Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-27 / 169. (2390.) szám

I®89 Jaltas 27, vasárnap. TOssasawtEssffisD^-^ssnsa^^ Moszkva, julius 26. Jelenítette már a Prágai Magyar Hírlap, hogy az orosz ktílügy vezetésé­ben jeeintékeny válíozás következett be. Csi- esecrin lemondását a szovjet központi végrehaj­tó bizottsága elfogadta és a külügyi népbiztosság vezetését Litvinovna bízta. Látvímov helyettese KresBtinsaki lesz, a szov­jet eddigi berlini követe, inig Berlinbe Kres'ztin- szlki helyébe Ryfkov kerül. M. M. Litvinov, az uj külügyi népbiztos, 1876- ban született és középiskolai képzettsége van. Katonai szolgálatának idején behatóan foglalko­zott a szociológiával és a közgazdaságtannal és megismerkedett a marxizmus elveivel. Katonai szolgálatának befejezése után a munkásság köré­ben fejtett ki élénk szocialista agitációt. 1901-ben első ízben börttönözték be ée öt évre száműzték Szibériába. Másfel év múlva szibériai fogságából megszökött ée Svájcba jutott, ahol a külföldi párt- szervezeteik tevékenységében vett részt. 1903-ban titokban visszatért Oroszországba és 1305-ig Ri­gában forradalmi munkát végzett, azonban nyo­mára jutottak és újra menekülnie kellett. 1907-ben másodszor tért tiesza Oroszországba, de nemsoká­ra megint menekülnie kellett és most Londont vá­lasztotta tartózkodási helyéül, ahol tíz évig tar­tózkodott és csali az orosz forradalom hírére tért vissza hazájába. Az októberi forradalom győzelme után Litvinovot a szovjet eled követjéiil küldte Angliába, de az angol kormány a Moszkvában le­tartóztatott angol konzulért, Lockkartént tusául fogta le. A két kormány megegyezés é vel azután Litvinovot és Lockhartot kicserélték. 1918-ban a külülgyi népbiztosé ág kollégiumának tagja lesz és nemsokára a külügyi népbiztos helyettesévé nevezik ki. 1919-ben Dániában több polgári ál­lammal S'zerzddést köt a hadifoglyok kicserélésé­re, azután 6 viszi véghez az angol blokád m-eg- Bzűnitetését ée több európai állammal köt keres­kedelmi szerződést. A népszövetség kezejeléei konferenciáin az orosz delegációt ő vezeti és an­nakidején nagy feltűnést keltett p.r operációja, amelyben a teljes és azonnali leszerelést indítvá­nyozta. A szovjetkormány nevében ő jegyzi alá a Kellogg-paktumot is. Az utolsó két esztendőben ténylegesen ő vezeti a külügyi népbiztosé ágot e tagja a szovjet központi végrehajtóbizottságának. Maxim Mozimovice Litvinov külügyi népbiz­tos ma a sajtó képviselőit fogadta s előttük hosszabb expozét mondott. Sajtóuyllatíkozota a következőképpen hangzik: — A szovjetunió külpolitikája az októberi forradalom alapélvein nyugszik, meg akarja, védelmezni a forradalom vívmányait a külföldi hatások és beavatkozások eüen. Ez külpolitiká­jának most is a főfeladata.. Nenn kevésbé fontos feladata a ßzovjetdip!omá ciának, hogy biztosít­sa államunk szociális felépítésének békés fel­tételeit és megakadályozza a külső megrázkód­tatásokat. Olyan országban kell kiépítenünk a szocializmust, amelyet kapitalista országok vesznek körül. A legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy bizonyos kapitalista cso­portok törekvései ellen, amelyek állandó súr­lódásokat és konfliktusokat akarnak teremteni a két rendszer között, felvegyük a küzdelmet. Ezért is a legnagyobb erőfeszítéseket tesszük a világbéke fenntartása és megszilárdítása érde­kében és a jövőben is erre fogunk törekedni. A kapitalista, világ jelentős nemzeti és gazdasági ellentétei megnehezítik a szovjetunióval szem­ben való egyforma magatartást és az egyforma küzdő eszközök kidolgozását. Az úgynevezett békeszerződések, amelyek az imperialista hábo­rút befejezték, kimélydtették az ellentétetek, amennyiben éles határokat vontak az úgyneve­zett győztes és legyőzött államok között. Termés7jetes rokonszenvet érzünk azon or­szágok iránt, amelyekre súlyos terheket rak­tak, mert ezek a terhek főleg a dolgozó osz­tályokat sújtják. Mivel azok az államok, ame­lyek a szerződésekben a leszögezett igazság­talanságok petrifikálása iránt érdekelve van­nak, egyúttal agresszív és ellenséges politi­kát folytatnak a szovjetunióval szemben, en­nek a két körülménynek a következtében bi­zonyos érdekközösség létesült a szovjetunió és a háború következményeiben szenvedő ál­lamok között. Ezen a talajon a szovjetunió és néhány ilyen megnyomorított állam között teljesen korrekt, normális, sőt több esetben barátságos viszony Tfiz pusztította el egy ruszin fala üzleti negyedét Bukarest, jmliiuis 26. Saséul városkában az ászaira tűz támadt, amely a nagy szélben gyorsan elharapózott. Három óra alatt a tűz elhamvasztotta a kereskedőnegyedet. Sok üzlet leégett. Harminc ház elpusztult. A men­tés a nagy szélben lehetetlen volt. A kár meghaladja az 50 millió leit. keletkezett, amit mi a jövőben is lojálisán elő akarunk mozdítani és meg akarunk szilárdítani. Nem akarunk résztvenni egyik csoportnak szervezkedésében sem, amely más csoport el­len irányul, hanem őszintén törekszünk arra, hogy egyaránt barátságos viszonyt létesítsünk mindazokkal az államokkal, amelyek ezt kívánják. Nem tit­koljuk, hogy gazdasági életünk egyre fokozódó felépítésé­ben számítunk arra, hogy a külföldi államok­kal fennálló gazdasági kapcsolatainkat még továbbra is fejlesszük. Mennél inkább halad előre a gazdasági felépí­tés munkája, annál inkább bővül a külföldi technika, külföldi munka köre miná.lunk, annál inkább érdeklődünk a külföldi ipar termékei, sőt bizonyos mértékben a külföld nyersanyagai iránt is. Azonban ezen a téren is egyes ellensé­ges kapitalista csoportok ellentörekvéseivel ta­lálkozunk, amelyek kampányt folytatnak a szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolatok megszüntetésére. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy ezek a szovjetellenes kampá­nyok eikértél enségre vannak kárhoztatva, mert végső eredményben nemcsiak a mi érdekeink, hanem inkább azoknak az érdékei szenvedtek miattuk, akik ilyen kampányokhoz csatlakoz­nának. — Minden olyan akciót és ajánlatot támogat­ni fogunk, amely a fegyveres összeütközések lehetőségének kiküszöbölésére és az általános béke biztosítására irányul. Azonban minden te­kintet nélkül le fogjuk leplezni azokat a tö­rekvéseket, amelyek a pacifista, frazeológia megtévesztő álarcába rejtőzködve egyes cso­portok érdekeit rejtegetik, amelyeknek a béké­hez és a népek valódi érdekeihez semmi köze. Ha előttünk bizonyos nemzetközi gesztusok valódi céljai nem egészen világosak, tisztán a megfigyelő szerepére fogunk szorítkozni. Ab­szolút ellenséges érzülettel fordulunk minden olyan intemacionális akcióval szembe, amely bármely módon egyik népnek a másnép által való elnyomását jelentené, vagy pedig uj hábo­rú előidézésére szolgálhat. Különös figyelem­mel kisérjük azon szomszédos államok politiká­ját, amelyekben az utóbbi időben az agresszív soviniszta mozgalmak jelentékeny növekedését lehet megállapítani, mert ezek a békét súlyosan veszélyeztetik. Most is. mint azelőtt, a békés pzomszédi viszony kiépítése érdekében dolgo­zunk, többszöri békeajánlatunk és a moszkvai prot-okollum szellemében. Ezt tartjuk külpoli­tikánk legfontosabb feladatának. — Kipróbált külpolitikai irányunkat, atban a tudatban folytatjuk tovább, hogy az a népek érdekeinek javára szolgál s ez a külpolitikai törekvésünk a szovjetunió növekvő hatalmának tudatában fog a jövőben megnyilatkozni, -— fejezte be mondanivalóját Litvimuv. ■ ''—i . 'va . térnem 'Q1 (DbiőA* • 4. dämm { t trí í Aöl-i r? L fJdi hovd. nid ily fürdőruhát? yen A modern fürdőruha egyszerű és kényel­mes. Olyan a mai mosási-mód is. Tehátt 1. Éjszakára a szokásos módon beáztatni. 2, A RÁDIÓN-t hideg vízben feloldani és benne 20 percig főzni a ruhái 3. Először meleg-, majd hidegvízben jól öblögetni. Egyetlen kísérlet meggyőzi« Oiy egyszerűen, olcsón és munka nélkül csak Radionna! moshat. Az olasz király remegő áüí Aquilonia romjai között Gmrazzanilelkész a krisztusi szeretet ragyogó példáiévá! áll a szen­vedők oldalán — Egyre több és több ásnak M a romok közül Nápoly, julius 26. A nápolyi építészeti rend­őrség ma háromszáz lakást a beomlás veszélye miatt kiürített-. A lakókat más lakásokban he­lyezték el. Hat nápolyi templomot szintén a be- omlás veszélye miatt elzártak. Ezek a nápolyi számok mutatják, hogy mi­lyen óriási kárt okozhatott az épületekben a földrengés a központi területen, hiszen Nápoly az epicentrumtól tulajdonképpen távol feküdt és igy aránylag kevés kárt., szenvedett. Egy po- tenzai. statisztika szerint a földrengés! terüle­ten fekvő községek tizennégyezer lakosságából csupán huszonkét halott és kétszáz sebesült van, mivel a többnyire mezőgazdasággal foglalkozó la­kosok az aratás idején az éjjelt a mezőn töl­tötték. Ezekben a községekben száz ház összeomlott, hatszázat az összeomlás veszélye fenyegeti és kétezer ház súlyosan megrongálódott, A temp­lom és a városháza minden községben beomlás előtt áll. A szörnyűség képei Aquilonia, julius 26. Az United Press tudósi­tója mai jelentésében megrázó színekben raj­zolja meg a földrengés! területen végzett tanul- mányutját, Lépésről-lépésre a borzalomnak képei tárul­nak az ember szeme elé. Az uccákat intenzív hullaszag tölti meg és csak katonákat lehet látni, amint még mindig véres testeket ásnak ki a romok közül. Mindig több és több hullát hoznak napvilágra. A háromezerfőnyi lakosságú városnak egy- harmada a föídrengési katasztrófa áldozatául esett. Már patkányok és disznók turkálnak a hulladarabok közt, amelyeknek kiásása cs összegyűjtése a legnagyobb erőfeszítések da­cára is csak nehezen megy. Az United Press munkatársa tanúja volt annak a szörnyű jelenetnek, amikor százharminc rém- ségesen megcsonkított holttestet egy tömeg­sírba hánytak és azután újabb és újabb hullá­kat. dobtak a hekatombára. Az eddigi becslések, amelyek háromezer ha­lálos áldozatról számolnak be, többé már nem felelnek meg, mert hiszen egyedül Aquilonia környékén messze túlha­ladja a halottak száma az ezret. Aquilonia életbenmaradt lakosságát részben el­szállították és mind üresebbé válnak a város­nak romjai, ahol néhány nappal ezelőtt még pezsgő élet folyt. Csak a* katonák és a- hullák maradtak vissza. Viktor Emánuel király Aosta hercegének kí­séretében megérkezett Aquiloniába, A borzalmas látvány a királyt annyira meg­rendítette, hogy percekig betakarta szemeit és teste valósággal hullámzott a visszafojtott zokogástól. Fölkereste a tábori kórházat is és megdicsérte Giurazzani lelkész áldozatteljes szeretetmunká- ját, aki fáradhatatlanul vigasztalja és nyújt se­gélyt a szerencsétlenül jártaknak. A király Aquiloniában húsz percig volt, azután autóján tovább hajtatott a szerencsétlenség egyéb szín­helyeinek fölkeresésére. Róma, julius 26. Hivatalos közlések szerint máig a katasztrófaterületen 2142 hullát ás­tak ki. Ezt a számot azonban még nem lehet végle­gesnek tartani. Az eddigi megállapítások sze­rint 4150 a -sebesültek száma. A hiénák Róma, julius 26. A rendőrség ma több el­vetemült embert tartóztatott le, akik a föld- rengés-táimasztotta zavart arra használták fel, hogy az elhagyott házakat kirabolták. Heroikus mentők Aquilonia, julius 26. A mentők heroizmusa minden dicséretet megérdemel. Sokan már három napja és három éjjele szakadatlanul munkában vannak, egyikük sem pihen egy óránál hosszabb ideig. De tényleg szükség is van a sietésre, mert a hullabüz elviselhetetlenné kezd válni és a ragályo­zás veszélye napról-napra növekszik. Míg szakadatlanul uijabb és újabb hullákat húznak ki a romok köziül, a katonák egy másik csoportja újabb és újabb sírokat ás, hogy azonnyomban elfoldelhessék a romok alól kihúzott szerencsétlen áldozatokat. A szükség hőset Külliönös dicséretet érdemel Aquilonia fő­egyházának lelkésze, Giurazzani, aki három nap óta csaknem emberi elei; ti hősiességgel részesíti a vallás vigasztalásában a sebesül­teket és a minden remem vüket veszteit hátra­maradottakba iparkodik bátorságot önteni. Az United Press munkatársa elkísérte az ősz lelkészt egyik kőrútján. A nemeslelkü pap elmondotta, hogy ö is csak csoda révén menekült -meg, amikor a paróríhia összeom­lott. Azonnal összegyűjtött néhány éle then- maradottat és megkezdte velük a mentési munkálatokat. Az általuk megmentettek közül többen voltak olyanok, akik már nyakig voltak az omladókban és akiknek borzal­mas halálsikoltáisait a lelkész élete végéig nem felejtheti el. Elmondotta továbbá a ppp, hogy a várost a földrengés teljesen elzárta a külvilágtól, \ mivel az összes telefon- és táviróvonalak megszakadtak. Szarnárháioa küldött ki egy küldöncöt a tizenöt kilométer távolságban fekvő legközelebbi., váróéba, hogy a rémes híreket közölje a prefektussal és egyúttal segítséget kérjen. Egy rendőr pedig a vasút­vonal mentén útinak indult és végül is a* egyik állomáson hét szabadságolt katonát ta­lált, akiket magáival hozott. Ez a hét ember a pap véleménye) szerint többet végzett, mint amennyit rendes körülmények között száz ember végezhet. Milánó, julius 26. A közmunkaügyi mi­niszter a katasztrófa területén járó király­nak jelentést tett a kormánynak az újjáépí­tésre vonatkozó programijáról. Kijelentette, hogy a kormány eltekint a baralcfalvak épí­tésének gondolatától, mert ezek a ragályo­zás veszélyének vannak kitéve. Egyemeletes vasbeton- és mükőházakat fognak építeni, még pedig tekintetbe ve­szik azokat a tapas»tálatokat. amelyeket az építési technika a földrengésekből szer­zett. A királynak AquiIon iából megmutattak egy asszonyt,, aki két napig élt a romoktól elte­metve. Miifi ben szintén egy csodálatos men­tés sikerült. Amikor egy háznak a romjait •eltakarították, a kapualjiban három élő em­bert találtak, mert a kapualj egy része fenn­tartotta a lec-mló romokat. A pápa megbízásából Msgr. Ciapetita. a templomok építésének technikai felügyelője kiutazott a katasztrófa-terület re. íOTcrs^,3SöjK??5v•- if*vzr.L‘,:sL’v \.arerey-ygn? Hero korláténak ezután a jugoszláviai magyar keres­kedfiket a Magyarországra waí© utazásban Belgrad, julius 26. A magyar kereskedők nemrégiben panaszt, emeltek a jugoszláv kül­ügyminisztériumban. hogy a hatóságok évente legföljebb egyszer adnak ki számukra útleve­let. illetve kiutazási vízumot, A kormány leg­utóbb foglalkozott, ezzel a kérdéssel és rendele­tét adott ki, amely lehetővé teszi, hogy jugo­szláv állampolgárok bármikor zavartalanul kaphassák meg az engedélyt, a magyarországi utazásra. SfegÉegyeSinozfelt sMtÉa Istvánná*. az ungvári gyilkos tisztiszolgállak U n g v á r, julius 26. Az ungvári hadosz- tálybirréság által Paclik ezredes feleségének meggyilkolása miatt halálraítélt Beleba Ist­vánná! tegnap közölték a köztársaság elnö­kének döntését, amely a halálos büntetési kegyelmi utón tizennyolcévi fegybázra vál­toztatta. btvmo¥ a wiagsajtaial adott interjújában a sátraiét „bökés“ külpolitikáját hangsúlyozza A szovjet természetes szimpátiát érez a legyőzött államokkal szembe®, ás egyik fiatalul csoportkoz sem csatlakozik - ütvinov dicseket szavai a szovjet növekvő ttafalmiröi

Next

/
Oldalképek
Tartalom