Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

16 1960 Aoensstos 17, TMémaip. A társadalmi tárén — a gazdatársadalomra pedig még inkább érvényes ez a megállapí­tás — az őszi és téli hónapokban köszönt be a® alkotó, a szervező munka ideje. Ha sereg­szemlét tartunk tisévi társadalmi munkánk felett, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a leg­nagyobb hézagok gazdasági téren mutatkoz­nak. Míg ipari téren bizonyos érdekvédelmi szerveink mégis csak működnek és a most életrehívandó szlovenszkói országos iparta­nács, mint végrehajtó szerv is élénkséget visz be az ipari élet stagnáló vizeibe, addig a mezőgazdasági élet, melynek éppen most vi­tális érdekeiről van szó, oldott kéveként szer- tehullva szabad martaléka minden támadás­nak, melyet visszaverni teljesen képtelen. Hiszen volna szerv a mezőgazdaság terén is, amelynek meglennének a fontos köteles­ségei a magyar mezőgazdáikkal szemben is és ez a szerv a szlowenszkói földmivelési ta­nács, Ez a szerv azonban csak mint zeme- delska rada működik, kizárólag a szlovák mezőgazdaság érdekeinek szolgálatában, a súlyos milliókat, amelyeket az államtól és az országtól szerez, ennek segítésére használja fel. Ne csodálkozzunk ezeken, hiszen elég, ha születési körülményeire mutatunk reá. Annak idején, amikor mohó sietséggel oszlat­tak fel minden régi gazdasági egyesületet és lázas érdeklődéssel kutattak különösen azok vagyona után, az 1923-ban életre hivott mám- mutmegyék székhelyein uj gazdasági és erdé­szeti egyesületek keletkeztek, amelyekbe a magyar földmiveléssel foglalkozókat soha meg sem hívták, de azok érezték is, hogy ezekben vajmi kevés keresnivalójuk le­het. Ezek az alakulatok választották meg a. A HjÍ.osb. jp sbl isserö maguk zemedelska radáját, amelyben hat­százezer magyar föld mi velőnek egy hírmondó képviselője sincsen. Hogy mit csinált ez a rada vagy még he­lyesebben mit nem csinált, arról sokat le­hetne imi, ez azonban ma nem célunk. A magyar földmivelés tehát érdekképviselet nélkül maradt. Azaz még sem maradt, mert időközben megalakult a Délszlovenszkói Gaz­dasági Egyesület, amelynek alapszabályait sikerült is évekkel ezelőtt láttamoztatni. Ez az alakulás azonban személyi okokból még semmi működést nem fejthetett ki. Ezek a személyi okok .már a múltéi és ma semmi akadálya sem lenne, hogy a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület elkezdje munkáját, a magyar földmivesosztály megszervezését és ennek végeztével megszerezze azokat az ál­lami és országos segítő eszközöket is, ame­lyeket a zemedelska rada ma híven kioszto­gat a tagok nélkül működő és a néhai nagy­megyék székhelyein megmaradt gazdasági és erdészeti egyesületek között. A keret tehát adva van és csak a magyar gázdaközönség életrevalóságán múlik, hogy azt a legjobb tartalommal töltse meg, élére állítsa azokat, akiknek munkájában megbízik és attól várhatja anyagi és szellemi boldogu­lásának támogatását. Hogy ez mennyire csak rajtunk múlik, mutatja a dohánytermelők or­szágos szövetségének megalakulása, melynek tagjai alig pár százalék kivételével magya­rok. A szövetség egy ember lelkes és áldoza­tos munkjájának eredménye gyanánt életre- jött és eredményesen dolgozik tagjainak ér­dekében. A Délszlovenszkói Gazdasági Egye­sületben elfér Szlovenszkónak egész magyar gazdatársadalma, rajta múlik, hogy azokat vá­lassza meg vezetőivé, akiknek rátermettsé­gét ismeri, ezzel a szervezkedés formai ré­szét ej is intézte. A mai helyzet mindenképpen csak szük­ség és kényszer modus vivendi, mivel politi­kai pártjaink gazdasági szervei, mezőgazda- sági szakosztályai nem tudják az egész vo­nalon feladataikat teljesíteni. Mint összetar­tó kapocs beválni látszanak, de önálló hatás­körük és működési területük nincsen. Hiszen éppen a közelmúltban volt alkalmunk ismé­telve tapasztalni azt, hogy mezőgazdasági tanfolyamokat sem áll módjukban rendezni, ami a legkonstruktivabb munka, s amiben a zemedelska rada mulasztásait pótolnák. A hatóság nem elégszik meg a politikai pártok bejelentéseivel és a mezőgazdasági szakosz­tály helyett jóváhagyott alapszabályokkal va­ló' egyesületet kíván rendezőnek. A Délszlo­venszkói Gazdasági Egyesület mindenütt ren­dezhet tanfolyamokat és igy megoldhatja az annyira fontos mezőgazdasági szakoktatás kérdését is a szabadoktatási tanfolyamok alakjában. De a hatóságok újabban már a vetésdijazások, szóval a jó vetőmag kiválasz­tás és a földiiek szakszerű megmivelése, gyakorlati ismertetés elé is akadályokat gör- di térték és oda jutottunk, hogy amint min­den megszusBzanáshoz állampolgársági bizo­nyítványt követelnek, épp úgy minden gyü­lekezést, amely nem politikai, természetű, alapszabály szerű egyesület működéséhez köt­nek. Ez újabb indoka a szervezkedés szüksé­gességének. A mezőgazdasági szervezet gazdatársadal­mi megoldása mellett nem nélkülözhető az sem, hogy szükségleteinek beszerzése körül a magyar gazdaközönség megbízható források­kal redelkezzék. Nem tudjuk ezt elképzelni máskép, mint a szövetkezeti eszközök segít­ségével. Két ilyen nagyobb szövetkezet mű­ködik Délszlovenszkón: a Hanza és a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete. Az első mindjobban kivájja magának azt a széles medret, amelyben beágyazhatták. A Hanza múlt, évi forgalma meghaladja a harmincöt- milliót. A Mezőgazdák Szövetkezete pár excel- lence gazda-alakulat. Sok Ízben mernit fel a gazdatársadalom körében, hogy ez a két min­taszerűen vezetett intézmény egy nagy ere­dővé egyesülhetne, amely azután fokozottabb erőkkel szolgálhatná a magyar szövetkezeti étet érdekeit. A magyar szövetkezeti élet még nincsen kiépítve: megvannak ugyan szervei és azok fegyelmezetten dicséretre- méltó nemzetvédelmi munkát folytatnak, de hiányzik a centrális szervük, mert ma az or­szágos központi szövetkezetben sem rendes képviseletük nincsen, sem azt a támogatást el nem érik, amely súlyúk szerint megillet­né őket. Egy nagyobb, tőkeerős országos mű­ködésre hivatott szövetkezet volna az, amely a gazdatársadalom hitelkérdését megoldhat­ná, amelynek különösen most volna nagy faladata, válságos napjainkban. Sem politikai pártjaink, sem a széttagolt szövetkezetek eredményesen nem szolgálhat­ják ma az egész gazdatár9adalmat ennek, akdályaira reámutattunk, de ezeket a hiányokat éreznie kell a szétszórt gazdatár­sadalomnak leginkább, mert hathatós érdek- védelem nélkül kell szűkölködnie. Eennek ki­építése azért is sürgős, mivel ma a gazdasági válság idején fokozottabb támogatásra szorul gazdaközönségünk és ez a támogatás úgy er­kölcsileg, tudási felkészültségének bővítése terén, mint leromlott helyzetében való ellen­állóképességének megerősítése céljából szük­séges, Nagyon érdemes lenne ezeket még az ősz előtt megfontolás tárgyává tenni és a munkát, amelyre szükség van, idejekorán el­kezdeni. Beszámoló a londoni baromfitenyésztés! világkongresszusról és kiállításról Irta: ifj. K0CZ0R GYULA II. Barneveldben, a legnagyobb baromfitenyésztésé kózpontban Az 1929. évben az öeneg tojásvásórcsaraok több mint 54 millió darab tojás forgalmát bonyolította le és szűknek bizonyult. Ha át­gondoljuk azt a körülményt, hogy a minden csütörtökön tartott tojásvásárra csakis a kis földművesek és a nagy területen fekvő köz­ség közelebbi részei hozzák eladásra tojásai­kat, míg távolabbi részek azokat máshol, a nagyobb telepek pedig direfet a kereskedők­nek adják el, úgy fogalmat alkothatunk ma­gunknak arról, hogy mi ennek a község tojás- termelése. Minden csarnokban egy, egyszerre több száz tojás megvizsgálására szolgáló ké­szülék van felállítva, melyekhez most a tojá­sokat súlyonként osztályozó gép csatlakozik. Az élő baromiitforgalom szintén nagyon te­kintélyes, a legutóbbi évben másfél millió darab került piacán eladásra. A községnek egy nagy tojóverseny telepe is van, ahol csak a barneveld i fajtát bocsát­ják versenyre. Miután nálunk a tojóverseny még majdnem ismeretlen fogalom, az alábbiak­ban néhány szót eTről is. A tojóversenyek az állam, község vagy egyesületek által életre hivott intézmények, ahol minden év október 1-től kezdve, rendesen 6—6 tyúkból álló, ugyanazon életkörülmények között élő csalá­dok tojáshozama évenként és egyénenként csapőfészkezés által ellenőriztetik, illetve megállapít tátik. Ezek a versenyek igen erő­teljesen szolgálták a tojáshozam emelésére irányuló törekvéseket és elősegítették az ál­talánosan elterjedő fokozott kiválasztást. Megtekintjük a Koundys-féle baromfitakar- mány-gyár kísérleti telepét, ahol egy a leg­modernebb alapokon felépült, nagyszabású baromfitelep csakis a baromfi helyesebb ta­karmányozásának módjait kutatja. A telep vezetője az egyik Koundys-fívér a három kö­zül, a másik kettő a rotterdami malomban és takarmánygyárban van elfoglalva. A kalau­zoló két testvérrel közelebbi ismeretséget kötve, négyen-öten meghívást kaptunk a cég rotterdami üzemének megtekintésére, amit őrömmel vettünk., Szép emeletes lakóházihoz értünk, mely mögött hatalmas földszintes épület állott, ez­zel a felírással: „SoMmmePs Broederij“,ami magyarul annyit jelent, hogy „Sohimmel-féle költődé11, tudniillik baromfiakat mestersége­sen költő intézmény. Biz ez az, még pedig páratlan a maga neméiben. A „költődé11 gé­peibe egyszerre 130.000 darab tojást lehet behelyezni é« egy szezonban legalább négy­szer töltik meg. A kikelt több százezer csi­bét a kikelés után postán, vasúton, repülő­gépen azonnal szerteszét szállítják, felneve­lésre alig kerül itt állat. A cégnek Németor­szágban a holland határon szántén van egy hasonló, de kisebb telepe, ez háromhetenkóint „csak11 százezer tojást bír befogadni. Ez ter­mészetesen egy párját ritkító intézmény, de nem szabad azt gondolnunk, hogy talán egész Barnevelri és vidékére ez végzi a tojások ki­keltését. Jóformán mindenkinek, aki barora- íítartással foglalkozik, van kisebb-nagyobb költőigépe, a nagyobb telepeknek pedig több ezret befogadó gépeik vannak, úgy hogy Barneveld területál 20—30 olyan telep is van, mely 7—35 ezer tojást egyszerre befo­gadó költőgéppel rendelkezik. A kiköltött csibéknek aránylag kis részét nevelik tel sa­ját maguk és azok mint napos csibék kerül­nek szétküldésre. Még egy nagyobb, ugyancsak mintaszerűen berendezett, a legnagyobb tisztasággal kezelt farmot tekintettünk meg ezen a napon. Itt is az állatállomány, főképp az úgynevezett bar- neveldi fajtából, kisebb mértékben Leghorn- bői áll. A barneweldi tyuk, egy ezen a vádié- ken önmagától kitonyésztődött fajta, mely­nek kialakulása még nem tekinthető befeje­zettnek, de melyet az utóbbi években nagyon felkaroltak. Szép barna és nagy tojásokat to­jik, miért is ezeket az Angliába irányuló ki­vitel karolja fel, mig a fehér héjjá tojásokat Németországba irányítják. Este vacsorához sárga dinnyét is kaptunk — julius 19-én —, otthon még nem láttam. Azt mondják, náluk már régebben van é? úgy a dinnyét, mint az érett paradicsomot bőven exportálják Angliába. A földeken még mindenhol lábon áll a rozs és a zab, itt ké­sőbb érik be minden, de nem hiába vannak holdszámra az üvegházak. Vasárnap Sarnevelóben Hollandia a csendes, nyugodt munka, az egyszerűség és isteníélelem hazája. A vasár­nap a szó szoros értelmében legmesszebb­menő munkaszünetet jelenti. Egyedüli mun­ka, amit vasárnap elvégeznek, az állatok ete­tése. Még az autótaxik sem járnak vasárnap s nekünk csak átutazó voltunkra való tekintet­tel sikerült nagynehezen délutánra autóbuszt kapni. Vasárnap mindenki templomba megy, még pedig reggel 9 órakor, délután 2 órakor és este 6 órakor. A közbeeső időt az ablakon való ki nézegetéssel, beszélgetéssel, énekkel és rádiőhaligatással töltik. Hétköziben sem igen járnak korcsmába, legfeljebb egyik-má­sik reggel egy pohár likőrt hajt fel, de szom­baton és vasárnap egy lélek sincs a vendég­ük legjobb; lobén. A lakosság túlnyomó része protestáns, de vallási kérdések soha nem kerülnek köz­RÁDIÓMŰSOR KEDD Prága: 11.18 Gramofon. 12.20 Zenekari hangver­seny M.-Ostromból. 16.30 Egyenletesen forog a föld? Beer előadása németül. 17.00 Zenekari hang­verseny Mendelssohn, Meyenbeer, Verdii, Smetana, Blodek müveiből. 18.0 Leadás Leipzigből. A Kö­zépnémet- Cseh válogatott mérkőzés közvetítése. 20.30 A RJ. zenekarának hangversenye Novák, Fibie/h, Smetana müveiből. 21.30 Zongorahangver­seny. Közreműködik Baxant Tatjana. 22.16 Po­zsony. — Potzsony: 11.SO Olasz operák gramofo­non. 12.20 Mábrisoh- Ostrau. 13.30 Hírek ma­gyarul és németül. 17.00 Prága. 21.30 Szó­rakoztató hangverseny. 22.00 Prága. 22.15 A RJ. zenekarának tánczenéje. — Kassa: 11.80 Gramofon. 12.30 Zenekari hangverseny Fali, Al­bin!, Heubergor, Kálmán, Straues J. é6 Offenbach müveiből. 17.10 Gramofon. 20.05 Stein E. hegedű- hangversenye. 20.45 Zenekari hangverseny. 21.80 Gramofon. 22.15 Pozsony. 22.55 Hírek magyarul. — Génua: 21.00 Opera a Politeana színházból. — Rádió-Paris: 20.00 Massenet: A navarrai nő. — Varsó 20.15 Bizet: Carmen. — Milánó: 21.10 iSzknfóniikns hangverseny. — Stuttgart: 19.80 A stuttgrati fillhartmómikueok hangversenye. — Ham­burg: 20.00 Merudel se ohmtól Wagnerig. Zenekari hangverseny. — Köln: 20.30 A drezdai filhanmóni- kusok hangversenye. — Bécs: 11.00 A Silving- zenekar hangversenye. 13.30 Német operák gra­mofonon. 15.30 Zenekari hangverseny. 18.00 Élet­telen anyagok világából. 20.05 Előadás Bakáéról. 21.05 Vidám est. Farkas Károly mint idegenveze­tő. — Budapest: 8.20 A Szent Imre-ünnepségek ke­retéiben a pápai bdlborosJegátUiS tábormiséje a Vérmezőn. Helyszíni közvetítés. Konferál Knébel Miklós dr. pápai kamarás. Egyházi zene. Sugár Viktor: Harsonajelek, Vavrinecz Mór: Ecce sa­cerdoe. Egyházi népénekek; Pápai himnusz. Elő­adja a Mátyás-templom énekkara. Orgonán játszik Sugár Viktor. 12.05 Hangverseny. Közreműködik (lavóra Hilda (ének) és Tokaji András (gordon­ka). Zongorán kísér Kazacsay Tibor. .1. Ca-ix d'HorveJois: Szonáta, a) Preludáo;' b) Gavott; c) Saraibanide; d.) Le papidon: e) Mániuetto (Tokaji). 2. Zádor: a) Gyászmadár; b) Emlék (Gavora). 3. a) Zsolt Nándor: Bölesődal; b) Saint-Saens: Allag­ro appassionata (Tokaji(. 4. a) Lavotta: Valahol messze... b) Kacsóh: Késő ősz van (Gavora). 15.30 A „Tündérvásár11 mese órája. 1. Mese. Irta ée felolvassa Pálföldy Margit. 2. Margit néni üze­netei. Felolvassa Hincz Győző. 17.00 Molnár Jenő dr. felolvasása: 1. A beteget nem szabad izgat­ni; 2. Eötvös Károly háTom ismeretlen adomája. 17.30 A magyar cimbalom ötös hangversenye. Kar­nagy Szűcs Gergely, a debreceni városi zeneiskola tanára (prím), Páricsy Pál (ezekumd), Csányi Ti­bor (brácsa), Rendes Albert (gordonka), Nagy Jó­zsef (cimbalom). 1. Bihari: Magyar verbunkos: 2. Boka ke-ergője. 3. Murgá^s- Magyar nóta, egy­veleg. 4. Szenty Zoltán: Pusztai élet, magyar dal- egyveleg. Játssza Nagy József cimbalomművész. 5. Óink a Panna nótája. 6. Bihari: Primá&iális magyar. 7. Bihari: Hadik óbester nótája. 18.30 A Szent Imre-ünnepségek keretében régi magyar egyházi népénekek a Mátyás-templomiból: Oltári­szentség; Nagyasszonyunk; Szent István és Szent Imréről. Orgonán Sugár Viktor játszik. Majd eucharisztikus hajókönnenet a Dunán. Helyszíni közvetítés. Konferál Knébel Miklós dr. pápai ka­marás és vitéz Domsa Sándor dr. 20.00 Magyar hangverseny. A xn. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Béig Ottó. 1. Doppler: Ilka, nyitány. 2. Dohhányi: Nászkeringő a „Pierette fátyoia11 cimü pantomimből. 3. Gold- mark: III. szimfónia. 21.15 Gramofonhangverseny. Majd: Bura Károly és cigányzenekarinak hang­versenye. SZERDA Prága: 11.15 Gramofon. 12.20 Zenekari hangver­seny Pozsonyból. 17.00 Pozsony. 18.10 Hírek és előadás németül. 19.00 Leadás Salzburgból.Ginek: Ifigemia Auliszban. 21.45 Gramofon. — Pozsony: 11.30 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny. Cseh zene. 13.30 Hírek magyarul és németül. 17.00 Klasszikus zene. Mozart és Haydn müveiből. 19.00 Prága.. 21.45 Gramofon, 22.00 Prága. — Kassa: 11.30 Gramofon. 12.30 Falusi zene. 17.10 A RJ. zenekarának hangversenye. 18.10 Keller Imre ma­gyarnyelvű előadása: Az Alacsony Tátra roman­tikája. 19.00 Prága, 21.45 Gramofon. 22.00 Prága... 22.15 Hirek magyarul. — Zágráb: 20.35 Verdi: Riigoletíó. — Stockholm: 19.20 Mozart: Don Juan. — Génua: 20.40 Strauss J. Féktelen tavasz. — I Róma: 21,02 Seünfónikus hangverseny. Berlin, j Breslau. Leipzig, Köln, München. 22.35-kor a bu­dapesti műsort közvetítik. — Bécs: 11.00 Táncze­ne gramofonon. 12.00 Zenekari hangverseny. 15.20 Hangverseny. 19.00 Ginek: Tfigenia Auliszban, közvetítés Salzburgból. Vezényel Walter Brúnó. Utána zenekari hangverseny. — Budapest: 9.00 Szent Jobb-körmenet a lipótvárosi bazilikától az Andrássy-uton át a milleniiumi emlékműig. Konfe­rál Knébel Miklós dr. pápai kamarás és vitéz Dom­sa Sándor dr. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ot­tó. 1. Wagner: Parsifal, előjáték. 2. Dobnányi: Ruirália Hungarica. 3. Zádor: Változatok egy ma­gyar népdal felett. 4. Mendelssohn: Szentívánéji álom, Nooíume és Scherzo. 5. Goldmark: Sába ki­rálynője, bevonulási induló. 14.00 Gxamofonhang- verseny. 18.15 Manöken Mariska gyermekdélután­ja. Zongorán kísér Kazacsay Tibor. 1. Bevezető beszéd. 2. a) Manchen—Ihász Aladár: Egri lányok; b) Manchen—Magyary—Thoma I.: Erdőszó] álom. 3. Manchen—Móra László: a) Hogyha majd ég nagy leszek; b) Munka küszöbén; c) Fogadalom; d) István király. 4. a) Jó magyarom (Régi magyar dal); b) Manchen—Hangay Sándor: Reménykedő kuruc ének. 16.15 A Rékai Miklós szalónzeneka? hangversenye. 1. Káler: Rákóozi-nyitány. 2. Er­kel: Bánb bán, egyveleg; 3. Hubay: A cremooa’ hegedűs, hegedűszóló. 4. Nagyipái Béla: Magyar egyveleg. 5. Liszt: XIV. rapszódia. Közben: A. Szent Lstván-diij lefutásának helyszíni közvetítés* a Magyar Lovaregylet lóversenypályájáról. Kon­ferál vtitéz Dotmea Sándor dr. 17.80 Zilahy Lajos felolvasása: „Ünnepi gondolatok11. 18.00 Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. 19.00 A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye a-z Angolparkból. Karnagy Friosay RicJhárd. 1. Szent Ietván-dal a XVIII. századból. 2. Erkel: Magyar ünnepi nyitány. 3. Friceay: Nagy magyar ábránd. (A tárogatóezólót előadja Holly Rez6Ő.) 4. Magyar dal és tánctfüzéregyve­leg. 5. a) Dohnányi: Szent Imre.hímnnez. b) Barna: Árpád apánk, induló. 20.35 Szimmüelöadás a Stú­dióból, „Árva László király11. Szomorújától 4 fel­vonásban. Irta Herczeg Ferenc. 22.35 A m. kir. Operaházi tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Dohnányi Ernő dr. 1. Beethoven: István király, nyitány. 2. Bartók: Két portré. 3. Volk- mann: Szerenád. 4. Brahms: Magyar táncok. 6. Liszt: II, rapszódia. . Közgazda sTácP . Gazdasági érdekvédelmünk nagy hiányai Ma: ALAPY GYULA dr. sm, mé§i§i

Next

/
Oldalképek
Tartalom