Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-04 / 126. (2347.) szám

1930 junius 4. szerda. •PPAGAlMAGtARrtl RIiAP H csshszlovákiai magyarság ei$i .Szent Imre-ünnepélye Lelkes ünnepi estén ülte meg a prágai magyar sziget a Szent Imre-jubileumot Mécs László Sörré sikere a cseh metropolisban — Pfeiffer Miklós de, kassai kationok nagyhatású előadásában az árpádházi herceg történelmi és mai jelentőségét méltatta InterpeSiácicík követelik az ukrán irredenta megrendszabályozását Prága, junius 3. Scserccky és Prokop, a cseh agrárpárt ruszinszkói képviselői ma két interpellációt nyújtottak be a képvise- löhúzban az ungvári merénylet ügyében. A belügyminiszterhez intézett interpellá­cióban előadják, hogy a vizsgálat folyamán megállapítást nyert, miszerint a merénylő tagja volt az ukrán ifjúsági katonai szer­vezetnek, melynek célja az volt, hogy az orosz kulturmozgalom vezetőjét eltegyék lábaiéi. Ennek az államielforgató mozga­lomnak a központja a Prosvita kulturális egyesületben van, amely kulturális tény­kedés leple alatt Nagyukránia eszméjét propagálja, amelyhez szerinte ítuszinszkó és Keletszlovenszkó is egészen a poprádig hozzátartozik. Ezt bizonyltja az is, hogy az utóbbi időben Nagyukránia térképét ter­jesztették, amelynek határai a Poprádig voltak megrajzolva. Az interpelláló kép­viselők követelik a belügyminisztertől, hogy azonnal tiltsa be a Prosvita egyesület ténykedését és utasítsa ki a köztársaság területéről mindazokat az idegen állam­polgárokat, akik az állammal szemben el­lenséges politikai ténykedést fejtenek ki. Az interpelláló képviselők az iskolaügyi miniszterhez intézett második interpellá­ciójukban hangoztatják, hogy a Prosvita egyesület ukrán,izálni akarja Rusziuszkót, jóllehet a ruszin nép többsége az oktatás orosz irányzata mellett foglal állást. Arra ■aérik a minisztert, hogy a ruszinszkój gü- rögkatoliikus szeminárium tanári karát szólítsa fel, hogy növendékeiket orosz és csehszlovák szellemben neveljék, ne pedig az állaimmal szemben való ellenséges ér­zületre és tegye meg az intézkedéseket egy állami tani tóintézet létesítésére Ung- váron. , Végnél&üii huzavona a parlament munka­programja körűi Prága, junius 3. A koalíció sajtója a mull héten nagy garral és üdvrivalgással bejelen­tette a megegyezést a parlament nyári mun­kaprogramja kérdéséiben és azt irta, hogy most már minden akadály nélkül el fogják intézni a legsürgősebb törvényjavaslatokat.. Már akkor mondtuk, hogy ez csak egy elvi megegyezés volt, mert merítőrikusan egyet­len törvényjavaslatban sem hoztak végleges megegyezést. A múlt héten letárgyalta a képviselőkáz mezőgazdasági bizottsága az ál­latvámok javaslatát, amelyet a közélelmezé­si bizottságnak tegnap kellett volna letár­gyalnia. A bizottsági ülésen jelen volt Bra- dáes földmivelésügyi miniszter is, aki a tör­vényjavaslathoz ugyanolyan értelmű rövid expozét mondott, mint a mezőgazdasági bi­zottságban. A vitában csak két nő vehetett részt, a kommunista Cizsiimská és a cseh nemzeti szocialista Zeminová. Ezután várat­lanul félbeszakították a vitát és azt bizony­talan időre elhalasztották. E váratlan fordu­latnak oka abban rejlik, hogy a szocialisták mindaddig nem akarják az állatváimokat megszavazni, amíg a munkaprogram első etap'jához tartozó szociális törvényeket nemi tárgyalják le. Garanciát akarnak az agráriu­soktól arra nézve, hogy az állatvámokkal egyidejűleg letárgyalják a hadi rokkantak já­rulékainak emelését, az aggkor iákról szóló törvény novelláját és az állami tisztviselők 13. fizetését. Miután az agráriusoknak fon­tos, hogy az állatváimokat mielőbb életbe- léptessék. valószínű, hogy sorozatos veresé- güKet a nyári szabadság megkezdése előtt még egy újabb vereséggel fogják lezárni és a szocialista diktátumnak engedve bele­mennek abba, hogy a fent jelzett szociális törvényeket is még most letárgyalja a nem­zetgyűlés. A békéltető tárgyalások már meg is kezdődtek. Egy tábornokot neveztek ki bukaresti jugoszláv követté Bukarest, junius 3. Politikai körökben nagy föitünést keltett, hogy Sándor király bizalma­sát. Hadzsizs tábornokot nevezték ki bukaresti jugoszláv követté. Tudni vétik, hogy a kineve­zés ama harcias beszédnek következménye, amelyet Mussolini Firenzében, majd Milánóban tartott. Prága, junius 3. Szent Imre herceg halálá­nak^ kilencszáz éves jubileumát ünnepük ez évben mindenütt, ahol magyarok élnek. Az egyetemes magyarság nemzeti szent éve ez a jublieumi esztendő s ennek megünnepléséből ki kell vennie megillető részét a csehszlovák köztársaság magyar kisebbségének is. A prá­gai magyar főiskolások nagy érdeme, hogy ők rendezték meg az első Szent Imre-ünnepélyt a köztársaság területén, s ezzel példát mutattak Szlovenszkó és .Ruszinszkó egész magyar tár­sadalmának. A tegnapi prágai Imre-ünnepélyt kimondot­tan a Prágai Magyar Akadémikusok Köré­nek katolikus tagjai rendezték, azonban ün­nepe volt ez minden prágai magyarnak fog­lalkozás- és valláskülönbség nélkül. Ez,zé avat­ták úgy a jubileum általános nemzeti jelle­ge, mint a szereplő személyek. A nagyszerű ünnepély alkalmából a D.eut- sches Haris tü kürt érmét telejesen megtöltötte a Prágában élő magyarság sziúe-java. A lel­kes közönség zömét természetesen a magyar főiskolások alkották, de ott láttuk a prágai magyar királyi követség összes tagjait is csa­ládtagjaikkal együtt, élükön Mmirevich 'Szi­lárd magyar királyi követtel, meghatalmazott miniszterrel és nejével, ott láttuk továbbá Dobránszky János nemzetgyűlési képviselőt, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének és kiadóhivatalának tagjait Dzurányi László fő- szerkesztő vezetésével a családtagokkal együtt, Koppé Györgynél, prágai nagyiparos nejét., a leányotthonok tagjait SmkaM Hajnalka és Irmaim Klára dr. vezetése mellett, stb. stb. Az ünnepséget Rády Elemér joghallgató, a prágai MÁK Prohászka-körének elnöke tartal­mas beszéddel nyitotta meg. ■— Mi, kiket a sors irányító keze Prágá­ba rendelt — mondotta beszédében többek között — tanulmányainak végzésére, a legárváb bak vagyunk az árvák között. Mig Szloven- szkón élő testvéreinknél a szivet melegítő ma­gyar összetartozás érzése édesíti a kisebbsé­gi sors sokszor keserű kenyerét, addig ne­künk az ország fővárosában éreznünk kell, hogy hiányoznak azok a szálak, melyek ide kötnének. Hisz mindenünk a Kárpátok örök- havas bérceihez, szőkébb hazánkhoz, Szloven- szkóihoz köt, hiányzik valami, ami meleggé te­gye prágai hónapos szobánk egyhangú csend­jét. És ilyenkor boldogan kapunk az alkal­mon, hogy mi Prágában élő magyarok együtt, mindnyájan kéz a kézben tehessünk valamit, melyen keresztül érezzük, hogy nem vagyunk mégsem egyedül, felejtsük kétszeres árvasá­gunkat. — Az egymásratalálás szent perceiben fo- gamzik meg bennünk az alkotníakarás, a faj­tánkért való szent munka, mely az idegen nyelveken szerzett tudományokba is lelket visz és mely a könyvöt kezünkben tartja, nehogy eldobva azt. elvesszünk a népek nagy ver­senyében. — Ezek a kis ünnepségek, melyeket a prá­gai magyar egyetemi hallgatóság rendez, erő- gyüjtő pihenők csak kálváriás missziónkon, melynek célja a magyarság szellemi és gazda­sági irányítóivá lenni. — Mi tisztában vagyunk, hogy az a tövises ut, melyen haladunk, nemzetünk megmentése. Mi tudjuk, hogy ha mi ma kényelmi szem­pontokból letérünk a szellemi pályáról, az it­teni magyarság vezető nélkül marad s ettől a más népekbe való beolvadás már csak egy lépés. Épp ez a tudatunk erősiti kitartásun­kat, fokozza munkakedvünket és növeli ener­giánkat. — Ma is, midőn mi is részt kérünk az egész magyarság ünnepéből és a nagy világ minden nemzete között mi is csehszlovákiai magya­rok hódolattal hajtjuk meg fejünket a liliomos ifjú kilencszer százesztendős messzeségből vi­lágító nagysága előtt, ma is csak erőt jöttünk meríteni a gtoriás magyar ifjú erőforrásához. Mert nagyjaink emléke és a történelem tisztele­te helyes értelemben nem jelenti a midton való rágód és és a régi dicsőség pnssziv visz- szasirását. A történelem tisztelete helyes ér­telemben az a megifjitó forrás, melyből ket­tőzött energiánál lépünk az alkotás porond­jára, Ideálokat nem terem a ma. Kicsinyes voná­sok ferdítik el még a legigazabb arcát is. Em­ber, kit ideálunknak választhatunk, csak a tör­ténelem megtisztító távlatában található. Ide kell visszatérnünk, hogy munkánk, egyénisé­günk irányitó példáját megtaláljuk. — Mert ideálokra szükségünk van. A legjobb is csak tapogatózni fog. ha nem lesz előtte világító cél, mely felé — sőt sok­szor azon tűi is — haladhat. — Mai ünnepünkkel példát akarunk adni ifjabb testvéreinknek, hogy ők se szégyelje- riek vissza-vissza nézni ezeréves múltúnkba. Mai ünnepünk még biztatás idősebb generá­ciónknak. hogy akik közvetlen utánunk jön­nek, még képesek átvenni egy népnek — mely ugyan kisebbségi sorban él, de él —a vezetését is. De egyúttal figyelmeztetés is, hogy a mi utánunk jövők fejlődésének útja síkos, köny- nyen el lehet csúszni. A megértő tapsokkal fogadott megnyitó be­széd után Guzmann Tercsi Marchesi A ve Má- riá-ját énekelte. A tehetséges kassai urilány, ki a prágai konzervatórium növendéke, érett technikával és behízelgő, kellemes hangon ad­ta elő a nehéz müdalt. A fiatal hölgy első nyilvános föllépése nagy reményekre jogosít és bizonyosra vesszük, hogy ezt az első szép sikert további, egvre nagyobb sikerek fogják követni. A sikerhez hozzájárult Fényes István diszkrét és precíz zongorakisérete. Ezután lépett a pódiumra hófehér reveren­dájában Mécs László, nagynevű, a határokon túl is elismert papköltőnk, akiről köztudomá­sú, hogy nemcsak kiváló lírikus, hanem pom­pás előadóművész is és föllépéseit mindenütt öröm. szeretet és határtalan lelkesedés fogad­ja. Bensőséges, szuggesztiv ereje most sem hagyta cserben és a közönség — ez a lelkes, fiatal és kritikus gárda — csakhamar lélegzetvisszafojtva fi­gyelte a messziről jött próféta meleg és emelkedett szavait. A nagy várakozás, (Mécs volt az estély vár- va-várt szenzációja) a feszültség, a kíváncsi­ság nyomban eloszlott és jóleső meleg hangu­latnak adott helyet. Első prágai szereplései óta — 1925-ben volt — a költő mint előadó­művész és mint költő egyaránt fejlődött. Meg- férfiasodoít, elmélyült és sok országos kör­útja alatt rutinja is tökéletesedett. Elsőnek egyik kedvenc versét a „Királyfi három bána­táét szavalta el, majd a külön Szent Imre tisz­Prága, junius 3. A nemzetgyűlés munkája csak nagyon lassan halad előre. Ma délután a képviselőház úgyszólván csak formális ülést tartott, a szenátus pedig, szinte nevetséget keltőén, mindössze két mentelmi ügyet tár­gyalt. Ennek a munkátalanságnak az oka a koalíció egyenetlenségében keresendő. Ma ismét megállapodtak aibtoan, hogy a képviselőt) áz e héten letárgyalja az állatvámokat, a szenátus pedig a genti rendszer novelláját, továbbá a gabona-vámokat és a behbzatali jegyrendszerről szól ótörvényjavaslatot. Az állatvám javaslat szenátusi tárgyalásához a szociáldemokraták csak akkor adják beleegyezésüket, ha közben napirendre tűznék akár a képviselőházban, akár a szenátusban a már tervbevett szociális tör­vényjavaslatokat, igy elsősorban a hadirokkan­tak járadékának fölemelését, a szezonmunkások állami támogatását és az állami tisztviselők 13-ik havi fizetését. Ez az utóbbi igen nehezen fog menni, mert Englis pénzügyminiszter kategorikusan kije­lentette, hogy erre semmiféle fedezete nincs. Ha az agráriusok ezen szocialista követelésnek eleget tesznek, úgy a nemzetgyűlés munkája igen könnyen julius hónapba is belenyulik. Po­litikai körökben mindazonáltal azt hiszik, hogy a nemzetgyűlést junius közepén fogják elna­polni. anélkül, hogy lényegesebb javaslatokat letárgyalna. A képviselőhöz mai ülését délután negyed 1 órakor nyitotta meg Malvpetr elnök és a ház öl hónappal meghosszabbította a szenátus részére a köztársasági elnök és a kormány teleiére irt nagyszerű alkalmi versel, kollek­tív verseit, szebbnél szebb lírai csemegéket A közönség mindegyiknél dörgő és számú nem akaró tapssal fogadta j s a lelkesedés felszabadult szenvedélye csak ak­kor csillapodott le, mikor a költő bejelentette, ! hogy az est folyamán mégegyszer föllép. A ma- j gyár kultúrától távolszakadt prágai kolóniának nagy élmény, örök emlék marad Mécs diadal­mas szavalata. Vigasztalás az idegenben. Hála és köszönet érte. Mécs László után Ffciffcr Miklós dr. kassai székesegyházi hanonok, a nemztköai IKa szö­vetség tudós ügyvezető elnöke ült az előadói asztalhoz s általános figyelem közepette felol­vasta érdekes tanulmányát Szent Imréről, éle­téről, jelleméről és történelmi jelentőségé­ről. A vonzó stílusban, színesen megirt érté­kes tanulmányt holnapi számunkban fogjuk részletesen ismertetni. A közönségnek benső­séges, maradandó becsű élménye volt a nagy­szerű előadás s a tudós előadót lelkes meleg­séggel ünnepelte. Majd ismét Guzmann Tercsi énekelt. Most két Ady-Reinitz-dalt interpretált tökéletes át- érzéssel. A siker annyira teljes volt, hogy a közönség kívánságára Guzmann Tercsiinek műsorát még egy végtelenül kedves magyar müdallal kellett megtoldania. A műsor utolsó számaként ismét Mécs László szavalt. A költő legújabb verseiből adott elő még néhányat s a közönség valóság­gal nem tudott betelni a nagyszerű műélvezet­tel. Versről-versre fokozódott a forró ünnepiéig s Mécs Iteszlónak ismételten újabb költemé­nyeket kellett előadnia. Az ünneplés lelkes ak­kordjaitól visszhangoztak a tükörterem gyö­nyörű falai, amikor véget ért a nagyszerű ünnepség: a prágai magyarok Szent Imre ün­nepélye. • A lelkes hallgatóság óvációja Mécs Lászlót valósággal a vasúti állomásig elkísérte. A köl­tőnek ugyanis nyomban vonatra kellett ülnie, hogy idejében megérkezhessék a keddi kassai műsoros estélyre, ahol ugyancsak szeretet és lelkesedés várja. Beszámolónk nem volna teljes, ha nem em­lékeznénk meg a legnagyobb elismeréssel az ünnepi est rendezőiről, elsősorban Rády Ele­mérről, akiknek nagy érdeme, logy a prágai magyarság ilyen méltó keretek között áldozha­tott Szent Imre megdicsőült magyar szellemé­nek. büntetőjogi fellösségéről, az ipari rendmódo- szitásáról, a mezei őrök, valamint a mezei tu­lajdon védelméről szóló törvényjavaslatok le- tárgyalásának határidejét. Az ülésen Bursa kommunista képviselő tiltakozott az ellen, hogy betiltották a Vcsela fogyasztási szövetkezet ju­bileumi ünnepségét, Novotny kommunista pe­dig a maradékbirtokosok ellen szólalt fel. A ház ezután második olmíjsásban elfogcúőAa a párisi és a hágai egyzményeket. A képviselőház legközelebbi ülés© csütör­tökön délelőtt 11 órakor lesz, amelynek na­pirendjén az állatvámokról szóló törvényja­vaslat szerepel. A további munkaprogram a házelnökség mai ülésének diszpozíciói sze­rint az, hogy a képviselő ház csütörtökön és pénteken tart ülést, valamint a pünkösd utáni szer­dán, junius 11-én. A szenátus ülése Prága, junius 3. A szenátus ma rövid ülést tartott, amelyen Klofács cseh nemzeti szo­cialista szenátor két mentelmi ügyét tár­gyalták. A szenátus legközelebbi ülése hol­nap, szerdán délután két órakor lesz. mely­nek napirendjén a genti rendszer novellája, a gabonavámok és a behozatali jegy rend­szerről szóló törvényjavaslat szerepel. A képviselőház második olvasásban elfogadta a hágai és párisi egyezményeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom