Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-16 / 159. (2380.) szám

Mi történik Törökországban? Az uj Törökország nagy küzdelme a kaüíátussat, fezzel és a többnejüségge! Hogyan modernizál Musziaía Kemál és lesznek-e méltó utódai? Konstantinápoly, juliue. A világtörténelem folyamán aligha volt még példa arra, hogy egy legyőzött nemzet olyan gyorsan álljon talpra éts változzék megvert félből győztessé, mint ezt Törökország esetében látta az egész világ. A világháború befejezése után Török­országot a eévresi szerződés valósággal megsem­misítette, — és három éven belül a lausannei szerződés már ismét kénytelen volt elismerni a tö­rök nemzet hatalmát és erejét. Igaz ugyan, hogy elveszítette Irakot, Szíriát, Palesztinát, Arábiát, Hedzsaszt, az Egyiptom és Ciprus felett gyakorolt névleges szuverénitást, ezzel szemben mai területe tömör és összefüggő, lakossága pedig majdnem száz százalékban homogén. A külföldiek előjoga Az uj török nacionalizmus egyik első lépése volt. hogy megszüntette azokat az előjogokat, amelye­ket a. török birodalom területén a külföldiek él­veztek. A háJboruelőtti időben Konstantinápolyban minden ottlaikó külföldinek nemzetközi szerződés­sel biztosítva volt az a joga, hogy saját hazájának törvényei alatt áll, a török bíráskodás alól fel van mentve és egyetlen ki- és beviteli vámon kí­vül semmiféle török közterhet nem visel. Ezt azért tartották szükségesnek, mert a háboroelőtti idők török közihivatalnokainak korrupté ága nemcsak közmondásos volt, hanem olyan fokot ért el, hogy a nem eléggé befolyásos é6 a viszonyokat talán kevéssé ismerő külföldi számára az életet is lehe­tetlenné tette volna. Éppen ezért ezek a jogok vol­tak azok, amelyekről a nagyhatalmak a lausan­nei szerződésben a leguekezebbebn mondtak le, — de mégis lemondtak és ma már a török igazság­szolgáltatás majdnem minden esetben egyformán bírálja el a bel- és külföldinek jogait, érdekeit. Az állam és az egyház szétválasztása 1922 november 16-án a török nemzetgyűlés ha­zaárulással vádolta meg VI. Mohamed \ szultánt, aki már másnap angol hadihajón Máltába mene­kült. Néhány hónappal később Musztafa Kemál pa­sát a török köztársaság első elnökévé választot­ták. A szultáné ág megbuktatásával a* ifjú tőrök nacionalizmus nehéz feladatot rótt önmagára: meg kellett oldania a kalifátus kérdését. Évszázadok óta teokratikus állam volt a tőrök birodalom, s a szultán-kalifa nemcsak államfői, de főpapi tevé­kenységet is végzett, nemcsak politikai, de vaMáei feje is volt a világ minden muzulmánjának. Min­den mohamedán a kalifát tekintette Mohamed helytartójának és benne tisztelte próféta köpenyé­nek viselőjét, A nacionalisták először ed akarták egymástól választani a politikai és vallási ha­talmat- Az elsőt a nemzetgyűlésre, a másikat a po­litikától távol álló uj kalifára akarták ruházni. 1922 november 19-én Abdul Medzsid effendit kali­fának választottál meg, de már rövid idő múlva rájöttek, hogy ez a kettős rendszer sok veszélyt rejt magában. 1924 márciusában a kalifátue meg­szűnt. Abdul Medzsid effendi elhagyta az orszá­got és alkotmányjogilag is keresztülvitték az ál­lam és az egyház tökéletes szétválasztását. Maga az a tény, hogy ezt a lépést véghez le­hetett vinni é6 nyomában nem tört ki a vallási forradalom, bizonyította, hogy Musztafa Kemál kormányzása nemcsak külsőségekben erősödött meg, hanem a lelkekben is olyan átalakulást vitt végbe, amire néhány esztendővel előbb még gon­dolni sem mert volna senki. Csakhogy Kemál pasa rendszere nem állott meg a kalifátus megszüntetésénél. Valamennyi vallá­sos rendet megszüntette, a dervisek jogait is kon- fiskálta és ma már minden iskola a polgári ha­tóságok ellenőrzése alatt áll. Az elemi iskola IV. és V, osztályában hittant is tanítanak. Ne gondol­juk azonban, hogy az a hittan, amit itt adnak elő, ortodox mohamedánizmus. Nem, sokkal inkább a vallás-etika és az elméleti nációnalizmue különös keveréke. A keresztény iskoláknak azt is megen­gedik, hogy keresztény születésű diákjaikat a ke­resztény vallások tanításaira oktassák, téríteni azonban keresztény hitre nem szabad. Az izlám nem államvallás többé Törökországban és a hi­vatalnokok nem tesznek vallási esküt. Ennek a rendszernek nagy haladását akikor tudjuk külö­nösen értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy az oktatás az ottomán birodalom területén még a XX. század elején is abból állott, hogy a gyerme­kek hosszú fejezeteket tanultak meg könyv nél­kül a Koránból. A latin irás bevezetésével és kö­telező tételével azt is elérte Musztafa Kemál kor­mánya, hogy, mint kultuszminisztere kijelentette, az analfabéták száma a háboruelötti 90 ezázjáék- ról ti* éven belül 16 százalékra fog csökkenni. Az ottomán birodalomban évszázadokon át a Korán volt a törvénykönyv és minden igazság­szolgáltatás ezen alapult. A kalifátus megszünte­tése után uj törvénykönyv kidolgozása volt szük­ségessé. Az uj török polgári törvénykönyv a svájcit vette mintául, írtig a büntetőjogot orasz, a kereskedelmi jogot német példa után alkották meg. Az uj asszony A török asszony jogállása szintén aiapjábau változott, meg. A fátyol viselete a városokból telje­sen eltűnt és a nagyobb városok környékén fal­vakban sem látni már olyan nőt, aki arcát elrej­tené a férfiak pillantása elől. Selyemharisnya. ki­vágott ruha a divat mindenütt és 1926-ban tör­vényesen megtiltották a tö'bbnejüséget is. Majd­nem ugyanilyen radikális volt az a változás, amely az 1925 novemberé,ben hozott kalaptörvény- nyel következett be. Régebben mindenkinek nem­zetiségét, vallását és hivatását fejlődőjéről ismer­ték meg. Miután ezt a régi szellemet ugyancsak erŐ6 vallási motívumok támogatták — a mohame­dán vallás szabályai szerint ugyanis a fejet be kell fedni, de imádkozásnál a homlokkal kell a földet érinteni — egyes vidékeken katonaság­nak kellett kivonulnia a lázadó lakosság megfé­kezésére. Hasonlóan nagy ellenkezést váltott ki az a kormányrendszabály, amely arra kötelezte a la­kosságot, hogy a nyugati államok mintájára csa­ládnevek vegyenek fél az eddig egyeduralkodó keresztnevek mellé. Ha a török kormán}1, a közel jövőben megvaló­sítja azt a tervét, hogy gazdasági okokból pén­tekről vasárnapra teszi át a munkaszünet napját. Törökország szinte tökéletesen hozzásimul a nyu- gateuTÓpai kultúrához. Nagy szegénység A szultáni Törökország 1911-től 1922-ig szinte állandó háborúban élt az olaszokkal, a balkáni hatalmakkal, a világháború antant hatalmassá­gaival, majd a görögökkel. Miután pedig körmi,ny- . formája nem tette lehetővé a demokratikus erők kifejlődését é6 a folytonos háborúk gazdaságilag is, katonailag is állandóan a vezető oeztá.yokat tizedelték, nem lehet csodálkozni, ha az uj Török­ország példátlanul szegény. Az ország mai terü­letének legnagyobb része egyetlen hatalmas fen- sifcból áll, ahol sohasem esik elegendő eső. Mező­gazdaságilag még nagyon sóik pótolni valójuk van, hiszen például az ország egész területén tü­Az öregnyugdijasok egyenjogúsításáról szóló kormányrendelet Prága, julius 14. A törvényeik és rendele­tek gyűjteménye’ 96. szám alatt közli a kor­mánynak az 1930. évi junius 26-án kelt s az 1930-70. sz. nyugdíjtörvényhez kiadott végre­hajtási rendeletét. A fontos rendelő bet tél- jós terjedelmében alább közöljük: ELSŐ RÉSZ Az 1930-70. sz. törvény 1—4. §§-ban fölso­rolt személyek nyugdíjalapja meghatározá­sára vonatkozó előírás ok L HIVATALNOKOK 1. § (1) A nyugdi jai a n meghatározására az a szolgálati osztály a döntő, amely az 1926 jú­nius 24-én kelt, T. és R. Gy. 103. sz. (fizeté­si) törvény szerint, vagy az ennek alapján kiadott előírások szerint annak az időszakos előlépési csoportnak felel meg, amelyhez a hivatalnok tényleges szolgálatának befejezé­se napján tartozott; ha a hivatalnok ebben az időben határozott időszakos előlépési csoporthoz nem tartozott, úgy az időszakos előlépési csoportnak megfelelő ama szolgá­lati osztály a döntő, amelybe a hivatalnok 1928 okt. 28-án ama szolgálati kategória (szolgálati válfaj) szerint tartozott volna, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján volt. (2) Ha a szolgálati osztály az 1. bek. sze­rint meg nem állapítható, úgy ama idősza­kos előlépési csoportnak megfelelő szolgá­lati osztály a döntői, amelybe a hivatalnok 1918 ofct. 28-án a tényleges szolgálatnak be­fejezése napján tartozott volna, vagy ha ez sem állapítható meg, ugyanaz az elővégzett- ség döntő, amellyel a hivatalnok abba a szolgálati viszonyba lépésekor rendelkezett, aimelvben a tényleges szolgálatot befejezte. 2. § (1) Bezárólag a IX. rangosztályig kineve­zett hivatalnokok számára a nyugdíjalap a következő bekezdésekben megállapított el­járással a C, D vagy E csoportban az 1926- ,103. fizetési törvény 11. §-a 2. (esetleg figye­lemmel a 3., 4.) bekezdésének intézkedései­ben megállapított 7. fizetési fokozat, az A és B csoportban a 6. fizetési fokozat, a VIII. rangosztálybam kinevezett hivatalnokok szá­mára a 6. fizetési fokozat szerint állapit tátik ímeg, még ha magasabb rangosztálybeli illet­ményük is volt volna, mint amilyenben ki­nevezve voltak. (2) Mindenek előtt az időszakos élőlépés kereteiben az az idő állap ittatilk meg,, ame­lyet az időszakos előlépési csoportban (1. §) kellene tölteniőfc, hogy az 1919 okt. 7-én kelt 541. számú törvény 1. § III. szakasza s — a D, E csoportbeli irodai hivatalnokok kategóriáinak kivételiével — az V. szakasza szerint az időszakos elő lépéssel ama rang­osztály és fizetési fokozat illetményeit érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezé­sekor voltak; ha ezeket az illetményeket hosszabb beszámítható (beszámított) szolgá­lati idő (50. §) alatt szerezték, mint amilyen az előző mondatban említett időszakos elő­lépési határidőnek felel meg, úgy ezt az időt veszik figyelembe. Az igy megállapított idő­höz hozzáadják az utolsó elért fizetési foko­zatban töltött beszámítható (beszámított) szolgálati időt. (3) Azoknál a hivatala okoknál, akik szá­mára a tényleges szolgálat befejezésekor abban az időben érvényes előírások szerint az időszakos elő lépéssel elérhető rangé az- tályban az illetékes csoportban a szolgálati fizetés eme rangosztálybeli valamelyik fo­kozata időszakos élőlépéssel elérhető nem volt, a nyugdíjalap kiszámi fásánál a legkö­zelebbi magasabb rangosztály 1. fizetési fo­kozatának időszakos elő lépéssel való eléré­séihez szükséges és amia ranigosztály legma­gasabb fizetési fokozatában beszámítható (beszámított) idővel, azonban legfeljebb 3 évvel megnövelt időből kell kiindulni, mely­nek illetményeit a tényleges szolgálat befe­jezésekor élvezték. (4) A 2., illetve a 3. bekezdés szerint megállapított idő dlöntő a nyugdíjalap meg­határozása számára. (5) Ha a 2—4. bek. szerint meghatározott idő neon éri el a jelölti idő megái!apátot! terjedelmét (fizetési törvény 7. § 5. bek.), úgy a nyugdíjalap a® A csoportbeli közsé­gek (fizetési törvény 8. § 3. bek.) számára megállapított azon adjultuímollmak két bar- madrésznyi összegével egyenlő, amelyek a hivatalnokot a döntő időre való figyelemmel a szolgálati osztályában megillették. (6) Ha a 2—4, bek. szerint meghatározott idő a megállapított j)elölti időt eléri, vagy meghaladja, úgy az 1. bekezdés intézkedé­séből folyó fizetési fákban a nyugdíjalap az a fizetés, amelyet a hivatalnok a döntő idő mellett a jeiölti idő s a fizetési törvénnyel a fizetésemelés számára megállapított batár­idők szerint elérne. Ha emellett a C, D, E csoportbeli hivatalnokoknál az utolsó tul- szolgálási pótlékban (fiz. törv. 11. § 2. bek.) három évnél hosszabb idő marad feliül, úgy az -illető fizetési osztálybeli tulszcdgálási pótléknak megfelelő összeggel emelt nyug­díjalap jár. (7) A VIII. rangosztályban kinevezett C, D, E csoportbeli hivatalnokok számára a nyugdija lap a 2. és 6. bekezdésben megáűla- pitott módon legelőször csak a 7. fizetési fok -szerint s eme fizetési fokbel-i eredmény sze­rint a 6. fizetési fok ama fizetésével hatá- roztatik meg, amely az alacsonyabb fizetési fokozatban megállapított nyugdíjalappal egyenlő; ha a 6. fizetési fokiban ily fizetés nincs, úgy a legközelebbi magasabb fize­téssel. (8) Az E csoportbeli hívatalnbkoknál a megállapitott jeiölti idő (5—6. bek.) 5 évvel sízámittatik. 3. § (1) A VII. rangosztályban kinevezett hi­vatalnokok számálra a nyugdíjalap az 5. fizetési fok szerint oly szolgálati fizetéssel határoztatik meg, amilyet hároméves elő- lépés-ekkel az 1. s 3—5. bekezdések rendel­kezése szerint kiszámított idő esetén elér­nének; ebből a célból az A, B, C vagy D csoportbeli hivatalnokoknál az időszakos előlépés határaiban az az idő állapittatik meg, amelyet ennek a rangosztálynak az illetményeivel, — az A és B csoportbeli « VI. rangosztályu illetményeket élvező hiva­talnokoknál -az az idő, amelyet a VII. és VI. rang osztály illetményeivel kellene eltölte- niök, hogy az 1919. évi 541. az. törvény sze­rinti időszakos előlLépéseel azt a fizetési fo­kozatott érjék el, amelyben a tényleges szol­gálat befejezése napján voltak; ha az A, B, C vaigy D csoportbeli hivatalnokok ezeket az illetményeket hoisszabb beszámítható (be-1 számított) szolgálati idő (50. §) alatt érték el, mint amilyen az 1919-541. sz. törvényben az időszakos előlépés számára megállapított határidőiknek megfelel, úgy ez a VII. rang- osztály első fokozatának időszakos előlépés- sel való eléréséhez szükséges idővel megrö- viditebt idő vétetik figyelembe. (2) Az E csoportbeli s a VII. rangosztály- ba-n kinevezett hivatalnokok számára a nyugdíjalap az 5. fizetési fok szerint ama -szolgálati fizetésben állapittatik meg, aime­zelőanyagnak használják a trágyát, ahelyett, hogy a föld ter-melőképeseógét növelnék vele. A szak­képzett munkás is aránylag ritkaságszámba megy. Két-bárom dollárt keresnek naponta, de egy szak­képzetlen munkáé boldog lehet, ha fél dollár jöve­delemre tud szert tenni. Az országot óriási adós­ságok terhelik és kereskedelmi mérlege még az utóbbi években i« kedvezőtlenül alakul, különösen azért, mórt közlekdéei eszközeik még fejletlenek, a külföldi töke beözönlésének pedig politikai okokból, hogy az ország idegenekkel való telí­tődését megakadályozza, a kormány vet gátat. Musztafa Kemált rajongva szereti a nép és mindenütt csak igy beszélnek róla: a gázi, a győz­tes, a diadalmas. Az egész rendszer az ö erős aka­ratán és nagyszerű elgondolásán alapult, — de az a hibája, hogy hiányzik a vezetésre hivatott cs alkalmas férfiak csoportja, amely a mai vezérek helyébe tudna lépni, ha az idők változása ezt igy hozza magával. Általában sokat ártott az uj török vezető generációnak a vallási alkoholti-la.om ere­jének meggyengülése. Mindenki erősen hódol a szeszesitalok élvezésének és azt mondják, hogy maga Musztafa Komát is szívesen koccinthat. Az ország sorsa i-gy jórészt attól függ. hogy a leg­közelebbi évtizedben a török fajta kiteimeli-e magából a tehetséges vezetőknek azt á sorát, akikre feltétlenül szükség van. hogy jövőjét biz­tosíthassa. lyet hároméves előléipáseklk-ed. oly időben ér­nének el, amilyet eme rang osztály illetmé­nyeivel kellene eltölteniök, hogy az 1919- 541. sz. törvény szerint azt a fizetési fokot érjék el, amelyben a tényleges szolgálat be­fejezése napján voltaik; ha az ily hivatalnok ezt a fizetési fokot az igy megállapító tinói hosszabb beszáim irtható (beszámított) idő alatt érte el, úgy ezt az időt veszik figye­lembe. (3) Az igy megállapított időhöz hozzáad­ják az utolsó elért fizetési fokban beszámít­ható (beszámított) szolgálati időt; emellett a jelen bekezdés szerint megállapított idő s az előző bekezdések szerint kiszámított idő összege az A csoportbeli hivatalnokoknál négy évvel a -többi hivatalnoknál három év­vel növekszik. (4) A 2. § 3. bekezdésének intézkedései hasonszőrűén érvényesek. (5) Az előző bekezdések szerint kiszámí­tott idő döntő a nyugdíjalap meghatározá­sára. 4. I Ha a 2. vagy 3. § szerint a hivatalnoknak kisebb nyugdíjalap jutna, mint amilyen a tényleges szolgálatnak befejezése napján őt ugyanabban, a fizetési fokozatban megillette volna, hogyha az az időszakos előlépés va­lamely alacsonyabb csoportja szerint állapit- tatmék meg — feltételezve, hogy az 1919-541. sz. törvény szerint ugyanoly fizetése s ezzel a fizetéssel eltöltött ugyanily szolgálati ideje lett volna —, úgy a nyugdíj (ellátási) illet­mények megáll api tása alapjául az időszakos előlépés illető alacsonyabb csoportja számá­ra folyó magasabb nyugdíjalap vétetik. 5. § (1) A VI. rangosztályban kinevezett A és B csoportbeli hivatalnokok számára a nyug­díjalap a 4. fizetési fok szerint ama szolgá­lati fizetésben állapittatik meg, amelyet a hivatalnok hároméves előlépósakkel az 1., 3. és 4. bekezdés rendelkezései szerint ki­számított idő esetén érne el; ebből a célból az időszákos előlépés határain beüM megál- lapittatik az az idő, amelyet eme rangosz- tály illetményeivel kellene eltölteniök, hogy az 1919-541. sz. törvény szerint azt a fizetési fokozatot érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak; ha eze­ket az illetményeket hosszabb beszámítható (beszámított) szolgálati idő (50. §) alatt ér­ték el, mint amilyen az 1919-541. sz. törvény szerinti időszakos előlépési határidőknek megfeíieíL, úgy ez a VI. rangosztály első fo­kozatának időszakos előlépéssel való eléré­séhez szükséges időivel megrövidített idő vé­tetik figyelembe. (2) A VI—III. rangoaztályban kinevezett többi hivatalnok nyugdíjalapja igy állapitta­tik meg: a C, D, E csoportbeli s a VI. rangosztály­ban kinevezett hivatalnokoké a 4. fizetési fok szerint, az V. rangosztályban kinevezett hivatalnokoké a 3. fizetési fok szerint, a IV. ramgosztályban kinevezett hivatalnokoké a 2. fizetési fok szerint és a III. rangoszíályban kinevezett hivatalnokoké az 1. fizetési" fok szerint, oly szolgálati fizetéssel, amelyet há­roméves előlépésekikel oly időiben érnének el, amilyet az illető rangosztály illetményei­vel kellene eltölteniök, hogy az 1919-541. sz. törvény szerint azt a fizetési fokot érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak; ha az ily hivatalnok ezt a fizetési fokot az igy megállapítottnál hosz- szabb beszámítható (beszámított) idő alatt érte el, úgy ezt az időt veszik figyelembe (3) Az 1. és 2. bek. szerint megái lapított ádöh-öz hozzáadják az utolsó elért fizetési fokban beszámítható (beszámított) szolgá­lati időt. (4) Az előző bekezdések szerint m-egálla­pított idő dönrtő a nyugdíjalap meghatározá­sára. (5) A II. ramgosztályban ki nevezett hiva­talnokok nyugdíjalapját a fizetési törvény 11. § 1. bekezdésében megállapított szolgá­lati fizetés szerint határozzák meg. (Folytatjuk.) 4.''A • ÉjriLXJk A~JlA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom