Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-20 / 163. (2384.) szám
1960 jofiu« 20, vasárnap. 7 Forradalom előtt áll Máramaros wiüéfee A felizgatott parasztok kaszáial, kapával, vasviiiáial felfegyverkezve tábort ütöttek is „az urak is a zsidók lemészárlásával*1 feoyeietözisek Bukarest, julius 19. Ismeretes, hogy a bíróság a sucsavai antiszemita vérengzések vádlottjait bizionyitékok hiányában felmentette. Az Adiaverul most arról a meglepő tényről számol be, hogy a szucsavai bíróság tegnap három hónapi fogházra ítélt egy Horváth nevű iliestii magyar fiatalembert, akit a zavargások során tartóztattak le. A lap a legnagyobb felháborodással ir erről és megállapítja, hogy a nagyváradi eset ismétlődött meg, amikor a zavargások tetteseit felmentették és csak egy zsidó pincért ítéltek el. A lap megjegyzi, hogy a hatóságoknak ilyen eljárása ugyancsak alkalmas arra, hogy a külföld antipátiáját felkeltse Romániával szemben. Majd élesen támadja a kormányt és annak a vélménynek ad kifejezést, hogy a külföldi kölcsönnek ismét jó néhány évre befellegzett. Bukarest, julius 19. Tegnap délelőtt érkezett meg Máramarosszigetre a belügyminiszter utasítása, amelyben Berinde és Du- mitrescu pópák és több diák letartóztatását rendelte el. A letartóztatás elrendelésének hírére Berinde több paptársával Borsa és a környékbeli községek lakosságát fegyverbe szólította és a parasztok kaszával, kapával, vasvillával felfegyverkezve a hat kilométerre levő Recege nagyközségbe vonultak, ahol tábort ütöttek és az éjszaka folyamán a község több uccuján, valamint a templom körül torlaszokat emeltek. Berinde paptársaival tegnap egész délután és egész éjszaka kocsin községről községre hajtatott és magasra tartva kezében a feszületet, harcra hívta a parasztokat. Berinde most már nyíltan hangoztatja, hogy elérkezett a forradalom órája és a leghatározottabb ellenállásra hívja fel a parasztokat a kormány ellen. A recegei táborba egész éjszakán át njabb és újabb tömegek érkeztek. Az uccán gyújtott őrtüzek messzire, kilométerekre látszanak el. A felvonuló parasztok sorra kifosztják az utjukba eső üzleteket és korcsmákat és részegségükben az urak és a zsidók lemészárlásával fenyegetőznek. A környékről a lakosság pánikszerűen menekül. A menekülők borzalmas jelenetekről beszélnek. A felizgatott parasztok állítólag az éjszaka folyamán már több gyilkosságot is elkövettek. Növeli a.z izgalmat, hogy ma hajnalban Mármarosszigetről a megyei prefektus, a vízsgálóbaró, a főügyész, valamint egy csendőrörpar anesnok vezetésével egy század katonaság és félszá- 0ad csendőr indult el Rccege felé. A megyei prefektus a parasztok harcias felkészülöd'- sének hírére kijelentette, hogy neki a belügyminisztériumitól szigorú utasítása van, tehát mindenáron elbánik Berinde paraszt- tömegeivel. Márm/aros s zi gete n bizonyosra veszik, hogy a parasztok a legádázabb küzdelemre készülnek és egy polgárháború felidézésétől sem riadnak vissza. Ezenkívül Ferenc József családja minden rászorító tagjának apanázst is adott magánjövedelméből. A műkincsek A Habsburg-vagyo-n egyik számottevő részét tették a különféle nagyértékü művészi gyűjtemények is. Ezeket Ferenc József 1875- ben „Primogenitur családi hitbizomány“-nak nyilvánította. Ezeknek a műkincseknek a gyűjtői legnagyobbrészt Ferdinánd főherceg, II. Rudolf császár. Lipót Vilmos főherceg és I. Ferenc császár voltak. Ferenc József végrendelete Ferenc József halála után 1916-ban Károly király örökölte a hitbizományi vagyont. Magánvagyon ából a király 20—20 millió aranykoronát hagyományozott leányának Gizelláinak és unokájának, Winaischgrátz hercegnőjobb szabósápban^ tzapKato- | óUgyatjon, a beszaHr oéaJsgyra ! A Habsburg.oíc tündöklése és balsorsa Ferenc József volt a cár után a leg.gazdag.abb uralkodó — Az összeomlás után kerékpáros küldönc, gumiügynök s zongoramesternö került ki a családból Mária Terézia férje vetette meg. az alapját a üatalmas Habsburg~vagjonnak Most, hogy az idén szeptemberben összeül a választott bíróság, amely dönteni fog a Habsburg-ház vagyonának felosztásáról, ismét a vdlágérdeklődés középpontjába került a hatalmas Habsburg-vagyón, amelynek révén egykor Ferenc Józsefet a cár után a világ leggazdagabb uralkodójának nevezték. Ez a hatalma® vagyon, méreteihez képest, aránylag nem régi eredetű. A Habsburg-csa- lád vagyonának nagyrésze Lotharingiai Fe- renctől, Mária Terézia férjétől származik. Ferenc német császár dinasztikus szempontból nem volt tuMőkelő származású, de mérhetetlenül gazdag volt és ilyen tekintetben még egy urálik odó nő számára is igen kitűnő ^partiét" jelentett. Lotharingiai Ferenc egyébként kitűnő üzletember volt, aM császár korában is számos ipari vállalatot alapított és ezek az ipari vállalkozásai mindig nagyon érdekelték. Hogy mennyire megvolt benne az üzleti érzék, arra jellemző az, hogy egyidejűleg fegyvereket szállított a monarchiának és a poroszoknak iis, akikkel Má- riln Terézia harcban állott. Ferenc császár a Medidek örököse volt és azoktól szállt rá a nagy vagyon. Ennek a Me- dici-vagyonnak a tartozékai voltak azok a mesés ékszerek, amelyek aiz alapját tették a Habsburg-ház híres ékszergyűjteményének. Halála után özvegye, Mária Terézia örökölte hatalmas birtokait, iparvállalatait, az ékszereket és mintegy hatmillió aranyforint készpénzt. Mária Terézia fiával, II. József-fel egyértelműen úgy rendelkezett, hogy férjének öröksége a családi vagyonba keb előzte ss ék. Sokkal későbben 1839-ben Y. Ferdinánd rendeletére készült el aztán a Habsburg-ház statútuma, amely szabályozta a vagyoni kérdéseket olyképpen, hogy hitbizománynak mondotta ki a családi vagyonnak nemcsak ingatlan, hanem ingó részét is. Ezenkívül kimondja ez a rendelkezés azt, hogy a családi vagyon tiszta jövedelmének csak egy harmada osztassák fel a család tagjai között, kétharmada pedig részben a családfő belátása szerint szükségesnek tartott rendkívüli családi segélyekre, részben pedig eredeti tőke szaporítására for- dittassék. Már Mária Terézia felismerte, hogy a vagyon megóvásának legbiztosabb módja, ha földibe fektetik és a férjétől öröklött készpénz egy nagy részéből birtokokat vásárolt. Később Ferenc József takarékos gazdálkodása nyomán még inkább szaporodik a családi vagyon és ő ismét nagyobb birtokokat vásárolt, Ferenc József uralkodása idején került a habs- burgi család birtokába egy csomó bérház. is Bécsiben és Budapesten. Ezidőtájt a BCabsburg-osialáld földbirtokainjak összterülete több mint 83 négyzetkilómét őr volt. Ezen családi vagyonhoz tartozó birtokokon kivül a Habsburg-ház egyes családtagjai nagyobb magántulajdonú birtokokkal is rendelkeztek természetesen. Magának Ferenc Józsefnek is mintegy 30 négyzetkilométer területű magánbirtoka volt Közel kétmilliárd értékpapír A földbirtokoknál sokkal nagyobb értéket képviselt még a Habsburg-családnak értékpapírokban levő vagyona. Ezek főként állami járadék-, vasúti, hajózási, elsőrangú bank- és iparvállalati értékpapírok voltak. Ezek névértéke egy osztrák kimutatás szerint: 1,798,355.122 aranykoronára rúgott. Ehhez jött — Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József* keserüviz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fiiszerüzletekben. a háború alatt a hadikölcsönkötvények tömege. Az osztrák hadikölcsönből 54,333.800 koronát és a magyarból 60 millió koronát jegyzett a Habsburg-család az összvagyonból. A Habsburgok négy ága Mint már említettük, a családi törvény értelmében, a vagyon tiszta jövedelmének csak egyharmada került felosztásra a család tagjai között. A felosztás úgy történt, hogy a Habs- burg-ház tagjai négy ág szerint osztódtak fel. Az elsőhöz tartozott az uralkodó, meg a trónöröklésre közvetlenül hivatott vérrokomai — előbb Ferenc Ferdinánd, majd Károly és ennek öccse Miksa. A másodikhoz tartozott Albrecht főherceg családja és István, Frigyes Jenő főhercegek. A harmadik a toszká.nai ág, ehhez tartozott József Ferdinánd, régebben a legöregebb testvér: Wölfling Lipót is. Végül a negyedik ág a palatínus család: József főhercegek. A négy ág között egyenlő részben osztódott fel a vagyon jövedelmének egy harmada, a megmaradt kétharmadból viszont módjában volt Ferenc Józsefnek a Habsburg-ház többi tagjait segélyezni, amennyiben rászoruljak — és bizony gyakran rászorultak. A családi jövedelmen kivül a főhercegek magánvagyonnal és ebből folyó jövedelemmel is rendelkeztek. Minthogy valamennyiem a hadsereg tagjai voltak, tiszti fizetést is kaptak. nek, és még életében több mint 20 millió aranykoronát adott másik leányának, Mária Valéria főhercegnőnek. Ferenc József magánvagyona 120 millió aranykorona volt. Ennek felét örökölték a gyermekei, másik felét a király végrende- letileg a családi vagyonhoz csatolta azzal a rendelkezéssel, hogy: „Ezzel az összeggel módot akarok nyújtani utódaimnak arra, hogy a segítségre szorulókat támogathassák, a nyomort enyhíthessék, amit én mindenkor szent kötelességemnek tartottam.“ Ferenc József magánvagyonából évente közel kétmillió békekoronát fordított jótékony célra, eltekintve a kulturális célokra fordított összegektől. Ferenc József utolsó akaratához képest, Károly király a családi hitbizományboz tartozó Eisenerz-Radmer-birtokot, amelynek értéke évi 400.000 korona járadéknak felelt meg, Ferenc Ferdinánd árváinak adományozta. Deficit az udvarnál — drágasági pótlékot akarnak A háborús évekkel együtt növekvő folytonos drágulás nagyon megnehezítette az udvar anyagi helyzetét. Ferenc József halála után való esztendőben, a háború harmadik évében az udvar összbevétele, a civillisíával együtt huszonnyolomillió korona volt. Ebből fedezték a Burgszinház deficitjét, az udvari nyugdijakat, a rendjelek adományozásának, az udvari könyvtárak, kincstárak és múzeumok kiadásait. Károly király és Zita királyné 2.600.000 korona apanázst kaptak és különböző apanázsokat kaptak a Habsburg-ház tagjai, az 1839-ből származó házi statútum értelmében. A legnagyobb apanázst — 240.000 illetve 300.000 koronát — Mária Jozefa és Mária Te- rézeia főhercegnők, a király anyja, illetve nagyanyja kapták. A király öccse, Miksa főherceg 162.000 koronát é sPéter Ferdinánd főherceg 119.000 korona apanázst kapott. így aztán 1917-ben már hétmillió korona deficitje volt az udvarnak. Az udvarmester már 40 százalékos drágasági pótlékról tárgyalt az osztrák és a magyar kormánnyal, de erre nem került sor — az összeomlás miatt. Száműzetésekor 28 millió névértékű értékpapírt vitetett ki magának Károly király Svájcba a családi vagyonból. Időközben az ebből még megmaradt rész teljesen értéktelenné vált, éppen úgy, mint ahogy értékét vesztette a király ötmillió koronás életbiztosítása is, amelyet még 1918 júliusában kötött különböző bécsi, budapesti és trieszti biztosit ókkal. Nyomorgó főhercegek A főhercegek közül néhányan valósággal nyomorognak. így különösen Lipót Salvátor főherceg, aki Barcelőnában él,, miután a a bécsi tőzsdén elveszítette vagyonának az' összeomláskor megmentett roncsait is. A főherceg családjával egy tehervagónban hagyta el Ausztriát és Barcelőnában igen szegényes viszonyok között él. A háztartás munkáját a ^hercegnők látják el, akik közül az egyik zongoraleckéket ad. Ruháikat is maguk varrják a főherceg leányai. Lipót Szalvátornak még sírna sem telik, pénze, hogy újságokra előfizethessen, egy volt udvari alkalmazott küldi el neki minden két hétben az általa kiolvasott bécsi újságokat. Lipót Szalvátor két fia: Rainer és Lipót főhercegek Bécsben éltek, miután letették a hüségesküt a köztársaságra. Mindketten maguk keresték meg a kenyerüket,> — nem éppen főihercegi alapon. A néhány hete elhalt Rainer főkercog sokáig egy bécsi mozi kerékpárosküldönce volt, majd mechanikus le# egy garázsban. Lipót főherceg pedig egy bécsi pneumaídk-cég ügynöke volt, majd a ko mii ószakmában önállósította magát. Az osztrák keresztényszocialista párt nemrégiben a volt uralkodóház vagyonának elkobzása ellen foglalt állást és követelni akarja a Habsburgok ellen irányuló 1919 április 3-án hozott törvény revízióját. Már két bizottság is tanulmányozta a kérdést, amely még bizonyára sok port fog felverni. toráégeif a perbefei malom Érsekuvár, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön este 9 óra után eddig még ismeretlen okból kigyuli a perbetei malom. A tűz a malom belsejében támadt, valószínűleg még a késő délutáni órákban s már hosszú ideje pusztíthatott, amikor a kitóduló füst- tömeget észrevették a járókelők s azonnal fellármázták a községet. A falu népét részben már éjszakai nyugalmából zavarták föl. Pil- ■ lanatok alatt több száz ember szaladt össze, férfiak, asszonyok hiányos öltözetekben siettek a veszedelem színhelyére. Szerencsére teljes szélcsend volt s a kivonuló perhetei tűzoltóság a falu népének erőteljes segítségével maga követett el mindent, hogy a tüzet lokalizálja. Ez sikerült is, azonban a malom- épületet nem lehetett megmenteni, az teljesen a tűzvész martalékává lett. A kár több, mint félmillió korona, amely azonban biztosítás révén nagy részben meg fog térülői. — Nyokhónapi börtönre ítéltek izgatás miatt egy kassai kommunista munkást. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai kerületi bíróság Móricz- tanácsa tegnap tárgyalta Polták György kassai munkás remdtörvényes ügyét, akit állam ellen es izgatással és lázadásra való felibujtással vádolt az ügyészség. Polilák, György a vádirat szerint ez év május elsején tartott kommunista felvonuláson hangosan éltette SzovjetoTOszerszágof és a szovjethad- sereget, amikor pedig a rendőrök ezért őrizetbe vették, a tömeget felszólította, hogy szabadítsa ki őt a rendőrök kezei közük Bekisérés köziben pedig a rendőrség épülete előtt, a politikai foglyok kiszabadítás ára hívta fel a tömeget. A bíróság nyolc- hónapi bőrt önre ítélte Polták Györgyöt. j
