogatni nem is le­het őket, elleniben mindegyik feltolható a falüreg- be. így aztán, ha idegen kerül Amsterdamba., vagy Rotterdamba, a ragyogó tisztaságú vöröstéglás háza­kon kívül legnagyobb meglepetése az a szinte föl­döntúli csillogás, amellyel ezek a hatalmas tü­körüvegből való táblák ezer és ezer ponton verik vissza a napsugarat. A hollandus városi uooa fénynek és ctíifliLogásnak valami gyönyörű, égi káp- rázaita. — Hollandiában nincs házmester. De cseléd sincs. A hollandus feleség a vili/ ; legszorglamasabb, legderekaibb asszonya. Látogatóban voltam például egy rotterdami építési vállalkozónál, akinek mint­egy 80.000 holland forint megtakarított pénze van. Ez megfelel körülbelül 200.000 magyar pengőnek, szóval a családnak van mit aprítani a tejbe és lesz is életük végéig. Ennek ellenére az asszony, csinos, harminc év körüli menyecske, trafikot vezet, ott ül naphosszat a trafikban, amikor pedig nincs benn vevő, hátraszal.ad a lakásba és szépen meg­főzi az ebédet, kitakarítja a szobákat, de kitakarít­ja a háznak hozzájuk tartozó külső részét is, mert hiszen sem házmester, sem vice, aki ezeket a ház- tisztogaitásfi munkálatokat elvégezze. Két gyerme­kük is van s azoknak is gondját viseli. — Meg kell jegyeznem, hogy'Hollandiában olyan csodálatosan fejlett a gyerekküLtuse, hogy három- négy esztendős (korul? után mór vajmi kevés bajló­dása van a szülőnek a gyermekikel. A kis kölykök ugyanis zsenge ifjúságuktól kezdve minden szabad­idejüket az uccán töltik. Minden hollandiad csemete uccagyerek: az óptéöi vállalkozó kisfia odakint pofozkodik és kergetőzák naphosszat az épitőmun- káB kisfiával. — Külsőre nincs is különbség közöttük. A szőke, rózsásaira!, pufók kis holland gyermek valamennyi jóiöitözabt és az utcasarkok kőpárkányaán halom- szám hevernek az odahelyezett papírzacskók, amelyek mindegyikének ugyanaz a tartalma: két óriási karéj vajaskenyér, közte tenyérnyi vastag­ságú eaj’btaiL Minden gyerek ezzel megy el hazulról, rendes játékhelyén, az utcasarkon, leteszi. Senki­nek eszeágába sem jut, hogy a gyermekek táplálé­kát ellopja. Amikor aztán az apróságok megéhez­nek, odamennek, kiválasztják a1 maguk csomagját és jóízűen belokmárosnak. A REZESBANDA KÖLYÖKSEREGB — Gondoskodnak a gyerekek szellemi szórakozá­sáról is. öt-hat uoca családapái szervezetbe lépnek és ezekben a szervezetekben mindig akad néhány kövér papa, aki egész életét annak szenteld, hogy az uralma aló tartozó néhány uooa apróságai jól érezzék magukat. A eerdültebb ifjakat e óéiból rezesbandába tömöriltik, ezek a rezesbandák azután vasámaponkimit megindulnak a maguk uooájában. Természetesen a kis kölykiek nyomban hozzájuk szegődnek ós irtó peckesen járnák, mert hiszen az egész uoca őket bámulja és minden kis gyereknek az a vágya, hogy a szülői? és az idegenek őt tart­sák a 'legszebbnek, a legkövérebbnek és a feg- ikaitonásalbbnak. Az érdekelt szülők viszont a négy­évesei? tömege után masíroznak, mígnem elérkez­nek a város határába. Itt aztán az említett néhány önfeláldozó, gyermekrajoogó papa átveszi a veze­tést és az egész gyermeksereg megindul valamelyik közeli partmentí faluba, hogy egésanapos nagy tengeri fürdőzést rendezzenek. — Ezekből a fürdőzésekből emberemlékezet óta nem származott szerencsétlenség. Ennek ellenére a nagyvárosok határa minden vasárnap szi/vszaggaitó jeleneitek színhelye. A'mamák irtózatos bőgésbe kezdenek, amikor elválnak angyali csemetéjüktől, kétségbe vannak esve, hogy a gyerek útközben éheuhaL, rendesen az utolsó pillanatban még az apróság kezébe nyomnak egy akkora -csomagot, bogy hat hollandus felnőtt is meghíztál hatná magát belőle. — A buosuzás lezajlása" után a szülők-' vissza­térnek a városba, beülnek a ikávéházakba és nap­1030 augusztus 2, szombat Ruck-Zutft lyuka* és a nedvességet átengedő hajcsavai, a legjobb hajgöndörito. A haj könnyén csavarható fci rá és hamar szárad. Minden hölgy maga csinálhatja vizhullámait. Törvényesen védve. Ara darabon­ként Ké 2.50. F. R. MüJler Gebruder, Berlin C 25. Csehszlovákiai lerakat: A. VaH§, Praha I., RybsiálS. TeL 64469. Kapható minden szaküzletben, ha nem, legalább 6 darab rcndeléséné szétkűldi a prágai központ is utánvét mtllctt. estig azon töprengenek és vitatkoznak, nem tör­ténik-e valami baj a gyerekekkel. Ha aztán — ami a tengerparton nem ritka dolog, — nagy eső, vagy vilbar kerekedik, megkezdődnek a kétségbeesett lameutálások. Zubogó esőben elébemennek a gye­rekeknek és végre, amikor este találkoznak, sikol­tozva, jajongva kapják ölükbe a pecsenyevörösre sült, de egyben bőragázott dundi szőkeségeket, akik sehogy sem tudják megérteni, hogy nagyszerű mu­latságukat miért kommentálják jó szüleik ilyen zajos külsőségekkel. — A városokban egyébként mindenki biciklin jár. Még annyi autó sincs ezekben a nagyforgalmu tengerparti kikötővárosokban, mint Budapesten. Ezzel szemben reggel enkimt, délben és este fekete bicik'liirajofc száguldanak végig a városom: munká­sok, gyárigazgatók, urtasszonyok, diákok és ötesz- tendős uccagyerekek nagyszerű mozgalmáé forga­taga a holland városi uoca. VIZET A TENGERBE — De a bioikldk nemcsak a városi uccákat töltik* meg, hanem az országutakat is. Elvégre egész Hollandiát néhány óra alatt végig lehet járni automobilon, amiből az következek, hegy a városi munkások és tisztviselők nem szükségképp városi, lakosok is. De nem is laknak falun. Egész egy­szerűen: Hollandiában laknak. Az egész ország egyetlen hatalmas kertváros, mindenütt tiszta, vö­rös, villaszerű házikókkal, diufefüves rétekkel, virágtábláikkal, lustán legelésző fekete-fehér hol­land tehenekkel és azzal a o.zouyos -híres csatorma- hálózattail, amely Hollandiából kiküszöbölte az idő­járás szeszélyeit. Ha kevés az eső, altkor a tenger dagályával elárasztják a csatornákat vízzel, ha sok az eső, a mindig szorgalmas szélmalmok egész egyszerűen visszaöntik a felesleget a tengerbe. — Husa-huszonfcét esztendős korában mindenki megházasodik. Havi 300—350 csehszlovák koroná­ért kibérelnek egy szép háromszobás komfortos modem villát, aztán őt esztendeig nem járnak szórakozni, csak esznek, ami olcsó és vesznék gyönyörű berendezést,, ami szintén olcsó. A bools ezürcsöigetése közben tucatjával eleve­nednek meg a ragyogó impressziók, amelyeknek se vége, se hossza. De későre jár az idő, két óra­kor zárnak és a főpinoér határozottan azzal a cél­zattal kering körülöttünk, hogy mihamarabb tás­kájában érezze a bools súlyos pengőket jelentő ellenértékét. Végeredményben mindegy: ez a né­hány ideveteti vázlatos vonás is eléggé barakteri- záija azt a boldog meseországot, ahonnan éveken át, a háború utáni nyomorúság kétségbeesett ide­jén, boldog emlékekkel ós nyolc-tíz kilóval gyara­podva jöttek haza a vánnyadt, vérszegény, tuber­kulózisra hajlamos szegény kis pesti gyermekeik, akiket melegszívű édes, jó, szőke hollandus ma­mák és papák láttak ven dég ül. (n. k.) HALTEHBEBGER Gyártelepek s Budapest - Melles - PMfssp FEST - TISZTIT - íiig . Központi üzem címe: Haltenberger Festögyár, KoSice 2 — Amerikai újságírók rádiótelefonos tudósítása Marconl yaclitjáról. Grata Veochiaből jelentik: Az Elektra yacht fedélzetén érdekes rádióbeszélgebés folyt le. Két amerikai újságíró rádiótelefon utján a hajó fedélzetéről beszélgetést folytattak newyorki lapjaikkal és részletes tudósítást adtak a földrengés sújtotta vidékeken folyó mentési munkálatokról. A 'beszélgetés 15 percig tartott. A két amerikai újság­író tudósítását az Egyesült Államok egész terü'le- 'tén és Kanadában mindenütt hallgatták a rádió­amatőrök. Marconl szenátor, aki jelen volt a beszél­getésnél, továbbá a hajón levő néhány vendég szin­tén résztvett a beszélgetésben és különböző new­yorki személyieéggeiíkel, igy a newyorki olasz fő- konzullal folytattak eszmecserét. x* Dénesdy Pál magyar nófásfüicfe kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában 10 K árban. Portó S, utánvételnél 5 korona. — Vakmerő portarablás Londonban. A bűnügyek történetében példátlanul áll az a posbarablás, me­lyet London északi negyedében, Isllngtonbon kö­vettek el. A postás éppen kinyitotta az általa veze­tett nagy postaautó háb ’ * ajtaját, hogy kirakja a szállítmányt, amikor leírhatatlan meglepetésére az autó nyaírtörő sebességgel elrobogott. Az elrabolt autó egy másik postahivatal előtt megállt, a rablók nyugodtan kivették a többezer font értékű posta- száíliiifiináinyt és zsákmányukkal nyo , latinul eltűn­tek, hátrahagyva az autót. A postahivatali alkalma­zottad csak több óra múlva leltei? figyelmeséé a gazdátlanul álló postaautóra. — A P. M. Ií. olvasóinak Durva- J : Elsüly- lyedt világ csak 5 korona. (Szem; kézjegy ével 10 korona.) Bér mén lesen küldjük. Kérjen be­fizetési lai>ot ■ö A ^ .9 á 0 J 9* * §ta£ ■g ú £ Sí £ÍQJ <> pú .. KO ^ ^ Cd ^ ** ’é 6 *5 fí :§ o o ü bo >» C3 a ® ^ ^5 ic -ö J2 ?5 ;a a |tll

Next

/
Oldalképek
Tartalom