Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-05 / 151. (2372.) szám

tm jaXm K, wmM. 9 A szélhámosságokért letartóztatott John de Kay a világháború éveiben még sokszoros milliomos volt és könyveket irt a pacifizmus szolgálatában Andreas Latzkonak, a világhírű osztrák Írónak érdekes közlései a titokzatos Joh de Kay múltjáról Svehla — a jövő köztársasági elnök Prága, jniliufi 4. A Deutsche Pieaoe cseh agrárköröktoől arról értesült, hogy Svehla egészségi állapota annyira javult, hogy u aktív politikába való visszatérése két éven belül várható. A* agrárpárt mértékadó kötnéd a bizonytalan párípotrtifcaá twxo- nyokna való tekintettel nem akarják Svethlát iámét a belpolitikába belevonni, hanem azon a nézeten vannak, hogy Svehla egyéni tekintélyét az államfői funkció számára kell megőrizni. A párt- vezetőség gondoskodni fog arról, hogy Svehla egészségének teljes helyreállása után a belpolitikai harcokban fel ne mor­zsolja erejét, hanem kímélje arra az időre, amikoir az elnöki székben njabb erős te­kintélyre lesz szükség. MiüaSltaossr francia tábornok a csehszlovák-magyar határon Prága, julius 4 Mittelhajoser francia tá­bornok, a csehszlovák hadsereg volt vezér­kari főnöke, csütörtökön Prágába érkezett, hogy egy emlék szobor Leleplezésénél a fran­cia (hadsereget képiviselje. Ezzel kapcsolatiban azt írja a cseh sajté, (hogy Mittellhaiuser meg­látogatja Szlovenszkót is és fel fogja keresni azokat a szlovén szkói hadszíntereket, ahol 1919-ben a csehszlovák vezérkar étién Szlo­vént zikót védte a bolsevista betöréssel szem­ben. Azonkívül meg akarja tekinteni Kelet- szlovensakón a magyar ^csehszlovák ha­tárt is. Salzburg, juikas 4. A esehkMsamasitáífok ée más nagystílű szélhámosságok vádjával Salz­burgban letartóztatott és fogva tartott John de Kay bűnügyében a napokban érdekes for­dulat állott be, amely a rendőrség feltevésé­től eltérően, lényegesen más megvilágításba helyezi az egész ügyet, a „szélhámos“ szemé­lyét és múltját Hogy kicsoda tulajdonképpen az a John de Kay, aki Albániában Zogu ki­rállyal és minisztereivel komázott, aki Inak emirjének, királyi fenségnek mondja magát aki csekkeket hamisitott, két kézzel szórta a pénzt hitelezési csalásokat követett el fi ugyanakkor európai államférfiakkal és neves politikusokkal állott levélváltásban, hogy ki ez a titokzatos ember, agyafúrt szélhámos, ka­landor vagy elmebeteg, azt a rendőrség még mindig nem tudja bizonyosan. A fogházban tanúsított viselkedése mindenesetre kételyt ébreszt elméjének normális volta iránt Nem reflektál védőre, maga akar védekezni és követeli, hagy a börtönben is királyi fen­eéghez, Irak hercegéhez méltó bánásmód­ban részesítsék. j A napokban a salzburgi törvényszék pszichiá­terei megkezdik a delikvens elmeállapotának megfigyelését, addig is a nyomozó hatóság azon buzgólkodik, hogy felülvizsgálja ős ellen­őrizze a különös ember állításait. A nyomozás, nak meglepő fordulatot adott Andreas Latzkó, nak, a világhiró osztrák írónak tanúként va­ló jelentkezése. Latzko előadása szerint John W. de Kay dúsgazdag amerikai szü­lők gyermeke, aki már 1907-ben Európában tartózkodott. Apja az Északamerikai buströszt legnagyobb szállítója volt és a fiú, aki milliók felett disz­ponált, már akkor is eszeveszetten költekezett. A nyugati Svájc egyik festői szépségű vidékén pazar kastédyt vásárolt és az irodalomnak szm- telte életét. De Kay különben kora fiatalságától szenve­déllyel adta magát irodalmi tevékenységre. Mint fiatalember, riportere volt egy nagy ame­rikai lapnak. Európában felhagyott az újságírással, szocio- lógaiai tanulmányokat folytatott s több köny­vet irt. Első könyvét a világallianceról irta, pacifista szellemű mü volt, Ernst Kubm zürichi kiadá­sában jelem meg. 1919-ben L/uzernbeu a ,,A' nő és az uj szociális állam" címen jelent meg könyve, amely két kiadást ért meg. Latzko 1917-ben pacifista propagandája miatt mene­külni kényszerült Ausztriából, Svájcba ment és ott megismerkedett John de Kay-vel, aki vendégül látta kastélyában és hosszabb időn át magánéi tartotta. Kayt jól ismerték Eu­rópa művészi köreiben. Rodin mellszobrot mintázott róla s a mester halála után a szobor a londoni mú­zeum tulajdonába került.. Az utóbbi tiz évben Latzko nem kapott ételi­jeit egykori vendéglátójától, hogy hol volt és írvt csinált azóta, nem tudja. Nem tartja lehetetlennek, hogy Kay családfa elveszítette vagyonát és a nagyúri élethez szokott exmiiHomosfin csalásokat követett eL Erről azonban nincsen közvetlen tudomása Latzkónak, aki John de Kayt még abból az időből ismeri, amikor számolatlauul dobálta az ezreseket, lelkes és tehetsége propagátorai volt a béke ügyének és kastélyának ajtaja áí- Laudóan tárva volt szellemi élet nagyjai előtt. Nedves falak szárazzá iéíele áramló levegőu módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schwlz-féle épitési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. Carolus Rex már tizennégy évvel ezelőtt előre látta Amerika gazdasági imperiálizmusának veszedelmét Ji világháborút mind elveszítettük, a nyertes csak Amerika lesz** Találkozás Károly trónörökössel a bkasi kastélyban Brfaid ül instrukciókat adott a római francia nagykövetnek Párt?, julius 4. Briaiid külügyminiszter tegnap este a Quai d£Orsayon fogadta Bea.u- raarchais római francia nagykövetet, akit Parisba hivott, hogy uj instrukciókkal lássa el. A rendszerint jólértesült Petit Párisién szerint a tuniszi olasz telepedének, a Tu­nisz és Tripolisz közötti ha tárki igazítás, va­lamint a flottaleszerelés kérdésének né­hány hónappal ezelőtt félbeszakított konfe­renciáját újból összehívják. Grandi és Briand kormányaik nevében nyíltan kife­jezték azon óhajukat, hogy a tárgyalásokat folytatni kell. Sok remény a megegyezésre azonban most sincsen. Befelezték az amerikai kongresszus ülésszakát Washington, julius 4. Csaknem tizenöt ülésezés után tegnap Hoover köztársasági elnök jelenlétében befejezték az amerikai kongresszus hetvenegyediik ülésszakát Ha a londoni flottasserzodés ratifikálása miatt nem hívnak össze rendkívüli szesszióí, ak­kor a kongresszus munkáját szabályszerűen decemberben veszi fel újra. Egy francia torpedónaszád katasztrófája Páris, julius 4. A Mistral nevii francia torpedónaszádot, amely a fcropezi öböl bejá­ratánál sziklára futott, ugyanaz a veszély fenyegeti, amely néhány hónappal ezelőtt elpusztította az „Edgár Quinet“ francia cir­kálót. Ámbár a hajóról elszállították a mu­níciót, a tüzelőanyagot és az ágyukat, még­sem szabadíthatták ki a zátonyról. A l'éik óriási és állandóan nagyobbodik. A torpe­dón;) szád ugyanúgy, mint az Edgár Quinet, a legszebb időben futott zátonyra 8 a ka­tasztrófát egyediül a legénység vigyázat­lansága okozta. Ez alkalommal a szikláikat tengeri térkép is felmutatta s ezenkívül két hója is jelezte. Hajsza a Rajnavidéken a volt szeparaiisták elten Wiesbade®. julius 4. Maim mintájára nm éjjel Wiesbadeniben is megtámadták a s*e- paratisták házait, a jól szervezett és való­színűleg külön e célra megfizetett fiatalko­ra tüntetők behatottak a szeparatisták üz­leteibe és házaiba és a berendezést porrá zúzták, au embereket azonban kímélték. A jelek szerint a támadást kitünően megszer­vezték s a fiatalkorú rombolók motor bicik­liken érkeztek a helyszínére, vilüámgyoream dolgoztak, majd Ismét eltűntek. A rendőr­ség minden esetben későn jött. Azok az em­berek, akiket utólagosan letartóztattak, ta­gadják a rombolásba® való részvételüket. Színhely: Még mindig Bicas. Stirbey herceg vadászbirtoka. Alig gondozott, vadregényesen szép erdei park. A sürü, sötét zöldből fehéren kivillanó kas­télyból egyszerű kertészházig vezet a libériák komornyik. —. Károly é« Nikoláj ő Fenségeéknek itt ren­deztek be lakosztályt. Károly herceg máskülön­ben ezredénél tartózkodik, s kevés időt tölt ő Felségeók közelében, — magyarázza kéretlen bizalmaskodással az udvari Lakáj­Sövénnyel elkerített konyhakert mellett ve­zet a durva kaviccsal kiszórt kerti gyalogút. Falusi cselédféle zöld borsót tépdes fonott szakajtóba. —< Erre jobbra mélióztassék, — tárja ©Lőttem alacsony házikó 'barnára mázolt ajtaját a szol­ga, — s máris a trónörökös előtt állok. Komolyan mondom, a mi dobói úgynevezett diákházunk, ahol boldogult urfikorunkban negyedmagunkkal tanyáztunk, kényelmesebb diáktanya volt, mint a két román princnek ez a kétszobás kerti lakosztálya. Ne felejtsük el persze, hogy ő Feteégeék háborús menekültek voltak, minden kastélyuk­ban hal álfejes Mackensen-huszárok táboroztak, s bicasi elhelyezkedésük még királyi szállás volt a Jassyba szorult román főurak zsúfoltsá­gához képest. A trónörökös észrevehette meglepetésemet s keserű mosollyal mutatott szobája puritán be­rendezésére: —i Isten hozta, ugye nem képzelte, hogy ilyen szerény miljőben fogom fogadni, hja, c’est la guerre, katonáink ennél is kevesebb kényelmet élveztek a lövészárkokban. Elnézését kérem, hogy az eredeti programtól eltérően, nem ná­lam, az ezrednél, hanem szüleim tartózkodási helyén fogadom, úgy gondoltam azonban, hogy e zavaros időkben Önre nézve is kényelmesebb, ha egy helyen, egy füst alatt intézi ei a két audienciát, mintha újabb néhány száz kilomé­tert tesz meg e tekervényee hegyi utakon. A királyi herceg közvetlen, természetes modora s a polgáriasán egyszerű környezet gyorsan elfeledtették a helyzet szokatlan voltát, s egy cigány, egy király, — beezéjgetéBünk fo­lyamán mind k edvezőbb benyomást tett rám a trónörökös akkoron, pedig még legnagyobb bo­londságai előtt volt, — néhány hétre bicasi audienciám után utazott le hirtelen Odesszába, s kapcsolódott össze azzal a bizonyos sok z-betüs orosz ezredes- kisasszonnyal, akit aztán még egynéhány szép asszony és leány követett a morganati- kns sorban. De hát olyan nagy bűnöket követett el az a huszonötévé* fiatalember, hogy fél Európa sajtójának kellett utám hördülnie, hogy most aztán hozsannákkal teljéik meg egyszerre a vi­lág, mert ismét birtokon bedül került immáron Carolus Rex? ... Bizony-bizony fura sora is a dolgoknak, hogy mig a királytisztelő Angliában nem kapott menedékjogot, a forradalmakszülte francia respublikában tárt karokkal látták szívesen Románia száműzött királyfiát. Pedig, amint tudjuk, a walesi herceg ö Fensége sem jobb a Deákné vásznánál s fiatalsága bo­londságait csakúgy végigcsinálta ő is, mint kol­légája, a román trónörökös. De hát, úgy lát­szik, a legfelsőbb zónákban is vannak szín- és rangárnyalatok, & ott is, ha „duó faciunt idem, non est idem“. Miről is beszéltünk ott a bicasi kertészház- ban? Ma ez már igazán annyira kevéssé fontos, mintha azt akarnók megírni, hogy 1905-ben mily nagyhatású beszéddel foglalta el a magyar parlamentben bársonyszékét néhai jó Kossuth Ferenc, a Tisza-buktató nagy Wekerle-kabinet rég elfelejtett kereskedelemügyi minisztere. Ami akkor nagyiontos ©ágúnak tetszett, ma talán mosolyogni tudnánk fölötte, amint majd lenéző mosollyá! fogják az Egyesült Európai Államok büszke polgárai a régi európai államok kicsinye® civódásait, diplomáciai fondorkodá- sait, érthetetlen gazdasági huzavonáit tárgyal­ni, s el sem tudják képzelni, hogyan létezhet­tek igy egymás mellett, s .mégis egymás ellen annyi évszázadon keresztül ezek a vénségükre megbolondult európai országok. Egyelőre azonban még ifjú királyokról áb­rándoznak, s álmokat szőnek, melyeket — fólős — durván fog százfelé tépni a kegyetlen való. Mert közbe-közbe rohamosan száll le a gabona ára, s gondos előrelátással öszébb-ösezébb búj­nak a veezedehneztetett államok, b ökölbe szo­rított; kézzel nem egymás, egy más ellen eég gazdasági haremo z d nlatait, Amerika Európa, eb leni sakkhuzásaát figyelik kénytelen, hogy mentsék — ha nem késő még — életerisztenr ciájok, függetlenségük, kultúrájuk, vagyoniak romjait. Ezren mondjuk, százezren gondoljuk, nriürók érezzük, szenvedjük ma testünkön, — de, mert idézem emlékeimet, említem: Románia Ifjú trónörököse már akkor eszmélt, beszélt e hangnemben, érezte, s kifejezést is adott kortársait megelőzött meggyőződésé­nek, hogy Amerika hívásával a trójai falovat hurcolta be zárt falai közé végvonaglása kín­jai közepette a megőrült Európa, — s „ronge perd, noir perd, — Mr. Btanc gagne tou- jours", — a világháborút mind elvesztettük, nyertes csak Amerika lesz. Nem lehetett egészen bölcsesség hijján. aki már 1918 nyarán igy gondolkodott, ,s még Wil- son professzorelnök európai diadalutja előtt, a fölragyogott amerikai csillagok fényénél Euró­pa holdjának fogyását, halványodá&át vette észre, s meglepő józanul volt képes látni, itétad a jövőt. XIV. Lajos udvara tele volt raaitressekkei, s Franciaország fénykora mégis a napkirály ragyogó korára esik. Napkirályokról ugyan nincsen és nem is lehet többé szó, — hiszen a gabona ára rohamosan esik, Románia é& Csehszlovákia aláírták Csor­bán a kereskedelmi szerződést (— ne essék csorba máeok érdekén —•), s ünnepélyek s ver- saitlesi díszkortek helyett a kukoricának keret diplomatái b üzleti barátai utján Románia új­donsült királya piacot, — s feledve pompa, s minden Pompadour, elsősorban üzletember, jó gazda akar lenni Carolus Rex, — s többé nem csétosap Don Juan, sem oktalan Hadúr. Bombayban folytatódnak a zavargások London, julius 4. Bombayban tegnap te. mét súlyos incidensekre került a sor. A tün­tetések folyamán a rendőrök több hindu ön­kéntest megsebesítettek. Perin Captain asz- szonyt, a hindu kongresszus egyik bizottsá­gának vezetőnőjét, tegnap letartóztatták. Pe» savar közelében a forradalmárok megkísérel­ték, hogy fölrobbantsák a kalkuttai posta­vonatot, de a sínekre tett bomba nem rob­bant föl. Az indiai miniszter tegnap a londoni alsó­házban kijelentette, hogy Indiában összesen 2302 ember ül a börtönökben forradalmi tevé­kenységük miatt. Kalkuttában tegnap föld­rengés volt, amely a nép között pánikot oko­zott Az anyagi kár .jelentéktelen. Bombay, julius 4. A tegnapi zavargások alatt a vasrudakkal és bambuszbotokkal föl- fegyverzett rendőrség néhány pillanat alatt szétverte a diákok és a munkások tüntető menetét. Az összeütközéseknél 23 ember megsebesült, köztük 5 súlyosan. 34 egyént letartóztattak. Három magyar orvos mentette meg a milánói gyorsvonat sok utasának életét Milánó, janiin® 4. A milánói gyorsvonat ka­tasztrófájának pillanatában hároan magyar ! orvos, Kopits Imre, Ivanidh Kázmér, vala­mint egy másik segédorvos is utazott a vo­naton. A három magyar orvos lólekjelenlété­nek köszönhető, (hogy több sebesültet sike­rült megmenteni az életnek. A hivatalos vizsgádat megállapította, (hogy a magyar or­vosok beavatkozása nélkül a halálos áldoza­tok száma jóval nagyobb Lett volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom