Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-05 / 127. (2348.) szám
2 1830 fogda9 5, csütörtök. Prága, junius 4. A csehszlovák kormánypártok valamennyi lapja .mintegy karmesteri intésre egytől-egyig a trianoni békekötésről és annak mai vonatkozásairól vezércikkezik. A vezércikkek tenorja teljesen azonos s ugy- látszik, állásfoglalásuk egyöntetűségével akarnak hatni a külföld, nevezetesen Magyarország felé. A legnagyobb demonstrációt a Slovensky Dennik végzi, amikor szokatlanul nagy terjedelmű számában Hodzsa, Be- nes, Stefánek, Hoaidek, Stodola, S'lávik, Skultéty, Srobár, Ma-ule stb. tollából közöl alkalmi cikkeket. Hodzsa: Trianon a kultúra és erkölcs diadala Hodzsa többek között azt állítja, hogy sem Magyarországot, sem Ausz tr i a - M agyar orszá - got nem darabolta fel senki, mert ez az alakulat magától hullott szét. — A magyarok soha nem tudtak kormányozni. Aki uralkodni akar, — mondja Hodzsa — annak szilárdnak, nagyon szilárdnak kell lennie, de a jogaival élnie kell és nem visszaélni. Aki uralkodni akar, annak határt kell ismernie az expanzi vitásban, meg kell éreznie az időt, a kor szociális áramlatát és eszméit. Nem, a magyar nemesség nem tudott kormányozni. Tudott ostort pattogtatni, tudott csendőröket vezényelgetni, az igazságtalanságot úgy tudta megríormulázni, hogy a hozzán emért ők előtt igazságnak látszott, tudott a haladás utján úgy halogatni, hogy az lázas tevékenységnek látszott, de nem tudott uralkodni, azért a volt alattvalói most maguk uralkodnak magukon. A magyar nemesség a nenmemeeekkel szemben abban találja a maga distinkcióját, hogy a munkát nem a maga, hanem a nemnemes osztályok kötelességének tekinti. Nem követek el sérelmet senki ellen, ha azt állítom, hogy Magyarországon a munkáik odó nemes kivételt képez és hogy a magyar nemesség ma is Herrenvolknak tekinti magát. Kőzsép- európa többi része ellenben dolgozik. A Trianon revíziójának nevezett magyar harc leghangosabb hangoztató! alkalmazás nélküli emberek. Trianon nem jelenti a kultúrának aiantosabb kulturfokra való hanyatlását, hanem a demokratikus kultúra és erkölcs diadalát. Trianon épp az előfeltétele a kultúrának és ember iességnek Középeurópába u. Semmiféle diplomáciai experimentum nem törheti meg az uj középeurópai, uj nemzet- 1 közi, erkölcsi és szociális rendszer szilárd tényeit. A magyarok soha többet nem fognak uralkodni mások fölött, sőt jó, ha maguk fölött képesek lesznek uralkodni. Azonban, ha alkalmazkodni fognak az uj közép európai rendszerhez, elfoglalhatják ebben a rendszerben azt a helyet, amely őket súlyúkból és földrajzi helyeztiiknél fogva megilleti. Mi, a románok és jugoszlávok szívesen találkozunk a magyarokkal a nemzetközi érintkezésben, hogy közösen elősegítsük és tökéletesítsük azt, amiben érdekeink megegyeznek. — Azt hiszem, — mondja végül Hodzsa, — a magyárök számára második szerencsétlenség volna, ha a szerb, román és a mi ajánlatainkat a magyar kormányok elutasítanák a nemzetközi kapcsolatokban, mint ahogy el- utsitották a szerb, román és a mi ajánlatainkat 1848-ban és 1867-ben. Benes udvarias frázisai a magyarság felé Benes külügyminiszter hasonló tenorban beszél s többek közt ezeket írja: — Semmi sem igazolhatja jobbam Trianon jogosságát, mint az az uj élet, amely 10—12 év óta fejlődik azon a területen, amelyet a trianoni rezsim érintett. Szdorenszkó nagyszerű (?) fejlődése kulturális és politikai térem, számtalan, sokiőpusu iskolája, amelyekben a gyermekek anyanyelvűkön sajátíthatják el a kultúrát, a növekvő és emelkedő irodalmi, ..............................-^.^T mű vészeti és tudományos élet, a hirlaipiro-1 dalom intenzív fejlődése, egyesületi, szociá-1 lis, gazdasági és politikai élete, a nemzet szlovákságának egész fejlődése, amelynek megvan a párhuzama Ruszin szkon is, ahol a ruszin nemzet megújhodásának kiemelkedő folyamata játszódik le a nem-szlovák és nem-ruszin kisebbségek hátránya nélkül, ez fejezi ki legjobban Trianon jellegét, ez a legszilárdabb garancia mindem restituciós törekvéssel szemben s a leghatékonyabb fegyver külpolitikánk védelmi munkájában. Ha mindezt tudatosítjuk a trianoni béke- szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, akkor ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Trianon pozitív vonásait emeljük ki, azt, hogy a mi számunkra Trianon a nemzeti igazságosság és a politikai haladás aktusa, a azt, hogy nem öntünk bele gyűlöletet vagy ellenségeskedést egyetlenegy' nemzettel szemben sem, tehát a magyar nemzettel szemben sem. A demokrácia világában az egyik nemzet szabadsága nem nyugodhatok a másik nemzet szabadságvesztésé n ée elnyomásán. A háóoruelőtti középeurópai rezsimnek az alapvonása az volt, hogy két nemzetnek a pozícióit és fejlődését tiz más nemzet elnyomására és rabságára építette. A világháború a maga következményeivel bebizonyitoíta ennek a rezsimnek a hamisságát és tarthatatlan voltát. Jaj annak, aki ezt a tegnapi rendszert bármilyen formában meg akarná újítani. Hasonló kellemetlen következmények érnék. Tudatában voltunk ennek az uj rendszer kiépítésekor, s nem szabad erről megfeledkeznünk a háború után tiz-tozenkét év múltával sem. Trianon ilyen értelmezése lehetővé teszi számunkra hangsúlyozni igazi jóakaratunkat békés szomszédi kapcsolatok kiépítésére valamennyi szomszédunkkal, nem húzódozva a Magyarországgal való együttműködéstől sem, mert Magyarországnak is elismerjük, mint a többi nemzetnek, az élethez és a fejlődéshez való egyforma jogát. A kisebbségek létezése, és pedig a magyar kisebbségé Csehszlovák iában és a mi kisebbségünké Magyarországon sem akadályozhatja ezt a törekvésünket és ezt a politikai irányunkat. Ha mindkét oldalon tudatában leszünk annak, hogy minden körülmények közt számolnunk kéül a kisebbségek létezésével, akkor csak arra lesz szükség, hogy belássuk a kisebbségekkel szemben az igazán demokratikus rezsim szükségét. Minden no óhaja, hogy frizuráját könnyen csinálhassa. Ezt úgy érheti el, ha a haját rendszeresen PIIAYOM - NAX mossa. A folyékony Pixavon eredeti uve- gekben, a Pixavon-Shampooa pedig csinos zacskókban kapható. Azt hiszem, hogy fővonalaiban mindig ilyen rezsimet é rvén ye<si te t tűn k és meg vagyok afelől győződve, hogy a jövőben is ezt kell tovább követnünk és fejlesztenünk. Ha ugyanezt fogják érvényesíteni a másik oldalon, milyen akadályt jelenthetnek akikor a kisebbségek a két állam szomszédi viszonyában ? Fölad atünk és kötelességünk jó szomszédságot kiépíteni Magyarországgal. Ugyanez a kötelessége megvan Magyarországnak és valamennyi európai államnak is. Mi ezt a kötelességünket teljesíteni akarjuk és teljesíteni fogjuk. S akarjuk, hogy az egész világ tudjon erről. A körülmények különleges össaeegése következtében közvetlenül Trianon tízéves évfordulója előtt sor került a trianoni szerződéiből kifolyó pénzügyi kérdések likvidálására. Nyilvánvalóan Trianon gyakorlati végrehajtásáról volt itt szó. A magyar jóvátéteii kötelezettségek kérdésének végleges megállapítása, a földreformban való megegyezés, amellyel meg van pecsételve, hogy a magyar alattvalók szloven- szkói birtokai a csehszlovák földrefortmtör- vény alá esnek, az alapok, közvagyonok és más kérdések telein tétében való megegyezés, melyeknél teljesen érvényre jutott a területi elv, azaz a vagyonoknak a trianoni halár által megállapított határvonal szerinti megosztása: mindez gyakorlatilag a trianoni szerződés 'befejezését jelenti, ami nem lett volna lehetséges annak önkéntes akceptálása és a szerződés által Középeurópában létrehozott területi állapot hallgatólagos elismerése nélkül. Trianon tizedik évfordulója napján ez eggyel több bizonyíték a trianoni ügy szilárdságába vetett meggyőződés mellett, de egyúttal eggyel több tanúbizonysága annak a meggyőződésnek, hogy Magyarország és szomszédai között a békés megegyezés, szomszédi viszony és együttműködés lehetséges, A mai dátumra emlékezve ma sem akarunk a múltba visszanézni, a harcra, háborúra és nzERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: Z&NE GRElf Fordította: KOSÁR^NÉ RÉZ LOLP (6) — Vele én! — Hát jól van. örülök, hogy legalább tudom, — mondta Beasley kurtán és gyors, haragos lépésekkel tovább állt. — Miit — suttogta Lem Harden — ezt rosz- szul tetted. Magadra haragítottad Beasleyt! Lassan ő lesz az ur a faluban! — A1 Auchinclossnak ő fog az örökébe ülni — mondta egy másik. — Mindegy. Azért mégis szép volt, hogy pártját fogtad az öregnek — jelentette ki Lem bátyja. Dalé elbúcsúzott tőlük és még jobban eltöprengve meut az útjára. Mindegyre nehezebben érezte a lelkén a titkot. — Mit csináljon?... Elmenjen Aucbinclossboz, vagy hallgasson az egészről? Legjobbnak találta, ha alaposan meghány- ja-veti ezt a dolgot. Lekerült hát az útról és befordult a fenyvesbe. III. FEJEZET. Délután aztán, miután megnézte a szegény asszony tehenét és elintézte még néhány farmer ügyét-baját, benézett az öreg A1 Auchinc- Ioss udvarára. A szokatlanul nagy terméskőből és gerendákból épített ház alacsony dombon állott vagy fél angol mérföldnvire a falutól. Nem is ház volt ez. hanem valóságos erősség, az első emberi lakás a vidéken és, mialatt építették a munkásoknak többször kellett meg- verekedniök az indiánokkal. Az idők múltak, az apacheok nem voltak már olyan vérszomjasak, mint valaha és délebbre szorultak a Fehér-hegységtől. Auchincloss háza körül pajták, félszerek álltak, oldalt pedig hatalmas, jó! müveit szántóföldek terültek el. Némelyik friss zöld volt. némelyik aranysárgán ragyogott a délutáni verőfényben. A nagy legelőt köröskörül, palánk fogta körül, a fiivön vígan Jegeltek a lovak és marhák. Az egész telepen meglátszott 1 a hosszú évek rendszeres, kemény munkálja. A bőj vizű paták több csatornával öntözte a völgyet s innen sietett tovább a falu felé. A házat i azonban máshonnan látták el vízzel. A szom- I szédos hegyoldalon forrást fedezett fel valamikor az öreg A1 s annak vizét vezette le mesterségesen. Hatalmas gerendákat fektetett le, egymáshoz illesztve, vályuszerü mélyedéssel, végig a lejtőn, keresztül a völgyön és föl az alacsony dombhátra, be a konyháig. Az udvaron pipa-alakra formálta a vízvezetéket, úgy hogy itt magasra szökött fel belőle a víz, nagy mulatságára a környékbeli gyerekeknek és álmélkodására az egész falunak. Egyáltalán, a vízvezetéknek nagy híre volt, különösen a falubeli ifjúság körében és Auchincloss két derék öreg cselédje sokszor megijedt, mert hol békét, hol egyéb különös dolgot sodort be az egyne folyó jéghideg viz a konyháiba. Dalé a tornácon ülve találta m öreget. Néhány pásztorral és béressel beszélt. Auchincloss alacsony, feltűnően széles vállu férfi volt. A haja nem volt ősz, öregnek nem látszott, de az arcán kimerültség ült, bánatos fáradtság, gond és törődöttség. Szép, szabályos vonásai mintha még tisztábbak lettek volna, de sápadt arcszine megdöbbentette Dalét.. Kék szeme nyílt volt, de nagyon szomorú. Dalé nem tudta, hogyan fogja fogadni az öreg. Nem lepte volna meg, ha egyszerűen kiteszik a szűrét. Évek óta nem járt itt. Annál inkább elcsodálkozott tehát, amikor Au- ohincioss elküldte a béreseket és magához intette. Nem állt föl, de már messziről nyújtotta a kezét. — Minden jót, All Hogy van? — kérdezte Dalé. amint a falhoz támasztotta puskáját. — Nem tudnálak két vállra szorítani most az egyszer — sóhajtott az öreg. —- Azt akarja ezzel mondani, hogy legyöngült? - érdeklődött Dalé. — Ejnye, ejnye, ez baj. Beteg? — Nem én, Dalé. Soha életemben nem is voltam. Csak végein lesz nemsokára, mint a jó lónak. Túlságosan sokat dolgoztam, igyekeztem, elkopott a masina .., Hanem te nem öregszel, úgy látszik. Az erdőben csak úgy repül az emi>er íölött az idő... — Én jól is vagyok — bólintott. Dalé. •— .Senki sem bánt, semmi sem bánt. — Ügy van... Lehet, hogy nem is vagy olyan bolond, mint ahogyan gondoltam.... Amióta nem bírok dolgozni, gondolkozom.... Hanem, Miit, igy sohasem lesz semmid. — Van annyi, amennyi nekem kell. — Jó, hát úgy mondom, hogy magiadnak élsz. nem tartasz el senkit, nem segitsz senkinek, nem hozol semmi hasznot... — Nem tudunk megegyezni, A1 —■ rázta a fejét Dalé mosolyogva. — Nem, Dalé... És most miért jöttél? Csak úgy benéztél, hogy élek-e még? — Először is — mondta Dalé elgondolkodva — szeretném megfizetni azt a kárt, amit a pumámra fognak. A juhokat... — Micsoda? Hogyan jutott ez éppen most az eszedbe? — Nem lehetett az olyan sok juh ... Hány vájjon? — kérdezte Dalé kitérően. — Vagy ötven. — Oh! Annyi? És még mindig azt hiszi, Ai, hogy a szegény Tóm ette meg? — Ki más ette volna? — vonogatta vállait az öreg. — A1! Hogyan tudhat olyat, amit én sem tudok? Gondolja meg. Ne vesszünk össze megint. Megfizetem. Számoljuk össze. — Hát azért jöttél ide. Miit Dalé, hogy a juhokat megfizesd nekem? — kiáltotta az öreg telepes hitetlenül. — Igen. — Akasszanak föl, ha elhiszem! — mondta az öreg és élesen rátekintett a fiúra. — Tudom már! Hallottad, ugy-e, hogy jön a hu- gom és udvarolni akarsz neki? — Igaz, Al, nagyrészt azért jöttem, mert hallottam róla, de udvarolni nem akarok —- tiltakozott Dalé. — Haha! Te is csak olyan vagy, mint a többi! Nem baj, ez jó jel. Nem bánóin, ha akad asszony, akinek a kedvéért otthagyod az erdőt. Hanem, fiú, akkor jól kösd fel a sarkantyút! Azt mondják, Hóién az anyjára ütött. Neli Auchincloss pedig... az volt ám a leány! Dalé éiezte, hogy elvörösödik. — Becsületemre, Al... — kezdte. — Fiam, ne hazudj nekem, öreg embernek! — vágott közbe Auchincloss. — Senkinek sem hazudom soha! Al, hazudni osaik az szokott, aki emberek között él és mindenkivel van valami dolga és hasznot akar látni. Én az erdőiben vagyok, sémrni okom rá, hogy ne mondjak igazat, — Jó, jó, nem akartalak bántam — mondta Auchincloss békülókenyeu. — Ée lehet, hogy abban is van valami, amit mondtál... Hanem a juh okról beszéltünk, meg a pumáról. Hát, fiam, én nem tudom bizonyítani, hogy a te nagy macskád vitte el az ötven juhot, azt sem mondom, hogy a pásztorok mindig igazat mondanak, de mégis inkább azt hiszem, hogy ő volt. Lehet, hogy kinevetsz érte. De mikor egyszer láttam ezt a te cirmosodat ott heverni a boltajtó előtt, mig te odabenn vásároltál, jól a szemébe néztem, mint az ellenségnek szoktam... És a szemén látszott, hogy érzi a bűnösségét! Az öregember azt várta, hogy kinevetik. Da Dalé komolyan bólintott. — Al,' értem a dolgot. Rosszul esne ugyan nekem, ha csalódnom kellene Tomiban, de ■hiába, pumának született és minden állatnak megvannak a maga utjai... Megfizetem a tartozásomat. — Nem fizeted meg — mondta az öregember nyersen. — Szép tőled, hogy felajánlottad, rendben van. Felejtsd el ezt a gondot. Kis csönd után Dalé újra szóba kezdett. — Másért i? jöttem még, Al. Szeretnék mondani valamit Beasleyrol... Auchincloss úgy felugrott ennek a névnek hallatára, mintha kést döftek volna belé. Vérvörös lett az arca. Magánkívül emelte ütésre az öklét. — Ne említsd ... ezt a ... gazembert... előttem! — tört ki belőle a düh. — Vöröset látok, ha ... hallom ... Hallottam, Dalé, hogy a pártomat fogtad ... Jól van ... Harden mondta meg... örültem. És ezért... elfeledtem ma... hogy haragudtam reád... De egy szót se erről a juh tolvajról... erről a ... Mert kidoblak! — De, Al, térjen az eszére — kérlelte Dole. — FJ kell mondanom, hogy Beasley... — Nem kell! Nem hallgatok meg semmit! — Az baj, — mondta Dalé. — Beasley bele akar ülni a házába, összebszélt a ... — Tudóim! lüdom! — üvöltötte az öregember s az arca most már kékes-fekete lett. — Azt hiszed, te fogod ezt nekem megmagyarázni? Hallgass! Fogd be a szádat! Nem akarom hallani 1 — Még nagyobb baj is van, Al __ folytatta sietve Dalé, hogy elmondhassa, ami a szivén fekszik. — A bugát el akarják... • '(Folytatjuk.) 1 csehszlovák sajté kampánya gezte. Pártja a békés revízióért minden erejével küzdeni fog, követeli a revíziót a népek önrendelkezése alapján, de követeli a kormánytól, hogy demokratikusan szerveződjék át, mert ezzel szolgálja a legjobban a revízió ügyét. Ezután az elnök a gyász jeléül ötperces Szünetet rendel el, majd a Ház áttért a napirendre. Pa ország demonstrációja A Szabadság-térre a kora hajnali órákban megándnlt a tömegek felvonulása és az óriási felhőszakadás ellenére i® a fel vonulás egész délelőttön át tartott. A köz épületeken és a magánházakon is mindé nütt gyászlobogóik voltak kitűzve. 12 ór: előtt öt perccel az összes m agyarország gyárakban megálltaik a gépek és a munka öt percig szünetelt. A villamosok is dél 12 órakor egy percre megálltak. Délutál négy órakor a kereskedők tiz percre le húzták üzletük redőnyeit. Külföldről érkezett jelentések szerint i külföldi magyarok a mai napon szintéi gyászgyilléseket tartanak.
