Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-08 / 152. (2373.) szám
6 A román királyi pár kibékült Tíz nap múlva kimondják a válás érvénytelenségét tíz nap alatt megtörténik a válás érvénytelenítése a bukaresti legfelsőbb törvényszéken. a keresetet már beadták s a legfelsőbb törvényszék a jövő héten hozza meg döntését. Károly király a válás érvényte- lenitése ügyében előzőén hosszas tárgyalá- sokat folytatott két kiváló román jogásszal. A legfelsőbb törvényszék a válás érvényte- lenitését azzal az indokolással fogja kimondani, hogy Károly király annakidején a válás kimondásakor, nyilatkozatot tett, amelyben tiltakozott a házasság felbontása ellen. Fájdalmas akkorddal éri végei a tátrai cigány-Marika és a írancia márki tiszavirág-szerelme Egy hónapig tartott az sörök hűsége — Marika hazatért, elsírta bánatát, azután világgá ment apjával megtételére. Úgy Csehszlovákiában, mint Romániában, vannak is elég szédeslátékőrü államférfiak, akik megértik, hogy ha kisebbségeiknek biztosítják a szabad fejlődés lehetőségét, természetesen nem csupán a külföldi közvélemény megtévesztésére szolgáló papiros- nyilatkozatokkal, hanem a reális életben érvényesülő alkotmányos garanciával, olyan uj légkört teremthetnek, amelyben sok minden válik lehetségessé A közvélemény már elég régen tud arról, hogy Romániában a Maniu-kormány bizonyos ilyen értelmű intézkedéseket tervez, ezen az utón Pop Ghita küldetése volt az első lépés. Ugyanezen a téren Csehszlovákiában Dérer dr. is tett már valamit, mikor novellájával megkísérelte a „Staatelosigkeit" kérdésének megoldását. A szlovenszkói dossié —i A jelenlegi fejtegetéseim keretein kívül esnek a szlovenszkói vagy az erdélyi magyar kisebbségek sérelmeinek összefoglalása, pedig ezek közül a sérelmek közül igen soknak orvoslását már régebben fontosnak óe sürgősnek nyilvánítottam. Talán megengedik nekem annak fölemlitését, hogy amikor 1928-ban Salovcnszkón több kiváló magyar politikussá] találkoztam és az ő segítségükkel összegyűjtöttem egy nagyon részletes dossziéra való anyagot a magyar sérelmekből, legjobban felháborított annak felismerése, hogy ezeknek a sérelmeknek kilencven százaléka igen könnyen orvosolható lett volna a csehszlovák állam presztízsének és érdekeinek sérelme nélkül. Ugyanezt mondhatom azokról a beszélegté- sekről is, amelyekekt Kolozsvárt folytattam erdélyi magyarokkal és amelyekből azt láttam, hogy az erdélyi magyar sérelmek is orvosolhatók a román nemzeti és állami érdekek csorbítása nélkül. Sokat beszélnek kulturális autonómiáról, ez a kifejezés azonban gondos meghatározást kivan. Nyilvánvaló, hogy az olyan országban, mint Erdély, ahol a székelyek és szászok évszázados ősi kiváltságai még mindig elő tradíciót jelentenek és ahol még a modern időkben is, — különösen a szászok — olyan módon vannak megszervezve, hogy nincs területi kontinuitásuk, olyan rendszert kellene bevezetni, amely biztosítaná a kisebbségek számára saját nyelvük használatát és lokális kiváltságaikat, anélkül, hogy feláldoznák a központi ellenőrzést, amelyhez minden modern államnak ragaszkodnia kell. 3®onta!*82ás! a lehetetlen helyzetből •— Szándékosan nem teszek semmiféle ösz- szehasonlitást a romániai vagy csehszlovákiai magyarok jelenlegi helyzete és a háború- előtti Magyarország nemzeti kisebbsége inek helyzete között. Erői a tárgyról sokat lehetne beszélni, nekem is megvan a határozott véleményem, az a vita azonban csak a vádak és viszonvádak újabb sorozatára vezetne. Ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy még mindig súlyos elégedetlenség tapasztalható, a békeszerződésben biztosított egyes kisebbségi jogokat nem mindenütt méltányolják, már pedig ez nem kevésbé érdeke a többségnek, mint a kisebbségnek. Nagy tömegeknek az állampolgársági jogoktól való megfosztása a bukás csiráját rejti magában az államra nézve, ha csak nem gondoskodnak valóságos kiirtási módszerek alkalmazásáról. Az augenétika tudománya lassanként meggyőz bennünket arról, hogy elsőrangú érdeke a fajnak önmagának tiszta és keveretlen fenntartása, mert nagy tömegek beolvasztása veszedelmes az uralkodó fajra nézve. Szerbiában és Olaszországban még mindig él az az illúzió, hogy a faji viták megoldását az erőszakos asszimiláció hozhatja meg. Bizonyos, hogy ebben a tekintetben az idő kiábrándulást fog ösvényt felkutatnak, hogy a mai lehetetlen hozni és a lecke nagyon kemény lehet; mindazonáltal egyre súlyosabb azoknak a mun- helyzetböl kivezető utat találjanak, kája, akik más rendszert hisznek és minden Nyári szünetre ment a magyar képviselőház Budapest, július 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A képviselőtház m/ai ülésén október 20-ig elnapolta magát, miután harmadik olvasásban is elfogadta a bo'etta-javaslatot. E hét folyamán még egy formális ülést tartanak, amelyen felolvassák a felsőház üzenetét a legutóbb elfogadott törvényjavaslatokról. — Az országos keresztény szocialista párt pozsonyi csoportjának vacsorája. Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi csoportja julius 10-én csütörtökön este 8 órakor pártvacsorát rendez az Országút 60. sz. a. Lebertfinger-vendéglőben. A rendezőség kéri a párt híveit, hogy minél nagyabb számban jelenjenek meg. Tátramatlárhóza, ju'Mus 7. A P. M. H. egyik számában, az előttem mindég .•rejtélynek maradó életinek, egyik aiprógyöngyöe, harmatos meséjéről számoltam be. Egy francia márkának és Dániel Marikának rózeaködös történetét irtaim meg. ügy szedtem betűkbe az egészet, mint mikor az ember a mezőn virágát szed. Ügyetlen a csokor és mégis virág és stzép ........ Szép volt, mint egy aranyos pókháló, amelyre rácseppent a harmat... * Arról szólt az egész, hogy volt egyszer egy márki. Valahol a franciáik országában. Ez a márki, csak úgy nii, szeszélyből eljött a napsugaráé Tátrába. Eddig nincs is benne semmi különös. Jönnek ide nagyobb urak is. — Na, tovább. Maiflárháza mellett köveiket tört egy cigány. Dániel Tufának hívták. A cigánynak völt egy leánya. Azt meg Danáiéi Marikának nevezték. Eddig nincs benne semmi különös. — Igen ám, de Marika nagyon szép volt, mint egy fekete kairlbun- kullus. Az élet meg olyan szeszélyes. A francia márki és a oigányleány tailá(lfcoztak. Szerelmes szerelem ... S megírtam, hogy nem is történhetett másképp, ügy éreztem. — Magától értetődő volt. Karikagyűrű. Nem saitnesiíem az amúgy is szí várván yos illúziót. A márki előbb néhányszor meg- fürdeíte a Marikát s csak aztán indultak el a boldogság felé... ■rt Ez volt Marika története ... Nem is volt a szép mesének folytatása. Legfeljebb csak az, hogy a késmárki, meg a poprádi paipiPboiltoeok több piros seíyempapirt adtak ed. A cigányleányok vásárolták úri smink eléshez. A márki-eset után Phairaó népének leányai ha nem is tisztábban, de osinosabban öltözködtek s gyakran sétáltak sok kilométert Matlárháza félé. De hát hiába, több márki nem akadt. A szanatórium úri telepén, már csak valamelyik kocsis vette őket észre. Ha jód ment, eoffőr. S Marika meséjére rászállt a feledés köde... * Most tessék elképzelni, mi az, amikor az aranyhálóba beleesik egy csúnya légy. Mi az, mikor vailaki a szerelmes boldogság mosolygós kék egéről, úgy zuhan le, hogy onnan lerúgták. Hát mit szépítsem. Marikát lerúgták, ügy látszik, az életben még sincsenek aranyos mesék. Nincsenek szép élet-álmok. Marika visszatért ... * Danáéi, az öreg cigány azt mondja, hogy ő tudta előre. Nem becsületes cigánynak valló' az urifcomé- dia ... Először megverte Marikát... Marika pénzt sem hozott haza. Semmit. Majdnem úgy jött vissza, ahogyan elment. Semmi az egész. Egy gyönyörű álommal kevesebb és egy uj étet! ogamzássál több... * Marika hazajött. Nem sokat beszélt. Csak arra kérte az öreg Dánielt, hogy mén.; rek ©1 másfelé. Nem bírja nézni a napos hegyeket. A gúnyosan re áj a meredő ©ötét emberekét. A most margarétákkal tele völgyeket. Hálsz egy cigánynak mindegy. Övék a világ. Mindenütt törheti a köveket. Marikának meg igazán minden mindegy s megnyugtatóbb, ha majd máshol jön a bűnös nagy életre, az ártatlan kis gyerek ... * Most valiaihtofl, nem tudom merre jár az öreg Tuta. Meg a Marika. Egy cigánynak nem kell a költözéshez butorkocsi és útlevél. A bánatból meg olyan sokat vtilhet magával az ember. Mielőtt eiindulták volna, Marika felkeresett. iMtotba, hogy írtam róla ... — Mondták, aimig oda vófcam, megitecoet ómi az esetet. így mondta. „Az esetet1'... — Na Marika, hogy volt? — Hát sehogy — mondta Marika és úgy nézett reám, hogy nem tudtam sirt-e, vagy nevetett. Beszéltem arról, hogy az ilyesmire van törvény, meg igazságot szerető emberek. Az ilyen bajon néha segritőnek. Tálán most is ... Marika feilsóhajtoitt és csak annyit mondott.... — Kérem szépen, nem tehet... Megkérdeztem, hogy hol járt. Marika nem is tudta. Lehet, hogy a bécsi Riingen az éjszakai transzparenseket látta az étet memybottos csiifcgai- mak. De lehet, hogy a túlzsúfolt berlini K/uir- lUrebettdanasnoin autóból csodálta a y/emX erftarabeusos" életet. Vagy talán a párisi Bouievardokon lehunyt szemekkel szívta magába a parfőmös reményeket. Marika nem is tudta, hogy höl volt Marikának az egész nem volt más, csak egy csó- kos szerenád ... * Felolvastam neki a róla irt cikkemet. Azt mondta, hogy tévedtem. Házasságról szó sem volt Art csak az öreg Twtának találták ki. S a vége sem úgy történt, ahogyan én látom. A márki az egy kedves ember... Nem rúgta M ... Talán egy hónapig tartott az egész. De Marika érezte, hogy jobb elmenni ... Hát csak annyit mondott a márkinak. Nekem nem kél semmi. Én elmegyek ... * Marikának fekete köd fátyol lebegett éjsötét szemlén. S én egy számynéilíküli angyalkát láttam remegni ezen a fátyolon. Marika elment----- Talán ©oha nem látja a tátrai hegyeket... Kihajolok a balkonomon... A fecskék olyan alacsonyon repülnek a virágos réten, hogy néha megcsókolják a margarétát, a nefelejtset, a kéket... Milyen szép. Pedig a fecskék azért repülnék olyan alacsonyan, mert eső tesz ... Jak Sándor. L mtém k&nyireft ékobzís* és a csehszlovák Pen-Club Irta: MOHÁCSI JENŐ (Budapest) A Prágai Magyar Hírlap mai szórna rövid közleményben öemertetá a csehszlovák Pen- Club állásfoglalását a magyar könyviek elkobzásai dolgában. E közlemény előzménye a következőik: Varsóban két hét előtt zajlott le a P'en- Cluboik ez évi világkongres szusa. A magyar résztvevők ott megösmerkeditek a csehszlovák Pen-Club kiküldötteivel is. A magyar Pen- Cluib hivatalos kiküldöttei Radó Antal ügyvezető alelnök és isj. Bókay János titkár voltak, hozzájuk csatlakozott Lengyel Menyhért és e sorok Írója. A cseh delegáltakkal, Ottó Pickkel és Can- rad drámaíróval történt beszélgetések során természetesen szóba került Radó Antalnak a csehszlovák Pen-Clubhoz intézett levele is. Erre a levélre a csehszlovák P'en-Cluib azonnal válaszolt, megírván, hogy rögtön meg fogja tenni az összes lehető lépéseket a krománnynól. Varsóban arról értesültünk, hogy e lépések megtörténtek és most folynak fontos megbeszélések ebben a tárgyban, az eredményről azonban a kiküldöttek csak Prágában fognak értesülni. Ugyanakkor Ottó Pick szívélyesen mghivott bennünket a csehszlovák Pen-Club nevében Prágába. E meghívásnak annyival is inkább tettem a legnagyobb örömmel eleget, mert a prágai Pen-Club elnökét, Karéi Capek dr. világhírű írót néhány éve ismerem. Prágába hatan jöttünk külföldi irók, többek között Iíermon Ould is, az angol törzsklub főtitkára. A csehszlovák Pen-Club tagjaiban, akik lekeötelezö vendégszeretettel fogadtak bennünket, igazi européereket ös mertünk meg. A Pen-Cluibok nem politizálnak. Ez azt jelenti, hogy minden Pen-Club tag megmarad saját politikai hivatllása mellett, de azonfelül a nemzetközi egyesülés keretein belül minden nemipoiitikai eszközzel igyekszik szolgálni nemzeti irodalma és a töbíbi nemzetek irodalmai érdekeinek. A csehszlovák Pen-Club nagy erkölcsi tekintélyével pártunkra állott a magyar könyvek igazságtalan kezelése ügyéiben. A legnagyobb elismeréssel kell megállapítanunk, hogy állásfoglalása dolgában pillanatig arn habozott. 1930 juKus 8, kedd. Sdrehe? osztrák kancellár Budapesten Budapest, julius 7. (Budapesti szerkesi tőségünk teiefonijelentése.) Bethlen miuisa terelnék Schober osztrák kancellár buda pesti látogatásával kapcsolatban nyilaik*) zott a Neue Freie Presse hasábjain. A ma gyár miniszterelnök meleg hangon foglal kozik az ország kancellár személyével é budapesti látogatásával, de hangsúlyozza hogy a látogatás mögött nem szabad szén zációkat keresni. Bethlenen kívül még Ap ponyi, Klebelsberg és Szterényi József bán szólalnak meg a bécsi lap hasábjain. Scho bér egyébként ma délben érkezik Buda pestre. Budapest, julius 7. Budapesti szerkesztő ségünk teleionjelentése: Schober Oszkái kancellár ma délben egy óra 12 percko) érkezett meg Budapestre. A pályaudvaréi a kormány nevében Wailko Lajos külügy miniszter üdvözölte az osztrák kancellárt Több üdvözlő beszéd elhangzása után Schober a Dtmapalotába hajtatott. I>él után a kormányzónál, majd azután Bethlen miniszterelnöknél jelenik meg a kancellár. Krsusz Simon a maipr- iogoszláv igráriil@ll megteremtésén dolgozik Budapest, julius 7. (Budapesti szerkesztőségünk te lefon jelentése.) Pénzügyi körökben úgy tudják, hogy Krausz Simon Bukarestben és Relgrádban egy magyar-román-jugoszláv agrárblokk és értékesítési pool összehozásán dolgozik. A Dumamendencében létesítendő agrárblokk tárgyalásai már igen előrehaladott stádiumban vannak. A hétfői Reggeli Újság követeli, hogy Krausz Simon a tárgyalásokról informálja magyar hivatalos köröket Rostán énMseresztet kapott Krueger Ivor, a svéd gyufakirály Bukarest, juius 7. Kreuger Ivoroak, a svéd gyufatröszit elnökének Károly kiíály külön kihallgatáson átnyújtotta a román Koronarend érdemkeresztjét. Kreuger kijelentette, hogy saját vagyonával támogatja a román gazdasági hitelintézet megalakulását és ez ügyben fel fogja venni az érintkezést a francia bankkal és Rockefellerékkel. Kreuger Iván ezenkívül kötelezte magát, hogy a gyufaszerződés értelmében még e bét folyamán 135 millió leit fizet be a* államipénztárba. LEGÚJABB SPORT A Hungária legyőzte Mexikó bajnokcsapatát Mexiko-City, juliras 7. Vasárnap délután a Hungária az A sturias, Mexikó bajnokcsapata ellen játszott, amelyet 2:1 (2:0) arányban vert meg. A' magyar csapat mindkét gólját Kahnár lőtte. )( A kölni boxversenyen a német Damgörgen Í0 tnemetbeai pontozással győzött az olasz Bomgüáo ebien. Ml őngyftossíg, egy öngyilkossági kísérlet Pozsonyban Pozsony, julius 7. (Pozsonyi szerkesztő- ségünk teleionjelenfése.) Szemere Attila 43 éves szentmiliályfai születésű állásnélküli tanító Edí-ueea 22. szám alatti lakásán revolverrel főbeiette magát. A golyó átfúrta az agyát, úgy hogy agyveleje is ká- locesrmt. A szerencsétlen embert a mentők haldokolva szállították az állami kórházba. öngyilkosságának oka ismeretlen. Toiboral Pál 31 éves csehországi illetőségű biztosítási tisztviselő a Zerge-begyen felakasztotta magát s mire rátaláltak3 már halott volt. Az öngyilkos lábára nehezékül hatalmas követ kötött és úgy akasztotta fel magát egy fa ágára, hogy a halál annál biztosabb legyen. Öngyilkosságának okát nem tudják. Szombaton éjjel fél tizenegy órakor egy ismeretien férfi a pozsonyi Om>ohídról a folyóba vetette magát. Az ismeretlen, akinek kilétét nem tudják, nyomtalanul eltűnt a habokban. — Személyi változások a párkányi járási főnökségen. Párkányi tudósítónk jelenti: lvo- vacsik Józsefet, a párkányi járás szolgabirá- ját, akinek a pünkösdi galamblövő versenyen tragikus véletlenből elsült puskája megölt egy erdőkerülőt, Selmecbányára helyezték át. Utódjául ezolgaibirőd minőségben Sklenka Béláit helyezték Selmecbányáról Párkányba. — Síréba Vilmost, a párkányi járási hivataliba beosztott közigazgatási fogalmazót Trsztenára helyezték át, ahonnan viszont Rezniesek Károly fogalmazót helyezték Párkányba. Bukarest, julius 7. A Lupta jelentése szerint Károly király és Heléna királyné között csütörtökön este megtörtént a kibékülés. Heléna királynő megjelent a eontrocenti palotában és rászívott Károly király estélyén, amelyet a király az ő tiszteletére rendezett. Az estélyen Miklós r ágens herceg és Mihály trónörökös is jelent volt. A királyné szombaton a trónörökössel együtt a szinájai Peles-kastélyba megy nyaralni. Károly király nyolc-tíz napon belül követi feleségét. Ezalatt a nyole-
