Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-26 / 143. (2364.) szám
1030 június 26, esfttBrtKk. Ismét szőnyegre került a pittsburghi egyezmény kérdése Az amerikai szlovák liga a Pittsburgh! egyezmény valódisága mellett foglalt állást Bazovsky dr*~i amerikai eloadó-tuméra hívják meg Jobb világnyelven ropiratot adnak ki a Taka-párról Prága, jundus 25. A Siovák érdekes cikkeit idézett. vasárnapi számában amerikai szlovák lapokból a pittsburghi egyezménnyel kapcsolatban. Ezen cikkekből kitűnik, hogy az amerikai szlovák liga újból napirendre tűzte ezt az egyezményt. A néppárti lap most föMlágosi- tá-sfc ad arról, hogy Amerikában miképpen került újból szőnyegre a kérdés. Htiíika, András — amikor Masaryk elnök a Hlinkához intézett levelében falzumnak nyilvánította a pittsburgM egyezményt — levélben fordult az amerikai szlovák ligához és segítségét, kérte ebben az ügyben. Azt irta Hiinka többek között, hogy a pittsburghi egyezményt az amerikai és szíovenszkói szlovákok éleiével váltották meg és éppen ezért arra kéri a ligát, hogy foglaljon nyíltan állást. Masaryk elnök állításához. Az amerikai szlovákok a liga kongresszusán foglalkoztáik Hiinka levelével s a pittsburghi egyezmény kérdésével és megállapították a következőket: „őszintén csak annyit mondhatunk, mélyen sajnáljuk, hogy ilyen kísérlet, történt a pittsburghi egyezmény lebecsülésére. A hírhedt „cseh maffia'1, amelyet a háború alatt szerveztek meg, nagy érdemeket szerzett a közös forradalom sikere körül, de semmiféle állam nem ismerte el és a csehszlovák nemzeti tanácsot is csak utólag ismerték^ el, de minden törvényes elismerésen túl, két nemzet legfőbb elismerésével bírt, amely nemzetek elhatározták, hogy a Habsburg!—magyar rabság béklyóit széttörik és közös köztársaságot alakítanak. A nép, vagy a népek akarata mindig a legfőbb parancsot jelenti minden hii hazafi számára. A szlovák nemzeti liga. teljesítette nemzeti kötelességét bölcsőjétől a forradalomig. A forradalomban joggal beszélt, az elnyomtt és néma testvérek nevében és az osztrák-magyar monarchia megdöntésére irányuló elhatározását és a. cseh testvérekkel való egyesülést az egész nemzet jóváhagyta előbb a clevelandi, azután a pittsburghi egyezmény alapján. A szlovák liga megállapítja, hogy a clevelandi egyezmény után sor került a pittsburghi egyezményre, amelyet szóról-szóra. a párisi csehszlovák nemzeti tanács elnöke, Masaryk T. G. szövegezett meg 1918 május 30-án. Az ideiglenes kormány első genfi konferenciája, amelynek kezéből Masaryk elnök elfogadta elnökké választását. 1918 november 14-én, tehát a pittsburghi egyezmény megkötése után, elhatározta, hogy a „Masaryk T. G. által kötött összes szerződéseket. és az általa vállalt kötelezettségeket érvényeseknek és 'kötelezőknek ismeri el a köztársaságra nézveh Ha tehát valamennyit, ugv nem lehet- kivétel a pittsburghi szerződés sem, mert ezt külön- ki kellett volna hangsúlyozni. A pittsburghi egyezményt Masaryk mint a de faeto első csehszlovák kormány feje kötötte meg és 1918 november 14-én, mint a köztársaság első elnöke, megerősítette. , Az amerikai szlovákság, a forradalom polgárai a leigázott és szólásra képtelen testvérek nevében bilaterális szerződést kötöttek a cseh nemzet meghatalmazott képviselőivel és pedig becsületesen, tisztességesen, bármely fönntartás, vagy titkos kikötés nélkül. És ezt a szerződést a köztársaság alkotmányának teljesen honorálnia kellett volna a genfi konferencia idézett döntése értelmében. Ezt a szerződést csak maga a fölszabadított nemzet vethetné el, vagy változtathatná meg, de határozottan nem a köztársaság kinevezett alkot- mányozó nemzetgyűlése. De nem vetette el és nem veti el, ellenkezőleg: az alkotmány fönnállásának tiz éve után a szlovák nemzet legna-, gyobb parlamenti pártja utján követeli a pittsburghi egyezmény törvénybe iktatását." A pittsburghi egyezmény újból való szőri yegreker ülése természetesen nagy izgalmat keltett a centralista szlovák sajtóban. Ivánka Milán lapja, a Národny Dennik, azt irja, hogy a pittsburghi egyezménnyel két részre akarják szakítani a csehszlovák államot. A forradalom- előtti, köztársasági szlovákok — írja a lap — nagyon jól tudják, hogy Szlovenszkó és a szlovákok csak addig maradnak szabadok és csak addig van biztosítva kultúrájuk és gazdasági életük további fejlődése, amig az egységes és erős csehszlovák köztársaság alkotórészét képezik. Mert csakis az erős köztársaság képes Szlovén- szkót megvédelmezni a magyar támadások elöl, amelyek szabadságunk ellen irányulnak. A magyar revizionista mozgalom, — írja tovább — amely elsősorban arra törekszik, hogy Szlovenszkót ismét Budapesthez csatolják, nincs szünötéiben, hanem ellenkezőleg, jelenleg ismét veszedelmesen dolgozik. S az amerikai autonómisták éppen most akarják államunk egységét megzavarni,. Szlovenszkót „fel akarják szabadítani" a csehekkel való ogyüttm,üköddé ától, a cseh .segítség ától, pedig ez a mi szlovák és csehszlovák hűségűnk, a nemzetihez és az államhoz való odaadásunk mellett a legnagyobb támasza szabad életünknek, erős és boldog jövőnknek. Éppen most húzzák elő a pittsburghi be- rozsdásodott és ütött-kopott öreg ágyút, amely szabadságunk védelmét soha sem segíthetné és amely csak az ügyetlen autonómisták kezében jó arra, hogy a szlovákok között, a magyork örömére, egyenetlenséget szítson. Ivánka lapja még azt is irja, hogy az amerikai autonómisták, úgy látszik keveset tudnak arról, hogy mi történik ma Közéipeurópában. Mintha nem tudnák, hogy a magyarok növelik a trianoni revízió érdekében kifejtett agitáciiójufcat, hogy Magyarországon a Habsburgoknak a magyar trónra való visszajutását készítik elő és hogy könnyen robbanás állhat be, amely megsemmisítheti az európai békét. Ez a veszedelem olyan erős és fenyegető, hogy a nyugati nagyhatalmak, Anglia és Franciaország is szükségesnek tartották dip- lomáciailag Közópeurópa ezen felforgató mozgalma ellen fellépni. Egyszer már világosságot kell deríteni. A csehszlovák állam a szlovákok és csehek állama, amelyben ez a két nemzet él, dolgozik és amelyek jövője ebben az államban biztosítva van. A szlovákok és csehek képviselői az állam fordulat után példásan megszavazták ennek az államnak demokratikus alkotmányát. Ezen időtől kezdve az államot annak választott elnöke, felelős kormánya és a nép által demokratikusan választott nemzetgyűlése kormányozza. Itt az egyetlen jogerős végrehajtó szerv a Csehszlovákiáiban lakó összes polgárok megválasztottjai s csakis ezeknek áll jogukban*az állam ügyeiről dönteni. És senki másnak! Még a* amerikai testvéreknek sem, akik nekünk kedvesek és drágák, akik jó és szívesen látott vendégek, bármikor is jönnek hozzánk és akiknek mindig hálásak leszünk anyagi, erkölcsi és katonai támogatásukért, amelyet nekünk a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcunkban nyújtottak. A Národny Dennik az amerikai szlovák liga határozatából még megállapítja azt ia, hogy Razovszky Lajos dr.-t amerikai elő adásokra hívták meg. Hogy miről fog ott előadást tartani, azt nem határozta el a liga, de Ivánka lapja reméli, hogy nem fog arról a memorandumról beszélni, amelyet a magyar Tarjánnak ötezer koronáért irt, sem arról a röpiratról, amelyet a szlovákellenes magyar propaganda számára kidolgozott. A liga határozata alapján emlékiratot akarnak kiadni angol és más világnyelveken a T Ilka-p orr öl is. Nincs kifogásunk az ellen — jegyzi meg a N. D. — föltéve, hogy ez az emlékirat a perről pontosan és az igazságnak megfelelően fog referálni. Ez azonban aligha elégítené ki az autonómistákat. Ha azonban ez az emlékirat Jehlicskának Tukáról irt röplapjához lesz hasonló, csak részvétünket fejezhetjük ki az amerikai szlovák ligának, hogy talpra akarja, segíteni a 15 évi fegvházra elitéit, magyar kémet. A kis egyházjogász a. mellényzsebben Statisztikai teassdafranda a magjy árny elvű b©rsnáwylap ttasálsjain — & jeles egyházjogász egy nevezőre hozza Sztillőt és Maehácseket, mint a katolikus reakció harcosait Prága, június 25. A magyarnyelvű pozsonyi horniómyilaip jundus 22-Aki számában — megkésve bár, — felvonultatja az önegágyut, az á. á. szignója egy- ■házjogászt, akinek szignója mögött egy olyan uj-: ságÍTó húzódik meg, akit — őszintén megvallva — sokkal értelmesebb és szak-értőbb embernek fcar- totitunlv ammál, hogy átlátszó politikai célok szoilgá- laitába állva, Benes egyházpolitikáját vegye védelmébe. Ez a cdivk is szomorú bizonysága annak, hogy a sanyarú viszonyok között a szakértelem, is áruba bocsátja magát és a baksdsért elhallgattatja a lelkiismeret szavát. Amit a cikkíró bájos naivitással feltálal, az a nehéz témakörnek abszolút nem ismeréséről, a rabidisztikának kopott fegyverzetéről és jó adag rosszhiszeműségről tesz tanúbizonyságot. A lds egyházjogász megformulázza azt a tételt, hogy Szüli ő Géza dr. és Macháceek Pál a prágai parlamentben felszólalva, uj elméletet állítottak fei, amely szerint az egyház, birtokoknak tulajdonosa és jogalanya nem az állam, amely a haszonélvezetet az egyháznak engedélyezi, hanem maga a római katolikus egyház. Ezze-l az elmélettel az egy nevezőre hozott két kait. képviselő a magyarországi kát. reakció zászlóvivőjévé szegődött, amely olyan farmot akar létesíteni a szíovenszkói egyházi birtokokon, melyen a szíovenszkói klerikális reakciót szolgáló rabszolgasereg tenyészthessen. Ha a cikk írója jártas volna az egyházjogban, vagy szándékosan nem feledkezne meg egyházjogi ismereteiről, am-elvekkel mint volt egyházügyi kormánybiztosnak mégiscsak rendelkeznie kell, tudhatná, hogy az a tétel, amelyet Szül-lő Géza dr. és Machácsek Pál egymástól függetlenül •. hangoztatott a párisi egyezmény ratifikációs vitájában, nem valami uj találmány, hanem a katolikus egyházjog elve, amelynek érvényesítéséről az egyház soha le nem mond és csak a kényszernek, meg a magasabb érdekeknek engedve fogad el olyan ideiglenesnek tekintet egoldást, amely ezzel az elvvel ellenkezik. Viszont a másik tétet, amelyet Benes pár szóban 'kimondott, de amelyet az egész kormánypárti sajtó gondosan eltakart, hogy tudnidiUiik az egyházi vagyon tulajdonosa az állam és az egyház csakis haszonélvező, a nyíltan kimondott szeku-la-rdzácáő. Persze, hogy A Reggel Benes tételét -hirdeti helyesnek és szentnek, a Szil-Hő által felhozott kánon- jogi tételre pedig azt mondja, hogy a történelmi igazság ellen elkövetett durva merénylet, amivel a cikkíró újból csak ári '! tesz tanúságot, hogy nem ismeri a magyar egyházi vagyon eredetét, fejlődését, közjogi szerepét. Fantáziájában odáig megy, hogy most már a magyar kormány éppen Sziilő és M-acháeselk parlamenti felszólalására támaszkodva, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy ha az egyházi föid'bar- tofcnak nem az állam, hanem az egyház a tulajdonosa, úgy a földbirtok azt a testületet illeti meg, melynek hevére telekk önyvezve volt. A magyar reakció tehát a cikkíró víziója szerint a csehszlovákiai klerikalizmssal szövetkezve, 110.000 holdat akar visszahódítani a magyar feudalizmusnak. Kár volt ennél a pontnál megáMani, a cikkíró még azt is Írhatta volna, hogy 64.000 olasz tengerész- -tiszteb fognak búvár hajón a Dunán átceempésznii és a nagyszombati apostoli a-dmiiinisztraitiUir-a birtokán elhelyezni, hogy alkalm as pillán atban a szövetkezett magyar és csehszlovák katolikus reakció végrehajtsa a restaurációt és Sráírnék páter Ottót a líradizHinjon szénit Vencel -koronájával Csehország uralkodójává konooáaaa. Amikor Szulló Géza dr. sifcraszáll a szíovenszkói katolikus egyházi vagyon érdekében, teszi azt abból az egyedül morális célzatból, hogy a nemes hagyományozok által egyházi célokra szánt vagyon továbbra is az adományozók intencióinak megfelelően az egyház közérdekű céljait szolgálja, templomokat, iskolákat lehessen fenntartani belőle, ápolni lehessen a népben őseinek hitét, amelyre a mai eszeveszett és morális fékek hiányában vergődő világnak annyira szüksége van. Teszi ezt az egyház érdekében, de igenis, teszi ezt a szíovenszkói magyarság érdekében is, amelynek drága kincse a vallás, vigasztalója, erőforrása s a mai iskolapolitika mellett népi kultúrájának egyetlen fenntartója is. Hogy az egyházi, vagyon kérdéséit a Szentszékkel annak idején megkötendő megegyezés hogyan intézi el, azt m-ég a kis bölcs á. á. sem pedzL De a szíovenszkói magyar katolikus hívők a Szentszék előtt, is kifejezésre juttatják azon fiúi tisztelettel tolmácsolt kívánságukat, hogy az egyezménynek a szíovenszkói magyar katolikus tömegek lelki ás szellemi igényeit ki kell elégítenie. így akarja Szül-lő Géza megkárosditami a ezloven- ezkóö katolikus okai, akiket A Reggel igyekszik védelmébe fogadni, mert hát a katolikusok inkább várhatják hitéletük szabad kiélésének lehetőségét a szekutairizációs hajlamú Benestől, mint az országos kereeztényszocialista párt elnökétől. Ez a maszlag valóban grimaszra kényszeríti az iaroot, ha meggondoljuk, hogy olyan ember találta fel, aki két évtized előtt a legkiválóbb magyar publicisták táborából való volt. ELET ES JOG Ma: GYŐRY DEZSŐ i. Már van pár pár bele, hogy megtörtént. De nem megy ki a fejemből. Éjjelente följár és kisért. El akartam temetni, le akartam fojtani, nem. lehet. Csak úgy szabadulhatok tőle, ha kibeszélem, Arról a bizonyos leányról, aki ... de hisz, tudják. A húsz egy néhány éves lánynak, aki nevelőnő volt az előkelő uccuban, udvarolt a fiatalember. A leánynak szegény, de tisztességes szülei voltak s a leány azért nevelő- nősködött, hogy tisztességét megtartsa és kenyerét megszerezze. A fiatalember segéd vélt egy előkelő üzletben és a banális május milliomodszor megismételtette a májusi mesét: a nagyvárosi kezdő szerelem verklin csépelt meséjét. Csak a második variációban történt hiba. Azt már a túlvilágon játszották el. A fiatal ember addig udvarolt a leánynak, mig végre legyöngitette a szív ellenkezését. Szabályszerű bamálitással folyt a májusi mese, mint emberemlékezet óta. A fiatalember tudott egy diszkrét zugot, ahol az óvatos .nevelőnő és szerelmese zavartalanul tölthettek el egy estét. Minden bizonnyal soká tartott, amig a leány ráhatározta a fejét a legelső elmenetelre. Az egyik szürke mellékuoca emeleti szobáit egy öreg asszony adta bérbe olyan emberpároknak, akik valami Okból rászorultak a bérelt otthon rövid és csalóka illúziójának hitető nyugalmára. II. Szivszorongva és riadtan ment föl a leány. Biztosan és repesve a fiatalember, aki a ritka alkalomra két gyönyörű gyűrűt húzott az ujjaira, biztosan azért, hogy jobban imponáljon a leánynak és a világnak. Az öreg asszony Wltiint és a fiatalok együtt maradtak. Hogy mi történt közöttük, illetve hogy történt-e közöttük valami, az soha se mitudódott ki és igazán nem is fontos. A helyzet rendki- v-iilisége így vagy úgy, de egyformán hat az első ilyen találkák őröli szabálya szerint az amúgy is felzaiklatott idegekre. A zavartalan együttlét órái után el távozóban voltak. A lépcsőn a fiú hirtelen a kezéhez kap. — A gyűrűim! Ijedtség. Egymásra néznek. A leány is meg van ijedve. Fennmaradt. Igen, emlékszik rá, a kis asztalon felejtette. Fel rohamnak. Az öreg asszony kinyitja a szobát. A gyűrű nincs az asztalon. — Maga volt benn azóta? Nem látta? — Nem. Csend. Keresgélés. Hiába. — Akkor tán a kisasszonynál . . .«— mondja az asszony. Velőt rázó sikoltás. A leány Írrázná magáról a durva szavak kígyóit, a gyanúsítást. A fiatalember elveszti a fejét Támad. Találkahely . . . lopás gyanúja . . . rendőrség . . újságok . . . otthon . . . rettenetes. A leányt elkapja a téboly. Az ablak nyitva. Sikolt. Kiugrik. IIIAz összetört testnél megrendülve, borza- dállyal mered a fiatalember. Irtózatos a fiatal halott. Az öreg asszony lecsoszog a lépcsőn. — Nagyságos ur, nagyságos ur, megvan a gyűrű . . . mind a kettő,. . . ott volt a szőnyegen ■ . . elgurult . . . megvan * Eddig az élet. És a jog? Egy kollégám azt mondja: ittN gyilkosság történt, Megöltek valakit. Határozottan, megöltek. De a törvény elégtelen és erre nincs benne pa ragrafus. Az egész olyan sötét, vigasztalan, rétténe- tes, mint egy görög tragédia. Nem lehet elaludni miatta. ■ 6
