Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-08 / 130. (2351.) szám
T 14 1930 junius 8, LEGÚJABB SPORT Három magyar boxoló kerüli az európai bajnokság döntőjébe Budapest, junius 7. (Bíklaipesfci szerkeeztőeé- gtink teletfonjelentéee). A tegnap esti európai sanatőrboxbajnokí mérkőzéseken már az elődöntők kerültek lebonyolításra. A bantamsulyban Széles (magyar) pontozással győzött Rodriguez (olasz) ellen és így a döntőbe került. A közép- súlyban Szigeti (magyar) szintén pontozással győzte le Andersent (svéd) és így Szigeti is kvalifikálta magát a döntőbe. A pehelysúlyban Szabó (magyar) pontozással győzött Nilson (svéd) ellen. A nehézsúlyban Moíander (svéd) technikai knoek-autial kiütötte Körösit és így a magyar versenyző kiesett a döntőből. A modern világfürdő köntösében indul a fejlődés korszakának a 700 éves Amikor a Labomirskyak a lengyel s magyar arisztokrácia találkozó helyévé tettéh a Szepesség szénsavas forrásait Zamoyski gróf milliós befektetéssel paradicsomot varázsolt a Ruzsbach patak partjára Lipiószentivám sakkvevseny az AlacsonyTátra bajnokságáért Szilűvenfiztkó sakkéiete szempontjából jelentős eseményt készít, elő Liptószentiván fürdő igazgatósága. Augusztus 24-ike és szeptember elseje között nyolc résztvevővel megrendezi elsoifben az Alacsony Tátra sakkbajii-okeági versenyét és szándékában áll, hogy ezt a bajnokságot évről-évre kiírja és igy alkalmat adjon Szlovén szik ó sakkozóinak arra, hogy komoly reyvmese ti ou‘ oe -z umlh uml muwhylbw versenyeken fejlesszék erejüket. A verseny vezetősége már biztosította Fiohr S.^nak, a 22 éves prágai mesternek részételét, ami egymagában biztosítja a verseny sikerét- Meghívást kapott Zobel Léé ár. (Nyitra), a csehszlovák sakkszövetség mestere és Fazekas István ár., Ru&zinszkó legjobb játékosa. Rajtuk kívül még iVécsey Zoltán dr induláea biztosított. A többi négy helyre jelentkezéseket július tizedikéig fogad el a verseny vezetősége. Nevezések Vé- esey Zoltán dr. címére küldendők (Prága II., P-an&ká. 12). A versenyzők a verseny tartama | alatt 25 kor. napi áron teljes ellátást kapnak a fürdőhelyen. Flohir-ra-1 külön szerződés köttetett, tehát ő díjban nem részesül, míg a többiek két ezüstserlegórt és értékes plakettekért küzdenek. A versenyről flhníelvétel is készül, ama a&gy mértékben fogja szolgálná a sakk-propagandát. Ár«o itátPéH#* * I jair3ifis(íav»-P©»st»3JíYi Széa&íaSs Tulajdonos .Reisner Esténként BITTÓ SÁNDOR muzsikál. ,Mrnii fw iimutbv viffirrmff mi i i "■■■■ .... xx A „Cigelka* jódoe gyógyvizekről- Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a kaíhedráről gyakran hangoztatott devizőre; „Wenn mán nicb! vpeiss, wie wo, warum, verordnet mán JodkaUum". j És valósággal akkor is, ma is, a jódkálium e annak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az * csodaszer, az a panace, mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen, jó hatással volt. „A jód jói tesa“S hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a ehinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a pyramidon, — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen baj elten mint csalhatatlan panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jődos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki. hitte volna vájjon, amíg csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő ezer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódeceetelés után. A múlt századnak egyik jőhimevü vegyésze bírókra akarván kelni * természettel, pontosan vegyelemezte a bor összetételét s azután művi utón, pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pL a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsaoombot, Ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és móhében, szóval a Teremtő Isten vegykonyhájában készült, tehát a Természet adta „Cigelkai“ jddos víz hatása biztosabb és célhozvezetőbb, mint a vegyi gyárakban fabrikált jődsó oldat Egyébként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tettel Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!” Rajta tehát, próbálja meg az, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka” Jődos gyógyvíz fogyasztása e tegyen azután a saját magán tapasztallak alapján belátása szerint. A „CfGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA” Jődos gyógyforrások vállalatánál Ceehy Se Wachter, BáróéJer (Bértfat), Szlovenezkő (CSB). Késmárk, június 5. Tavaly tavasszal egész Európában a szenzáció erejével hatott, amikor Zamoyski János gróf, Lublóvára, Poprádremete és Ruzsbaóhfürdö ura, az egykori híres szepesi is-ztaroszták utóda, oltárhoz vezette Alfonz spanyol király unokahugát, a szépséges Bourbon- hercegnőt, Izabella infánsnőt. Európa minden országában a legelőkelőbb folyóiratok emlékeztek meg írásiban és képben a nevezetes társadalmi eseményről. De a (legnagyobb örömet a hir a Szepességen keltette, ahol a fiatal gróf általános szeretetnek örvend és úgy is, mint vakmerő és lovagias sportsman, úgy is, mint RuzsbacMürdő gondos ura, mindenütt rendkívül népszerű. Az uj frigy csakhamar éreztette áldásos hatásait, mert a fiatal pár, amely lakóhelyéül kiterjedt birtokai közül éppen Lublóvárát és Ruzsbachfürdöt választotta, rögtön hozzáfogott otthonának kiépítéséhez és a fürdő fejlesztéséhez. A szepességí építészek és vállalkozók egész sora kapott megbízásokat, Ősz óta folynak a nagyarányú építkezések, amelyek hivatva vannak arra, hogy Ruzs- bachfürdőt ismét országunk legmodernebb fürdői közé emeljék és e hó végén, valószínűleg Péter és Pál „napján az alkotások első etappja befejeződik és a fürdőt ünnepélyesen átadják a használatnak. Ebből az alkalomból közérdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok, amelyeket Ruzsbaclifürdö múltjából összeszednem sikerült. Ruzsbachfürdő dús forrásainak gyógyerejét már a történelemelőtti korban is kihasználhatták, bizonyítja est a források lerakta mésztrifarétegekben található számos megmunkált fadarab. A történelmi korban való használatát bizonyítja többek közt, egy kelta jellegű bivalypatkó, amely nemrég került elő az uj vendéglő előtti mé&ztufatörmélékbőL De a történelmi időkben. Ruzsbachfürdő neve csak a 15. században merül föl, amikor a Szepesség ezen része már Lengyelországnál van zálogban. Ezidőtájt terjedt el Németországból kiindulva a meleg á«- ványfürdők használatának divatja ismét egyszer egész Európában, és ekkor lendülhet "föl Ruzsbachfürdő látogatottsága is. Mert amikor 1549-ben Ruzsbachfürdő neve először kerül elő nyomtatott forrásmüben, akkor már mint ismert fürdőről emlékeznek meg róla. Ez az első említés egy negyedrétü, 39 számozott oldalas füzetkében történik, amelynek cirae „De admirandis Hungáriáé aouis hypomne- mát ion “ (ami annyit jelent, mint: Magyarország csodálatos forrásainak fölsorolása) és amelynek szerzője Wernher György, akkoriban Sáros várának kapitánya és kamarai prefektus. Valahonnan Délnémetor,szagból nevezhette ki I. Ferdinánd király és császár Sáros várába ezt az eleven eszű és szorgalmas hivatalnokot és mivel, mint idegenből jött embernek, kevés társadalmi kötelezettsége, tehát sok szabad ideje volt, mint uj embert pedig nagyon érdekelhette a Németországban olyan mesevilágfélének hirdetett Magyarország számos kincse, hát összeírta az ország, különösen pedig annak északi részének ismert fürdőhelyeit. RuzsbachróJ. szóló, elég hő ismertetését ngy kezdi meg: ad pagurn, cui nőmén rivi murmure est.... vagyis: a Mu mellett, amely nevét patakjának zúgásáról kapta ... tehát egészen helyesen fejtette ki a falu és fürdő nevét: Rausohenbadh, magyarul Zugó fürdő. A könyvecske különben igen nagy figyelmet kelthetett, mert első, 1549-ben Baseliben megjelent kiadását már két év múlva, 1551-ben követte a második és pedig már Bécsben, tehát már a hivatalos körök támogatásával. Ruzsbach-ffirdő fénykora azonban e*»k 1593-ban kezdődik, amikor Kázanér lengyel király az addig eae- teukint betöltött szepesi száarosatáit (a 13 szepesi váróé és 3 szepesi koronauradalom lengyel királyi megbízotti állását) a nagyhatalmú Lubomirski család megalapítójának, Sebestyénnek adományozza és pedig mint örökös hivatalt. A Lübomirsieknek a szepesi városok szorgalmas és élelmes népe csakhamar a legjobb adózód közé tartozott, a Szepesség élénk kereskedelmi forgalma a hasznot- hajtó vállalkozásoknak egész sorát nyitotta meg az élelmes Sebestyén gróf előtt, aki 1598-ban II. Rudolf császártól éppen szepes- ségi kapcsolatai révén is kaphatta meg a birodalmi grófi címet és igy természetes, hogy ő is, utódai is Igen sok időt töltöttek a Szepességen. Hogy a szepesi városok ettől a kegyúri közelségtől nagyon el voltaik-e ragadtatva, az nagyon is kétséges, legalább is a későbbi évtizedekben alaposan nyögték a Lubomir- skiek fényes és költséges háztartását. Hogy azonban sok tekintetben hasznát is látták és hogy különösen Lobié ée Ruzsbach-fürdő «él-f T valódi csomózással I nyesen fellendült mellette, az kétségtelen. A Lubomirskiek télen Lubló várában, nyáron pedig a kies és gyógyhatásúról híres Ruzs- bach-fürdőn tartózkodtak, ha a Szepességen voltak és mind a kettőt fényessé, látogatottá tették. Lubomirski Sebestyén fia, I. Szaniszlő. aki a podolini piarista kolostort és gimnáziumot is alapította, még jobban kedvelte Ruzsba- ckot és a lengyel és magyar nemesség gyülekező helyévé tette. Olyan híres volt ekkor már Ruzsbach, hogy egy igen neves lengyel tudós, Petrici Innocenc János, latin nevén Petricáue, egész könyvet irt róla, amely 1635-ben jelent meg Krakkóban lengyelül és egy évre rá, 1636-ban latinul is. A lengyel könyv igen ritka, ma már csak egyetlen példánya ismeretes a krakkói egyetem könyvtárában. A címe: 0 wodach w Druz- bachu a Leckovej, Jena, In. P. Doktora, a latin kiadásé: De Ruabachien siíbus et Leuko- viensiibus thermis in Scepusio. A 40 Ül. 43 oldalas könyv doktori értekezés leheteti és a ruzsbachi melegíorrás tudományos fejtegetésén kívül leírja a fürdőt és környékének természeti ritkaságait is. Még fényesebb lett a ruzsbachi fürdőélet akkor, amikor Szaniszlő gróf a törökön nyert fényes győzelméért 1647-ben III. Ferdinánd császártól ^irodalmi hercegi címet nyert. „Gyönyörű hercegi palota, pompás fürdőházak, nagyszerű játékok, versenyfutások tették a lengyel és magyar nemesség gyülekezőhelyévé/4 Saaniszló herceg fia, György Sebestyén is, a ,Jegrakoncátlanabb lengyel főur“, aM fellázadt János Kázimér lengyel király ellen ie, 1657 tavaszán Magyarországba tört és zsoldos hadaival feldúlta Beregszászt, Szatmári és Munkácsot, — ez a György herceg is szerette Ruzsbaoh-fürdőt és sokat tartózkodott ott. így pl. 1654-ben mint „a Szepesség kapitánya4* onnan keltezi a szepesszombati, ma- tfaeóci, strázsaá és poprádi oipőkészátőcéhek uj szabályzatát: „Dabantur ad Thermas Druz- bacenses Anno MDCLIV. Mensis Julii Dáe VII. Georgina Lubomirski**. És hogy nem csupán a nemesség kereste fel Ruz^bachot és nem csupán szórakozás okából, hanem a gyógyfürdői értéke is közbeesőit volt, azt bizonyítja Lőcse város híres krónikása, Hadn Gáspár, aki az 1659. évnél többek közt a következőt jegyzi fel: „3 Julj lst Heor Jeremiása Aromán von Augspurg ein Rahtszkerr und beliebter Mann zu Rauschenbach in warmen Bad gestorben und den 4 dito nacb bausz gebracht worden und in die Kireben efarlicb bestattet.** Érdekes és az akkori idők nagyobbvonalu szervezetére jellemző, hogy amint Wernher György is délnémetországi ember lőttére Sáros várának kapitánya lehetett, úgy Lőcse városa tanácsosává tette meg az Augsburg városából ideköltözött Amman Jeremiást. Akkoriban a mai Szlovenszkó egyszerűen a nagy császári birodalom egy része volt és nem keresték a honosságát, amikor a köz érdekében hasznát vehették valakinek. H. Gy. A. (Folytatom.) — KÉRJEN MINDENÜTT MARGITGV^GY VIZET! — Autóelgázolás Alsócsitár közelébea. Nyit- ral tudósitónk. jelenti: A Nyitra melletti Alsócsitár közelében a napokban súlyos au tó el gázolás történt. Zvolszky Bohuslav mérnök. P. IV. 756. számú autója elütötte az utón keresztül haladó Hőrigl Erzsébet falusi leányt-, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A szemcsétlenség részleteinek és a soffőr felelősségének megállapitá- sa végett vizsgálatot inditottak. — Ruha teszi az embert s szövet teszi a ruhát. Kérjen szabójától ,,Eng!lijdh Fintex4* védjegyű szövetet, a világ legjobb gyártmányát. — Egy dúsgazdag parasztgazda Ha, márt baromfitól vaj. Eperjesi tudósitónk írja: Szi- oyeujfalu község lakóinak baromfiállományát éveken át dézsmálgatta egy ismeretlen egyén, akinek elfogására sokszor lesben álltak, de mindig hasztalanul. Ez év elején a csendőrség segítségét kérték s a csendőrök hosszabb megfigyelés után őrizetbe vettek egy Hildák Árpád nevű napszámost. Bizonyítékot azonban nem találtak ellene és így szabii dláb rab élvezték. Amikor Hildák kikerült, többek előtt úgy nyilatkozott, hogy ismeri a tettest. Újból a csendőrségre vitték, ahol vallatom fogták. Vallomása alapján szenzációt- keltő letartóztatást eszközöltek. Elfogták a falu legmódosabb gazdájának a fiát, Iíudák Pétert, aki hamarosan beismerte, begy évek óta foglalkozik baromfitolvajlással és a lopásból eredő zsákmány értékét ő maga tízezer koronára becsüli. A fiatalembert átadták az eperjesi államügyészségnek. Vidám rovat Ae egyik pozsonyi kereskedőt meglátogatja, egy jóbarátja a lakásán. Még sohasem Tolt nála viuit- ben, tehát jól szemügyre t©9zí a bátorokat és a képeket. Megakad a szeme egy gyönyörű festményen. — Mi ez? — kérdezi a házigazdától. — Ez egy valódi Színnyei, — hangzik a ráláss. A vendég szemügyre veszi a képet és csodálkozva igy szól: — Miért van akkor aláírva, hogy „Sarolta*4? A házigazda félrevonja a vendéget és bizalmasan a fiilébo sngja: — A fizetésképtelenségem után az ügyvéd meghagyta. hogy' minden értéktárgyat írjak át a feleségem nevére. * — Hogy tetszik a Béri fényképe? ■— Jól sitlíerült. De wyy-e pUwnMfelvétel? — Miért? ■— Mert becmkpa torija a Azéját. ★ Anyósa születésnapja alkalmából egyszer egy novellát irt Mark Twain, amelyben anyósát egy napilaphoz hasonlította, — Miért hasonlítod a mamát napilaphoz? — csodálkozik a felesége— Mert 6 is naponta megjelenik — felelte a humorista. A A kaszárnya udvarán egy közte gény dtl a butnái és erélyesen mossa szemeik Az e& red-orvos arra megy és megkérdi: — Mit csinálsz 0? — Ezredorvos urnák aLázatosm jelentem* fájnak a szemeim. — Miért nem jössz vízéire? — Ezredorvos urnák aléssm- jelentem* a szem kényes dolog, azzal ne mszabaé fre- fdílnit * A hölgy kissé izgatottan beront a boltba: — Kérem, még mindig nincs kész az uram hallócsöve? — Csak holnap reggelre Ígértem, nagyságos asszony. Olyan 6Ürgős? — Igen. Veszekedni akarok vele. — Tűzvészt okoztak a gyújtogatok Sóvaron. Eperjesi tudósi tönk jelenti: Tegnap éjjel Só- váron kigyulladt Kitko községbeli gazda háza és az erős szél átvitte a tüzes pernyéi: a közeli gazdasági épületekre is. A tűzoltóság egy órai küzdelem után lokalizálta a veszedelmet, a kár azonban igy is jelentékeny. A csendőrség megállapítása szerint gyújtogatok okozták a tüzet. Kézrekeritésükre megindult a. nyomozás. I Underwood-ír^gépefi csak FreSttadf -mái, Bratlsluvn, Ven túr nten 15. — Részeg fővel a halál torkába szekerezett egy ujbarsi gazdálkodó. Lévai tudósitónk jelenti: Fábián József és Póka István ujbarsi gazdálkodók üzleti ügyben Garamkeszi községbe szekereztek. Ott szives házigazdára találtak, aki meginvitálta őket bor pincéjébe. Vígan folyt a poharazás, mikor már alaposan felöntötték a garatra, a kapatosfejü Póka minden búcsúzán nélkül fölült a kocsijára és elhajtott. Útközben elnyomta az álom és a lovak most már a maguk esze után igazodva vitték a szekeret. Eleinte jó utón mentek, a lévai katonai lövölde mellett, azonban eltévesztették az irányt, Génye felé haladtak tovább. Fölvitték a szekeret, a vasúti töltésre s az egyik vasúti hídon a szekér beleakadt a Ilid vasvázába. Nem sokkal ezután egy vonat robogott át a pályatesten és elütötte a szekeret. Az alvó gazdát, szerencséjére, kivetette a lendület az ülésből. Kizuhant és könnyebb sérülésekkel úszta inog a könnyen végzetessé válható balesetet, mig a két lovat és a kocsit darabokra marcangol ta-törte qp átrobogó vonat. A gazdát a lévai kórházba szállították. JN d » ffi * n jM m ~cd tJC'® .. in Jl §saf ss gfsl- || c9 bő'?,, ^ ►» gall S | L°a^ "SS 2-go w a %£ • . oS *c3 m 0- bo? a ja | 8*Í-Sl!? a.. IfS’ll0° a r* nd * e a
