Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-07 / 129. (2350.) szám

4

1930 junfrus 7, sxwnbai

rPI^^-MAOtoR-HIRLfiB

Jelentős tudományos eseménnyel:

nemzetközi orvoskongresszussal kezdődik a Tátra idei nyári szezonja

Vivóverseny, autóversenyek, tenniszversenyek, élénkítik a Tátra nyári programját — Pezsgő élet a tátrai Riviéra nyarán

Ótátrafüred, június elején. Azúrkékbe burkoltak a Tálra hegycsúcsai, a uap sugarai aranyosan ragyogják be a zöl- delö pompát és a fenyőrengetegeket, a fák tetejéről kedves madárdal köszönti az ótátrafüredi szinpompás parkban sétálókat, a fürdőkbe, különösen azonban Tátrafiiredre egyre-másra érkeznek a vendégek:

a Tátrában beköszöntött a maga ragyogásával és sok-sok szépségével a nyár.

Jól indul az idény, sok lesz a vendég, mert hiszen aki egyszer a tátrai fürdőkből nézte egyik oldalon az égbenyuló hegycsúcsok felséges panorámáját, a másik oldalon pedig a szepesi fensik felfelé pillantó városkáit, zölden elterülő mezőit és közöttük az ezüst csikként húzódó Poprád vizét, az visszajön ide, mert visszahozza a szive: nem lehet senki hűtlen a Tátrához, ehhez a számtalan leírhatatlan természeti kincset és szépséget rejtő misztikus hegyvilághoz. Visszahozza a vágy7a azt, aki csak egyszer is hallgatta a Tarpatak- völgyébeu a vízesések zúgását, aki csak egyszer is ült a Zöld-tónál a mondaövezte Karbunkulus-torony • aljában, alti csak egyszer is vendége volt a tátrai fürdőknek, amelyek óvről-évre újabb lendülettel és mindig nagyobb vendégszeretettel gondoskodnak arról, bogy itt mindenki jól érezze magát, hogy itt mindenkinek az legyen az érzése: én itt itthon vagyok.

*

Most nagy a sürgés-forgás a fürdőtelepeken, a szezonra való készülődés ugyan már lezárult, a tatarozás!, szépitési munkálatok befejezést nyertek, ahol építettek, ott már az utolsó simításokat végzik az uj vendégbefogadó helyeken, ugyamnyira, hogy7 a piros pünkösd, a tüzes nyelvek ünnepének tátrai vendégei szinte megujhodva fogják a tátrai fürdőket viszontlátni.

A. sürgés-forgás annak a nemzetközi találkozásnak szól, amelyet

hét ország: Németország, Ausztria, Magyar- ország, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia orvosai adnak egymásnak a tátrai fürdő telepeken a szepességi orvosegyesület által immár másodízben rendezett orvosi tanfolyamon. A prágai német, a prágai cseh, a breslaui és a drezdai orvosegyetemek tudós tanárai tartanak előadást a vasárnap kezdődő többnapos tanfolyamon, amely ma már a jelentékeny tudományos események sorába emelkedett. A szepességi orvosegyesülettel a tátrai fürdőtelepek érdeme, hogy

ez a tanfolyam európai hírnévre emelkedett,

mert nem csupán a Tátra szépségei és a tudomány hirdetése az, ami a sok száz orvost idecsábitja, hanem az a gavalléros vendég- szeretet, amelyben a tátrai fürdők az orvoskurzus vendégeit részesítik. Ezúttal a csehszlovákiai egészségügy legfőbb képviselője is jelen lesz a kurzuson: Vasárnap érkezik meg a tanfolyam védnöke, Spina dr. egészségügyi miniszter a Tátrába.

*

Ótátrafüreden. egy másik, társadalmi és sportszempontból egyaránt jelentős és érdekes esemény veti előre kellemes árnyékát: a Kassai Athletikai Klub nemzetközi vivóés igy a nemzetközi vivóverseny kétségtelenül tátrafiiredre fogja vonzani a társaság elitjét.

*

A versenynek Csáky Mihály gróf az elnöke, rendezésében Várnay Ernő ügyvezető alel- nök, Burtovszky Miklós és Kerekes Szilárd főtitkárok, valamint Havas László dr. szakosztályvezető vesznek tevékeny részt. A verseny alatt nagy bálestély lesz a Grand Hotelben. Ezzel a versennyel, amelynek létrehozása az ótátrafüredi fürdőigazgatóság áldozat- készsége és minden nemes törekvés iránti támogató szeretető révén volt lehetséges, a kassai Sport Klubbal együtt a Kassai Athlétikai Klub is belekapcsolódott a nagy élénkségii és ma már nagymultu ótátrafüredi sportéletbe,

amely egyik legnagyobb vonzóereje a Magas Tátrának.

*

Nem csoda, ha Ótátrafüred ilyen körülmények között nem csupán geográfiai, hanem fejlődési középpontja, nem csupán közlekedési,, hanem eseménybeli központja is a Magas Tátrának. Nemcsak a Tátrába vezető utak, de a legtöbb újítás és kezdeményezés is innen indul ki. Sok jelentős állomása van annak a fejlődési útnak, amelyet Ótátrafüred és ennek a legrégibb fürdőtelepnek a nyoSzófia, május végén.

Bulgáriába az ember, ha magyar, azzal indul el, hogy rokonokat megy meglátogatni. Ma inkább, mint régebben. A turáni gondolat tanításaiból mindenkire ragad valami; arra is, aki kissé regényesnek tartja különben. Nem jártunk másként mi sem néhányan erdélyi magyarok, kiknek olykor leküzdhetetlen lelki szükségességgé válik elmenni otthonról ki az idegenbe, hogy barátságosabb arcokat láthassunk.

Amikor Giurgiuból átvitt a kis hajó Ruszt- csukba, az eleven s tiszta bolgár kikötővárosba s hamarosan átestünk a vám formaságain, szinte minden lépés, amit tettünk s minden ember, akivel beszéltünk, ezt a hangulatunkat erősítette.

A városba vezető uoea első üzlethelyisége borbélymühely. A eirilbetüs cégtáblán ott a felirás magyarul is: „borbély*1, mint Pesten a friseur vagy ooiffeur márka. A mester azonban bolgár, ki barátságos arccal igyekszik pótolni azt, mit kérdéseinkre magyarul nem egészen tud elmondani. Szemben vele másik borbélymühely: ez már öles betűkkel egyenesen magyar borbélynak hirdeti magát. Né hány lépéssel arrébb kertes vendéglő: Restaurant Budapest. Az uccun bandukolva a város belseje felé hangos magyar szóval tárgyaljuk élményeinket. Egy zömök bolgár legény hátrafordul s széles mosolygással vár be bennünket.

mán a többi fürdőhely: Ujtátrafüred Mailár- háza és Tátra széplak megtett. Most már az Őket egymáshozkötő és a Tátra aljáiból felvezető útvonalak is — végre — igen jó állapotba jutottak: aszfaltoztatta őket az útépítési alap, hiszen

ezen a nyáron két autóverseny is les* a Magas Tátrában,

egyik a pozsonyi motorklubé, másik a Máh- ri sch-Sohlesischer Automobil Klubnak Rákos- sy Lajos elnöki ésével működő Tátra-szekciójáé.

Nagyszerű utak állanak tehát a Tátra felé irányuló és mind nagyobb méretű automobilközlekedés rendelkezésére,

könnyen, gyorsan, simán érhetik el az autók a tátrai fürdőket, csak az ótátrafüredről Ujtátrafüred felé forduló kanyarban döbben fel az autóutas és a sétáló: ott egy benzintank ékteleniti el az utat és az egész képet. Érthetetlen protekció tette lehetővé, hogy szinte közvetlenül, a világfürdő telepén községi hatóság és fürdőigazgatóság tiltakozása ellenére is benzin tankot építhessen egy vállalat, melynek éppúgy, mint az engedélyező hatóságnak nincs érzéke aziránt, hogy egy fürdőtelepi nem valók a szemet zavaró, a közlekedést akadályozó, a harmonikus, egységes, barátságos képet, elcsúfító alkotmányok, mint amilyen egy benzin tank, Remélhető, hogy az illetékesek tudatára fognak ébredni annak, hogy az ilyen engedélyezésekkel egyáltalában nem szolgálják az idegenforgalom érdekeit.

*

A Tátrában beköszöntött a nyár. Hegy és völgy felöltötte zöld palástját és szemkápráztató szinpompáját. A Tátrában eleven, élénk és változatos az élet, nappal séták, kirándulások, tenniszezés, sportesemények foglalják le a vendégeket, este pedig mindaz az élvezet, amelyet a fürdőkultura a Tátra vendégeinek nyújthat.

magyar asztalos-munkással. Tavaly Sumeu-ben dolgozott, 6000 lévát is megkeresett havonként, ami több mint ezerkétszáz csehszlovák korona: ez nagy összeg itt, ahol ennek a harmadából is nagyon jól meg lehet élni. A magyar követségen azt mondották kérdésünkre, hogy háromezer magyar lelket tartanak nyilván, de ennél sokkal többen vannak azok, kik nem kerülnek a követség nyilvántartásába, mert nem tartanak már érintkezésit a magyar külügyi képviselete kikel. Rusztcsuk- ban azt hallottuk, hogy ott egyedül ötszázan élnek magyarok. Szófiában magyar egyesület, magyar iskola van. Éppen igy Rusztcsuk- ban, Philiipopoliban. Várnában: most folyik a magyarság világszervezetének kiépítése itt is, amit tavaly nyáron a külföldi magyarok budapesti világkongresszusa határozott el és indított meg. Az itteni vezető magyarok sok reménységgel néznek e mozgalom elé. Azt remélik, hogy igy talán össze lehet fogni, meg lehet tartani azt a sok, sok kallódó magyar életet, melyből a kis Bulgáriába is éppen elég jutott. Szép munka, szomorú munka, olyanforma, mint a betegápolás: szép, mert jót cselekszik, szomorú, mert sok bajt, nyomorúságot, jobbra érdemes nép léleknólküli vergődését kell folyton látnia.

A másik lap a bolgár-magyar rokonságról szól. A tapasztaltak után, a jó hangulat, romantikus hajlandóságával talán kissé többet és kissé naivabban is beszéltünk a. kelleteBOLGÁROK-MAGYAROK...

irta: Sulyok István dr.

versenye,

amelyet junius 20-tól 23-ig fognak a Tátra 1930. évi bajnokságáért itt megtartani. Számos már a nevezések száma, eddig

nyolc ország legjobb vívói jelentették be részvételüket az ótátrafüredi \ ivóversen yen. A magyarok közül Petschauer, Gombos dr., Gerevich, Kalmár, Hajdú dr., Tóth Péter dr., Tary Gizella, a női bajnoknő jönnek el Gerde Oszkár dr.-nak, a magyar vivószövetség alelnökének vezetésével az ótátrafüredi versenyre. Prágából Riha dr. szövetségi elnökkel eljönnek Jungmann, Tille dr., Cernohorsky dr., Fi scher dr., Beznovska, a női bajnoknő: Chaiupova, Jehlicska dr. Bellmann, Kivovics, Ing. Vávra. Benevezett már a német szövetség is, továbbá a lőcsei és a nyitrai vivóklubok, a KAC Klein Tibor dr.-t, valamint a belföldi viszonylatiban igen jó eredményeket elért Boros Lászlót, Klein Sándort, Neményi Géza dr.-t. Varga JIüst, Vajda Marót, és Szeley Bözsit indítja, akik erős konkurrenciát fognak sok külföldi versenyzőnek is jelenteni. Már ezek a nevek is mutatják, hogy

az ótátrafüredi vivóverseny rendkívül érd<>'■,<>s sportesemény lesz,

mert hiszen erős küzdelmekre van kilátás. |)e nemcsak mint látványosság fogja ez a megszabása, méreteiben is impozáns verseny a Tátra vendégeit érdekelni, hanem mint

tárasdalmi esemény is,

mer! különösen a vivő versenyek azok, amé- lvek a társaság legjobbjait érdeklik. Ez a ne- .nort MKic.'i körit] raoportositju mindaíO- tát. akik a társasági ««!•«" «•» 411anak

Tréfásan reászólok magyarul:

— Mi az bolgár testvér, tetszünk neked?

— Tudom magyarul — válaszol most már még szélesebb mosolygással — Bolgár kertész Debrecenben, két évig.

Beérünk a Casinoba, a városi parte szélén ál ló pavillőn vendéglőbe.

A pincér a francia, német, román nyelvzagyvalékra egészen kifogástalan magyarsággal ! felel.

— Bolgár vagyok, itt születtem Russe-beu (Rusztcsuk bolgár neve), magyar leánykától tanultam meg itt magyarul, most a télen.

Csoda-e, ha úgy kezdtük érezni magunkat, mint a francia érezheti, ki mindenütt az idegenben aiiyaoyelvével találkozik. Ha kissé rneglepődöttebbek voltunk is, mint ilyenkor a franciák szoktak lenni.

S az is természetes, hogy tíz napos bolgár tanulmány utunkon ez után a bevezetés után több figyelmet szenteltünk a bolgár-magyar barátság s a bolgár-magyar testvériség kérdésére, mint azt talán enélkii] tettük volna.

Amit ebben az irányban láttunk és tapasztaltunk, azt két egészen külön lapra kell felírnunk. Csak szerény, elmúlásra rendelt noteszlapra, mert ahhoz kevés időnk és még kevesebb felkészültségünk volt, hogy nagyobb megá 11 a pi.láeokat tehessün k.

Áz egyik a magyarokról szól kiket a sors ebbe az izmos kis Balkán-államba vetett. Ezek elég sokan vannak. Főleg munkások, kik néhány év elő ti még kitünően kerestek itt. Ugyancsak még Rusztosukban beszéltünk egy

Tiiél erről abban a kedves bolgár társaságban, mely őszinte melegséggel fogadott, be néhány napra baráti körébe. Érdekes társaság volt ez: egészen öregek és egészen fiatalok. Sokat mondóan tátongott közöttünk az a hat véres év, amikor a bolgár férfiak szín- java ezrével pusztult a csatatereken hiába s újra hiába. Az öregek; nagytekintélyű egyetemi tanárok, volt miniszterek. A fiatalok: docensek, kik most hozták haza diplomájukat a Sorbonne-ról; újságírók, kik most járják a bolgár államférfiaknak ezt a kitünően bevált iskoláját.

Az öregek nyájas mosolygással hallgatják a népvándorlás ködébe elvesző elméleteinket:

— Mi nagyon szeretjük a magyarokat, — mondja az egyik, a történelem egykori, tanára — mi azonban szlávok vagyunk testes- tű 1-1 elkesttil Abban is szlávok vagyunk, bogy államiunkat más nép alapította meg. Úgy ahogyan az oroszokét a Rurikok s a tatár kánok, a lengyelekét, a szász királyok, a csehekét a németek, a mienket a bolgárok — az önök vitéz, nagyszerű rokonai.

Az egyik fiatal szinte tiszteletlenül szakítja meg az öreg tudós beszédét:

Az mindegy, hogy mit mond a történetem s az sem nagyon fontos ma már, hogy mire jut a néprajz. Ma rokonok vagyunk igazi v-é r rokon ok; ha nem az ereinkben csörgedező vér jogán, akkor az a vér tette azzá, melyet együtt ontottunk s egyformán a hiába ontottunk . • •

Az öreg hetven éves, életerős aggastyán:

Megjelent!

| A ^NyitottKönyvu

Prágai magyar költők líra! antológiája

Oaroas cJános, Qyöry ^ezsö, Szenes Srzsi, Oozári Oezsö,

válogatott, legszebb versei

^zurónyi Gászló elöszaoáoal

Ax „Uj munka" kiadása.

Bolti ára 25*— Ke előjegyzésben 20"— Ke

jj Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál:

Í

Wallentinyi Samu Rimaszombat, (Rím, Sobota) Nyár n. 5.

még abban a korban nőtt fel, amikor a pogány török ellen Moszkva védte itt a keresztényeket, az a Moszkva, hol ma lerombolják a sokszínű kupolás templomokat. A fiatal a vb ’ágiháboruban sem vett még részit, a bolgárok utolsó háborújában, mely oly végzetes volt reájuk is s szövetségeseikre is; abban a habéban, hol a bolgár az atyuska ellen fogott fegyvert s arról tud csak igazán s abban él ami ez után a nagy háború után országával történt* nyomorúságról, vergődő forradalmakról, hián ba megkísérelt barátságokról s végül a visz- szatérésről az egyedüli mentséghez: a megfeszített, ingáthuzó munkához, mely azzal kecseg-i tét, hogy igy talán jóvá lehet tenni mindent, de csak — harmincév lassú elmúltával. Ez a lassúság pedig elviselhetetlen a számára....

Most pedig megszólal az asztal végén ülő ősz fejű, fiatalos arcai férfiú: az egyetlen közti lök, ki végigküzdötte a hat véres évet, végig szenvedte a remények és csalódások szörnyű váltólázát.

— Nem hiszek a háborúban, — mondotta lassan, szomorúan, lemondóan — a háború csak rombolni tud, akár megnyerik, akár elveszítik. Senki sem érezheti ezt jobban nálunk bolgároknál. Hogy akkor miben hiszek? Ma még semmiben, talán csak abban, hogy jönnie kell, el kell jönnie nem soIcára annak a kornak, amiben majd hinni tudunk újra mindnyájan . . . Valaminek, amit nem ismerünk és még sem maradhat el • . •

Mi magyarok már régen csak hallgattok #1 komolybangu lassú vitát, mi itt három bolgár nemzedék — három külön világ között folyt,

S most fedeztük fel az igazi, & kétségbe nem vonható rokonságot: a kicsiny, az árva, a sors- üldözött népek közötti mélységes lelki közösséget, mely messze túl a politikai spekulációkon, történelmi tanításokon s néptani elméleteken a legigazabb emberi régiókban ér össze.

Mikor lehet haszon, mikor nőhet ki erő ebből a rokonságból, az egyetlenből, ami a magyar és bolgár nép között igazán megvan? Az emberi társadalomban már útban van a gyöngének, a szegénynek védőimé: néhol szociális berendezések sáncaiba érkezett már. A népek között a kicsiny és gyenge még üldözött, vad, akkor is, ha saját fészkébe alhátik, még inkább azonban akkor, ha más államokba osztották be a békéről elnevezeti szerződések.

A bolgárok ma azt az időt várják, amikor egész népek számára is lesz szociális védelem. A régi időkről álmodozva, fogcsikorgat; va vagy meggyőződéssel, de várják, mert. egyebet nem tehetnek. S a várás hosszú nehéz idejét, lázas, dühös, vad munkával ölik. A bolgárok mindig takarékos nép voltak, ez a takarékosság azonban ma fantasztikus méreteket öltött. Mindig szorgalmas nép voltak: ez a szorgalom most a kötelező közmunka formájában egyenesen az állam, a közösség szolgálatába áll. Egyszerűek és erkölcsösek is voltak: ez a tétel azonban most a társadalmi élet diktátorává kezd válni. S talán, talán: a várakozásnak ez a módszere meg is rövidíti az arra rendelt időt. Ha másképpen nem, akkor azzal, hogy igy talán lassabban, de annál biztosabban lesz nagy a kicsinyből, erős a gyengéből, ki a végén majd követelni fog kellő súllyal és eredménnyel.

A rokonságnak ezzel az érzéséivel néztünk szét utunk többi szakaszain, mely a bolgár édet minden területére és formájába elvezetett. Örömmel számolok be erről a magyar közönségnek, mert az az érzésem, hogy tanulság nőhet ki belőle.

£& Msssas Tátrában egyetlen Orth. kóser panzió.

== 1 í^rafoitinícím- (Tatranská Lomnicn). Első-*

H rcudü Iconvha és kiszolgálás. Villamos és vasútközlekedés PopródcUI. Ejré*z éven át nyitva. Cim ! I Schreiber Mór bérlő. r«lrn!omnir Bujscb vili*. :-r