Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-06 / 128. (2349.) szám
193Q frcmsaa 6, péntek. Á hrdíorezi gyakorlótéren ielrobbant egy ekrazitos akna és borzalmas irtást vitt véghez a katonaság között Egy szahaszvezetöt és egy közlegényt darabokra szakított a robbanás, amelynek ezenkívül három súlyos sebesültje is van — Az egyik katona vigyázatlansága idézte elő a szörnyű szerencsétlenséget Prága, junius 5. A háború bömeggyilkos eszközei ebben a mostani „b ékeá 1 lapo tban“ sem kerültek a lomtárba. Sokszer komolyra fordul a katonai manőver, éles töltéssel lőnek s ennek a békebeli müháboriinák áldozatai vannak. A békehábonisdi. ma délelőtt Prága közelében egy katonai gyakorlat alkalmával végzetes szerencsétlenséget idézett elő, amelyről az alábbiakban számolunk be: A hrdíorezi gyakorlótéren a koradélelőtti órákban mintegy 9záz katona kezdte meg gyakorlatozását, amely úgynevezett „lövészárok “ szolgálatból állott. A gyakorlatozó század különböző ezredek lövészárok-íormáoiói- ból volt összeállítva. Az alakulatok között volt a hatos határezred különítménye is, amelynek rendes állomáshelye a böbmerwaldi Taus. A század délelőtti penzuma az volt, hogy éles aknákat rakjanak le az e célra ásott gödrökbe. Mikulik törzsőrmestert, Ledvinia Véned őr- revetot és Dobry J áros lav közlegényt a helyőrségi kórházba szállították. Állapotuk rendkívül súlyos és nincs kizárva, hogy a halálos áldozatok száma a közeli órákban növekedni fog. A két halott és a három sebesült a 6-os határezred katonái, akiket az ezred lövészárok-osztagával vezényelitek be Prágáiba, a speciális gyakorlatokra. A prágai sajtó megdöíbbenéesefl számol be * katonai gyakorlótéren történt katasztrófáról és legtöbb lap kiküldte munkatársát, a helyszínre. Az egyik helyszíni jelentés a következő részleteket közli: A hrdíorezi gyakorlótéren ma délelőtt az 1—6. határőr zászlóaljak lövészárok osztagai gyakorlatoztak. Éles aknákat raktak le s a* egyik akna gyűjtózsi nórját a katonák egyik# vigyázatlanságból megrántotta. A robband* döbbenetes pusztítást okozott. Tiaraéteres körletben vér áztatta a gyepet, megsserneeedíOtt cipók és egyenmhíáoszMr nyok hevertek. Mint a hivatalos vizsgálat megállapította, mx explodó abban a pillanatban törtéig mikor a 6. határőrzászdóalj osztaga az utolsó szerelőmunkát végezte az akna gödrében. Ezzel magyarázható az emberéletben esett kár nagysága. Az áldozatok közül a szörnyek balt Merte! továbbszolgáló altiszt nős, Cgy gyermek apja volt. A szerencsétlenség közelebbi körülményeiről a gyakorlatozó katonai osztag parancsnokai minden teJvilágositást megtagadtak. A prágai helyőrség parancsnoksága még a délelőtti órákban vizsgálóbizottságot küldött ki, amely nyomban hozzálátott a vizsgálat megfejtéséhez, annak eredményét azonban még nem publikálták. Petrásek tartománygyulési képviselő feltűnést keltő beszédében az eredeti országos költségvetés mellett szállt síkra A munka serényen folyt, s az egyik gödörnél egy szakaszvezető irányítása mellett egy tíz főből álló csoport végezte az aknalerakást. Az ekrazitot a gödörbe helyezték, amikor az egyik katona vigyázatlansága következtéiben bekövetkezett a szerencsétlenség. A katona eddig meg nem állapított módon megrántotta a gyujtózsinórt és a következő pillanatban az akna, fülsiketítő detonációra] felrobbant. Az explozió a gyakorlatozó katonák között Érelmeszesedés. Kérje á csizi jód bróm gyógyvíz otthoni használati utasításét. Csízliirdő' tfljel&WMgBMMMHMWKSlMaMPtfMgMMMMBMEafliJIlUü II1IHII-IHÍIII IP Hl lllll—IliimBM!* leirhatatlan riadalmat keltett. Az első pillanatban a szerencsétlenség színhelyén csak egy füstoszlopot láttak, amelynek tövéből & szélrózsa minden irányában szertelövelt a robbanás által kiszakított föld. Az explozió által okozott pusztítás borzalmas volt. Két katonát, Merte! János szakaszvezetőt és egy Holstein nevű közlegényt darabokra tépett a robbanás s a szerencsétlenekből csak véres testrészek, szétszaggatott ruhafoszlányok maradtak a színhelyen, amelyeket nagynehezen keresgéltek össze a robbanás vájta hatalmas gödör körzetében. A két halotton kívül több súlyosan sebesült áldozata is volt a katasztrófának és ezeket: Az állatvámok javaslata a képviseHhéz napirendjén Prága, junius 5. A képviselőház ma kezdte meg az állat vámok törvényjavaslatának tárgyalását és a vita holnap délig fog tartani. Szavazás holnap a koradélutáni órákban lesz, mert délután három órakor Csecsek tábornok temetésére mennek a nemzetgyűlés tagjai. Az álat- vámok kérdése ezzel még nem nyer elintézést, mert a szocialisták a szenátusban csakis akkor engedik át ezt a törvényjavaslatot, ha az általuk követelt szociális javaslatokat is még a nyári szünet előtt napirendre tűzik. Az ülést délelőtt, fél 12 órakor nyitotta meg Malypetr elnök és a ház azonnal áttért az állatvámok javaslatának tárgyalására. Zadina, a földművelésügyi bizottság előadója, rámutatott arra, hogy a válságot a külföld komkurrenciá- ja, különösen a lengyelországi sertésbehozatal idézte elő. A behozatal a szarvasmarhákban i« rohamosan emelkedett, az elmúlt évvel szemben négyszeresére nőtt, mig a kivitel egyfhar- madára csökkent. A sertésbehozataJl 1928-ban 853.000 darab volt 635 millió korona értékben, 1929-ben pedig 797.000 darab 706 millió korona értékben. Krémén, a közélelmezési bizottság előadója, a krízist illetőleg csatlakozott Zadina előadó véleményéhez. Majd megindult a vita, amelynek első szónoka Geyer német nemzeti szocialista volt, aki rámutatott arra, hogy az utolsó vámemelés óta emelkedett a munkanélküliség, a gazdasági helyzet rosszabbodott és a legújabb vámemelések a drágaságot még jobban fogják növelni. Fölszólalt ezután Pozdilek agrárpárt! és Schsveichhart német szociáldemokrata képviselő. Lapzártakor a vita. tart. A k'pviselŐház legközelebbi ülését holnap délelőtt 11 órakor tartja. A szloveEiszkői országos közigazgatás mostoha sorsának súlyos kérdései az országos képviselőtestület napirendjén Pozsony, június 5. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja.) Szio-ven-szkó országos képviselőtestülete ma délelőtt a régi vármegye- háza nagytermében ülést, tartott. Qrszágh József áléinak féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést, amelyen a tartománygyülési tagok nagyszámban jelentek meg. Az előző országos képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után apróbb ügyek elintésére került a sor. Többek között Dicsek Viktor dr. választmányi tag, mini előadó az 1928. évi zárszámadás jóváhagyását kérte, amelyhez többen hozzászóltak, majd a zárszámadásokat a képviselMestitfet egyhangúlag tudomásul vette. A kórházügyek tárgyalása 3orán Bucsek Mátyás szlovák néppárti javasolta, hogy a lévai kórház melletti rossz utat javítsák meg, majd Husek Károly agrárius arról kezdett beszélni, hogy az oszágos JcépviseiótestiUet tagjainak vasúti jegye még mindig nincsen elintézve. Sem a belügyminiszter, sem pedig a vasut- ügyi miniszter nem emelt kifogást a vasúti szabadjegyek ellen és csodálkozásának ad kifejezést, hogy a pénzügyminiszter állást foglalt ez ellen. Belátja azt, hogy Prágában más a helyzet, Prágában inkább a centrumban laknak az országos képviselőtestületi tagok, de Szlovenszkó földrajzi fekvése egyészen más, ahol messzi távolságokról kell a képviselőtestületi tagoknak egy-egy ülésre eljönni. Úgy látszik, a pénzügyminiszter azért nem akar a vasúti szabadjegyekhez hozzájárulni, mert ebben az esetben a csehországi o-rezágos képviselőtestlet tagjainak is meg kellene adni azt, amelynek pedig 120 tagja van. Az elnöklő Országh József Husek felszólalására válaszolva kijelentette, hogy most kórházi ügyek tárgyalásáról van szó és ez a dolog nem tartozik ide. Dusek Viktor dr. választmányi tag, mint előadó ismertette ezután az 1930. évi költségvetést, amely 270 millió korona költségelőirányzatot tartalmaz. A kormány a költségvetéshez nem járult hozzá és utasítást adott a költségvetésnek 27 millió koronával való csökkentésére. Az országos választmány küldöttsége Prágában járt és kérte, hogy a kormány álljon el a 27 millió korona törlesztésétől, azonban a küldőt tségj ár ás eredménytelen volt és a kormány szigorúm ragaszkodik érmék az összegnek törléséhez. Az országos választmány tegnapi ülésén úgy próbálta megoldani a kérdést, hogy azzal az indítvánnyal járul az országos képviselőtestület elé, hogy a 27 millió koronás törlés helyett 13 millió koronát töröljön az 1900. évi költségvetés tételeiből. Dusek dr. előadó ezután az országos képviselőtestületi tagok vasúti szabadj egyeinek kérdését tette szóvá. A pénzügyminiszternek az a kifogása, hogy törvényellenes a képviselőtestületi tagok részére vasúti szabad jegyeket engedélyezni és csak a törvény novellizálása után lehetne erről szó. Ezután megindult a vita az 1930- évi költségvetés felett. Cablk János agrárius és PalaDics agrárius voltak az első szónokok, akik a költségvetést elfogadták. Ezután felszólalt Petrásek Ágoston országos keresztényszocialista párti tartománygyü- lési képviselő, aki szlovák nyelven beszélt. Nagyhatású beszédében többek között a következőket mondotta: — A belügyminiszter visszaküldte az országos hivatalnak a költségvetést azzal, hogy négy héten belül száMitsuk le ezt kerek 27 millióval. Tette ezt fegyelmi leiratban, amelyben következetesen Zemsky Uradot ir Krajinsky Urad helyett. A kormány Ígéri, hogy készül az uj törvény a községek gazdálkodásáról és osak igy remélhetünk állandó hozzájárulást a községek háztartásához. A belügyminiszter leiratában hivatkozik a minisztertanácsra, de úgy látszik, az ő keze is meg van kötve a prágai centralizmus által. A szlovák Slávik belügyminiszter ígért© például, hogy ingyen vasúti jegyet kapnak az országos képviselőtestületi tagok, de ez máig sem történt meg. Megjósoltuk a bajokat a nagyzsupa temetésekor, .— mondotta Petrásek. — Már itt vannak a bajok. Keressük az autonómiát és a teljhatalmat lámpással, de a fölvillanásokat sem találjuk. Az országos hivatal és az országos választmány folyton deputációzik, könyörög a belügyminiszter referenseinél, de csak ígéreteket kap. A nagyzsupákban a költségvetést magunk csináltuk. Körülbelül 70 millió koronát tett ki a költségvetés egyedül Pozsonyme- gyében. Most ez a jogunk sincs meg. Az országos választmány terjedelmes indítványt küldött nekünk, amelyben remekül megindokolja, hogy a költségvetés minden leszállítása lehetetlen és mégis most egy 50 százalékos megegyezést ajánl, a költségvetés összegének 13 millió koronával való leszállítását. Távol áll tőlünk, hogy az országos választmányt meggyanúsítsuk. Jól ismerjük az országos választmány munkáját és azokat a nehézségeket, amelyekkel meg keli küzdenie. Bizalmunkat bírják, hiszen mi delegáltuk ebbe a tagokat, de meg kell mondanunk, hogy ők tuludvariasak, tűk előzékenyek és bizonyos morális kényszer hatása alatt állanak. Ez igy volt a zsupáknál is, ahol sokszor az ellenzéki választmányi tagok szavaztak a kormányjavaslatokra, de azután a teljes ülésben megváltoztatták álláspontjukat. Tehát nem dezavuálni akarjuk a választmány tagjait, hanem bátorságra késztetni, amidőn indítványozom, hogy éppen a választmány által összeállított tárgyi indokolás alapján ne járuljunk hozzá a kompromisszumos indítványhoz, hanem ragaszkodjunk a költségvetés eredeti fölállításához. Az országos költségvetés csak jelentéktelen részét alkotja Szlovenszkó szükségleteinek. A többi országoknak meg volt a lehetőségük a fejlődésre, nincsenek korlátozva a járási és országos pótlékok szedésében. Szlovenszkón a kívánd óriás lett a szociális nyomor egyetlen ..gyógyszere14. Szlovenszkónak kétharmadrésze valóban kivándorolna, ha meg volna erre a lehetősége, és csak a maradékbirtokosok és egy pár ma- gasrangu tisztviselő maradna itt. (Élénk derültség.) Egészségügyi téren messze mögötte vagyunk a történelmi országoknak, ahol járási kórházak vannak. Nálunk a betegeket, sőt a bolondokat is, egyszerűen hazaküldiik. A mezőgazdaság helyzete egyszerűen kétségbeejtő. Az ipar éa a kereskedelem után bekövetkezett a mezőgazdaság krízise. 20—80 gazda házában ma nincs ti* korona készpénz sem. Az országos választmány nagyon helyesen állapította meg, hogy amíg Csehországban az országos költségvetésből egy lakosra, 100 korona, Morvaországban 114 korona esik, addig Szlovenszkón csak 40 koronái, Ez a mostoha eljárás nyomja a gyöngébbet. A történelmi országok azért kapnak többet, mert el vannak adósodva, igy hangzik az indokolás. Hiszen mi is el vagyunk adósodva emellett még koldusok is vagyunk. Legalább a jogos kvótát kapjuk meg. Nem hagyhatjuk a mérlegelést a prágai centralizmusra. Mi jobban ismerjük Szlovenszkót, mint a prágai beMgyminisztérium referensei. Reméljünk, mondja az országos választmány, de a folytonos reményből még nem él meg az éhes ember. 6 A munkanélküliség állandóan emelkedik é§ mégis azt kivánják tőlünk, hogy szállítsuk le a beruházási összegeket Itt vannak a szociális irányú kérdések: legelő- javitás, a tűz- és árvízkárosultak segítése, er- dövásárlás stb. Ha olyan lesz az erdőreform, mint a földreform volt akkor jó éjszakát neked, Szlovenszkó. Gazdasági iskolák létesítése, járhatatlan utak javítása stb., mind égető problémák. Ez nem pártpolitika, hanem gazdasági, szociális és kulturális kérdés. A nép már megunta a politikát, nem akar cirkuszt, csak kenyeret. Hát miért választott meg bennünket egy önkin t 35.000 választó, mire vagyunk itt, csak azért, hogy fej- bólintó Jánosok legyünk? Segítsük, támogassuk az országos választmányt, hogy legyen erős a prágai centralizmussal szemben. Most értesülök arról, hogy az országos választmány Szlovenszkó jogaiért éppen tegnapi ülésén a legnagyobb) eréliyel szállott síkra. Ez örvendetes dolog. A prágai centralizmus azért erős, mert Szlovenszkó törvényhozói Prágában nem tudnak egységesen föllépni. Csináljuk meg politika nélkül az egységet, a kenyér alapján és elérünk minden elérhetők Ezt kivánják tőlünk választóink. Petrásek nagyhatású beszédét az ellenzéki tartó mánygyülési képviselők nagy tapssal fogadták. Déli egy órakor az elnök az ülést fölfüggesztette. Az ülést négy órakor folytatják. Blanár Béla felszólalása Délután négy órakor az országos képviselő- testület folytatta a költségvetés feletti vitát. Az első felszólaló Bkmár Béla dr. magyar nemzeti párti volt, aki kifejtette azt, hogy a községek háztartásáról szóló törvénytervezet bizonyos részét helyesnek találja, azt amely; az országos választmány hatáskörét bővíti fi járások és községek pénzügyi gazdálkodását illetően. Élesen Mást, foglal azonban az ellen, hogy Szonenszkó csak 46 millió koronát kapjon a kiegyewHtési alapból, holott a történelmi országok majdnem a négyszeresét kaják ennek. Szlovenszkó gazdasági és kulturális viszonyai olyanok, hogy sokká] jobban rászorulnak arra, hogy nagyobb gondot fordítson az állam erre az országrészre, mint a történelmi országokra. A történelmi országok gazdasági viszonyai rendezettek. Útjaik jók, közlekedési viszonyaik sokkal fejlettebbek s kulturális szempontból is jóval előrehaladottabb az állapot, mint nálunk. Mindezek ellenére Szloveu- swkó 46 millió korona állami támogatást kap*
