Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-28 / 145. (2366.) szám
M tizenkét éve szuverén Istand óriási pompával ünnepli államiságának és parlamentjének millentumát Az északt sarkkörön fekvő szigetei már csak a dán uralkodó személye fűzi Európához Hogyan lett önállóvá s fejlesztette M népi egyéniségét ÍOOMOO norvég eredetű szigetlakó? Rejkjavik, junius 26. (A Prágai Magyar Hit- lap munkatársától.) A mi naptárunk -szerint junius harmadik csütörtökén ezredik éves fordulója van annak a napnak, hogy 930-ban az izlandi Alting első Ízben gyűlt össze az Axt-folyó melletti Tingveüiren. Ezer évvel később, junius harmadik csütörtökén egybegyült ismét az izlandi nép királyával, királyi és nemesi vendégeivel, hogy ugyanazon a helyen, ahol az ősi parlament első Ízben ülésezett, megtartsa a millenáris ünnepet. Izland szigete abban a különleges helyzetiben van, hogy egész történelmét ismeri attól a pillanattól, hogy az első bevándorlók a szigeten letelepedtek. Izland telepesei Norvégiából jöttek. Már előbb is fölkeresték a szigetet szórványosan a szerzetesek és remeték, akik a szent magány csöndjét találták meg a szigeten, de települési szempontból csak a norvég bevándorlással kezdődik a sziget története. A tizedik század derekán azután megalakul az izlandi állam, amely tehát éppenugy ezeréves, mint a parlament. Parasztok szabad állama volt ez, amely a norvég királyok erős hódítási törekvései ellenében is 330 éven át megőrizte függetlenségét. Csupán 1262-ben kötötte meg az Alting az akkori norvég királlyal, Haakon Haakonsonnal az úgynevezett régi szerződést, amely ugyan papíron biztosította Izland teljes függetlenségét és az Altingnak azt a jogát, hogy a szerződést bármikor fölmondhatja, de ez a jog csak papirosjog volt. Később Izland Norvégiával együtt dán uralom alá került és amikor az 1814. évi kiéli szerződésben Norvégia elszakadt Dániától és Svédországgal lépett unióba, senki sem gondolt Izlanddal. Elfelejtették. Ilyenmódon Dánia birtokában maradt. Az izlandiak közben igyekeztek érvényre juttatni közjogi fölfogásukat, hogy a Dániával való kapcsolatuk csak kényszerkapcsolat, hogy ők csak Norvégiával csináltak paktumot, mely biztosítja azt a jogukat, hogy a szerződést bármikor föl is mondhatják. A Dániával folytatott politikai küzdelem hosszú és szívós volt. Már 1800-ban királyi határozat szüntette meg az Alting működését, amely negyven éven át szünetelt is. Csupán 1918-ban járt eredménnyel az izlandiak évszázados szívós törekvése, amely az 1262. évben elvesztett önállóságukat visszaadta, amennyiben Dánia lemondott a szigetre vonatkozó minden jogáról és Izlandot teljesen szuverén államnak ismerte el, azon föltétellel, hogy Izland királyságot alkot és királyul a dán királyt kell választani, ami meg is történt. 1918 óta tehát Izland független királyság, amely perszonális unióban van Dániával. A szigetország terjedelme 105.000 négyzetkilométer, tehát 30.000 négyzetkilométerrel, körülbelül Ruszinszkó területével kisebb Csehszlovákiánál. Lakosságának száma megközelíti a százezret. Európának második legnagyobb szigete Anglia után, területének azonban csupán kétötöde lakott, a többit gleccserek és a gleccserek által lehordott kőtörmelékek, meg sötétszinü homokpuszták borítják, továbbá lávamezők és más vulkánikus ^ termékek. A sziget északi partvonalával az északi sarkkört érinti és Dánitáól 2000, Grönlandiéi pedig 300 kilométer távolságban van. A legérdekesebb földdarabok egyike és a geológusok kedvfmeo a csodasziget, amelyen az alvilág tüze a sarki világ jegével örökös harcban áll, ahol az örök hó alól süstörögve törnek föl a forró források. Csaknem az egész sziget vulkános tömegeken épült. A huszonkilenc vulkán közül az 1557 méter magas Hekla a legismertebb, amelynek 28 kitörése van följegyezve. Forró szökőforrásai között r legnagyobb hirre tett szert a nagy Geysir, amely vizét állandó időközökben 30 méter magasságba lő véli és a föld együk legérdekesebb látnivalója. A sziget hullámos-halmos femrtérség, amelynek közepe hatszáz méter magasságban terül! el A gleccserek a föld egy hetedét borítják, a legnagyobbik 8800 négyzetkilométernyi területet borit. A fenntérségről a partok felé hatalmas vízeséseken törnek a bővizű folyók. A sziget egyik nyugati öblében fekszik Rejkjavik főváros, amelynek mintegy 10.000 lakosa van. Izland népessége csekély ugyan, de magas és önálló kultúrát fejlesztett ki és önálló nemzetnek is tartja magát. A sziget lakosai még azon a nyelven beszélnek amelyet az ősi hazából hoztak magukkal, úgyhogy az izlandi gyerek, amikor olvasni megtanul, a legkisebb uehézség nélkül elolvashatja az ősi izlandi hősmondákat és azokat a norvég királymorulákaf, amelyeket ősei 800— 1000 között jegyeztek le Nomcaak kulturális tekintetbe® önálló né® a* izlandi, hanem rendkívül törekvő és szorgalmas és igy politikai önállósága mellett gazdasági önállóságát is biztosította. A kivitel az utolsó 25 év alatt húszszorosára emelkedett, volt olyan esztendő, amikor a kiviteli fölösleg 14 millió aranykoronát tett ki. Most is, éppen úgy, mint az izlandi szabad állam idején, saját hajói vannak, amelyek élénk tengeri kereskedést folytatnak. A nagyon nehéz talajt csak részietekben tudja megművelni, a partvonalakon és a folyóvölgyekben. A közlekedés állandóan fejlődik, az úthálózat kiépül s az autóforgalom ma már az ország legnagyobb részében lehetséges. Az izlandi nép tehát egy fejlődőben lévő nemzet és most, amikor parlamentjének ezeréves ünnepét tartja, ezt az ünnepet önállóságának és demokrata érzelmének szimbólumául üli meg. Egész bizonyos, hogy az izlandi az egyetlen önálló nemzet, amelynek egyetlen katonája sincs és nincs is szándékában, hogy katonaságot képezzen ki. Megérdemli-e egy ilyen kis lélekszámú nép, amely alig játszik szerepet a világ hatalmas háztartásában, hogy Altingjának ezeréves ünnepén olyan nagy figyelem forduljon feléje? Egyszerűbben úgy is lehetne kérdezni, vájjon az izlandi Alting ezeréves ünnepe egyáltalán érdemes-e a világsajtó megemlékezésére? A felelet csak igenlő lehet. Az Alting az izlandi nép lényegének kifejeződése, különben sem a nemzet, sem parlamenti intézménye nem állott volna fönn ezer éven át Európától kétezer kilométer távolságban. De érdemes a megemlékezésre ez az ünnep az egész emberiség szempontjából is, mert az Alting annak az akaratnak és képességnek a kifejeződése, hogy egy AZ&m&yshi grófok kezén Ruzshach rohamos indult A strandoktól elzárt szlovenszhói magyarság uj strandot talált Ruzsbachhan - Az utolsó féíszázad nagyarányú fejlődése hl Amint láttuk, 1820 táján Ruzsbach fürdő annyira lehanyatlott, hogy mint fürdőt egyszerűen elfeledték, legfeljebb a környék lakosai használták, paraszti módra egyenesen beülve a melegen fakadó forrásba. A fürdő újból való felkarolása egy a gze- pességen nagyrabecsült névhez, a Jóny névhez fűződik. A nemes Jóny család, névszeri nt Jóny Jenő Imre kapta meg a fürdőt királyi adományul, miután a falvak eladása sehogy sem sikerült. Jóny állítólag szepesófalvi harmincadbérlő volt és nagyösszegü előlegei fejében kapta volna a birtokot, minthogy másképpen kártalanítani nem tudták. Lehet, hogy igy volt. Alsó- és Felsőruzsbadhot nyerte el a hozzájuk tartozó fürdővel együtt. Jóny mindenesetre nagy gazdasági érzékkel és tekintélyes tőkével fogott hozzá az uj birtok rendbehozásához. Alsórazsbachon is, Felsöruzsbachon is kastélyt építtetett magának, a fürdőben pedig, ahol akkor már csak egy fából épült fürdőház, az u. n. lengyel ház állott a nagy forrástól, a „Brunnen"-tól nyugatra, tőle keletre is építtetett egy nagyobb, szebb fürdőházat. Ez volt az a ház, amely az utóbbi évtizedekben — éttermekkel megpótolva — vendéglőül szolgált és tavaly leégett. A ház frontján álló, mindenkinek feltűnő méhkas alakú két kémény alatt voltak a nagy rézüstök elhelyezve, ahol a vizet forralták, ezekhez pedig minden oldalon 4 fürdőszobás lakószoba csatlakozott. Mindenki szobájából a mellette fekvő fürdőszobába és be a fakódba léphetett, ahova faosöveken folyt be a felme- legitett gyógyvíz. Ez akkoriban külföldi mintára épült, modern fürdőháznak számított. Azonban Jóny korán elhalt, egyetlen fiának gondnoka, Cornides István, csak vagyonkezelő volt és igv további fürd ója vitásokról nem hallunk, Még Jóny Jenő Imre tűkörfürdőt létesített az erdőben — ez nagyobbitva máig is használatban vain, itt-ott talán parkírozott is, de nagyobb alkotásokról nem esik többé szó. Nem is sikerült Ruzsbaichot szélesebb körben ismertté tenni, a szabadságharc és az utána jövő elnyomás a szigorú cenzúrával nem kedL vezett semmiféle propagandának (miég e szótól is félt a „hatalom"), Ruzsbach maradt kis vidéki Bódiohen-nek. Jóny fia, Tivadar, nem is maradit meg Ruzsbacihon, ahol csak néhány gyermekévét töltötte, hanem Budapesten és főleg Miskolcon élt. Természetes, hogy a fürdőbe semmit sem fektetett bele, hanem az öreg zsidó vendéglősre hagyta, hogy mit hoz ki belőle. 1879-ben a Szepesség nagynevű történetírója, Weber Samu szepesbélai ev. lelkész: „Zipser Geschichts und Zeitbilder" c. müvében csak annyit ir a fürdő állapotáról: „Körülbelül 20 fürdőkabimt és lakószobát találunk itten, egy vendéglőt és sétautakut a mezőkön és az erdőkben." Jóny már 1865-ben végrenűcletileg Alsó- 6s Felsőmzsbachot a fürdővel együtt a késmárki evangélikus lyccumra hagyta. A lycenm fenntartótestüilete egészen helyesen gondólokozott, amikor ilyen kiterjedt fekvősé- gek kezelését nem tartotta egy iskola feladatának ée igy 1880-ban az örökhagyó beleegyezésével tárgyalásokat kezdett a birtokok eladása iránt. A legközelebbi érdeklődő Zamoyski András lengyel gráf volt, aki néhány évvel előbb vette yolt meg Lubló várát is a Raisz családtól és akiben a természetbaráton kivül a lengyel hazaifi is megszólalhatott, amikor újabb birtokszerzéssel növelte meg részét a Lubomi rskiek örökében. 1882- ben, rövid idővel Jóny halála előtt kötötték meg a szerződést és a két Ruzsbach a fürdővel együtt Zamoyski gróf tulajdonába ment át 100.000 forintért. A múlt század hetvenes éveinek vége és a nyolcvanas évek eleje európ a szerte a nyaraló és fürdőélet hallatlan fellendülését mutatják (és az egyéb vállalkozásokét is, hiszen ez volt a hírhedt „grandolási" korszak). A Magas Tátra vidékén is nagyot lendült a Kárpátegyesület alapítása óta az idegenforgalom, az uj fürdők egész sora keletkezik (1871-ben Ujtátrafüred, 1876-ben a Csorbatavi fürdő, 1881-ben Alsőtátrafüred, 1884-ben Barlangliget és Tátraháza, 1884-ben Matlárháza és Tar- patakfüred, végül 18884>an Széplak). Az idegenforgalomnak és a fürdőfejlesztésnek is akkoriban egyik leglelkesebb apostola volt Döl- ler Ferenc nyugalmazott őrnagy Késmárkon, aki a Kárpát egyesületet is alapította és amikor Zamoyski gróf eleinte ugyan foglalkozott a fürdő fejlesztésének gondolatával, de aztán halogatta, akkor DöUer ajánlatot tett neki a fürdő bérletére. Kéler Pál ismert késmárki ügyvéddel, Tát- raháza megalapítójával együtt 32 évre bérbe vette tőle a fürdőt és nagyszabású fellendítésén gondolkozott. — Csakhogy a Zipszer közvélemény túlságosan nehézkes vagy meggondolt volt a tervhez. A részvénytőke, amelyre az alapítók jegyzést hirdettek, távolról sem gyűlt egybe, Kéler pedig sokkal józanabb ember volt, semhogy a sikertelenséget intő szónak ne vette volna és igy a vállalkozásból nem lett semmi, a bérleti szerződést felbontották. Zamoyski gróf maga látott hozzá ezután a fürdő rendbehozatalának. Volt azon mit rendbehozni bőven! Egy másik vezető idegenforgal márnák Szontágh Miklós dir., Ujtátrafüred tulajdonosának, 1883— 1885-ben kiadott „Tátravidék" c. kétheti ide- degenforgalmi folyóiratában Horváth Károly dr. leírja egy kirándulását Ruzsbachra. Altsó- razsbachon még azt sem tudták nekik megmondani, hogy hol fekszik az „egyKor híres, most szomorúan elhanyagolt fürdő." Majd leírja, hogy „a régi és uj fürdőház egyszerű bútorzata és berendezése már több mint egyszerű... egyszerű főépületek kis szobákkal.. Minden szoba mellett fürdőkamra... A főforrás 20—22 fokos vizével teljesen nyílt, de legalább ki van tisztítva... a fürdővizet more patrio nyílt üstökben melegítik s nyílt favá- lyukban — melyekbe az eső vígan helecsaphat — vezelilc a kádakhoz, mi által gondoskodnak arijpl, hogy a szénsav legnagyobb része elillanjon s n fürdőbe minél kevesebb jusson belőle. „Utitársa Bóléman István dr., a neves balneolőigus, még egyszerűbben végez a fürdővel: „Piszkos, csúnya rusznyűk falu, melynek végén, ott áH az egykor híres ruasnemzet valóban demokrata érzelemben alávet* heti magát a köz érdekében a békés törvényeknek. Ebből a szempontból emelkedik ki az izlandiak ünnepe nagyobb jelentőségre és kelt általában figyelmet. Rejkjavik városa a jubileum alkalmából zászlódiszbe öltözött. A dán királyi pár, Izland uralkodói, a Niels Juel hadihajó födélzetén érkeztek meg szerdán délben és a királyi vendégeket a kormány, az Alting tagjai és a város magisztrátusa hivatalosan üdvözölte. A hadihajót a kikötőben mintegy harmincezer főnyi tömeg várta. Előzetesen Gusztáv Adolf svéd trónörököst fogadták ünnepélyesen, aki az Oszkár II. hadihajó födélzetén érkezett. A jubileumi ünnepségen mintegy 25 állam hivatalosan képviselteti magát. Mivel Rejkjavik városa négy szállodával nem tudja elhelyezni az ünnepségre egybegyűlteket, H az Alting ősi helyén, a Tingvelliren hatalmas sátorvárost ütöttek föl, amelyben most 25.000 ember lakik. A sátorvárosban hirtelen orvosok, patikák, posta- és távirdahivatal, különböző üzletek telepedtek le. A világ minden sarkából mintegy 20.000 izlandi tért vissza az ősi hazába, a legtöbbje az Egyesült Államokból, akik útjukra két hatalmas amerikai hajót béreltek. Az egyéb turisták száma mintegy tízezret tesz ki, úgyhogy Izland népességének száma a jubileumi ünnepségek tartamára a sziget lakosságának mintegy harmadával növekedett meg. 1930 junius 28, szombat Meglélent! A „Myií&íé Könyv* Prágai magyar költők lírai antológiája Daroas ciános. Qyöry Dezső, Szenes Grzsi, Üozári ‘Dezső, válogatott, legszebb versei ©zurányi Gászló elöszaoáDal Az „Uj munka* kiadása. Bolti ára 25•— Ke előjegyzésben 20 — Ke Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál: Wnllentinyi Samu Rimaszombat, (Rím, Sobota) üyár u. 5. bacbi fürdő. A múlt századbeli fürdőház, a Matuzsálem korára emlékeztető agg zsidó bérlő, az erdő közepén levő nyílt tükörfürdő mind regeszerüleg hatottak ránk...“ Zamoyski András gróf azonban Béla város méltán hírneves orvosában, Weisz János dr.* Lan olyan tanácsadóra lelt, aki lelkesedéssel segítette a fürdő fejlesztésében. Kérésére világhírű botanikusok, Scberfel V. Aurél elkéj szitette a fürdő vegye! imzését, Weisz dr. masa megállapította a gyógyjavallatokat, a gróf rendbe hozatta a fürdőket, uj, nagyobb' fürdőházat épükéit és azóta Ruzsbaeh ismét bevonult a Szepesség rendszeresen kezelt, látogatott fürdői, sorába. Nem akarom az olvadót a fürdő fejlődésének részleteivel untatni. Zamoyski gróf hovatovább mindjobban megszerette Ruzsbachot és éppen olyan mentora lön, mint valaha Lubo- mirskiek voltak. Minden lustrumban megépült egy Uijabb ház, felesége, Bourbon Karolina hercegnő, as utolsó nápolyi királynak leánya, buzgón segít ette ebben. Az 5 nevét viseli a „Bnmnen" mellett épült nagy lakóház, míg a másik kettő, a „Mária- és a „Terézia", a gróf két idősebb lányának nevét kapta. Uj fürdőházat épített au erdőben fekvő tfi- körifürdö fölé, rendbehozatta a parkot, az utakat, újra foglaltatta a forrásokat és Ruzsbachból ismét jó- nevü fürdőt csinált, melyet nemcsak a környék intelligenciája, hanem távolabbi vidék is szívesen látogatott. Ruzsbach fürdő igazi fellendülése azonban a háború utón következett, amikor a Balatonra szokott, de onnan kiszorult szlovenszkói magyarság kedves fürdőjévé választotta. Ebben nagy része volt annak a mindinkább növekvő befolyásnak, amelyet a gróf legfiatalabb fia, Ján gróf a fürdő sorsára gyakorolt, nemkülönben Huzsik Kornél tanár, fürdőigazgató sima és leleményes vezetésének. 1925-ben Znber Oszkár késmárki mérnökkel megépíttetik Ruzsbach un a mclegviues strandfürdőt, Szlovenszkó első és Jegna- gyob strandfürdőjét és ez az alkotás valóságos főnyeremény voítl A strandfürdő lett a ruzsbadhi fürdőélet központja, rendkívül megnövelte nemcsak az állandó. hanem az átmenő vendégeinek számát és Ruzsbacliot az ország legismertebb fürdői sorába emelte. H. Gy. A. — Folytatjuk. —
