Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-25 / 142. (2363.) szám

T980 jmitns 25, szerda. 3 Hoover ®SB#Sf üsesisetét, amellf®! emu iawaslat elfoga<£6$«iiéR óvta a szenátust, 66 szóval 6 ©ll@i®é&@ii elwefetféte Lármás jelenetek az üzenet felolvasásánál — Elvetették a kormány kompromisszumos Indítványait is Leltet lm kultúrát terjeszteni? Myüt kérdés a BtözoklatásQgyi miniszterhez irta: Petrásek Ágoston, tart. képv.-teet. tag. Közismert tény, hogy a nyolcévi iskolakötele- zetteégi törvény alapján e az örvendetes gyermek- ftzaporulat folytán az iskolai hatóságok (inspek­torok e iskolai referál) újabb népiskolai osztályok nyitására, iskolafejlesztésre szorítják az iskola- fenntartókat. Ez rendjén van 6 helyes. (Arról most neon beszélek, hogy sok helyen az állami iskolák mily dezolált karban vannak, hány iskolában van „váltakozó rendszer" s hogy a betiltott felekezeti iskola épületében vígan folyik a tanítás, mióta ál­lamivá vedlett... Ez már nincs rendjén.) A köz­ségek, egyházak kapitulálnak 6 a gazdasági krízis ellenére iparkodnak fejleszteni, építeni uj tanter­meket, megszavaznak mindent, elkészíttetik a ter­veket. kiírják a pályázatot stb. Hogy ez mennyi nehézségekkel jár a bürokrácia mellett, csak az tudja, aki végigkalváriázta. S most jön a pénz­kérdés. Mely községnek van Szlovenszkón pénze? Kölcsönt kell felvenni. Ezt is megszavazzák ren­desen amortizációsat, hadd érezze a jövő generá­ció is. Pénz csak Prágában van s néhány bankban. Lskolaépitési hosszúlejáratú kölcsönöket csak a Zemská Banka ad, melynek vannak állami betétei is s van egy filiálísa is Szlovenszkón. Pozsonyban. A községek odafordulnak tehát hosszúlejáratú kölcsön ügyében. S ott körülbelül a következő jó­indulatú választ kapják: Ha állami vagy községi iskolaépítésről van szó. lehet a kölcsönről beszéi- mi, csakhogy ezek meg ezek a mellékletek szüksé­gesek s állami papírokban adjuk, tehát a szüksé­gesnél jóval nagyobb összeget kell felvenni stb. (Ez is kis kálvária). De ha a község felekezeti iskolaépítésre akar kölcsönt, akkor mindezeken kívül bizonyítani kell hogy miért köteles, vagy miért „akar“ (igy!) a község felekezeti iskolát fej­leszteni ... Ez sem elég, mert nekünk — bár bank vagyunk — egyenesen megtiltja a skoleky referát, hogy felekezeti iskolaépítésre kölcsönt adjunk. A Zemská Banka — mondják tovább — a belügy­miniszter, a financminiszter 6 azonkívül valami­képpen a közoktatásügyi miniszter e ezek kor­mánybiztosának felügyelete alatt áll. Mi szeret­nénk adni kölcsönt — mert az jó üzlet —, de az iskolai referátus egyenesen megtiltja akkor, ha felekezeti iskoláról van szó. S felmutatnak egy csomó iratot a cselhi-i róm. kát. magyarnyelvű (Nyitra mellett) iskoláról, amelyekben következe­tesen megtagadta az engedélyt az iskolai referát azért, mert felekezeti s pláne magyar iskoláról van szó. Ez esetben a Zemská Banka a már meg­szavazott e megígért segélyt kénytelen volt meg­tagadni a már felépített iskolára a referát tiltó végzése alapján. De ugyanezt teszi a szlovák fele­kezeti iskoláknál is. Hát mi a kulturbotrány, ha ez nem az?! Ugyanazon iskolai hatóság, mely szor­galmazza e elrendeli az iskola fejlesztését törvény alapján, megakadályozza az iskolaépítést akkor, amikor az iskola-fenntartó kölcsönért fordul a fél­hivatalos bankhoz. Lehetséges ez, tények bizo­nyítják. Arról sem beszélek, hogy miképpen pászol ez bele egy demokratikus köztársaságba, ahol az is­kolafenntartónak elemi joga az, hogy döntsön az iskola jellege felett. Csak kérdem a szociáldemo­krata, tehát liberális közoktatásügyi minisztert, mint szlovák s evangélikus vallásu embert, ő ad­ta-e ki ezt a rendelkezést a pozsonyi iskolai refe- rátnak? Ha igen, mivel indokolja ezt? S szomorodott szívvel kérdem a kereszténysé­get s a kisebbségi nyelvi jogokat hirdető politikai pártok vezéreitől, van-e tudomásuk ezen lehetet­len állapotokról, s ha igen, miért nem interpellál­tak idáig ezen fontos ügyben az összkormánynál? Tartják-e kezüket Szloveoszkó őslakosságának ütőerén és kirongyolt zsebén? Igen illetékes helyen mondották, hogy a magas püspöki karnak kellene itt fellépnie tekintélye egész súlyának latbahelyezésével. De hát a prevrat óta nehéz beszélni tekintélyről és súlyról... Más­részt az egyházi hatóságok azért is tehetetlenek, mert a parlamentben nem támogatja őket egy ha­talmas egységes párt. Végül is neon mi választot­tuk őket, mint a törvényhozókat. Voisnüek dr.-f. a földhivatal elnökét meghatalmazott miniszterré nevezték ki Prága, junitts 24. A legutóbbi miniszter­tanács Vozenilek dr.-t, a csehszlovák föld­hivatal elnökét, meghatalmazott miniszterré nevezte ki. A kinevezéssel (kapcsolatban kü­lönböző hírek keringenek. Egyes informá­ciók szerint Vozenilek dr.-t nem fogják tar­tósan külügyi szolgálatban foglalkoztatni. Kinevezése eszerint csupán a küszöbön álló nemzetközi tárgyalásokkal áll összefüggés­ben, amelyeken Vozenilek dr. is részt fog venni. Más értesülés szerint Benes dr. kül­ügyminiszter ilyen formáiban jutalmazza meg .Vozenileket a jóvátételi tárgyalások alkál­iméval nyújtott segítségért s talán rajta ke­resztül akar közeledni a csehszlovák agrár­párthoz is. Washington, junins 24. A szenátus tegnap tárgyalás alá vette azt a törvényjavaslatot, amely a kiszolgált katonák anyagi helyzeté­nek főlisegitésére 102 millió dolláros összeget irányoz elő. Hoover elnök egy ízben már a javaslat ellen foglalt állást és Mellon kincstári államtitkár nyomatékosan figyelmeztette a szenátust, hogy a javaslat el­fogadása esetén a költségvetési deficit 1931 végéig 280 millió dollárra emelkednék. Amikor a szenátusban fölolvasták HooveT elnök üzene­tét, amelyben óva inti a szenátust a javaslat elfogadásától, lármás tiltakozásra került a sor. Egyes szenátorok emlékeztették a testületet, hogy hasonló deficit-rémmel már fenyegették a törvényhozókat, amikor a katonai személyek Prága, junius 24. A nemzetgyűlés mind­két háza ma tartotta a nyáiri szünet előtt utolsó ülését. A szenátus rövid ülés után nyári szabadságra ment, mig a képviselő- házban egy utolsó kísérlet történt főleg a szocialisták részéről arra nézve, hogy a parlament legalább a rokkanttörvényt in­tézze el, amelyet a szenátus már megsza­vazott, és az aükotmánytörvéoy értelmé­ben, ha a képviselőház három hónapon be­lül le nem tárgyalja, automatükuean tör­vényerőre emelkedik. A kísérlet azonban meghiúsult, és a képviselőházat is elna­polták szeptember kilencedikéig. Az utol­só nap sem volt ment kritikus pillanatok­tól és élénk képet tár elénk a koalícióban dúló egyenetlenségről és fejetlenségről. A kormány ugyani®, mint ismeretes, a mnlt héten elhatározta, hogy minden függőben lévő kérdést elintézetlenül hagy, illetve őszre halaszt. Ma a két ház elnöksége, amelyben, mint ismeretes, egyetlen ellenzéki párt sincs képviselve, egyhangúan tiltakozott a kor­mánynak a parlamenttel szemben tanúsí­tott eljárása ellen és ezt a tiltakozást Do­nit szenátusi és Stivin képviselőházi alel- nök szóbelileg is tolmácsolta Udrzal mi­niszterelnök előtt. Az együttes ülés után a képviselőház elnöksége ülésezett és ugyancsak egyhangúlag úgy döntött, hogy Stivin alelnök lépjen érintkezésbe a mi­niszterelnökséggel és hasson oda, hogy a Ház miég a nyári szünet előtt intézze ©1 a rokkantak járadékainak felemeléséről, a postatakarékpénztár létesítéséről és az ál­lami tisztviselők karácsonyi pótlékáról szóló törvényjavaslatokat. Emiatt a kép­viselőház délelőtti plenáris ülését félbe is szakították és azt délután három érára ha­lasztották. A tárgyalás azonban, amint az előrelátható volt, nem járt eredménnyel. A kormány nem engedett, mivel Engüs pénzügyminiszter nem hajlandó ezeket a törvényjavaslatokat aláírni. A parlament volt tehát kénytelen engedni a kormány diktátumának és nyári szünetre ment, Stivin aleinök eredménytelen tárgyalá­sa után a házelnökség újból összeült és úgy döntött, hogy a házat szeptember 9-ig napolják el. A szeptember 9-iki ülés napi­rendjén fog majd szerepelni a postataka­rékpénztárnak létesítéséről és a hadirok­kantaik járadékának felemeléséről szóló törvényjavaslat. A parlament tehát 10 hetes szünetre megy és szeptemberben még nagyobb bizonyta­lanságok között kell megkezdenie munká­ját, mint eddig, mert a mostanáig elinté­zetlenül maradt javaslatokhoz még hozzá­járul az igen kényes lakóvédelmi problé­ma, amely komoly összeütközésekre fog okot adni a szocialista és főleg az agrárius pártok között, akik a háztulajdonosok ér­dekeit védik. Kérdés, hogy ősszel Engüs illetményeit tárgyalták, de azután kiderült a rémlátás alaptalansága. Ebből a szenátorok arra következtetnek, hogy hasonló lesz a hely­zet ebben az esetben is. A kormány kompromisszumos indítványt tett, amely szerint a tervezett kiadásokat az első évben 35 millió dollárra csökkentenék, de ezt az indítványt szavazatszámlálás nélkül is elvetették. Hasonló sorsban részesült egy másik kompro­misszumos javaslat is. A szenátus azután 66 szóval 6 ellenében az eredeti törvényja­vaslatot fogadta el. Most már fölmerül a kérdés, vájjon Hoover elnök a szenátus határozata ellen érvényesíteni fogjare vétójogát. Politikai körökben kétségbe­vonják ezt, mivel a többség, amely a javaslatot lesz-e még a pénzügyminiszter, akit vala­mennyi párt most bűnbakként állít a köz­vélemény elé és már ma a parlamentben Spatny aleinök háromnegyed 12 órakor nyi­totta meg a képviselőház ülését, amelynek ele­jén Tuma József cseh nemzeti szocialista képvi­selő tette le a fogadalmat Majd a ház második olvasásban elfogadja a genfi egyezményt, a kór­házak nyilvános jogának megadásáról és meg­vonásáról szóló bürvényjavaslatot. Az ülést ez­után délután három óráig félbeszakították. A délutáni ülésen végre kiosztották a nemzeti kisebbségi képviselők által benyújtott tör­vényjavaslatot a kisebbségi kérdés megvita­tása céljából megalakítandó bizottság ügyé­ben. Ezután számos mentelmi ügyet tárgyalt a ház, amelyek során több német és kommunista párti képviselő szólalt fel. Sclhöllich német nemzeti párti képviselő tiltakozott az ellen, hogy a tescheni járási főnök megtiltotta a járási képviselőtestület német tagjainak, hogy a köztársasági elnököt tescheni látogatása al­kalmával német nyelven üdvözölhessék. A felszólaló követelte, hogy a járásfőnököt szi­gorúan büntessék meg. Hassold német nemzeti párti képviselő pedig kifogást emelt az ellen, hogy a kisebbségi javaslatot csak most osztották szét, amiből azt lehet következtetni, hogy a cseh pártok egyáltalán nem akarják a kisebbségi kérdést megoldani. Pozsony, junhie 24. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonálja): Ma délben 12 órakor Jablo- náczky János nemzetgyűlési képviselő, Förster Viktor dr. helyettes polgármester, Neumann Fe­renc és Aixinger László dr. keresztényszocialis­ta városatyák küldöttségileg jelentek meg Krno Vladimír dr. polgármester előtt. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy a keresztényszocialista párt csak abban az esetben hajlandó belemenni a 185 százalékos községi póíadóba, hogyha a polgármester bizonyos feltételeket, amelyeket a párt felál­lított, még a mai nap folyamán teljesít. A polgármester azt válaszolta, hogy ezt a pár­tokkal együtt kell megtárgyalnia, mire a depu­tá-ció tagjai kijelentették, hogy ez esetben ők nem vesznek részt a ma délután megtar­tandó pártközi konferencián sem § a holnapi elfogadta és Hoover elnök kifogásait elvetette, túlnyomó volt. Mellon aláírta a zsérael-smerikai htilönegyezményt Washington, junius 24. Mellon kincstári ál­lamtitkár ina nyilvánosságra hozta, hogy alá­írta a német—amerikai különegvezményt. E« az egyezmény magábarifoglalja a rajnai meg­szállás amerikai költségeit is. amelyek egy- milliárd márkát tesznek ki s 35 éven belül fize­tendők. Az egyezmény hasonlóképpen kiter­jeszkedik a német—amerikai döntőbíróság ha/- tározataiból származó igények kielégítésére, amelyek 2020 millió márkára rúgnak. Ez utób­bi összeg 52 éven belül egyenlít emlő ki. Az összadós-ság elismeréseképpen a német kor­mány bonokat nyújt át pari értékben az Egye­sült Államoknak, amelyek félévenkint válnak esedékessé. utódjáról is beszéltek, aki Novak Ágoston dr., a nemzeti jegybank alkormányzója lenne. Ezzel az ülés véget ért, A legközelebbi ülést iráébelücg hívják össze. A szenátus záróülése A szenátus ülését Donát aleinök délelőtt fél 11 óraikor nyitotta meg. Három mentelmi ügy elintézése után az ülés véget ért és a* elnök bejelentette a szenátoroknak, hogy a szenátust nyári szabadságra küldik. A sze­nátus legközelebbi ülését irásbelileg vagy sürgöny utján fogják egybehívni. Kém emelik fel a vasúti személytarifát Prága, junius 24. Parlamenti tudósitónk érdeklődött Mlcoch vasutügyi miniszternél, hogy tekintettel arra, hogy a karácsonyi pótlékról szóló törvényjavaslatot nem tár­gyalták, megtörténik-e a vasúti személytari­fák fölemelése. A miniszter kijelentette, hogy most a vasúti személytarifa emeléséről szó sincs. Az ebből befolyó jövedelmet ugyanis tisztán az állami tisztviselők fizetésjavitására akarták fordítani és mivel a törvényjavasla­tot még csak be sem nyújtották, a vasúti személytarifa fölemelésének tervét egyelőre elejtették. közgyűlésen mereven fognak ragaszkodni a 165 százalékos pótadóhoz. Ma délután három óraikor a város-házán a pol­gármester elnöklésével pártközi konferencia volt, amelyen azonban a keresztényszocialista várostyák a délelőtti megbeszélés értelmében már nem jelentek meg. Pozsony, junius 24. (Pozsonyi szerkesztőséi günk telefonjelentése). Az országos hivatal ma átiratot intézett Pozsony városához, amelyben figyelmezteti a költségvetés késedelmes elké­szítésének következményeire. Van ugyani? egy törvénycikk, mely úgy intézkedik, hogy ameny- nyiiben idejében nem nyújtják be a költségve­tést, a felettes hatóságnak jogában áll az illető község költségvetését hivatalból elkészíteni. Az országos hivatal átiratában tehát azzal fenyege­ti meg Pozsony városát, hogy hivatalhó] fogja a város jövő évi költségvetését elkészíteni, ha az késedelmesen érkezik be. A kormány nyári szabadságra küldte a képviselőházat és a szenátust A két ház elnöksége akciót indított az elnapolás ellen, de a kormány nem engedett — A képviselőház nyári szünete szeptember 9-éig tart A képviselőház ülésén kiosztották a kisebbségi képviselők Javaslatát a kisebbségi kérdés megoldásáról A pozsonyi bereszténytzodalista városatyák nem mennek bele a városi pótadó 185 százalékos felemelésébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom