Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-05 / 127. (2348.) szám

2 1830 fogda9 5, csütörtök. Prága, junius 4. A csehszlovák kormány­pártok valamennyi lapja .mintegy karmesteri intésre egytől-egyig a trianoni békekötésről és annak mai vonatkozásairól vezércikkezik. A vezércikkek tenorja teljesen azonos s ugy- látszik, állásfoglalásuk egyöntetűségével akarnak hatni a külföld, nevezetesen Ma­gyarország felé. A legnagyobb demonstrációt a Slovensky Dennik végzi, amikor szokatla­nul nagy terjedelmű számában Hodzsa, Be- nes, Stefánek, Hoaidek, Stodola, S'lávik, Skultéty, Srobár, Ma-ule stb. tollából közöl alkalmi cikkeket. Hodzsa: Trianon a kultúra és erkölcs diadala Hodzsa többek között azt állítja, hogy sem Magyarországot, sem Ausz tr i a - M agyar orszá - got nem darabolta fel senki, mert ez az ala­kulat magától hullott szét. — A magyarok soha nem tudtak kormányozni. Aki uralkod­ni akar, — mondja Hodzsa — annak szilárd­nak, nagyon szilárdnak kell lennie, de a jo­gaival élnie kell és nem visszaélni. Aki ural­kodni akar, annak határt kell ismernie az expanzi vitásban, meg kell éreznie az időt, a kor szociális áramlatát és eszméit. Nem, a magyar nemesség nem tudott kormányozni. Tudott ostort pattogtatni, tudott csendőröket vezényelgetni, az igazságtalanságot úgy tudta megríormulázni, hogy a hozzán emért ők előtt igazságnak látszott, tudott a haladás utján úgy halogatni, hogy az lázas tevékenységnek látszott, de nem tudott uralkodni, azért a volt alattvalói most maguk uralkodnak magukon. A magyar nemesség a nenmemeeekkel szem­ben abban találja a maga distinkcióját, hogy a munkát nem a maga, hanem a nemnemes osztályok kötelességének tekinti. Nem köve­tek el sérelmet senki ellen, ha azt állítom, hogy Magyarországon a munkáik odó nemes kivételt képez és hogy a magyar nemesség ma is Herrenvolknak tekinti magát. Kőzsép- európa többi része ellenben dolgozik. A Tria­non revíziójának nevezett magyar harc leg­hangosabb hangoztató! alkalmazás nélküli emberek. Trianon nem jelenti a kultúrának aiantosabb kulturfokra való hanyatlását, ha­nem a demokratikus kultúra és erkölcs dia­dalát. Trianon épp az előfeltétele a kultúrá­nak és ember iességnek Középeurópába u. Semmiféle diplomáciai experimentum nem törheti meg az uj középeurópai, uj nemzet- 1 közi, erkölcsi és szociális rendszer szilárd tényeit. A magyarok soha többet nem fognak ural­kodni mások fölött, sőt jó, ha maguk fölött képesek lesznek uralkodni. Azonban, ha al­kalmazkodni fognak az uj közép európai rendszerhez, elfoglalhatják ebben a rend­szerben azt a helyet, amely őket súlyúkból és földrajzi helyeztiiknél fogva megilleti. Mi, a románok és jugoszlávok szívesen ta­lálkozunk a magyarokkal a nemzetközi érintkezésben, hogy közösen elősegítsük és tökéletesítsük azt, amiben érdekeink meg­egyeznek. — Azt hiszem, — mondja végül Hodzsa, — a magyárök számára második szerencsét­lenség volna, ha a szerb, román és a mi aján­latainkat a magyar kormányok elutasítanák a nemzetközi kapcsolatokban, mint ahogy el- utsitották a szerb, román és a mi ajánlatain­kat 1848-ban és 1867-ben. Benes udvarias frázisai a magyarság felé Benes külügyminiszter hasonló tenorban beszél s többek közt ezeket írja: — Semmi sem igazolhatja jobbam Trianon jogosságát, mint az az uj élet, amely 10—12 év óta fejlődik azon a területen, amelyet a trianoni rezsim érintett. Szdorenszkó nagyszerű (?) fejlődése kul­turális és politikai térem, számtalan, sokiőpusu iskolája, amelyekben a gyermekek anyanyelvűkön sajátíthatják el a kultúrát, a növekvő és emelkedő irodalmi, ..............................-^.^T mű vészeti és tudományos élet, a hirlaipiro-1 dalom intenzív fejlődése, egyesületi, szociá-1 lis, gazdasági és politikai élete, a nemzet szlovákságának egész fejlődése, amelynek megvan a párhuzama Ruszin szkon is, ahol a ruszin nemzet megújhodásának kiemelkedő folyamata játszódik le a nem-szlovák és nem-ruszin kisebbségek hátránya nélkül, ez fejezi ki legjobban Trianon jellegét, ez a legszilárdabb garancia mindem restituciós törekvéssel szemben s a leghatékonyabb fegyver külpolitikánk védelmi munkájában. Ha mindezt tudatosítjuk a trianoni béke- szerződés aláírásának tizedik évfordulója al­kalmából, akkor ez nyilvánvalóan azt je­lenti, hogy Trianon pozitív vonásait emel­jük ki, azt, hogy a mi számunkra Trianon a nem­zeti igazságosság és a politikai haladás aktusa, a azt, hogy nem öntünk bele gyű­löletet vagy ellenségeskedést egyetlenegy' nemzettel szemben sem, tehát a magyar nemzettel szemben sem. A demokrácia világában az egyik nemzet szabadsága nem nyugodhatok a másik nem­zet szabadságvesztésé n ée elnyomásán. A háóoruelőtti középeurópai rezsimnek az alapvonása az volt, hogy két nemzetnek a pozícióit és fejlődését tiz más nemzet elnyo­mására és rabságára építette. A világháború a maga következményeivel bebizonyitoíta ennek a rezsimnek a hamisságát és tartha­tatlan voltát. Jaj annak, aki ezt a tegnapi rendszert bármilyen formában meg akarná újítani. Hasonló kellemetlen következmé­nyek érnék. Tudatában voltunk ennek az uj rendszer kiépítésekor, s nem szabad erről megfeledkeznünk a háború után tiz-tozenkét év múltával sem. Trianon ilyen értelmezése lehetővé teszi számunkra hangsúlyozni iga­zi jóakaratunkat békés szomszédi kapcsola­tok kiépítésére valamennyi szomszédunkkal, nem húzódozva a Magyarországgal való együttműködéstől sem, mert Magyarország­nak is elismerjük, mint a többi nemzetnek, az élethez és a fejlődéshez való egyforma jo­gát. A kisebbségek létezése, és pedig a ma­gyar kisebbségé Csehszlovák iában és a mi kisebbségünké Magyarországon sem akadá­lyozhatja ezt a törekvésünket és ezt a poli­tikai irányunkat. Ha mindkét oldalon tudatában leszünk an­nak, hogy minden körülmények közt szá­molnunk kéül a kisebbségek létezésével, akkor csak arra lesz szükség, hogy belás­suk a kisebbségekkel szemben az igazán demokratikus rezsim szükségét. Minden no óhaja, hogy frizuráját könnyen csinálhassa. Ezt úgy érheti el, ha a haját rendszeresen PIIAYOM - NAX mossa. A folyékony Pixavon eredeti uve- gekben, a Pixavon-Shampooa pedig csinos zacskókban kapható. Azt hiszem, hogy fővonalaiban mindig ilyen rezsimet é rvén ye<si te t tűn k és meg vagyok afelől győződve, hogy a jövőben is ezt kell tovább követnünk és fejlesztenünk. Ha ugyanezt fogják érvényesíteni a másik ol­dalon, milyen akadályt jelenthetnek akikor a ki­sebbségek a két állam szomszédi viszo­nyában ? Fölad atünk és kötelességünk jó szomszédsá­got kiépíteni Magyarországgal. Ugyanez a kötelessége megvan Magyarországnak és va­lamennyi európai államnak is. Mi ezt a kö­telességünket teljesíteni akarjuk és teljesí­teni fogjuk. S akarjuk, hogy az egész világ tudjon erről. A körülmények különleges össaeegése következtében közvetlenül Tria­non tízéves évfordulója előtt sor került a trianoni szerződéiből kifolyó pénzügyi kér­dések likvidálására. Nyilvánvalóan Trianon gyakorlati végrehajtásáról volt itt szó. A magyar jóvátéteii kötelezettségek kérdésé­nek végleges megállapítása, a földreform­ban való megegyezés, amellyel meg van pe­csételve, hogy a magyar alattvalók szloven- szkói birtokai a csehszlovák földrefortmtör- vény alá esnek, az alapok, közvagyonok és más kérdések telein tétében való megegye­zés, melyeknél teljesen érvényre jutott a te­rületi elv, azaz a vagyonoknak a trianoni halár által megállapított határvonal szerinti megosztása: mindez gyakorlatilag a trianoni szerződés 'befejezését jelenti, ami nem lett volna lehetséges annak önkéntes akceptálá­sa és a szerződés által Középeurópában létrehozott területi állapot hallgatólagos el­ismerése nélkül. Trianon tizedik évfordulója napján ez eggyel több bizonyíték a trianoni ügy szilárdságába vetett meggyőződés mel­lett, de egyúttal eggyel több tanúbizonysága annak a meggyőződésnek, hogy Magyarország és szomszédai között a bé­kés megegyezés, szomszédi viszony és együttműködés lehetséges, A mai dátumra emlékezve ma sem akarunk a múltba visszanézni, a harcra, háborúra és nzERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: Z&NE GRElf Fordította: KOSÁR^NÉ RÉZ LOLP (6) — Vele én! — Hát jól van. örülök, hogy legalább tu­dom, — mondta Beasley kurtán és gyors, ha­ragos lépésekkel tovább állt. — Miit — suttogta Lem Harden — ezt rosz- szul tetted. Magadra haragítottad Beasleyt! Lassan ő lesz az ur a faluban! — A1 Auchinclossnak ő fog az örökébe ül­ni — mondta egy másik. — Mindegy. Azért mégis szép volt, hogy pártját fogtad az öregnek — jelentette ki Lem bátyja. Dalé elbúcsúzott tőlük és még jobban el­töprengve meut az útjára. Mindegyre nehe­zebben érezte a lelkén a titkot. — Mit csinál­jon?... Elmenjen Aucbinclossboz, vagy hall­gasson az egészről? Legjobbnak találta, ha alaposan meghány- ja-veti ezt a dolgot. Lekerült hát az útról és befordult a fenyvesbe. III. FEJEZET. Délután aztán, miután megnézte a szegény asszony tehenét és elintézte még néhány far­mer ügyét-baját, benézett az öreg A1 Auchinc- Ioss udvarára. A szokatlanul nagy terméskőből és geren­dákból épített ház alacsony dombon állott vagy fél angol mérföldnvire a falutól. Nem is ház volt ez. hanem valóságos erősség, az első emberi lakás a vidéken és, mialatt épí­tették a munkásoknak többször kellett meg- verekedniök az indiánokkal. Az idők múl­tak, az apacheok nem voltak már olyan vér­szomjasak, mint valaha és délebbre szorul­tak a Fehér-hegységtől. Auchincloss háza körül pajták, félszerek álltak, oldalt pedig hatalmas, jó! müveit szán­tóföldek terültek el. Némelyik friss zöld volt. némelyik aranysárgán ragyogott a délutáni verőfényben. A nagy legelőt köröskörül, pa­lánk fogta körül, a fiivön vígan Jegeltek a lovak és marhák. Az egész telepen meglátszott 1 a hosszú évek rendszeres, kemény munkálja. A bő­j vizű paták több csatornával öntözte a völgyet s innen sietett tovább a falu felé. A házat i azonban máshonnan látták el vízzel. A szom- I szédos hegyoldalon forrást fedezett fel vala­mikor az öreg A1 s annak vizét vezette le mesterségesen. Hatalmas gerendákat fekte­tett le, egymáshoz illesztve, vályuszerü mé­lyedéssel, végig a lejtőn, keresztül a völgyön és föl az alacsony dombhátra, be a konyháig. Az udvaron pipa-alakra formálta a vízveze­téket, úgy hogy itt magasra szökött fel be­lőle a víz, nagy mulatságára a környékbeli gyerekeknek és álmélkodására az egész falu­nak. Egyáltalán, a vízvezetéknek nagy híre volt, különösen a falubeli ifjúság körében és Auchincloss két derék öreg cselédje sokszor megijedt, mert hol békét, hol egyéb különös dolgot sodort be az egyne folyó jéghideg viz a konyháiba. Dalé a tornácon ülve találta m öreget. Né­hány pásztorral és béressel beszélt. Auchin­closs alacsony, feltűnően széles vállu férfi volt. A haja nem volt ősz, öregnek nem lát­szott, de az arcán kimerültség ült, bánatos fáradtság, gond és törődöttség. Szép, szabá­lyos vonásai mintha még tisztábbak lettek volna, de sápadt arcszine megdöbbentette Dalét.. Kék szeme nyílt volt, de nagyon szo­morú. Dalé nem tudta, hogyan fogja fogadni az öreg. Nem lepte volna meg, ha egyszerűen kiteszik a szűrét. Évek óta nem járt itt. An­nál inkább elcsodálkozott tehát, amikor Au- ohincioss elküldte a béreseket és magához intette. Nem állt föl, de már messziről nyúj­totta a kezét. — Minden jót, All Hogy van? — kérdezte Dalé. amint a falhoz támasztotta puskáját. — Nem tudnálak két vállra szorítani most az egyszer — sóhajtott az öreg. —- Azt akarja ezzel mondani, hogy legyön­gült? - érdeklődött Dalé. — Ejnye, ejnye, ez baj. Beteg? — Nem én, Dalé. Soha életemben nem is voltam. Csak végein lesz nemsokára, mint a jó lónak. Túlságosan sokat dolgoztam, igye­keztem, elkopott a masina .., Hanem te nem öregszel, úgy látszik. Az erdőben csak úgy repül az emi>er íölött az idő... — Én jól is vagyok — bólintott. Dalé. •— .Senki sem bánt, semmi sem bánt. — Ügy van... Lehet, hogy nem is vagy olyan bolond, mint ahogyan gondoltam.... Amióta nem bírok dolgozni, gondolkozom.... Hanem, Miit, igy sohasem lesz semmid. — Van annyi, amennyi nekem kell. — Jó, hát úgy mondom, hogy magiadnak élsz. nem tartasz el senkit, nem segitsz sen­kinek, nem hozol semmi hasznot... — Nem tudunk megegyezni, A1 —■ rázta a fejét Dalé mosolyogva. — Nem, Dalé... És most miért jöttél? Csak úgy benéztél, hogy élek-e még? — Először is — mondta Dalé elgondolkod­va — szeretném megfizetni azt a kárt, amit a pumámra fognak. A juhokat... — Micsoda? Hogyan jutott ez éppen most az eszedbe? — Nem lehetett az olyan sok juh ... Hány vájjon? — kérdezte Dalé kitérően. — Vagy ötven. — Oh! Annyi? És még mindig azt hiszi, Ai, hogy a szegény Tóm ette meg? — Ki más ette volna? — vonogatta vállait az öreg. — A1! Hogyan tudhat olyat, amit én sem tudok? Gondolja meg. Ne vesszünk össze megint. Megfizetem. Számoljuk össze. — Hát azért jöttél ide. Miit Dalé, hogy a juhokat megfizesd nekem? — kiáltotta az öreg telepes hitetlenül. — Igen. — Akasszanak föl, ha elhiszem! — mondta az öreg és élesen rátekintett a fiúra. — Tu­dom már! Hallottad, ugy-e, hogy jön a hu- gom és udvarolni akarsz neki? — Igaz, Al, nagyrészt azért jöttem, mert hallottam róla, de udvarolni nem akarok —- tiltakozott Dalé. — Haha! Te is csak olyan vagy, mint a többi! Nem baj, ez jó jel. Nem bánóin, ha akad asszony, akinek a kedvéért otthagyod az erdőt. Hanem, fiú, akkor jól kösd fel a sarkantyút! Azt mondják, Hóién az anyjára ütött. Neli Auchincloss pedig... az volt ám a leány! Dalé éiezte, hogy elvörösödik. — Becsületemre, Al... — kezdte. — Fiam, ne hazudj nekem, öreg ember­nek! — vágott közbe Auchincloss. — Senkinek sem hazudom soha! Al, ha­zudni osaik az szokott, aki emberek között él és mindenkivel van valami dolga és hasznot akar látni. Én az erdőiben vagyok, sémrni okom rá, hogy ne mondjak igazat, — Jó, jó, nem akartalak bántam — mond­ta Auchincloss békülókenyeu. — Ée lehet, hogy abban is van valami, amit mondtál... Hanem a juh okról beszéltünk, meg a pumá­ról. Hát, fiam, én nem tudom bizonyítani, hogy a te nagy macskád vitte el az ötven juhot, azt sem mondom, hogy a pásztorok mindig igazat mondanak, de mégis inkább azt hiszem, hogy ő volt. Lehet, hogy kine­vetsz érte. De mikor egyszer láttam ezt a te cirmosodat ott heverni a boltajtó előtt, mig te odabenn vásároltál, jól a szemébe néztem, mint az ellenségnek szoktam... És a szemén látszott, hogy érzi a bűnösségét! Az öregember azt várta, hogy kinevetik. Da Dalé komolyan bólintott. — Al,' értem a dolgot. Rosszul esne ugyan nekem, ha csalódnom kellene Tomiban, de ■hiába, pumának született és minden állatnak megvannak a maga utjai... Megfizetem a tartozásomat. — Nem fizeted meg — mondta az öregem­ber nyersen. — Szép tőled, hogy felajánlot­tad, rendben van. Felejtsd el ezt a gondot. Kis csönd után Dalé újra szóba kezdett. — Másért i? jöttem még, Al. Szeretnék mondani valamit Beasleyrol... Auchincloss úgy felugrott ennek a névnek hallatára, mintha kést döftek volna belé. Vér­vörös lett az arca. Magánkívül emelte ütésre az öklét. — Ne említsd ... ezt a ... gazembert... előttem! — tört ki belőle a düh. — Vöröset látok, ha ... hallom ... Hallottam, Dalé, hogy a pártomat fogtad ... Jól van ... Har­den mondta meg... örültem. És ezért... el­feledtem ma... hogy haragudtam reád... De egy szót se erről a juh tolvajról... erről a ... Mert kidoblak! — De, Al, térjen az eszére — kérlelte Do­le. — FJ kell mondanom, hogy Beasley... — Nem kell! Nem hallgatok meg semmit! — Az baj, — mondta Dalé. — Beasley bele akar ülni a házába, összebszélt a ... — Tudóim! lüdom! — üvöltötte az öreg­ember s az arca most már kékes-fekete lett. — Azt hiszed, te fogod ezt nekem megma­gyarázni? Hallgass! Fogd be a szádat! Nem akarom hallani 1 — Még nagyobb baj is van, Al __ folytatta sietve Dalé, hogy elmondhassa, ami a szivén fekszik. — A bugát el akarják... • '(Folytatjuk.) 1 csehszlovák sajté kampánya gezte. Pártja a békés revízióért minden erejével küzdeni fog, követeli a revíziót a népek önrendelkezése alapján, de köve­teli a kormánytól, hogy demokratikusan szerveződjék át, mert ezzel szolgálja a legjobban a revízió ügyét. Ezután az elnök a gyász jeléül ötperces Szünetet rendel el, majd a Ház áttért a napirendre. Pa ország demonstrációja A Szabadság-térre a kora hajnali órák­ban megándnlt a tömegek felvonulása és az óriási felhőszakadás ellenére i® a fel vonulás egész délelőttön át tartott. A köz épületeken és a magánházakon is mindé nütt gyászlobogóik voltak kitűzve. 12 ór: előtt öt perccel az összes m agyarország gyárakban megálltaik a gépek és a munka öt percig szünetelt. A villamosok is dél 12 órakor egy percre megálltak. Délutál négy órakor a kereskedők tiz percre le húzták üzletük redőnyeit. Külföldről érkezett jelentések szerint i külföldi magyarok a mai napon szintéi gyászgyilléseket tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom