Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-29 / 146. (2367.) szám

14 — Nyolchavi börtönre ítélték a délszloven- szkói templom perselyek fosztogatóját. Niytrai tudósítónk jelenti: Pénteken tárgyalta a nyit- rai kerületi bíróság Drbohlavek Vaclav foglal- kozásmólkiili csavargó lopási bünperét. Drbohla­vek azzal volt vádolva, hogy a délszlovenszkói községekben, igy többi között Szereden és Ér­sekújvár ott is kifosztotta a. templom-perselye­ket. A lopásokat oly módon hajtotta végre, hógv éjszakára bezáratta magát a templomba, majd mikor egyedül maradt, feltörte a perse­lyeket és ablakon keresztül megszökött. Hoszas nyomozás után sikerült hurokra keríteni a per- selyfosztogató. A főtárgyaláson megállapítást nyert, hogy Drbohlavek mintegy nyolcszáz ko­ronát szedett össze a fenti módon. A tárgyalás során beismerő vallomást tett és azzal védeke­zett, hogy tettét nyomorában követte el. A bíróság az enyhítő körülmények szem előtt tar­tásával nyolohavi börtönbüntetéssel sújtotta a notórikus perselyfosztogatót. — Diákok és egyetemi hallgatók figyelmébe! Az országos keresztényszocialista párt központ­ja közli: Fölkérjük azokat az egyetemi hallgató­kat és diákokat, aki ka jövő tanévben lakást és ellátást akeresnek Pozsonyban, hogy e szándé­kukat jelentsék be az országos keresztényszo­cialista párt közsoutjának (Bratislava-Pozsony, Dunakőpárt 12.) A pártközpont mindenkit meg­felelő koszthelyre utasit. — Neraessányi-szanatoriiim, Kóficé, Zri- nyí-n. 4. Szlovenszkó egyedüli legmoderneb­bül berendezett egészségügyi intézete, min­den igényt kielégítő komforttal A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr*, gége*, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz­tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, msuiin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx — Szabója megérdemli az ön bizalmát, ha a beszőtt szélű „English Fintex“ szövetet ajánlja elkészítendő öltönye anyagául, mert mintázata s minős ég e felülmúlhat a 11 an. Janek, a híres magyar zsoké élete és tragikus bukása | Frei$ta«SS -E*á$, , i Veatui utca 15. — öngyilkossági kísérlet a bécsi Stefaas- kirehében. Bécsiből jelentik: Jenusailem Vil­ma, egy posta-főtanácsos 44 éves özvegye tegnap délu-tán a S lei a nski Miéiben öagyil- kossági szándékkal felhajtott egy üveg lyzolt. Súlyos belső sérülésekkel szállítóit iáik a kórháziba. Állapota .reménytelen. Tettét nyomora miatt követte eL xx A „Cigelka*4 jódos gyógyvizekről. Idősebb korú orvosa Lak javarésze bizonyára még emlé­kezni fog egyetemi évei során a kathedrárói gyakran hangoztatott de vizére: „Wenn mán nicht weiss, wie wo, warum, verordnet mán Jodkatium“. És valósággal akkor ia, ma is, a jődkábum s an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt. „A jód jót tcsz“! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a pyramidon, — ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetéseim, melyet tulaj­donosa minden lehető és lehetetlen baj eben mint csalhatatlan panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jőd- tínktura a leghatásosabb fertőtlenítő ezer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző jódecsetelés után. A múlt századnak egyik jóhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor össze­tételét s azután művi utón. pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott. De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges étel­nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pL a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyanúgy nyilvánvaló, hogy n föld mélyében és mébében, szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült, tehát a Természet adta „Cigelkai" jódos víz hatása biztosabb és célhozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jódső oldat Egyéb­ként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tett**! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a szentiráe ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok e ami jő, azt megtartsátok!** Rajta tehát, próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka“ jódos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint. A „CTCELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA** jódos gyógyforrások vállalatánál Csehy & Wachter, Rerdefov (Bártfa). Sulovenszkó íCSRY. Janek!... Janetk!... Hányszor kiáltozták ezt a nevet biztatva és reménykedve, rikoltozva és őr­jöngve, ezrek és ezreik szorongva, de mégd6 mindig bízva. És legtöbbször azoknak volt igazuk, akik bíz­tak benne, mert Janek, a kos, köpcös zsoké nem hagyta cserben a maga embereit s ha meglepetést okozott, akkor ez mindig győzelem is volt. A fordí­tottját sohasem csinálta. Nagyon komolyan és be­csülettel űzte a mesterségét Janek Géza, akinek egész élete — sok sikere és nagy népszerűsége mellett is — örökös küzdelem volt testalkatával a könnyű súlyért, s talán most is éppen ez a küzde­lem vetette oda egy szomorú szenzáció középpont­jába azon a napon, amikor neki a Már enyém há­tán a magyar Derbyben kellett volna indulnia. WA® eltévedt lovas** A paripa, amelyre a bel'ivér helyett most felka­paszkodott, még nehezebb iramú, de nem ur rajta a lovas, még Janek sem, akinek pedig a lovak úgy engedelmeskedtek. Paripája szörnyű fantasztiku­mok gyepén rohant el vele s vitte el Budapestről Bécsibe, látomások felhőjén úszva, s le a mélysé­gekbe zuhanva, meg sem állva egészen addig, amíg a bécsi elmegyógyintézetben le nem szedték- róla lovasát. Szegény Janeknek ekkor már kényszerzub­bony volt a dressze. Bandában a kánikulában A legnépszerűbb magyar zsokén elmebaj tört kft, amelynek jelei már napok előtt mutatkoztak. Bé­csi istállója küldte Budapestre, ahol mint tréner a vasárnapi Derby előkészítő munkáján dolgozott, s az egyik futamban lovagolni is akart. Már a múlt vasárnap feltűnt különös viselkedésével a verseny­pályán. Bundában és dupla csizmában jelent meg a kánikulád forróságban e izgatott hangon előadá­sokat tartott az elhibázott tribünökről, amelyeknek újjáépítéséiről -*■ amint mondta — már rendelke­zett. A Lovaregylet vezetősége nem engedte meg, hogy Janek lóra üljön, amá az izgatott zsokét na­gyon elkeserít ette. Az idegorvos, aki megvizsgálta, megállapította, hogy Janeknek szanatóriuma keze­lésre van szüksége. Felesége, aki vele együtt Bu­dapesten tartózkodott, sürgősen csomagolt is, bár Janek kézzel-lilábbal Wtakozoilt a feltevés efen, hogy ő beteg. Beavatkoznak a mentők — A pályára — mondta — azért mentem ki bun­dában és dupla csizmában. hogy izzadjak és lead­jak magamról néhány kálót. Úgy látszik — és az idegorvosnak is az volt a véleménye — a mesterséges fogyasztás, amelyet Janek a tufeágág vitt, rongálta meg a szervezetét és zavarta meg az elméjét. Mert a szegény Janek néhány napi budapesti szanatóriumi ápotáB után még zavarosabban viselkedett, értelmetlen megbí­zásokat adott, úgyhogy szombaton délután felesége a versenypályáról — be sem várva ez utolsó fu­tamot — Becsbe szállította. A bécsi pályaudvaron azután teljes mértékben kitört Janókén az elme­baj. Kiáltozni kezdett, vissza akarta tolni a vona­tot Budapestre, úgy, hogy a rendőrség mentőket hi­vatott. A mentők a hevesen ellenkező Janókét kény­telen voltak kényszerzubhonyba bujtatná és igy szál­lították a bécsi állami elmegyógyintézetbe* Igazán a legszélesebb körökben keltett megindu­lást a szomorú bír, mert Jeneknek a legszélesebb körökben voltak barátai cs rajongói. Az egyszerű parasztcsaládból származó Janek a legnépszerűbb magyar zsoké volt, de verte népszerűségben a lo­vaglás angol művészeit: Adameot és OarlsMcet. is, s talán csak az amerikai Taréul tudott egyúdőre a tömegek szivében vele versenyre kelni. A híires ásóké iskolája Janek egyike volt valaha azoknak a fiatal lovas csemetéknek, akiket a magyar turf urad arra vá­lasztottak íki, hogy Angliáiba menjenek tanulná. Ad­dig az angol zsokék uralkodtak a magyar pályá­kon s ezt az egyeduralmukat akarták a magyar fiuk angliai kihelyezésével meglazítani. Az ifjú Janek kiszemelése kitűnő gondolatnak bizonyult, mert Angliában agy-kettőre meglepő sikereket ért el. Egymásután győzött az angliai, versenyeken s ami­kor hazajött, egyszerre váltadra kapta a népszerű­ség. Bravúr bravúr után Nem sóikkal Angliából való hazatérése után egé­szen különös tunfeseimény hősévé lett. Szemere Miklós lovával indult á Derbyn, s ugyanabban a futamban szerepelt a Steemere-istállö egy másik lova Bandával, az istálló krekk-zsokéjával a hátán. Bánta ülte az istálló reménységét, amelyet gazdája hatalmas összewe! fogadott meg. Srní történt? Az Istálló választottját, amelynek — úgy vélték — egyáltalában nem is volt ellenfele, a Jamek-gyerek holtversenyre kényszeritette. Sportszempontból gyönyörű teljesitmiény volt, de Szemere Miklós, aki ekkor vagyont veszített, nem köszönte meg Janek bravúrját. A magyarázat ehhez az volt, hogy Janek már egészen fiatal korában százszázalékos komoly­sággal vette a hivatását. A zsokénak minden lehe­tőt el kell követnie, hogy a lova győzzön, s ő min­dent elkövetett. Szemere Miklós kegyét természe­tesen elveszítette, s nagyon hosszú idő telt el, amíg ismét Szemere-lóra ülhetett. A legszebb győzelme az volt, amikor a Sb- Legerben az itt lovagló Ardhibald és egy idegen cinkostársa manővereit tönkresdlányitofcta. Janök San-Gennarót lovagolta, és a két idegen zsoké csúnya összejátszással elzárta előtte a pályán az utat. A közönség tomboló dühvei, tehetetlen*.! nézte a gyalázatos küzdelmet, amíg néhány méter­rel a cél előtt egyszerre felszabadult a tribünök indulata és hatalmas hurrázásban tört ki. A két ló között egy kicsinyke rés támadt, Janek bele- rohant ebbe a résbe, szinte seétdobfca a lovasokat és átúszva közöttük, fejhoeszal elsőnek lovagolt a célkarikához. Igaz, hogy erőszakos lovaglásért ezer koronával megbüntették, de az övé volt min­den diadal. Elégtételül megbüntették a két idegen zsokéit is, azzal a sulyoebbitásBafl, hogy kitiltással fenyegették meg őket. Hossza sorozat® következett ezután Janek sáfce­nemek, amelyekre főképpen azért lehetett büszke, mert mindig becsületes eszközökkel dolgozott és mindig megfelelt a beléhelyezett bizalomnak. Szenvedélyesen szerette a foglalkozását s erős fizikuma, rendkívüli esélye segítették diadalaiban. E (mellett egy különös, megbecsülhet étién tulaj­donsága volt: nemcsak az emberek, hanem a lo­vak ős szerették s mintha csak 'hálásan a kedvében akartak volna járni, mindig jobb formát mutatttak, ha Járnék ütó rájuk. A hivatás áldozata Erős fizikuma, amennyi előnyt Jelentett számára, annyi gondot is okozott neki. Nem tudta a könnyű zsoké-testalkatot megőrizni, tulázmoe volt és idön- kdut kilói a kelletén tol megszaporodtak. Ilyenkor a legdrasztikusabb fogyasztókurákhoa fordult, az izzasztóéban, a távgyalogióöban nem ismert mérté­ket és sokszor napok alatt billentette helyre öt­hat kilóval a mérleget. Ez a küzdelem árthatott meg szervezetének s miködben testsúlyát helyre­hozta, megbillentette lelki egyensúlyát, ami az elmegyógyintézetbe juttatta. Szegény Janek még most is, amikor megzavarodva ágált hajdani dicsősége színhelyén, a budapesti pályán, bundá­ba öltözködött a szörnyű melegben. Addig birkó­zott a természettel, amíg kiesett a nyeregből. Sok- ezer barátja abban bízik, hogy a baj csak múló természetű s Janek egészségesen lovagol vissza az életbe, amelyből kár ennek a kedves, népszerű embernek Mányozni. — A szépség titka, Gyakran látunk nőket, akiknek szépsége meglepően hat fériire, nőre egyaránt. Mindenki szereti a szépet és amel­lett irigvli. Is. Nem titok többé, hogy minden­ki saját szerencséjének és szépségének ko­vácsa és ha'Valakinek érdeke, hogy a szépség kifejezője, azaz arca feltűnjön, úgy használjon „Juno-crémet“, amely közismert meglepő ha­tásáról. Bárki azonnal megrendelheti utánvét mellett dr. Flittner J. gyógyszertárában, Ban- ská-Bystrica. Ne habozzon, hanean győződjön meg! Ára 10 korona, hozzávaló szappan 6 ko­rona. — Hetvenkétezer koronás lopásért 15 napi fogházat kapott egy fiatalkorú betörő. Nyitrai tudósítónk jelenti: Mintegy négy hónappal ez­előtt vakmerő lopást követtek el Zádor Mihály nagyhélici tanító kárára, akinek lakásából 72.000 koronát loptak el. A tolvajok álkulos se­gítségével jutottak be a lakásba, ahol felnyitot­ták azt a szekrényt, melyben a tanító minden megtakarított pénzét, 72.000 koronáját őrizte. A lopást csak másnap vette észre a károsult ta­nító és azonnal jelentést tett a csendőrségen. A nyomozás eredményeként letartóztattak két fiatalembert. Egyikük az alig 16 éves B. I. la­katosiinas kihallgatása során beismerte, hogy a lopást 5 követte el, tagadta azonban, hogy 72.000 koronát vitt volna el és mindössze 2500 korona eltulajdonítását ismerte be. Tár­sául a másik fiatalkorút nevezte meg. B. I. a vizsgálat során is megismételte a csendőrség előtt tett beismerő vallomását, mig a másik fia­talkorú mindent a leghatározottabban tagadott. Az ügy pénteken került a nyitrai kerületi bíró­ság büntetőtenár.sa elő. B. I. a főtánryaMson taktikát változtatott és mindent tagadott. A bí­róság ennek dacára megállapította bűnösségét s tekintettel arra, hogy a vádlott már hónapok óta vizsgálati fogságban ült, ami fiatalkorúnál nem számítható be a. büntetésbe, mindössze ti- zenötmapi fogházbüntetésre ítélte. Társa ellen bizonyíték nem lévén, az ügyész visszavonta a vádat, mire a birÓ6ág megszüntette ellene az eljárást. Az ítéletben a felek megnyugodtak. A diadalmas nép Japán, a takarékosság országa Vannak könyvek, amelyek első látszatra saéra* adathalmaznak mutatkoznak és csak, h® elmélyül bennük az olvasó, akkor ragadják meg figyelmét a tények és a friss benyomások s akikor látja, hogy a száraz adatokban mekkora tanulság * mennyi sok igazság rejlik. Az a könyv, amelyben W. M. Wiethley beszámol Japán közgazdasági életéről és a japán nemzet megerősödéséről, egyike a legfigyelemreméltóbb olvasmányoknak, mert bámulatosan tükrözi vissza a japán nép energiáját és azt az erőt, amellyel tehetségét és munkásságot a nemzeti célokra összpontosítani tudja Japán rövid pár évtized alatt nemcsak a világ­politikában, de a világgazdaságban is jelentős tényező lett. Japán ipara hatalmasan fejlődött, de ugyanekkor a Keleten mindenütt erősen érvénye­sülni tudott a japán tőiké is. Amikor a keleti nem­zet felvette a gazdasági és a kereskedelmi érint­kezést Európával, akkor úgy látszott, mintha Nippon nagyszerű piacnak ígérkeznék Európa szá­mára. Előbb Anglia, azután Amerika kísérelték meg, - hogy gazdasági hatalmuk alá vonják Japánt, de csakhamar kiderült, hogy a keleti birodalom nemcsak politikai függetlenségét, hanem gazdasági önállóságát is meg tudta őrizni, sőt azt fejleszteni és a világpiacon hatalommá tudta tenni. Japán, mind minden őstermelő ország, tia a nem­zeti vagyona gazdasági javakban mutatkozott is és jelentős is volt, mégis tőkeszegényen kezdte meg a küzdelmet a gazdasági és pénzügyi területen. Wiethley pompásan rajzolja meg könyvében azt a szinte regényes fejlődést, ahogy Japán megterem­tette nemzeti termelő és expanzív tőkéjét is. Ez a tőke kétségtelenül a japán né.p munkájából aiftkuit ki, mégpedig egy olyan takarékossági szellem érvényesülésével, amely szinte bámulatraméltó. Ahogy Japán fejlődött és ahogy gazdasági erői megnövekedtek, ami azt jelentette, hogy újabb ée újabb szociális rétegek független érvényesülése kapcsolódott bele a nemzeti munkáiba, úgy járultak hozzá ezek az uj rétegek nemcsak munkájukkal, hanem tőkéjükkel is az ország ipari, gazdasági és pénzügyi fejlődéséhez. A leggyakoribb jelenség, hogy azokban az országokban, ahol gazdasági vagy szociális felszabadulás folytán uj rétegek nagyobb kereslethez és jelentősebb érvényesülésihez jutnak, ott az életviszonyok szilibe mértani baáaövány- OTörüen vétóénak meg. A nagyobb kereseti lehető­séggel természetszerűleg fokozódik nemcsak a jó­iét, de a® igény is. Wisthíley szerint, ha Japánban bizonyos tekintetben a szociális jólét emelkedett is, a nagy nép rétegek s általában a dolgozó társa­dalom mentes maradt igényeinek túlságos íet- fokoaásától s ehelyett a takarékosság tüneménye® erejével fogott hozzá a kispolgári vagyonok meg­teremtéséhez. így történt azután, hogy Japánban igen erős polgári íá/readaiom akkuit tol, a löki* művelő lakosság, a® iparosság és a kereskedelem ilyenformán rövid néhány évtized alatt a maga takarékosságával nagy tőkéket tudott felhalmozok Amikor az első japán bank megnyílott, már mint európai értelemben vett modern bank. akkor angol pénzemberek sem hitték, hogy Japánban a betét­gyűjtés olyan méreteket fog ölteni, mint amilyen formában az mindjobban kialakult. A fcőkeképaó®- beu Japán azért mutat hataknas erőt, mert a gazda­sági élet rendelkezésére álló tőkék igen széle* területre alapozódnak s emellett folyton növeked­nek, mert a nemzeti murik® eredményei állandóim jobban és jobban mutatkoznak a betétállomány növekedésével, ami különösen Franciaországot jel­lemzi, hogy ott jelentős Metőkée társadalom ala­kult ki, annak követésrenréltó példája mutatkozik Japánban is, ahol nemcsak a nagyvárosokban, de a vidéken és a falvakban is egyre inkább eoapo- rodik annak a tőkésrétegnek a száma, amely * maga munkájának eredményét a kamat révén él­vezi, viszont a 'tőkét az egész gazdasági élet lendü­letes fejlesztésére engedi át. Hogy ez milyen mér­tékben jelentős, annak legnagyobb bizonyítéka a*, hogy Japán immár nemcsak a saját gazdasági életét tudta fellendíteni, hanem e* a. japán tőke mindinkább érvényesül Koreában, a távol Keleten, Kínában, a Fülöpszigeteken, sőt terjeszkedik. Ausztrália és Déláasia területén is. Ha tudjuk, hogy ennek a japán tőikének munkássága folytán a japán, ipar é6 a kereskedelem milyen mértékben vesz részt már India gazdasági életében is, ekkor láthatjuk ennek a japán tőkeképződésnek bámula­tos hatását. A tőkeképződés nem is képzelhető el más­képpen egészségesen, mint csak úgy, Ixa az komoly megtakarításokból alakul ki. Ezt tudják Wiethley szerint a japánok és azzal a lemondással és látszó­lagos igénytelenséggel, amellyel ezt a tőkeképző­dést megindították, érték el, hogy az életnívó foko­zatosan fejlődik és hogy Japánban mindnagyobb annak a társadalmi rétegnek ereje, amely gondok nélkül él és amey gondtalanul tekint öregsége felé. A japán tud takarékoskodni és a japán népnek ez a takarékos szelleme nyilván nagyon hozzájárult ahhoz, hogy Nippon a világpolitikában és a világ­gazdaságban a maga hatalmi pozícióját nemcsak megerősíteni, de mindjobban növelni is tudja. — Grüdon igen jó szobák júliusban is Peneio Iris uj dcpendanceában, folyóvízzel. Elsőrendű magyar konyha, jutányos árak. Prospektus: Lloyd utazási iroda, Kosice, Kovács u. 20. V á I aszbélyeg. A világ legnagyobb természeti csodája a dobsinai jégbarlang Felvilágosítással szolgál az igazgatóság. — Magyarnyelvű leánykáknak a német nyelv elsajátítására kitűnő alkalmat nyújt: Ursulinonkloster, Reicbonbcrg, NordböJwr.en. Elsőrangú modern berendezésű internátusa a város villanegyedébe^ fekszik. Nagy park, gyönyörű kilátás, tenniszpálya stb. ‘ Bővebb f< TvU;'~nsifást nyújt a rárdn főnöksége. í 1930 jtmleB Sí, vaafcaay.

Next

/
Oldalképek
Tartalom