Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-26 / 143. (2364.) szám

8

<ppAyraT-A\ACfo>LR-HlMiAI>

1930 junius 26, csütörtök.

MILYEN IDŐ VÁRHATÓ

A tegnap éjsi&kai zivatarok a bőségben csak kevés enyhülést hoztak. A hőmérséklet maximuma ma 80 fok, — Időprognózis: Meleg, helyenként rovata- rokkal, gyönge déli széllel.

n Európai orthopéd kongresszus Zlinben.

rA Csehszlovák Orthopéd Társaság, moly már öt éven át tartja meg rendszeres évi összejövetelét különbőzé egyetemi városokban és fürdőhelyeken, ez éviben Zlint jelölte meg kongresszusának színhelyéül. A kongresszus junius 28 és 29-én lesz megtartva és azon Franciaországiból, .Angliából, Jugoszláviából és más államokból ie kiváló szakemberek fognak részt venni. A kongresszus főtémája a „Láb és oipő“ lesz.

— Agyonszurta, mert már nem viszonozta szerelmét Ma reggel öt órakor Freáeletoen Gusztáv prágai soffőr leszúrta kedvesét, Keolik Mária pénztá- roenőt. A soffőr egy éjjeli lokál előtt várt kedvesére s amikor ez hajnali öt órakor a lokálból elitá- vozotl, elkísérte lakásáig. Útközben hevesem vitait- kaatalk s a soffőr szemlére vetette a leánynál?, hogy elhagyta őt. Veszekedés közben Freisleben hirtelen előrántott egy hatalmas konyhakés! s kedvese mellébe döfte. A leány vérbebarultan zuhant a földre. Freisleben erre öngyilkos akart lenni, de csak könnyebb sebet ejtett magán. Azután elszaladt a legközelebbi rendőrőrszobára, ahol jelentette az esetet A rendőrök beszállittaliták a leányt a klinikára, de Keclik Mária még útközben ki szén vedeli. Freislebent letartóztatták s beszállították a rendőr- igazgatóságra. Több levelei találtak nála, amelyekben elbúcsúzik rokonaitól és ismerőseitől. Tervezett öngyilkosságának okát kedvese hűtlenségében jelöli meg.

Underwoosi-iB'égéped

csak

?rellta«ss «BáS, EraíisSawa, |

Ven túr ntca 15.

— Újból bezártak egy „masszőr“-szalont Prága

belvárosában. A prágai rendőrség tegnap több feljelentés alapján megjelent Kramosit Mária Neka- zamka-uccai ,,maeszőr'‘-szalonjában s a vizsgálat befejeztével kerítés cAmén letartóztatta a tulajdonosnőt. Megállapítást nyert, hogy az ötszobás magánlakásban vad orgiák folytak. A leányok, akik ott alkalmazva voltak, — amint előadták, — naponta á/tlog négyszáz koronát kerestek.

— Halálos autószerencsétlenség ért egy bukaresti vállalkozót, aki két év előtt agyonlőtte feleségét. Ploeeti'bol jelentik: Tegnap délután Gölbl Emil és Voimesou Sándor bukaresti vállalkozók autón robogtak Ploeetiből Bukarest felé. Útközben az autó kormánya eltörött, az autó felborult és utasait maga alá temette. Göbl szörnyethalt. Voimesout pedig életveszélyes állapotban szállitoíták a kórliázba. Göbl neve onnan ismeretes, hogy két évvel ezelőtt féltékenységből agyonlőtte feleségét és a törvényszék felmentő ítéletet hozott, ami az egész országban általános feltűnést keltett

— Magyar zarándokút Máriacellbe. Feren- csik János dr. pápai kamarás vezetésével (Bratislava Védcölöp u. Svoradov) julius 23- án magyar zarándokcsoport indul Máriaoell- be. Szlovenszkó egyéb helyiségeiből jövő csoportok junius 23-án reggel csatlakoznak a pozsonyi főcsoporthoz. A zarándokút 4 napig tart. Első nap (junius 23-án hétfőin) utazás Máriacellbe, 24—25-én (kedd, szerda) tartózkodás MáriaoelLben, visszautazás 26-án (csütörtökön) reggel. Költség Pozsonytól Mária- cellig és vissza 185 korona. Az útlevelet a rendezőség szerzi meg. Jelenkezni lehet junius 15-ig Pozsonyban a Központi Katolikus Irodánál (Bratislava, Védcölöp u. Svoradov) é? Érsekujvárott, az Érsekújvárt Gazdakör Titkárságánál, (Nové-Zámky Damjanich— Jeszenszky u. 7.), hol bővebb felvilágosítás nyerhető.

— A Dúcába fűlt egy pozsonyi katona. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Az egyetemi iirutemá- tus mellett a Dunában fürdött tegnap este Jamcsó- vics Antal, aa élelmezési raktár katonája. A fiatalember fürdés köziben hirtelen elmerült a vízben és többé fel sem bukkant. Holttestét még nem találták meg.

— Súlyos liftszerencsétlenség a pozsonyi iparpalotában. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Mares Antal távirdahivatalnok este a Búza-piacon lévő iparpalota harmadik emeletére liften ment fel. Kiszálláskor oly ügyetlenül lépett ki a liftből, hogy a hirtelenül becsapódó súlyos ajtó betörte mellkasát és a bal vállán is súlyos sérüléseket, szenvedett. Életveszélyes állapotban szállították be az állami kórházba..

„Nem fogtok éhezni..

Az orosz szovjet idegenforgalmi irodát szervezett és a turistáknak azt ígéri, hogy nem fognak éhezni, meri

»pótjegyeta kapnak a szállók vendégei

Moszkva, junius 24.

Egészen mulatságos a szovjet legújabb erőfeszítése: Oroszország idegenforgalmi propagandára vetette magát. Európai intellektus számára szinte érthetetlen ez a gondolat. Oroszország uj vezetőinek önkénye mesterségesen zárta ed az egykori cári birodalom határait minden idegen előtt, viszont Európának is ezer oka volt rá, hogy óvakodjék az orosz vendégektől, akikben joggal csak konkolyhintőket, a bolsevizmus komisszáriu- eait, sötétben bujkáló ügynökeit láthatta. A szovjet azonban mindent edkövet, hogy a kommünt úgy tüntesse fel Európa előtt, mint modem, civilizált, rendezett, békés országot, amelynek ,kultúráját” érdemes megismerni. Meg is alakult az „Murist” cimü idegenforgalmii szervezet, amely a propaganda hagyományos eszközeivel, tájékoztató füzetekkel, képes prospektusokkal akarja a külföldet Oroszországba csábítani.

A szovjet eddigi látogatói 'többnyire kereskedőkből leltek kái akik mindenáron gazdasági kapcsolatokat akartak teremteni országuk és a szovjet között, (azonkívül egyes nyugati országok kommunistái, álinitellektüelíjei keresték föl a szovjetparadicsomot. Ezidén az „Murist” már többezer látogatóra számit és nagy górnád hirdeti, hogy a külföldi vendégek minden kényeimet megtalálnak a nagy orosz hotelekben. Annyi bizonyos, hogy elszánt, a kalandoktól vissza nem riadó turistának kell lennie, aki ezeknek a nagyhangú Ígéreteknek felül. Köztudomású, hogy például Moszkvában a szállodák túl vannak zsúfolva, a lakásínség a mai Oroszországban a legutóbbi évek során még kínosabbá vá'lt, úgy, hogy valósággal lehetetlen helyzet állna elő. ha, mondjuk, Moszkvába egyszere 1—2000 idegen étkeznék meg. Az ellátás sem lehet mintaszerű, mert hiszen Oroszországban ma is jegyekre adják ki az élelmiszert. Az „Murist” tpegnyugtatja ez érdeklődő külföldet, hogy ebben a 'tekintetben mitől sem keli tartania, mert a közélelmezési népbiztosság segíteni fog a szállóvendégeken és külön jegyeket ad a külföldielmek, hogy napi ellátásukban fenn ne akadjanak. Sejthető, hogy ezek a biztató ígéretek nem fogják túlságosan Oroszországba csábítani az idegeneket, főleg az amerikaiakat, akikre elsősorban számítanak Oroszországban, mert az amerikaiak megszokták, hogy doh árjaik fejében mindent megkap janak, ami szemüknek-száj uknak

megtetszik.

Mit ígér a szovjet idegenforgalmi hivatala, az ..Murist”? 11 arminckilenc-féle programmal kedveskedik, Moszkvára és Lemiingrádra (az egykori Szentpétervárra) ötnapos tartózkodást ajánl, hajlandó az utasokat levinni a Volga mellé, a Kaukázusba és a Krim-félszigebre. A kaukázusi kirándulás szervezésében elsősorban a szenvedélyes

hegymászókra számát, mert azt ígéri, hogy felvezetteti őket a Kazbok és az Elborusz hófödte, járhatatlan csúcsaira. Körül akarja vezetni a turistákat Oroszország középkori művészetének maradványain is, bemutatja Novgorod, Pskov, Jaroszlaw és a Moszkvától északra fekvő Rosztov városát. A kirándulások középpontja Lenimgrad. Ide várják a német és angol hajók utasait, — ha eljönnek. Mert Oroszország igen drága ország. Moszkvában az előltelő turista napi ellátása 25 dollárnál kezdődik, már pedig ez olyan szép pénz, hogy ezért a legelőkelőbb angol hotelben ás legtökéletesebb ellátást kaphatja az idegen. Igaz viszont, hogy ezért a pénzért az idegenforgalmi iroda autóhasználatot és kitűnő színházi helyeket is ígér, hogy azonban a gyanútlan utasnak nem keli-e a helyszínén ráfizetnie, az legalább is kérdéses.

Természetes, hogy a szovjet elsősorban olyan amerikai látogatókra számit, akik az újvilágban kerestek magúidnak jolbb hazát, s akik szüleik vagy hozzátartozóik látogatására térnek vissza Oroszországba. Ez az érzés igén természetes, de a szovjet ide is .belekeveri a maga ostoba erőszakos propagandáját. Megígéri ugyan, hogy szakképzett vezetőkkel magyaráztatja meg a különböző látnivalókat, múzeumokat, képgyűjteményeket, de a legfőbb súlyt mégis a szovjet intézményére veti, ■és az idegenvezetőket külön is kiképezi ette a „politgramota”-ban. így hívják t. L azt az ismeretkört, amelyben az orosz idegen vezet őkinek telj esen .tájékozottnak kell lenniük, hogy a szovjet politikai és gazdasági elveit és gyakorlatát is meg tudják magyarázni. A mai Oroszország mindenesetre egy olyan különös, talányos kísérteti objektuma százáé százmillió agyonboiídogitott embernek, hogy a külföld szociológusait bizonyára vonzani fogja a lehetősége annak, hogy szem tő'-szembe lássák a mai Oroszország igazi képét. De az eddigi tapasztalatok alapján aligha lehet szó arról, hogy az orosz kommünben megforduló idegen tisztán láthassa az ország igazi képét. Lenin utódai is kitünően értenek ahhoz a trükkös művészethez, hogy Pótemkiim-falvakkal kápráztassák el a gyanútlan idegenek szemét és távoltiartsák őket mindattól, amii módot adhatna nekik arra, hogy hiteles tájékozódást szerezzenek a mai orosz viszonyokról. Érthető, ha Oroszország mindenáron arra törekszik, hogy mentői több idegen valuta maradjon a mai határok között. Égető szüksége von erre az orosz állampénztárnak, de bármilyen hangzatos prospektussal akarják is magukhoz édesgetni ez idegeneket, például azzal, hogy Moszkvában egy uj modem szálló épült, ezerhófszázötven szobával, a Nyugat valószínűleg óvatos lesz és az angol, amerikai utasok óvakodni fognak attól, hogy drága pénzükért éhezzenek, vagy, hogy a hírhedt titkos- rendőrséggel, a „cseká”-va! jussanak kellemetlen érintkezésibe...

'sssEsassRisaa

u

3:

Autonómiái kapnak az Ördögsziget legyencei

Mi hasznuk lesz belőle ?

Paris, juinius 23. A rettenetes ördög sziget, vagy ahogy hivatalosan nevezik, az Üdvösség Szigete, minden francia fantáziájáiban a pokol kiírtjait és szenvedéseit idézi fel. Aki idekerül, állattá aljasodik és kínokat él át. Ide kerülnek a francia fegyenoek. Az Ördög- szigetről csak ritkán van visszatérés. A kényszermunkáiba belebetegednek a fegyencek és csakhamar elpusztulnak. Évenként egyszer közlekedik a szörnyű hajó a normand tengerpartról az ördögsziget felé. Ez a hajó szállítja minden tavasszal azokat a fegyemoeket, akiket az utolsó évben elitéltek. Legutóbb márciusban kelt útra a hajó, amelyen lázadás tört ki, de a ketrecbe zárt íegyen- cekre forró gőzt fecskendeztek és a szerencsétlenek ájultan és összeégve zuhantak le a hajófenékre.

A lázadók között veit a „szép Charley” a li- ínoigei gyilkos is, aki ma már az ördögszige- ten tölti életfogytig tartó büntetését. Legutóbb ismét sokat Írtak a lapok az Ördögszigetről abból az alkalomból, hogy Mestorino, a gyilkos párisi ékszerész, be leibe tegedve a robotba, meghalt. Vizsgálat is indult Mestorino halála ügyéiben. Az eredmény az lett, hogy a beteg Mestorino szökni próbált a fegyenc- telep kórházából, de szökés közben — egy cápa felfalta.

Most megint aktuális az ördögsziget, még pedig azért, mert francia Guyanában nagy alkotmányjogi változások tön teáitok. A Journal Officiel, a francia hivatalos lap legújabb száma közli, hogy Inini külön autonómiát kapott. A francia törvényhozás csendben adta meg Inininek az autonómiát és a franciák túlnyomó része isi alig tudja, mit jelent a hivatalos lap szűkszavú közleménye.

Francia Guyana Brazíliáival és holland Guyanával szomszédos. A tengerparton fekszik Cayenue, a guyanai közigazgatás központja és innen nem messze a három sziget, amelyeket a világ ördiögsziget néven ismer. A franciák mindeddig csak azzal a keskeny fökteáv'val törődtek, amely a tengőrjpajrLou

húzódik -és teljesen elhanyag dták Guyana déli részeit. Ezt a déli részt, amely legalább négyötöd része a gyarmatnak, nevezik In minek. Körülbelül ötezer lakosa van Inininek. Franciákkal keveredett, vad benszüllöttek ezek, akik ma is saját törvényeik szerint élnek és nem sokat törődnek Cayenne-el.

Inimben nagyon gyakoriak a forrongások. A lakosság férfitagjai állandóan fegyverrel járnak. Bizonytalan a személy- és a vagyonbiztonság.

A* ördögsrigetről megszökött fegyencek mindig délre menekülnek, mert tudják, hogy Inini lakosai elrejtik és védelmükbe veszik őket.

Az ininiek azért rokonszenveznek a szökött fegyencekkel, mert ezzel is kimutathatják gyűlöletüket a cayennei hatóságokkal szemben. Több éve tart már Ininiben a mozgalom, amelynek az a célja, hogy Guyana déli része autonómiát kapjon. A francia kormány mindeddig hallani sem akart az önkormányzat megadásáról, de a legutóbbi zavargások intő példája és az a megfontolás, hogy az autonómia megadása esetén jobban ki lehet aknázni a déli részek természeti kincseit, végiül is arra késztette a kormányt, hogy a kamara és a szenátus elé terjesbe aj Anini autonómiájáról szóló törvényjavaslatot.

Mától kezdve tehát külön autonómiája van Inininek, die ezzel a* intézkedéssel együtt jár, hogy rendezik a tengerparti keskeny szalagszer!! rés* és az ördögsziget jogi helyzetét is.

Az ördögsziget már eddig is félig-meddig autonóm résznek számított, mert itt a fie- gyemctelep igazgatósága az ur. Most hivatalosan is megerősítették az ördögsziget autonómiáját űs külön önkormányzatot kapott Ca- yenne székhellyel a tengerparti rész is. — Guyana tehát mától kezdve három autonóm részből áll: az ördögsziget.bői, Vayenne tartományiból és Inini tartományiból. Ezek hárman egyiill alkotják az uj francia Guyanát, ahol — & kanok kormáu^ reméli — moet,

már helyreáll a teljes rend, megszűnnek a fo- gyencszöktetések és megkezdődik a munka az inini-i gazdag réz- ólombányák feltárására. A bányászás nehéz munkája természtesen az ördögszigetről kirendelt fegyencekre vár, akik bármilyen furcsán is hangzik — autonómiát kaptak.

^^‘-."-irTi-rTgiiuiíMginw aiMniniiBiiin TH ni mm m

Csizi séta,

nyári délután

Csizfiirdő. junius.

A hatalmas fák alatt délutáni séta. Egy tennisz- négyee ballag a platánok alö'tfi tenni&z-grundra, a kioszkban cigányzene s az éttereimben, Göanörme- gye legnagyobb termében, most- terítenek uzsonnára. Hatalmas platánok bólogatnak a hiis, méla patakpartion, fenyők illata csábit s a házikóval födött gyógyforrás egyikéhez két újonnan .jött beteg sétál : a vizet kóstolgatják.

Enyhe szellő fuj. Nyári délután. Tükörynét. a forráskutató csodaasszonyt jöttünk látogatni, aki, itt pihenteti idegeit a brómos alajon s hogy az idős uriaeszony áldott tehetségének bemutatása után búcsút int s eltűnik a Horváth-villa felé, magunk is útnak indulunk a fürdő sétányain s villái között, szétnézni messze Vidék híres gyógyhelyén, az Anna-báljairól is oly nevezetes fürdőhelyen. Egy szinészcsapat köt ki éppen a bazár előtt s néhány kiváncsi vendég a szinlapct nézi esti mulatságuk *

1862-ben az osztrák fináncok lezártak Csíz faluiban egy kutat, mert a parasztok a k abból kapták ingyen sójukat. A Gandhi-eset egy- őse. Meganal izálván a kút vizét, jód és bróm sókat találtak benne nem kellett tehát sokáig várakozni, hogy a fellendült orvosi tudománnyal kapcsolatosan a fürdőüzleti szellem is el ne foglalja helyét s 1888-ban már a Grósz Artúr geológus által fúrt Hygitea kút körül megszületett Göízfürdő-telep, dús jód és bróm forrásaival.

— Három kutunk is van most — mondja a fürdő nagyon kedves, agilis direktora, Szakáll István dr„ — s a negyedik kutat, melyet Tüköryné varázsvesszeje mutatott, mostanában készülünk megtűrni szintén.

Sürgés-forgás van éppen az irodában is, egy gyermeknyaraltatási akció egész villára való gyer- méksereget küldött Csízbe, most érkeztek meg vonaton, néhányan járni sem tudnak, csodálkozva nézegetnek szét az idegen helyen.

— Fognak ezek még táncolná is. — nevet fel a

fürdő messze földön híres orvosa. Pazar László dr., akinek szanatóriuma is ott mosolyog a fenyők között, — mert Csíz nagyon fontos tenyeeő mindenfajta gyermekbetegségnél, szívesen is vannak itt a gyerekek.

A forrás melletti pádon ül egy idősebb nénike: ő most a fürdő egyik leghálásabb vendége, három nappal ezelőtt járni sem tudott s három nap alatt gyógyult ki a köszvényóből.

— Az* anyagosereforgalomra van a mi vizünk olyan nagy hatással, — magyarázza a fürdő orvosa, — ezért lehetséges aztán, az ilyen frappáns gyógyulás.

Majd tovább magyaráz:

— Űitőérelmeszesedés, osuz, izületi, szivbánta- fom, golyva, mirigydaganat, vérbaj, de különösein a* idegesség mond megtalálja itt gyógyulását, hisz a híres Tüköryné is csak itt érzi jól magát s ujra- ujra visszajön idegeit pihentéiül a brómos vízzel

Alíkonyi sétájukat járják a fürdő vend égek. Együk paVillonból rádiómuzsika hangjai szűrődnek ki, valami virágos erkélyen apró gramofont húz éppen fel egy zenerajongó. Nagy, nyugodt csendesség különben s e csendességben a hangfoszlányok halkan szakadnak apró akkordokká megtérő madarak énekével. A bazárba újságok jöttek, egy fehérruhás ur a román király arcképét keresi, állva a lépcsőn, a patak halkan csobog a tiszti pavillon kertje alatt, a gyógyforrásokat lecsukják holnapig s egy lezárt zsalu mögött felgyűl a villany.

Alkony. A hold guriigaitja tányérját s az esti séták szerelmesei kerülnek most elő a napi kúrától, sótól, fürdőtől, ivóvíztől jóleső érzéssel.

Vasárnap a környéki orvosszövet&ég tartotta itt a gyűlését, olykor, parázs mulatásra gyűlnél? össze nevezetesebb vasárnapokkor, Anna-napkor a környék urai, fiataljai, ma éppen színészek járnak itt: a szórakozni vágyó szórakozhat, a gyógyulná vágyó pihenhet a fák közti csendes villákban.

Csodálatos is a természet: amit egyik kezével elvesz, azt másál? kezével visszaadja, örök a cserebere egészséggel, betegséggel, Földanyánk kincseivel, sóhajtással, örömmel s ez őrök cserebere egyik váltóállomása Csíz.

Megcsörrennek az étterem tányérjai, kiváncsi társaság várja a színészeket máris, a lámpák lágyulnak iitt-otit, ddegpibienltető sétákra indulnak innen is, onnan is a vendégek, szellő sem fuj már. Autónk bunrogva suhan az országúton, friss széna- illat áramlik szét a földeken, homályos fák állanak őrt vasúti kanyarod óknál és egy luce rnás szekér i'mbotlyog az árok mentén. Olyan szép a világ!

Szómbathy Viktor.

— Felvétel a komáromi katolikus gimnázium első osztályába. A komáromi katolikus főgimnázium első osztályába való felvétel módozatai a kővetkezők: Az iskoláik utján jelentkezett tanulók junius 30-án délelőtt 8 órakor jelentkezzenek a főgimnáziumban, ahol az információs vizsgák 8— 10 óra. közt folynak le. Az úgynevezett fölvételi vizsgák Írásbeli része ugyanakkor 10 -1? óra közt, — mig a szóbeli vizsgál? délután 3 -6 óra közt lesznek. A felvételi vizsgák eredménye alapján az osztálybeiratás másnap, julius 1-én délelőtt 0—11 óra. közt megy végbe. A tanulóknak magukkal kell hozmok az állampolgársági, születési brrégi iskolai hisonyitványaikat.