Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-13 / 157. (2378.) szám
L <I^<gjA\A<AARH! RLaP 1930 jofiue IS, caaarnap. A Kereskedelmi és Magémrikamazottak Elsű Prágai BetesblztosftőinSézete augusztus elsejével Sziovenszkóo és Ruszinszkóban is megkezdi működését — Megegyezés az Országos Betegsegéiyzö Pénztárra! — Beszélgetés az intézet igazgatójával Prága, julius 12. A P. M. H. már töb'bizben foglalkozott a műn kásibeteg s egély zőpénz t ára k ellőni panaszokkal s rámutattunk arra is, hogy a betegbiztosító pénztárak az óriási illetékeik ellenére neon elégitek ki tagjaikat A legtöbb panaszra főképpen az adott okot, hogy a munkásbetegsegélyző pénztárak a szabad orvos-választást nem engedélyezték s a pénztárak tagjai kénytelenek voltak vagy az am- bulatóriumokban ajvagy a betegsegélyző- orvosok várótermeiben félnapokat tölteni, amíg megvizsgálásukra sor került. Az idő- veszteségen kívül még számos egyéb sérelmet is fölpanaszoltak főleg a magánalkailma- z-ott-tagok. Hónapokkal ezelőtt látott napvilágot az a hír, hogy csehországi magánfbetegsegélyző pénztárak ki akarják terjeszteni működésűket Szlovén szikó és Ruszinszkó területére is. Az előkészületi munkálatok már hetek óta folytak s megkezdődött az egészséges „kon- kurrencia“ a munkásbetegsegélyző és a m agáníbetegsegélyző pénztárak között. Ez a versengés természetesen csak a. törvényadta kereteken belül történhetik, azonban mindenesetre nagy előnyt jelent a törvény által betegbiztosításra kötelezett kereskedelmi és magán alkalmazottakra nézve, mert egyrészt ráeszmélnek a munkásbetegsetgély- 7JŐ pénztárak az eddigi anomáliákra s talán ki fogják küszöbölni azokat a hibákat és hiányokat, amelyek tagjaiknál oly sok és jogos panaszra adtak okot, másrészt az uj intézetek is minden igyekezetükkel arra fognak törekedni, hogy újonnan belépett szlovenszkói és ruszin szkói tagjaikat kielégiteék. Egyelőre két prágai biztosi tó intézet kezdi meg működését Szlevenszkőn és Ruszinszkóban. A* egyik a „Pírod pcrafoká nemeeeneká pojisfovna obehodnich a soukromyeh zri- zenou“, aanelynek központja Prága II, TnugTnannova tr. 29 szám alatt van, a másik pedig a „Ncmoeenská pcjisíovna sou- kromyoh uredniku a zriseaicu44, Prága I, Zatecká ul. 2. szám alatt. A kettő között az a különbség, hogy az első felvehet tagnak minden kereskedelmi és magán alkalmazottat, mig a másik csak azokat, akik a szociális biztosítási törvény 29. paragrafusa alapján nyugdijbiztositásra is kötelezettek. Miután a szlovenszkói és ruszin szkói kereskedelmi és magánálkalmazottak az uj betegpénztárakba való átlépés módozatairól nincsenek kellően informálva, fölkerestük a Kereskedelmi és Magánalkalmazottak Első Prágai Betegbiztosító Intézetének igazgatóját, aki éppen most tért vissza szlovenszkói és ruszinszkói hivatalos útjáról, s arra kértük, hogy olvasóink számára az ügy jelenlegi helyzetéről szakszerű felvilágosítást nyújtson. Wildmann Ottó igazgató kérésünknek készségesen eleget is tett s a következőket mondta: — Sztovenszkóm és Ruszinszkóban az Első Prágai Betegbiztosító Intézet (központja: Prága II, Jungmanmova tr. 29) augusztus elsején kezdi meg működését. Eddig három városban állítottuk fel fiók- intézeteinket; és pedig Pozsonyban, a Lő- rinckapu-ueea 17. számú házban, Kassán Fő-ncca 99. s*. alatt és Ungtráxott a Kor- jatovich-tór 8. számú házban. A kerületi munkásbetegpénatárakkal sikerült megegyezést létesítenünk, s azok most már minden nehézség támasztása nélkül tudomásul veszik tagjaik kilépését. A mun- káspénztánakból való kilépés s a mi intézetünkhöz való átlépés természetesen törvényesen előirt határidőkben történik. Augusztus elsejével csakis azok lehetnek intézetünk tagjai, akik legkésőbb junius 30-ig a kerületi munkásbetégsegélyző pénztárból való kilépésieket szabályszerűen bejelentették. Az újonnan belépni akaró kereskedelmi és magánalkalmazottak most már november 30-ig jelenthetik be kilépésüket a kerületi pénztáraknál, hogy január elsejével fölvehessük őket intézetünk tagjai sorába. A szervezkedésire sajnos igen rövid idő állott rendelkezésünkre, mivel a szociális és népjóléti minisztérium 6436-IV-2-30 szám alatt csak juniius 3-án adta meg beleegyezését ahhoz, hogy intézetünk az egész köztársaság területére terjeszthesse ki működési körét s olyan város-okban, ahol nagyobb számban vannak tagjai, a szükséghez képest helyi fiókokat is felállíthasson. Ez már Pozsonyban, Kassán és Ungvámott meg is történt. Szlovenszkóu és Ruszinszkóban is bevezetjük természet esen — folytatja Wild- m&nn igazgató — a szabad orvosválasztást épp úgy, mint a történelmi országokban. Erre vonatkozólag már tárgyalásokat folytattam mostani hivatalos utam alkalmával valamennyi szlovenszkói és ruszinszkói orvosi szervezettel Azonkívül tárgyalunk a kórházaikkal is, hogy tagjaink számára biztosi tsuk a kedvezményeket. Törekvésünk arra arányul, hogy a kórházakban nocsak a legalsóbb osztályba vegyék föl beteg tagjainkat, hanem a magasabb osztályokba is. A pozsonyi, kassai, ungvári és munkácsi állami kórházakon kívül érintkezésbe léptünk még a pozsonyi Evangélikus Diakonissza és a zsidó közkórlházak vezetőséged vei is. — A szlovenszkói fürdőkkel, mint például UjtátrafüreddéL, Pöstyénnéi, Trencsénteplác- oel stb. már évek óta megvan a kapcsolatunk s ezek a fürdők magától értetődően most már szlovenszkói és ruszinszkói tagjaink számára is rendelkezésre fognak állni. — Végül még csak azt kivánnám megjegyezni, hogy azok a szlovenszkói és ruszinszkói kereskedelmi és magán alkalmi ásottak, akik intézetünk tagijai sorába belépni óhajtanak, jelentsék ezt be a pozsonyi fiókunknál, amelyet rövidesen úgyis központi fi ókintéze tté fogon k k iép iteni. A fenti nyilatkozatból tehát most már valamiennyi érdéltelt megtudhatja, hogy a munkákbiztositó pénztárak tagjaik átlépésénél nem gördítenek akadályokat, s a munkaadó minden skrupulus nélkül bejelentheti alkalmazottait a magánbiztosító intézetnél, mert hiszen a szociális biztosi tás ről szóló törvény csak azt írja elő, hogy minden alkalmazott nyugdí j- és betegbiztősi tágra kötelezeti;, de nem kőtelező a betegbiztosítás kizárólag a munkásbiztositó pénztáraknál akkor, amikor a szociális és népjóléti minisztérium a magánintézetek működési körének Szlovénszkó és Ruszinszkó területére való ^ i terjesztését engedélyezte. Kopper Miksa. I .11 IIIlin Pótrendetet b régi nyugdíjas lelkészekről Prága, julius 12. A kormány a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról szóló törvénybe* pótrendeletet adott ki, amellyel a lelkészek nyugdijilletményeit rendezi. Ez a rendelet ugyancsak 1930 január elsején lép visszamenőleg életbe s végrehajtását az a pénzügyminiszterrel egyetemben az iskolaügyi miniszter eszközli. A rendelet tartalma a következő. Az állam által elismert egyházak papjai, akikre az 19926. évi kongnia törvény vonatkozott volna, ha az érdekeltek annak életbeléptetése előtt nyugdíjba nem vonultak volna, a régi nyugdíjas törvényben megállapított határidőtől kezdve a kong.ruaitörvény és az 1928. JT>- nius 17.-ről kelt illetékes kormányrendele* rendelkezései szerint ikapják nyugdijaikat. Ugyancsak rendezés alá kerülnek a rendeletben a lelkészek hátramaradottjainak járadékai is. A myugdijalapot a kongnian végrehajtási rendeletének erre vonatkozó intézkedései alapján állapítják meg. A nyugdíjas lelkészek gyermekeit a nevelési járulék is megilleti, amennyiben ez aktív szolgálati idejük alatt a kongTuarendelet alapján megillette volna, a* özvegyeket és a teljesen árva gyermekeke* ugyanolyan mértékben illeti meg a neveltetési járulék, mint amennyit férjük, illetve atyjuk élefbemaradása esetén kaptak volna. A nyugdíj, illetve az özvegyi és árvajárulékra való igényt az erre jogosult személyek bélyegmentes kérvényben kérhetik az illetéke* országos hivatalnál. A régi nyugdíjas lelkészekre és azok hozzátartozóira különben a | nyugdijáé törvény végrehajtási rendeletének többi intézkedései is vonatkoznak. , nzERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: ZPim GREy Fordította: KOSéRUNÉ RÉZ LOLR (36) A két leány is felállt. Helen most kezdte érezni, hogy a lába dermedt és hogy nagyon fázik. — Oh... o ... o ... olyan ér ... érdekes v ... volt... — vacogott Bo. — Talán bizony fél? — kérdezte Dalé. — Hiszen vacog a foga! — N •.. nem félek, cs... csak ? ... fázom — védekezett Bo. — Hűvös van, az igaz — bólintott Dalé. — Most, hogy az izgalom elmúlt, jobban kezdik érezni. Maga is fázik, Nell? Helen csak bólintott. Nagyon fázott. De azért — különös — érezte, hogy melegen kering benne a vér és az ütőere gyorsabb, mint rendesen. — Menjünk haza, — mondta Dalé és megindult fölfelé a sötét szakadékban a lovaikhoz. Amint magasabbra értek, egyre élesebb lett a szél. Dalé nyeregbe segítette Bot, aztán Helent. — Egészen merev a lábam a hidegtől — mondta Helen. — Le fogok esni. — Dehogy, dehogy — bátorította Dalé. — Azonnal fölmelegszik. Jó kis utunk van hazáig. Hagyja rá az utat Vándormadárra, csak arra igyekezzék, hogy a hátán maradjon. Vándormadárnak már első ugrásánál érezte Helen, hogy keringeni kezd benne a vér. A ló szinte repült előre a nyílt tisztáson, finom metszésű kis feje egy vonalban volt Dalé lovának fejével. A vadon közepén ott feküdt a néma, magányos rét, földöntúli, ezüstös- fényű holdsugárban. A fü mintha csupa gyé- mántgyöngyös ezüstszál lett volna. A fekete facsoportok között sötét árnyak lapultak meg... Mintha ott rejtőzött volna a medve... Mikor Helen lova közel ért egy-egy ilyen facsoporthoz, mindig gyorsabban kezdett vermi a szive. Alig félmérfö.ldnyi ul után már nem fázott, hanem égett az arca. Valami mámoros érzés vett rajta erőt. Olyan gyönyörű volt a világ! A némáin utazó hold, amely hal ottf éli éren függött a mélységesen kék égbolt közepén, a nyugodt fényű csillagok, a fekete fák bólogató lombjai, ami félelmes volt és mégis barátságos, a nyargaló lovak az éjszakáiban, patkójuk ütemes, halk dobogása a füvőn... a metsző szél sivitása ... Mikor jöttek, hosszúnak tetszett az ut, visz- szafelé annál rövddebb volt és csodálatosan szép. Helen lelkében lassan, nagyon lassan lett úrrá az érzés a meggondolásnak bele- rögződött logikáján, de most, ez a lovaglás, a nyargaló állatok egymás mellett elnyúló nyaka, lobogó sörénye, a vadon szabad és vad szépsége, az éjszaka titokzatossága eltörülte benne a hosszú esztendők minden gondos tompító simítását. Az izgalom könnyei megfagytak arcán a hideg szélben s a szive úgy tele volt, hogy ujjongani tudott volna. Vérében érezte a mai éjszakának minden pillanatát. Most csak élt... Most csak érzett. 'Gondolkozni, Ítélkezni, majd lehet azután ... Dalé lova, amely kissé előireugrotf, átrepült egy gödrön. Vándormadár gyönyörű ugrással szökött utána, de a gödör másik oldalán csúszós volt a föld. Megbotlott. Helen fejjel előre zuhant le a nyeregből. Kitárt karokkal esett a Híre és ott maradt mozdulatlanul. Bo sikoltása mintha messziről, messziről jött volna.., érezte a nedves és jéghideg füvet az arca alatt. Aztán két erős, meleg 'kar emelte fel. Dalé hajolt fölóje, Bo remegő kézzel kapaiszkodott a karjába. Helen csak fulladozott és pibegett, mert elakadt a lélek- zete. Kínos volt ez a fullasztó érzés. — Nell... Ugy-e nem ütötte meg magát? Hiszen olyan könnyen esett le, akár a pehely ... és itt csak. fü van ... Nell.. Aggódó hangja elakadt Gyors kézzel tapogatta végig a leány karját és vállát, keresve nem tört-e csontja valahol. — Csak a lélekzete fűlt el — mondta azután. — Nagyon kellemetlen, de mindjárt el fog múlni. Helen megpróbált lél/ekzeni. Kevés levegő érte a tüdejét, mintha tűvel szúrtak volna a mellébe. De bátran lélekzett újra és moist már nem fájt olyan nagyon. — Azt.., hiszem ,.. nincs ... semmi bajom, — Szép kis repülés volt —mondta Dalé. — Igaz, hogy nagyon gyorsan mentünk... De azért megérte, nem? — Megérte — mondta Helen halkan. — Most Bo volt a gyávább. — Megérte, de én nagyon megijedtem! Dalé még mindig tartotta Nell két kezét. A leány kihúzta Dalé tenyeréből az ujjait s közben föltekintett reá. Ebben a pillanatban világos lett előtte az utóbbi napok zavaros, homályos sejtése ... Ebben a pillanatban hirtelen ott érezte közvetlen maga előtt a veszedelmei, amelyet elkerült mostanáig, amelyet el akart kerülni mindig... Ebben a pillanatban megérezte, hogy sóba, soha, soha nem lesz többé olyan nyugodt, olyan okos, olyan meggondoltan józan, mint azelőtt. És megérezte, hogy a nagy változást ez a férfi okozta a lelkében. XIV. FEJEZET. Másnap reggel Helen arra ébredt fel, hogy különös álma volt. Mintha kiátoztak volna a közelében ... Sok, sok ember hangja volt.. Hirtelen fölült. A nap rózsaszínű felhők közül ragyogott elő arany sugarával a hegygerinc erdősörénye fölött. Bo mellette térdelt gyors, izgatott kézzel simította el haját a szeme elől és megpróbált kilesni a sátorból. Mintha Nell álmának folytatása lett volna: hangos kiáltások visszhangját verte vissza százszorosán a sziklugyürü köröskörül. — Nell! Nell Ébredj már! Emberek jöttek ... Emberek... lovon ... Helen is felébredt és kinézett Bo válla mögül Dalé ott állt a tábortűz mellett és kinyújtott karral lengette a sombreróját. Lenn pedig, a tisztás diéfli oldalán, emberek közeledtek, megterhelt öszvérekkel. Az első lovast megismerték. Roy Beeroan volt. — Roy! — suttogta Helen izgatottan. — Bo ... Úgy látszik a bácsi jött értünk! — Persze! Nell, milyen szerencsések vagyunk! Semmi bajunk sem történt s most a bácsival le fogunk menni a faluba ... Közben pedig nagyszerűen mulattunk itt az erdőben... Nézd, mennyi cowboy! A bácsi minden emberét elhozta értünk, hogy a rablók meg ne támadhassanak! Nem nagyszerű? Dalé észrevette, hogy a lányok kilesnek a sátorból. — Keljenek föl! — mondta. — Itt a nagybátyjuk. Helen hirtelen visszakapta a fejő* és egy pillanatig mozdulatlanul ült, összekuporodvá a helyén. Olyan különös volt Dalé hangja... Helen úgy érezte, mintha a vadász haragudna, vagy sajnálná, hogy A1 bácsi megérkezett ... Helen szive hirtelen gyorsabban kezdett verni, de fojtottan, mintha valami akadályozna. — Siessenek, lányok! — szólít nekik még egyszer Dalé. Bo már odakint volt, lapos kövön térdelt a forrásvíz mellett és gyorsan mosakodott Helen keze úgy remegett, hogy alig bírta befűzni a cipőjét és befonni a haját. Bo már régein elkészült, mire a ruháját kezdte begombolni. Mikor végre kilépeti a sátorból, 'látta, hogy szélesvállu, alacsony öreg ember tartja Bo két kezét a kezében és mosolyogva néz rá. — Folytatjuk. —* A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény Fürdő Diéta Keserű váz. Az igmándi keserűvé kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.
