Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-02 / 148. (2369.) szám
ittoO jultu* t, szaftja. RJUAP BMBBBaWBWBMBBBWIWBBWBMWMBaBBBMWBaWBBnHWirflWW . KdztíAznaitófir’. ^■■■fliyaMggra .... Hímig üBBB—WW irWjT Hozzászólás Fodor Jenőnek J szuperfoszfát használata ellen felmerült aggodalmak Sztovenszkón" cini cikkéhez Irta: XREY&G LAJOS dr. — Harmadik (befejező) közlemény — Mát „A talaj élete javítása és trágyázása biológiai ezeonpontokból" című könyvem 48. oldalán rámutattam, hogy nem az a fontos, hogy a pillanatnyi reakció viszonyokba nyerjünk betekintést, hanem hogy a növény fejlődésének egész hosszú időszakában a reakciókörülmények és egyéb külső behatások összefüggését és ezek eredőjét a termésben megértsük és megismerjük. Ugyanezt magyarázza Fodor már többször említett cikkébe® is nagyon helyesen és az az, amit nagyon sokan figyelmen kívül hagyva, téves következtetésekre és megállapításokra jutnak, amelyek alkalmasak arra, hogy a gazdát megtévesszék. Alapvetőiig szem előtt kell tartamiunk, hogy a talaj maga semmiképpen sem homogén keveréke az ötét alkotó részeknek, hanem igen sokszor rendkívül inhomogén. Hogy ez igy van, azt mindéin gyakorlaté gazda erősebben írágyfilgényesebb földieken fcükmööen akkor láthatja a vetésiek állásából, amikor a trágyakupacok helyem a sokkal üdébb vetés- állást megfigyeli. Kg észen természetes és nem szorul bizonyításra, hogy ez az egyenetlenség a talajban még olyan kis távolságokban .is fennállhat, amelyeket szabad szemmel már meg sem lehet látni. Ez természetesen a reakcióért#;ekben is kifejezésre jut, mert ha ezeket egyneműnek gondolt talajon már kisebb távolságokra is mérjük mindig más és más értékeket nyerünk. Ez természet esen a talaj tápelemiarlalmára nézve is fennáll. Ha műtrágyákat a talajra szórunk azok, amint azt már evekkel ezelőtt bízonyilottam, csak fősz- kekbeu egy helyt maradnak, kivéve a salétromot ős nem oszlanak el mélyebbre még akkor sem ha nagyon sok vi<z hat reájuk. Újabban Roemer haliéi egyetemi tanár vizsgálatai alapján ugyanerre a? eredményre jutott és kimutatta, hogy pl. boroná- lás, vagy tárcsázás által is a műtrágyák formájában adott tápanyagok csak kib. 5 áiilietőteg legfeljebb 10 cm. mélyre dolgozhatók be a talajba és hogy egy 30 mm-es csapadék azok további eloszlására semmiféle befolyást nem gyakorolt* Mindezek alapján tehát wem tévedhetünk azon feltevésünkben, hogy m aciditásértékek változása • szuperfoszfát által a fészkekéi) belül, a fiziológiailag savanya műtrágyáké pedig a táplálkozási felületek közelében sokkal nagyobb mérvű, mint ahogy azt mai mérési módszereinkkel megállapítani tudjuk és hogy éppen igy a lúgos műtrágyák által a fészkeken belül igen kedvező reakcióállapotokat tudunk előidézni. Mindezekből következik tehát, hogy a® alkalmazandó műtrágyák megválasztásánál azok kémiai minőségét, a talaj minősége és kémiai tulajdonságai szerint kell intéznünk. Ha a gazda műt ragyákat vásárol, te rmészet es en első sorban is saját érdekét kell szem előtt tartania, Az eddigi legtöbbször találomra, vagy hírverés és rábeszélés alapján a jó eredmény sovány reményében történt műtrágyavásárlásnak egészen természetesen a legellentétesehb eredményekre kellett vezetnie, ami semmiképpen sem válik sem a műtrágya fogyasztás sem pedig a gazda javára, és még eredményes esetekben sem bizonyítja azt, hogy esetleg egy más mütrágyafaj, vagy féleség, vagy az alkalmazott műtrágyák más kombinációja már kémiai szempontokból is ugyanolyan befektetés mellett nem adott volna nagyobb eredményt, A kereskedelemben ma 12 féle elismerten jő fajta nitrogén, foszfor és kálimütrágya kopható. Az ezeket gyártó cégek és érdekeltségek mindegyike természetszerűleg csak a saját gyártmányát igyekezik propagálni. Mintán a gazdára nem a műtrágya hatóképessége, — amely miind a 12 fajtánál jő lehet — hanem a kifejtett hatás és igy tényleg elért eredmény « fontos, amely azonban a talajok rendkívül változó kémiai, biológiai és erjedóstani tulajdonságai szerint a jövédeJimezőeégben erősen változik, természetes, hogy a vásárion dó műtrágya fajtát és minőséget csakis a talajlulajdeneágok és növény fiziológiai igényei szerint kell eszközölni. Bizonyítást nyert már az is. hogy a szuperfoszfát öokezor még a nagyobb szénsavas mésztartalmú balajokhan is gyengébben hat (vagy egyáltalán nem fejt ki hatást még akkor sem, ha kifejezetten foszforigényesség áll fenn), mint különösen a Kheuámafoszfát. Az ilyen talajokban ugyanis adva vaunak a feltételek arra, hogy a szuperfoszfát vízben oldható foszforjává a nagyon nehezen oldható tri'kialciunifoiHzfá'ttá alakuljon és Így hatóképp ességét teljesen elveszítse. Messzire vezetne ba az ily esetekben még fennálló egyéb tényezőket lis itt tárgyalás alá venném. Újonnan megjelenő könyvemben mindezen kérdésekkel részletesebben foglalkozom, és igy erre utalok. Az adott magyarázatokból annak a fontossága is kétségtelenül kitűnik, hogy az alkalmazotf műtrágyák hatásfoka biztosítása céljából alapvető foplneságii. hogy azokat, kivéve a nllrogéumütrágyá- (Vat mindig lehetőleg szántással igyekezzünk a talajba keverni, hogy azok oly mélyre kerüljenek ehol a mikrobák tevékenysége nagyobb és a gyöke wfe is könnyebben hozzájuk jutnak. A feltett vitás kérdésre tehát, a mondottak alapján a legnagyobb tárgyilagossággal azt válaszolhatjuk, hogy: a szuperfoszfát mécsben szegény savanyu, vagy savanyúságra hajló talajokban a savanyúságot fészkenként auuyira emeli, hogy ez állal ezekben a fészkekben szélsőséges esetekben úgy a mikrobák, mint a gyökerek életét elpusztíthatja, vagy legalábbis életműködésük egészséges kifejlődését gátolja. Igaz tehát az is, hogy ilyen talajokban lúgos kémhatásu műtrágyákkal sokszor sokkal nagyobb jövedelmezőséget biztosíthatunk, ha bennük foglalt tópclemekrc a talajnak szükséges van, mint a szuperfoszfáttal. Szükségesnek tarlóin azonban Ilit is különös hangsúlyozással reámutaini, hogy a trágyák által elérhető jövedelem .fokozás nagysága nemcsak a talaj kémiai tulajdonságaival van összefüggésben, hanem ebben a taiajerjedéstani és növényfiziológiai tényezők is döntő szerepet visznek* Ha tehát a trágyákat okszerűen és a legnagyobb hatásfok reményében akarjuk alkalmazni ngy az' ezen tényezőkkel összefüggő természeti törvényszerűségeket is figyelembe leéli vennünk. Ezen tényezők tárgyalása itt túl messzire vezetne, de Igyekeztem, hegy ‘ezeket már amennyire mai ismereteink, megenged# újonnan Németországban és később Magyarországon is megjelenő könyvemben a gyakorlati gazda részére is érthetővé tegyem. Minden trágyázás végcélja a növények táplálkozási igényeinek való megfelelés. Ez azonban csak végcél. Ment ha a talajban ólő' népességnek a trágyázással szemben támasztott Igényelt és a talaj kémiai és fizikai tulajdonságait nem vesszük figyelembe, az legtöbbször az alkalmazott trágyák ld nem elégítő kihasználásához és vele együtt a rentabilitás csökenéséhez vezet, pedig éppen ezeket óhajtottuk elkerülni. Az élet általában, tehát a növényeiké is nem más, mint alkalmazkodás, tehát az egyénnek a környezethez való alkalmazkodása. Minél kedvezőbbek a környezet körülményei, annál jobb, teljesebb és egészségesebb a növény élete is. A műtrágyák minden gazdaságnak ma már nélkülözhetetlen segédeszközei, de éppen ngy, mint á vásárolt abrakok tulajdonképpen csak pétanyagok és azonkívül legfőképpen a talajorvosfiágok szerepét volna szabad betölteniök. Legfőbb céljuk az, hogy az istállótrágyában és a talajban foglalt tőke lehető legjövedelmezőbb és legnagyobb kihasználását a talaj helyes erjedését és igy beéredését biztosítsák és szabályozzák. Eddig a műtrágyákat úgyszólván kizárólag a mövénytáplálfcozási elméletek alapján alkalmazták ég nem vették tekintetbe azt, hogy a tataijiban a legtöbbször rendkívül mélyre ható változásoknak vannak kitéve és, hogy nem a műtrágya hanem a talaj táplálja kint a szabad természetben a növényt, A növénytáplálkozás és a növények táplálása két egészen különálló tudomány. Iía a gazda a műtrágyákat a legnagyob haszon és jövedelmezőség reményében akarja vásárolná és alkalmazni mindig a következő két kérdésre kell, hogy választ nyerjen és pedig: 1. Milyen a trágyázni szándékolt talaj tápanyagállapola és tartalma. Azaz milyen tápanyagok hiányzanak abból? 2. Milyen minőségben alkalmazzon műtrágyát azzal a táp elemmel, amely a vizsgálat szerint indokolt ? Két rendkívül fontos kérdés, amelyekre a képzett talajtani szakember, akinek azonban rendkívül széleskörű gyakorlati ismeretekkel is kell bírnia, ma már megfelelő vizsgalatok alapján legalábbis oly választ tud adná, hogy ezáltal az eredménytelenség esélyeit nagyon kifizető módon csökkentheti. A 'talajtani tudomány rohamos fejlődése arra képesíti a szakembert, hogy a föld rejtett tulajdonságaiba is betekintsen és igy a föld szellemét .megértve a gyakorlatnak segítségére álljon. A legnehezebb dolgok közé tartóz)#, valamely tudományos kérdést népszerűén előadni és a gyakorlati élettel való összefüggését megmagyarázni. Különösen súlyosbítja ezt, ha olyan tételekről és elméletekről van szó, molyok a fennálló és a gyakorlati életbe beidegződéit nézetekkel sok tekintetben merően ellenkeznek és 'mint esetünkben .is a termelésnek uj irányutekat szabnak, továbbá hatalmassá kifejlődött érdekeltségek anyagi előnyeit sértik. A. súlyos gazdasági válság nagyban hozzá járult ahhoz, hogy « hasznosabb Irágyázásleohoika ki- fejlődjön és megdöntve azokat a tanokat, amelyek tisztán a t'ápanyagufánpótlási elméleteken nyugodtak. Hogy alfádnak olyanok akik a modern, bizonyára mélyebb tudást és képzettséget megkövetelő elméleteket nem akarják elfogadni, a lényeken nem változtat semmit, mert a karaván fcltartóíliatatla- mii halad. A kereskedelemügyi miniszter szabadságon. Matoueek dr- kereskedelemügyi miniszter ;» Juli uh hónapot szabadságon tölti; legközelebbi fogadónap augusztus 5. Távoli-étében a pénzügy miniszter helyettesíti. Fémipari árukod ex. A csehszlovákiai fémfeldolgozó ipar szak-egyesülete a múlt napokban egy jegyzéket adott ki, amely Csehszlovákia valamennyi (1700) fémfeldolgozó üzemének a nevét s az egyes üzemek gyártmányait felsorolja. A jegyzék hat nyelven jelent meg (cseh, német, angol, francia, lengyel és jugoszláv). A Jegyzék különösen azok számára fontos, akik uj kereskedelmi kapcsolatokat kivannak létrehozni. Uj Síeszegető részvény társaság. A belügyin misztérium a múlt napokban engedélyezte „Az állami szeszfőző és finomitó bérleti részvénytársaság Leopoldov“ bejegyzését. A társaság már a múlt év folyamán vette át az említett szeszfőző és finomító gyárak bérletét az államtól. A részvénytársaság alapítói a Szlovák szeszipari r.-t. Malacka, a Nagyta- polcsányj. szeszfinomitó, Herzog & Kőim, Losonc, Fisoher József és fia, Pozsony és a lip- tőiszen tini kiesi szeszfinomitó r.-t. Az egymillió korona rézvónytőkének GO százalékát az alapítók jegyezték, a többit kilenc szlovén- szkóí érdekelt. Amerika kivitele csökken. Az Egyesült Államok hivatalos statisztikája szerint, az 1930. év első negyedének kiviteli értéke 1.129,000.000 dollár volt, ami négy százalékkal kevesebb az 1924—1928. évek átlagánál, A nemzetközi munkakonferencia teljes ülése szombaton fejeződött be. A konferencia eredménye egy szerződés, amellyel az érdekelt államok kötelezik magukat arra, hogy a gyarmatokon a kényszermunkát korlátozni fogják. Jellemző, hogy a legfontosabb gyárin atállam ok, mint Franciaország, Belgium, Portugália az egyezmény elfogadása előtt annyi feltételt és kikötést tettek, hogy7 az egész egyezmény értéke nagyon illuzórius. Bezárják a nagyíapolcsáuyi cukorgyárat? A Národni Politika jelentése szerint a nagy- tapolcsányi cukorgyár a legközelebbi cukor- főzési kampányban már nem fog résztvenni. A cukorgyár múlt év december 10-én leégett ?i azóta nem történt intézkedés üzem behelyezése. iránt. Mezőgazdasági postai küldemények Magyarországon. A magyar állam vasutak július elejétől kezdve húsz kg. súlyú, utánvételéé gyorspostai kézbesítését vezetik 'be. A mezőgazdasági terményt tartalmazó küldeményeket 40 kg. súlyig hivatalos órán kivül ás köteles átvenni a vasút s a legközelebbi személy- vonattal azt tevábbilauia. Ezzel a rendelkezéssel is a mezőgazdaság válságén kívánnak részben enyhíteni. A csehszlovákiai német gyáriparosok szövetségiének választmánya tegnap tartott ülésén a külkereskedelmi jptőzet, fölállításáról és a kiviteli hitelről szóló kormányja rabiatokkal foglalkozott s arra a megállapításra jutott, hogy a javasatok mai formájukban nem elégítik ki az ipar várakozását azért, mert a magánkezdeményezést teljesen elnyomja a bürokratizmus. A forgalmi adóról és a községek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása során a választmány annak a megállapítására szorítkozott, hogy az ipar további megterhelést nem képes elviselni. A május havi fakivitel. A május havi fa- kivitel mennyisége összesen 14.731 vagon volt, 3140 vagonnal több, mint áprilisban. Emez időszaki felélénkülés ellenére a fa külkereskedelme még mindig sokkal kisebb, mint a múlt év május havában volt, amikor 16.467 vagont exportáltak. Az év első öt hónapjában a fakivitel 55.922 vagon, 16.565 vagonnal kevesebb, mint a múlt évben. A tü- zelőfakivitel 13.621 vagonnal csökkent, ami az enyhe tél következménye. Némileg élén- kebb volt a forgalom a belföldi piacon a bányafában (kivitel 5411 vagon), míg a vágott la (8082 vagon) kivitele a tavalyi színvonalon mozog. Rönkfából a folyó óv első öt hónapjában 14.967 vagont exportáltak (tavaly 17.558 vagont). A fakivitel csökkenését különösen a magyarországi konjunktúra romlásával magyarázzák, a mezőgazdasági válság folytán a beruházások kisebbek. Ezzel szemben a rönkfának Németországba való kivitele a múlt évvel szemben csak tiz százalékkal csökkent. A kidolgozott fa kivitele május végéig 12-801 vagont tett ki (a múlt évben 14.711). A visszaesés oka a vasúti talpfakivi' tel csökkenése. Jelentősen visszaesett az épületfának Magyarország felé irányuló kivitele. A fűrészelt puhafa az északi államok nagy versenye és a rossz konjunktúra ellenéi-e még tartja a pozícióját (9644 vagon). Betöltöttük Losoncon is a vetésdijazüsokat. Losonci tudósitőnk jeleníti: A magyar nemzeti párt és az országos fceresrtényszodjQ'Hetja párt mezőgazda- sági szakosztályai közös kérelmet nyújtottak be a losonci járási hivatalhoz, amelyben június hő 29-re ve té&dd járások megtartására kértek engedélyt. A vetésűi ja zásokat Nagy etetőé és Perse községekben tervezték a kérelmezők. Cöksmanec Iván kerületi főnök azonban az 1322—1930 pere. számú határozatával a bejelentést nem vette Ind óriásul ée a vetés- dijazás megtartását betiltotta. A kerületi főnök n betiltást azzal indokolta, hogy a vetésüljarásol< ná 1 oklevelekéi politikai párt nem oszthat toi s nem látja a vetéseik elbírálásának tárgyilagosságát biztos itva s könnyen visszaélés történhetnék, az olyan oklevelekkel és kitüntetésekkel, amely eket illetékes hivatalok hivatott szakszer vezetek szoktak j adományozui. .A ©érelme* határozat étien pártjaink | teitebbezéesal .fognak élni. • A junius havi félévi ultimé Prágában nagyon ei ma lefolyású volt, ért nagyban elősegítette az í körülmény, hogy az utóbbi hónapokban « külföldöt és a belföldön is jelentősen enyhült a pénzpiac, é nemzeti bankkal szemben nagyobb igényeket . pénzintézetek nem támiaezíottak. Angolországnak nem kell amerikai alma Az angol kormány jiuüus 7-lől kezdődő hatállyal birxmyos amerikai almafajták behozatalát megtiltotta. A tilalmi rendelet kiadásál növényegészségügyi in tézked ésnek mon djá k A zsolnai hitelbank a Lógiobank karjaiban. A Lid. Noviny jelenti: A zsolnai hitel banknak szombaton kellett volna tartania évi közgyűlését, ez azonban elmaradt, mert a bank fizetési zavarokba jutott. A bank és a szlovén szkói bankok szövetségének jelentése szerint az intézet június 30-ig 18 millió korona veszteséget szenvedett, mely veszteség a bank állapotát figyelembe véve nem komoly, mert a betéteknek mintegy 20 százalékát teszi. A bank a múlt hét szerdájától nem fizeti ki a betéteket. Hogy az összeomlást elkerülje, bezárta a pénztárát. Filipek igazgató a pénzügyminiszterhez utazott, hogy hathavi moratóriumot kérjen. A pénzügyminisztérium nem helyezkedik szembe eme moratórium engedélyezésével, ha a bank egyezséget köt a Légióbankkal, mely egyezségről egy alkalommal -már volt szó, később azonban megszakadtak a tárgyalások. Ebben az esetben a pénzügyminisztérium a hitelbanknak 4 millió koronát utal a szanálási alapból. Ezt az összeget a pénzügyminisztérium elvben már szintén engedélyezte, kifizetésre azonban nem került sor. ________________ ií ÉR TÉKTŐZSDE Megszilárdult a prágai értéktőzsde Prága, július 1. Szilárdabb newyorkí jelentésekre .a prágai tőzsde irányzata is szilárd volt, mindazonáltal az üzletmenet nem volt kielégítő. Egyes értékeket egyáltalában nem jegyeztek és a tőzsde a barátságos alaphangulat mellett üzlettelenül zárult. A bankpiac változatlan volt. Az ipari részvények piacán Berg és Hűtlen, Prágai Vas, Königshoffer 15. Skoda 12, Nordbahn 10, Kolini Trágya 9, Solo és Poldi 7 koronával javult, Cseh-Morva 20 és néhány érték 2—5 koronával gyengült. A beruházási piacon az 1923-as beruházássi 20. lisztkölcfön és konzol 5 fillérrel javult, míg hadiköksönkártalanitás 25, á 3.5 százalékos negyedük 15, népszövetségi 10, a 4.5 százalékos negyedik 5 fillérrel gyengült. + A prágai devizapiacon Amsterdam 0.25, Belgrád 0.05, Brüsszel 0.20, Zürich 0.20, Berlin 0.62, Bées 0.10 koronával javult, Budapest 0.05, London 0.02, Madrid 1.50, Milánó 0.04, Páris 0.005, Szófia 0.015, Varsó 0.05, Buenos 10 koronával gyengült. 4~ Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. Ma teljes üzlet télén ség uralkodott és árfolyamváltozások egyáltalában nem voltak. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 80.5, Pestszentlőrinci. 11, Részvénysör 106. Féltén 195 pengő árfolyamot értek el. 4- Javult a bécsi értéktőzsde. Egyes osztrák ipari értékek melett a legtöbb csehszlovák és magyar értékek magasabb jegyzéssel indult. Főképpen villany és mon tánért ékek iránt mutatkozott érdeklődés. Az üzlet szűk határok közt mozgott. 4- Nyugodt a berlini értéktőzsde. Az alap- irányzat bizakodó volt és a jegyzések nagyjában tartottak. Tőzsde előtt nem volt forgalom és az árfolyamváltozások 1—2 százalék között mozogtak. Montán és villanyértékek némileg letöredeztek. Külföldi kölcsönök szilárdabbak voltak. Pénz változatlan. ÁRUT$£SiSE-f Gyenge a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyzés Aussig Joko 92. 4 A prágai terménytőzsdén gyenge látó gatotlság mellett cseh búzában nem volt üzlet. Magyar és szlovén szkói búza iránt mutatkozott érdeklődés. A rozs ára emelkedett, egyes esetekben 1—-2 koronával. Zab szilárd és 2—3 koronával emelkedett, tengeri szintén szilárd. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tisza vidéki búza 20.95—21.20- faisőtíszai 20.10 —20.50, egyéb 19.85,—20-30, rozs 10.10—10.20, tengeri 13.50—13.60 pengő. *F A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 285—290. rozs 172—177, takarmányárpa 170-186, zab 148—157, búzaliszt 83—41, roz«íTis$9t 23.75—25.25, búzakorpa 8-3.5. rorzskorpa 7.75—8, Viktória (borsó 22 -20, kis ehető borsó 21 — 25, takarmány borivó 18—19. jpehwka 17—18, bükköny 19— 21.5, repoepogácsa 10.60—1160, ienpogá- ots* 15.80—16.30, srótaaKzeiet 7—S.
