Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-10 / 181. (2402.) szám
SMO aogttggtae 10, vasárnap. ^RX<M/V>AC?2ARHrRMI> 3 A vánannié végső eredményben az előnyösebb szerzddésnélkOli Állapothoz vezet? A vámunió hírére Ausztria gabonamonopóllumra készül - Hodzsa: a sinajai konferencia az agrárválságot nem oldja meg - Vavrecska a vámunió nehézségeiről - A népszövetség a legnagyobb kedvezmények elvének sértetlenségét követeli Osztrák, csehszlovák és lengyel vélemények Sinajárél és Varsó várható eredményeiről Prága, augusztus 9. A Lidové Noviny ezt a bécsi keltezésű jelentést közli: Románia és Jugoszlávia vámunióra való törekvése Ausztriában bizonyos idegességet idézett elő. A szociáldemokraták által fölvetett gabonamonopólium-tervet a kormánypárt ugyan elvetette azért, mert az a szocialistáktól jött, most azonban ismét föltűnt a láthatáron. A legutóbbi minisztertanács elhatározta, hogy a gabona- és lisztmonopólium tervét azonnal munkába veszi. A földművelésügyi minisztérium a törvényjavaslaton már dolgozik, azt mondják, hogy a javaslatot még ebben az évben megszavazzák. E javaslat szerint az állam egy bevásárlási központot létesítene, amely a külföldön gabonát vásárolna. A belföldi termelők a gabonájukat szabadon árulhatnák, mig a bevásárlási központ a külföldi és a belföldi gabonaárak között bizonyos középárat alakítana ki s nymodon a fogyasztás is jól járna. Ausztriában azt remélik, hogy ilymódon bizonyos nyomást gyakorolhatnak a mezőgazdasági államokra és kényszeríthetik őket az oöztrák iparcikkek nagyobbfoku vásárlására, Mértékadó gazdasági körökben ezeket a reményeket azonban nagyon hiúknak tartják, mert nem látják annak a leheitőségét, hogy Magyarországot és Jugoszláviát miképpen lehetne rákényszeríteni az osztrák iparcikkek vásárlására. Nagy nehézségeket okoz az is, hogy a gabonám onopólium nehezen egyeztethető ősszé a legnagyobb kedvezmények elvével. Az Ausztriával szomszédos földművelő államok semmi szin alatt sem tűrnék el tétlenül, hogy a gabonaközpont csak egy államban vásároljon, hanem azt követelnék, hogy Ausztria gabonaszükségletét több államban aránylagos részekben szerezze be. Ily módon az osztrák gabonamonopólium semmi más sem volna, mint az import-gabonának az egyes földművelő államok között való konti.ngentálása. Hodzsa véleménye az agrSrbiokkról Prága, augusztus- 9. Hodzsa dr. képviselő a belgrádi Politikának adott nyilatkozatában azt hangsúlyozza, hogy Jugoszláviának és Romániának a vámunióra való törekvése semmiképpen sem Ítélhető meg a napi politika szemszögéből, hanem „azt a mi testvéri és baráti viszonyunk álláspontjáról kell megbírálni". Hodzsa nyilatkozatában tiltakozik az ellen, hogy a kis antant államainak elleniéRECORD szörtelenitö gyökeresen eltávolítja a szőrzetet RECORD p uTer a Ma púdere. Teljesen ártalmatlan. A legkényesebb arcbőrnek megfelel Orvosilag is ajánlva. Szörtelenitö Kő IS1— Púder .... Kő 15 — Minden szaküzletben kapható. Nagybani árusítás. D,ENGEL,BRATISLAVA Grössling-ucca 9. tes gazdasági érdekeiből bárki is a baráti jóviszony meggyengülésére következtessen. Az államok a saját helyzetüket javitani akarják s az agrárkivitelt előmozdítani kívánják. Hodzsa nézete szerint a viszony rendezése a nemzetközi és diplomáciai formalizmus szempontjából már be van fejezve. Most dolgoznak a kisantant helyzetének a megszilárdításán. Érthető, hogy különösen Budapestről a kisantant teljességének eddigi hiányait ki akarták használni. A nemzetközi közeledés centrumának a kiépítésén és a középeurópai államok együttműködésén tovább kell dolgozni. A sinajai konferencia az agrárkérdést nem oldotta meg. Ennek a célnak sokkal jobban felel meg a lengyel kezdemé" y-zég. Nem marad máé hátra, mint hogy Amerikához való kereskedelmi kapcsolatainkat revideáljuk. A nemzetek szövetségének többet kell majd foglalkoznia az agrárkérdésekkel, mint azt eddig tette. Hodzsa dr. már régen indítványozta, hogy a kisantant Géniben közös politikai szervet létesítsen. A varsói konferencián megoldják mindazokat a kérdéseket,. amelyek erre vonatkoznak. Teljesen légből kapott és nagyon fölületes az az állnas, hogy a csehszlovák agrárkörök a vám védelmi politikát hajszolják. A vámuniót közős szakbizottság késziti Belgrád, augusztus 9. A sinajai konferencián résztvevő jugoszláv delegáció tagjai a vidékre utaztak s csak a jövő hét közepén térnek vissza Belgrádba. Ekkor fog visszajönni Zsivkovics miniszterelnök is. Majd rövidesen összehívják a miniszter tanácsot, amelyen a sinajai határozatokat megtárgyalják s egyúttal kinevezik azt a bizottságot, amely a ro- mán-jugoszláv vámunió tervét ki fogja dolgozni. Hasonló bizottságot neveznek ki Bukarestben is. Ezek a bizottságok közös üléseken fogják megtárgyalni a további teendőket. Az egyes államok bizottságainak élén az illető állam kereskedelemügyi minisztere áll. A közös bizottságnak a föladata a két állam gazdasági struktúrájának a vizsgálása, valamint a vámszövetségre vonatkozó alapvető elveknek a kidolgozása. A vám szövetség életbeléptetése az egységes vámtarifa kidolgozását és egységes vámterület megállapitását teszi szükségessé. Az államközi bizottság munkájának kiindulási pontjául annak meghatározása fog szolgálni, hogy a vámunió milyen cikkekre terjeszkedjék ki. E szakértő bizottság munkája nagyon intenzív és kényes lesz, mégis remélik azt, hogy rövidesen eredményeket tud fölmutatni. A szakértők indítványokat, javaslatokat fognak előterjeszteni kormányaiknak. A legnagyobb munka az lesz, amelyet a kereskedelmi szerződés tanulmányozásával, a vasúti tarifa egységesítésével és az állategészség- ügyi egyezmény kidolgozásával kell eltölteni. Lengyel-román külónkonfereiKia Prága, augusztus 9. A Prager Presse varsói tudósítója jelenti: A varsói nagy agrár- ír iíerenciát egy külön lengyel-román konferencia fogja megelőzni, amelyen román részről Madgearu miniszter és a földművelésügyi minisztérium államíítkáA, Popescu fog résztvenni., A román delegáció valószínűleg már augusztus 25-én Varsóba érkezik s a lengyel földművelésügyi minisztériummal a lengyel-román agrárkérdésekről fog tárgyalni. Ezeknek a különtárgyalásoknak ugyanaz a célja, ami a sinajai konferencia | célja volt. A varsói konferencia célkitűzései Budapest, augusztus 9. A Pester Lloyd teguapi száma Lazarski budapesti lengyel követnek a varsói konferenciára vonatkozó nyilatkozatát közli. Lazarski szerint a konferencia kettős célt tart szem elolt: a mező- gazdasági termelés jobb megszervezésének és racionalizálásának előmozdítását, belefoglalva a mezőgazdasági ipart is, másrészt a nemzetközi agzdasági együttműködést akarja előmozdítani. Az európai mezőgazdaság válságának egyik súlyos oka ugyanis az, hogy 3 mezőgazdasági és ipari termékek között nagy árkülönbség mutatkozik., Ezt a jelenséget nagy mértékben az ipar kartellizá- lása, különösen a nyersanyagok, karteilizálá- sa idézte elő, mig a mezőgazdasági termelés a kartellekkel szemben teljesen védtelenül áll. A mezőgazdasági államok Óiért arra kényszerülnek, hogy a mezőgazdasági importra szoruló és protekcionista politikát folytató államokba hatoljanak s ily módon védjék meg a mezőgazdasági termelést a teljes elértéktelenedéstől. A romániai és jugoszláviai búza- és árpakiviteli köröknek legutóbbi megegyezése ugyanolyan célokat követ, mint a lengyel— Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szé- dülési rohamoknál a. természetes „Ferenc Józsefi keserű víz használata mindig kellemes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez. A belső hajók orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizei; sokszor mindennapi használatra, reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógy szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. német rozsegyezmény. Éppen ezért Lengyelország örömmel üdvözölheti a sinajai megállapodásokat. A lengyel földművelésügyi miniszter által kezdeményezett konferencia a legcsekélyebb mértékben sem kívánja akadályozni vagy megfékezni a regionális vagy helyi törekvéseket, Lengyelország azonban mégis úgy látja, hogy elérkezett annak az ideje, hogy az egyérdekü agrárállamok együtt mérlegeljék, hogy nem volna-e létrehozható egy szélesebbkörü megegyezés, amely a termelés racionalizálását előmozdítaná. Ezt pedig az érdekelt államok földművelésügyi konferenciája hiva- fott eldönteni. Prága még nem foglalt állást a sinajai tárgyalásokkal kapcsolatban Prága, augusztus 9. A Lidové Noviny értesülése szerint az illetékes csehszlovák kormánykörök a jugoszláv-román gazdasági blokk kérdésével, amely egyébként is még nem kész, egyáltalában nem foglalkoztak. A minisztériumok az eseményeket figyelemmel kisérik s azoknak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A vámunió nehézségei Prága, augusztus 9. Vavrecska Hugó, a csehszlovák köztársaság bécsi követe, a Lidové Novinyben hosszabb elmélkedő cikket közöl a legnagyobb kedvezmények elvének a reformjáról s elgondolásait az éppen most készülő jugoszláv-román vámegyezményre alkalmazza. Vavrecska cikke abból indul ki, hogy az államok gazdasági közeledésének megvalósulására irányuló törekvések vagy a viszonosság, vagy a kontingentál ás, vagy a behozatali monopóliumok, vagy végül a vámunió, vagy vámegyesülés alapján történnek. A diplomáciai közvéleményben újabban a legnagyobb kedvezmények elvének megreformálására irámyuló törekvések jelentkeznek. Ezek a törekvések olyképpen formulázha- tók, hogy egyes áilaimcsoportok arra törekszenek, hogy a legnagyobb kedvezmények nagyon széles és föl tétlen elve helyett a kereskedelmi szerződésekbe olyan szűkebb klauzulát vegyenek be, amely bizonyos kivételeket állapit meg a területi kedvezményeken belül. IlyeD szűkebb értelmű kedvezményeket már eddig is adtak egyes államok egymásnak. Ilyen klauzulát találunk a habi államok szerződéseiben, ezek azonban olyan szűk területre vonatkoztak, hogy azok ellen más államok nem tiltakoztak. A genfi gazdasági konferencián megnyilvánuló európai közvélemény azonban határozottan állást foglalt a legnagyobb kedvezmények mindennemű m egszíg őri fása ellem és azt a következő határozatban juttatta kifejezésre: „A konferencia azon nézetének ad kifejezést, hogy a legnagyobb kedvezmények elvének föltétien megváló- Vitása az államok közötti árucsere normális kifejlődésének alapeleme." A genfi konferencia továbbá azt is hangsúlyozta, hogy ezen elv alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha ezzel harmadik állam érdeked csorbát nem szenvednek. Vavrecska nézőt© szerint a regionális kivételeknek csak bizonyos taxatíve fölsorolt államokra volna szabad vonatkozniuk és sokkal helyesebb volna, ha ezek a szomszédos államok kereskedelmi kapcsolataik megszilárditására irányuló szerződéseikbe úgynevezett szomszédi klauzulát iktatnának, amely lehetővé tenné, hogy a szomszédos államok tényleg nagyobb kedvezményeket adjanak egymásnak, mint harmadik államnak. Ezt az elvet nagyon jól lehetne kombinálni azzal, hogy ezek a különleges szomszédi kedvezmények csak bizonyos meghatározott árucikkekre vonatkoznának. Az államok szorosabb együttműködésének harmadik módja az volna, hogy az érdekelt államok a nemzetek szövetségének égisze alatt tárgyalnának és ez hozzájárulna ahhoz, hogy a legnagyobb kedvezmények liberális élve helyett a szerződő államok valamilyen más szűkebb, megszorított kedvezményeket adnának egymásnak. Ezzel szemben azonban számos állam joggal fölveti azt a kérdést, hogy nem volna- e számára kedvezőbb a teljesen szerződés- nélküli állapot, vagy pedig azizal a kérdéssel fordul a vámunióhoz: mit adtok nekem, ha a (ti preferenciátokat eltűröm. Ez a kérdés föltétlenül föl fog merülni. Vavrecska azzal végzi cikkét, hogy a közép - európai államok gazdasági együttműködéséi a többi államoktól ki kell váltani. Mert csak az ilyen középeurópai preferencia-klauzulának van reménye arra, hogy megvalósuljon és hogy az a többi államnak is a javára szolgáljon. • * 7 A csehszlovák nemzeti banknak az aug. 7:i állapotra vonatkozó most kiadott jelentése szerint a bankjegyforgalom 305.333.000 koronával 6.591,811.000 koronára csökkent. Az intézet egyéb aktívái közül az aranykészlet 34.000 koronával 1.414,078.000 koronára, a váltókeszkont 15.097.000 K-val 314.446.000 K-ra s az értékpapírokra adott kölcsön 6.315.000 K-val 46.900.000 K-ra esett vissza; a külföldi követelések 40.917.000 K-val 2.154.218.000 K-ra, az egyéb követelések 415.000 K-val 20.316.000 K-ra s az egyéb ak- tivás 50.917.000 K-val 408.988.0Ck) K-ra emelkedtek. Vagyondézsmára befizetve összesen 7 milliárd '471 miliő 820.234.91 korona. — Aaranyfedezet 47.2 százalék. | | Olajos, piszkos, kormos kezeket és atkákat játszva mossa Pocsáího Bubitól száppana/ I So,ffötöknek, gépészeknek, kéményseprőknek nélkülözhetetlen!
