Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-17 / 186. (2407.) szám
1930 angrasEtiu.s 17, vasárnap. KOMMENTÁROK * feren.cz József emlékére Most., amikor az évforduló alkalmával visz- sza-vissza olvasóim a kort, amely kon élt és uralkodott, a portrét lassan megfestem, ami hiányzott róla. Tiz évig nem gondoltam Ferenc Józsefre. Amikor néha fölmerült emléke. úgy láttam magain előtt, mini a régen elhalt miszliikus nagyiapát, akiről sokat beszélnek a családban. A nagyapa hatalmas volt, Becsben székeli, de mindenre rá lehelte leikét, ami körű lőttem éli. A dragonyosokra, akik egyszer, jóval a háború előtt, a város főterén sorakoztak barna lovaikon s én tátolt szájjal bámultam bécsi fényes sisakjaikat a barátommal, akire azóta szintén rálehelt Ferenc József és a halál valahol Ravaruszkánál anno 1917, — a bútorokra, amik a nagyanyám szobájában álltak, a bútorokra, amik a szüleim szobájában álltak és Becsben készültek a monarchia valamennyi jobb polgári családjai számára. A nagyanyám nővérének férjére is rálehelte, aki Solferinónál harcolt hősiesen a taliánok ellen, hogy F. J. I. kezet fogott vele, valószinjüleg ettől nőtt ugyanolyan pofaszakálla, mint a dicsőséges uralkodónak, apám orvO'sniagybátyjáTa is, aki nem tudott magyarul, de magyar nemességet kapott a királytól, bár császárnak nevezte, rálehelt egész gyerekkoromra s emlék lett, mint a vérbeli nagypapa. Nehéz uralkodói portrét gondolni róla, a gyerekkori atmoszféráról, ami látható jelekkel és családtagi allűrökkel élt körülöttem. Csalt most, amikor vissza-vissza olvasom a kort, látom hidegen s rekonstruálom tőlem függetlenül, mint Zsigmond királyt rekonstruálnám, ha érdekelne vagy XV. Lajost, annak a Tizenhatodiknak elődjét, aki miteem tehetett már az egész bajkoinplexurnról és Tizenötödikben kell keresni a később történt események nyitját. Könyv mondja: egy hatalmas darab föld hosszú története Ferenc 'József, két emberöltő fejlődése. Trónralépé- sekor még középkori módra hadakoztak, mozsarakkal és muskétákkal, halálakor repülőgépekkel és mérges gázokkal, amiknek valódi kora még csak jönni fog, — de trónra- lépésekor és halálakor, sajnos, változatlanul hadakoztak az emberek. Sokat mondhatnék arról, mi nem volt, vagy mi volt még, amikor trónralépott s mi volt már, vagy mi nem volt már, amikor meghalt. De egy változatlan maradt: baj volt akkor is, ekkor is. Nem hat meg Ferenc József kora, a hatvannyolc év, amelyben a monarchia megszületett, Deák Ferenc iskolájába járt, felnőtt, sikereket aratott, férfikora teljében ragyogott, beteljesedett, házasságot kötött Németorsizággal és hűtlen kedvest tartott az appenini félszigeten, gyereke lett: Bosznia megöregedett, elaggott és meghalt Lembergnél s halálakor oszlással szaporodott, mint a legprimitívebb állat, az amőba. Nem hat meg ez az idő. Mulatok a császárkabátok libegősén s jól esik, hogy Orth Jánosról, Veosera Máriáról vagy Scbratt Katalinról bécsi árgusszemek nélkül 'beszélhetek. De ahogy olvasom a számtalan életrajz rengeteg pletykáját, Ferenc József egyre jobban uralkodóvá válik a lapokon s fiatalosan ruganyos léptekkel jön felém a 2 Földes! Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét £ | Berlinben az Elizabeth-Arden-Salon rövid látó- £? 1 gatá a után beavatták az Elisabeth-Arden-ia- ja | Ion tudományos kezelésébe és autorizálták a s I helyes börkezelésben való tanácsok adására. |r 3 Földesi Gréte úrnő szívesen ad hölgyeknek í| | díjmentesen tanácsot a szépség-és testápolásra E 3 vonatkozólag. ~ | Egyedül autorizált egyedánisitás Bratis'avában !P PARFÜMÉRIA | j £>. EN3EL | BRAViSLAVA. I f-Sí/eFíses w«<sa ©. jL 1 Az Elisabeth-Arden szépségápolásáról szóló & ja könyvecskét mindenkinek szívesen bocsájtjuk rendelkezésére. e múltból, mint az udvari ceremóniákról szóló beszámolókbar olvashatnánk. Nem ártott a Kapuzinergruft. levegője. Ferenc Józsefnek nincs mit szegyeinie. * Egy tény: peches ember volt. Maga mondta számtalanszor Boltrasnak. Későn jött, nem sok menthető mutatkozott már. A legérdekesebb életében, hogy ő volt az egyetlen Habsburg, aki uralkodása alatt középkori mentalitásából a modern demokráciáig tudott ugrani. Elvégre ideje volt, hatvannyolc év. S tragikus paradoxon: ez az idő kevés volt. Még ötven év kellett volna. Még ötven nyugodt év, aniig befejezi belsejének csodálatos fejlődését, amelyet bámulni kell és tisztelni. Ama forradalmas december másodikén, amikor Windisehgraetz a haldokló bécsi szabadságharc vérrzagu levegőjében megrendezte az államcsínyt s az erőszakos Zsófia hatása alatt esernyőt adott Ferdinánd kezébe (Sei nur boiav, es ist gern geschehen), — motyogta a lemondó császár az előtte térdelő tizennyolcéves uj császárnak), Metternich neveltje állott a trón lépcsőjén. A középkori páncél- lovagokról álmodó diplomata megelégelte a bidermayer császárokat, akik Ausztriát ási- tozva és passziánezozva vitték a romlás felé. Ferenc és Ferdinánd után Bombelles gTÓiffai és Coroninivel arisztokratát és hőst nevelt a kispolgári udvarban, ahol az uralkodók addig úgy kezelték hatalmas birodalmaikat, mint egy telekikönyvet (Józseftől tanulták — apa- ge satamas —, aki azonban zseniális telek- könyvvezető volt), Santa Luciánál már hős állott a harctéren Radecaky mellett s Meí- ternichinek öröme telt volna császárjában, ha megéri az ötvenes-hatvanas éveket, amikor varálarc mögött megközelíthetetlen uralkodó intézte népeinek sorsát, császár, aki ásito- zás helyett hitt isteni küldetésében, aki oé- zárnak, nem embernek született, nem örült túlzottan a babfőzeléiknek füstölthusral, mint Ferdinánd, felsőbb felelősségének tudatában tett-vett s akin nyomasztó lidércként ült az elhivatottság misztikus kényszérképzete. Metternich ilyennek álmodta. De éppen az isteni elhivatottság tudata taszította át Ferenc Józsefet az abszolút uralkodásból az alkotmányos uralkodásba. lsen ujjait látta maga fölött. Jeleket az éjszakában: kénytelen volt a nép akaratában érezni Isten akaratát. Megközelíthetetlen maradit, vasálarccal fején haláláig, de a nagy jelek igézetében hirtelen a népből látta maga felé áradni az istenséget és a népistenséggel szemben érzett kötelességet, nem mint Metternich és Zsófia szerették volna: hogy az udvaroncok szájából lássa az istenséget érkezni s a kamarillával szemben érezze kötelességét. Michelet irja XIV. Lajosról, hogy Franciaország története uralkodása alatt két részre oszlott: a fisztula előtti és a fisztula utáni időkre, az elsőibe esnek a hódítások és Colként, a másodikba a vereségek és Scarrou asszony. Ferenc József fisztulája Königgrátz volt. Előtte abszolút uralkodó élt Béosben és Ausztria létezett, utána alkotmányos uralkodó és a monarchia létezett. Előtte Erzsébet volt az asszony, utána Scbratt Katalin. * Königgrátz után egyszer egy nagyhasu, elhanyagolt ember jelent meg Schönbrunnban a főbejárat előtt, régimódu kézitáskával, magyar nyakkendővel s másfajta gondolatokat adott egyetlen nap alatt Ferenc Józsefnek. Feranczy ügyvéd néven mutatkozott be, de mindenki tudta, hogy Deák Ferenc, a magyar vezér, aki a birodalmat jött átalakítani. Ferenc József először életében hallott őszinte szavakat. Hatottak. S amikor később An- drássy Gyula gróf Pósa márkit megszégyenítő ékesszőlással rábeszélte az uralkodót a kiegyezésre, megtörtént a nagy változás, nagyobb, mint amilyet száz forradalom hozhatott volna: az abszolutisztikus birodalom békésen, észrevétlenül alkotmányos monarchiává alakult át. Népek, nemzetek elszánt harcaikban addig talán többet sóba nem is kívántak. S most egyetlen ember belátásán megvalósul!. Ferenc Józsefén. Ha soha egyéb érdeme nem lenne az uralkodónak, az a néhány drámai pillanat, amíg elhatározta, hogy szakit a múlttal, ámbár közvetlen erőszak nem kényszeritette rá, elég, hogy kitöltsön hatvannyolc császári évet. * Az ember élete rövid. Ferenc Józsefé is rövid volt. Az első változást megélte és elég ideje volt levonni a konzekvenciákat, — a másik változásra, amire még szükség lejt volna, nem maradt ideje. Az öregember 1915- beu állítólag azzal fogadta az első kedvezőtlen harctéri híreket: „Mi az, a poroszok megint Königgrátzben vannak?'4 Szimbolikus tévedés! Elérkezett a második fisztula, a második Königgrátz ideje, de a császárnak nem maradt ereje, hogy legyőzze az újabb beteg- séget. Ha fiatal! Ha kopogtatott volna Schön- brunn kapuján az uj Ferénczy ügyvéd, fulmii- náne beszédeivel elragadta volna valami uj, zseniális Andrássy Gyula s Ferenc József ugyanúgy szakíthatott volna a múlttal, mint 1867-ben! Auorhach francia tanár, aki kitűnő könyvében megírta a monarchia világháborús történetét, csodálkozva említi, hogy 1917-ben Ausztria-Magyarország kihagyta a legnagyobb sanszot. Különbékét kellett volna kötnie. A harctereken a központi hatalmak ragyogóan álltak, az antant depressziója nap- róbnapra nőtt, ha a monarchia akkor kiugrik, kellőképpen átalakítva, hatalmasabb birodalom lehelt volna, naint valaha. Czernin érezte a drámai pillanatot és uj Andrássy akart lenni. Gyenge volt. Károly király is gyenge volt. Ha akkor Ferenc József él és még sokáig él! Egyedül ő kockáztathatta volna meg a szakítást a németekkel, praxisa volt hozzá s egyszer 'hajdani segítőit, az oroszokat, már cserben hagyta. A monarchia megmentésének vágya minden akadályt legyőzött volna benne. Tekintélyével Clemanoeaut, Lloyd Georgot megnyeri. Senki nem mer ellnkezni, mint 1867 után nem ellenkeztek a degradált osztrákok. Megismétli az akkori játékot, megcsinálja a második, régóta vágyott lépést a monarchia átalakítása felé: föderatív alapon álló dunai monarchiát alkot s oda jut, ahova az angol király jutott impériumával, a biztonsághoz és a modern, mindenkinek megfelelő államformához. * Még ötven év ... Ennyire volt szüksége a monarchiának, hogy nyugateurópai demokráciává váljon, ennyire és Ferenc Józsefre, akinek legnagyobb uralkodói érdeméül a világháború kitörésének idejében azt jegyezhettük volna föl, hogy öreg volt. Nem tréfa. A pátriárka kor szimbólikus ereje forrasztotta össze országait, s ez az erő, kellő elaszticitással párosulva, legyőzhette volna a ti zennégyes éves két veszedelmét: a háborút és a belső bajokat, mint 1866 után legyőzte. Ferenc Józsefiben óriási átalakulási képesség rejtőzött. Metternich neveltjéből alkotmányos uralkodó lett, — csak Hindeuburg átalakulása hasonlítható hozzá manapság, a másik öregemberé, aki a császár leghívebb szolgájából kötélességérzésének szinte mithikoie tudatában népéért vállalta a gyűlölt, köztársasági elnökséget is. Ferenc Józsefet sokáig gyűlölték, majd megszerették. Sokáig tartott, amíg Franz Josepb-ből Ferenc Jóska lett, de amikor elérte ezt a pontot, minden hatalmában volt. Az antant csodálkozott 1914-ben, hogy a felemás monarchia hadat mert üzenni, sőt jól állta a küzdelmet. A szomorú érdem egyedül Ferenc Józsefé. Ferenc Jóskáé, az agg uralkodóé, aki mindenen túl volt, s akinek ezért mindenki engedelmeskedett. Ha fiatal király uralkodik Becsben, a bomlás már tizennégyben megkezdődik. Egyedül a pátriárka tudta a nép- kongűomerátumot még összetartani. Egyedül a pátria/rka tudta volna kiragadni a kataklizmából is, s bölcs belső átalakításokkal újból életképessé tenni, mint egyszer megtette már Erzsébet édességével, Deák bölcsességével, Andrássy ügyességével. IJjabb ötven év kellett, volna ehhez. Nem adatott meg Ferenc Józsefinek és a monarchiának, nem adathatott meg. Haisz évig érezte Ferenc József a kászolódó bajt, húsz évig zárta merev uralkodói álarc mögé a rettegését. Mije volt az emberi életből? Egy idil Erzsébettel 1854-ben Poesenhofenben, néhány csendes tarokparti a Gloriette Gasse 9. alatt Schratt Katinál — egyéb semmi. Érezte, hogy a Habsburgok hagyományos ezer éve letelt. Pontosan végzett a család. Gomtram, az ős, a hatalom megalapítója, 918-ban született Elzászban, Károly, az utódok utódja, 1918-ban menekült Bécsiből. Hiába volt Mária Teréziának tizenhat gyermeke, n. Lipótnak tizenhat gyermeke, Ferenc császárnak tizenhárom, az ezer év letelt, futni kellett. Komor, mord előérzetek- kel igyekezett a pátriárka oiralkodni, elűzte magától a napsugárt, Erzsébetet, aki Hohen- embis grófné néven bolygott boldogtalanul Európában, elűzött magától minden érzést, húzta az időt, talán ... talán. Nem adatott meg neki. Még ötven év kellett volna. De a.z emberi kor végső határán túl senki sem élhet, az Isten kegyelméből való uralkodó sem. FULGOR. Az R 100 hazaérkezett Cardingtonba London, augusztus 16. Az „R 100“ nevii léghajó ma délelőtt néhány perccel 11 óra után Amerikából jövet Cardingtonban simán leszállóit. A léghajó szerencsésen befejezte óceáni útját. 11 óra tájban megjelent a cardingtoni repülőtér fölött s rövid 20 perces manőver után utasai elhagyhatták a gondolákat. Az ut második része viharos volt. A léghajó kénytelen volt sebességét csökkenteni és irányát megváltoztatni. Írország partvidékeit Cape Cleamál érte el. Magyar polgári fiúiskolát követelnek a pozsonyi magyar szülök Pozsony, augusztus 16. A behatások befejezése után és azok eredményének ismeretessé váltakor általános megdöbbenést keltett a magyarság köreiben, hogy Pozsonyban az állami magyar reálgimnázium kivételével a beiratkozott magyar diákok száma a múlt évhez képest erősen csökkent. Akkoriban szembe szálltunk azzal a felfogással, hogy a magyar diákra hasznosabb, ha nem magyar, tehát német, vágy csehszlovák iskolába iratkozik be. Rámaatattunk arra, hogy a németek, csehek és szlovákok mily szívósan ragaszkodnak iskoláikhoz és kifejtettük, mik volnának annak katasztrofális következményei, ha a magyar szülők cserbenhagynák a magyar iskolát. Julius folyamán azután Pozsonyban keresztényszocialista kezdeményezésre összeállott egy csomó szülő és harminc magyar diák részére magyar polgári fiúiskolái osztály megnyitása iránt indítottak mozgalmat. Pozsonyban ugyanis a fiuk részére van német polgári iskola, vagy csehszlovák polgári iskola, magyar azonban nincs. Csak a magyar leányok részére áll fent a város kitűnő polgári leányiskolája, Anomália ez és bizonyítja, hogy menynyire mellőzik a magyar iskoláztatás érdekeit, mert Pozsonyban húszezernél több magyar lakik és ezek fiai részére tizenegy év alatt nem létesítettek polgári fiúiskolát. Most erre meglesz a minisztériumnak a módja, mert miután harminc diák jelentkezett, az 1868, évi XXXVIII. t. c. 44., 58. és 75. szakasza alapján magyar polgári fiúiskolát köteles felállítani. A kérvényt Jahloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő a napokban adta be a pozsonyi _ Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kellemetlen ezájiz, homlokíájáe, láz, ezjókszonilás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc József4 keserű váz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. A gyakorlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótéteménynek bizonyul. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszeriizletek- bee kapható. isk olaügyi referátuson azzal, hogy a kért osztályt már a folyó tanévben megnyissák a Tor- na-uccai állami polgári fiúiskolában. A magyarság képviselőinek kötelessége 'esz most., hogy amennyiben az iskolaüvyi kormányzat késleltetné, vagy megtagadná a magyar polgári fiúiskolái osztály megnyitását, hogy azt a legerélyesebben kisürgessék, ninrrRinMvitiM'mawMa—n Csehszlovák Légióbank Prága! Banka Ceskoslovensk^ch légii A‘apt5ke Ki 70,000.000.— Távirati dm Legiobsnk* Tartalékok Ké 64.550.000.— i kirendeltség Prágában és 11 tiék Csak- és Morvaországban, Szlovenerkón és Podkarpatské Kosban Fiókok: Beiekovo Bratislava, Kotloe, Nővé Westo ». V., Pieőtany, Poprad, Zvolea. AffUJáJS Intézetek' Bardiov, Chuat, C jynorany, Cop, Giraltovce. Holic, Hrooaky Sv. Krii, Humenué, iriava, Jiusina Kezmarok, Komárno, Koarao, Kril. Chlumee, Krompachy, Lucenec, Malacky, Miehalovce, Modry XameoMoldava, Makacevo, Nitra, NovéZámkv, Oslany, Parkén, Plesivec, Poprad, Presov, Rachov, dics. Sobota, Rozaava, Sahy, Saitin, Secovce, Sevlus, Sniaa, Spisská Nova Vea, Spisaké í’odhradie, Spisaké Vlacky, Svaljava, Tacovo, Topolceny, Tornala. Tiebisov. Túrna, Uh, Skalica, Uzhorod, Veiké.ÍCapusany, Veiké Levőre, Vclkv Meder. Vráble, Vranov, ZJaté Moravea, Zeliezoveo éa Züiaa. í Idénybeli v ál tó üzletek i t'opráá-állomás, Sliaé fürdő, Stary Smokovec, Strbaké Pieso, Tafcr. Lomnlca. i Külföldi effUtált Intézetek i Jugoszláviába*: Komereijalna Banka d. d. Zapreb és fiókja LjebljanaA balti államokban: Lavijaa Privatbanka, Riga. Mindennemű b&nküzlct gyors és pontos lebonyolítása. 5