Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-20 / 163. (2384.) szám

1980 Julira 20, vasárnap. 15 wiujtB—WJIIIII I < mnwiugl Pozsonyban mzíe machinációit a newyorki csehszlovák ókaioUbus egyház püspöke, mieíoii Amerikában miseborokaí ada$í el a titkos lokáloknak Morze na Károly pozsonyi múltja MILYEN !DÖ VÁRHATÓ Tegnap --fe az egész kövtársaságra kiterjedő esőzés állott be, amely csak szombaton délben szűnt meg. Az esőzések a tegnapi hőségben is enyhülés". htezíek elő. A legnagyobb csapadékot a cseh hegyekből (40 mm.) jelentették, míg Szlo- venszkón átlag 10 mrn.-es eső esett. — Időprognó- zis: Továbbra Is változékony, helyenként kevés csapadékkal, hűvösebb, friss nyagali. széllel. — Újból engedélyezték a nyitrai keresztény nő­egylet működését. Nyitrai tudősifónk jelenti: Min! ismeretes, a minisztérium betiltotta a Nyitrai Ke­resztény Nőegylet működését. Aa egyesület helyi­ségét zár alá vették és a vagyon kezelés ével Mássá- nyi Imre dr. ügyvédet, mint kinevezett gondnokot bízták meg. Az egyesület vezetőségének állandó in­terveniálására a pozsonyi országos hivatal most megváltoztatta álláspontját és leiratban értesítette a kinevezett gondnokot, hogy tisztségétől felmenti és fölhívta, hogy a nyitrai járási hivatal utján adja át az egyesületnek lefoglalt értékeit. Az országos hivatal e döntése értelmében remélhető, hogy a nőegylet rövidesen újból megkezdheti jótékony mű­ködését. , — CteMsteJn Ferdinánd dr. fogorvos rendel Prága, Stepanská 35. sz. d. n. 2—6 óráig. Telefon 380-71). — Hol vannak követeink feleségei? ,.A csehszlo­vák köztársaság gótai ahnanacihjábó!" óim alatt ír­ja a PraMcy Vecemiik: A csehszlovák távirati iro­da tegnap ezt a hivatalos jelentésit közölte: London, juláue 17. Maearyk Jáno6, Csehszlovákia londoni kö­vetének felesége az Egyesült ÁUamoikha utazott. Masaryk követ julius végén hazajön, majd felesége után az Egyesült AJamoíkiba utazik. — Nyár van — Írja a lap — s igazán nagyon szeretnénk tudni va­lamit a többi csehszlovák követ feleségeiről is. Ezek a szenzációs hírek nagyon érdekesele s a loja­litásnak bármilyen időjárásban meg kell lennie. _ Halálos autógázoliás Tornaiján. Tornai­járól jelentik: Csütörtökön reggel Tornaija kellős közepén halálos autószerencsétlenség történt. Jancsura Pál soffőr gépével lassú tempóban hajtott az ncoán, amikor Kovács József négyéves cigánygyerek került az autó elé. A gép elütötte a kis gyermeket, aki rö­viddel az eset után ki szenvedett. A soffőr ellen megindult az eljárás. — Rákkutatás Zeileis-módszerrel. Récsbö] távira­tozzak: A felsőauszbriai GaiLfepachJben a Zeáleis­iotézet mellett több emeletes épületet emelnek, amelyben elsőrangúan felszereli rákkutató intéze­tet létesítenek. Galfepuchbam már huzamosabb ide­je tartózkodik egy híres külföldi rákkutató tudós, aki állítólag megállapított-a. hogy a rák leküzdésé­re alkalmazott módszere a Zeileis-eljáfással együt­tesen rendkívül eredményeket tesz lehetővé. A kutató és a Zellere által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökből készül most az uj intézet., ame­llyel még ebben az évben megnyitnak. xx Áldott állapotban levő nők é* * ifjú anyák a terméa&etes „Ferenc Jó'ssef4 keserű- váz használata által rendes gyomor- és bél- nfüködést érnék el. — A Cunard Line 90 éves. Julius 4-én ünnepelte a Cunaird Line hajózási társaság alapításának 90-ik évfordulóját. Az 1B40. évnek ezen napján futott ki a „Britannia" a társaság alapítójának, Sámuel Cu- nardinak megbízására Liverpoolból Hailáifax felé. Semmi sem dokumentálja olyan jól a társaság fej­ődését, mintha figyelembe vesszük a póstai küMe- mények növekedését. A társaság fennállásának első 44 éve ailatt hajóin több miimt 17 millió levelet vitt át Amerikába, »r anélkül, hogy egyetlen egy külde­mény is elveszett volna. Az 1927., 1928. és 1929-es év folyamán több mint egy milliárd levelet vittek ét a hajóik az óceán túlsó partjára. Az elmúlt év fo­lyamán a társaság három legnagyobb hajója, az „Aquitania", „Berengairia“ és „Maureta^nia** több mint 510 millió levelet szállított és 1930 julius 4-én a ..Berengaria" Soutihamptonban majdnem 6 miMő levelet vett fel, hogy átvigye Amerikába. — Messinában állítják fel a világ legnagyobb asztronómiai müóráját. Rómából jelentik: A messi- noi érsek a katedráltis számára Strassburgban a etrassburgi és a prágai asztronómiai óra mintájára, asztronómiai órát készíttetett, amely a világ leg­nagyobb asztronómiai órája lesz. A negyvenhárom méter magasságiban elhelyezett óra színpadot fog ábrázolni, amelyen minden negyedóráiban és azután minden egy órás időközben különböző jeleneteik fognak lejátszódni. A hwrangtorony atett feMbm- <5ó oroszlán miniden délben bömböSnd fog ée a kö­zeliében lévő kakas naponként háromszor szólal meg. Az óra négy kvadránsra oszlik, amelyeknek terjedelme két és negyed méter s az óra mellett planetárium is lesz. Az egyé® napok és egyházi ünnepek szerint a színpadon ót különböző jateoét Prága, julius 19. hV.shány. héttel ezelőtt a Ceskó SÍ ovo alapján megemlékeztünk arról, hogy az amerikai prohiMcés rendőrség letartóz­tatta Mrzena Károlyt, az amerikai csehszlo­vák ó'katolikus egyház püspökét. Mrzena ugyanis súlyosan vétkezett a prohi- biciőtörv'ény ellen, mert 225.000 liter misebort rendelt olyan temp­lomok részére, a melyek csak az ö fantáziá­jában léteznek. A nagymennyiségű bort azután eladla titkos borozókba és bárokba s természetesen óriási összegeket keresett az üzleten. A rendőrség megállapította, hogy a ókatolikus egyháznak Newyorkiban csak néhány temploma van, me­lyek évente mindössze 2000 liter misebort igényelnek. Mrzena Károly letartóztatásának Ilire Po­zsonyba is eljutott s hamarosan kiderítették, hogy az amerikai ókatolikus püspök Pozsonyból költözött el Newyorkba nem annyira ön­szántából, mint inkább azért, mert már égett a talaj a talpa alatt. Mrzena Károly Pozsonyban a hadirokkantak országos intézetében kezdte meg működéséi mint szerződéses tisztviselő. Mrzena volt ka­tolikus lelkésznek adta ki magát, de rövide­sen kiderítették róla, hogy nem volt pap, érettségije sincsen, sőt egy szót sem tud latinul. Ezért sokáig már nem maradhatott a hivatal­ban s átment a lakásrekvirálő intézménybe, legelső ténykedése az volt, hogy a legszebb lakást sajátmagának rekvirálta s azután jö­vedelmező üzletek után nézett. Arra speciali­zálta magát, hogy gazdag embereknek meg­felelő pénzért nagyszerű lakásokat rekvirált. Azonban rájöttek üzetmeire s felmentették állásától, de Mrzena akkor már meglehetősen jól birta magát s egyenesen Newyorkba hajózott. Nem veszett el Newyörk ember rengetegében, sőt hamarosan kimagasló szerephez jutott és az ókatolikus egyház püspöke lett. Egyházi méltóságát arra használta fel, hogy miseborok rendelésével és busáshaszmu el­adásával kijátsza a prohtbiciós törvényt Most tiz éve, hogy meghalt. Temetése egyszerű és pompa nélküli volt az élet és a pompa festőjé­nek. Stilszerü lett volna, ha gyászolók festői cso­portjai, drága selymek és brokátok, bársonyok és prémek gazdagsága, csillogó kardok és ékszerek miliője, kandeláberek misztikus fi'jt-A övezi kö­rül a pompás katafalkoi és a kobráét, amely­ben egy nagy művész és egy jó ember indult a halál és a halhatatlanság országába. Nem így történt. Diszkréten, csendben távozott e tőle ide­gen világból, méltóan egész úri életéhez. Mint aki levonja a konzekvenciákat A kiegyezés utáni idők bizakodó, emelkedni vágyó Magyarországnak volt Ő színekben dalo­ló lantosa, telve forró hazaszeretettel és sok-sok optimizmussal. A millennium lelkes, jubiláns han­gulatában a múltba szívesen visszatekintő nemzet vágyairól, ideáljairól s az ezer évnek hódoló ér­zelmeiről szerzett ódát történelmi képeiben, mito­lógiai müvei pedig a leikéből kiáradó életöröm ditirambusai voltak az alacsony érzékiség min­den nyoma nélkül. Csakúgy, mint ünnepelni vá­gyó kora, ő is jól érezte magát a nemzeti viselet reprezentatív anyagpompájának szingazdag mi­liőjében s a pajzán faunok és nimfák mámoros berkeiben. Nem helytálló, hogy e témák felé a ri­deg tárgyilagoság és valóságábrázolás utján kö­zeledett. Történelmi képein a művész elméje vá­lasztja ki a dráma forrási pontját g a csoportosí­tásban, vonalvezetésben és szinelosztásban meg­nyilvánuló invenció a belső kifejezés szolgálatá­ban szintén a művész és nem a mesterember sa­játja. Kell-e ezt hangsúlyozni egy olyan mester­nél, aki már a müvészettörténelem bekebelezett- jei között foglal helyet Munkácsy oldalán? Szo­morú, hogy erre szükség van! Mert azok, akik még életében ellene fordul­tak, ilyen erőszakolt vádakkal léptek fel. Mű­vészetének reprezentatív előkelőségét tehetségte- lensége leplének, naturalizmusát — amely nála nem megalkuvás, hanem természetével adott stí­lus volt — fényképszerüségn % bélyegezték azok, akik a Fart pour Fart nevében halálos sebet ütöttek a történelmi festészeten. ALUSZNAK A FALVAK Keiembéri Sándor verseskönyve Uj Könyvek kiadása, Kassa, 1930 Azt hiszem, csak a túltengőén értelmi lira engedheti meg magának a hideg tudatosság luxusát az irodalomban. Mert varrnak ven ak, amik nem a szívben, hanem az agyban szület­nek, előre tudott művészi pragmatika szerint, egy rendkívül bonyolult spekulatív belső folya­mat formájában. Ezt a — hogy úgy mondjam — logikai lírát minden körülmények között éles határvonallal kell kübönválaszita'm a vensmon- dás ösztönösen érzelmi típusától. Keiembéri Sándor rapszódikus és hivő költő, érzelmi költő, aki gyűlöli korának raffinált, tu­nya cinizmusát s megújhodásért a megújhodá­sok — szerinte — örök rezervoárjához, a pa­rasztból fordul: „Ezer év óta egyformán mflyesxtik ekéjüket a kegyelme* fekete fÖWbe, — érteié nyarak Jöttén dalolva aratnak s nem tudják, hogy pattanó Inakkal szent búzát asztagolva élettelenül Is ők az élet: méltóságos oszlopai a roppant élet-boltozatnak .. Ezek a sorok a kötet bevezető verséből va­lók b világosan mutatják, hogy est a költőt na­pirozott strófa; SzmHÁzKönyyKabTaRA BENCZÚR ■ ■ A millenniumot árnyékként kővető ér* bom­lasztó folyamatának hangja volt az, amely a nem­zet helyébe az állam fogalmát tette és gúnyos mosollyal tért napirendre, ha valaki nemzeti tra­díciót emlegetett Farizeusi szemforgatáseal felü­leten mozgónak és bensőséget nélkülözőnek je­lentették ki Benczúr történelmi pikturáját s » jobb és helyesebb példa stattiálása helyett pusz­tulásra Ítélték azt. S amellett egy históriai hazug­ság úgy állította be őt, mintha ellensége lenne az ifjúságnak ée a haladó szellemű művészetnek. Pedig, akik ismerték, tudják, hogy Benczúr — akit a külföld hamarább becsült meg tanári cím­mel, mint hazája — pedagógiájában milyen libe­rális elveket követett a hogy mint kiállítási ssfl- ror a* újító törekvések méltánylásában még as e tekintetben szigorúbb Szinyei-Merw Pálon 1* túl­tett, ahol igaai tehetséget látott. A halála aáni idő a mű vésze tpoli tikiban lát­szatra ellenfeleinek győzelmét hozta meg, de nem­zeti művészetünk temploma, amelynek legszebb oltárképei az ő mélyen érző magyar szivének és művészeikének szüleményei, örökbe hirdetni fog­ja, ki volt Benczúr Gyula és mh köszönhet neki a magyar művészeti kultúra.. Halálának decenniumán egy láthatatlan fényes sereg hódol emlékének ée teszi le * dolány-ben- czurfalvi sírboltra ax elismerés pálmaágát Ott áll az ifjú Vajk a keresztvíz harmatával fürtjein, di­cső Corvin Mátyás a pápa hódoló követeivel, Sa­vóvá diadalmas hercege Petneházyval oldalán és gyészbaborult hitvesével kortársa, az öreg felsé­ges ur, kinek korát annak minden erényével és gyarlóságával, fényével és árnyával Benki úgy meg nem látta s abban annyi összhanggal el nem merült, mint az ő művészete. És eljönnek gyá­szolni és hódolni a mályvák kedves puttói, a sza­tyrok és bacchánsnők és a kedvenc Dubarry grófnő, hogy könnyet ejtsen az életöröm truba­dúrjának sírjára. De ott vagyunk mi Is mindnyájan, akiknek képzeletében a magyar múlt drámája úgy él, amint azt Benczúr Gyula magyar szive vérével, palettája ragyogó színeivel számunkra visszaál­modta és megfestette. gyoo is tariatoe munkájában elhatározott for- mtdák vezetik és sokkal kevésbé ösztönös, mint amilyennek lennie kellene ahhoz, hogy meg­győzzön bennünket. Kelemlbéri verseim nagyon is érződik, hogy témáikat hosszas fejtörés előz­te meg. Életezemüéletére jeHesnző „UoeaJányok" ei- mü versének alábbi részlete: „Bevallom, mert nincs abban semmi szégyen, hogy szeretem és szánakozva sajnálom őket, amint este csapatostul vonulnak az uccákra, sötét sarkokra és vakító ivlámpák alá s héjja-sremekkel, álcás mosollyal lesnek a pénzre: a mocskos, céda, lelketlen pénzre, mely éhes férfiak arcában bujkál előttük.* Ez a sztereotip emberségesség is kiejti a költőt önmaga előtt vállalt szerepéből, mert szín­foltokat csap oda. (igaz: itt-ott meglepő artiez- tikue tökéllyel), amikor argumentálni kellene és fellázad akkor, mikor egy kövér könnycsepp is megtenné a szolgálatot. Általában nem szu­verén ura anyagának: mondanivalójának ée nyelvének, ellenkezőleg, tetszetős szavak és rímek kedvéért hihetetlenül sok koncesszióra képes. Az oevre, amit a könyv prezentál, a legna­gyobb és legszemefchunyóbb jóindulat mellett •sem mondható eredetinek. íme egy Ady tói ko­Déi-Amerikia Közép-Amorikába szes kikötőibe. Évente társas és üdülő tengeri utak rendé zése. Utak a Földközi tengeren és az Orientbe, utak az Észak honába, Nyugat­in diába és a világ körül. Információt és prospektust bérmentve küld a csehszlovák vezérképviselet PRAHA !!„ Hybernská uí. 5. 10, „A mi öklünk: bús ökle, nélkülünk itt semmi sem élne, mégis: Isten vérzik mibennünk véget nem érő golgotánkon/* Vagy ki ne ismerné tel Győry Dezső ..Az egyiik nagyapám14 cirnü versének kissé erős re­miniszcenciáit ezekben a sorokban; „így pusztulunk el csendben egy tiszta júniusi es­(tén lóetetés után é6 csak két megbúvó szeme szomorúságát hagyta (rám örökségül, mát féltett kincsként hordok most magamban és lázadok helyette is, apám helyett és mindenki [helyett, kinek örülni nem adatott, csak fájni, sorvadni, [pusztulni.* Ée mágia a könyv minden fogyaték oseága sl- lenéne is bizonyos, hogy Keiembéri Sándor köl­tő leez, ha leépíti azt a sok akadályt, melyek nem engedik eljutni önmagáig. Költő lesz, mert erre predesztinálja érzelmi tisztasága, megingat­hatatlan e vérévé vált magyarsága, valamint az a reepektábilis formai készség, mely ma is ki­emeld őt a szJovemezkói magyar versirók átla­gából. (v. d.) (•) Jélsikerfilt műsoros estély Bártfafürdőtt. BórtfRifttrdöról jelenti munkatársunk: A BártÍBr­fürdőn nyaraló ttrd közönség tegnap j öleik erük mű­soros estélyt rendeseit a fürdő kasziuójámk helyi­ségeiben. A lelkes műkedvelőkből alakult gárda tagijai stílusos és mindvégig nívós produkciókkal szórakoztatták a szokatlanul nagyszámú és előkelő közönséget. A műsor egyik legszebb pontja ama néhány örökszép magyar dal volt. melyet a varannói Udvardy József saját zongoraddséretével adott elő. Szüle Pétemé, örményi Mária, a nagyhírű magyar festőművész ugyancsak nagytehetségü neje néhány percre valóságos templomi áhítatot varázsolt Ady- versek művészi és teljes mértékben átérzett elő­adásával Igen kedves volt a beregszászi Erdős Ica é» a kassai Farkas Pál ízléses és finom tánokettőse s nagy kacagást váltott ki az eperjesi Mophnay Sán­dor és Somlár Mihály aktuális strófákból össze- áüáitott daltréfája. Fuchs Laci nagy tetszést érde­melt ki egy kedvesen elszavait szlovák verssel. Az estélyt, melyed Fomlár Mihály szellemes konfe- ránsza vezetett be, jóhangul a'tu táncmulatság kö­vette. (t.) (*) „Szlovenszkó Masarykhoz.** Ilyen címmel a napokban értékes mü jelent meg Tilkovszky Béla kiadásában. A könyv Hvtiieedoslav, Drobny, Micura, Rázus. Fajnor, Krosméry és más neves szlovákok írásait foglalja össze, amely úgyszólván a szlovák vezető férfiak hódolata Masaryk elölt. Tiíkovszky (Praha-Stoichov, Malátová 19) két formátumban ad­ta ká a könyvet. A nagy kiadás ára 500, illetve 250, a kis kiadásé 120 korona. (*) Carmen kétezredszer. Kétezredik előadását érte el a párisi nagyoperában Bizet operája, a Carmen. Ebből az alkalomból a francia lapok megállapítják, hogy a Carmen a Faust után a má­sodik legnépszerűbb francia opera. (*) Arányi Baba a prágai rádióban. A Prágában éló kitűnő zongoraművésznő julius 21-én a prágai rádió stúdiójában játszik. Műsorát Mozart. Schu­bert. Mendelssohn és Debussy müveiből állították össze. (*) Béke a* amerikai és német filmesek között. Párisbót jelentik: A Páriában megtartóit szabadal­mi konferencia teljes egyezséggel és békével vég­ződött ée « egyezséget mindkét fél a legnagyobb őrömmel ée megelégedéssel fogadta. Az uj szerző­dé* értelmében a filmesek közölt megszűnnek a szabadalmi porok és Amerikában készült filmet éppen úgy fognak- játszani Németországban, .mint ahogy annakidején Németországban játszották. Ame­rika igen nagy kedveciitenyekei tett a németeknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom