Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-13 / 183. (2404.) szám

4 <K«<iAl/V\A!GÓ!AR:H ! RLAP 1930 aügusztiis 13, szerda. Thieíecke, az a költői szabadság nevében követte el az elmúlt évek egyik anyagyilkosságát Berlin szenzációja — A félreértett Dosztojevszki és Nietzsche A torz ffirói“ fantázia borzalmas kényszerképzetei Berlin, augusztus 12. Az ilyenfajta házak­ról irta Hermáim Sudermaun egyik leghíre­sebb darabját, ahol a Hinterhause és a Vor- derhaus lakói között zajlanak le a tragikus konfliktusok. Ma már nem olyan nagy a szociális ellentét a Kunfürstendamm mellék- uocáiuak különböző bérlői között. A Vorder- haus hozzá kopott a Hinterhaushoz, a gazdag lakó hozzászegényedett az udvaron túl meg­húzódó szegényebb 'bérfőhöz. A kunttfürstendam mi mellékuócáik ma már nem jelentik a gazdag­ságot és az előkelőséget, de a Joaohim Fried- riohstarasseő szörnyű anyagyiilkosságnak még­is valami tipikus kurfürste miauimi 'háttere van. A kurfürstendami kávé házakban, különö­sen a Romanisches Kaffeeban találkoznak Berlin bohémjei, az irodalom és a művészet kibicei, az örök felfedezetlenek) a vaskos kéziratokat cipelők, a meg nem értettek, a hosszuhafuak, a borotválailanok, a világre­formátorok. Hozzátartoznak Berlin életéhez, de a mai Ber­linben nem találják helyüket. Ha fiatalok is, egy más kor emberei; kitagadottak az izom, a tempó és a gép korszakában, a jövő hordo­zóinak képzelik magukat, de minden fiatalsá­guk ellenére a múlt reprezentánsai. Ezek kö­zé tartozik Balitross Thieíecke is, a szerkesz­tő ur, — mint ahogy szerkesztő urak mind, az álirőik s álzsurnaliszták, — aki hajmeresztő bestialitással gyilkolta meg anyját. Az anya neve, Frau von Tsohöokel. bizony nem sejteti, hogy az arisntokratius csengésű név alatt egy szegény, nehezen küzdő varrónő rejtőzött, aki­nek szorgalmáról, munkabírásáról, négy em­ber sorsát cipelő energiájáról csodákat mesél­nek a Joaohim Friedritíhstrasse 25. ház riadt, kísérteteket látó lakói. A tény maga ismeretes, a P. M. H. is rész­letesen ismertette: csütörtök délelőtt egy hu­szonöt éves fiatalember jelentkezett a rendőr­ségen és mosolyogva, egykedvűséggel, mint­ha valami tőle távolálló érdekességet monda­na el, közölte, hogy az éjszaka folyamán meg­ölte anyját, — önvédelembői. Már a nyomozás első perceiben kiderült, hogy az ön védelemiről szóló mese nem dicséri az anyagyilkos irói fantáziáját. Vájjon ki hit­te volna el, hogy az ötven esztendős, fáradt varrónő fürdés közben hatalmas katonai pisz­tolyokat szegez fiának, akinek minden erejét, minden munkáját, egész életét áldozta. Minden valószinüség szerint előre megfon­tolt szándékkal követte el rémes tettét Ba­litross Thieíecke, midőn az öve mellől elő­rántott késsel minden ok nélkül tizenöt kés- szurást mért a fürdőben ülő asszonyra — édes anyjára. Minden ok nélkül? Az ember szeretné té­bollyal magyarázni a m-gmagyarázhatatlant, ha kiderülne, hogy az anyagyilkosság egy el­mebajos szörnyű rémtette volt. És vájjon képzelhető-e máskép, hogy valakinek lelki ereje legyen a vérben üsző testet kiemelni a fürdőkádból, becsomagolni, minit egy tárgyat, a dán valami j-aff inált csomóval, amelyet a gyilkos maga mexikói csomónak nevez és az indiánokról -zóló könyvekből tanult, összekö­tözni, végre odadobni egy sarokba, aztán le­feküdni z ágyba és nyugodtan aludni reg­gelig. Sajnos a téhr:y, a megmagyarázhatat­lan egyetlen magyarázata, nem mutatható ki. Más motívumokat kell keresni. Balitross Thieíecke törvény’e1 .. gyermek volt. Anyja csak egy esztendeig volt férjnél, a férj, von Tschöckel, elszegényedett porosz nemes, csak­hamar otthagyta s azóta az asszony csak a fiának élt. Huszonhárom éves korában Thie- lecke megnősüli. A házasságból egy gyermek született: a há­rom embert a szerencsétlen anya maga tar­totta el. A fiú sohasem dolgozott, ügy érezte, joga van rá. Nyugodtan megterhelte édesanyját három élet súlyával, Ellszedte az öregedő asszony minden pénzét és végül meggyilkolta. Úgy érezte, joga van rá. Képzelt, zsenialitása, soha meg nem irt mü­vei, kávéházi, asztal mellett sarjadt tervei formálták meg benne az eltorzult nietzschei elgondolás f,, mellyel, beleörjitctte magát pberi nenscb-i s zere pé b e. Dosztojevszkij és Nietzsche szelleme kísért a Joaohim Fricdrichstrasse-i véres fürdőkád fölött: amit a ki választották* aiz igazi nagyok az alkotó erő szent jogán remekművé és böl­cseletté formáltak, azt. a korcs epigón meddő szereplési vágya szörnyű valósággá transzpo­nálta át. Balitross Thielcke úgy érezte, hogy élete sikerének két élőlény állja útját: az anyja és a gyereke. Amerikába vágyódott, Né­metországot túl szűknek találta, a columbiai egyetemmel levelezett,, ahol állítólag megér­tették fantasztikus terveit. Egyszer már meg akarta ölni a gyermekét, mert gátolta mozgási szabadságában és talán épp olyan hidegvérrel követte volna el ezt a tettét, mint ahogy tizenöt kés-szúrás­sal halálra sebezte édesanyját, aki nem tud­ta, vagy nem akarta a tengeren túli útra szük­séges összeget rendelkezésére boosájtani. Ez az állítólagos író, akinek soha egyetlen sorát sem közölték, kora ifjúságától fogva fan­tasztikumoknak élt. Hindu nevet vett fel, ja­pán regéket irt, belegabalyodott az indián ős történ elembe és közben anyja naponta ti­zenhat órát varrta a ruhákat, hogy eltart­hassa a huszonötéves fiát, annak feleségét és a nyolc hónapos gyereket. A fiatal asszony szerepe még tisztázatlan. Tény, hogy a gyilkos vele együtt akart át­menekülni Amerikába és tette elkövetése után mindent elmondott feleségének. De még a további nyomozásra vár, kideríte­ni, hogy felesége, aki a gyilkosság órájában nem tartózkodott a lakásban, előre tudta-e a beköv etkezen dőket. Balitross Thieíecke nem rejtette el a lepe­dőbe csomagolt holttestet, nem vette fel a pénzt és nem menekült el. Torz vakmerősége csak a gyilkosságig ter­jedt, azután felülkerekedett benne a gyen­gék, a félbemarad ott ak gyávasága. A magát zseninek képzelő ezt a „müvét" sem tudta befejezni. És igy még a westendi kávé­házak irodalmi szegénylegényei sem avathat­ják az anyagyilkost hérosszá. Réska,y László. Gyilkosságra szánfan éveken át magával hordozta a fórt a berlini anyagyiikos Apját is el akarta tenni láb alól — A rendőrség exhumál- tafni fogja Kriiger cigareHagyáros holttestét Berlin, augusztus 12. Az anyagyilkosság­gal vádolt Thieíecke napokon át folyó ki­hallgatás után tegnap teljesen megtört, fel­adta eddigi kertelését és őszinte, töredel­mes vallomást tett. Elmondta, hogy nem erős felindulásban, vagy önvédelemből kö­vette el tettét, hanem előre megfontolt szán­dékkal gyilkolta meg anyját, A törvényié* len fiú lelkében olthatatlan gyűlölet égett anyja iránt és csak a kedvező alkalomra várt, hogy gyűlöletét és bosszúját: kitöltse. Állandóan élesre fent tört hordott magá­rai. A gyilkosság napján heves ritába ke­veredett anyjával, féktelen haragra lob­bant és felindulásában végrehajtotta a ré­gen tervezett gyilkosságot Mia délelőtt a gyilkost újból kihallgatásra vezették elő, amelynek eredménye egy ré­gebbi bűncselekmény fennforgásának lehe­tőségére irányította a rendőrség figyelmét. Kitűnt ugyanis, hogy a fiatalember igen jól ismerte édesapját, Krüger berlini eigarettagyárost, akinek jóménetelü vállalata volt. Krüger évekkel ezelőtt elhalálozott. Mint Thieíecke most beismerte, állandóan bosszút forralt apja ellen is, az volt a szándéka, hogy megmér- gezi őt. A hálál — mint állítja — keresztülhúzta ter- vezgetését és megakadályozta őt egy gyil­kosság elkövetésében. A rendőrség nemi tartja kizártnak, hogy Thd el elkennek része van apja halálában. Szó van róla, hogy Krüger holttestét exhu­málni fogják és vegyvizsgálat utján állapít­ják meg, nem mérgezés okozta-e a halálát. Erősen csökkeni az idegenforgalom s a fürdők látogatottsága Cseh beismerés a helytelen fürdőigazgatásról és cseh elismerés Pöstyén fürdő okos, szakszerű vezetéséről Prága, augusztus 12. A Národni Politika mai számában vezető helyen Navratil dívnak a csehszlovákiai fürdőikről írott figyelemre méltó cikkét közli. A cikk különösen azért értékes, mert egyrészt őszintén beszél a für­dők helyzetéről, másrészt egy szlovenszkói szakembernek az érdemeit emeli ki, sőt azt egyenesen követendő példa elé állítja a törté­nelmi országok fürdői számára. — Fürdőink — írja Navratil — kétszeresen nehéz helyzetben vannak: az általános gazda­sági válság, mely a pénzhiányban mutatkozik, a fürdőkiben is erősen érezhető, ezenkívül ez­idén elvesztettük azt nagy előnyt, amely az ol­csóbb valutából és az olcsóbb megélhetési vi­szonyokból 'következett, rneHy körülmény a mailt években a fürdő vendégek és turisták ezreit hozta Csehszlovákiába. Az a körülmény, hogy a csehszlovákiai la­kotok is kevesebbet utaznak idegen államok­ba, a bekövetkezett csökkenést aligha egyenlítheti ki. — Ezidén tehát a fürdőviszonyokban is né­mi normalizálódás állott be s a fürdőket a vendégek tényleg csak a gyógyulás érdekében keresték fel. Küllőn fejezetet lehetne írni ar­ról, hogy a jövő években milyen szervezési munkát kellene végezni, hogy a csehszlová­kjai fürdőket a külföldi vendégek nagyobb számban látogassák. Ennek a kérdésnek a ta­nulmányozása igen fontos közgazdasági ér­dek. Az idegenforgalom és a fürdőügy fizetési mérlegünkben nagyon jelentős tételt foglal el. Ennek a tételnek a fontossága most még in­kább emelkedik, hogy annak jövedelmével betömhessük azokat, a lyukakat, amelyek külkereskedelmi mérlegünkben mutatkoz­nak. Ha ebben a kérdésben rövidesen nem történ­nek komoly elhatározó lépések, úgy annak el­lenére, hogy a köztársaság balneológiái és kli­matikus viszonyai a lehető legkedvezőbbek, itt is érvényesülni fog az a régi igazság, hogy a sült galamb nem repül az emiber szájába. A nyár folyamán módunk volt megállapítóu ni, hogy a szlovenszkói fürdőkben éppen úgy, mmt a történelmi országok fürdőiben mindenütt láthatók, a gazdasági válság nyomai. Ez a válság nem kerülte el Karlsbadot és Mia- rlembadot sem. Fürdőink igazgatóságainak azonban nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy minél nagyobb számokat jeleníthessenek a lá­togató vendégekről, emellett kifelé olyan ké­pet vágnak, mintha minden a lehető legjobb rendiben völna, mintha semmisem történt vol­na. Efcael a diosekvő politikával a fürdőigaizga- tóságok minden más ipari vállalkozástól kü­lönböznek, mert a többi közgazdasági ténye­zők nem restellik bevallani a világ előtt, bogy nehéz a helyzetük. Valamennyi fiüdöben erősen érezhető a külföldi vendégek elmaradása. Úgy látszik, hogy ezek a gaadak idegenek már sokaijók a napi 300—500 koronát, amit egy- egv nagy szállodában a lakosztályért Fizet­niük kellene. S a mi fürdőink csaknem kivétel nélkül agy dolgoznak, mintha, a legjobb rendben volna, a szénájuk. Csal: most a szezon végén látják tisztán a dol­gok állását s helyenként mutatkozik is némi árcsökkentés! hajlam. A legtöbb fürdőben azonban sajnálattal kelj megállapítani, hogy olyan gazdálkodás folyik, mintha a fürdőígaz- galóság az idény két hónapjában annyit akar­na kerseni, hogy az egész évre bőven teljék, — Több fürdőben amialt panaszkodnak, bogy a látogatók pénzügyi képessége és minő­sége hanyatlott. Ez azonban csak optikai csa­lódás. A fürdőket ugyanazok a vendégek lá­togatják, mint régen, azonban ezek a vendégek ma már sokkal takaréko­sabbak s ezt legjobban a fürdőorvosok iga­zolhatják. Ha a fürdővendégek takarékosabbak, ez csak dicséretes és a fürdők feladata, hogy kellő­képpen a kezükre járjon a takarékoskodó vendégeknek. Hogy ez is megvalósítható, azt legjobban bi­zonyítja Pöstyén. Tagadloatatlan, hogy Pö’sty én-fürdő balneológiái indikációja ki­váló és kétségen ivülálló, azonban a fürdő igazgatóságának a nagy érdeme, hogy vál­lalkozó szellemével, mozgékonyságává,!, el Csízt jód-bróm gyógyfürdő. A eg^erösebb ;ód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdöigazgatóságtól Csizfürdőn. *********** vxm imr.Twr., tudja érni azt, hogy a gazdasági depressziót az ember üt nem láthatja annyira, mint más fürdőkben. Ez nem azért emeljük ki, hogy Pösiyénnek reklámot csináljunk, hanem an­nak igazolásául, hogy a mi fürdőinknek is meg kell ci'teniök az idő, a változott viszo­nyok parancsát, ha azt akarják, hogy jól menjen a soruk. S a legfontosabb, hogy an­nak tudatára kell ébredniök, hogy a,z em­berek ma sokkal inkább ellenőrizik pénzük értékéi és azt, hogy a fürdőben mii kapnak a pénzükért. Kár, hogy Navratil cikkében nem magyaráz­ta meg azt is, hogy Pöstyén-fürdő sikerének mi a titka, pedig ez is néhány szóval elintéz­hető. A pöetyéni fürdőigazgatóság megtalál­ta a módját annak, hogy a fürdőben az igazán gyógyulásira szoruló munkás ifi olcsó és jő el­látáshoz jusson és gondoskodott arról is, hogy azok a bizonyos előkelő, gazdag idegenek is a megfelelő elhelyezést kapják meg. Karlsbad, Mariertibad, a gyomorbetegek számára olyan egyedülálló fürdő, mint Pöstyén a reumatiku­sok számára. A történelmi országok előkelő fürdőibe azonban nemcsak a munkás, hanem még a középosztályihoz tartozó, az átlagosnál jobban kereső magánfcávataünok sem mehet, mert szükkebjüeége folytán a fürdőbe nem nekre rendezkedtek be. A betegbiztosítók ál­tal fenntartott gyógyintézetekben csak protek­ciós emberek juthatnak, mig Pöstyénben ol­csó népszállók vannak, amelyekben a szegé­nyebb osztályhoz, tartozó oly emberek is el­helyezkedhetnek, akiket a betegbiztosító is­mert szükkeblüsége folytán a fürdőben nem akar elküldeni. Erdészeti és gazdasági főiskolai hallgatók ügy elmébe! A szlovenszkói országos választ­mány julis hó 2-án megtartott ülésén elhatá­rozta, hogy erdészeti és gazdasági főiskolai hallgatók részére az 1930-31. évre 1000, 2000 és 3000 koronás ösztöndíjra pályázatot ir ki. Az ösztöndíjat szlovenszkói vagyonta­lan főiskolai hallgatók kaphatják meg, akik valamelyik itteni főiskolán folytatják tanul­mányaikat és beigazolják, hogy tanulmá­nyaikban jó előmenetelt tanúsítanak. Azok a most érettségizett diákok, akik valamelyik fenti főiskolára akarnak beiratkozni, csak az esetben kaphatják meg az ösztöndíjat, ha az érettségit jelesen vagy egyhangúlag tet­ték le. A kérvényeket 1930 szept. 15-ig kel benyújtani az országos elnökségen, A kér­vényhez csatolandó: állampolgársági bizo­nyítvány, vágyóin tat ansági bizonyítvány, mely nem lehet egy évnél öregebb (minta az államnyomda fiókjánál Pozsonyban kap­ható), a tanulmányi előmenetelt igazoló bi- zonyitvány (főiskolai hallgatóknál kollok­viumi, szemináriumi stb. bizonyítvány, kö­zépiskolai tanulóknál érettségi és osztály- bizonyitvány), végül az esetleges különleges indokokat igazoló bizonyítvány. Hiányosan felszerelt kérvények nem jönnek az elbírá­lásnál tekintetbe. A kérvényben megadan­dó a pontos cim. úgyszintén a szülőknek vagy gyámnak a ciáné. Azok a főiskolai hall­gatók, akik valamely internátusbán vannak, az internálás igazgatósága utján adják he kérvényüket, akik magánhelyen laknak, azok az illetékes diák szociális intézmények utján adják be kérvényüket és ugyanez utón kapják meg az eredményről az értesítést. Minden erre vonatkozó felvilágosítással készséggé] szolgál a hozzáfordulókhoz a ma­gyar nemzeti párt pozsonyi titkársága (Po­zsony, Köztársaság-tér 14, IV.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom