Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-11 / 155. (2376.) szám

10 T?TWGAlMAGtARHlRLAI> 1930 julius 11, péntek. * KöZ^AZDASaVCr 1 . Tr 111 " " .......* A dunai agrárállamok blokkja Prága,, július 10. Az egész világgazdaságra ón&ulilyal nehezedő s elsősorban a mező­gazdasági termelést sújtó válságból kivezető utat a közgazdasági tudósok, a politikusok, diplomaták, szociológusok más és más uta­kon keresik. A segitségkeresés eme különbö­ző módozatai között szelepei az a terv is, amelyet a jugoszláv és romániai búza és kukoricatermelők és kereskedők már a m-ult év folyamán fölvetettek: megszervezendő a dunai államok búza és kukoricatermélésé- nek közös, központi értékesítése. Az éppen említett államok mezőgazdasági körei ezt a szervezkedést csak Magyarország bevonásával tartották célravezetőnek. Sajnos, a múlt évben folytatott tárgyalások pozitív eredményre nem vezettek. | Újabban a dunai agrárállamok blokkja megszervezésének a kérdése vetődött fel, ugyancsak Jugoszláviában és Romániában, Természetesen ismét Magyarország részvé­telével is számolnak. Lapunkban már közöl­tük, hogy ez a blokk elsősorban az említett államok mezőgazdasági termelési s értékesi-; reánk nézve, hogy Románia, Jugoszlávia és Magyarország fővárosaiban diplomáciai tár­gyalások folynak a Duna völgyében agrár- biok létesítése tárgyában. A három állam kö­zös terményeladó központot létesítene, létre­jönne egy gabonabevásárló szindikátus s ki­viteli monopóliumot létesítenének. A továb­bi tárgyalások állítólag ju'lius 20-án kezdőd­nek Sinajában. Szükséges volna, Írja a lap, hogy a külügyminiszter tájékoztassa a köz­véleményt, milyen viszonyban áll majd a köz­társaság ezzel az agrárblokkal. I maiira? formám Javaslata a búza, mm értékesítése érdekében szükséges intézkedésekrél (Boletajavasiat) tési szervezeteinek a megorganizálásából ál­lana s ezt később követhetné esetleg az álla­moknak mint politikai egységeknek valami­lyen formában való közelebbhozása. Hogy az ilyen szervezet milyen hatásosan tudna küz­deni a mezőgazdasági válsággal szemben, az természetesen igen nagy kérdés, a világpia­cokon való együttes föllépésnek azonban ta­gadhatatlanul volnának látható eredményei. Ismételjük, a szakkörök — tehát nem álla­mok — szervezkedésének kérdése is nagyon kezdetleges stádiumban van s július 20-án Sinajában terveznek'egy előzetes konferen­ciát, ennek ellenére a cseh agrárpárt s a mi­niszterelnök lapja máris nyugtalankodik s ugylátszik a kisantantot félti ettől a szervez­kedéstől, amikor féltékenykedésében igy ir: Az a balkáni mezőgazdasági blokk, amely Jugoszlávia, Magyarország és Románia mező­gazdasági terményei kivitelének megszerve­zésével foglalkoznék, mór többször föltűnt a láthatáron; az elgondolás mindig Magyaror­szágról indul ki. Ez alkalommal Belgrádiból terjesztik ezeket a híreket, hogy a magyar tit­kos gondolatok lólába ne lógjon ki. A magyar, jugoszláv és román mezőgazdasági termények kivitelének megszervezésére vonatkozó rész­leteket állítólag mind a három érdekelt ki­küldötteinek Sinajában (Románia) e hó 20-án tartandó közös értekezletén fogják megtár­gyalni. Ott Romániát állítólag Madjeani ke­reskedelmi miniszter, Jugoszláviát Fotics ál­lamtitkár fogja képviselni; a magyar képvi­selőt még nem nevezték meg. Csehszlovákiá­nak ettől a szervezettől bizonyos kontingenst kellene átvennie. Megírtuk mór, hogy hason­ló tervek az utóbbi hónapokban többször tó •fölmerültek, azonban soha sem követte a tervet cselekedet. Úgy látszik, hogy itt első­sorban valamilyen gazdasági hármas szövet­ség létesítésére vonatkozó magyar szándék­ról van szó, amely végeredményében Cseh- 'szlovákia ellen irányulna azzal, hogy ennek iárakat s különösen a kukoricából szállítási mennyiségeket szeretne diktálni. Jugoszlá­via és Magyarország azonban bizonyára át­érti azt a nagyon kevéssé hízelgő szerepet, amit Magyarország ebben a tervében burkol­tan nekik juttatott s nem lesznek annak a magyar gazdasági diktátumtörekvésnek az eszközei, amely elsősorban a csehszlovák köz­társaság ellen irányul. Megvárjuk tehát en­nek a régiuj jelentésnek a következményeit. így a Venkov. amely pártjának közvéle­ményére jellemzően még a búza és kukoricá­ié rtékesit és nemzetközi szervezkedésében is ellenséget, irredentát lát csak azért, mert a szervezkedés nem a nélkülözhetetlen Benee Ede miniszter agyából indhlt ki. ■ A Prazsky Vecernik többek között a követ­kezőket írja: Csorbatőn a kisantant államok szerelmet esküdtek egymásnak s most Bu­karestben Magyarország részvételével gaz­dasági blokk k fezül A kisantant egyik árnyoldala, hogy az egyes állaw/ik, nevezetesen Csehszlovákia és Jugoszlávia között lehetetlen létrehoz­ni a, kereskedelmi megegyezést. Kereske­delmi szerződések nélkül pedig a kisantant államok barátsága csak ptatonikm értékű és nincs sok gyakorlati jelentősége. Sőt po­litikai szövetségeket is csak gazdasági szö­vetségek és egyezségek alapján szoktak létrehozni. Csak az olyan, szövetségek ál­landóak, amelyek a szövetkezett állam,ok részére anyagi hasznot is hajtanak. Cpp azért bizonyos mérőkig nyugtalanító faár A IY. FEJEZET KÉT PARAGRAFUSA gabonanemüek vagy gabonanemüekből származó malomipari termékek tekintetében kötött határidőiigyleteket megtiltja. 42. §. Gabonanenneknek, vagy gaibonanemüek- bői származó malomipari terméknek meghatározott vételárért és meghatározott határidőben való szál­lítása iránt kötőit szerződés nem esik a 40. §-ban foglalt tálalom és érvénytelenséget megállapító rendelkezés alá. az ily ügylet kötésére a jelen tör­vény értelmében mindkét szerződő fél jogosított (43. §), miég pedig akkor sem, ha az ügylet meg­kötése tőzsdeügynök (bizományos) közreműködé­sével a tőzsdén történt. Hogy a tőzsdén kötött és az előbbi bekezdés alá eső szerződések mily szerző­déses kikötések meglétében szolgálhatnak tőzsdei árjegyzés alapjául, azt a tőzsdetanács a kereske­delemügyi miniszter jóváhagyásával állapítja meg. 43. §. Az előbbi szakasz értelmében megenge­dett ügyleteket tőzsdén, illetőleg tőzsdeügynök (bizományos) közreműködésével köthetnek: 1. a közhatóságok és a közalapok; 2. a kereskedem! cégjegyzékbe bejegyzett azok a kereskedők, akik­nek üzletkörébe tartozik a gabonanemüek, vagy gabonanemüekből származó malomipari termékek vétele és eladása; 3. azok a mezőgazdasági terme­lők, akik akár mint tulajdonosok, vagy haszonél­vezők, akár mint haszonbérlők legalább 100 katasz­teri holdnyi területen gazdálkodnak; 4. azok a sze­mélyeik, akik az ügylet tárgyául szolgáló áru fel­dolgozásával ipanszerüen foglalkoznak. 44. §. A megengedett határidőügyleten alapuló követelést nem lehet bírói utón érvényesíteni, ha a követelés játékból eredő nyeres'ég. Az ily köve­telés önkéntes teljesítése hatályos. Játék esetét le­het megállapítani különösen ekkor, ha az eladott vagy megvett árumennyiségnek a szerződő felek termelésével, illetőleg szükségletiével 6ze>mben mu­tatkozó aránytatánságából, a szerződő felek vagyo­ni viszonyaiból, vagy az eset egy;b körülményei­ből nyilvánvaló, hogy a szerződő felek szándéka már a szerződés megkötésekor sem irányult áru tényleges szolgáltatására, illetőleg átvételére és az ügyletnek a nyerészkedésen felül biztosítási vagy egyéb megengedett gazdasági célja nem volt. Ha az előbbi bekezdésben említett szándék csupán az egyik szerződő fél részéről állt fenn, játék esetét akkor lehet megállapítani, ha a másik szerződő fél ezt a szándékot az ügyletnek megkötésekor is­merte, vagy a rendes gondosság kifejtése esetében ismerhette volna. 45. §. Ha a szerződő felék valamelyikének kö­vetelését az előbbi szakasz értelmiében játékból eredő követelésnek keld tekinteni, a követelés alap­jául szolgáló ügylet létesítésében közreműködő megbízott (ügynök, bizományos) követelését sem ilehet bírói utón érvényesíteni, ha a megbízott arról a körülményről, amelynek folytán a szerző­désből eredő követelést, bírói utón nem lehet ér­vényesíteni, az ügylet megkötésében való közre­működésekor ismerte vagy rendes gondosság ki­fejtése esetében ismerhette volna. 46. §. Ha a 44. § érteim ébui bírói utón nem érvényesíthető követelés biztosítására vagy ki­egyenlítésére a vesztes nyerőnek váltót vagy más olyan kötelező okiratot adott, amelynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul szolgáló jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye, a váltó vagy más okirat továbbadása esetében a vesztes a nyerőtől követelheti, hogy ez öt a harma­dikkal szemben fennálló kötelezettsége adói mente­sítse. Ugyanez áll ha a vesztes a nyerővel létesített megegyezés alapján ily követelés biztosítása vagy kiegyenlitése céljából harmadik személy irányá­ban közvetlenül kötelezettséget vállalt. E jogával a vesztes csak addig élhet, amíg az elvállalt köte­lezettséget nem teljesítette. Ha a harmadik személy kielégítése előtt a nyerőt a mentesítésre felhívta, a nyerőtől annak az összegnek a megtérítését kö­vetelheti, amelyet a harmadiknak fizetni kény­telen. A 47—55. §. Eljárási, büntető és átmeneti rendel­kezéseket tartalmaz. V. FEJEZET. A gabonanemüek őrlésének, valamint a kenyér iparszerü sütésének, forgalombahozatalának és árának szabályozása. 56. §. A minisztérium az érdekeltek meghall­gatása után rendelettel állapíthatja meg a m atomok által felszámítható őrlési dijat, a porlásii százalékot, a kiöntés utján nyert termékeknek és a kenyérnek árát, végül elrendelheti a vámőrlés munkadijámak pénzzel fizetését. 57. §. A minisztérium rendelettel állapíthatja meg azt, hogy a kenyeret búzalisztből rozslisztnek minő arányban és minőségiben való hozzákeveré­sével szabad ípairszerüen előállítani. VI. FEJEZET. Vegyes rendelkezések 58. §. A gabonajegy következtében az adóéra háruló teher méltányos megosztását azoknak a jogviszonyoknak tekintetében, amelyekben az adós a szolgáltatást búzában vagy rozsban köteles telje­síteni, amennyiben e törvény nem rendelkezik, a minisztérium rendelettel szabályozhatja annak az elvnek alapulvételével, hogy a gabonajegy szelvé­nyének értéke általánosságban a termelőt illeti. 59. §. A minisztérium a búza és rozs értékesí­tésével és árszabályozásával kapcsolatos intézke­dések fedezetéről szükség esetén állami hozzájá­rulással is gondoskodhatni. 60. §. E törvény életbelépésének idejét ée az életbeléptető szabályokat a minisztérium rendelet­tel állapítja meg, a törvény egyes rendelkezéseit külön is életbeléptethebi. Ezt a törvényt a közgaz­dasági, pénzügyi, kereskedelemügyi, földművelés­ügyi, igazságügyi és belügyminiszterek hajtják végre. — Vége — Kassa város közműveinek lakásépítési akciója Kassa, julius 10. (Kassai szerkesztőségünktől.) Életrevaló szociális akciót valósit meg Kassa vá­rosa, amikor a városi közmüvek alkalmazottai szá­mára modern, a higiénia követeiményeineik telje­sen megfelelő, különálló, egylakásos lakóházakat épít; még pedig azzal a programmal, hogy a házak 'lakói a lakbérrel 15—20 év alatt amortizálják a te­lek árát é6 az építés költségét. így tehát a lakásbérlők 15—20 év miilva háztulajdonosokká válnak! A városi közmüveknek ezt az egészséges, humánus tervét mindenki csakis örömmel és elismeréssel üdvözölheti. Az egy- és kétszobás lakóházak építésére kffirt versenypályázat határideje most járt le s a követ­kező ajánlatok érkeztek be: 1. Resatkó Endre 31.642 korona (kétszobás házra 50.601 korona), 2. Bazán Gyula 33.704 (55.485), 3. Krasensky a Spol 34J369 (58.658), 4. Habos 35.206 (55.958), 5. Marton- osik Géza 36.000 (63.852), 6. Kallimovúes 37.540, 7. Franc Rurzsik 37.721 (612,264), 8. Fittel a Brause- wetter 38.249 (61.786), 9. Hotományi 38.759 (62.396), 10. Kiknek 40.088 (63J957), 11. Marton esik Béla 40.612 (64.064), 12. Szontágh 41.000 (66.000), 13. Wirtb 41.369 (67.673), 14. Dragon 48.190 (61.026), 15. Stász 43.152 ée lé. Majmii 47.857 korona. Telekre a következő árajánla'tokat nyújtották be: Bayem Bénii 110, Kaíbos Hugó 110, Resatkó Endre 112 és Szomtágh Sándor 140 korona mégyaetölen- kémJt. Az érdekeltek négy megnyugvására szolgálhat az a körütomóny, hogy a legolcsóbb ajánlattevők jőnevii, kassai őslakos vállalkozók, akiknek eddigi munkáival műiJenki minden eset­ben a legteljesebb mértékben meg volt és meg van elégedve. így a kassai kőwpüvek alkalmazottai is nyugodtak lehetnek afelől, hogy kifogást a huni: fel­épített, szolid házaik tulajdonosai lesznek. A dunaszerdaheiyi járási ipartársulat közgyűlése Dwmaszerdahely, julius 10. (Alkalmi tudó- sifcónMól.) Most tartotta a diuna szexd aholyi járási ipairtánsulat rendes évi közgyűléséit, mely nagy látogatottság méllett impozáns keretek között folyt le. Az évi jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ama kér­désiről, hogy az ipartársulat hivatalos nyelve haHyem legyein, még csak vita sem volt, mert az egész dunaszerdaheiyi járás százszázalé­kos szinmagyar anyanyelvű, tehát más mint magyar neylvü érintkezés nem is lehet. A Ibeiratkozási dij az ipartánsulatba 50 K-ról 100 Kra emeltetett, úgyszintén a tagsági di­jak is 20 százalékkal említettek, a bevételi többletet az újonnan megszavazott ipartársu- lati rokkant és nyugdíjalap javára fordít­ják. A közgyűlés Baumel Salamon kereskedő indítványára küldöttséget meneszt a komá­romi adókirendeltséghez a szigorú adóbehaj­tások enyhítése végett, mely úgy a keres­kedőket, mint az iparosokat katasztrofálisan sújtja. Ugyancsak sok panasz hangzott el a pozsonyi betegsegélyző pénztár folytonos és tindokoíatlan zaklatásai miatt; az azonnali orvoslást a munkaadók eminens érdeke kí­vánja. i Az Ipar társulatok Központjának Pozsony­ból. való elhelyezésének bejelentése hangos tiltakozást váltott ki a jelenlevő tagokból. Ezután a vezetőségnek a felmentést meg­adták. Az uj vezetőségbe a kandidált tago­kat gyihanguan megválasztották, azonkívül pedig a járásban nagy népszerűségnek ör­vendő Szakáll Balázs szabómestert, a Magyar Nemzeti Munkáscsoport dunaszerdaheiyi el­nökét nagy lelkesedés mellett abszolút szótöb- séggel szintén a vezetőségbe választották, ami az egész járásban nagy megelégedést és nagy megnyugvást keltett. 1 Srenker Lajos elnök nagyhatású záróbe­szédével a közgyűlés véget ért. A bankjegyforgalom. A Nemzeti Bánik most ki­adott s julius 7-i állapotra vonatkozó jelentése sze­rint 391 millió 375 ezer K-val 6 milliárd 804 millió 309.000 K-ra csokiként, a zsir ók övetetések 407 millió 572.000 K-val emelkedtek 6 864 millió 196.000 K-t tettek ki; a külföldi követelések s a valuták észtet 57 millió 656.000 K-val 2 milliárd 192,610.000 K-ra emelkedtek. Váltóeszkont 340 millió 859 000 K (—27,991.000); eszkontált értékpapírok 28.023.000 (+8.500.000); értékpapírokra nyújtott kölcsön ösz- szege 43,700.000 (—954.000) K; vagyondézsmára befizetve 5 milliárd 697 millió 968.707 K. Az arany- fedezet 44.5 százalék. Meghosszabbították a lengyel—német rozsegyez­ményt. Varsóból jelentik: A lengyel—német rozs­egyezmény hatályának meghosszabbításáról tár­gyaló lengyel delegáció tegnap érkezett Berlinből Varsóba. A tárgyalások teljes sikerrel zárultak, a lengyel képviselők elérték a lengyel kvótának 40 százalékról 50 százalékra vaió emelését. Az uj szer­ződés jövő év julius végéig érvényes. A cellulozegyárak is csökkentik a termelést. A csehszlovákiai cellulózé ipar múlt évi jelentős fel­lendülése s különösen a kivitel növekedése után a folyó évben erős visszaesést »uK A helyzet any- nyira megromlott, hogy a nagy cellulozegyárak üze­meiket jelentősen korlátozni kénytelenek. A cellu­lózé világpiaci árai annyira estek, hogy a skandi­náv áruval egyetlen más állam cellulózé ipara sem képes konkurálni. A cellulozeipar válsága különö­sen Szlovenszkót sújtja erősen. Százmillióval csökkent a bőripar kivitele. A bőr­gyárak szövetségének a f. év első négy hónapjára vonatkozó jelentése szerint a nyersanyag behozatal értéke 159 millió (múlt évben 212 millió) K, mig az exportált áru értéke ugyanakkor 331 millió (múlt évben 421 millió) korona voit. A pozsonyi munkapiacról. Pozsonyban junius fo­lyamán a munkanélküliség jelentősen emelkedett, A városi munkaközvetítő hivatalinál májusban 1242 munkanélküli jelentkezett s 940 ember nem volt el­helyezhető. Júniusban 1503 mumfcanéikiütli volt s ezek közül 372 nem kapott elhelyezést, június vé­gén tehát összesen 1131 munkanélküili volt Ház­tartási alkalmazottakban nagy a kereslet. RÁDIÓMŰSOR i i ; ! SZOMBAT PR AGA: 11.15 Gramofon, 12.20 Máhrtsch-Ostra/u. 17.00 Mahriech-Ostmi. 1820 Német híreik és felol­vasások. 21.30 Fúvómén©. 222S3 Brünn. — PO­ZSONY: 16.30 Gramofon. 17.00 Máhriseh-Ostraiu. 19.30: Prága. 19.35 Máhrisch-Ostrau. 20.00 Vidám óra (kabaré-szeksztett). 21.00 Gramofon. 22.00 Prága. 22.53—24.00 Briirm. — BRÜNN: 19.30 Prága. 19.35 Sport. 19.45 Gramofon. 20.00—22.50 Prága. Utána 24-ig katona zene. — KASSA: 20.00 óraütés gramofonon. 20.05 Szalonzenekar. 21.15 Kávéházi zene. 22.00 Prága. 22.53—24.00 Brünn. — MÁHR.- OSTRAU: 19.35 Mandolinzene. 20.45 Bányászok fu- vószenekara. 22.00 Prága, 22.53—24.00 Brünn. — BERLIN: 20-30 A berlini radMház (mozgalmas Bzombatest). Utána 0.30-ig tánczen©. — MÜNCHEN: 20.30 Szórakoztató zene. — PARIS: 20.00 Lucádén „A kakas" című jelenete. 20.45 Hangverseny. 1. Temnebaum zongoraművész játéka. 2. Dórival, a Comódie Framcaáse színészének szavalata zene- kísérettel. 3. Hírek. 4. Rousseau Sámuel: Pászto­raié, változatok hárfára és vonósnégyesre. 5. Fügét: 1830-iM dalok. Mozart: Vonósnégyes. — ANGOL NEMZETI MŰSOR: 19.30 Zened kabaré, 21.40 Katonazene szopránénekkeL 22.40—04.00 Tánczene. — RÓMA: 17.15 Gramofon. 17.30 Ének­és zenekari hangverseny (ti® szám). 20.15 Római hírek. 20.30 Nápolyi hírek. 21.02—24.00 Szórakoz­tató és tánczene (tizenhárom szám). Közben hírek ■és belolvasások. Utána hírek. — MILÁNÓ: 20.55 Vígjáték. 21.25—23.30 Kamarazene. Szoprán- és tenoréneikkel. Köziben a kamarazene végétől 24-ig szórakoztató zene. — VARSÓ: 19.20 Gramofon. 20.15 A íillbanrnónikusok szórakoztató zenéje. 23.00 Tánczene. — BÉCS: 11.00 Geiger-zenekar. 13.00 Szórakoztató gramofon zen e. 15.30 Gangeliberger­zenekar. 17.55 Hueber-Mansch Olga Mozart C-dur és B-dur szonátáját játssza. 19.05 Fussberg Gusztáv 'kamaraénekes Wolff Hugó-dalokat ad elő. Utána a Korugóid-jazz játéka, Petrov Emil énekével. — BUDAPEST: 9.15 Az Országos Postászenekar hang­versenye. Karnagy Kraul Antal. 9.30, 12.25 és 14.30 Hírek. 11.10 Nemzetközi viz j e Izöszotgálat. 12.00 Déli hairangszó az egyetem-téri templomban, idő­járás. 12.05 A Rékay Mjklős-ezatönzenekar hang­versenye. 13.00 és 16.45 Időjelzés, időjárás és vízál­lás. 16.00 Romthányi István előadása: „A régi Buda és Pest a költészet tükrében". 17.00 Majthéoyi György novellái: 1. Dzsán halála. 2. Egyetlen. Fel­olvassa a szerző. 17.30 Operettrészletek és kerin- gők. Karnagy Nagypál Béla. 18.30 Császár Elemér nyug. egyetemi rendes tanár előadása: ..Képek a magyar irodalom múltjából". Közreműködik Szent- kereszthy bárómé Nyegre Rózsi. 19.15 Rékeffy-eet. Rendező Békeffy László. Közreműködnek: Békeffy László, Radó Sándor, JamLovácib Magda, Szász Lili 'és Kiss Lajos. 20.15 Másfélóra könnyű zene. (Zene­kart hangverseny.) Karnagy, Pclgár Tibor. E hang­verseny sziin etjében időjelzés, időjárás, hin\i és I óve rsenyeredimén yek. 21.50 G ramiofonh angvensen y. (Rethlberg FJeta- és Journ et de mezek.) Utána, kö­rülbelül, 22204Ó1 1 óráig Bura Sándornak ée cigányzenék arának hangversenye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom