Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

1930 angrasEtiu.s 17, vasárnap. KOMMENTÁROK * feren.cz József emlékére Most., amikor az évforduló alkalmával visz- sza-vissza olvasóim a kort, amely kon élt és uralkodott, a portrét lassan megfestem, ami hiányzott róla. Tiz évig nem gondoltam Fe­renc Józsefre. Amikor néha fölmerült em­léke. úgy láttam magain előtt, mini a régen elhalt miszliikus nagyiapát, akiről sokat be­szélnek a családban. A nagyapa hatalmas volt, Becsben székeli, de mindenre rá lehelte leikét, ami körű lőttem éli. A dragonyosokra, akik egyszer, jóval a háború előtt, a város fő­terén sorakoztak barna lovaikon s én tátolt szájjal bámultam bécsi fényes sisakjaikat a barátommal, akire azóta szintén rálehelt Fe­renc József és a halál valahol Ravaruszkánál anno 1917, — a bútorokra, amik a nagyanyám szobájában álltak, a bútorokra, amik a szü­leim szobájában álltak és Becsben készültek a monarchia valamennyi jobb polgári család­jai számára. A nagyanyám nővérének férjére is rálehelte, aki Solferinónál harcolt hősie­sen a taliánok ellen, hogy F. J. I. kezet fo­gott vele, valószinjüleg ettől nőtt ugyanolyan pofaszakálla, mint a dicsőséges uralkodónak, apám orvO'sniagybátyjáTa is, aki nem tudott magyarul, de magyar nemességet kapott a királytól, bár császárnak nevezte, rálehelt egész gyerekkoromra s emlék lett, mint a vérbeli nagypapa. Nehéz uralkodói portrét gondolni róla, a gyerekkori atmoszféráról, ami látható jelekkel és családtagi allűrökkel élt körülöttem. Csalt most, amikor vissza-vissza olvasom a kort, látom hidegen s rekonstruálom tőlem függetlenül, mint Zsigmond királyt rekon­struálnám, ha érdekelne vagy XV. Lajost, annak a Tizenhatodiknak elődjét, aki miteem tehetett már az egész bajkoinplexurnról és Tizenötödikben kell keresni a később történt események nyitját. Könyv mondja: egy ha­talmas darab föld hosszú története Ferenc 'József, két emberöltő fejlődése. Trónralépé- sekor még középkori módra hadakoztak, mo­zsarakkal és muskétákkal, halálakor repülő­gépekkel és mérges gázokkal, amiknek va­lódi kora még csak jönni fog, — de trónra- lépésekor és halálakor, sajnos, változatlanul hadakoztak az emberek. Sokat mondhatnék arról, mi nem volt, vagy mi volt még, amikor trónralépott s mi volt már, vagy mi nem volt már, amikor meghalt. De egy változatlan maradt: baj volt akkor is, ekkor is. Nem hat meg Ferenc József kora, a hatvannyolc év, amelyben a monarchia megszületett, Deák Ferenc iskolájába járt, felnőtt, sikereket ara­tott, férfikora teljében ragyogott, beteljese­dett, házasságot kötött Németorsizággal és hűtlen kedvest tartott az appenini félszigeten, gyereke lett: Bosznia megöregedett, elaggott és meghalt Lembergnél s halálakor oszlással szaporodott, mint a legprimitívebb állat, az amőba. Nem hat meg ez az idő. Mulatok a császárkabátok libegősén s jól esik, hogy Orth Jánosról, Veosera Máriáról vagy Scbratt Katalinról bécsi árgusszemek nélkül 'beszélhetek. De ahogy olvasom a szám­talan életrajz rengeteg pletykáját, Ferenc Jó­zsef egyre jobban uralkodóvá válik a lapokon s fiatalosan ruganyos léptekkel jön felém a 2 Földes! Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét £ | Berlinben az Elizabeth-Arden-Salon rövid látó- £? 1 gatá a után beavatták az Elisabeth-Arden-ia- ja | Ion tudományos kezelésébe és autorizálták a s I helyes börkezelésben való tanácsok adására. |r 3 Földesi Gréte úrnő szívesen ad hölgyeknek í| | díjmentesen tanácsot a szépség-és testápolásra E 3 vonatkozólag. ~ | Egyedül autorizált egyedánisitás Bratis'avában !P PARFÜMÉRIA | j £>. EN3EL | BRAViSLAVA. I f-Sí/eFíses w«<sa ©. jL 1 Az Elisabeth-Arden szépségápolásáról szóló & ja könyvecskét mindenkinek szívesen bocsájtjuk rendelkezésére. e múltból, mint az udvari ceremóniákról szóló beszámolókbar olvashatnánk. Nem ártott a Kapuzinergruft. levegője. Ferenc Józsefnek nincs mit szegyeinie. * Egy tény: peches ember volt. Maga mond­ta számtalanszor Boltrasnak. Későn jött, nem sok menthető mutatkozott már. A legérdeke­sebb életében, hogy ő volt az egyetlen Habs­burg, aki uralkodása alatt középkori menta­litásából a modern demokráciáig tudott ug­rani. Elvégre ideje volt, hatvannyolc év. S tragikus paradoxon: ez az idő kevés volt. Még ötven év kellett volna. Még ötven nyu­godt év, aniig befejezi belsejének csodálatos fejlődését, amelyet bámulni kell és tisztelni. Ama forradalmas december másodikén, ami­kor Windisehgraetz a haldokló bécsi szabad­ságharc vérrzagu levegőjében megrendezte az államcsínyt s az erőszakos Zsófia hatása alatt esernyőt adott Ferdinánd kezébe (Sei nur boiav, es ist gern geschehen), — motyog­ta a lemondó császár az előtte térdelő tizen­nyolcéves uj császárnak), Metternich neveltje állott a trón lépcsőjén. A középkori páncél- lovagokról álmodó diplomata megelégelte a bidermayer császárokat, akik Ausztriát ási- tozva és passziánezozva vitték a romlás felé. Ferenc és Ferdinánd után Bombelles gTÓiffai és Coroninivel arisztokratát és hőst nevelt a kispolgári udvarban, ahol az uralkodók addig úgy kezelték hatalmas birodalmaikat, mint egy telekikönyvet (Józseftől tanulták — apa- ge satamas —, aki azonban zseniális telek- könyvvezető volt), Santa Luciánál már hős állott a harctéren Radecaky mellett s Meí- ternichinek öröme telt volna császárjában, ha megéri az ötvenes-hatvanas éveket, amikor varálarc mögött megközelíthetetlen uralkodó intézte népeinek sorsát, császár, aki ásito- zás helyett hitt isteni küldetésében, aki oé- zárnak, nem embernek született, nem örült túlzottan a babfőzeléiknek füstölthusral, mint Ferdinánd, felsőbb felelősségének tudatában tett-vett s akin nyomasztó lidércként ült az elhivatottság misztikus kényszérképzete. Metternich ilyennek álmodta. De éppen az isteni elhivatottság tudata taszította át Ferenc Józsefet az abszolút uralkodásból az alkotmá­nyos uralkodásba. lsen ujjait látta maga fö­lött. Jeleket az éjszakában: kénytelen volt a nép akaratában érezni Isten akaratát. Meg­közelíthetetlen maradit, vasálarccal fején ha­láláig, de a nagy jelek igézetében hirtelen a népből látta maga felé áradni az istensé­get és a népistenséggel szemben érzett köte­lességet, nem mint Metternich és Zsófia sze­rették volna: hogy az udvaroncok szájából lássa az istenséget érkezni s a kamarillával szemben érezze kötelességét. Michelet irja XIV. Lajosról, hogy Franciaország története uralkodása alatt két részre oszlott: a fisztula előtti és a fisztula utáni időkre, az elsőibe es­nek a hódítások és Colként, a másodikba a vereségek és Scarrou asszony. Ferenc József fisztulája Königgrátz volt. Előtte abszolút uralkodó élt Béosben és Ausztria létezett, utána alkotmányos uralkodó és a monarchia létezett. Előtte Erzsébet volt az asszony, utá­na Scbratt Katalin. * Königgrátz után egyszer egy nagyhasu, el­hanyagolt ember jelent meg Schönbrunnban a főbejárat előtt, régimódu kézitáskával, ma­gyar nyakkendővel s másfajta gondolatokat adott egyetlen nap alatt Ferenc Józsefnek. Feranczy ügyvéd néven mutatkozott be, de mindenki tudta, hogy Deák Ferenc, a magyar vezér, aki a birodalmat jött átalakítani. Fe­renc József először életében hallott őszinte szavakat. Hatottak. S amikor később An- drássy Gyula gróf Pósa márkit megszégyenítő ékesszőlással rábeszélte az uralkodót a ki­egyezésre, megtörtént a nagy változás, na­gyobb, mint amilyet száz forradalom hozha­tott volna: az abszolutisztikus birodalom bé­késen, észrevétlenül alkotmányos monarchiá­vá alakult át. Népek, nemzetek elszánt har­caikban addig talán többet sóba nem is kí­vántak. S most egyetlen ember belátásán megvalósul!. Ferenc Józsefén. Ha soha egyéb érdeme nem lenne az uralkodónak, az a né­hány drámai pillanat, amíg elhatározta, hogy szakit a múlttal, ámbár közvetlen erőszak nem kényszeritette rá, elég, hogy kitöltsön hatvannyolc császári évet. * Az ember élete rövid. Ferenc Józsefé is rövid volt. Az első változást megélte és elég ideje volt levonni a konzekvenciákat, — a másik változásra, amire még szükség lejt volna, nem maradt ideje. Az öregember 1915- beu állítólag azzal fogadta az első kedvezőt­len harctéri híreket: „Mi az, a poroszok me­gint Königgrátzben vannak?'4 Szimbolikus tévedés! Elérkezett a második fisztula, a má­sodik Königgrátz ideje, de a császárnak nem maradt ereje, hogy legyőzze az újabb beteg- séget. Ha fiatal! Ha kopogtatott volna Schön- brunn kapuján az uj Ferénczy ügyvéd, fulmii- náne beszédeivel elragadta volna valami uj, zseniális Andrássy Gyula s Ferenc József ugyanúgy szakíthatott volna a múlttal, mint 1867-ben! Auorhach francia tanár, aki kitűnő könyvé­ben megírta a monarchia világháborús törté­netét, csodálkozva említi, hogy 1917-ben Ausztria-Magyarország kihagyta a legna­gyobb sanszot. Különbékét kellett volna köt­nie. A harctereken a központi hatalmak ra­gyogóan álltak, az antant depressziója nap- róbnapra nőtt, ha a monarchia akkor kiugrik, kellőképpen átalakítva, hatalmasabb biroda­lom lehelt volna, naint valaha. Czernin érezte a drámai pillanatot és uj Andrássy akart lenni. Gyenge volt. Károly király is gyenge volt. Ha akkor Ferenc József él és még so­káig él! Egyedül ő kockáztathatta volna meg a szakítást a németekkel, praxisa volt hozzá s egyszer 'hajdani segítőit, az oroszokat, már cserben hagyta. A monarchia megmentésé­nek vágya minden akadályt legyőzött volna benne. Tekintélyével Clemanoeaut, Lloyd Georgot megnyeri. Senki nem mer ellnkezni, mint 1867 után nem ellenkeztek a degradált osztrákok. Megismétli az akkori játékot, meg­csinálja a második, régóta vágyott lépést a monarchia átalakítása felé: föderatív alapon álló dunai monarchiát alkot s oda jut, ahova az angol király jutott impériumával, a biz­tonsághoz és a modern, mindenkinek megfe­lelő államformához. * Még ötven év ... Ennyire volt szüksége a monarchiának, hogy nyugateurópai demokrá­ciává váljon, ennyire és Ferenc Józsefre, aki­nek legnagyobb uralkodói érdeméül a világhá­ború kitörésének idejében azt jegyezhettük vol­na föl, hogy öreg volt. Nem tréfa. A pátriárka kor szimbólikus ereje forrasztotta össze orszá­gait, s ez az erő, kellő elaszticitással párosulva, legyőzhette volna a ti zennégyes éves két ve­szedelmét: a háborút és a belső bajokat, mint 1866 után legyőzte. Ferenc Józsefiben óriási átalakulási képesség rejtőzött. Metternich ne­veltjéből alkotmányos uralkodó lett, — csak Hindeuburg átalakulása hasonlítható hozzá ma­napság, a másik öregemberé, aki a császár leg­hívebb szolgájából kötélességérzésének szinte mithikoie tudatában népéért vállalta a gyűlölt, köztársasági elnökséget is. Ferenc Józsefet so­káig gyűlölték, majd megszerették. Sokáig tar­tott, amíg Franz Josepb-ből Ferenc Jóska lett, de amikor elérte ezt a pontot, minden hatalmá­ban volt. Az antant csodálkozott 1914-ben, hogy a felemás monarchia hadat mert üzenni, sőt jól állta a küzdelmet. A szomorú érdem egyedül Ferenc Józsefé. Ferenc Jóskáé, az agg uralkodóé, aki mindenen túl volt, s akinek ezért mindenki engedelmeskedett. Ha fiatal király uralkodik Becsben, a bomlás már tizennégyben megkezdődik. Egyedül a pátriárka tudta a nép- kongűomerátumot még összetartani. Egyedül a pátria/rka tudta volna kiragadni a kataklizmából is, s bölcs belső átalakításokkal újból életképessé tenni, mint egyszer megtette már Erzsébet édességével, Deák bölcsességével, Andrássy ügyességével. IJjabb ötven év kellett, volna ehhez. Nem adatott meg Ferenc Józsefi­nek és a monarchiának, nem adathatott meg. Haisz évig érezte Ferenc József a kászolódó bajt, húsz évig zárta merev uralkodói álarc mögé a rettegését. Mije volt az emberi életből? Egy idil Erzsébettel 1854-ben Poesenhofenben, néhány csendes tarokparti a Gloriette Gasse 9. alatt Schratt Katinál — egyéb semmi. Érez­te, hogy a Habsburgok hagyományos ezer éve letelt. Pontosan végzett a család. Gomtram, az ős, a hatalom megalapítója, 918-ban született Elzászban, Károly, az utódok utódja, 1918-ban menekült Bécsiből. Hiába volt Mária Teréziának tizenhat gyermeke, n. Lipótnak tizenhat gyer­meke, Ferenc császárnak tizenhárom, az ezer év letelt, futni kellett. Komor, mord előérzetek- kel igyekezett a pátriárka oiralkodni, elűzte magától a napsugárt, Erzsébetet, aki Hohen- embis grófné néven bolygott boldogtalanul Eu­rópában, elűzött magától minden érzést, húzta az időt, talán ... talán. Nem adatott meg neki. Még ötven év kellett volna. De a.z emberi kor végső határán túl senki sem élhet, az Isten kegyelméből való uralkodó sem. FULGOR. Az R 100 hazaérkezett Cardingtonba London, augusztus 16. Az „R 100“ nevii léghajó ma délelőtt néhány perccel 11 óra után Amerikából jövet Cardingtonban si­mán leszállóit. A léghajó szerencsésen befejezte óceáni útját. 11 óra tájban megjelent a cardingtoni repülőtér fölött s rövid 20 perces manőver után utasai elhagyhatták a gondolákat. Az ut második része viharos volt. A léghajó kénytelen volt sebességét csökkenteni és irányát megváltoztatni. Írország partvidé­keit Cape Cleamál érte el. Magyar polgári fiúiskolát követelnek a pozsonyi magyar szülök Pozsony, augusztus 16. A behatások befejezése után és azok ered­ményének ismeretessé váltakor általános meg­döbbenést keltett a magyarság köreiben, hogy Pozsonyban az állami magyar reálgimnázium kivételével a beiratkozott magyar diákok szá­ma a múlt évhez képest erősen csökkent. Ak­koriban szembe szálltunk azzal a felfogással, hogy a magyar diákra hasznosabb, ha nem ma­gyar, tehát német, vágy csehszlovák iskolába iratkozik be. Rámaatattunk arra, hogy a néme­tek, csehek és szlovákok mily szívósan ragasz­kodnak iskoláikhoz és kifejtettük, mik volná­nak annak katasztrofális következményei, ha a magyar szülők cserbenhagynák a magyar is­kolát. Julius folyamán azután Pozsonyban keresz­tényszocialista kezdeményezésre összeállott egy csomó szülő és harminc magyar diák részére magyar polgári fiúiskolái osztály megnyitása iránt indítottak mozgalmat. Pozsonyban ugyanis a fiuk részére van német polgári iskola, vagy csehszlovák polgári iskola, magyar azonban nincs. Csak a magyar leányok részére áll fent a város kitűnő polgári leány­iskolája, Anomália ez és bizonyítja, hogy meny­nyire mellőzik a magyar iskoláztatás érdekeit, mert Pozsonyban húszezernél több magyar la­kik és ezek fiai részére tizenegy év alatt nem létesítettek polgári fiúiskolát. Most erre meg­lesz a minisztériumnak a módja, mert miután harminc diák jelentkezett, az 1868, évi XXXVIII. t. c. 44., 58. és 75. szakasza alapján magyar polgári fiúiskolát köteles felállítani. A kérvényt Jahloniczky János dr. nemzetgyű­lési képviselő a napokban adta be a pozsonyi _ Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kel­lemetlen ezájiz, homlokíájáe, láz, ezjókszonilás, há­nyás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár ter­mészetes „Ferenc József4 keserű váz gyorsan, bizto­san és kellemesen hat. A gyakorlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótéte­ménynek bizonyul. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszeriizletek- bee kapható. isk olaügyi referátuson azzal, hogy a kért osz­tályt már a folyó tanévben megnyissák a Tor- na-uccai állami polgári fiúiskolában. A magyarság képviselőinek kötelessége 'esz most., hogy amennyiben az iskolaüvyi kormány­zat késleltetné, vagy megtagadná a magyar polgári fiúiskolái osztály megnyitását, hogy azt a legerélyesebben kisürgessék, ninrrRinMvitiM'mawMa—n Csehszlovák Légióbank Prága! Banka Ceskoslovensk^ch légii A‘apt5ke Ki 70,000.000.— Távirati dm Legiobsnk* Tartalékok Ké 64.550.000.— i kirendeltség Prágában és 11 tiék Csak- és Morvaországban, Szlovenerkón és Podkarpatské Kosban Fiókok: Beiekovo Bratislava, Kotloe, Nővé Westo ». V., Pieőtany, Poprad, Zvolea. AffUJáJS Intézetek' Bardiov, Chuat, C jynorany, Cop, Giraltovce. Holic, Hrooaky Sv. Krii, Humenué, iriava, Jiusina Kezmarok, Komárno, Koarao, Kril. Chlumee, Krompachy, Lucenec, Malacky, Miehalovce, Modry XameoMoldava, Makacevo, Nitra, NovéZámkv, Oslany, Parkén, Plesivec, Poprad, Presov, Rachov, dics. Sobota, Rozaava, Sahy, Saitin, Secovce, Sevlus, Sniaa, Spisská Nova Vea, Spisaké í’odhradie, Spisaké Vlacky, Svaljava, Tacovo, Topolceny, Tornala. Tiebisov. Túrna, Uh, Skalica, Uzhorod, Veiké.ÍCapusany, Veiké Levőre, Vclkv Meder. Vráble, Vranov, ZJaté Moravea, Zeliezoveo éa Züiaa. í Idénybeli v ál tó üzletek i t'opráá-állomás, Sliaé fürdő, Stary Smokovec, Strbaké Pieso, Tafcr. Lomnlca. i Külföldi effUtált Intézetek i Jugoszláviába*: Komereijalna Banka d. d. Zapreb és fiókja Ljebljana­A balti államokban: Lavijaa Privatbanka, Riga. Mindennemű b&nküzlct gyors és pontos lebonyolítása. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom