Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-25 / 142. (2363.) szám

Í98Ö junins 25, szerda. <PM<ISI-AVACíífc!®.-HllíMP mnunyn m°™TfiT.TCnf?,'P<.. .KV-J. mi^|-fiiaiK^v^XAa«'i.^;; ga&,_. MILYEN mű VÁRHATÓ A hőmérséklet maximuma nálunk újra elérte a 32 lakot. Csapadékot nem jelentettek. — Időprog­nózis: Meleg, helyenként zivatarokkal, gyönge dél­nyugati széllel. — Egy híres Shakespeare-kutató halála. London­ból táv hálózzák: A londoni egyetem irodalomitör- témeténdk tanára, Sir Israel Gollancz, a hfires Shatkeepeare-kutató éleiének 67-iík évében meghalt. GoHanozot elsősorban Shakespeare müveinek a Temipel-kiadásban való megjelentetése telte hí­ressé. — Magyar zarándoklat Máriaeellbe (julius 3—6.). A pozsonyi magyar rózsafüzértársulat fogadalmi zarándoklatot rendez Máriaeellbe. Indulás julius 3-án, csütörtökön reggel 6-40 órakor a pozsonyi főpályaudvarról. Előzőleg 5 órakor a kapucinusok templomában szent­mise lesz. Két napi tartózkodás Máriaoellben. Visszaérkezés Pozsonyba julius 6-án vasárnap délután 4 órakor a főpályaudvarra. — Jelent­kezni leltet a pozsonyi kapucinus rendház fő­nökségénél és pedig legkésőbb julius 29-é<ig bezárólag. Jelentkezésnél közölni kell a pon­tos címet, a születési évet és hónapot. A vi­déki résztvevők a jelenkezóskor a községi jegyzőtől kiállított személyazonossági igazol­ványt is tartoznak beküldeni. Útiköltség: 160 korona, melyet előre be kell fizetni. Közös útlevélről a rendezőség gondoskodik, míg az elszállásolás és élelmezés költségeit ípinden- ki maga viseli.' — Két embert agyonsnjtott Ciurgiuban a. cséplő­gép felrobbant kazánja. Bitkar estből jelentik: Giurgiu városban a gazdák egy cséplőgépet pró­báltak ki. Eközben a kazán felrobbant. A robbanás ereje két .embert agyonsujtott, míg öten súlyoson megsebesültek. Ideál’S nyaralás Balatonföldváron I Minden kényelemmel, Mdtegf- meleg folyó- | I vízzel ellátott szobák júniusijára sze- | mélyenként 3.— pengGtőí. Kitűnő ízletes ellátás, hárorr.szoii étkezés na- i ponta 4,60 P» Julius és augusztusiján szobák | 6.— pengőtől, napi háromszoros étkezés 5.80 P. S 3 Hajókirándulások, strand, szórakozások, tennisz, | horgászat stb. Felvilágosítást ad a 1 Fiirdőigazgatőság, Budapest V., Sőlyom-u. 1., | vagy BalafímfSsdváron. — Emelkedik Budapesten a munkanélküliek szá­ma. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A szakszervezeti tanács statisztikáit tett közzé, amely szeriont egy év óta 50 százalékkal emelkedett a szak- szervezetek által nyilvántartott műnk anélk ülitek száma. — Leégett egy gaíaci téglagyár. Gáláéról je­lentik: A' Braunstedn-féle téglagyár az éjszaka fo­lyamán kigyulladt. A tűz a gyár nagyrészét meg­semmisítette. A kár 7 millió leire tehető. — Az államügyészség is beavatkozott a bátor- keszi zsidó hitközség belviszályába. Bátorkesziből jeelnti alkalmi tudósítónk: A bátorkeszi orthodox zsidó hitközség kebelében már hosszabb idő óta bél-viszály dúl az elöljáróság által vezetett pénztár- könyv miatt. Az 1929. márciusában megtartott közgyűlés nem adta meg a felmentvényt az elöl­járóságnak, mert a pénztárkönyvet ceruzával ve­zették s radirozás nyomát találták benne. A köz­gyűlés öttagú felülvizsgáló bizottságot választott a pénztárkönyv átvizsgálására, de az elöljáróság megtagadta a pénztárkönyv kiadását. Többen er­re az orthodox központi irodához fordultak or­voslásért, de a központi iroda csak egy év múltán ámította össze a választott bíróságot az eset felül­vizsgálására. Számosán nem fogadták el ezt a vá­lasztott bíróságot e a napokban tüntető gyűlést hívtak össze, amely éleehangu határozati javas­latot fogadott el. A határozat többek -között ki­hangsúlyozza. hogy a-mig az elöljáróság nem szol­gáltatja ki a pénztárkönyvet, a gyűlés résztvevői nem fizetnek hitközségi adót-, azonkívül megfel­lebbezik a választott bíróság öszeállitását, mert annak egyik tagja sógora a hitközségi elnöknek. Közben az ügyészség is beavatkozott az ominózus ügybe s utasította a bátorkeszi csendőrparancs­nokságot, hogy foglalja le a. pénztárkönyvet 6 in­dítsa meg a nyomozást annak megállapítására, van-e alapja a híreszteléseknek, vagy sem. I Öregség1 ellen legjobb orvosság A „CIGELKA"— LAJOS forrás! (u) j — Elkészült a komáromi ravatalozó. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi r. kát. autonóm egyházközség az idén megvalósította régi tervét és felépittette ravatalozó helyiségét, melyet julius elején adnak át rendeltetésének. A stihusoe épület Sehleisz Géza városi építész tervei szerint épült föl és egyszerre négy halott felravatalozásáTa al­kalmas. A ravatalozóval kapcsolatosan épült fel a boncolóterem is, amely régi hiányt pótol Komá­romban. A ravatalozó épületét legközelebb ünne­pélyesen beszen teli Major Imre dr. apátplébános, akinek a modern és szép épület létrehozása körül elévülhetetlen érdemei vannak. HALTENBERGER i^árfels peks Budapest - KoSIce - PleSíany FEST - TISZTÍT - M®S Központi üzem címe-. Haltenberger Festogyár, KoSice Z — Halálos szerelmi dráma Szckszárdon. Szek­szárdiról jelentik: 9fcangeoberger János 40 éves földműves éjnek idején bemászott ,z ablakon Szabó Mária szobájába, aiki vele közös háztartásban ált és az utóbbi időben elhagyta. Stangeraberger zseb­késével elvágta az alvó Szabó Mária nyakát. A sze­rencsétlen nő meghalt, Slangénbergert a csendőr­eiig letartóztatta. — KÉRJEN MINDENÜTT MARGIT- UK^GY VIZET! — Súlyos szerencsétlenség ért egy debreceni ügyészt az autékiránduláson. Bebreoenböl jelentik: A debreceni bírói kar vasárnap kirándulást ren­dezett Lillafüredre. Visszafelé jövet az egyik autó defektust kapott. Preinesbcrger ügyész, aki az autóban ült, attól félve, hogy az autó felborul, ki­ugrott. Súlyos zuzódásokait és agyrázkódást szenve­dett. Haldokolva szállították a debreceni kórházba. Á bessenyői mag gazdák himnuszpere Egy tiltott egyházi ének és a magyar himnusz elénehlése miatt fogházra síéHek tizenegy vádlottat Nyitra, junius 24. (Saját tudósítónktól.) A nyiitrai kerületi bíróság büntetőtanácsa hétfőn hozott ítéletet- tizenhárom bessenyői gazda fö­lött, akik rendtörvénybe ütköző izgatással vá­dolva kerültek a vádlottak padjára. Mint min­den évben, úgy az elmúlt esztendőben is augusztus 20-án, Szent István napja alkalmá­val mise után a katolikus hívők egy része azt az egyházi dalt kezdte énekelni, melynek'kezdő sora „Hol vagy magyarok tündöklő csillaga". Az egyházi ének után néhányan elénekelték a magyar himnuszt. A dologról a csendörség is tudomást szerzett és energikus nyomozást ve­zettek be, melynek eredményeként tizenhárom bessenyői magyar gazda ellen indították meg a bűnvádi eljárást. A gyanúba vett gazdák közül csali egy ismerte be, hogy a magyar him­nuszt jIg énekelte., inig a többiek azt hangoz­tatták', hogy csak az egyházi dalt énekelték és nem tudják, kik voltak a himnuszéneklők. A főtárgyaláson Farkas József és tiz vádlot- társa megismételte a vizsgálat során tett val­lomását. A vádlottak közül ketten: Szótár De­zső és Kecskés Dezső azt is tagadták, hogy az egyházi éneket énekelték volna. A többiek azzal védekeztek, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy a „Hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű dalt nem szabad énekelniük, amennyiben az elmúlt években is énekelték és nem volt bántódásuk. A bíróság megállapí­totta, hogy ennek az egyházi éneknek éneklését a múlt év elején tiltották be s igy a vádlottak az énekléssel izgatást követtek el. A pörbevont gazdák hangoztatták, hogy cél­juk nem az izgatás volt, mint ahogy nem is izgattak, mert az énekek elhangzása után min­denki nyugodtan hazament, ami a legjobb bí­zó nyitók a annak, hogy nem izgatási szándék vezette őket. Spács János jegyzőgyakornok, valamint a nyomozást- lefolytató csendőrök ter­helő vallomása-, majd a pör be szedek elhangzása után a bíróság Szolár Dezsőt és Kecskés Dezsőt bizonyíték hiányában fölmentette, mig Varga Kamiit 21 napi fogházra ítélte, bebizomyi- íoítnak véve, hogy Varga úgy a magyar himnuszt, mint a tiltott egyházi éneket éne­kelte. A többi vádlottat fejen kint kétheti fogházbüntetésre ítélte a bíróság az egyházi dal éneklése miatt. Tekintettel a vádlottak beismerő vallomására és büntetlen előéletére, a bíróság az itéíet végrehajtását fölfüggesztette. A vádlottak megnyugodtak, az ügyész azonban súlyosbítás végett föillebbezett. Mitliomosné "i a hártyavető asszonynál Hogyan fosztotta hi egy ravasz jósnő Nizza egyik dúsgazdag asszonyát? — Százezer iranh az elhunyt férj szellemének megengesztelésére Nizza, junius 24. A nizzai rendőrség most ©gy különös ügyben nyomoz, amelynek szen­vedő hős© egy asszony, aki sokszoros mil­liomos, de ugylátszik, hiányzik belőle az az elemi intelligencia is, amely a nagyon egy­szerű emberekben is megvan. A hölgy neve Anna Simonnot, akit egy furfangos kártyavető asszony tökéletesen ki­fosztott. A ravasz manőver előzményei igen érdekesek. Mme Simonnot a múlt év tavaszán egy angol barátnőjének ajánlatára felkere­sett egy nizzai kártyavető asszonyt, Mme. Maryt. A modern pithia állítólag csodatevő erő birtokában van és a legbonyolultabb ügyekben nemcsak jó tanáccsal szolgál, ha­nem a jövőt is megmondja. A két. asszony megegyezett, hogy háromszor tanácskoznak egymással. Minden egyes tanácskozás 500 frankba kerül és a jósnő megígérte, hogy a hozzá intézett kérdésekre pontosan fog felel­ni. Mme. Simonnot abban a kényszerképzet­ben szenvedett, hogy a sors üldözi és a kár­tyavető asszony Ígéretét készpénznek vette, hogy a balsors felhői el fognak hárulni feje felől. A három szeánsz három-három óra hosszat tartott, azaz összesen kilenc óráig. Az első ülésen Mme. Mary különféle titokzatos cere­móniák után kifejtette, hogy kliensét azért üldözi a halszerencse, mert elhunyt férje nem találja meg nyugalmát a másvilágon. A má­sodik szeánszon a jósnő kinyilatkoztatta, hogy Mme. Simonnot birtokaira átok nehezedik és e miatt az átok miatt nem pihenhet elhalt férje. Végül a harmadik szeánszon Mme. Mary elmondotta, hogy miféle módon lehetne segíteni a megszorult milliomos asszonyon. — Vegye fel pénzét a bankból, zárja el bo­rítékba s adja át nekem — szól a jÓ9nő biz­tató hangon — és majd meglátja, hogy meg­szüntetem ezt a fenyegető átkot. Ne felejtse el, hogy ékszereit is elhozza. A többit bízza rám. Mme. Simonnot, akinek vagyonánál csak naiv hiszékenysége volt nagyobb, lépne ment. A bankból felvette minden pénzét és a jósnő meghagyása szerint borítékba tette. Az első kuvertába száz darab ezer-frankos bankjegyet helyezett el. Ezt az összeget — mondotta a jósnő — áldozatul kell hozni az elhunyt szel­lemének. Mme. Mary bevezette áldozatát egy elsötétí­tett szobába, meggyujtott két gyertyát és a borítékot a gyertyák lángjaiban elhamvasz­totta. Mme. Simonnot négy más borítékot is adott a kártyavető asszonynak. Több, mint négyszázezer frank volt bennük. Ezeket a bo­rítékokat azonban Mme. Mary nem égette el. A jósnő beérte azzal, hogy az elsötétített szo­bában letette a bankjegyeket az asztalra, az­után különféle varázsigéket mormolt felettük, amelyek — erősitgette — ilyen esetekben mindig biztos hatásúak. Majd különféle bó- kusanpókusz után visszaadta a négy borítékot a milliomos asszonynak, de előbb szavát vette, hogy a pénzt szekrénybe zárja és nyolc napig nem nyitja fel a borítékokat. Ugyanezt az eljárást kötötte szivére az ékszeres dobo­zokkal kapcsolatban is. A várva-várt nyolc nap végre elmúlt és Mme. Simonnot sietett a bankba, hogy pénzét újra elhelyezze. Magával vitte a négy boríté­kot, amelyet csak a bank pénztára előtt volt szabad felnyitnia. Megdöbbenéssel vette ész­re, hogy a négy borítékból csak értéktelen papirosok hullanak ki. A ravasz kártya vetőnő azalatt, amíg a furcsa ceremóniákkal bolondí­totta kliensét, a homályos szobában előre el­készített borítékokkal cserélte ki a négy pénzes kuvertát és most már a boldogtalan áldozat joggal - gyanakodhatott a miatt is, hogy az első kuverta sem hamvadt el a lán­gokban, hanem az ezres bankjegyekkel szépen a szélhámos asszony zsebébe vándorolt. Mme. Simonnot, aki a bank pénztára előtt elájult, mihelyt magához tért följelentette a csaló asszonyt a rendőrségen. Otthon még osak tetéződött elkeseredése. Természetes volt, hogy ékszeres dobozait is kifosztotta Mary és értékűen köveket rakott a brilliánsok és aranykarperecek helyére. A rendőrségnek könnyű volt megállapíta­nia, hogy a furfangos asszony még aznap, amikor manővere sikerült, kereket oldott és nyomtalanul eltűnt Nizzából. Vele együtt szö­kött meg két rokona is, akik a szédelgésben segédkeztek neki. LAEMMLE eszperantó hangosfilmmel kísérletezik Cári Laemoniie neve a filmvilágban az elsők közé tartozik. Az Universal Film Coop. meg­teremtője és elnöke, az, aki a filmcsillagok meg* teremtöje volt azzal a nagy, tán akkor kocká­zatot jelentő tettével, hogy először adott (húsz écjvel ezelőtt) 1000 dollár heti fizetést Florence Lawrencenek, s aki a „Lelkek vására" című filmre 20.000 dollárt költött (mely utóbb mil­liókat hozott neki). * áld az első millió dolláros filmet készíttette s a puszta Los Angelesből filmvárost, csinált, az üniversal City-t. Laemimle legutóbb, mikor a hangos filmek di­vatja felütötte fejét, zavarba jutott. Tudta, hogy a beszélő-filmek krízist fognak jelentem a, horribilis összegekbe kerülő nagy filmek uni­verzális lehetőségei számára s azért először ve­tette fel a problémát, hogy a hangos filmek esz­perantó nyelven készüljenek. Mint a Kölnben megjelenő Ser oldó de Esperamto hetilap írja, Laemmle a napokban meghívta Joseph R. She- rert, a losangelesi eszpera.ntista szövetségi de­legátust, hogy vele az eszperantó nyelvű han­gos-film kérdéséről tárgyaljon. Sberer előtt Láemanlo kijelentette, hogy a beszélő-filmek nemzetközisége veszélyben forog s ezért meg­tanult eszperantóul s kísérletképpen egy han­gos-film elkészítésén fáradozik, mely eszperantó' nyelven beszél, amely nyelvű filmet már a Pa- ramount-gyár is készített s amelynek a világ-, városokban való bemutatása m-ost folyik s a szakértők ezerint a beszéd-kiejtés világossága, érthetősége és szépsége az összes beszélő-fiknek, közül az első helyet biztosítja számára. Laemmle azt hangoztatja, hogyha eszperantó fHímje sikerül, akkor nemcsak a beszélő-fűm univerzális jelentőségét fogja biztosíthatni, ha* nem egyúttal az eszperantót, elterjesztését » hihetetlen mértékben növelni fogja. (rr) (*) Két magyar prózai darab sikere Berlinben. Berlinből jelentik: A berlini utósaezónna.k ismét két magyar sikere van. A Rose Theater felújította Fodor Lászlónak sokszázezor játszott A templom egere ciímű vigjátékát. Az európajáró magyar da­rab már harmadszor kerül felújításra a német fő* városban. Ezúttal is éppen úgy tetszik a közön­ségnek, mint az eredeti bemutatón és az utána következő sorozatos előadásokon. Még egy magyar sikere van a német főváros színházi világának. A Tribüné eziniház nemrégen mutatta be Kelemen Viktor fiatal magyar Írónak „Botrány a Savoy hotelben" című darabját. Ez a premier megelőzte a magyar újdonság budapesti bemutatóját. A da­rab az 50. előadás felé közeledik te még mindig telt házakat vonz. (*) Píetro Mascagni behódolt a hangosfilmnek. Maecagni, a világhírű olasz zeneszerző, hosszú időn keresztül ellenállt a különböző oldalról érke­zett ajánlatoknak és sem meglevő darabjait nem akarta eladni hangosfilm céljába, sem pedig uj szerzeményeket nem akart a hangosfii,mgyártók-; nak adni. Most egy berlini filmgyáros végül meg­állapodott Mascagnival a Paraeztbeeeület teljes szövegkönyvének és partitúrájának átengedése ügyében. A berlini filmgyáros ezenkívül két uj Mascagni-kétfelvonásosban állapodott meg az olasz mesterrel. (*) Burián hangosfilmje. A prágai ABC fi lm tár­sas ág Burlánnal, a kiváló prágai kémikussal az első cseh hangosfilmet veszi fel. A film női fő­szerepét Jarmilla Vackova játssza, aki nemrég a magyar Marton Endréhez, az ismert berlini film­rendezőhöz ment férjhez. (*) Charles Prudhon meghalt. Parisból jelentik: Prudhon, a franciák nagy színésze, Páriéban meg­halt A legöregebb színész volt, aki azonban beteg­sége miatt, már évek óta nem szerepelt. Annyira hozzánőtt a szive a Comédie Francaisehoz. nogy mellette bérelt lakást a Rue de Richelieu-n és ott is halt meg. Prudhon még Victor Hugó előtt ját­szott, a Hernaniban és a nagy költő melegen gra­tulált neki előadás után. A POZSONYI MOZIK MŰSORA ÁTLÓN kerti mozgó: Apa és fia. I ICQSZVesiilj---------­........... WB K3 '.X- íSv V 0<ígj V ,vy-'j;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom