Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-28 / 145. (2366.) szám
^^1 J%1 V Mai nánmh IS o!«lal ^^ ^ szám • Sxombat • 1930 junius 28 Előfizetési ír, éTentí 300, fUévT. 150, negyed- A .Tl(yiu>n--t.JU „ -fc^V pUpnTplei nnrtnh SserkMrtőség: Prá gaflL Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SZlOVeTU>ZKOl eS rUSZUlSZKOl eUenZeKl pOTtOK 11. emelet - Telefon . 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KI c nolitiltfli nfUlilcLnifl E , „ . Prága L Pinák! ulice ti ül. emelet. E*ye. után. ás, 1JO Kő, ynsámnp l-Kfc fíteerteszV, POIUIKQI TiapUUp/a fezrtu stertesOÖ: “ Telefon = 34181. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ké. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FOJRGACfí GÉZA 8ÚRQÖRTClMt HÍRLAP, PRftHft osifessio aawoHiBih A csorbái konferencia zárófilésén elfogadták a kisantant-államok szövetségének szervezeti statútumát Benes szerint a konferencia legfontosabb vívmánya a csehszlovák-román kereskedelmi szerződés aláírása Csehszlovákia óriási agrár-engedményeket tett Romániának? (§.) A lutheránus egyház hívei kegyeíetes népét ülnek, junius 25.-én veit négyszáz- es fordulója annak a világtörténelmi jelem tegü naipnaik, hogy Melandhton V. Károly műi s®eutbirodalmi császár kívánságára az gsburgi országgyűlésen külön is kifejtette uj vallás főbb elveit. A Confessio Augus- ía a világtörténelem egyik legfontosabb ok- ita, a lutheránus egyház alapja, amelyen gyszáz év alatt termékeny hitélet fejlődött, lutheran izmus világünnepébe a csehszlo- kiai magyar lutheránus egyházak és hivők bekapcsolódnak és sorban tartják kegye- es emlékünnepeiket. A Prágai Magyar Hír- > szerdai számában hosszabb cikkben szálltunk be a losonci és a sajógömöri luthe- mis egyházközség kegyelete® jubiláns ün- (pségeiról, amelyek nemcsak egyházi, ha- m kisebbségi szempontból is jelentékeny eményekké váltak, mert az ünnepségeken iintegy uj hitvallás született, amely tenné- etesen nem áll ellentétben az alapokmányai, hanem azon épül, azon tökéletesedik nemzeti értékű és jelentőségű hátvwllás- . 1930. junius 22.-én egy kis gümőri faluin, Sajógömörön, megszületett a Confessi-o ömöriensia. Amikor Egyed Aladár sajógömöri lelkész mepd beszédét olvastam, meghatódott lélek- d úgy éreztem, hogy ennek a krisztusi lel- ■iletü és a szenvedések Golgotáját megjárt theránus papnak szájábál nemcsak az ő lel- } hallatta meggyőződéssé vált igazságait, inem az egész csehszlovákiai magyar luthe- mizimus szólalt meg, amely felismerte a égy százé vés ősök szellemét és ezt a szeli e- let sugározza hűen vissza. A vallás újítók )ha nem tévesztették szem elől, hogy a vallásosságot a nyelv és nemzetiség szereteté- ed kell élesztőn iök, írja Márki Sándor dr. a* jkor történetéhen. Valóban, a nemzeti tőrénél em lapjai fényesen bizonyítják ezt az gazságot. „Védjük a közös szabadságot — ir- Hutten TJlrich lovag 1520. junius 4.-én dierhez intézett első levelében — és szaba- voik fel a régtől fogva szolgaságban siny- iő hazát. Velünk van az Isten, és ha Isten elünk, ki ellenünk ?“ Magyarországon i$ sak akkor vált igazán hatalmassá a protestan- izmus, amikor a vallás és nemzet szabadságát egyszerre védte. Ezt a történelmi igazságot dokumentálja nesszel]ató szózatban a Confessio Gömörien- űs, amikor a magyar lutheranizmust odaállítja a küzdő, szenvedő magyar kisebbség szolgálatába s így a vallást hatalmas nemzeti erőforrássá teszi. Ezzel válik kisebbségi életünkben nemzeti fontosságú dokumentummá. A kisebbségek történetét tanulmányozva azonnal szembeötlik, hogy a kisebbségek védelmi harcában milyen hatalmas erőforrást jelent a vallás. A cgüggeteggé vált lelkeket megerősíti, az igazság megismerésére vezeti, a confessorok és mártírok bátorságát önti a leltekbe, hogy minden viszontagság, szenvedés, reménytelenség között tartsanak ki az igazság mellett, amely a gyöngék- erőtlenek, elesettek jogát és a boldogságra való jussát hirdeti a Hegyi Beszéd értelmében. Egy norvég írónő megrendítő leírását olvasom 1890-ben az akkor még porosz uralom alatt élő Posenről. A város külső képében elsősorban az ragadta meg az írónőt, hogy amerre sétált, az üzletek kirakatában, a boltokban, a magánlakások falain mindenütt a eensto- ohaui Mária képét látta kiakasztva és a lengyelek ájtatos lélekkel fordultak pátróná- jukíboz, akiben nemzetiségük védelmezőijét látCsorbató, junius 27. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Ma délelőtt tíz órakor a csorbatói kisantant-konfe rencián ünnepélyesein aláírták a csehszlovák-román kereskedelmi szerződést. Kiszivárgott Mrek szerint Csehszlovákia óriási engedményeket tett Romániának főleg mezőgazdasági téren. Mielőtt a szomszéd államokkal megkötötték volna a legtöbb kedvezmény alapján álló kereskedelmi szerződéseket, Csehszlovákia állítólag külön biztosította Romániát, hogy tetemesen felemeli a Romániáiból való gabona- behozatali kontingenst, azaz csaknem teljesen a román importra alapozza a köztársaság gabonabehozatalát Csehszlovák agrárkörökben ez az engedékenység kínos feltűnést keltett. Viszont Benes külügyminiszter Az Est-lapok munkatársának adott interjújában kifejtette, hogy Csehszlovákia Magyarországot sem zárta ki a szerződő felek sorából és azokat a kedvezményeket, amiket más állam megkap, Magyarország is megkaphatja. Ez az ellentmondó hír bő kommentárokat váltott ki az egybegyüllt újságírók körében. A záré ülés Az ünnepélyes aláírás után megkezdődött a konferencia záróülése, amelyen a három külügyminiszter a kisantant államainak gazdasági problémáit beszélte meg. Jól informált körök szerint Magyarországhoz ugyan határozott felszólítás nem megy, amelyben meginták. „Ceostochaui Mária, könyörögj érettünk!" ez a fohász zokogott fel folyton a lengyel templomokban és az égi segítségbe vetett bizalom megerősítette, megedzette a lelkeket, megerősítette a vallásos érzés mellett a nemzetiséghez való ragaszkodást is, amely a porosz gőzhenger nyomására sem halványult el a megpróbált lelkekben. Magam sem tudok tíz év után megszabadulni annak a jelenetnek a hatásától, amikor egy csöndes mise közben az orgonán egy édes-bus magyar Máriádat akkordjai búgtak fel, az Urfeimutatásra készülő pap karjai lehanyatlottak, a fej csüg- getegen hullott az oltárra támaszkodó karra és a pap szeméből megeredtek a könnyek. Sírtunk mindnyájan, katolikusok, protestánsok, zsidók, akik egyiittvoltunk a templomiban, az oltár körül és mindnyájan éreztük az égi igazságok erejét. Most, amikor a divatos koráramlatoknak megfelelően az iskolában és a közéletben a vallást háttérbe szorítják, amikor a gyermekek vallásos oktatása nem kielégítő és a hit elveinek megismerése, tanulmányozása fakultatív tárggyá változott, fokozott jelentőség háramlik a szülői házra, ahonnan száműzni kell az indifferentizmus veszedelmét. A szülőknek mind pedagógusokká kell váiniok és a fogékony gyermeki leiket a vallásos és nemvitái ják a gazdasági kisantantba, de a miniszterek a sajtónak adott expozéjukban nyomatékosam kifejtették, hogy jó lenne, ha Magyarország gazdaságilag közös munkát fejtene ki a kisantanttaL r Délben egy órakor az ujgáirók tiszteletére ünnepi ebéd volt, majd délután fél öt órakor a miniszterek fogadták az újságírókat. Először mindegyik külügyminiszter saját államának újságíróit fogadta. Benes külügyminiszter felolvasta a kofereneia sáré kommünikéjét. A kommüniké igy szól: „A kisantant külügyminislitereinek utolsó ülése pénteken délelőtt folyt le. Az ülés elején a csehszlovák és román külügyminiszterek bejelentették, hogy államaik kereskedelmi szerződését délelőtt aláírták. Ezután folytatták a hágai és párisi szerződések alkalmazásának vitáját és döntöttek abban, hogy a három hatalom egységes az összes olyan intézkedések megtételében, ami az említett szerződésekre vonatkozik. Ezután az általános gazdasági helyzetről tárgyaltak és ezzel kapcsolatban a kisantant államok állásfoglalásáról. Megállapították, hogy Európában ma bizonyos tendencia mutatkozik arra, hogy a gazdasági együttműködés szervezetét megjavítsák. A három miniszter egymás után vázolta álláspontját abban az irányban, hogy miként lehetne a leggyorsabban realizálni ezt az együttműködést. Mintán rendezték a legközelebbi konferencia megtartására vonatkozó kérdezeti érzésre kell nevelniük. Ma az indifferentizmus egyet jelent a társadalmi s nemzeti ön- gyilkossággal. A családi élet és a jövő generáció kiszolgáltatását jelenti a hitet éis a nemzeti érzést támadó, kiirtani törekvő áramlatoknak. A nemzetlmemtés nagy munkájában óriási feladat és óriási felelősség háramlik az egyházakra és a magyar papokra. A magyar papnak ma éppenugy az apostolok lelkületére van szüksége, mint volt a legzivatarosabb időkben, ma eszményképekül a Szent Gellértek- nek, Boldog Margitoknak. Temesváry Pelbár- toknak, a gályarabságot erős szívvel vállaló hitvallóknak, a tűrő, lemondó, hitéhez és nemzetiségéhez a halálig kitartó lelkipásztornak kell válni ok. Egy és ugyanazon föladat háramlik minden vallás papjára a magyarság nagy ügyének szogálatában és éppen ezért meg kell szűnnie minden egyenetlenségnek, minden felekezeti harcnak, mert megpróbált életünk nem bírja el a visszavonást, féltékenységet és gyűlöletet. Ezért vain nemzeti jelentősége a Confessio Gömöriensisnek, mert bátor szóval hirdeti, hogy nem azt tartja jő ágostai evangélikusnak, aki a római katolikus egyházra csak örökölt idegenkedéssel és ellenszenvvel tud gondolni, hanem azt, aki megérti és méltáseket, a három miniszter megtárgyalta a kisantant-államok szövetségének most elfogadott közös statútumát. Megállapodtak abban, hogy a statútum szövegét ma délután aláírják." Benes kommentárja E kommüniké felolvasása után Benes külügyminiszter a csehszlovák újságírók előtt kommentálta ezt. Kijelentette, hogy a kisantant-konferencia legfontosabb vívmánya a csehszlovák román kereskedelmi szerződés aláírása. Súlyos gazdasági krízis van Európáiban és a szerződés aláírása azt bizonyítja, hogy a legnehezebb krízisben is a kisantant államok egységesek. így a szerződésnek nagy belpolitikai jelentősége van. Mindkét fél konceszr sziőkat és kompenzációkat tesz a szerződésben. Remény van arra, hogy a jövőben Jugoszlávia és Csehszlovákia is ugyanilyen szerződést köt. A hágai és párisi szerződések vitájánál Benes szerint nem volt politikáról sző, csak technikai dolgokról tárgyaltak, az A. és B. alap alkalmazásáról stb. A gazdasági helyzet megvitatásénál a miniszterek elsősorban a kisantantállamok egymásközti viszonyáról tárgyaltak. Azt fejtették ki, hogy miként reagálnak az egyes kisantant-államok az általános gazdasági krízisre és mit fognak a jövőben cselekedni. Nagy dolgokat neon tehetnek, de alkalmazkodnak az általányolni igyekszik a római katolikus egyház keresztény érdekeit, de ha saját hitének védelméről és megtartásáról van szó, akkor felcsillan benne a hitvallók hősiessége. Ma az & jó magyar evangélikus, aki testvéri szerete- tének körét a szűk felekezeti korlátokon túl is ki tudja szélesiteni oly nagyra, amelyben elfér minden hitvallású magyar. A Confessio ebben a szózatában egy jottával sem tér el a négyszázéves ágostai hitvallás elveitől, amely hangoztatja, hogy evangélikusok és katolikusok között tulajdonképpen nem is olyan nagy a különbség. Ball ági Aladár dr.-nak egy értékes hasonlata jut eszembe, amikor azt mondja, hogy a katolicizmus és a protestantizmus viszonya olyan, mint a szövet színéé és fonákjáé, a kettő együtt teszi a szövetet. Dogmatikus különbségek lehetnek az egyházak között, de a magyar nemzeti érdek szolgálatában együtt kell müködniök. együtt kell küz- deniök, hogy a lel-keknek megmentsék a hit. értékes alkotmányát, amely a nemzeti érzésnek a legnagyobb jelentőségű erőforrása. Lelki örömünk éppen ezért olyan nagy a Cou- fessio. Gömöriensis olvastára, mert ebben a dokumentumban azt az igazi szellemiséget üdvözölhetjük, amely egyedül alkalmas nemzeti életünk restaurálására é;> fentartására.
