Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-23 / 165. (2386.) szám
1930 julius 23, 8*erd». „A háborúról való lemondást csak elméletben hallották végre" Medínger szenátor érdekes felszólalása az interparlamentáris unió londoni kongresszusán — Csehszlovákia adóinak egy ötödét fegyverkezésre fordítja — Harminckét állam 350 törvényhozóval van képviselve a kongresszuson ty—————■—wmuw »■ "■ H—"n román kormány bankettet ad a delegátusok tiszteletére. He! maraiS az agrárizmus ideológusa, Hodzsa dr.? Prága, julius 22. A Slovák mai száma a bukaresti, illetve sinajai tárgyalásokról ezeket írja: Ezeknek az államoknak — Romániának, Jugoszláviának, Magyarországnak — az életérdekei közös munkára és megegyezésre késztetik azokat. Ha ezekben az államokban kevesebbet is beszélnek az agrár de mok ráciáról, mint nálunk, a hivatalos politikusok mégis többet törődnek földművelő népükkel, mint a mi csehszlovák köztársaságunkban. Hodzsa, Stefánek, Slávik, Beran, Zadina, politikai agrárizmusunk jólhangzó nevei, akik teles zajjal, beszéddel segítenek a mezögaz- dasá/gi termelésen, az értékesítés nemzetközi szervezésén, most azonban a mi kitűnő argalásaink meg se mukkannak. Különösen Hodzsa öles elméleteket gondolt ki és ismertetett előadásaiban mindenféle nemzetközi irodákról, gondja van a huszita és cirillrnetódj eszmékre s oly sok pénzt és időt. fecsérelt a „szláv gazdák" megszervező-' sere; a legutóbbi külföldi események azonban kioktatták, hogy elméletei teljesen meddők és hogy a gyakorlati élet egészen más lépéseket diktál, mint amilyeneket Hodzsa kigondolt. Gaidasági kisantant - Magyarországgal? A Lidové Noviny nézete szerint a Bukarestben és Sinaján át vezető ut a gazdasági kisantanthoz visz. Ha most Bukarestben Magyarországhoz közeledés történnék, úgy ezt csak üdvözölni lehetne, mert ezzel a középeurópai államok gazdasági együttműködésének alapvető feltételei már megvolnának s a kisantant is erre törekszik. A Právo Lidii vezető helyén Krizs mérnök ama nézetének ad kifejezést, hogy Sinaja sem hozza meg a mezőgazdasági válság orvoslását. A Madgiea.ru román kereskedelemügyi miniszter kezdeményezését elitélő vélemények helytelenek, mert elgondolása jó s nem volna célszerű ezzel az agilis emberrel személyeskedő harcba bocsátkozni.. Magyarország túlsúlyától félts a Venkov az agrár- állatnblokkot A cseh agrár pár ti Venkov szerint a bukaresti konferencia semmiféle politikai veszélyt sem hoz, mert Magyarországnak a régi nagy állam föíujitására és az elvesztett területek visszaszerzésére vonatkozó politikai céljai s Romániának és Jugoszláviának eme testüle2 Prága, julius 22. Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán, amint Svetlik kanonok cseh néppárti képviselő egyik cikkében megemlíti, az angolokon kívül harminckét állam 350 delegátussal van képviselve. Jugoszlávia, Spanyolország, Portugália és Oroszország kivételével valamennyi európai állam, továbbá Japán, India, Keletindia, Egyiptom, Délafrika, az Amerikai Egyesült államok, Kanada, Ausztrália, végül a népszövetség és a nemzetközi munkahivatal is képviselve van. Az Egyesült Államokból 23, Belgiumból 30, Dániából 30, Egyiptomból 21, Franciaországból 38, Hollandiából 21, Magyar- országról 30, Japánból 20, Lengyelországból 26, Romániából 50 és Csehszlovákiából 10 törvényhozó van jelen. A tiz csehszlovákiai törvényhozó közül öt cseh és szlovák nemzetiségű, négy német s a magyarság mint ismeretes, Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt képviselői klubjának elnöke képviseli. Svetlik cikkében megemlíti, hogy az öt csehszlovák törvényhozó, vagyis a csehszlovákiai delegációnak a fele, elég okot ad arra, hogy kifelé „félreérthessék" a helyzetet. Az interparlamentáris unió kongresszusán különben felszólal többek között Pólyák István dr. szlovák néppárti képviselő is, aki a gazdasági válságról beszélt és érdekes indítványokat tett a nemzetközi kartellek ellenőrzésére vonatkozólag s állást foglalt a nemzetközi gazdasági szervezetek gyors kiépítése mellett. Medinger Vilmos dr. német kereszténvszotek megtartására vonatkozó politikai céljai 1 között a megegyezés lehetetlen. Ezt különben a budapesti sajtó is hangoztatja. A bukaresti konferencián tehát semmiféle politikai titokzatosság sem fog történni. Mindenesetre érdekel bennünket, hogy Magyarországnak ebben a — bizonyos exportkártollsserü — konfigurációban való részvétele miképpen fog megnyilvánulni. cialista párti szenátor részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy a legtöbb állam hadereje, a legyőzőitek kivételével, azt a benyomást kelti, mintha a háborúból való lemondást egyelőre csak elméletben valósították volna meg. A tengeri leszerelés konferenciájának az eredménye csekély ugyan, de le nem tagadható. A szárazföldi leszerelés azonban teljesein hiányzik. Hogy a fegyverkezés mennyire súlyos teher, arra példát szolgáltathat Csehszlovákia. Az ország adóinak több mint egy ötödét fegyverkezési célokra fordítják és a hadvezetőség folyton-folyvást a kiadások újabb emelését követeli. A jó konjuktura idejében ez a teher még elviselhető volt, most azonban a termelés csökkenése, a munkanélküliség emelkedése s az agrárválság mellett egyre elviselhetetlenebbé válik. Mi németek nem értjük — mondotta Medin- ger, hogy egyes államok, amelyek sokkal kisebbek Németországnál, sok ezerrel több katonát tartanak fegyverben, mint Németország. Ezzel a fegyverkezéssel nem emeljük a biztonságot. hanem ellenkezőleg, amint ezt maga a főtitkár is mondta, veszélyeztetjük. A határincidensek .és különböző .viszályok, amelyekben az elmúlt két év igen gazdag volt, sokkal veszedelmesebb jelleget öltenek, ha eziek mögött a hadseregek töltött ágyukkal állanak. Medinger szenátor azonkívül rámutatott I Nem egészen bizonyos ugyanis, hogy a közös akció nyereségét a három résztvevő közösen s egyenlően fogja megosztani, mert egyiküknek, éppen Budapestnek igen nagy, régi ke- reskedejmi kapcsolatai vannak és éppen ebben a szakmában oly elem képviseli, melynek. nem Hétközi sBolidairif&sa nagy kereskedelmi sikereinek az alapja. még arra a veszedelemre is, amelyet a külön szövetségek, a katonai konvenciók is előidéznek. Minden territoriális szövetségben harcias szellem lakozik. A népek biztonsága a. semlegességben rejlik éspedig minden külön szerződés és katonai konvenció nélkül, idegen vezérkarokkal való együttműködés nélkül. Ehhez azonban szükséges, hogy a népszövetség tekintélyét emeljék, s ez csak akkor következhet be, ha a népszövetség aktívabb lesz, s ha a leszerelés, a kisebbségi védelem fejlődése terén nagyobb eredményeket fognak elérni. Ugyancsak emelni kell az interparlamentáris unió tekintélyét is és az unióban hozott határozatokat meg is kell valósítani, nem pedig hogy odahaza másképpen cselekedjenek, mint ahogy a nemzetközi kongresszusokon beszélnek. IMIIMTiniWíl ll IFIT 11lll—lilBII11 mii | illiH'lll IIIWWIIUI'H miig 1, HIPIWPI Litrinov került Ciitisrli itfaéte Moszkva, julius 22. A szovjetunió központi végrehajtóbizottságának elnöksége Csicserint személyes kérésére véglegesen felmentette a külügyi népbiztosság vezetésétől. Helyébe Litvinovot nevezték ki, míg a külügyi népbiztos első helyettese K rés ti eskü második helyettesé Karachan lett. A külügyi népbiztosság kollégiuma Krestinskiből, Karachanből és Slomonjakovból áll. ferjedSIen ven sí északfrsBria iparosszfrájk Páris, julius 22. A szociális biztosítás miatt bekövetkezett bércsökkenés az északír randa iparban sztrájkmozgalmakat vont maga után és a sztrájk mindinkább terjedőben van. A textil-, vegyi- és érciparban sztrájkoló munkások száma meghaladja a tízezret. Lilié kerületében az ércipari munkásság egyhangúlag elhatározta, hogy sztrájkba lép. Vasutassztrájk Írországban Dublin, julius 22. A vasutasok nemzeti szövetsége elhatározta, hogy ma éjjel tizenkét órától bevezeti az általános sztrájkot a Great-Southern Raálway vonalain. A sztrájk következtében Írországban a Great-Nor- thern Coimpany Belfast-be vezető vasútvonalán kiről a vasúti forgalom teljesen megbénul. Remélik, hogy a tizenkettedik órában a sztrájkot mégis csak sikerül elkerülni, RZERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: ZmE GREU Fordította: WOSRRyNÉ RÉZ LOLR (44) — Nell kisasszony: mondja meg, az én pártomon van-e? — kérdezte Carmichael komolyam és elszántan. Tegnap talán még nem felelt volna neki He- len egész határozottan. Ám a fiú őszintesége és nyers, de nyílt beszéde olyan hatással volt reá, hogy oda.nyujtotta neki a kezét: — Igen. Carmichael. — AikkoT hamarosan minden jóra fordulhat ■— mondotta a cowboy hálás mosolygással. A gondterhelt kifejezés azonban még mindig ott maradt az arcán. — Most pedig el szeretném mondani, hogy miért jöttem tulajdonképpen. Körülnézett és euttogóra fordította a hangját. — Alszik a gazda? — Igen, azt hiszem. ' — Talán mégis csukjuk he ezt az ajtót. Bélén a fiú után nézett, amint lábujjhegyen ment a szobaajtóig és óvatosan becsukta, hogy ne csikorogjon. Különös érzése volt. Mintha Carmichael a testvére lenne, mintha feltétlenül bízhatna minden tettéhen, minden szavában. — Sajnálom, hogy minden rossz hirt nekem kell hoznom — mondta aztán a fiú lehajtott fejjel. Helen visszakapta a lélekzetót. Sokszor megesett, hogy baj volt a telepen — lovak tűntek el, néhány marha, juh — aztán egész csapat juhász szegődött át Beasleyhez — a vándorkereskedők nem érkeztek meg idején — a cowboyok közt verekedés esett... Vájjon mi történt megint? — A gazda, azt hiszem, nagyon szereti ezt a Jeff Mulveyt — kezdte Carmichael. Igen, feltétlenül bízik benne. Hiszen busz esztendeje van már nála*. — Hát én nekem nagyön rosszul esik. Nell kisasszony, hogy ezt kell mondanom, de hiába: ez a Mulvey nem az a derék ember, akinek látszik. — Miért, Carmichael? — Megvan a szerződés, hogy amint a gazda lehunyja a szemét, Jeff Mulvey átezegődák Beasleyhez és magával viszi mind az embereket, akik vei© tartanak. — Ilyet tudna tenni Jeff? ... Mikor húsz esztendőt töltött a bácsi házánál? Honnan tudja Carmichael? — Szó, ami szó, már rég sejtettem, de nem voltam bizonyos benne .., Nell kisasszony, furcsa szelek fújnak errefelé, mióta a szegény gazda egyre jobban gyengül. Mulvey már régóta nagyon-nagy barátsággal kerülgetett engem, nem tudtam mit akar, hát én is barátságos voltam, éppen csak az italt nem fogadtaim el. Eleinte kicsit tartottak tőlem, merthogy idegen voltam, de aztán lassan nekibátorodott Mulvey is, a többi is és nyíltabban kezdtek beszélni. Ma aztán olyan tisztán megláttam mindent, mini- a friss lópatkó nyomát esős időben. Búd Lewis megpróbált átcsábítani engem is Beasleyhez, azt mondja: nem kell hamarább jönnöm, csak ha az öreg meghal. Úgy tettem,' mintha nem bánnám a dolgot és beszélni kezdtem Lewissel, igy aztán kitudtam mindent. Búd azt mondta, hogy mindenki át fog szegődni Beasleyhez b hogy jöjjek én is. Azt feleltem, hogy majd meggondolom, de ő már szentül hiszi, hogy én sem maradok itt. — De miért akarnak mind elmenni ezek az emberek, éppen mikor szegény bácsi... Oh. már előre hasznot akarnak a halálából! De miért? Nem értem, nem értem ezt a dolgot! — Beasley addig beszélt nekik, addig ígért mindenfélét, míg mind föl nem esküdtek neki. Amint a gazda meghal, a telep a magáé lenne. Nell kisasszony, die Beasley azon töri. a fejét, hogy kiforgassa belőle. Ha nem lesz iitt ember, aki, ha kell, erővel is az útját állja, hamarosan ő ül bele. Mindenfelé azt terjeszti, hogy neki adósa a gazdánk e hogy ezért az adósságért fogja átvenni a telepet. Senki be nem bizonyíthatja, hogy nem igaz, amit mond, mert a gazda soha senkinek nem akart egy szót sem beszélni Beasleyről, mert hogy, azt mondja, félt, hogy megüti a szél, ha csak szájára veszi is a nevét. Ez az egész, Nell kisasszony és mérget vehet rá. hogy szent igaz! — Én ... én elhiszem, hogy igaz, amint mond, de nem tudok elképzelni, ilyen----ilyen rablást! — Pedig hát nagyon könnyű elképzelni. Ide- ki/nt még az erőszak is törvény. Aki bírja, marja. Ha Beasley beteszi ide a lábát, már nem is megy ki többet. Mit csinálhatnak, ha nincs, aki elkergesse innen? Egész csapat embere van, az ittenieket is éppen azért szegőd tette magához... — De talán csak vannak hűséges embereim is? — Vannak, az igaz. De kevesen. — Majd szerzek még. Itt vannak a Beeman- fiuk. És Dalé is bizonyosan eljön, hogy segítsen rajtam. — Dalé eljön és tűzzel is felér. Bárcsak itt lenne! Csakhogy nem lehet eljutni hozzá. Májusig be vannak havazva a hegyi átjárók. — Nem merem elmondani a bácsinak — mondta Helen. — Félek, hogy megölné a csalódás. Hogy még Jeff Mulvey is ... Oh, talán csak nem áll olyan rosszul a dolog? ... — Bizony bajosan állhatna még rosszabbul, Nell kisasszony. És megmondom nyíltan: egyetlen útja van annak, hogy rendbe jöjjünk, egyetlen útja, ami itt a Vadnyugaton szokás. — Mondja, mondja kérem! — könyörgött Kelen, aki a nagybátyjáért aggódott első sorban. Carmichael felegyenesedett és csöndesen lenézett a magas, sudár leányra, aki csak a vál- láig ért. Miniden pir osság, minden élet eltűnt a férfi arcából. Hideg lett, halvány, kemény, fenyegető. _ / — Láttam az előbb, hogy Beasley bement a korcsmába. Lemehetek én is, valami veszekedést kezdek vele, aztán ... lelövöm. Helen egész testében megrázkódott. — Carmichael! Komolyan beszél maga? — De mennyire komolyan, Nell kisasszony. Nem mondom, hogy valami mulatságos dolog, de bigyje el, ez az egyedüli utja-módja annak, hogy megszabaduljunk tőle. Ha a gazda tudná, miről van szó, ő is csak ezt mondaná, jól tudom. És, köztünk maradjon, nekem semmi bajom nem esnék, ha esetleg ez bántja. Ezek az emberek errefelé nem értenek a revolverhez. Én meg olyan vidékről jöttem, ahol e nélkül meg sem lehet az ember. Nem kell félnie semmitől. Nell kisasszony. Helen csak a fejét, rázta, elfehéredett arccal. Nem ógazán nem a fiú életéért iiggódott. De borzadás fogta el a gondolatra, hogy embervér folyjon. — Maga ... megölné Reasleyt... mert ügy halottá... hogy el akarja venni a... telepet? — Meg. Valakinek úgy is meg kell ölnie, nincs másképpen. — Nem! Nem! Rettenetes elgondolni... Hiszen ez gyilkosság! É$ ... én nem is birom megérteni, hogyan beszélhet erről ilyen ... ilyen .nyugodtan ... ilyen csöndesen ., * — Beszélni csöndesen beszélek, de megtenni majd nem fogom csöndesen! Úgy forr bennem az indulat, mint a pokolbeli katlanban a szurok! — mondta Carmichael gondtalan mosolyával. — Nem fogja megtenni! — kiáltotta Helen. — Nem engedem! Megtiltom, Las Vegas! — Jó, jó, Nell kisasszony. És ha majd egy szép napon betoppan ide Beasley és kiteszi a házból, akkor mit fog majd mondani? — Akkor sem biztatnám gyilkosságra —s mondta emelt fővel Helen. Carmichael lehajtotta a fejét és vörös kezeivel eltöprengve forgatta a sombreróját. — Persze, persze — mondta mentegető hangon — maguk leányok nincsenek még elég régen idekint a Nyugaton. — Mindegy nekem, akár a Nyugaton vagyok, akár nem, de megtiltom, hogy embereket megöljenek azért, mert nekem anyagi károkat okozhatnak! — jelentette ki Helen és ebben a pillanatban A1 Auchinolosehoz hasonlított. Törhetetlen erő és határozottság égett a szemében.. — Rendben van, Nell kisasszony, én nem akarok a parancsa ellenére tenni — mondta Carmichael. — De mondok valamit. Ha Beasley csakugyan kiteszi a házból magát, meg Bót, akkor... akkor majd a magam szakállára fogok elszámolni vele. Ezt ne feledje el. Ezzel megfordult és kiment a szobából. De a. küszöbön még visszafordult. — Neíl kisasszony, sok gondtól és bajtól megkímélhetne valamennyiünket, ha egy kicsit jobban tudna haragudni és megengedné, hogy ... szembeálljak ezzel a félvérüvel... De várok ... Hátha lesz majd idő, mikor nagyon dühös lesz... — Sohasem leszek nagyon dühös, Carmichael. Uralkodni akarom magamon. — Azt tudom — mondta Carmichael — Lehet, hogy nincs semmi hasonlatosság Bóban meg magában, de fogadok, hogy mégis lesz idő, amikor gyűlölni fog valakit... és akkor félni fognak a szeme pillantásától. Mert minek lenne ilyen szeme, ha nem született volna igazi Au- chinolossnak? Mosolygott, de komolyak voltak a szavai Helen érezte, hogy a legény igazat mond és félni kezdett a jövőtől. — Los Vegas, én nem fogadok — mondta. — De ígérj© meg, hogy mindig hozzám jön először, ha valami... valami baj van. — Megígérem — mondta a fiú. — Folytatjuk. — %
