Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-04 / 150. (2371.) szám
6 'PiyVGAlA'WVGVAR HÍRLAP Angol laiicsteiás©k a munkaaélfeőüség lelilid-lsérlS London, julius 3. Tegnap nyitt meg MaoDo- aald, Baldwin és Lloyd George közős konferenciája, melyet s munkanélküliség leküzdésére hívtak össze. Egyelőre pusztán mezőgazdasági kérdések s • er epeinek a napirenden. Lloyd George elfogadta a kormányjavaslatot, Baldwin azonban elutasította azt, aszal az indokolással, hogy a kormány önhatalmúan cselekszik és az ellenzéki pártokat csalafinta módon és minden jog nélkül vonta be a tanácskozásokba. AZ ELEGÁNS NÖ A STRANDON A modern emibeír — aagyxxx bölcsen — rájött estre, milyen egéeaséges, testedeő, felírsasMé hatása van a ©wö-vezetíe ae xieaásniak, nnpfürdéffléeoek ® ágy ss ut.'fobi évtisedbtxx egyik etraödfcrdő a .raá- Bik után nyiit meg e 3 ■váziétet valóságos kwlftussesá íejtfld ölt. £b mióta a vár és »ap oly döntő cserepet, játszik aa emberek életében, a fürdőruha ie egyre ábott-sabb ötivxfobjekt'um leaz, egyre többét besaéL itet magáról. Ha a nyári divatról alaposan tájékos- vű akarunk lenni, okkor elengedhetetlenül szükséges. hogy tudjuk ásd is: milyen ob elegáns vieelet vi®ben, parton, homokban. A divat természetesen oncsi már a agy figyelmet ''ordát az useó- ée strand- ruhákra ie, amelyeknek helyes, áelésea megválasztása néha nem kis gondot oka® a hölgyeknek. Egyes nagy divatházak olyan hatalmas kollekcióikat iti’UÍű tteuk be úszó- és strandkoeztümöikiben, fürdukellékékben, akárcsak napp-ah éa eetédyá toalettekben. A fürdőruha általában igyekszik, amennyire lehetősége van, a felsőruha vonalát, tendenciáját követni. Ax idei fürdőruha követi ezoknyánik legújabb törekvését: hosszabbodik. Ez különbözteti meg elsősorban a legújabb trikó- vagy eelyernííirdőruihát a tavalyitól: jó arassEai hosszabb. A divatos tiezóruiha leginkább eeorosan kötött gyapjúból készül, ujj néíktil, mélyebb' háiüká vágással, minit tavaly, — a nepbamátotteág ugyanis a legnagyobb divat lesz az idén. A fazon szvetter- szerü, derékban övvéL Olyan uszőmhát, amelynél a derék a nadrággal egybe van szabva, csak magas, jó alakú hölgyek engedhetnék meg maguknak, a mólét)ebb térnietüeknek feltétlenül előnyösebb a két részből álló trikó. A eelyemfürdőrulha anyaga ‘legtöbbször tait, fazonja édes testvére uoeai ruhánknak : berakott vagy glokrais szoknya. hegyesen vagy kereken kivágott ujjatlan derék, keskeny öv. Az uezóruMJc közt ugyanannyi az egyszínű, mint a csíkos, mintás. A -indulták néha egészen fantasztikusak. Még a futurizmus is, amely a festészetben megbukott, sikerrel próbálkozik az uszóruhó- nál, amelynek a furcsa ábrák nem ártanak. Színben nincs kimondott, határozott divatparancs, a legnagyobb változatosság urailíkodiik. MSndlig elegáns a fekete és sötétkék trikó és a legpraktikusabbak is, mert & színesek előbb-utóbb megfakulnak. A divatnak mindig van tuilhajtósa, így természetesen fürdőruhák terén is találkozunk feltűnő és komplikált kreációkkal. Jame Regnier, a leghíresebb párisi sportkreátor olyan trikókat készített, amelyeknek váll- és hát része vékony hálóból van. Marié Novifzky. a másik ilyen híresség eeiyem- fürdőruháit finom hímzésekkel dósért!, — szabásuk és áruk amerikai doílérkirélynokhoz méltók. De ne tessék azt gondolni, hogy az uszóruhával már el van intézve a strandöltözék kérdése. Dehogy, kérem, dehogy! A Strandoló nőnek két toalettre van szüksége. Az egyrik a vízben való fürdésre való: a trikó vagy a selyemuszóruiha, — a másikat. a st randikosztümöt altkor ölti fel, ha 0 napsugárban óhajt fürdeni a parton. Sőt a viz ma már másodrendű szereplő mindenütt, ahol strand van és ahol öltözködni lehet! S e parti öltözködésnek mennyi a ceioja-bínja! Sokkal nagyabb gondot okoz, mint az uniformis- szerű úszómba, mert sokféle anyagból, rengeteg, fazonban készül. Lehet selyemből, mely esetben fcepp vagy kin ad köpenyszerü szabásban k észül. E téren némely nagyvilági dámák igen nagy fényűzést fejtenek ki. Rojtokkal, komplikált, színes applikációkkal készíttetik sirandrubájukat, vannak nehéz selyemkeppek, köpenyek, amelyek ezüst-aranyhimzésekikel vannak díszítve. Némely egyszínű selyem strandlköpenyt éoon.(real vagy igen vékony frottírral bélelnék ki; pl. zöldet zöld-fehér mintás frottírral, kőket fehér-kék pettyes épongeal stb. Világfürdőkön sokan viselnek frottír vagy selyem ©tmndpizsamát is. A etrandruiha készül tisztán frotíiranyagból is, leginkább bőven ráncolt kepp formájában. Nagyon csinos és olcsó •strandkabátot csinálta thatunk szili ea vászonból- virágos kretonból. Az ilyen kabát háromnegyed hosszú fazonja sima egyenes. Hordják az ujjatlan ^‘okuis strandköpenyt is, amit rendesen könnyű p jsztóból készítenek, mert jobban tartja az ilyen vonalakat. Néha jerseyből készítik, férfigallérral s csak tarka mintázata mutatja, hogy nem ucoára, hanem strandra való. A fürdőtoalettet kiegészíti a karimunélikülii sapka és a gumicipő. amelyet legújabban sarakkal készítenek. Ezek a cipők meglehetősen drágák, amiért ie sokan sarok nélküli gumi pap ácsot vagy színes ezalmasznndált viselnek. A nagyon divatos hö'gy a strandon még széle®, virágos japán napernyői is visel, aminek azonban csak megfelelő miliőben van helye. Végül, hogy teljes legyen a beszámolónk, megemlítjük, hogy amnalk, akii ékszer nélkül még a vízben sem érzi jól magát, kallósukból készül!. tarka győri'7'-sort kreáltak az előzékeny. miniden,re gondoló divatkirályok. B I. örömmel üdvözöltük ami körimőciek a P. M. H.-na!k azt a törekvését, hogy e láp hasábjain megjelenő és Szloveuszkó városaival foglalkozó cikkekibőiL ismerje meg a nagyközönség szőkébb hazáját Mondóim, örültünk ennek a nemes intenciónak, még pedig nemcsak azért, hogy 'mii is meg ism e rhetűnik olyan vviétk kot, amelyekről eddig csak kevés foganunk volt, hanem főleg azért, mert végre itt az alkalom, hogy a P. M. H. olvasóközönségének a figyelmét magunkra tereljek. A imi váriunk pedig méltó arra, hogy vele foglalkozzunk, inéi tó arra, hogy ne csak mi magunk, de egész SzJovensnkó népe szeresse és büszke legyen reá. A köztudat már eddig is a szlovák Semmeringnek, Szloven- szkó gyöngyének nevezi Körmöcbányát ée vidékét, de meg is érdemli az epiteton or- naust, mert nemcsak a természet szórta marokká1 szépségekben tobzódó áfásait e helyre, hanem régmúlt uralkodók kegyei is kiváltságossá, tették a várost. Természeti szépségekért rajongó embertársaim, jártatok-e már felhőkbe nyúló hegyek és ős fenyvesek között, ahol minden lépten-nyomon beleütközöl egy vidáman csörgedező vagy sziklák között vadul zugó patakba, ahol fejed felett örök árnyékot fon a fák komorzöld koronája és lábaidnál szerelmesen ölelkezik a méltóságom páfrány a szelíd nefelejcósel? Hallottátok-e már a mi erdőnk dalát: a magasan szálló vércse vijjogásába beleszól az éveiket számláló kakük szava meg a rigó füttye és halkan zörren az ág, mikor áIsinkam rajta a pajkos mókus ... Jártatok-e már a mi hegyeink ormán, amelyek szeretettel ölelik körül és széltől óvják a várost, voltatok-e a körmöd vagy kékeim stőszón, a Dornsteinon, Volle Henrién vagy Sturcon, ahonnan lenézve el se hinnéd, hogy igazi város van alattad, hanem azt képzelnéd, hogy jókedvében, tarka kőkockákból játék-házakat rakott ki valaki, vagy havas télben, napsugárban, egy mézes- kalácsos-müvész miniatűr házakat sütött... Nem hiába választotta mindig néhány festőművész Körmöcbányát állandó lakhelyéül, kifogyhatatlan ez a vidék a legszebb, legváltozatosabb festői látványokban, * Körmöcbánya 550 méter magasan a tenger színe felett egy völgykatlanban fekszik, köröskor ül 1000 méteres hegyek védik. Enyhe klímája, fenyvesekkel átitatott, ózondns levegője kiválóan alkalmas a munkában kifáradt idegek restaurálására vagy üdülésre. Létesült is néhány évvel ezelőtt, a páratlan szépségű Zólyom völgyben, egy üdülőtelep, amely rendkívüli közkedveltségnek örvend és évről-évre fejlődik. De a vidék terepviszonyai kiválóan alkalmasak a turisztika céljaira is és télen itt van a skiaport Eldorádó- ja. A téli sportokat a város apraja-nagyja egyaránt űzi. öröm nézni egészen apró, 4—5 éves gyerekeket, akik már vidáman skiel- nek, vagy a környékbeli falvak csemetéit, akik, ha skire nem telik, egyszerű deszkát, vagy jobb esetben hordódongát kötnek zsineggel a talpuk alá és úgy száguldoznak le szédületes magasságokból. A turisztika és a skieport művelőinek kényelmére a város a Szkalbán (1270 m magasan) menedékházat is épített, ahol 50 turista részére férőhely és olcsó, de annál kitünőbb ellátás kapható. A menedékház közvetlen közelében terülnek el a Freiungok. Több négyzetkilométernyi fensik ez, amelynél ideálisabb skilerep el sem képzelhető. Ezért itt szokták megtartani éven kint az országos ski versenyeket is. Több kiloméier hosszaiságu, természetes rődlipálya a ródlizók örömeit szolgálja. A természetért rajongók megtalálják itt mindazt, ami széip, télen csakúgy, mint nyáron. * Nemcsak a hegyek és az erdők, de a kicsi, mindössze 5000 lakosú város is tele van látnivalókkal. A kanyargós uccák, a három kapuval bezárt piactér, ódon, sokszázéves házaival, vagy a gótikus, reneszánsz és barokk stílusban épített ház.ak teli.steli bolt- hajtásos folyosókkal, szobákkal, csakúgy ontják magukból rég letűnt idők hangulatát. Mindenki számára feledhetetlen látvány a város felett épült vár templom (1488. évben), vagy a Szentháromság-szobor és maga a négyzetalaku, lejtős piactér az 500 éves pénzverő épületével és a Franciskánusok rendűázával. A várost is át- meg átszelik a hegyi patakok, úgy hogy csendes éjszakákon mindenüvé elhallafiszik a patakzugáe, amelyet csak az éjjeli őr negyed óránk int megismétlődő és a vár tem plom torny ának minden okiam n felhangzó, karakterisztikus füttye szakit meg. Rengeteg régiség és igazi antik bútor volt a lakosság birtokában. A háború befejezését követő években eljöttek ide messzi földről a műgyűjtők, régiségkereskedők és potom árért elvittek majdnem mindent. De azért még ma is akad egy-egy jó falat, és mint ilyet küllőn meg kell említeni a — szerencsére elvihetetlen — gyógyszertári falburkoló tokát, különösen annak fából való meny- myezetét, intarziás ajtót, amelyek több mint 350 évesek és híven tükrözik vissza az akkori idők művészetéit. * Hosszú, dicsőséges múltja van a városnak. Mikor elmentem fő tisztelendő Matunák Mihály uramhoz, városunk tudós főlevéltáro- sáboz ée megkértem, hogy szolgáltasson a P, M. H. olvasói számára itörténelmi adatokat, bizony felragyogott a tudós pap szeme és örömmel, büszkén mesélt régmúlt időkről, mert a történelem ádáz háborúságokkal gazdag lapjai nem egyhamar említenek még egy olyan várost, mint Körmöcbánya, melynek kapuit ellenség sohasem lépte át. Az aranyban gazdag Körmöcbányát Róbert Károly király alapította az 1327 május 17-én kelt és a városi levéltárban ma is féltve őrzött szabadalom!©véllel. Ezen okmány szerint mindjárt szabad királyi pénzverő és főbánya város is lett. Pénzverési, de különösen aranyverési privilégiuma folytán az ország városai közül csakis Buda előzte meg rangsorban és követeit is az országgyűléseken rangsorban csak a főváros követei előzték meg. Első telepesei német bányászok voltak. Az aranybányászat és a pénzverés voltak évszázadokon keresztül a város jövedelem- forrásai. A bányák eredetileg a polgárok, u. n. ringbürgerek birtokában voltak, majd az idők folyamán a város vette meg azokat és csak a későbbi időkben kerültek az állam birtokálba, amikor is a város földbirtokokért cserélte azokat át. Eredetileg a város az alapító levél szerint 2 n ógyzettnértfőldnyi területet kapott Róbert Károlytől azon célból, hogy ezen a területen 'bányásszanak. Ez a terület azonban nem volt kimérve. Később a környéken különféle nemesek elkezdtek erdőket irtani és falvakat építeni. Minthogy a város urai azon a nézeten voltak, hogy ezek az ujább alapítások már 'beleesnek a körmöci birtoktestbe, elkezdték szorgalmazni a 2 négyzetmér- földnyi terület kimérését, össze is ültek a környék okosai, hogy megtanácskozzák, miként kellene ezt a rengeteg földet kimérni. Megállapították úgy hozzávetőlegesen, hogy Mártontól Mosóéig éppen 2 mérföld van. Vettek erre egy hosszú zsineget és kimérték, hogy hányszor foglaltatik a zsineg hosz- sziusága Mártontól Mosóéig. _ Éppen 92-szer foglaltatott. Erre elmentek Svábra, Körmöcbányától délre, ahonnan kezdve a király a 2 mérföldet adományozta és 92-szer kimérték észak felé a zsineget. Ki is tűnt, hogy ebbe a területbe néhány uj alapítás bele is esik, amiből aztán hosszu-bosszu perek is keletkeztek. De azért Körmöcbánya nemcsak hogy megtartotta, de növelté is a vagyonát, mert óriási jövedelmeit mindig újabb és újabb területek megvásárlására fordította, úgy hogy ina is egyike Szloveu- szkő leggazdagabb városainak. A pénzverés és bányászás folyt évszázadokon keresztül és folyik ma is, sőt a legutóbbi időkben nagyobb beruházások is történtek, amelyek gazdag telérek feltárását vannak hivatva elősegíteni. A pénzverde a régi Magyarországon egyetlen olyan volt, amely aranypénzeket is vert, amiért is Körmöcbánya tanácsa őrizte mindig a próbatüt. A bábom előtt nemcsak Magyarország, de külföldi, különösen baltánállamok szamára is dolgozott. Ma, dacára annak, hogy a köztársaság egyetlen pénzverője, a külföldi megrendelések elmaradása folytán csak megcsappant üzemmel dolgozik. A pénzverő -és bányák jövedelmeit, illetve a jövedelmek után járó adó- és illetékfizetségeket a kamaragróf bérelte a mindenkori királyoktól. A kamaragrófok a város felett is hatáskörrel rendelkeztek. A kamaragróf székhelye Körmöcbányán volt és a kamara területe Budapesttől Pozsonyig és felfelé egész a lengyel határig terjedt. Ebbe a területbe esett, bele a 7 bányaváros: Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya, Bél a bánya, Újbánya, Libethánya és Bakabánya és nuu.hogy Könmüoön székelt a kamaragróf, Körmőc lett a főbányaváros is, amely hiteiké címét, dacára annak, hogy a kamarai székhelyet még 154ö-ban Selmecre helyezték át, még ma is viseli. Már abban a* időben követelték a derék selraeciek, hogy a pénzverőt is helyezzék át, de úgy ez a kísérlet, mint több, későbbi olyan törekvés, amely a pénzverőnek innen való elviteléit célozta, meghiúsult Körmöcbánya makacs ellenél- iiásán. A természeti adottság szabta meg a lakosság foglalkozását is. Elsősorban a bányászat és pénzverés fejlődtek, azután a faiermelés, a cserzésre kiválóan alkalmas viz megteremtette a timáripart, a föld összetétele pedig a pipa- és kőedénygyártást. Ezek ta iparágak ina is élnek, ha küzdenek is a világgazdaság nehézségeivel, ha a híres pipa- gyárnak át is kellett alakulnia mode-n cse- répMlyhagyárró, de azért megmaradt valamennyi, mert a város féltő gonddal vigyáz az iparra és ahol kell, áldozatkészséggel nyújt segítséget is. A Kossuch-íéle kőedény- gyár távoli világrészekig szállítja gyártmányait a bőrgvár híres kiváló minőségű +-.1p- késziianényeáról é& U resek a kisiparosok i*. A bánya kincs tár tulajdonában egy zseniális elgondolásu és megoldású vizierő telep van. Egy üzemen kittül álló aknában épült ez az. elektromos központ, 240 méter mélyen a föld alatt, ahová egy rezerv©árból sugár- alakban zuhan alá a viz, Három hatalmaz turbina, három generátor dolgozik itt 1500 HP áramot termelve. A víznek még onnan lefolyása van a Garamiba. Az áramnak egy részét elhasználja a bánya meg a pénzverő, a felesleget pedig a Középszlovenszkói Villám osmüvek veszik át. Sajnos azonban, hogy ea a kevés ipar a mai nyomasztó helyzetiben nem nyújthat jólétet sem a munkásságnak, sem pedig a város kereskedőtársadalmának. Azért a város vezetősége be is látta, hogy az ipar fejlesztése mellett Körmöcbánya természeti szépségeiből kell tőkét kovácsolnia és azt kell a lakosság szolgálatába állítania. Dolgoznak is ezen és nem hiába: az idegenforgalom év- ről-évre nő, mert aki egyszer itt járt, éljön biztosan többször is és xij meg uj hívet szerez Körmöcbányának. * í A hivatalos városról külön kell szólnom. | Politika, olyan értelemben véve, mint ahogy azt máshol ismerik és űzik, Körmöcbányán nincsen. Itt csak egyetlen cél lebeg mindeai- ki előtt: megtartani a város tekintélyes vagyonát, annak jövedelmét úgy beosztani, hogy amiként a múltban ismeretlen fogalom volt a városi adó, azt ezután is elkerülhessük, de amellett még legyen pénz a szegények és gyengék támogatására és a város fejlesztésére is. Bármily hihetetlenül hangozzék is ebben a panaszos világban, Körmöcbányán ez az egységes program uralkodik és ezt a programot évek óta meg is valósi tják. Itt is megvannak a politikai pártkeretek, de a világnézeti különbségek eltűnnek ott, ahol a városnak és a lakosságnak az érdekeiről van sző. Ilymódon, sőt csakis ily- módon volt lehetséges, hogy a város az elmúlt években tényleg fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A város 21.000 kát. hold kiterjedésű birtokán hivatalos helyen is megállapított mintagazdálkodás folyik. Ezer méter magasan összegyűjtőit, kristálytiszta forrásvizekből, kitűnő vizvezetókhálózat szeli át a várost és vezeti a vizet minden házba. A járdák aszfalttal fedettek, a közutak pedig a legmodernebb aprókockaburkolattal vannak kövezve. A közvilágítás nagyvárosi igényeknek is megfelel. Ezekkel a közmunkákkal, de a folyamatban levő és tervbevett nagyarányú építkezésekkel példát statuált Körmöcbánya, hogy miként kell a munkanélküliséget megszüntetni. Életre hívták a Városi Takarékpénztárat, amely olcsó kamatú, hosszúlejáratú kölcsönöket nyújt és elősegíti a magán- épilkezést. A város tulajdonát képező Stnb- nyaJürdőn modern, minden komforttal ellátott nagyszállodát építettek, most. készült el a strandfürdő is és a régi, elhanyagolt Stxíb- nya helyén egy nemzetközi viszonylatban is elsőrangú fürdőhely lett. A városnak saját kezelésben levő kőbányája, téglagyára és fűrésztelepe van, amelyekből a lakosságot önköltségi árban szolgálják ki. A tűzbiztonságról a város egész területén sűrűn elhelyezett hidránsok és modernül felszerelt tűzöl f ős ág gondoskodik. Ha még felemii teán, hogy ennek az igazán minlavárosnak az élén egy self made mán. Horváth József áll és hogy e sorokat olyan valaki irja, aki a városi közélettől teljesen távol áll, akkor bizonyítottnak vehető, hogy méltó a büszkeségünkre, méltó a szorete- fcünkre Körmöcbánya, W[JF JW JH Wk T » Ií| fáMj? Smlm fi írni W Iffus IVámoscher Lajos 1930 julius 4, péote*.-vme ■ .nm—Kij®
