Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-04 / 126. (2347.) szám
1980 jumttfi 4, wwéa. 6 . i n ^rrmTWirrTTi7t^í)~TnrilDlT!‘l^J^TfliTffiilTT*>,MPfiy^^lÍinBBI?f1 II1 BT WFiTP ffgTt&'ffT irTTflIJTTBIlgiigT rATffffii A pénzügyminisztérium elkészítette az önkormányzati testületek gazdálkodásáról szóló törvény novelláját A pötadók kérdésében nem történik változás — A szanálási alapot százalékos arányban osztják fel a tartományok között 134.3, Szlo'venszkö 49 és Ruszinszkó 5-2 millió koronát. Prága-, junius 3. A kormányprogram egyik pontját' képezi az önkormányzati testületok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény módosítása. Ezt a törvényt eredetileg a köz- igazgatási szervek, az országok, járások és községek szanálása érdekében hozták. Azonban a gyakorlat azt mutatta, hogy a törvény az egyes önkormányzati testületek normális pénzügyi gazdálkodását lehetetlenné teszi, sőt egyes községek éppen e törvény következtében súlyos anyagi válságba jutottak. Azonkívül a kormány, illetve az egyes minisztériumok főtisztviselőinek kényokedvétől függött, hogy mennyit kap egy ország, járás vagy község az úgynevezett szanálási alapból. Természetesen Szüovenszkó és Ruszinszkó minden alkalommal a rövidébbet húzta. A szlovén szk ói országos képviselőtestület által megszavazott költségvetést Prágában egy tollvonással áthúzták é? az előirányzatnak csupán kétharmadát engedélyezték. A parlamentiben úgyszólván valamennyi párt szónoka minden alkalmat megragadott arra, hogy követelje ennek a rossz törvénynek a módosítását. A sok követelésre a pénzügyminisztérium kidolgozott egy novellatervezetet, amely azonban megint csak félmunkának ígérkezik, mert lényegében nem adja vissza a tartomány oknak a pénzügyi függetlenséget, hanem ellenkezőleg még jobban megerősíti a centralisztikus rendszert. A tervezet továbbra is ragaszkodik a korlátozás eddigi elveihez s eszerint a legmagasabb pótadó a tartományoknál 160 százalék, a járásoknál 110, a községeknél 200 százalék. A pótadóemelés kivételes lehetőségét azonban kiterjeszti a járásoknál 150 és községeknél 300 százalékra. Eddig ez az emelés kivételesen csak olyan kölcsönök sürgős kamat- fizetéseire avagy törlesztéseire volt megengedve, amely kölcsönöket jogérvényesen 1927 julius 1-ig kötöttek de. A novella ezt a határidőkorlátozást be- ■ ■v szünteti. JA magasabb pótadók engedélyezésében is vál to z t adásokat eszközöl. Az országos választmány, ezen tervezet szerint, ezután nemcsak a járásoknak és rendezett tanácsú városoknak, hanem járási székhelyeknek és az 5000 lakosú köz- - ségeknek is kivételesen engedélyezheti a magasabb pótadót. A jelenleg érvényes törvény a kiegyezési •alapra vonatkozólag oly intézkedéseket tartalmaz, hogy a járások vagy községek költségvetéseinek egyensúlyba hozása céljából a kormány a forgalmi adók jövedelméből bizonyos részt átengedhet az önkormányzati testületeknek. Ezt az intézkedést a novella is megtartja, a szanálási alap ügykezelését továbbra is az országos választmányra bízza, de ugyanakkor az országos választmány szigorúbb felügyeletet gyakorolhat a járások és községek felett. A törvénytervezet egyúttal gondoskodik arról is, hogy a költségvetések jóváhagyása gyorsabban történjék, mint ed- dig. 1931-ben a, szanálási alapból való részesedésből kizárják azokat a községeket és járásokat, amelyek az elmúlt évben a szanálási alapból részt nem kértek, avagy ha kértek, ezt meg nem kapták. Ez nem vonatkozik azokra a községekre és járásokra, amelyeknél a kiadások vis major révén vagy felsőbb hatóságok rendelkezése következtében emelkedtek. Az eddigi törvény szerint a kormány mind a négy országrész számára összesen 140 millió koronát folyósított a forgalmi adókból a Az Indokínai zavargások egyre veszedelmesebb méreteket öltenek Paris, június 3. A Maiin saigoni jelentése szerint indokínában újabb parasztláza- rláfi töri ki, melynek jellege tisztán kommunista volt. Hétszáz paraszt a Saignóntól 130 kilométernyire délnyugatra fekvő Vinh bong városba vonult. A menet élen gyermekek és asszonyok haladtak, vörös szalagokkal és szovjetjeivé nyekk el díszítve. A város rendőrfőnöke 18 nrilicia katonával a fegy vertelen parasztcsoport elé vonult és elzárta írtját. A rendőrök szokásos fenyegető ej illán, amikor a puskatus is működésbe lépett, a. tüntetők feladták tervüket és szétszéledlek. passzívák fedezete céljára. Miután ez az intézkedés sok viszályra adott okot, mert minden egyes tartomány igyekezett mennél nagyobb összeget kapni, -most azt tervezik, hogy százalékos arányban fogják megállapítani az egyes tartományok részesedését. A felemelendő söradóból 275 millió (koronát, a forgalmi adóból pedig 73.5 millió koronát irányoztak elő. Ezen összegből Csehország kapna 4ő százalékot, Morvaország-Szilézia 38.5 százalékot, Szlovenszkó 14 százalékot és Ruszinszkó 1.5 százalékot. Az egész összeg kitesz tehát 348.5 millió koronát, amelyből Csehország kapna 160 milliót, Morvaors zág-Szilézia Az egész világ immár évek óta szociális és gazdasági válsággal küzködik, ügy látszik, mintha a régi berendezkedések, intézmények elavultak volna és nem lenine erejük, hogy a változott viszonyokhoz simuljanak, átalakuljanak és feladatuknak miként a múltban megfeleljenek. Az egész világ emésztő llázá Hapciban .szenved. Egyik oldalon a múltakhoz ragaszkodók, másik felől a szélsőbal vivják ádáz küzdelmüket. Szerencse, hogy a két szélsőség között komoly, megfontolt embereket találunk, akik tudják, hogy a múltat nem lehet visszahozni, de nem lehet máról holnapra mindent szétrombolni és helyéhe kifogástalan újat állítani sem, .mert mindennek fejlődésre, kialakulásra van szüksége. Amikor ezeket az állapotokat látjuk, a hatalmunkon feliül álló alakulásokat résziünkről csak nagyon csekély mértékben befolyásolható nagy politikai kérdések kell hogy háttérbe szoruljanak és minden figyelmünket népünk iélki fejlődésére, a tömegek közé dobott izzó eszmék helyes mederbe terelésére 'és felfogására kell fordítanunk. Ha nem sikerülne a szélsőséges, forrongó eszmelávák megfelelő értékeléséit elérni és nem sikerül az általuk épitett nagy válaszfalakat helyes szociális érzéstől vezetetten megsemmisíteni vagy legalább csökkenteni, úgy katasztrófába rohanunk. Sokan még tagadásba akarják venni, de a jövő igazolni fogja azt az állítást, hogy a szociális fejlődés tengelye a falura, talán helyesebben a földmivelő népire helyeződött ki, ennek miként való kialakulása tehát azon fordul meg, hogy milyen magatartást tanúsít a falu. Mindenki érzi a gazdasági és szociális viszonyok feszültségét és tarthatatlanságát. Mindenki tudja, hogy még nagy átalakulásoknak kell jönniük, melyek kenyeret és megnyugvást hoznak. Épp ezért a szociális eszmék ma már nem azok a rémek, mint a múltban, a józan felifogás tehát helyes szociális reformokkal a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére, az egyes osztályok, rétegek között mutatkozó szakadékok áthidalására és a mai állapottól kivétel nélkül szenvedő társadalominak közös munkára való összefogására törekszik. A. jövő kialakulásának a falu lévén a tengelye, a falu Iútsadalmásnak összhangra hozása képezi a legelső és legfontosabb feladatot, a falunak sok-sok problémái közit azt, mely- ivei röviden foglalkozni kívánok. A felületes szemlélő a faluban a papon, tanítón, birtokoson, iparoson stb.-in kívül csak föl dm i veliőket lát. A valóságban azonban a föld mi velők: kisgazdákra, törpebirtokosokra, mezőgazdasági munkásokra és gazdasági cselédekre osztanák rneg és elválasztód oltsa gu k ta g a clfl í a ta 11 a n. Már a nagyobb vagyoni! és inkább a közé,} (birtokosok közé sorozható megvagyono- sodplt gazdák és kisgazdák között is van bizonyos balánvonaíl, melyet azonban a rokoni kapcsolatok és a falu ügyeiben való érdek- közö-ség enyhítenek. Sokkal élesebb a baEzen elosztásnál a pénzügyminisztérium tekintetbe vette az egyes országok költségvetéseinek 1929. évi veszteségeit. Úgyszólván valamennyi, országrész magasabb összeget kap, Szloveuszkónál a többlet 2 millió koronát tenne ki, Csehorezágnál 940.009, Morvaországnál 498.000 és Ruszin szkónál 24.000 koronát. A minisztérium azzal is számol, hogy a söradó bevétele több lesz, mint amennyit most előirányoznak és igy az országrészek tartalékát is felem ellhetnék. Egy újabb intézkedéssel alkalmat adnak az országos hivataloknak arra, hogy nyomást gyakorolhassanak a közegekre és járásokra, hogy azok takarékosabban gazdálkodjanak, úgy hogy a tartományoknak is több maradna a kezükön a szanálási alapból. A törvénytervezet végül miég ujább intézkedéseket tartalmaz az önkormányzati testületek külcsüneire vonatkozólag is. Ezen utóbbi intézkedések szövegezése azonban még nem véglege.? és az illetékes körök most egy memorandumot dolgoznak ki a kormány számára. Az egész novellatervezet még csak általános vonásokban van meg és igy teljesen kizártnak tartjuk, hogy a képvíselőház még a nyári szabadsága előtt letárgyalhatná. tárvonal a 'kisgazdák és törpebirtokosok között, ami azonban sokáig nem vezetett ellentétekre, mert az utóbbiak a kisgazdákhoz számították magukat, azok színvonalát igyekeztek mindenben elérni és velük tartottak. Az utóbbi időben azonban ezek közé is sikerült bevinni a marxi elveket, úgy hogy sok helyen a törpebirtokosokat is a szélsőséges nincsetlenek soraiban találjuk. Komoly és súlyos szétválasztottság van azonban a kisgazdák és a ninosetlenek között, mely különösen ott éles, ahol ez utóbbiak nagyszámban vannak. A kisgazda megbecsüli a mezőgazdasági munkást és cselédet, megértő velük szemben, szívesen segít is rajtuk, de tiszteletet vár tőlük, közelebbi érintkezést nem tart velük, össze nem igen jönnek s az összeházasodás szinte kizárt dolog. A mai gazdasági viszonyok között a jórészt annak a földreformnak következtében, mely a törzsgyökeres lakosságot a földhözjutásból kizárta, a mezőgazdasági munkásság nagyon rossz viszonyok között él és mindig félve gondol a télre, melyre nyáron nem tud eleget keresni. A viszonyok fokozzák a bizonyos mértékben azelőtt is megvolt városokban, vagy csoportosan más vidéken való munkakeresést, ami által telittetnek a városi munkásság szélsőséges irányától és az amúgy is féktelen agitáción kívül szinte mesterségesen táplálják önmagukban az elégedetlenséget és gyűlölettel tekintenek mindenkire, aki jobb sorsban van, vagy akár akinek nagyobb karaj kenyér jutott. A mezőgazdasági munkásság sok helyen mint elkeseredett ellenség áll a kisgazdákkal szemben, holott annak sem rózsás a helyzete s kemény munkája jó. ha a tisztességes megélhetést biztosítja. Ez az a pont, amely megmérgezi a falu életét, kölcsönösen megnehezíti egymás boldogulását és veszélyezteti annak a hivatásnak a betöltését, mely a falura vár, s mindezeken fölül annak veszedelmét is magában hordja, hogy a falu széttagoltsága nem tud a romboló erők áradatában a józan ész és a munka megbecsülésén alapuló alkotó és mérséklő tényezőként, föllépni, ha kel parancsolni. A föladat tehát, amely elénk tárul, amely nélkül a falu a reáváró nagy föladatainak nem tud megfelelni: a falu szegényebbsorsu -lakosságának jobb helyzetbe hozása és minden rendíi-rangu ember között az összhang megteremtése. Tüdőm, hogy ez nagyon .r^ehéz föladat, tudom, hogy nem könnyű megvalósítani, de a reánk váró sok munka között éhhez is hozzá kell fogni. Ennek eszközei nem azzal kezdődnek. hogy világosítsuk föl őket, hogy a marxizmus délibábjai csak nagyobb nyomort hozhatnak, nem javítják meg az emberek nagy tömegének helyzetét, csak többeket juttatnak az eddiginél is rosszabb sorsba. Ezeket a fölvilágosító szavakat utoljára hagynám. A munkának ott kell megindulnia, hogy föl kell tárni azokat a művelési ágakat, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kis darab föld is az eddiginél jobb életet, adjon. ami. ha másutt, nem lehetetlenség. nálunk is megvalósítható. Meg kell nyitni azokat a. kereseti lehetőségeket, amelyek oly bőven vannak a falu kézügyességében elrejtve, közelebb kell hozni egymáshoz a. falu minden rétegét, hogy érintkezésük elősegítse a megértést. Erre nagyon jó alkalom kínálkozik az arató és 'szüreti mn lat sápoknál és más haisonló dolgoknál, mélyeken a. gazda, az arató- és «c6lőmunikása is meg szokott jelenni. Az összejöveteleken azonban még nincs előmozdítva ar< ügy, sőt kárára szolgálhat, ha a gazdák elzárkóznak munkásaiktól és külön csoportokat, asztalokat alkotnak. Félre kell tenni az elzárkózást, vegyüljenek egybe, beszélgessenek el & falu szegény-sorsú lákósaival, ürítsenek néhány poharat velük. Egy-egy ilyen összejövetellel azonban ne legyen befejezve a kiegyenlítés keresése, de álamdóan, az egész év folyamán tartsák fönn és mélyítsék az érintkezést. A magyar gazdának, aki mindig megbecsülte munkáeáit. ez nem fog nehezére esni. S ha megteszik ezt, úgy abból csak áldás fakad mindkét félre és áldás az összességre is. Ebbe a munkába be kell kapcsolódni irányítással, kezdeményezéssel a lelkésznek, tanítónak, birtokosnak és mindenkinek, ákinek a jövő miként való kialakulása nem közömbös, aki jobb jövőt nem a szék Bőségekben, hanem a középuton, nem a nyomor nagyobbá, általánossá tételében, hanem a rosszabb sorsban lévők fölemelésében látja. Rengeteg föladat várakozik reánk, száz kezünk Tenne is, akadna tennivalónk. De ez a föladat, egy kiragadott a falu problémái közül, oly fontos, hogy nem szabad elhanyagolnunk. Lássunk hozzá, mindnyájunkért, önmagunkért, a jövőért. Rendjefesé Angsában London, június 3. A király születésnapján újból számos címet és rendjelet adományoztak angol közéleti férfiaknak. Buxton mezőgazdasági miniszter megkapta a bárói címet és bevonul a felsőházba. Az alsóházban helyére uj választást kell kiírni. Sir John Simon, az indiai alkotmánybizottrág vezetője megkapta a Star of India rendijeiét. Emmy Johnson ausztráliai repülőnőt ugyancsak kitüntették, úgy hogy nő létére megkapta a „brit birodalom parancsnoka** • címet. Sir Esnie Howard volt washingtoni nagykövetet ugyancsak a bárói rangra emelték. Kaposvár környékén nagy károkat okozott a Jégverés Budapest, junius 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonálja.) Vasárnap éjszáka a Dunántúl nagy vihar pusztított, de a vihar által okozott kár' méretei csak most bontakoznak ki. Különösen Kaposvár környéke szenvedett a vihar következtében. Csurgó, Juta ée Hetes községekben a galambtojás nagyságú jég 80 százalékos jégkárt okozott. Tóth János kisgazdát és feleségét kocsiján érte utói a jégverés, amely olyan erős volt, hogy a házaspárt a lovak eszanéletlen állapotban h<»- ták a faluba, majd kórházba kellett szállítani őket. Gsepe Lajos hetesi kisgazda fölakasztotta magát, mivel a vihar egész termését elpusztította. Sáros és Nagyihantos községek termése teljesen elpusztult. Budapest, junius 3. (Budapesti szerkesztőségünk tefefonjelentése.) A vasárnapi borzalmas jégvihar a vetésekben óriási károkat okozott. Somogyin egyében a kár másfélmillió pengőre rúg. Ujjto! fellángolt a bátora a csffgígői alvilágban Csikágó, junius 3. A város a legutóbbi napokban ismét nagy izgalmakat él át, amelyeket a csikágói alvilág rettegett bandáinak kiújult háborúsága idézett fel. A nagyhatalmú gonosztevőbandák között nemrégen fegyverszüneti megállapodás jött létre, ami azt jelentette, hogy ideiglenesem elásták a csatabárdot és az egymással hadilábon lévő bandák teljes erejüket az alkoholcsempészetre koncentrálták. A napokban azonban vége- szakadt a fegyverszünetnek és a harc ujult erővel tőrt ki. Az utolsó tizenkét órában hat bandavezért terítettek le az orgyilkosok. Állítólag a hirhedt csikágói milliomosbandita, A1 Catone áll a véres háborúskodás mögött, mint az egyik tábor mindenre elszánt vezére. A banditahábonu tulajdonképpeni előidéző okát és célját abban látják, hogy valamelyik csoport magához akarja hódítani a hegemóniát a csikágói alkoholosempészet terén. Az alkoholcsempészet tudvalevőleg ma a negyedik helyen áll az Egyesült Államok iparágai között Jövedelmezőség dolgában, olyan falat tehát, amelyért a banditák szívesen kockáztatják az életüket. Szeged határában is sáskarajok jelentek meg Szeged, junius 3. A város határában sás- karajok jelentek meg. Szakértők szerint nem egyiptomi sáskáról van szó. mindazonáltal! a sáskák nagy károkat okoznak'a vetésekben. A hatóságok megtették a szütks&res iintéckodéseket » veszedelem elhárítására. Falusi problémák — lf|. Koczor Gyula előadása a magyar nemzeti párí lévai országos nagygyűlésén
