Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-05 / 151. (2372.) szám

WW jnftw 5, **oníha4. 5 BAZOVSKY: A Pittsburgh! szerződés végrehajtása nélkül nem biztosítható a szlovák nemzet kulturális és gazdasági prosperitása ' a Vlaika c. cseh folyóirat küzli az amerikai körútra meghívott Bazovsky nevezetes „Figyelmez­tetését”, melyet a szlovák hazafi a tízéves alkotmány ünneplése alkalmából intézett a nemzet­gyűléshez - Napfényre került a szlovák autonomista mozgalom egyik nevezetes okmánya Prága, július 4. A szlovenszkói autonóm is­ta mozgalomnak az a legfőbb gyöngéje, hogy több mederben indult el és ezek a kiilőn- mederiben folyó kezdeményezések nem tud­nak egységes mozgalommá, elemi erejű tö­megmozgalommá egybeolvadni. Külön ha­ladnak a katolikus szlovák autonomisták, külön az evangélikus jellegű szlovák nem­zeti párt és sem az egyik, sem a másik nem tud egybefogni a legtermészetesebb fegyver- társsal, az immár egybeolvadt szlovenszkói magyar-német autonomista táborral: az or­szágos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt zárt szövetségével. Sőt mialatt a kisebbségi olda­lon az erőkoncenfráció munkája mind telje­sebb eredményeket ér el, ugyanakkor a szlovák autonomisták oldalán erenyedtség, iránytalanság, taktikai határozatlanság, erő- törés vehető észre. A szlovák néppárt nem tud mit kezdeni a politikai erejével, a szlo­vák nemzeti párton deprimáltság vesz erőt, s egyikük sem állja azt a harcot, melyet az amerikai szlovákság az antcnomista mozga­lom első zászlöbontója elvár tőlük. A hazai szlovák autonomisták letörése folytán az amerikai szlovákság — amely a háború alatt anyagi és véráldozatok árán harcolt a pitts­burghi szerződésben megígért autonómia re­ményében a csehszlovák köztársaságért — most ismét ax élre kezd állni és kívülről fo­kozottabb külpolitikai tevékenységet fiejt ki • pittsburghi szerződés megvalósítása érde­kében. Az amerikai szlovákság a maga hat­százezréé müveit, gazdag és szabadsághoz szokott tömegeivel történelmi hivatása tuda­tában minden alkalmat megragad arra, hogy Prágát figyelmeztesse a pittsburghi ígéretre és cáfolja azt az elméletet, hogy a szerződés csak történelmi emlék, mely eleve érvényte­len volt. Az amerikai Szlovák Liga diplomá­ciai akciókkal is föl akarja világositani az európai hivatalos köröket a szlovenszkói autonómia szükségességéről. Ennek az ame­rikai talajra áttolódó fokozottabb autonomis­ta tevékenységnek egyik láncszeme az, hogy az amerikai szlovák tömegek fölrázása ér­dekében a radikális autonomisták egyik legkiválóbb képviselőjét, Bazovsky Lajos dr„ volt zsupán, losonci ügyvédet fölolvasó körútra hívták meg Amerikába. Az autonőmista mozgalom egyik érdekes dokumentuma A meghívás ismét ráirányította a köz­figyelmet Bazovsky dr.-ra, akit szlovenszkói magányában a centralista körök meglehetős sikerrel tudtak elszigetelni a szlovák töme­gektől. Bazovsky újabb aktivitásba lépése kapcsán egy prágai cseh folyóirat, a Vlajka visszaidézi Bazovsky nevezetes „Figyelmez­tetését", melyet az alkotmány tiz évi fenn­állásának alkalmával Bazovsky az ünneplő nemzetgyűlés tagjaihoz intézett, melyet azon­ban annak idején érthető okokból agyon­hallgattak. A „Figyelmeztetés" — mint a Vlajka közléséből látható — kétségtelenül egyik legérdekesebb dokumentuma a szlo­vák autonómiáért folyó évtizedes küzdelem­nek s egyben valóságos krédója a radikális antonomista Bazovskynaík. A nevezetes Írást a lap csak kivonatosan, kihagyásokkal közli, de ebben az alakjában is históriai fontossá­gú „figyelmeztetés" a szüklátkörü centraliz­mus számára. Jellemző tünet, hogy az autonomista mozgalomra ma már a cseh körök sem néznek oly egyetemleges idegenkedéssel és meg nem értéssel, mint eddig. A centralista front már a csehek között is kezd megtörni, van már néhány politikai té­nyező és néhány csehnyelvü lasp, mely már képes arra a belátásra, hogy az autonómia nem okvetlenül hazaárulás és nem irreden­tizmus, s az autonomista gondolat hordozói nem okvetlenül gazemberek. A Vlajka pél­dául ennyit ir bevezetőül Bazovskyröl: — Kitűzött ewnnéjéért harcol, erkölcsi alapon, nem .s*rj<«gi akért, a&t a saját xaebo rovására. A magyar éra alatt réme és gya­kori vendége volt a magyar minisztériumok­nak, ahol mindig határozatokkal, interven­ciókkal és a kegyetlen magyar ellen pana­szokkal telt irattáskával jelent meg. Az ál­lamfordulat után tagja volt a forradalmi nemzetgyűlésnek, zsupán és a gömörkishonti vidék kormánybiztosa, mely vidéket csak az ő munkája folytán nem tudták az osztrák- magyar monarchia idején teljesen e lm agya - rositani. A „Figyelmeztetés" közzétételéivel — inja a Vlajlka — olvasóinknak tendencia nélkül túl nem festett képet adunk a szlo­venszkói viszonyokról s alkalmat adunk a viszonyok helyes megítélésére. E bevezetés után a Vlajka a következők­ben ismerteti Bazovsky emlékiratát, mely a képviselőháznak volt címezve. Bazovsky szózata — Mint a forradalmi nemzetgyűlés egy­kori tagja meghívást kaptam a csehszlovák köztársaság alkotmánya tízesztendős fennál­lásának ünnepére — kezdi óvását Bazovsky. — Ebiből az alkalomból szükségesnek tartom beterjeszteni alábbi fiygelmeztetésemet: — A szlovák nemzetet az államfordulat előtt és az államfordulat idején az az elő­feltevés vezette, hogy nemzeti önállóságát megőrizheti s igy a „csehszlovák" nemzet fikcióját csupán abban a rákényszeritett meggyőződésben tűrte, hogy ez a fikció mindössze átmenetileg, a diplomáciai helyzet miatt szükséges. Különben a szlovák nemzet soha nem mondott le nem­zeti önállóságáról és sohasem ismerte el egy „csehszlovák^ nemzet létezését. Ilyen nemzet nincs! Van cseh nemzet és van szlovák nemzet, épp úgy nem létezik „csehszlovák" nyelv, hanem csak cseh nyelv és szlovák nyelv. Teljesen túlhaladottnak kell tekintenünk azt az állaimjogi ideológiát, mely a volt Magyar- országon volt érvényben, s amely nem is­mert szlovák nemzetet, hanem a magyar nemzet fikciójának fogalma alá sorolva igye­kezett bennünket elmagyarositani. Fáj ne­künk, hogy a csehszlovák köztársaság alkotmányleve­le sem ismeri el a szlovák nemzetet, hanem csak csehszlovák nemzetet, ami az­után arra ad alkalmat, hogy a gyakorlatban a közélet minden megnyilvánulásában a szlovák nemzet csehesitése jusson érvényre. A szlovák nemzet nemlétezésének és a csehszlovák nemzet fikciója erőszakolt ide­ájának a szlovákok számára gazdasági té­ren is végtelenül fájdalmas, a csehek szá­mára igen kedvező következményei van­nak. — Szlovenszkó adózó népe viszonylago­san és arány tag osan nagyobb közterheket viselt, mint a történelmi országok népe. Azokat az összegeket, melyeket Szlovensz- kóra kellett volna fordítani és amelyeket néha szükmarkuan bár Sdovenszkónak szántak, nem fordították a jelzett célra, ho­lott a történelmi országokban rendszeresen mind nagyobb mértékben invesztáltak és in­vesztálnak. A virágzó szlovák ipart megsemmisitették, lebontották, a vasúti tarifákat Szlovenszkó kárára s egyedül Csehország, Morvaország és Szilézia előnyére a régi színvonalon tartották meg. Szlovenszkón a földrefor­mot céljatévesztettem hajtották végre, po­litikai pártszempontok szerint, sokszor más szempontból is illetéktelein centralis­tákat és cseheket iis íaverizálva. A szlovenszkói mezőgazdaságnak csak kis mértékben járnak ott kezére, ahol azt. a cen­tralista pártok érdekei kívánják. Nincs szlovák egyetem! —- Nagyon elszomorítja a szlovákságot, hogy Szlovénjaikén óriási többségben működő cseh hivatalnokok nem tanulnak meg szlo­vákul, a hivatal nyelv© vagy a cseh, vagy nagyon is tört szlovák, amiből föltűnően a c&ehesitő tendencia látszik előtörni. A középiskolákban többnyire cseh tan­könyveket használnak s a hasai szlovák tanulóifjúságnak az iskolai tanulmányok keretében nincs meg a lehető­sége arra, hogy helyesen anyanyelvén sze­rezhesse meg műveltségét. A szlovák nyelv el van nyomva és rovására a cseh nyelvet favorizálják. Nincs egyetlen szlovák egyetem és a po­zsonyi úgynevezett Komensky-egyetem ki­mondottan cgehesitő intézmény. A szlovák nemzet eme kulturális elnyomása a cseh nemzet javára szólóan gazdasági hát­térrel bír. Mindez ellentétben áll a demo­krácia elveivel. — Rendkívül károsan hat az, hogy Szlo­venszkó igazgatása a prágai cseh oentrum kezében van, mely nem ismeri a szlovensz­Aki megismerte, meg is szereti Az ismerkedés Ke 6‘50-be M Ennyiért veheti FLEURON állatregényét július 15-ig. Azontúl Ki 14*50 DANTE K1ADAS a Kizárólag Vereínígie Spiriius- u. Likörisidusiríe A.G, cégnél Mührisch-Ostrau elégítheti ti giSnpsea igényeit a legfinomabb likőrökben, pá­ratlan minőségű brandyban és mindennemű más szeszes italokban. kói helyi viszonyokat s még a legalacso­nyabb szlovenszkói alkalmazott kinevezése is a prágai cseh központtól függ. Amellett kínos tapasztalatunk van az irányban, hogy a centrális prágai hatalom és a Prágában székelő centralista politikai pártok főleg a kötött listáju választások idején minden esz­közt felhasználnak a szlovenszkói választók korrumpálására, hogy gzlovenszkóról a cseh centralista törekvések számára többségük­ben szolgailag odaadó népképviselőket sze­rezzenek. Szlovenszkó sorsa ennek folytán még borzalmasabb. — Igen súlyosan viselik el a szlovákok, hogy Szlovenszkón nincs sajtószabadság, mert ezt az alkotmánytörvény igenlő rendel­kezésével ellentétben éppen a szlovák lapok tömeges kobzásával efemér jellegűvé tették. Az alkotmányba kell iktatni a pittsburghi szerződést I — A közélet minden terén kitűnik utó­lag, hogy 1918-ban az állami ordu latkor már ax alkotmány törvény meghozása után és azután is állandóan megvolt az az ért­hető törekvés és indokolt előföltevés, me­lyet papirosra is vetettek és szóban is ki­fejtettek: hogy a közös köztársaság tiz esz­tendei fönnállása után az alkotmánynak Szlovenszkót érintő kérdései szabályoztas- sanak és a hibák jóvátétessenek. A tizenegyesztendei tapasztalat ma jobban, mint bármikor, igazolja a szükségét és pa- rancsolóan kivánja, hogy a szlovák nemzet jogait ugyanúgy, ahogy a pittsburghi szerződésben voltak kontem- plálva, a köztársaság alkotmánylevelébe is inkorporálják és gyakorlatilag is életbe léptessék. A pittsburghi szerződés végre­hajtása nélkül nem lehet biztosítani a szlovák nemzet kulturális és gazdasági prosperitását. Ezt kivánja a szlovák nemzet s ezzel szem­ben nem irányadók a netán Szlovenszkóról is származó, d© a cseh centralizmusnak be­hódolt tényezőiknek a véleménye és pedig annál kevésbé, mert a szlovák nemzet jogainak rendíthetetlen hangoztatéi ellem megsemmisítő személyi hajsza folyik, mig a centralistákat jutal­mazzák. A pittsburghi szerződés nemcsak történelmi aktus, de a szlovák nemzet jogainak kőtele^ ző Magna Chartája is, mely e jogok érvénye­sítésének minimális kereteit tartalmazza. Szlovenszkó autonómiájának a pittsburghi szerződésben megadott minimális keretek közti megvalósítása nélkül a nép nem lehet forrása az államhatalomnak s anélkül Szlo- venszkón egyáltalán nem képzelhető el de­mokrácia, egyenlőség és szabadság. — Aggodalommal töltik el a szlovák nem­zetet a Ruszinszkóban uralkodó jellegzetes rezsim és viszonyok, ahol az alkotmánylevél 3. paragrafusa (Ruszinszkó autonómiája!)' nincs végrehajtva s ebből származik ez or­szágrész viszonyainak talán még a szloven- szkóinál is rontóbb hatása. — Mély tisztelettel kérem a tisztelt kép­viselőházat, hogy ezt a hazafias figyelmezte­tésemet a jelenlegi dicsőiiő ünneplés után vegye tekintetbe és tegyen lépésekeit úgy az alkotmánylevél kiegészítése, mint pedig ax alkotmány­levélben foglalt irányelveknek Szlovensz­kón való becsülete® végrehajtása céljából. Ennyit idéz a Vlajka harmadik száma Ba­zovsky „figyelmeztetéséből". A figyelmezte­tő szónak azonban máig sincs visszhangja. Kiáltó szó volt a szlovák pusztában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom