Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-17 / 186. (2407.) szám
1360 awgnrertas 17, Tasánaap. ^I^GAfAVaG^ARTÍIRIíSP 7 28.000 dolláros megrendelést adott fel. Colt elfogadta a megrendelést, csak az volt a hiba, hogy a kérdéses időpontban nem volt gyára, amelyben a forgópisztolyokat előállíthatta volna. Hosszas tárgyalások után Witneiyillébcn akadt egy gyár, amelynek helyiségeit és felszereléseit rendelkezésére bocsátották. És Colt újból hozzálátott a revolver gyártásához, Newyork, augusztus 16. A revolver, amelyen át annyi baj és emberi szerencsétlenség jutott el a csattanós befejezésig, amely az ember nem taposta vad vidékeken számtalan esetben a feliér ember civilizációjának előhírnökeként jelent meg, hogy rémülettel és csodálattal töltse el a primitív népeket, a napokban jubileumot ül. Száz évvel ezelőtt, 1830-ban egy kis matrózinas fejében született meg a revolver első konstrukciójának gondolata. A gyerekember fúrt, faragott, amíg összekala- pálta az első revolvert, amely azután elindult hódító útjára. Sammy Colt szegény árva gyermek volt. akit a mostoha sors már kora ifjúságában kilökött az életbe. 1830-ban, tehát abban az időben, mikor a tengeri utazás örökös harc volt az elemekkel, a még féligmeddig gyermekkorban lévő •matrózinas útnak indult a Mabei kétárbócos hajón. Nappal dolgozott, az esti órákban megbújt az egyik sarokban, fúrt, faragott, csavarokat illesztett egy kis szerkezetbe, amelynek rendeltetését senkinek sem árulta el. A vitorlás matrózai durva szóval serkentették munkára, ütlegekkel hajtották ki a kis mechanikust rejtekhelyéről, ő azonban nem hagyta eltántorítani magát rögeszméjétől, hősiesen viselte a föltaláló mártirsorsát, tovább motoszkált a kis mechanizmuson, mig végül kikerült kezéből az első forgópisztoly. Akkor természetesen még nem is sejtette, hogy találmányának világtörténelmi jelentősége van. Maga az idea már a levegőben volt, úgyszólván az uccán hevert, csak érte kellett nyúlni & a kiszámíthatatlan, csodálatos véletlen éppen a matrózinasnak juttatta ezt a kétes dicsőséget. A találmány azokban az időkben pattant ki a gyerekember agyából, amikor Északameriká- ban — még nem U. S. A. és nem Egyesült Államok — véres polgárháborúk dúltak és egymást követték a bennszülöttek lázadásai. A harc hol itt, hol ott vetett lobot és elkeseredett erővel tombolt. Ez volt a föltaláló Sammy Colt szerencséje és a világ szerencsétlensésre. A találmány már megvolt. Kezdetben azonban csak csalódást, hozott a. föl tál ál ónak. Nehezen boldogult az értékesítés terén, bár kivételes képességeket árult el az üzleti életben mint i nagystílű organizátor is. De üzleti tőkéje nevetségesen csekély volt, alig pár dollár, amivel nem sokra mehetett. A tengeri utón megtakarított pénzecskéjével Londonba utazott és először Angliában szabadalmaztatta találmányát. A következő évben Amerikában jelentette be szabadalmát, a „pisztolyát, amely egy forg ócilinderből, több töltényrekeszből és egyetlen csőből állt. Röviddel azután, húszéves korában Colt Paterson városában megalapította a Patent- Lőfegyver társaságot, amelynek gyára a Pas&aic River hulladékánya- gát használta volna föl, ha egyáltalában kapott volna megrendeléseket. Colt mindennel számolt, csak éppen a fölvevőpiac tekintetében ápolt hiú ábrándokat. A megrendelések elmaradtak. Sehol és senki nem érdeklődött a forgópisztoly iránt, senki sem ismerte föl a veszedelmes gyilkoló szerszám óriási jelentőségét. A cég már a csőd szélén állott, ekkor, mintegy megmentéként, tört ki a polgárháború. A távoli Texasban kikiáltották a Lőne Star Repubüc cimü köztársaságot és sebtiben hadsereget akartak talpraállítani. A nagy szükségben gyors intézkedésekre volt szükség és valamelyik texasi tábornoknak eszébe jutott az uj forgópisztoly, amelyet esetleg sikerrel fölhasználhatnak. A gyár nagy megrendeléseket kapott és ezerszámra készítette az első forgópisztolyokat, amelyek első formájukban sejtetni sem engedték, hogy olyan leszármazottjai lesznek, mint a mai miniatűr browning. A Texas Colt néven forgalomba hozott fegyver kétkilós súlyú volt és öt golyót lehetett kiröpiteni belőle anélkül, hogy újra kellett vona tölteni. A texasi polgárháború volt az első nagy üzlete Colt forgópisztolygyárának. Már 1836-ban újból alkalom nyílott a vértől párolgó haszon szerződésére. Ezúttal Floridában grasszált a polgárháború, do Washingtonban, ahol Colt az illetékes tényezőknél ismételten ajánlotta forgópisztolyait, visszautasításra talált. De nem vesztette el vállalkozói kedvét. 1887-ben Wal- ker kapitánnyal együtt egy ujtipusu Wa!ker-Cc!t forgópisztolyt szabadalmaztatott, amellyel jó üzletet csinált. Ezzel a pisztollyal fegyverezte föl a texasiakat, akik megkezdték az irtóhadjáratot Texas bennszülöttei, az indiánusok ellen. A pisztolyok hatása a vad indián törzsekre egyenesen megsemmisítő volt. Az ismétlő tűzfegyver golyóziulvatagai elöl rémülten húzódtak vissza erdőségükbe és szabaddá tették az utat a fehér gyarmatosítók elől. Bár most már meg volt alapozva a forgópisztoly karriérje, 1846-ban Colt mégis arra kényszerült, hogy becsukja gyárának kapuit. Az üzleti siker, amely kezdetben szép jövő reményével kecsegtette a forgópisztoly feltalálóját, a polgárháborúkat követő nyugalmasabb korban elpártolt tőle, ugyannyira, hogy a gyár csődbe ment és az üzemet be kellett szüntetni. Colt reménye vesztetten, keserű fájj dalommal! a szivében hagyta ott első vállalatait és első sikereinek színhelyét. Ezután sokáig nem adott életjelt magáról, csendes visszavonult Ságban élt valahol, egészen addig, mig ismét szükség volt rá és hívták. Texas csatlakozott, az Egyesült Államokhoz és ezáltal háborút provokált Mexikóval. Tay- lor tábornok nagy sietve egy hadsereget varázsolt elő a föld alól és emberei felfegyverzésénél eszébe jutott Colt forgópisztolya, amelyet egyikben már jelentős eredménnyel alkalmazott. Felkutatta a visszavonultan élő Colt tartózkodási helyét és felszerelt egy hadsereget, amely győzelmesen vonult keletről nyugat felé és amelynek a hadi tettei most már végérvényesen megalapították a revolver hadászati jelentőségét. A Colt-revolver népszerű lett. Az indiánok isteneiket és földjüket védték vele a fehér hódítókkal szemben, az aranyásók egymás ellen és a ben szülöttek ellen viseltek a revolverrel hadat, a eowboyok pedig övükre csatoltan, bőrtáskában hordták az ötlövetű forgópisztolyt, ha kockázatos messzi ntra indultak a prairieken át. A „Colt" közkinccsé lett. A kereslet jóval felülmúlta a produkciót, úgy hogy e£L-egy revolvernek a napi árfolyama a száz dollárt is túlhaladta. Közben a feltaláló állandóan tökéletesítette revolverét, amelynek modelljét ma is felhasználják, Hanfcfordban egy nagy gyár ima is gyártja a „Colt“-revolvereket, melyeknek praktikus értékéről teli szájjal üvöltöz az amerikai reklám, azt állítva, hogy a forgópisztoly napokon át heverhet a vízben, anélkül, hogy elromlana vagy berozsdásodna. A Colt versenyen kívül áll és annyi kíüzkö- dés, kísérletezés után szerencséssé tette feltalálóját. A koldusszegény matrózinasból Amerika egyik leggadagabb gyárosa lett és amikor 1862-ben meghalt, ötmillió dolláros vagyont hagyott örököseinek, megalapítva egy később még jobban felvirágzó amerikai milliomos dinasztiát. Ferenc József búcsaja Pestig! Irta : KRÚDY GYULA Milyen volt Ferenc József? Ferenc József megdöbbentő ember volt, aki sepkihez se hasonlított a viliágon; se őseihez, akik a császári képtárakban különböző koronákkal a fejükön vagy kezükben egymás mellett sorakoztak a múlt századokból, — se testvéreihez, akik a XlX-ik században darab- ideig vele ugyanazon égboltozat alatt éltek, de balvégzetnél, szinte .babsburgi"-nak nevezett szerencsétlen osiiUagjárásnál egyebet nem tapasztalhattak Ferenc József álló csillagának környékén, amely álló csillagnak a sugárzását földi és emberi sors, fájdalom, ideje előtt lesújtott, halál sem tudta volna elhomályosítani. Nem hasonlított egyetlen gyermekére sem, legkevésbé fiára, a beteges Rudolfra; sem többi rokonaira, akiket az elmúlt század közepén az álmok találgatásával foglalkozó, keserves magyar mesemondás mind testi és lelki betegségektől gyötört embereknek mond. S legkevésbé has öli tót t Ferenc József azokra az emberekre, akik terjedelmes és egyedülálló uralkodása alatt őt .külsejében utánozni akarták, mert arra tán senki se gondolt a földön, hogy Ferenc Józsefnek magános, talán senki által soha meg nem fejtett lelkét, titokzatos belső erőtől támogatott egyéniségét valaha is megérthesse. Lemondott ez emberfeletti, megdöbbentő lénynek a megismeréséről az a nő is, akit a sors Ferenc József mellé élettárs- kénit rendelt, mintegy célját tévesztett angyal, lefelé tartott fáklyával menekedett el arról a legkomorabb sziklacsucsról, ahol Ferenc József mindvégig magánosain trónolt birodalmat felett. Most már régen a történelemé lett. a XIX- ik század legzártabb lelke, de megfejteni ezt a vaskövetkezetességet, nyitját lelni e talánynak, nyomát találni, gondolatait a jelen elé tárni, — legbenső mozzanatait, étetákarataiit, szándékait, és mindig egyfonma készséggel opéráló életerejét kibontani és megvilágítani: még napjainkig sem tudta senki, pedig nyitottabb karfával alig játszott valaki a fejedelmek közül, mindig felemelt sisakrostéllyal járt alattvalói között, jóformán minden lépéséről tudunk, amelyet majdnem egy századig tartó emberéletem át tett. Úgy élt birodalma közepém, hogy legtávolibb alattvalója is megmondhatta, hogy mit csinál Ferenc József, amikor az óramutató a nappal perceit mutatja. Az éjről, a nagyvilágon sokaknak álmatlan éjről pedig megmondhattuk, hogy Ferenc József, nyugodtan alszik legnagyobb gondjai közepette is, mert az éjt pihenésnek szentelte, mint az Úristen elrendelte. * Mondom, bár hosszú uralkodása alatt, alig változó egészségi állapota révén olyan pontos életrendet tartott, b.ogy szinte másodpercnyi biztonsággal tudhattuk, évtizedeken át, hogy a virradatnak mely fázisában hagyja el kemény, szalmazsákos, katonás vaságyát az uralkodó, melyik az a negyedóra, amelyben Istennel beszól, vagy alattvalóinak kérését hallgatja, katonái élén lovagol, vagy a kopott szalonkabá- los Tisza Kálmánt figyeli íróasztalánál ülve, okuláréhoz hasonló pápaszemén át. iratokat tanulmányoz, vagy a pihenés fertályórájában a pálmafás, orleónderbokros folyisón sétál . . . Bár azt hisszük, hogy Európa t legpontosabb kronométeréhez igazodnak már az órák is a mellényzsebekben és a tornyokban: ennek az emberi szerkezetnek a változatlanságával szemközt ma is, amikor a in ült időkről kataszr trófáfásan többet tudhatunk, mint valaha: érthetetlenül, talányosán állunk. Minden és mindenki változott Ferenc József körül, csak egyedül ő volt a változatlanság. Nemzedékek jöttek és mentek, nagyapái! ,apák, fiuk ugyanolyannak látják az uralkodót. És nem változott meg most sem az emléke, bár lő vészár- kok, gránátok, földrengések, testi- és lelkihá- horgásokkal vegyes forradalmak, államformaváltozások, szövetségek, királyok, törvények, emberek, hadseregek, országhatárok: egy világ elmúlása után rágon dolinánk- Sokszor felszántották a földet koporsója körül, feltörték a pecséteket, amelyeket az örökélet- nek szántak, kinyitották a birodalom kapuit az ég négy tája felé, lebontották a tizenkilencedik századot, hogy megvizsgálhassanak minden. márványkövet és ideát, amellyel Ferenc József magának, az uralkodók piramisát fel- épdtette Európa közepén. És a titkos levéltárak a rejtett naplók, a. búcsúzóul szánt emlékiratok feltárása után, amelyekben Ferenc József nyomait keresnénk: azt vesszük észre, hogy tizennégy esztendővé] halála és Birodalma elmúlása után sokkal kevesebbet tudunk róa, mint akár ötszáz esztendő előtt élt elődjéről, az első Habsburg királyról, Ferdináud- róla, mint akár ötszáz esztendő előtt élt előd- rónát. A Habsburgok ötszázesztendős magyar királyi évfordulóján, (amelynek napja igazában 1927-ben lett volna) a sorban következő királyokról és császárokról jóformán mindent tudunk, ami emberi és történelmi szempontból szükséges. Csak Ferenc József, aki leghosszabb ideig uralkodott mindnyájuk között, akit. még napjainkban is egy egész nemzedék látott: áll megoldatlan talányként a mindinkább besötétedő horizonton. Lassan átlép azon a határon, ahová az eleven szemek már nem követhetik: mikor már nem lesz azok közül az emberek közül tanú, aki Ferenc Józsefet életében látta. Századik születésnapján megmozdul a szobor. * Milyen volt Ferenc József? — Félelmetes lény volt, aki talán élete utolsó napjáig, végső percéig olyan megdöbbenlést, ijesztést, másvilági erőt árasztott magából, hogy igazmondásnak látszik az a hagyományos mese, hogy az öregembert még haldoklásában se merte senki úgy megközelíteni, mint emberi haldoklóikat szokás. A rokonai, ha ugyan elő merlek jönni betegségének hírére: a szomszéd szobában imádkoztak, A bécsi profeszszor nem akarta aláirai a kedvezőtlen orvosi jelentést a beteg állapotáról, mert hátha téved a tudomány e rendkívüli szervezettel szemben. A főhadsegéd három lépésnyire állott, mint egész életében; az ápolónő, akinek keze között bizonyára már mások ás ha ldokoltak, talán még gépies, szokásos teendőit is elfelejtette, mikor a császár haldoklóit. Általában azt beszélték az „udvari körökben" Ferenc József temetésének előkészületei alatt, hogy az „udvari patikárus" vott oka mindennek, mert zavarodottságában minden gyógyszer-küldeménnyel elkésett. Ez a patikus el rt tűnt Béesből a temetés alatt s eltűnt az inas is, akiről azt beszélték, hogy nyitva felejtett egy ablakot a császár lakosztályában a hóvizes novemberben és ezen a nyitott ablakon jött be a halál, amely 86 esztendeig hiába próbál-' kozott Ferenc Józseffel. Annyi bizonyos, hogy voltaképpen senki se volt elkészülve Ferenc József bekövetkezhető halálára, legalább is addig nem, amíg a háború valamiképpen be nem fejeződik, mint mindazok a háborúk, amelyeket Ferenc József életében kezdett. A háború megkösszabbitotta a császár életét, fel- frissitette, talp rááll Rótta soha sem szunnyadó energiaforrásait, lehetetlenségnek látszott, hogy Ferenc József itthagyja a paprikapiros pantallóé, tenyérnyi aranyszalagba vezérezredeseket, kiket éppen a legkiválóbb tábornokai közül választott, hogy majd e nyolic-tiz férfin vállára rakjon minden érdemet, mint a hadi- sátor oszlopaira, mikor a hosszadalmas háború lefolyására a measziségből visszatekint Ezek a tűzpiros nadrádos vezérezredesek lettek volna a háború egyes fejezeteinek a óiméi hőstetteiket már javában Írják is a katonai sreiberek, amikor a szabók még nem is tudják voltaképpen, hogy milyenre szabják a vezérezredes öltönyöket, mert a múlt időben hozzájuk hasonló nem volt. A tábornokokon is felüláUó vezérezredeseég a világháború emlékezetének lett volna szentelve a katonai rangokban; az aranytölgyfalcvelek, amelyek az uralkodó gallérját diszitették: fordított alakban kerültek a vezér ezredesi uniformisra, a „waífenrock" fehér szövetű volt, aranyzsinórA százéves revolver egy kis amerikai ma indult világhódító útjára Az első forgópisztoly szerepe az amerikai polgárháborúban Csődökön és vérazönön át iveit felfelé a revolver pályája £2§|í íjJ® pm ö|| Éj® ssíjPiHr”<s • TATrABAgifl! TSMGERS23M P. 876 M.S55 5 í&jfifP* RtBWATIKÜS SYÓÖYHSIV f <$* MILBO *ORRASOKjSSS£B SPOOT? Úuáll / LAWNTfiNMlSZal TUBH2TMA/ TÉL? SPORT I VA&ASZA7 / HAIASZATS R POSTÁS S.Í*TO¥5Kf.SV»Ttf.jAN. ti Cg 1 KÉRJEM PROSPEKTUST!| Nedves falak szárazzá tétele f „áramló levegőu módszerével. j Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská ő.
