Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-16 / 159. (2380.) szám

A VUU jU U Ufe i Uj SifWOÍt.-SzmHÁzKöry^KabTORA Michaeí Ariéit vagy „hogy leit a kis örmény Hahó! a legdivatosabb * angol iró“ London, juliue bó. „Egy régi brandy románca**, „Ahová meghalni mennek a galambok„Mikor a füleimile zengett a Berkeley Squaren**, „A háromszögletű hold**, „Szörnyű história egy útról, aki nem akart tán­colni a feleségével1*. Ezek novellacimek. A Miehael Arién novellái­nak címei. Csak egynéhány belőlük. Az egészet „Maytfair“~nek hívják, ahogy azt a híres londoni negyedet nevezik a Park Lanetöl az Old Bond Streetig. Mintha azt mondanám: Délibáb-ucea, Bajza-ucca... May fairben arisztokraták laknak: pénz és szü­lét évbeliek; a szellemiek nem. Azok menekülnek a Mayfairtől. Ott minden szép, uj, jó és drága és mindenki mosolyog (egyszer ugyan láttam éppen éjszakának idején egy igen jólöltözött asszonyt a Piccadiily és a Dover Street sarkán, de be kell vallanom, ez már a széle a Mayfairnek) „az asz- szonyok szája rákvörös és a férfiaktól megköve­telik, hogy naponta kétszer borotválkozzanak**. Reggel aranybőrből készült papucsot hordanak és indigók ékiszinü, arany végű cigarettákat szívnak, aminek négy shilling tucatja, az öngyújtójuk pla­tinából van és óra van az oldalán. Hát ez a városrész, amelynek Miehael Arién az udvari papja, költője és történetirój», néha egy kicsit a bolondja is. Kicsi hely, nincsen benne na­gyon sok ueca, de Arién annál jobban ismeri. Va­lahogy úgy képzelem, hogy ismer minden jobb házat és körülbelül mindent tud a lakóiról. Tudja, hogy ki udvarol az asszonynak, hogy kinek udvarol a férj. hogy mennyi a vagyonuk és meny­nyi az adósságuk. Ezenkívül (mert, amit itt el­mondtunk eléggé sablonos dolog) tud róluk édes, kis történeteket (melyek aztán igazán nem sabió- nosak) és ezeket a dolgokat leírja a könyveiben. Szépen Írja le, de milyen szépen, neki van a leg­szebb pennája az egész Mayfairben, pedig ott az­tán van egy pár szép penna. És átnyújtja az olva­sónak, amit irt. És ezeket a dolgokat valahogy olyan hallatlanul kedvesen teszi ós olyan közvet­lenül, hogy az ember önk^nytelenül is arra gon­dol, hogy egy régi, szivéhez nőtt barátja Ili vele szemben egy faragott fával burkolt angol könyv­társzoba kandaltója előtt és történeteket mesél közös ismerősökről, egy kicsit dadogva és egy ki­csit rekedtes halk hangon (hogyhit mégis a sze­mélyzet nehogy meghallhassa). Jó, hogy a lámpa nem világit nagyon élesen, legalább nem látszik a pirulás az arcukon, ha olyan dolgokról lenne szó, amiért pirulni szokás. A® olvasók azt érzik egyenként és ktÜön-küRJn, hogy Arién az ő jóba­rátjuk, aki időnként ellátogat hozzájuk és eliápnd nekik egy-két történetet egy világból, ahová olyan drága a belépődíj, ö maga is rósztvesz a mulatságban, őt is meghívják a mayfairi báikra, ő is cocktail iszik hétkor a Ritz-bárban, amelyek­nek olyan csodálatos neveik vannak, mint az an­gol valcereknek. (Sokáig emlékszem egy Berke- ley-beli coc&tailre, amelyet úgy hívtak „Haway-i nő csókja*4) és ő is ott táncol este az Embaseyban, vagy a Berkeleyban, tehát nem adja az erkölcsbi- rót a társadalommal szemben, amelyről beszél (mert az nagy illetlenség lenne.) Hát ezek azok a dolgok, amiért ma Miehael Arién egyike a legfelkapottabb Íróknak, pedig ezek csak külsőségek, amelyek megnyerték a tet­szését egy világnak, amely csakis a külszínnel tö­rődik. Ezenfelül Arién nagy művész is, de ez gon­dosan el van rejtve valahol lumpolásokról és éj­jeli csavargásokról szóló mondatokba. Azt mond­ják, ő ismeri a legjobban a modem nőt. Nem tudom, melyik közönség nagyobb az a „néhány ember**, akinek a számára irta a ..Zöld Kalap** ciimü regényét, amely alcímet azonban a közönség nem respektálta, hanem százezerszámra vásárolta a könyvet, vagy az úgynevezett „tö­(•) A „Sárga csikó** szabadszinpadi előadása Lo­soncon. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci ke­reskedőik és iparosok műkedvelő gárdája e hó 13-án délután a város határában elterülő ládái erdőben, szabadszinpadon hozta színre Ceepreghy Ferenc „Sárga csikó** cimü népszínművét. Ezrekre menő tömeg gyűlt össze a ritka látványosság megszemlé­lésére a ladói erdőben. Az előadást megelőzőleg a szereplő személyek jelmezbe öltözötten, lóháton, kocsikon. teherautókon vonultak végig a város fő- uocáin. A rendezőség ügyes műszaki személyzete pompás kis tiezaimenti falut varázsolt az erdei ut két oldalára: „Tüskés“-faivát. Az iparos és keres­kedő műkedvelőknek készséggel jöttek segítségére a szomszédos falvak földművesei, akikből bőségesen tellett; ki a népszínműben szereplő népség, lovas betyárok, egyenruhás pandúrok és az utolsó felvo­nás festői lakodalmi menete. Az előadás sikerét a gyakorlott műkedvelői gárda biztosította. A 120 tagú szereplő közül különösen kitűntek: Losonci Sándor, Dodok Jenőné, iíj. Vágó József, Kovács Fér- dinándné, Szabó Károly, Stedner Gyula, Szluka Béla, Lakatos Jenő, Kailay József, Piedl Imre, Balázs Jó­zsef, Preisadh Mihály, Blaskovits János, Gottreich Sándor, Repeczky Ilona, Dedák Jolán, Eánetter Margit, Privitzky Gyula, Princz Jenő, Einetter La­jos, Paukovits Géza, Csigeti József, Újvári Sándor. Buday József, Taglíber Klári és Koréin József. A kitünően sikerült előadást késő éjjeliig tartó támc- Bwűwteág követte. meg“, de tény, hogy együttesen juttatnak neki kitencszáz fontot egy novelláért. Ezért még An­gliában is ölnek a kritikusok. Ez azonban nem volt mindig igy. Arién nem született a Mayfairben (ami azt illeti, talán egy angol regényíró sem született olyan távol a May­fairtől, mint ő), a délutáni cocktail és az eeti tánc sem volt állandó programja az életének. A válasz arra a londoni társaságban sokszor megismétlődő kérdésre, hogy kicsoda Miehael Arién, az, hogy Arién nem is angol születésű ember, hanem ör­mény és hogy csak nevelkedett Angliában, a mai­verni nyilvános iskolában. Aztán vannak a Mayfairben asszonyok és fér­fiak, akik mindent tudnak mindenkiről és dél­utáni tea mellett félöttől félhétig az ember ősz- szeezedhet egy csomó felvilágositásdarabkát, amelyből aztán megrajzolhatja Arién múltját. Dikran Kouymudjian. így hívták azt a fiút. aki Ruszcöukban született és nem tudott más nyelven, csak örményül. A háború előtt azonban az öreg Kouyumdijan Londonba jött üzleteket kötni é6 magával hozta fiát is. Aztán elmúltak az évek, az öreg örmény egyszer csak ott állott, hogy azt is elvesztette, amit Angliába hozott, a fia pedig ott állott London kellős közepén, egy makulátlan gentleman! íke külsővel, jó neveléssel, kifogásta­lan angol kiejtéssel és egy fillér nélküli. Ezeknek az éveknek a leírása hihetetlen érde­kes lenne egy boldog békeidőben, de ma, amikor száz és száz reményteljes fiatal ember csinálja ugyanazt, egy kicsit közönségessé válna. Hát szó­val Arién (mert most már igy hívják) írni próbál. A „Sketch“-ben azok között a képek között, ame­lyek a Marquis of Londonderry báljáról készül­tek, vagy amelyek a miniszterelnököt külön arra a célra tartogatott mosolyával ábrázolják, amikor megnyit egy kiállítást, megjelenik néhány no­vellája. Aztán ismét novellákat ir és tanulmányo­kat a „The New Age“ számára, de egészen addig nem ismerik a nevét egy kis kodakni és társadal­mi klikké® kívül, amig meg nem jelenik a „Zöld Kalap**. A „Zöld Kalap**, regény néhány ember számá­ra, ez úgy hangzott, mint egy kihívás, mint egy eldobott kesztyű, amelyet nagy tömeg vett fel. Mindenki megvette. A legszebb könyve volt azok­nak az éveknek. Van ember, akinek a legszebb könyve volt az egész életében. Ettől a naptól fogva következik az előkelő Ar­ién élete, most már egyre ritkábban látják zseíb- revágott kézzel belebámulni a londoni éjszakába, mintán a napot Hendereon könyvkereskedésében töltötte a Gharing Oroee Roadoo, ahol a polcok vörösre vannak festve és a vörös polcokon mű­vek: Tolsztoj, Kropotki®, Marx, Engels eth. A stílusán és a témáin aztán igazán nem látszik meg, hogy ifjúságának néhány évét ilyen helyen töltötte. Hát ez a ma. Ma Arién akkora Roll® Royce-on jár, mint a zeneakadémia kamaraterme, feleségül vett egy görög hercegnőt, akiben amerikai vér is van, kaviárt eszik, a Riviérán lakik, égszínkék papírra ir. Hogy boldog-e, azt nem tudom Sokan szidják, de ez a 6zidás az én számomra nem jelent sóikat, mert őt főleg azok szidják, akik a felét keresik annak, amit ő keres, de azt hiszik, hogy kétszer olyan tehetségesek, mint ő. Az én számomra Arién mindig három könyvet fog mondani, a Mayfair két kötetét ós a „Zöld Kalap“-ot. Ezeket sokszor el fogjuk olvasni még. Akkor is, ha még jobba® fogják szidni, hogy felü­letes, hisztérikus, affektált. Én akkor is szeretni fogom, ha azt fogják lóla mondani, hogy méreg­keverő. Mert az már egy régi dolog, hogy „az a tény, hogy valaki méregkeverő, nem mérvadó az illető prózájára nézve**. Hegedűs Ádám dr. (•) Wick Jolán és Magda kisszebeni hangverse­nye julius 12-én a legnagyobb siker jegyébe®, zaj­lott le. Wick Jolán operaénekesnő, alti ősztől a bécsi Joharon Strauss Theateribe® fog játszani, Wick Magda tánomüvésznő és Wick Béla zongoraművész szerepeltek az estén. A kiváló három testvér ezút­tal édesanyjuk szülővárosában, Kisszebemben adott hangversenyt Az estélyt Serényi Istváoné rendezte példás odaadással. Wick Jolán nagyszerű hangjával ós tökéletes művészetével azonnal meghódította a közönséget. Verdii, Massenet, Schneider, Tnmavsky, Leó Blec-h, HaJévy, Woltf, Kacs óh Pongrác és Ady- Reinitz dalaiból adott elő. Wick Magda tánemü- vésznő Schubert impromptojára és Sinding dalla­mára táncot adott elő. Wick Bók finom tapintattal látta el a zongoíraMséretet. — A hangverseny után a művészek tiszteletére társas vacsora volt, ahol a művészeket lelkesen ünnepelték. (•) Paderewski tervei. Paderewski. a világhírű zongoraművész, a lengyel köztársaság volt elnöke, ősszel kezdi meg nagy amerikai turnéját. Hetven hangversenyt fog adni Amerikában és csak a turné lebonyolítása után jön vissza Eurpába. (•) „II. Sándor*’. Parisból jelenük: Piscator a jövő szezont egy Kaesianov nevű orosz szerző darabjával nyitja meg Berliniben. A darab oime „II. Sándor**. Hőse: Sándor orosz cár. A darab alcíme: Történel­mi riport. yKAuAi'i * tUtiAJ+MS HIHIM—Mlli IUHI IIC i I I I I ililiMIHISIM—BMüm ■ (J»POP.T­Bárány István a párisi legyőzte a rekordot aszó Tarist Magyarország nyerte a vizipoiómeccset és a stafétát is Paris, július 15. A tegnapi francia nemzeti ünnep hagyományos nagyeseményc: a nemzetközi uszó­verseny volt, amely ez évben a magyar—francia találkozás jegyében állott. Az olimpiai stadion úszómedencéjét zsúfolásig megtöltötte a közönség, hogy szemtanúja legyen Bárány István dr.-nak, Európa legjobb gyorsuszójának és Parisnak, a Fran­ciák uj úszó reménységének, a párisi Grand Prix- ben való találkozásának. A 100 méteres klasszikus versenyben, amelyet a magyar bajnok immár negyedízben védett, Bárány István mellett a sze­gedi Wannie András is indult. A Grand Prix-t újból Bárány dr. nyerte, aki 59.2 mp. alatt ért célba. Második Tarig lett 1:00.2 uj francia rekorddal. Wannie 1:02.4 alatt harma­diknak ért célba. A Grand Prix előtt Magyarország válogatott vizipolócsapata a francia nemzeti toamt 5:2 (2:2) arányban legyőzte. A magyar csapat első perctől kezdve iöiényben volt, azonban a franciák — főleg az első félidőbe® — jól tartották magukat. A győztesek góljait fla- lasy (3) és Németh (2) dobták, inig a franciák részéről Cuvelier és Vamlcnplanqiic volt eredmé­nyes. — A Grand Prix-t követő 4 X 200 méteres stafétában a Báránnyal meg­erősített magyar staféta (Wannie I. és II., Tar- ródy) 9:54.4 alatt fölényesen győzött a franciák ellen, akik 9:59.2 alatt értek másodiknak a célba. Bárány, mint utolsó staféta. 25 méter előnnyel ugrott a vizbe, azonban Parisnak sikerült 20 mó­lért ellene behozni, úgyhogy Bárány 5 méterrel előbb ért célba. A 200 méteres mellnszást a eöppingeni Schwarz 2:58.6 alatt nyerte a francia Schorbel ellen. — A ICO méteres női szabaduszásban Miié. Godard 1:13 alatt uj francia rekordot állított fel. A Hungária fiz góllal legyőzte Mexikó bajnokcsapatát: az Espanát Mexikó, juilius 15. A Hungária tegnap Mexikó ezévi bajnokával, az Espanáral mérkőzött. A ma­gyar csapat, amely előző nap 5:0 arányban győzött a Necaxa ellen Skvarek, Hirzer és Kalmár (3) góljaival, tegnap felejthetetlenül szép támadójátékával valóság­gal elsöpörte ellenfelét, a mexikói bajnokcsapat kapujára időnként, felhő- szakadásszeriien zúdultak a gólok. A harmadik percben Barátky, a hetedikben Kalmár, a 25-ikbon Skvarek, a 28-ikban Kalmár, a 40-ikben Titkos, a 41-ikben Barátky, a 42-ikben megint Titkos a gól­lövő és igy 7:ü-ra végződik a félidő. Szünet után a Hungária már csak sétál, de a mexikóiak becsületgólja után három újabb gól következik: a 19-ik percben Titkos, a 22-ikbcn Kalmár és a 24-ikben Kompóti. A végeredmény: 10:1 (7:0). Skvarek és Kalmár óriási játékot produkáltak, Nagy, Mándi, Reramer, Kompóti és Titkos voltak a legjobbak, de a csapat minden tagja tudása leg­javát nyújtotta, csak éppen Ujváry kapusnak nem akadt komolyabb dolga. A Hungária legközelebbi meccsét julius 18-án aj Amerika ellen vívja. Nagysikerű galamblövőverseny Nagyszombatban Nagyszombat, julius 15. Tegnap tartotta 'meg a nagyszouiibati Vadászati Védőegyfet a városba® állomásozó 23. gyalogezred tisztikarával karöltve rendezett idei versenyét. A verseny érdekességét erősen növelte az a tény, hogy az egylet huszonöt lövészén üdvül körülbelül ugyanannyi tiszt is küzr dött a dijaikért. A katonai lovőfóre® ezúttal 300 fő­nyi előkelő közönség jelent meg. Az elsőrangú rendezés elsősorban Viest ezredes és Voltr őrnagy érdeme, akik közül az első a tisztikart, utóbbi az egylet elnökségét képviselte a nívós versenyen. Az eredmények a következők: I. Agyaggalambverseny m egylet dijáért, 10 ga­lamb 15 lépés. 1. Zilincsán R. dr. 10 pont, 2. FUtt- ner Károly 10, 3. Janceovios Károly 10, 4. Mayer György dr. 8, 5. Mergi Károly 7. II. Agyaggalambverseny a® egylet dijáért, junio­rok részére 10 galamb, 15 lépés. 1. Zilincsán R. dr. 9 pont, 2. Bugán Tibor 9, 3. Flittner Károly 8, 4. Griiner Károly 8, 5. Váraik István 7. III. Kiskaliberű fegyver, 50 méter, állva szaba­don, 5 lövés: 1. Eisler Frigyes 45 pont (Jelentős eredmény), 2. Mayer György dir. 38, 3. Imberger N. 35, 4. Jánoska György 20, 5. Bauer István 26. IV. Verseny őzbak céltáblán vadász- vagy ka­tonafegyverrel szabadon állva, 100 méter, a tisz­tikar dijáért. 1. Kramosil kapitány 9 pont, 2. Mayer György dir. 9. 3. Stetina kapitány 9, 4. Funcke Béla 8, 5. Griiner Károly 8. — Gyenge eredmények. V. Vaddisznó céltábla, 100 méter, a tisztikár dijáért. 1. Kotok A. 29 pont, 2. Eisler Frigyes 27, 3. NákoÜiná Sándor 24. 4. Petráitok kapitány 24, 5. Voltr őrnagy 21. VI. 400 m. katonai 10 körös céltábla. 1. Voltr őrnagy 36 ponít, 2. Ridlky hadnagy 25, 3. Zednicsek st. kap. 24, 4. Eieiler Frigyes 23, 5. Jánoska dr. 19. A verseny befejezése után a 23. ezred tísztókáirántafc dijait Viest ezredparancsnok, az egylet dijait pe­dig Voltr őrnagy osztotta ki a nyerőknek. A ver- senyzsűri tagjai Voltr őrnagy, Mayer dr., Furche Béla és EísIot Frigyes voltak. (*) A jótékony Richard Tauber. Az egész német társadalom megmozdult a hauedorfi bányakataszt- rófa hátramaradottjainak felsegélyeaésére. A ber­lini művészvilág egyik legnevesebb tagja, Tauber Richáird kamaraénekes 3000 márkával! járult hozzá a segélyezéshez. (*) A levitézlett Sheriff. Londoniból jelentik: Nagy érdeklődés előzte meg Sheriiftfnek, „Az ut vége“ szerzőjének uj premierjét. Juniu6 12-én mutatták be Londoniban uj darabját, azonban a színház veze­tősége már levette a darabot a műsorról, mert úgy megbukott, hogy már hosszabb idő óta a bevétel nem fedd a kiadásokat. (*) Lindy-Hop“, a jövő szezon uj tánca. Newyork­ban nemrég üléseztek a különböző országok tánc- mesterei. Ezen a konferencián elhatározták, hogy a jövő szezon egy uj tánc jegyében fog megindulni. Az uj táncot Liindbergthnek szentelik, a neve: Lindy- Hop lesz, amelynek figuráiban benne lese a re­pülőgép emelkedő mozdulata. A tániamesterék jazz- menüett jelzőt adtak a Lindy-Hop-nak. (•) Művészi hirek. Kari Heinz Martint Buenos Aireebe hívták, hogy vegye át az ottani német szín­ház vezetését. Kilenc gördít Newyorkban letart áz­tattak, mert meztelenül léptek a színpadra. — Egy francia filmgyár szerződésszegés miatt beperelte Szlovenszkó amatőrbajnokságá­nak döntőmeccsei Prága, julius 15. Mint már tegnap jelentettük, Szlovenszkó zsupabajnokságának középdöntőmeccse a pozsonyi SK Bratislava és az ungvári SK Rusj között 6:6 gólaránnyal eldöntetlenül végződött. A vasárnapi meccs döntőgólja Priboj 11-eséből esett A harmadik meccset a két csapat julius 27-én ját- sza le Pozsonyban ugyancsak a ruttkai Kiss biró vezetése mellett. E mérkőzés győztese találkozik azután a döntőben az SK Zsllinával. A döntőről meccsek augusztus 3-án és 10-én folynak le Zsol­nán, illetve Pozsonyban. Augusztus 3-án Pozsony­ban a magyar bajnokság döntője is sorra kerül a Munkácsi SE és a Komáromi FC között A két baj­nok azután augusztus két utolsó vasárnapján mér­kőzik meg egymással Szlovenszkó bajnoki címéért Európai győzelmek a montewideói futball­világbajnokságon Montewideó, julius 15. A futballvilágbaj- nokság második napján két európai állam váratlan győzelmet aratott. Jugoszlávia Bra­zíliát, Románia pedig Perut győzte le. Mind a ketten fölényes játékkal. Ma, szerdán, csu­pán egyetlen meccs lesz. A Mexikó ellen győző Franciaország Délamerika bajnokával, Argentínával játszik. )( Hollandia tenniszbajnoknője Rollinné-Couquer­que asszony lett, add a döntőben a sokszoros baj­noknőt, Miss (tanteret három esetbe® legyőzte. 11 Hirzer, a Hungária válogatott csatára Mexikó- :.vir sárgaságban megbetegedett. )( Arne Borg profi-premierje. Enköpingből je­lentik : A® itteni uezóversenyen Arne Borg eJső ízbe®, szerepelt hazájába®, profiként. Ellenfelek női­kül meglehető® gyönge időket ért el. A® 50 métert 29.2, az 500 métert pedig 5:31.7 alatt úszta meg. Petrovics Szvetiezlávot. — Galafre® Elza, Dohnányi első felesége uj pantomimet fejezett be. — Az ee- eeni operaház Botka Lola személyében magyar szóLótáncosnőt szerződtetett. — Kienzl Vilmos, a hőre® komponista egy nyári zened kurzus megnyi­tóján élesen kaikéit a zene mechanizálása ellen. — A párisi konzervatóriumban most nyitották meg a szaxofontanfolyamot. — A frankfurti egyházi zene­ünnep október 23—26-ig fog lezajlani. — Cecile Soréi, a világhírű párisi színművésznő becsületren­det kapott — A legújabb statisztika szerint az Egyesült Államok területén 22.000 mozi működik. A PRÁGAI MOZI:: MÜSCRA: ADRIA: íme, a feleségem (Hardy és Laurel). — A furcsa börtön (K. Dane). AVION: Finom csemegék (Harry Liedtke, Junker- mann, Verebes; német beszélőfilm). KOTVA: Vérző arénák (R. Valentino). 2-ik hót LUCERNA: Szt. Lajos király hídja. (3-ik hét) METRÓ: Elza kisasszony (E. Bergner). PASSAGE: Két szív % ütemben. (7-ik hét.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA ATtON kertmoui: A két detektív.

Next

/
Oldalképek
Tartalom