Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-04 / 150. (2371.) szám

^RWMt/VVMStóR-HIRLA]? 3 1930 július 4, péntek. Baltazár püspök válaszolt Bethlen támadására Debrecen, julius 3. Baltazár Dezső refor­mátus püspök a sajtónak nyilatkozott Beth­len István miniszterelnöknek a felsőhás tegnapi ülésén személye ellen intézett tá­madásról. [eljelentette, hogy Bethlen mi­niszterelnök elvesztette higgadtságát és tiszta judiciumát. Személyes politikát foly­tatva bennakadt saját szövevényében és ebből politikai ellenfeleinek inszinuálásá- val próbál kimenekülni. Arra a kérdésre, hogyan lehet, hogy egységespárti képvi­selő létére támadta Bethlent, Baltazár azt válaszolta, hogy azért lépett fel egységes­párti listával, mert úgy gondolkozott, hogy barátilag könnyebben meggyőzheti Beth­lent tévedéseiről. Mozgalom Baltazár ellen Budapest, julius 3. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelen tése.) Kontra Aladár or­szággyűlési képviselő, református pap és tár­sai — amint a „8 Órai Újság" munkatársa ér­tesül — vitéz Horthy István felsőházi tag teg­napi interpellációja és Bethlen Isván minisz­terelnök erre adott válasza nyomán mozgal­mat indítottak Balthazár püspök ellen. A mozgalomnak az a célja, hogy Balthazár Dezsőt lemondassák a Tiszán inneni refor­mátus püspöki méltóságáról. Az a véleménye ugyanis a mozgalom vezetői­nek, hogy Balthazár püspöke személye össze­férhetetlen a magas püspöki méltósággal és összeférhetetlenné tette őt az a Magyarország­ra hátrányos külföldi szereplése, amit a mi­niszterelnök a íelsöház tegnapi ülésén oly határozottan és élesen elitéit. A mozgalom további fejlődését politikai és társadalmi kö­rökben nagy érdeklődéssel várják. A romác-jugoszláv közös giiteíii frontról tanácskozott Marinkovlcs Bukarestben Belgrád, julius 3. Diplomáciai körök sze­rint Marinkovies bukaresti utjának célja a román—jugoszláv közös gazdasági front kialakitása volt. A terv szerint a két állam konkrét javaslattal fog fordulni a közép- európai ipari államokhoz, hogy azok szün­tessék még a mezőgazdasági védővámokat és ezzel szemben ők az ipari védvámokai szüntetik meg. Ez utóbbit megteszik akkor is, ha az ipari országok a mezőgazdasági termékek bizonyos kontingensét veszik át- Magyarországnak felajánlják, hogy csatla­kozzék ezen tervhez. Ezek szerint a jugo­szláv—osztrák kereskedelmi szerződések­ről szóló tárgyalásokat nem az eddigi ala­pon folytatják, hanem megteszik Ausztriá­nak is az erre vonatkozó javaslatot. Soldos lila borsodi főispán boadia lemondását Uféda Bstöély-Mauky Emil Miskolc, julius 3. Az Est teljesen beavatott helyről kapott értesülése szerint napokon be­lül véget ér a borsodi főispánválság. Ez év januárja óta van is, nincs is, de inkább nincs főispánja a vármegyének. Soldos Béla dr. fő­ispán karácsonykor megbegedett és akkor be­tegségével hozták összefüggésbe távollétét. Közben* megjárta Lovranát, ahonnan teljesen gyógyultan tért vissza Budapestre, azonban visszatérése után nem foglalta el állását. Most már hetedik hónapja tart a borsodi főispánválság. Soldos főispán azonban még a legutóbbi napokban is gyakorolta a főispánok törvényben gyökerező jogát — kórházi se­gédorvosokat nevezett ki, tiszteletbeli kineve­zéseket. gyakorolt. Több ízben felmerült Borbély-Macky Emil főispáni kinevezése, azonban a kinevezéssel kapcsolatos eltevések nem váltak be. Most azután azt jelentik, hogy Soldos Béla dr. főispán néhány nappal eze­lőtt benyújtotta lemondását, úgyhogy annak elfogadása nyomán az uj fő­ispán kinevezése már csak napok kérdése. Borsod-Gömör vármegye uj főispánja már ki van szemelve: napokon belül, de minden esetre július közepéig megjelenik a hivatalos lapban Borbély- Maczky Emil főispáni kinevezése és egyidejűleg Soldos Béla dr. felmentése- Soldos távozása Borsod-Göm őr megye főis­páni székéből nem jelent végleges búcsút a közigazgatásinak, mivel irányadó tényezőknek az az óhaja, hogy .SoHos Béla y tfrye át a nógrádi ispánt teendők ellátását. Borbély-Maczky főispáni <i tevezése folytán vitéz dr. Görg< y László fogja kép- i- eelni Miskolcot a parlamentben. Borzalmas vasúti szerencsétlenség Bologna mellett Tizenöt halott, harminc súlyos sebesült Hibás váltóállítás A bűnös vasúti hivatalnok megszökött Bologna, julius 3. A város közelében rend­kívül súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Az első jelentés szerint a katasztrófának ti­zenöt emberáldozata van, mig a súlyosan se­besültek száma tizenegy. Milánó, julius 3. A legújabb jelentések sze­rint a bologna—flórenci vasúti vonalon ma reggel félhétkor borzalmas vasúti szerencsét­lenség történt. A milanó—bologna—flórenci éjjeli gyorsvonat Bolognától 19 kilométernyi­re, Sasso állomásán hamis váltóállitás követ­keztében belefutott egy íekervonatba. Az összeütközés oly erős volt, hogy mindkét mozdony összetört és több személykocsi egy- másbatolódott. Eddig tizenöt halottat és har­minc súlyosan sebesültet húztak ki a romok alól. Tizenöt utas könnyebb sérüléseket Szen­vedett. A borzalmasan megcsonkított áldoza­tok személyazonosságát nehéz megállapítani. A halottak között három katona van. A ha­mis váltóállításért felelős vasúti hivatalnok megszökött. Magyarország és Ausztria ui barátsága ellensúlyozni fogja a kisantantot a Dunamedencében A Deutsche Presse vezércikke Scbober budapesti látogatásának külpolitikai jelentőségéről Prága, julius 3. A német 'keresztényszo­ciálist a Deutsche Presse vezércikket irt „Ausztria és Magyarország" címen. A cikk rámutat arra, hogy Bethlen gróf londoni, Grandi olasz külügyminiszter varsói látoga­tása után most Sohober osztrák kancellár­nak budapesti látogatása következik és Prá­ga bizonyos köreiben ezért bizonyos ideges­ség jelentkezik. Pedig ha van valami föltűnő a kancellár budapesti látogatásában, úgy ez a lap szerint csak az lehet, hogy ez a talál­kozás már régebben nem következeit, illet­ve nem következhetett be. Elsősorban a bur­genlandi kérdés akadályozta a két volt fegy- vertárs szívélyes viszonyának a felújítását. Magyarország nagyobb és fontos területeket vesztett el más államok javára, de a kis Burgenland elvesztése különösen fájdalma­san érintette. Olaszország akkoriban állt először Magyarország mellé és legalább Sopront megmentette számára. Ez eset után a két állam egymáshoz való közeledése meg­történhetett volna, de itt is, ott is súlyos gondok jelentkeztek, főleg az ausztromar- xizmus és a magyar kommunista emigráció támogatása idegenítette el a magyarokat az osztrákoktól. Most azonban, amikor úgy Ausztria, mint Magyarország fölszabadult a jóvátételi terhek nyomása, a politikai és gazdasági gyámság alól, most már megnyílt a két állam egymáshoz vezető útja s az ausztromarxizmus i.s vesztett befolyásából. Valószínű, hogy Schober budapesti láto­gatásában Olaszországnak is van része. Róma úgy Magyarországgal, mint Ausztriá­val barátsági szerződést kötött és igy egé­szen természetes, hogy kifejezte azt a kíván­ságát, hogy Olaszország két barátja egymás között is barátságot kössön. Olaszország külön érdekeitől eltekintve is mi sem természetesebb, mint ennek a két országnak a barátsága. Magyarország és Ausztria gazdasági tekin­tetben szerencsésen kiegészítik egymást és több okuk van, mint bármikor, arra, hogy a nemzetközi politika bizonyos főkérdéseiben közös irányvonalat kövessenek. Nekik is jo­guk van arra, hogy a Briand-féle memoran­dum szellemében esetleg kiépitemdő Európa kérdésében meghallgassák őket és hangju­kat jobban fogják hallani, ha együtt lépnek föl. A népszövetségnél is hasznukra lehet a közös eljárás. Az egyszerű önfenntartási ösztön utalja Ausztriát és Magyarországot egymásra s amellett a súrlódási felület köz­tük a legminimálisabb. A konciliánsabb, nyugodt, kedélyes Ausztria, mint Magyaror­szág barátja, talán enyhítő, szeliditő hatás­sal lesz a magyar büszkeségre és makacs­ságra. A katonai szerződéseket nyugodtam másokra bízhatják, mert pénzük, a tervbe vett kölcsönök produktív célokra szüksége­sek s minél kisebb a katonai költségvetésük a többi hatalmakhoz képest, annál jobban fogják megállni helyüket a gazdasági harcban. Schober budapesti látogatásán nem fognak tehát kalandos tervek ková- csolódni, s ha ma ezen természetes láto­gatással szemben bizonyos nyugtalanság észlelhető, úgy ez abból a tudatból ered, hogy úgy Ausztriával, mint Magyarország­gal nem mindig a legfairebbül jártak el. S ha Schober Prágába is jön, csak hogy „a német kormánypártoknak" örömet szerez­zen, úgy ez a látogatás nem változtat azon, hogy Ausztria és Magyarország a harag és durcáskodás évei után ismét megtalálták egymáshoz az utat és hogy a Dana-medencében a kisautanttal szem­ben egy ellensúly van alakulóban, amely, anélkül, hogy ellene irányulna, a helyze­tet bizonyos mértékben egyensúlyba hozza. A légionáriusok lapja Mussolini revizionista cikkéről A légionárius Národni Osvobozemi leg­újabb számában „Mussolini a békeszerződé­sek revíziójáért" címen cikket közöl, amely­nek elején idézi a londoni Evening Stan­dardéban megjelent Museolini-cikket. Az olasz miniszterelnök ebben a cikkben — úgymond — azt irta, hogy a békeszerződé­sek nem küszöbölték ki az elégedetlenséget a nemzetek között, győzők és legyőzőttek állandóan panaszkodnak. Meg kell kérdezni, vájjon Németország hajlandó-e lemondani jelenlegi követeléseiről. Magyarország agó­niájában ugyancsak kiált megszükitett hatá­rai miatt, Olaszország nem kapott elegendő gyanmatot és mandátumot, amennyi a hábo­rúban való részesedésért illette volna. Ho­gyan lehet európai unióról beszélni, amíg ezeket a fájdalmakat nem orvosolják? Pán- európáról a jelenlegi helyzetiben beszélni időelőtti dolog. Van ugyan Pánbritannia a gyarmataival, Pánameri'ka . Monroe-tanával, Pámrussia és mellette a pánszláv mozgalom stíb. Mint kiemelkedő példát a föderatív ál­lamiságra a brit birodalmat, az Amerikai Egyesült Államokat és Németországot lehet­ne fölhozni. A föderatív egyesült európai ál­lamok számára hiányzik azonban a közös céltörekvés és sors előfeltétele. Európa álla­mainak érdekei túlságosan különbözők, sőt Ungvár, julius 3. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünk távirati jelentése.) Az ungvári kom­munisták szerdán este a magyar királykér­déssel kapcsolatban gyűlést tartottak, ame­lyen Pilsudski és az angol szociálíasizmus el­len is tiltakoztak. A gyűlés béTéjezése után a lengyel konzulátus épülete elé vonultak és Washington, julius 3. A Déli Sarkvidék rö­videsen jog szerint is amerikai terület lesz. A szenátus külügyi bizottságában kedden indít­ványt terjesztettek be, amely felszólítja Eoover elnököt, hogy pi'oklamál- ja az Egyesült Államok fenségjogát azon a délsarki területen, amelyet Byrd tengernagy legutóbbi délsarki expedíciója alkalmiból felfedezett. Byrd tudvalévőén az Egyesült Államok ne­vében birtokaiba vette ezt a területet. Hoover egymással ellentétesek, nem is tekintve a politikai, faji és gazdasági különbségeket. Az európai föderáció lehetetlen Anglia nél­kül, azonban a brit birodalom súlypontja az Európán kivül fekvő gyarmatokban és domí­niumokban fekszik, de épp úgy lehetetlen Oroszország nélkül, amelyre egyelőre szá­mítani nem lehet és amelynek nagyrésze ugyancsak Európán kivül fekszik. Mig Pán- európára sor kerül, gondolkodni kell a bé­keszerződések revíziójáról. A légionárius lap ezzel kapcsolatban még foglalkozik Grandi olasz külügyminiszter varsói nyilatkozatával is, amelyben Grandi azt mondotta, hogy „a szerződések nem örökkévalóak, szükséges azonban az, hogy állandóak legyenek". A varsói sajtó a Ná- rodni Osvobozeni szerint félreértette ezt a nyilatkozatot és azon a véleményen volt, hogy az olasz parlament uj taktikát akar be­vezetni a revízió kérdésében, azonbau most Mussolininak az angol lapban megjelent cik­ke azt bizonyítja, hogy a lengyelek nem ér­tették meg Grandi nyilatkozatát. Aki figye­lemmel kíséri a jelenlegi olasz külügyi poli­tikát, az ismeri azokat az okokat is, amiért a római kormány szövetségeseket keres azon nemzetek között, amelyek a békeszerződé­sek által létrejött állapot megváltoztatását kívánják. Mussolini cikkében — fejezi be a légionárius lap — fölsorolta a mai Olaszor­szág elégedetlenségének egyes indokait ée ugyanakkor ismét védelmébe veszi védencét, Magyar- országot. Figyelmet érdemel az is, hogy figyelmeztetett Németország kívánságaira is, jóllehet Németország a locarnói egyez­ménnyel kötelezöleg elismerte nyugati ha­tárait, azonban Lengyelországgal szemben a keleti határok revíziójának követelésé­ről nem mondott le. Grandi varsói látogatása után az olasz mi­niszterelnöknek ezen figyelmeztetése annál figyelemreméltóbb. kőzáport zúdítottak a konzulátus ablakaira, rnajd egypár revolverlövés is eldördült. Za- vadovszky lengyel konzul a rendőrség segít­ségét kérte, mire pár perc múlva rendőrcsa­pat jelent meg az épület előtt és szétszórta a tüntetők tömegét. Rendcsinálás közben a rendőrök tíz tüntetőt letartóztattak. elnök hír szerint eleget tesz a szenátus kéré­sének -és elnöki dekrétum utján az Egyesült Államok birtokába veszi a Déli Sarkvidéket. A birtokjog körül súlyos diplomáciai konfliktus várható az Egyesült Államok, Anglia és Norvégia kö­zött. Anglia Shackletoura és Scottra, Norvégia pe­dig Anrundsenre hivatkozik, akik szintén bir­tokukba vették a Déli Sarkvidéket, Kőzáporrml és revotverlövésekkel tüntetlek a kommunisták az ungvári lengyel konzulátus előli A Déli Sark az Egyesült Államok birtoka lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom