Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-05 / 127. (2348.) szám

H3r?!G! rppaYtM-MAGtoRHTKEgig 1930 junius 5, osiitfcrtolk. KoZGAZDASÍÁGr1 . A mezőgazdaság és a mai adózási rendszer Irta és a magyar nemzeti párt országos nagygyűlésén előadta JAROSS ANDOR 10 BMBHW . cJS PORnr ÚJPEST, a magyar ligabajnok és európai kupagyőztes Zsolnán Zsolna, junrnfi 4. A középszlovenszkói kerületben a bajnokéágok befejeződtek. Nagy pont- és gólaránnya! ismét az SK Zsilina lett a kerület bajnoka. A szlovenszkói bajnoki döntők júliusiban kendőd­nek és a papírformák alapján a bajnokság, a Bra- tielava, Ligeti cs az SK Zsilina és a magyar baj­nok között fog eldőlni. Természetesen, a zsolnai sport-ve zetőség mindent megtesz, hogy csapata küzdőképességét fokozza és igy különösen nagy súlyt helyez arra, hogy a csapat különösen elsőrangú együttessel összekerül­hessen. Szerencsés véletlen folytán abba a kedvező hely­zetbe került, hogy a magyar ligabajnokot és eu­rópai kupagyőztes Ujpest-et junius 15-én láthatja vendégül Zsolnán. Fölösleges talán kiemelni, hogy az Újpesti együt­tes ma Európa legjobb klubcsapata, hiszen ezt eredményei élénken igazolják. Lapos játék, vil­lámgyors passzok, iskolakomibinációk jellemzik a csapat játébmodorát. Védelme a legjobb magyar játékosokból regrutálódik. Fedezeted szorgalmas, jól helyezkedő és kitartó futballisták. Csatársorá­nak szélsői elsőrangú sprinterek, kitűnő lövők és A FUTBALLBÍR tudása, energiája és pártatlansága az első és fő- kelléke a futballmeccs zavartalan lefolyásának. Tegnapi számunkban beszámoltunk arról a sajná­latos eseményről, amely a rimaszombati pályán zajlott le, ahol a közönség nem volt megelégedve a bíró működésével, zajongani kezdett ellene, mire az inspekciós rendőrtisztviselő a meccset rövid utón befejeztette. A rimaszombati eset nem az el­ső és sajnos, nem is lesz az utolsó a szlovenszkói és ruszinszkói sportélet annaleseiben, addig, amíg futballbiráink tervszerű és biztos kiképzéséről nem gondoskodnak. Csaknem minden vasárnap előadódik egy két botrány amiatt, hogy a fonto­sabb meccseket kellőleg ki nem képzett és erély­telen futballbirák vezetik. Szlovenszkón még fenn­áll az a régi rendszer, hogy igen csekély elméleti és gyakorlati kiképzés után futbaHbirákká avat­ják azokat, akik a meccs vezetésének még elemi sajátosságaival is hadilábon állanak. Az ilyen bí­rák azután nemsokára fontos bajnoki meccsek ve­zetésére is kiküldetést nyernek, sőt az a lehetetlen eset is megtörténik, hogy az alig vizsgázott, azonban már futballbirói előadóvá avanzsált bíró önmagát delegálja egy bajnoki mérkőzésre, ame­lyen az egyik küzdő fél saját egylete. A pozsonyi MLSz-nek okvetlen és sürgősen a kezébe kell ven­nie a birói vizsgák revíziójának, megszigorításának ügyét. Futballbiró nem lehet mindenki, aki egy­szer életében futballt játszani látott. A meccsek vezetéséhez nemcsak szaktudás, hanem kellő intel­ligencia, erély és ami a legfőbb, teljes pártatlan­ság szükséges. Tudjuk, hogy minden kerületben van régi kipróbált szakember, aki kellő támogatás mellett a kezébe venné a futballbirás kiképzését, hogy azután hibátlan tudásu birói gárda biztosítsa a rendet a futballpályákon. Ma a közönség leg- nagyobbb része jobban érti a futballt, mint bár­mely futballbiró és igy nem csoda, ha elragadtat­ja magát és sokszor — sajnálatos és kóros jelenség­ként — ő maga lép fel bíróként. Ami azután a leg­sajnálatosabb és a szlovenszkói és ruszinszkói fut- ballélet fejlődésére a legkárosabb: az a tény, hogy az ilyen esetek a rendőrségnek is okot adnak a beleavatkozásra. Mert a sport csak ott lehet igazi és minden befolyástól mentes, ahol a közönség és a rendőrség a csöndes néző szerepét tölti be. Ezt pedig csakis a jó birák utján és révén tudjuk el­érni és biztosítani... m )( A Slavia és Sparta ma délután játsszák le sze- zónzáró bajnoki méc-csüket. A mérkőzést, amely a Slavia bajnokságára már nem leket befolyással, a teplitzi Duben biró vezeti. — Vasárnap a Sparta első kvalifikációs meccsét játssza le a II. osztály bajnokával, az SKH Nachod-dal. Az osztályozó meccseket junius 18-án folytatják a Viktória Zsizs- k ov—B ohemians tálálik ozássál. )( Kehrling Brünnben ötödik bajnokságot is nyert Morealekkel együtt Brünn város férfi-páros számában. Maisatok és Blanár Annv a vegyes-pá­rost, Blonái és Stavel k. a. a női-párost nyerték meg ebben a konkurenciában. )( A bécsi Admira tegnap a Wackert 3:1 (2:0) arányban legyőzte és ezzel a Rapid mögött a liga második helyét foglalta el. )( Karéi Kozseluh és Román Najuch Prágában játszanak junius 11-én a szigeti pályán. A meccs keretébe® a K, Kozseluh—Najuch profi-páros a Kozselnh János—Ménzel Davis Cup-kettőssel is megmérkőzik. )( TarÍ9 kitűnő formőpban. Nizzából jelentik: Az itteni nemzetközi uszóversenyen a francia Jean Tarifi a 409 méteres szabadaiszásban 4:15 perccel megjavította a francia rekordot és csak 3 mp-ci maradt mögötte Arne Borg Európa-rekorctjának. Az olasz Coihtoli a második helyen 4:56 perccel olacz rekordot javított meg 8.6 mp-el. beadásaik kimondottan ideálisak. Mig a belső trió taktikailag és technikailag rutinirozott, ki­tűnő lövők. Ellenük nehéz napja lesz a zsolnai együttesnek, dacára annak, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött a csapat és Pru- dovics, Derkics és Traeger átlépésével lényege­sen megerősödött. Azonban lelkesedéssel és szívvel egalizálhatja a tudásbeli differenciát. Nem csalódunk, ha már most is megjósoljuk, hogy igen szép küzdelemnek lesznek tanúi a mérkőzés jelenlévői. Természetesen ma a zsolnai sportközönségmél boldogabbat kevesebbet találunk Szlovenszkón. Óriási öröm mindenütt az Újpest—Zsolna mérkő­zéssel kapcsolatban 8 alig, hogy nyilvánosságra került a mérkőzés dátuma, a sporífanatikusok tömege máris siet jegyét rezerváltatni és igy, mivel a jegyek nagy része már elővételben el­kelt, a vezetőség elhatározta, hogy egy pót- tribiin felállításával fog gondolkodni a nagy­számú érdeklődők megfelelő elhelyezkedéséről. Ünnepélyes keretek között fog különben a mérkő­zés lezajlani. Újpestet elért sikerei alkalmából megfelelően is ünnepelni fogják Zsolnán, (dó.) I )( A bécsi Wiener AC Kopenhágában a városi csapatot 4:2 (2:1) arányban legyőzte. )( A berlini pünkösdi nemzetközi tenniszver- senyre 48 kiváló játékos jelentkezett. A sorsolás­ban az etoő nyolc között a férfi-egyesben Menzel, Frenz. Tildén. Duplái:;;, Kehrling. Landry, Buss dr. és Prenn szerepeinek. Menzel a párost, Rohrer- rel, Tildén pedig a dán Worm-mal játssza, mig Kehrling párja Kleinsc'hrott lesz. A Rot-Weies- verseny már tegnap megkezdődött. )( Kitűnő atlétikai eredmények. Lyonban Me- n-ard 1.96 métert ugrott magasba. — Parisban Winter a diszkoszt 47.30 méterrel nyerte, Noel pedig a súly dobásban 14.30 métert ért el. — Az amerikai főiskolai bajnokságokon Krenz a disz­koszt 49.88, Rothert a sulygolyót 15.85 és Churchill a gerelyt 63.90 méterre dobta. )( Európa amatőr-boxolóbajnokságai Budapesten ma kezdődnek meg. A versenyekre a magyar fő­városba érkezett H. G. Duglas, a nemzetközi box- unió elnöke, Söderlund, a szövetség aleinöke és több nemzetközi eportfénfiu. )( Budapest nyerte a bécsi négy város versenyé­nek gyönyörű diját, amelyet Meiel Hugó nyújtott át a magyar csapatnak. )( A nemzetközi uszószövetség kongresszusa el­határozta, hogy a Klebelsberg-vizipolótorna meg­rendezését ebben az esztendőben Nürnbergnek en­gedi át. A meetinget augusztusban tartják meg az uj rendszer szerint­)( Már csak 10 nap választja el a sportvilágot a Sharkey — Schmeling világbajnoki boxmeccstől. Newyorkban már megkezdődtek a fogadások — Sbarikey javára. A hivatalos odds 8:5-öt jegyez, mig a magánfogadók 4:1, sőt 7:l-re bíznak Shar­key győzelmében. )( A pöstyéni négyország vivóversenyét elhalasz­tották. A pöstyéni négyország (Lengyelország, Jugoszlávia. Románia és Csehszlovákia) vivóver­senyét. amelynek lebonyolítását a pünkösdi ünne­peikre tervezték, amint értesülünk, a csehszlovák Vivőezöveíség technikai akadályok miatt elhalasz­totta. Schiele miniszter a roálproblémáról. Sdhhe- le dr. német birodalmi miniszter nevét a me­zőgazdasági szükségprogramja tette ismertté. Seliiele dr. a kölni mezőgazdasági kiállítás megnyitásán a múlt napokban nagyszabású beszédet tartott e ennek során a német me­zőgazdaság helyzetét kétsógbeesettiiiek mon­dotta. A gazdasági erők minden kimerítésé­vel a kormány rendkívüli intézkedésekkel is kénytelen volt a mezőgazdaság segítségére sietni, ezt a segítést azonban megneheaiti az a körülmény, (hogy a válság az egész világon általános. A kormányintézkedésektől a hely­zet rövides megjavulása alig várható. A vál­ságot csak rendszeres, a jövőbe irányuló munkával lehet mérsékelni. Kelelporoszor- szág r ozsproblémáija csak a takarmányproblé­ma nemzetközi megoldásától várhat enyhü­lést. A takarmánygabona fölösleges behozata­lának korlátozásával a birodalmi kormány a belföldi rozskészletek értékesítését akarja megjavítani. Megfelelő raktár politikával és a belföldi fogyasztás emelésével még a.z idei ősz előtt meg kell szűnnie a rozspiac feszült­ségének. A kuikoricamonopólíum s az emelt vámok célszerű kihasználásával elérhető lesz az, hogy még az idei. esetleges rekord aratás esetén sem kell aggódni a jövő miatt. A 1;or­mány jelen rozspolbikája a birodalom jól termő nyugati vidékei ? az egész állam ser­lés hizlalása szempontjából a jövőbeli válsá­gok elé akar vágni. Kanadai kikötő, — 1930 tavasz, — egy hajó körül lázas sürgés-forgás, gabonát, búzát raknak be, a imoustruózus emelő daruk agyimás után öntik a piros buzaszemek tonnáit a hajó gyomraiba; pár óra alatt megtelik a hajó e megindul nyugatra ki a tengerre; talán Európába viszi a gabonát, nem, mert aki fáradságot vesz magának 6 elkíséri a hajó útját, látja, hogy a hajó kinn, messze a szárazföld­től megáll s utána megindul újból lázasan a munka, a hajó emelő darui újból a magasba emelkednek s öntik a piros búzát — a tenger végtelen tükrére, ahonnan leszáll az a tenger mélységes fenekére, így szabiidul meg az amerikai farmer a nyomasztó búzamennyiségtől, amit egyéves izzadságos fárad­ság és az áldott nap heve teremtettek; mert most ez nem kell az embereknek. De peregjen a film tovább. Ázsia—Kína; a Jangcsekiang folyam pártáján évek óta dörögnek az ágyuk s generálisok hatalmi vágya küldi tüzbe a kínai föld munkásait; évek óta a bajonett, a kézi gránát a kinai földműves kapája és ásója; a ter­mékeny- áldott rizst ontó föld pedig parlagon he­ver és 1929—30 telén kétszázezer kínai kuli az éhínségnek esik áldozatul. 1929. — Szovjetoroszország. — A Volga mentén, Szárat ov vidékén, az örök nosztalgiáé, igazi orosz földön a perzselő nyári nap öt hónapon át sütött szakadatlanul, eső csepp jei nem hűsítették a tik-! kasztó szárazságot; az elvetett kenyérmag csirái leégtek, nem volt hullámzó buzatenger, csak kopár, tikkadt poros nyár. Európában, Szovjetoroszország- ban ezen az őszön, mely eme nyarat felváltotta, néhány ezer ember pusztult el kenyér telens ég miatt. 1930 május; egy szlovenszkói város piacán; jön­nek a falvakból, a fehér kenyeret termelő magyar ■falvakból a szekerek kövér gabonával telt zsákok­kal megrakodva; jönnek, majd megállnak, mind több lesz a szekér, már egész tábor áll a hetivásá­ros téren; aztán telik az idő, előkerül a pipa a mel lényzsebből. csendes szóbeszéd, az emberek nézik egymás megrakott szekerét; de mind komo- rabbak lesznek az arcok, amint telik az idő és a megszokott vevők, a malmok, a cégek megbízottad csak nem jönnek. .Majd akad mégis nehány keres­kedő; de kedvetlenül fordulnak el tőlük a gazdák, mert hisz 20 koronával Ígérnek kevesebbet, mint ahogy az ára az újságban álL 11 óráig csak áll a szekér tábor, aztán mivel pénz nélkül nem lehet hazamenni, venni kellene egyetimást a gyereknek, meg az asszonynak, a kamatot is fizetni kell a bankban, otthon is van egy két tartozás, hát eladó­dik néhány métermázaa gabona; a többi — aki meg bírja egy ideig, vagy nem egész elsőrangú az áruja — lassan megindul déli harangszóra csend­ben, busán hazafelé. Ugyanaznap, hetivásáros napon egy boltiban. Ásítanak a segédek, a főnök türelmetlenül sétál fel-alá; már tiz óira, még nem volt vevő az üzletben, pedig hetivásár van. Végre akad egy vevő, ennek kiönti panaszát: Kérem borzasztó nehéz helyzet­ben vagyok, itt állok rengeteg áruval, mind váltó- hitelre vásárolva —, odaadom pénz nélkül, részlet- fizetésre, vagy viszont váltóra, csal; vinnék. Vevő azonban nem igen jön, mert a magyar gazda nem szeret pénz nélkül vásárolni, ennél sokkal konzer- vativabb, inkább lemond a szükségesről is. Akáclombos falu 1930-ban, ahogy a költők és népszínművek mutatják he; a gazdái; jönnek a vá­rosból, a hetivásárból; bús, komor arcukról már leolvassál; az itthoniak, hogy megint nem hoztak pénzt. De csakhamar dohszó perdül, dóiból a kis- biró: mindenki menjen a községházára hátralékos adóját kifizetni, mert aki ki nem egyenlíti, itt van a végrehajtó a községben s holnap ■ felírja lovát, vagy tehenét. Kétségbeesett töprengés, a tehetetlen harag ökölbe szorítja a kérges gazdakezeket és nem csoda, hogy a végeredményben ártatlan, köte­lességét teljesítő adótisztviselő lesz központja az elégedetlenség és felháborodásbői fakadó szitok- özönnek. Egy kis cinizmussal azt mondhatnám, ime igy születik az adómorál. Ezzel az egész kórképet keresztül vágó néhány kis képpel nagy felületet tártam fel. A világgazda­ság kórképét szándékosan nem mellőztem, mert ami mezőgazdasági helyzetűnk szoros összefüggés­ben van vele és furcsa visszásságát csak igy tükrözi hűen. Mezőgazdasági válság van világon, mert a kulturnépek által előállított mezőgazdasági cikkel; a kulturnépek: piacán jelenleg tu'lproduíköiót mutatnak. De az egész világ piacainak megszerve­zése esetén — ami természetesen elsősorban leül­tül* és csal; másodsorban kereskedelmi kérdés — nem lenne oly akut a mai világválság. Sajnos ez jelenleg sovány és értéktelen vigasz, melyet majd csak a jövő oldhat meg. A világhorizontról le kell szállnuuík a hazai, az itthoni világ szintjére. Cseh- szlovákia, mely « mezőgazdasági cikkek közül rozs, árpa, zab, répa, cukor és burgonyából fedezi szükségletet, mig búza, tengeri, hns és tak armány - nemüekben tetemes behozatalra szorul és 1926 óta bizonyos kiegyenlítő agrárvámok révén némileg egyensúlyozta iparának és mezőgazdaságának hely­zetét, szintén kiveszi részét r.z agrárválságból. A csehszlovákiai agrárválságról már 60'k szó hangozott el, sok oldalról világították meg ennek okait s itt nem is feladatom nekem, azt újból ele­mezni. Inkább a kép kiegészítése és szembeszö- köbb ki domborítása érdekében egy táblázatban közlöm az agrárcikkek árát. viszonyítva a mező­gazdasághoz szükséges ipart produktumok ártáblá­zatával, feltüntetve a két év alatt bekövetkezett árellölód ásoka&j Mezőgazdasági termények árai. 1928 junius 1. 1930 junius L korona: búza 240.— 148.— rozs 100.— 98.— árpa 160.— 100.—. zab 160.— 100— tengeri 150.— 90.— cukorrépa 16.50 13.70 burgonya 40— 18.— Ezen terményárakat a Szlovenszkón átlagban elérhető árak alapulvételével vettem fel, tehát nem teljesen egyeznek a pozsonyi tőzsde áraival, A mezőgazdaságban leginkább szükségelt ipari eredetű cikkek árváltozása. 1928 1930 korona: vas (kg.) 1.80—3.50 1.80—3.50 szén (q.) 28—32 26—30 petróleum (kg.) 1.90 2.— benzin (kg.) 3.— • 3.15 fa (köbméter) 80—200 80—200 snperfosfát (kg. %) 3.75 3.75 csilisalétrom (q.) 210.— 200.— mésznitrogén (kg.) 8.— 7.20 káli " 100— 100— mész (q.) 28.— 24.— A számok könnyen áttekinthetően igazolják, hogy amig az agTártermények árában két év leforgása alatt 30%—50%-ig terjedő árzuhanás történt, addig a mezőgazdálkodáshoz leginkább szüksé­gelt cikkek ára nagyjában változatlanul tartja nívóját, sőt a petróleumkartell ismert fellépése következtében a petróleum és benzin ára még emelkedett is. A mezőgazdasági üzemek fontos tényezője a munkabér; ehelyütt meg kell említenem tehát, hogy a munkabérek tekintetében két év alatt változás alig álU he, ami természetes is egyrészt, azért, mert az eddigi munkabérek a mezőgazdasági munkásság létminimumát alig haladták megy másrészt a mezőgazdasági munkásság javadalmá­nak nagyrészét úgy is természetben kapja meg s igy szintén szenvedő részese lett az agrárválságnak. Két év óta a hazai mezőgazdaság tehertétele elő­ször a szükséges ipari produktumok árdiszpari- tása, másodszor a munkabérek fenntartásának szükségessége, harmadszor pedig a változatlanul magas közterhek. Amig tehát két esztendőn át á gazda kénytelen volt belenyugodni az uj helyzetbe, hogy terményei már kevesebbet, eőt heiliyel csak feleannyit értek, s az ipari termelés nem vette tudomásul a kenyér olcsóbbodását, cikkeit változatlan, vagy csak lé­nyegtelenül olcsóbb áron tartotta továbbra is a piacon, a mezőgazdasági munkabérek természetük­nél fogva pedig lejjebb nem szállhattak, — minden tényező az államtól várta azt ö támogatást, ame­lyet minden termelő osztály joggal elvárhat. Az állam kezdetben teljes érdektelenséggel fo­gadta a mind sűrűbben felhangzó gazdapanaszokat; majd megkezdődött a politikai pártok küzdelme világfeilfogás szerint és a tavalyi parlamenti vá­lasztások óta is őrlődnek a gazda ér dekek a külön­böző pártok érdekellentétei között anélkül, hogy lényegbe vágó reformok és törvények utján az agrárválság lázmérőije a piros vonalat elhagyta volna. Vámjavaslatok, behozatali jegyrendszer, pót­vámok, állat vámpótlékok stb. vagy tervek marad­tak, vagy, ha keresztül csúsztak a prágai parlament retortáján, olyan áldozatokat követeltek, melyek eme előnyök értékét agitáriós jellegre szállítot­ták le. A kézenfekvő, pártunk által ismételten felvetett megoldás, a közterhek enyhítése mindeddig messzeszálló ábrándkép maradt. Ismeretes, hogy a köztársaság adórendszerét az 1927. évi junius hő 15-én kihirdetett adóreform- törvény szabályozza. Annái; idején sok politikai párt is azon tévhiten volt, hogy eme törvény adó­csökkentés, adómérséklés céljából készült, holott a későbbi gyakorlat, de maga a törvény szelleme sem árulta el nem intenciót, hanem az unifikáoió kétségtelen célját. A régi osztrák és magyar adó­törvényeket az egységes eljárás, könnyebb átlekint- het'és érdekében kellett egyforma törvénnyel he­lyettesíteni s ezt a feladatot oldotta meg Englis pénzügyminiszter adóreformja. Nagyon természetes, hogy az adótörvény úgy készült, hogy számontartva a köztársaság évi adószükségletét, tulajdonképpen az állampolgárok terhein nem változtatott; mindössze bizonyos változtatásokat vitt végbe az egyes adónemeiken beiül, azok kompetenciáját illetőleg. Azok az adónemek, melyeket ezen törvény szabá­lyoz s melyek a mezőgazdaság jövedelmezőségébe integránsán befolynak: a jövedelmi adó, az álta­lános kereseti adó, a földadó, a házadó és az ön- kormányzati testületek adókivetési jogát szabályo­zó rendelkezések. Ezeket az adókat röviden egye­nes adónak és pótlékainak nevezi a pénzügyi adminisztráció. Az egyenes adókból — kb. 40%—50% — a jövedelmi adóra esik, ez a leg­súlyosabb egyenes adónem, melyet az uj adó­törvény a kivetési kulcs tekintetében enyhített a régi rendelkezéssel szentben formailag, azonban a magasan értékelt, illetőleg központilag igy ér­tékel endönek elrendeli jövedelmi-becslés Folytán a pénzügyi ha lóságok könnyen módot találtak arra. hogy <iz állam jövedelemadó bevételét stabi­lizálják. Az általános kereseti adó a fökibértőket terheli..

Next

/
Oldalképek
Tartalom