Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-25 / 142. (2363.) szám
1930 junius 25, szerda. Bukott diákok és bukó pedagógia Ma: SÁNDOR DEZSŐ Az átreékujvárá reálgdmniááuanbaai csüttMoköii fejeződtek be az éretta-égi vizsgálatok. Az eredmények kataszteoiM-Msokitalk mondhatok. A nyolcadik osztály 32 növendéke közül mindössze tizenheten tették le sikeresen az érettségit. A harmdmdkiéft tanuld közül egyetlen jelesen érett van csupán, négyen jól érettek, tizenketten csak szótöbbséggel szerezték meg az elégséges kalkulust. Öten megbuktak az érettségin s 10 diákot nem is bocsátottak a matorabdzottság elé s részben osztályismétlésre utasították őket. A szokatlan eredmény nagy izgalmat keltett az érdekeltek körében. A tárgyilagos figyelő a lehetőség szerint nem engedi befolyósolttatni magát attól, hogy az el'bukottak érthető módon kétségbeesnek a gyászos eredmiény felett, nem ad felitétite- ntH hitelt a szülök elfogultan tendenciózus kijelentéseinek, amelyek szerint igazságtalanság történt, drákói szigort alkalmaztak. Ellenben teljes mértékben ed kell hinni az intézet igazgatójának azon előttem tett kijelentését, hogy az érettségihez felért nyolcadik osztály úgynevezett rossz anyag, sőt v rendkívül rossz anyag, amely egész éven át hanyagul teljesítette a kötelességét, atyai figyelmeztetésekben é6 szigorú megrovásokban részesült s mindez nem használ t, mert j a növendékek nem voltak elég komolyak s nem' bizonyultak — „éretteknek"... Mindezeknek a koncé dálása mellett rendkívül fi-I gyelemreméltőnak, sőt megdöbbentőnek tartjuk azt | az eredményt, hogy az érsekujvíri tanári kar szűk- j ségesnek tartotta azt, hogy egy évfolyamnak csak-: nem 50 százalékát megbuktassa. Kétségtelennek látszik, hogy ha a felelősség nagyrészt a diákoké is, a katasztrófának más okai is . vannak. Ezt elsősorban a teljesen elavult pedagó- j gtiai rendszerben, a céltalan, értéktelen s anny i- j szór elitéit érettségi ren’dszerben s valósain üleg egyik-másik tanárban is kell keresni. Az az érzésünk, hogy a szelekciónak hamarább kell megkezdődnie, miég az alsó osztályokban. Ha 32 tanuló hét éven keresztül többé-kevéebé megfelelt, akkor az utolsó évfolyamban nem szabad túlzott feladatok elé állítani. Lehet, hogy egyik- másik tanuló számára exásztenciálie jótétemény tett volna, ha a negyedük, vagy ötödik osztályban nyilvánították volna őket a szellemi pályára alkalmatlanoknak. Mindenesetre megtakaríthatták volna az utána következő nyilván elhanyagolt esztendőket, amelyeknek tanulmányai amúgy sem „érlelték meg" őket. De mi az az érettség tulajdonképpen? Vájjon a tanár, aki egy éven át, vagy rendes körülmények között éveken át foglalkozik a növendékkel, az nem mérvadóbb-e annak megitéléssre. hogy valaki „érett-e", mint egy bizottság, amely előtt nem a tudástól, hanem a megfélemlített diák pillanatnyi diszpozíciójától, esetleg feffilépéaének nyugodtságától, még többször a kérdező tanár jóindulatától függ, hogy a jelölt .,érett"-nek bizonyul-e? A felvilágosult pedagógia évtizedek óta küzd a céltalan és elavult érettségiztető rendszer eliten s nem tudja elérni, hogy amint a vizsgák megszüntetése szükséges volt, úgy « matúrát is szüntessék meg. A jelölt vagy készül az érettségire, vagy nem készül rá. De az idegeit az utolsó hetek várakozó izgalmai bizonyosan megviselik, gyenge idegzetű gyermeknél néha. veszedelmesen. Az anyagot egykét. hét alatt kell feldolgoznia g csak természetes, hogy — miután a tárgyak legnagyobb részének köztudomás szerint kevés kapcsolata van a reális élettel — a hirtelen beszedett ' anyag hirtelen párolog is el. Aztán egyáltalán nem vagyok szentül meggyőződve, hogy abból, ha valaki véletlenül nem jól oldja meg például a matematikai tételét, következtetnie lehet a jelölt ...érettségére" ... Sajnos, a, legtöbb szaktanár egyoldalúságából folyik, hogy azt hinni, hogy például az a diák, aki nem tudja jól. a fizikát, az nem is lehet rendes ember... Holott valaki igen kitűnő patikus tehet vagy kiváló irodalomtanár, ha nem is kifogástalan a matematikai készsége — éppen úgy, mint ahogy nagy mestere lehet az építészetnek vagy gépészetnek az a fiatal mérnök, aki az érettségin & latin írásbeliét nem kifogástalanul végezte. Ezt minden pedagógus érzi e régen várják a középiskolai oktatás reformjával egyidejűleg az érettségi vizsgálatok megszüntetését is. Azonban érthetetlenül fáznak a- megoldástól. Franciaországban nincsen érettségi vizsgálat, ott az egyetemeken van a felvételi vizsgálatoknak egy komolyabb formája, ahol az általános műveltség szempontjából teszik próbára a. jelöltek tudását. Az ideális rendszer az volna, hogy az egyes szakegyetemeken és főiskolákon a, felvételnél azt i hajlamot tennék vizsgálat tárgyává, amire azon a, speciális szakon szüksége van. Aki orvosnak, vagy patikusnak megy, tudjon latint, aki mérnöknek megy. tudjon fizikát, vagy matematikát. De addig, amíg ez a pedagógusok által minden oldalról helytelennek ítélt, rendszer van életben, addig a. tanároknak kell feltétlenül' enyhíteni ennek a. rendszernek a hibáit. Elsősorban a fiatalságot, megértő méltányossággal- Persze a. tanár szubjektív megítélésébe senki, kívülálló nem avatkozhatok bele. Legyem szabad azonban itt annyit megkockáztatni, hogy ba- én professzor lennék, én a jelölt, vizsgájának a kritikájánál erősen a ..miliő-elrnélet" alapján ált- ,r).ék Ha egy diák csal árijának a magánéletében a közelmúltban valami tragikus esemény történt, én qnitt szubjektive akkor is tekintettel lennék, ha. a faofcry*<arw> temen* ks8» ióimwsmj m értéiMér nincs messze az idő, amikor egyesien csepp vízből egy éven át kétszáz tóerőt áítítanak az emberiség szolgálatába Eddington cambridgei tanár előadásában szédületes perspektíváját nyújtja az emberiség jövő~ belé fejlődésének — Negyvenmillió Celsius Sok előállítása megoldja az atombontás problémáját •Berlin, jiunius 24. A világerőkoruferencia keretében rendezett előadás-sorozat nemcsak a szakkörök, hanem a laikus közvélemény érdeklődését is élénken foglalkoztatja. Tegnap a Krali-operában Eddington híres angol asztronómus, a cambridgei egyetem tanára tartott előadást az energianyerés problémájáról és értekező seben olyan perspektívákat nyitott, amelyek rendkívüli figyelemre tarthatnak, számot. Előadásának pár szavas bevezetőjében elmondotta, hogy a tudomány mai eredményei sokszor olyan furcsa megállapításokat vetnek felszínre, amelyeket az avatatlan laikus csak mosolyogva hallgat. így például ha egy a fizikában .járatlan embernek azt mondjuk, hogy minden, amit érzékelünk, egyszóval amit anyagnak nevezünk, az a valóságban nem létezik s hogy csupán a látszat világában élünk, a laikus részéről „megértő és megbocsájtó" mosolyt kapunk válaszul. Pedig ez igy van és bizonyítható is. Az asztal, amely mellett ülünk, a valóságban nem egyéb, elektronók és prötének halmazánál, amelyek meghatározott pályán keringenek s amelyeknek mozgása anyagi létük látszatát kelti bennünk. Ez az érzéklésiünk hasonló ahhoz, mint mikor egy sebesen forgatott botot forgókorongnak látunk. Bármilyen különösen hangzik is, ugyanez az eset az anyag szerkezeténél. Ami a mi szemünkben tárgynak látszik, az a valóságban nem egyéb elektron-pályák halmazánál, melyeken parányi energia részecskék keringnek elképzelhetetlen sebességgel. A legsűrűbb ? egyben legsúlyosabb anyagnak a platinát ismerjük. Mint Lénárt, a nagy német fizikus megállapította, egy kubikméter platinában tulajdonképpen nincsen egy ku- bikcentiméternél több áthatolhatatlan állag. Kell tehát valamilyen hatalmas erőnek lenni, amely ezeket a parányi részecskéket, amelyek minden matériának alkotó részei, mozgásban tartja olyképpen, hogy mi a tárgy keménységét és szilárdságát érzékelhetjük. És valóban van is egy ilyen erő, amelyet benső atomerőnek nevezhetünk és létét kiszámíthatjuk, ahogyan Einstein megmutatta. Egy ilyen számítás alapján megtudjuk, hogy egyetlen csepp vízben, tehát egy éppenséggel nem sürü anyagban, olyan energiamieny- nyiség rejtőzik, amely egy éven át kétszáz lóerőt tud produkálni. Ezt a gondolatmenetet fejtette ki Eddington, azután feléje festette a maga vízióját arról a napról, amikor a föld jelenlegi energiaforrásai kimerülnek és a szén ásványolaj helyébe az atom benső energiájának kiaknázása kerül. Kiszámította, hogy 30 gram vízben, amennyi még egy teás cséPhryno, a csodálatos béka súlyos rébusz elé állította a tudományi 33 éven át élelem s levegő nélkül bírta ki kőbesártan, de csak Amerikában Az élet szívóssága Newyork, junius 24. Bizonyos szerves lények csodálatos szívósságot mutatnak. A tudomány sok legendát-, de több való esetét is följegyez az organizmusok szívósságáról. Az egyiptomi piramisokban talált koporsókból állítólag buza- szemek hullottak ki s ezek a buzaazemek, amelyek oly idősek voltak, mint Mózes, a 19. század napvilágán állítólag még egyszer eleven kalásszá virultak ki. Bármily szépen is hangzik ez a história, mégis csak kitalálással állunk szemben. Igaz, hogy az ősi egyiptomiak mindent elkövettek egész koruknak bebalzsamozásában, a vízilótól a macskáig, a királytól a koldusig minden bebalzsamoztak, mintha egyenesen arra törekedtek volna, hogy a mi múzeumainkba kerüljenek. Megvan a múmiája annak a Ramzesznek, aki Herodotos idejében már mondái hős volt és éppen igy reánk maradt csakugyan az ősrégi egyiptomi búza is. éppen úgy, mint ahogy a svájci tavak iszapfenekéből megkaptuk azokat a megszenesedett gabonanemüeket is, melyekkel a cölöplakók táplálkoztak. De ez a mumiabuza teljesen feketévé változott s ha vízbe került, ahelyett, hogy esiráznék, piszkos péppé oldódik föl. Mások szerint egy római sírban, amely 1800 évig érintetlen volt, csiraképes baktériumok találtattak. Ezt is kételkedéssel kell fogadnunk. mert ezekben az esetekben már túlságosan sokat kívánunk az élettől: évezredekig kellett volna múmia-szérűén a sírban heverni, anélkül, hogy erejét elveszítse. De amit nem kürtőitek világgá ennyire színpadiasán, az sok más, egyszerűbb, de ehelyett azután igaz történet a szívós életről. Régi, a 18. századból származó növénygyűjteményekben találtak szárított-, tisztán lepréselt moha- növényeket. Kiszedték, benedvesitették őket s a spórákból uj, kifogástalanul eleven mohanemzedéket neveltek föl. Itt valóban aludt az élet,, koporsóba zártan, mint látszólag halott múzeumi tárgy, még pedig több, mint, száz esztendőn keresztül. Brown Róber+nek, a nagy botanikusnak, sikerült még a. lótuszvirág mag- vát is — teljes 150 esztendő múltán — ilyen herbáriumból uj életre kelteni. Nagy a hasonlósága ezzel apró állatkáknak, az úgynevezett makrobiotuszoknak életrekelté- se. Apró- állatkáik ezek, de nem egészen alsó- rendű szervezetek, körülbelül még a, pókokhoz hasonlíthatók. Szívesen tartózkodnak vén cégihez. Elnéző lennék, könnnyü kérdést adnék a jelöltnek, még segítenék is neki. Csak azért, hogy még közvetve m járulják hozzá ahhoz, hogy a sors által egyébként is sújtott, családot njahb keserűség érje, ujább életgo ni bántsa. Ez persze érzés dolga, de azt hiszem, hogy ezért senki «;,m tekintene engem rossz pedagó ereszcsatornákban. Ha ezek nedvesek, akkor elevenen nyüzsögnek bennük, de mikor elkövetkezik a szárazság ideje, a kis állatkák megdermednek látszólag teljesen halott porrá és a por éveken keresztül fuvódhat ide-oda, lebeghet, mint porszemecskék tömege a napsugárban, heverhet halomban az ereszcsatorna zugában. Ha évek múlva megint viz kerül oda, a formátlan szemecske felduzzad, lábacskákat nyújt ki magából és feltámad megint, mint szabályszerű makrobiotusz, amely eszik, növekszik és szerelmi életet él, mintha semmi sem történt volna. Ugyanez a feltámadó ereje megvan az örvényférgeknek is. Ehhez hasonlítót állítanak a varangyos békákról is, melyek köbezárt-an megdermedt állapotban állítólag hosszabb ideig tovább éltek. De kísérletekkel ezt nem sikerült ezideig bebizonyítani. Most azután Amerika bilógusait igazi szenvedélybe hozta egy egyszerű béka, amely, úgy látszik, tanúságot tesz amellett, hogy magasabb szervezetek Is megtartják életképességüket az élet föltételeitől elzártam Galvani híres békája, amely halála árán váltotta meg a halhatatlanságot, amennyiben szétboncolt combja vezette az olasz kutatót az elektromos erő fölfedezésére, most riválisra talált egy amerikai békában, akinek nevet is adtak. Phrynónak hívják azt a csodálatos állatot, amelynek már meglehetősen nagy híre va.n a tudományos világban, bár híre még nem hántolt olyan messzire, mint Galvani békájáé. Galvani kísérleti békájával szemben Phryno még életben van és a legjobb egészségnek örvend. Biográfiája alább következik: Texasban van egy East-land nevű kis város, amelynek hatósága elhatározta, hogy a régi városházát lebontatja és ugyanarra a helyre uj épületet emel. Csakhamar meg is kezdődtek a munkálatok. A kissé omlatag házat lebontották. Amikor kiemelték az alapkövet, csodálatos fölfedezésre jutottak. Az alapkőben ugyanis két munkás egy nagy békát talált. Az állat teste sértetlen volt ugyan, de úgy látszott, hogy már nincs életben, amin a munkások nem is csodálkoztak. Annál nagyobb volt a meglepetésük viszont, amikor a béka tíz perc múlva fölnyitotta szemeit, rámeredt a munkásokra és azután hirtelenül lendületes ugrással a magasba vetette magát. A munkások rögtön elfogták a- csodálatos békát, mert, egészen Idsértetszeriien tűnt föl nekik. hogy a béka. amely egy ősi ház alapkő vébe volt bezárva, és amelynek a. szabályok szerint már régen meg kellelt volna dögleni, hirtelen uj életre ébredt. A békát Nowyorkba vitték és ott a zoológiái múzeum igazgatóságának adták át. Amint. E&sttand magisztrátusának aktáiból kiderül. szét sem tölt meg színig, egy esztendőn át százezer kilowatt erőt lehet nyerni. Még ennél is érdekesebb az az ut, amely Eddington szerint az afómerergia praktikus feltárása felé vezet. Spekulatív meggondolások fonalán kimutatta, hogy az életadó napenergia a legnagyobb valószínűség szerint atomhcmlásból, atomenergiák felszabadulásából áll elő. A nap bensőjében számítása szerint negyven millió fok hőség van és ez az óriási hőfok idézi elő az atomenergiák kiszabadítását. A praktikus feladat tehát az, hogy itt a földön is előállítsák a negyvenmillió foknyi hőséget. A hőelőállitás mai határvonala 6.000 fok Celsius, de kerülő utón koncentrált mágneses mezőn talán sikerül előállítani ezt a ma még fantasztikusan magas hőfokot is. A cambridgei egyetem laboratóriumában Ka- pitzer dr. egy ismert fizikus, olyan mágneses erümezöt létesített, amely egymillió Celsius energia koncentrációnak fele] meg. Ha egy napon Kapitza dr.-nak sikerülne a negyvenmillió fokos határt elérnie, akkor nem lesz többé szükség a laboratóriumi búvárkodásra. De itt még ma nem tartunk — fejezte be előadását Eddington tanár — ámbár a lehetőségek már adva vannak és a probléma megoldása nem késhet soká. a régi városháza alapkövét 1897 júniusában tették le. Eszerint a béka három évtizeden keresztül volt a kőbe zárva. A tudások véleménye a bóka élettartamáról nagyon eltérő. Egyesek úgy vélik, hogy 33 év a 'béka számára matuzsálemi kor. Mások viszont azt mondják, hogy 133 évet is elólhet és élelemre sincs szüksége. A béka valóban az összes állati lények között az éhezés művésze. Fantasztikus gondolatnak tűnik föl, hogy egy élőlény több, mint harminc évig minden táplálkozás nélkül megmaradhat. Phryno barátunk, aki ugyan borzalmasan lesoványodott, ezt a bravúrt, végrehajtotta, legalább is az amerikai tudósok véleménye szerint 33 éven keresztül, köbezárt-an, élelmiszer nélkül meg tudott élni. Ez az egyik csoda, amit megcsinált, a másik csoda- még meglepőbb. Mivel a béka el volt zárva az alapkőben, természetesen levegőhöz sem juthatott. Az állatoknak ez a fakirja tehát élelmiszer és levegő nélkül, halálos dermedtségben húzta ki a hosszú várakozási időt, míg újra- napfényre hozzák. Nincs más élőlény, amely ezt a bravúrt megcsinálja-. Állatnak és növénynek szüksége van a levegőre, vagy a vízre. Olyan élőlények, amelyek kőből merítenek életfluidumot, az úgynevezett követlélegzők. vagy amint a tudományban nevezik, aná- robiák. Ezeknek a más égitesteken, a holdon, a Jupiteren, vagy a Saturnuson pompás dolguk lehet, a föld azonban nem jó hely a számukra- így tehát. a tudományos körökben érthetően nagy izgalom támadt Phryno körül, aki a forró vitában természetéhez híven megőrzi hidegvérüségét és a zoológiái muzeum akváriumában vidáman lubickol. Érdekes, hogy a béka eddig is jelentős szerepet- játszott a fiziológiában. Az élettitkok jórészét békákon végzett, kísérletekkel derítették föl. Ezek a békák mártírhalált szenvedtek a tudományért, Phryno megmenekült- a mártírhaláltól, mert az élete hasznosabbnak bizonyul a tudomány számáraA magyar kormány visszavonja a bolettajavaslatot! Budapest, június 24. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A parlament folyosóján ima az a hír terjedt el, hogy a kormány visz- szavonja a -bolettajavaslalot s helyette termelési prémium rendszer bevezetésére nyújt 'be uj törvényjavaslatot. A folyosón elterjedt hírek szerint Bethlen miniszterelnök még ina sem érkezik viasza Budapestre, minthogy Zürichből Milánó felé vei le útját. Halálos repűiősxerencséUenség Romániában Bukarest, június 24. A piperai repülöié- léren tegnap végzetes szerencséi len ség tör lén!. Stefencsvu pilóla-föhadiiagy 1000 mé lei' magasságban különböző muhi lyányokat végzett, miközben a gép egyik szárnya le sízakadt, a gép elvesztette egyensúlya! és lezuhant. Stefanescu szörnye thalt, a gép teljesen összetört. _
