Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

1360 awgnrertas 17, Tasánaap. ^I^GAfAVaG^ARTÍIRIíSP 7 28.000 dolláros megrendelést adott fel. Colt elfogadta a megrendelést, csak az volt a hiba, hogy a kérdéses időpontban nem volt gyára, amelyben a forgópisztolyokat előállít­hatta volna. Hosszas tárgyalások után Witneiyillébcn akadt egy gyár, amelynek helyiségeit és felszereléseit rendelkezésére bocsátották. És Colt újból hozzálátott a revolver gyártásá­hoz, Newyork, augusztus 16. A revolver, amelyen át annyi baj és emberi szerencsétlenség jutott el a csattanós befejezésig, amely az ember nem taposta vad vidékeken számtalan esetben a fe­liér ember civilizációjának előhírnökeként jelent meg, hogy rémülettel és csodálattal töltse el a primitív népeket, a napokban jubileumot ül. Száz évvel ezelőtt, 1830-ban egy kis matróz­inas fejében született meg a revolver első konstrukciójának gondolata. A gyerekember fúrt, faragott, amíg összekala- pálta az első revolvert, amely azután elindult hódító útjára. Sammy Colt szegény árva gyermek volt. akit a mostoha sors már kora ifjúságában kilökött az életbe. 1830-ban, tehát abban az időben, mi­kor a tengeri utazás örökös harc volt az ele­mekkel, a még féligmeddig gyermekkorban lévő •matrózinas útnak indult a Mabei kétárbócos hajón. Nappal dolgozott, az esti órákban megbújt az egyik sarokban, fúrt, faragott, csavarokat illesztett egy kis szerkezetbe, amelynek ren­deltetését senkinek sem árulta el. A vitorlás matrózai durva szóval serkentették munkára, ütlegekkel hajtották ki a kis mechanikust rejtekhelyéről, ő azonban nem hagyta eltán­torítani magát rögeszméjétől, hősiesen viselte a föltaláló mártirsorsát, tovább motoszkált a kis mechanizmuson, mig végül kikerült kezé­ből az első forgópisztoly. Akkor természetesen még nem is sejtette, hogy találmányának világtörténelmi jelentősége van. Maga az idea már a levegőben volt, úgyszólván az uccán hevert, csak érte kellett nyúlni & a kiszámíthatatlan, csodálatos véletlen éppen a matrózinasnak juttatta ezt a kétes dicsőséget. A találmány azokban az időkben pattant ki a gyerekember agyából, amikor Északameriká- ban — még nem U. S. A. és nem Egyesült Álla­mok — véres polgárháborúk dúltak és egymást követték a bennszülöttek lázadásai. A harc hol itt, hol ott vetett lobot és elkeseredett erővel tombolt. Ez volt a föltaláló Sammy Colt szeren­cséje és a világ szerencsétlensésre. A találmány már megvolt. Kezdetben azon­ban csak csalódást, hozott a. föl tál ál ónak. Nehe­zen boldogult az értékesítés terén, bár kivéte­les képességeket árult el az üzleti életben mint i nagystílű organizátor is. De üzleti tőkéje nevetségesen csekély volt, alig pár dollár, amivel nem sokra mehetett. A tengeri utón megtakarított pénzecskéjével Londonba utazott és először Angliában szabadalmaztatta találmá­nyát. A következő évben Amerikában jelentette be szabadalmát, a „pisz­tolyát, amely egy forg ócilinderből, több töl­tényrekeszből és egyetlen csőből állt. Röviddel azután, húszéves korában Colt Paterson városában megalapította a Patent- Lőfegyver társaságot, amelynek gyára a Pas&aic River hulladékánya- gát használta volna föl, ha egyáltalában kapott volna megrendeléseket. Colt mindennel számolt, csak éppen a fölvevőpiac tekintetében ápolt hiú ábrándokat. A megrendelések elmaradtak. Sehol és senki nem érdeklődött a forgópisz­toly iránt, senki sem ismerte föl a veszedel­mes gyilkoló szerszám óriási jelentőségét. A cég már a csőd szélén állott, ekkor, mintegy megmentéként, tört ki a polgárháború. A távoli Texasban kikiáltották a Lőne Star Repubüc cimü köztársaságot és sebtiben had­sereget akartak talpraállítani. A nagy szükségben gyors intézkedésekre volt szükség és valamelyik texasi tábornoknak eszébe jutott az uj forgópisztoly, amelyet esetleg sikerrel fölhasználhatnak. A gyár nagy megrendelése­ket kapott és ezerszámra készítette az első forgópisztolyokat, amelyek első formájukban sejtetni sem enged­ték, hogy olyan leszármazottjai lesznek, mint a mai miniatűr browning. A Texas Colt néven forgalomba hozott fegy­ver kétkilós súlyú volt és öt golyót lehetett kiröpiteni belőle anélkül, hogy újra kellett vona tölteni. A texasi polgárháború volt az első nagy üzlete Colt forgópisztolygyárának. Már 1836-ban új­ból alkalom nyílott a vértől párolgó haszon szerződésére. Ezúttal Floridában grasszált a polgárháború, do Washingtonban, ahol Colt az illetékes tényezőknél ismételten ajánlotta for­gópisztolyait, visszautasításra talált. De nem vesztette el vállalkozói kedvét. 1887-ben Wal- ker kapitánnyal együtt egy ujtipusu Wa!ker-Cc!t forgópisztolyt sza­badalmaztatott, amellyel jó üzletet csinált. Ezzel a pisztollyal fegyverezte föl a texasia­kat, akik megkezdték az irtóhadjáratot Texas bennszülöttei, az indiánusok ellen. A pisztolyok hatása a vad indián törzsekre egyenesen megsemmisítő volt. Az ismétlő tűzfegyver golyóziulvatagai elöl rémülten húzódtak vissza erdőségükbe és szabaddá tették az utat a fehér gyarmatosí­tók elől. Bár most már meg volt alapozva a forgópisz­toly karriérje, 1846-ban Colt mégis arra kényszerült, hogy becsukja gyárának kapuit. Az üzleti siker, amely kezdetben szép jövő reményével kecsegtette a forgópisztoly felta­lálóját, a polgárháborúkat követő nyugalma­sabb korban elpártolt tőle, ugyannyira, hogy a gyár csődbe ment és az üzemet be kellett szüntetni. Colt reménye vesztetten, keserű fájj dalommal! a szivében hagyta ott első válla­latait és első sikereinek színhelyét. Ezután so­káig nem adott életjelt magáról, csendes visszavonult Ságban élt valahol, egészen ad­dig, mig ismét szükség volt rá és hívták. Texas csatlakozott, az Egyesült Államokhoz és ezáltal háborút provokált Mexikóval. Tay- lor tábornok nagy sietve egy hadsereget va­rázsolt elő a föld alól és emberei felfegyverzésénél eszébe jutott Colt forgópisztolya, amelyet egyikben már jelentős eredménnyel alkalmazott. Felkutatta a visszavonultan élő Colt tartózko­dási helyét és felszerelt egy hadsereget, amely győzel­mesen vonult keletről nyugat felé és amely­nek a hadi tettei most már végérvényesen megalapították a revolver hadászati jelen­tőségét. A Colt-revolver népszerű lett. Az indiánok isteneiket és földjüket védték vele a fehér hódítókkal szemben, az arany­ásók egymás ellen és a ben szülöttek ellen viseltek a revolverrel hadat, a eowboyok pedig övükre csatoltan, bőrtáskában hord­ták az ötlövetű forgópisztolyt, ha kockáza­tos messzi ntra indultak a prairieken át. A „Colt" közkinccsé lett. A kereslet jóval fe­lülmúlta a produkciót, úgy hogy e£L-egy revolvernek a napi árfolyama a száz dollárt is túlhaladta. Közben a feltaláló állandóan tökéletesítette revolverét, amelynek modelljét ma is fel­használják, Hanfcfordban egy nagy gyár ima is gyártja a „Colt“-revolvereket, melyeknek praktikus értékéről teli szájjal üvöltöz az amerikai reklám, azt állítva, hogy a forgópisztoly napokon át heverhet a víz­ben, anélkül, hogy elromlana vagy berozs­dásodna. A Colt versenyen kívül áll és annyi kíüzkö- dés, kísérletezés után szerencséssé tette fel­találóját. A koldusszegény matrózinasból Amerika egyik leggadagabb gyárosa lett és amikor 1862-ben meghalt, ötmillió dolláros vagyont hagyott örököseinek, megalapítva egy később még jobban felvirág­zó amerikai milliomos dinasztiát. Ferenc József búcsaja Pestig! Irta : KRÚDY GYULA Milyen volt Ferenc József? Ferenc József megdöbbentő ember volt, aki sepkihez se hasonlított a viliágon; se őseihez, akik a császári képtárakban különböző ko­ronákkal a fejükön vagy kezükben egymás mellett sorakoztak a múlt századokból, — se testvéreihez, akik a XlX-ik században darab- ideig vele ugyanazon égboltozat alatt éltek, de balvégzetnél, szinte .babsburgi"-nak neve­zett szerencsétlen osiiUagjárásnál egyebet nem tapasztalhattak Ferenc József álló csillagának környékén, amely álló csillagnak a sugárzá­sát földi és emberi sors, fájdalom, ideje előtt lesújtott, halál sem tudta volna elhomályosí­tani. Nem hasonlított egyetlen gyermekére sem, legkevésbé fiára, a beteges Rudolfra; sem többi rokonaira, akiket az elmúlt század kö­zepén az álmok találgatásával foglalkozó, keserves magyar mesemondás mind testi és lelki betegségektől gyötört embereknek mond. S legkevésbé has öli tót t Ferenc József azokra az emberekre, akik terjedelmes és egyedülálló uralkodása alatt őt .külsejében utánozni akar­ták, mert arra tán senki se gondolt a földön, hogy Ferenc Józsefnek magános, talán senki által soha meg nem fejtett lelkét, titokzatos belső erőtől támogatott egyéniségét valaha is megérthesse. Lemondott ez emberfeletti, megdöbbentő lénynek a megismeréséről az a nő is, akit a sors Ferenc József mellé élettárs- kénit rendelt, mintegy célját tévesztett an­gyal, lefelé tartott fáklyával menekedett el ar­ról a legkomorabb sziklacsucsról, ahol Ferenc József mindvégig magánosain trónolt birodal­mat felett. Most már régen a történelemé lett. a XIX- ik század legzártabb lelke, de megfejteni ezt a vaskövetkezetességet, nyitját lelni e talány­nak, nyomát találni, gondolatait a jelen elé tárni, — legbenső mozzanatait, étetákarataiit, szándékait, és mindig egyfonma készséggel opéráló életerejét kibontani és megvilágítani: még napjainkig sem tudta senki, pedig nyi­tottabb karfával alig játszott valaki a fejedel­mek közül, mindig felemelt sisakrostéllyal járt alattvalói között, jóformán minden lé­péséről tudunk, amelyet majdnem egy száza­dig tartó emberéletem át tett. Úgy élt biro­dalma közepém, hogy legtávolibb alattvalója is megmondhatta, hogy mit csinál Ferenc Jó­zsef, amikor az óramutató a nappal perceit mutatja. Az éjről, a nagyvilágon sokaknak ál­matlan éjről pedig megmondhattuk, hogy Fe­renc József, nyugodtan alszik legnagyobb gondjai közepette is, mert az éjt pihenésnek szentelte, mint az Úristen elrendelte. * Mondom, bár hosszú uralkodása alatt, alig változó egészségi állapota révén olyan pontos életrendet tartott, b.ogy szinte másodpercnyi biztonsággal tudhattuk, évtizedeken át, hogy a virradatnak mely fázisában hagyja el kemény, szalmazsákos, katonás vaságyát az uralkodó, melyik az a negyedóra, amelyben Istennel be­szól, vagy alattvalóinak kérését hallgatja, ka­tonái élén lovagol, vagy a kopott szalonkabá- los Tisza Kálmánt figyeli íróasztalánál ülve, okuláréhoz hasonló pápaszemén át. iratokat ta­nulmányoz, vagy a pihenés fertályórájában a pálmafás, orleónderbokros folyisón sétál . . . Bár azt hisszük, hogy Európa t legpontosabb kronométeréhez igazodnak már az órák is a mellényzsebekben és a tornyokban: ennek az emberi szerkezetnek a változatlanságával szemközt ma is, amikor a in ült időkről kataszr trófáfásan többet tudhatunk, mint valaha: ért­hetetlenül, talányosán állunk. Minden és min­denki változott Ferenc József körül, csak egyedül ő volt a változatlanság. Nemzedékek jöttek és mentek, nagyapái! ,apák, fiuk ugyan­olyannak látják az uralkodót. És nem válto­zott meg most sem az emléke, bár lő vészár- kok, gránátok, földrengések, testi- és lelkihá- horgásokkal vegyes forradalmak, államfor­maváltozások, szövetségek, királyok, törvé­nyek, emberek, hadseregek, országhatárok: egy világ elmúlása után rágon dolinánk- Sok­szor felszántották a földet koporsója körül, feltörték a pecséteket, amelyeket az örökélet- nek szántak, kinyitották a birodalom kapuit az ég négy tája felé, lebontották a tizenkilen­cedik századot, hogy megvizsgálhassanak min­den. márványkövet és ideát, amellyel Ferenc József magának, az uralkodók piramisát fel- épdtette Európa közepén. És a titkos levéltá­rak a rejtett naplók, a. búcsúzóul szánt em­lékiratok feltárása után, amelyekben Ferenc József nyomait keresnénk: azt vesszük észre, hogy tizennégy esztendővé] halála és Birodal­ma elmúlása után sokkal kevesebbet tudunk róa, mint akár ötszáz esztendő előtt élt előd­jéről, az első Habsburg királyról, Ferdináud- róla, mint akár ötszáz esztendő előtt élt előd- rónát. A Habsburgok ötszázesztendős magyar királyi évfordulóján, (amelynek napja igazá­ban 1927-ben lett volna) a sorban következő királyokról és császárokról jóformán min­dent tudunk, ami emberi és történelmi szem­pontból szükséges. Csak Ferenc József, aki leghosszabb ideig uralkodott mindnyájuk kö­zött, akit. még napjainkban is egy egész nem­zedék látott: áll megoldatlan talányként a mindinkább besötétedő horizonton. Lassan átlép azon a határon, ahová az eleven szemek már nem követhetik: mikor már nem lesz azok közül az emberek közül tanú, aki Ferenc Józsefet életében látta. Századik születésnapján megmozdul a szo­bor. * Milyen volt Ferenc József? — Félelmetes lény volt, aki talán élete utolsó napjáig, vég­ső percéig olyan megdöbbenlést, ijesztést, másvilági erőt árasztott magából, hogy igaz­mondásnak látszik az a hagyományos mese, hogy az öregembert még haldoklásában se merte senki úgy megközelíteni, mint emberi haldoklóikat szokás. A rokonai, ha ugyan elő merlek jönni betegségének hírére: a szom­széd szobában imádkoztak, A bécsi profesz­szor nem akarta aláirai a kedvezőtlen orvosi jelentést a beteg állapotáról, mert hátha té­ved a tudomány e rendkívüli szervezettel szemben. A főhadsegéd három lépésnyire ál­lott, mint egész életében; az ápolónő, akinek keze között bizonyára már mások ás ha ldokol­tak, talán még gépies, szokásos teendőit is elfelejtette, mikor a császár haldoklóit. Álta­lában azt beszélték az „udvari körökben" Fe­renc József temetésének előkészületei alatt, hogy az „udvari patikárus" vott oka minden­nek, mert zavarodottságában minden gyógy­szer-küldeménnyel elkésett. Ez a patikus el rt tűnt Béesből a temetés alatt s eltűnt az inas is, akiről azt beszélték, hogy nyitva felejtett egy ablakot a császár lakosztályában a hóvizes novemberben és ezen a nyitott ablakon jött be a halál, amely 86 esztendeig hiába próbál-' kozott Ferenc Józseffel. Annyi bizonyos, hogy voltaképpen senki se volt elkészülve Ferenc József bekövetkezhető halálára, legalább is addig nem, amíg a háború valamiképpen be nem fejeződik, mint mindazok a háborúk, amelyeket Ferenc József életében kezdett. A háború megkösszabbitotta a császár életét, fel- frissitette, talp rááll Rótta soha sem szunnya­dó energiaforrásait, lehetetlenségnek látszott, hogy Ferenc József itthagyja a paprikapiros pantallóé, tenyérnyi aranyszalagba vezérezre­deseket, kiket éppen a legkiválóbb tábornokai közül választott, hogy majd e nyolic-tiz férfin vállára rakjon minden érdemet, mint a hadi- sátor oszlopaira, mikor a hosszadalmas hábo­rú lefolyására a measziségből visszatekint Ezek a tűzpiros nadrádos vezérezredesek let­tek volna a háború egyes fejezeteinek a ói­méi hőstetteiket már javában Írják is a kato­nai sreiberek, amikor a szabók még nem is tudják voltaképpen, hogy milyenre szabják a vezérezredes öltönyöket, mert a múlt időben hozzájuk hasonló nem volt. A tábornokokon is felüláUó vezérezredeseég a világháború emlé­kezetének lett volna szentelve a katonai ran­gokban; az aranytölgyfalcvelek, amelyek az uralkodó gallérját diszitették: fordított alak­ban kerültek a vezér ezredesi uniformisra, a „waífenrock" fehér szövetű volt, aranyzsinór­A százéves revolver egy kis amerikai ma indult világhódító útjára Az első forgópisztoly szerepe az amerikai polgárháborúban Csődökön és vérazönön át iveit felfelé a revolver pályája £2§|í íjJ® pm ö|| Éj® ssíjPiHr”<s • TATrABAgifl! TSMGERS23M P. 876 M.S55 5 í&jfifP* RtBWATIKÜS SYÓÖYHSIV f <$* MILBO *ORRASOKjSSS£B SPOOT? Úuáll / LAWNTfiNMlSZal TUBH2TMA/ TÉL? SPORT I VA&ASZA7 / HAIASZATS R POSTÁS S.Í*TO¥5Kf.SV»Ttf.jAN. ti Cg 1 KÉRJEM PROSPEKTUST!| Nedves falak szárazzá tétele f „áramló levegőu módszerével. j Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská ő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom