Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-21 / 139. (2360.) szám
HE30 janiiig 21, szombat. ^^CMMAOtoR-HTKLar? 5 A prenzlaui törvényszék termében a titokzatosan elhalt feleségeinek árnyával viaskodik zokogva Guttmann Frigyes ár. a hitvesgyilkossággal vádolt schwedti fogorvos A német fogorvos szenzációs hitvesgyilhossági bünpere a prenzlaui bíróság elolt Első feleségének rendkívül gyanús mérgezéses halálát nem tette vád tárgyává az áliamügyész — Másodift feleségét a vádirat szerint megfojtotta a fogorvos, hogy hozzájusson ötvenezer márkás életbiztosításához — Beismeri, hogy önfeledt dühében szándékotattanul idézte elő második felesége halálát — Az apai szigor rontotta meg életemet — védekezik Érettségi találkozó Tizennyolc arc az obiigáit rántottcsirke körül: fele a hajdani harminchatnak, három tanár: emléke hajdani, drukkos óráknak. Tizennyolc ember, immár idegen és uj, a többi nem jöhetett, talán nem is akart, talán nem is fog soha. Elmúlott. Mert lassan minden elmúlik. Fogadalom, eskü, emlék és szenvedés, öröm és szomorúság, aminthogy elmúlik minden szerelem és el az ifjúság. Az elmúlással találkoztunk, holott egymással szerettünk volna annyi év után: a nevek a régiek, de az emberek, arcok, kézfogások és gondolatok már újak és soha el nem törölhetők. Franz Werfel kitűnő uj könyvét, az „Abitu- riententag“ cimüt idézgetem magamban, ahogy igy ülünk, ugyanúgy, mint tiz évvel ezelőtt a poharak és toasztok körül, ám ebben a mi találkozásunkban még csak az a drámai mag sem szerepel, amely a regény Ernst Sebastianját egy éjszakai elmélkedésre késztette. Sem dráma, sem vigság nincsen itt, csupán ismerős s kevésbé ismerős arcok, ráncok, melyet tiz év rajzolt a szemünk köré s valami fáradt gesztus, amely még nem lemondás, de már sok-mindent megértés gesztusa. A láz elmúlt: a tizennyolc évesek mindent letiporni vágyó féktelen láza. Az első higgadság gyökerei mindnyájunkban már; a láz elmúlt s akiket most összehozott a tizennyolc esztendő kinetikai energiája, amellyel az élet szövevényes bozótjaiba dobtak bennünket életünket irányitó kezek, azok most titkosan, oldalról, alig észrevehetően, meglessük egymást, mindenkiben vigyázva félreáll a lélek vizsgálódó kis emberkéje és szorongva, hunyorítva lesi a másikát. Tétova fogunk kezet: nagy ut és roppant vakáció van a két kézfogás között, tízéves harc a világgal s önmagunkkal s e harcot már nem vállvetve vívtuk, nem padokba zárva s fülledt tantermek horizontján, ezt a harcot már mindenki maga vállalta, maga vívta, maga kereste s a tandíj nem pénz volt, hanem maga az élet, egészség, ideg, siker, nő, minden: a világ s mi eninagunk. Mig megpróbáljuk elevenné idézni a régi bi- tangságokat, az osztály-hecceket s a tanár-bosz- szantásokat, de nincs bizsergető ize már e történeteknek, tanárral együtt nevetünk a hajdan szörnyű dolgok fölött, eltűnik a különbség tanár és tanítvány között: közös gond, közös küzdés, partján e hajdani emlékek csak mint elhulló szirmok egy végtelen kertben, ahol e játékos szirmok fölött hatalmas tölgyfák vetik az árnyékot. A nóta, a Bailag már a vén diák, idegenül, hamisan hangzik, hisz hallagunk-ballagunk máf, szinte időtlen-időktől, valahonnan vig Meseország határától ballagunk, elszállnak a dal friss hangjai s a Gaudeamus igitur kettétörik közepén, elcsuk ük a nóta, elfelejtettük, túlnőttük s a ma esti fehér asztai realitásán túl, túl, valahol messze a minden irrealitások határán is odébb egy régi bankett, egy régi drukk s egy régi fogadás avult szaga leng. Tán nem is volt igaz. Még apáink megtették. Életük nyugodtan folyó vizén kecses szigetkék: tiz év, húsz év s jólesett e szigetkéken el-eltünődni, megfürdeni a nyugodt életfolyó vizében, elnézni a futó felhőcskéket, de a mi tiz évünk egész világ: két élet, harc és vihar, a tananyag és a tanulság roppant különbsége, generációk újjászületése és generációk temetése: kenyér, gond, pártok és pártoskodások, hitelvek, nézetek, nők, hivatal, hivatás: ó, nem lehet tréfálni az elmúlt esztendőkkel, pecsétjét, soha le nem moshatnám, láthatóan hurcoljuk minden szavunkban, mozdulatunkban, vonásunkban: akik előttünk jártak s akik utánunk jöttek, kétszer boldogak, életük fut a nyílt síneken, de a miénk valahogy végzetesen belezökkent a nagy, nehéz váltókba, mint egy rosszul indított mozdony s most csak nézzük, csak várjuk a szemafort, merre fordul, mire világlik, kinek világit, mit mutat: itt állunk, várunk, fáradtan, sinek közé szorulva, hátunk mögött robbantott hid, előttünk friss földü töltés s mi némán, még most sem ocsúdva, állunk e szörnyű váltó labirintusában, kutatjuk egymás arcát, bátortalanul, félve, keressük a régi pajtást, a gyermekarcokat, a tankönyveken tapasztalt élet uj jeleit, a csalódásokat, a nem várt örömeket: mindent mindent, amit egymás nélkül, testben, lélekben egyre messzébb jutva egymástól, de az emlékek 8 a gyermekkor minden percével mégis végzetesen eljegyezve tettünk, utaztunk, cselekedtünk. Megfogom a kezed, régi barátom, asztalhoz vezetlek; a pénz, amiért a mai estét megveszed, a tiéd, immár sajátod, a gondjaid is a tiéid, az örömeid is, semmi nem közös már, sem pad, sem könyv, sem táncórás fátyolszerelem, elhullt a virág* Jaj* iramlott az élet s a nagy-nagy fogadalmak, találkozások és baráti csókok estéjét már hozzák eléd, tálakon: kirántott csirkét, uborkasalátával. Kérem, ezt a menüt adják az idei érettségizőknek is, ha lehet. A nagy tanulságok receptje nélkül. Szombathy Viktor. — Zászlószentelés Késmárkon. A késmárki kereskedők és iparosok egyesületének énekkara junius 22-én délelőtt Késmárkon zászlómén telési ünnepélyt tart Zamovski Jánosné (grófnő) védnöksége alatt. A nagyszabású ünnepély iránt egész Szepesben nagy érdeklődés nyilvánul meg. — Tízéves találkozó. A rozsnyói áll. reál- gimnáziumban 1920. évben érettségizett osztálytársak ez év junius 29-én Rozsnyón tízéves találkozót rendeznek. A találkozáson •való részvételt Reidhmann Frnő dr. tornaijai orvosnál kell bejelenteni. Prenzlau, junius 20. Az itteni esküdtszék csütörtökön délelőtt kezdte meg Guttmann Frigyes dr. 41 éves schwedti fogorvos hit- vesgyilko-ssága bünperének tárgyalását, amely iránt nemcsak Németországban, banem a külföldön is nagy érdeklődés mutatkozik, lévén az inkriminált cselekmény egyike a legsajátosabb bűneseteknek. Guttmann dr. második feleségének, Rozáliának meggyilkolásáért vonja felelősségre a bíróság. A borzalmas tett motívumaként a vád anyagi haszonszerzést állít be. A fogorovos nagyobb összegre biztosította felesége életét és gyilkosság utján akart hozzájutni a tekintélyes biztosítási összeghez. A vizsgálat során kiteregették Guttmann dr. múltját, amelyben már volt egy homályos pont: első feleségének hirtelen és rejtélyes körülmények között történt elhalálozása. A második feleség erőszakos halála majdnem bizonyossá tette, hogy a fogorvos első felesége sem természetes halállal halt meg, minthogy azonban a későbbi vizsgálat ezirányban nem vezetett pozitív eredményre, erre az esetre nem terjed ki a vád. Mozgalmas, kalandos múlt A hitvesgyilkossággal és okirathamisitással vádolt orvos mögött mozgalmas múlt áll. Berlinben született és ugyanott kezdte .meg tanulmányait, majd Bonnba ment és a Rbeno Si- lesia kötelékébe lépett, ahonnan azonban becsületszavának megszegése miatt kizárták és távoznia kellett a városból. Orvosi tanulmányait a greifswaldi egyetemen fejezte be, ott szerezte meg a doktori diplomát. A fiatal orvos először apjánál, egy tekintélyes berlini fogorvosinál, kezdte meg praxisát, Huszonhét éves korában eljegyezte magát egy Richter Siddy nevű leánnyal, de később felbontották az eljegyzést. Guttmann dr.-nak már ekkor súlyos jellembeli tulajdonságai voltak. Az apja címére érkezett pénzküldeményeket rendszeresen elsikkasztotta és hova-ío- vább tarthatatlanná Vált helyzete a szülői házban. Ekkor merész elhatározással kivándorolt Amerikába, Ez 1914. márciusában történt. Ott nem tudott zöldágra vergődni é? pár hónappal később a háború kitörésekor visszautazott Németországba. Útközben angol hadifogságba került, de kiszabadította magát, hazatért és orvosként lépett a német hadseregbe. Németországban ismerkedett meg első feleségével, Bahr Lénával, aki az ottani kórházban betegápoló nővér volt. 1915. márciusában egybekeltek. Házasélet a morfinisia asszonnyal A házaséletük kezdetben boldognak és zavartalannak látszott. Az asszony finom, müveit lelkű teremtés volt s az ő tapintatának, társaséletbeli ügyességének köszönhették, hogy a házaspár rövidesen vezető állást foglalt el a kisváros társadalmi életében. Anyagi helyzetük azonban csakhamar leromlott. Guttmann dr. nagylábon ólt, nem tudott bánni a pénzzel és ráadásul versenytársak léptek fel, aikik pacié nturáiának egyrészét elhódították, A házasélet szilárd oszlopai meginogtak. Az asszony betegeskedni kezdett és rákapott a morfium élvezetére. A férj és feleség viszonya mind rosszabb lett és Guttmann dr. most már megmutatta igazi arculatát. Szerelme gyűlöletté, udvariassága és előzékenysége brutalitássá alakult. Nemcsak rosszul bánt feleségével, hanem a tettleges fenyítésektől rém riadt vissza. — Ugyanebben az időben egy más ok is zavarólag hatott a család békéjére. A fogorvos udvarolni kezdett egy Lentz Márta nevű asz- szonynak és vonzalmából nem csinált titkot, úgyhogy nemsokára az egész város pletyká- zott az orvos szerelmi kapcsolatáról. A férj gyorsanölo mérget keres Pár hónappal első feleségének halála előtt Guttmann dr. gyakran beszélgetett arról egyik gyógyszerész ismerősével, hogy különböző mérgeknek milyen hatása van az emberi szervezetre és melyik méreg hat fájdalommentesen és a legjobban. Közvetlenül az asszony halála előtti napon skopolminnal kevert morfiumot vásárolt az orvos a gyógyszerész-barátjától. Felesége aznap nagyon vidámnak mutatkozott, vendéget látott odahaza, majd magára maradt. Guttmann dr. egy-két óra múltán hazatért és a fürdőszobában holtan találta feleségét. A holttest mellett egy morfium-fecskendő hevert. A hét év múltán kipattant gyanú alapján a vizsgálati hatóságok elrendelték az orvos első feleségének a fölboncolását, ami azonban negativ eredménnyel végződött. 1 A már régen oszlásnak indult holttesten semmi olyan nyomot nem találtak, amely a hitvesgyil- kosság gyanúját alátámasztotta volna. A fogorvos második házassága Guttmann dr. első feleségének halálát köny- nyü lélekkel elviselte. Gyászról szó sem volt, sőt pár nappal feleségének elhalálozása után már vig élet folyt a lakásban. Félévvel később a fogorvos fölkérte Meisel kántort, szerezzen neki feleséget, aki egy kis pénzt hoz a házhoz. A kántor talált is egy leányt, Ferber Rozáliát, akinek családja kétezer dollár hozományt ígért. A leány Galíciában élt, egy régi osztrák határmenti kisvárosban. A fogorvos odautazott ■és családja tudtán kivül egybekelt a leánnyal, akit magával hozott Schwedtbe. A második feleség is meghal 1929 november 26-án Guttmann dr. második felesége is elhalálozott, az életből való távozásának körülményei azonban most már kétségtelenül, erőszakos halálra mutattak. A kritikus nap delén Kopp dr. schwedti orvos értesitette a rendőrséget, hogy Guttmann dr. fogrovos feleségét holtan találták a lakásban. Először egy rendőrorvos jelent meg a helyszínen, aki a halott mellett Kopp dr.-t és egy másik orvosi; ta-< Iáit a férjen kivül. Az első helyszíni kihallgatáson a fogorvos igyekezett természetes magyarázatát adni az asszony halálának. Mint elmondotta, a déli órákban hazatért, kereste feleségét, de egyik szobában sem találta. A fürdőszoba ajtaja zárva volt. Amikor nagy- nehezen fölnyitotta, az asszony élettelenül hevert a fürdőszoba kövezetén s a holttest helyzetéből arra következtetett, hogy az asszony vizet akart melegíteni, egy kis létrát támasztott a gázautomiatához, de amint a létra első fokára hágott, megcsúszott, lezuhant és az ijedtségtől és a sérülésektől kiszenvedett. Gyilkosság történt A hivatalos vizsgálat az orvos által előadott tényállást egyetlen pontjában sem találta helytállónak. Az asszony holttestét föiboncolták és megállapították, hogy Guttmanné fojtogatás következtében ve&zitette el életét, hogy nem véletlen baleset, hanem gyilkosság történt, azt más körülmények, tárgyilagos tanúvallomások bizonyitották. A ház egyik lakója, Lehrke Fe- rencné, délelőtt 11 órakor a fogorvos lakásából elnyújtott asszonyi kiáltást hallott, olyan sikolyt, amelyet l|iá- los félelmében hallat valaki. Röviddel ezután hörgés és sóhajtás hallatszott a lakásból, majd minden elcsöndesült. Az orvos beismeri bűnét A nagy apparátussal folyó vizsgálat csakhamar meghozta a várt eredményt. Guttmann dr. a feje fölé tornyosuló bizonyítékok elől defe- rá’.va, föladta konok tagadását és legalább részben beismerte bűnét. Azt állította, hogy a hitvesgyilkosságot eszeveszett dühében követte el. Előzőleg féltékenységi jelenetük és veszekedésük volt. Felesége kíméletlen szavakkal hányta a szemére, hogy megcsalja őt. Ez az ebédlőben történt s az asszony, miközben szitkozódott és átkozódott, az ebédlőben álló ottománon feküdt. ő előtte állott, kezében egy törülközővel. Amikor a vér elborította agyát, a törülközőt az asszony fejére dobta. Nem tudta pontosan, hogy történt a gyilkosság, de úgy emlékezett, hogy a törülköző az asszony nyaka köré csavarodott, teste egypárszor megrándult, azután kinyúlt. Halálrarémülteu döbbent rá, hogy indulatában megölte feleségét. A holttestet gyorsan a fürdőszobába cipelte, hogy gyerekei ne lássák halott anyjukat. Ötvenezer márkáért...? így hangzott az orvos első beismerő vallomása. A tényállás nagyjában hihető volt, de ekkor megtudták a nyomozó hatóságok, hogy nem sokkal a gyilkosság előtt Guttmann dr. ötvenezer márkára biztosította be felesége életét. Kiderült az is, hogy a házaspár az utóbbi időben súlyos anyagi zavarokkal küzdött és már a lakbért sem tudta kifizetni. Önként adódott a föltevés, hogy Guttmann dr. előre megfontolt szándékkal fojtotta meg feleségét, hogy birtokába jusson az ötevenezermárkás életbiztosításnak és ezzel az összeggel szanálja magát. Prenzlau városa a szenzációs bimper lázában Prenzlau város lakosságát lázba hozták a szenzációszámba menő bünpör küszöbön álló tárgyalásának izgalmai. A hitvesgyilkosság fő- tárgyalása iránt óriási érdeklődés mutatkozott nemcsak a lakosság, hanem a sajtó részéről is, A törvényszék irodáját megrohanták a kiváncsiak és a hallgatóközönség részére fönntartott hely első padsorait Berlinből és a nagyobb német városokból érkezett újságírók foglalták el. Negyvenkilenc tanút és 17 szakértőt hallgat ki a bíróság, köztük Magnus Hirschfeld tanárt, a berlini szexuáltudományi intézet házassági tanácsadójának vezetőjét, aki a Gutt- mann-házaspár házaséletéről fogja előterjeszteni szakértői véleményét. A pör rendkivüliségének megfelelően, nagyszabású előkészületeket tettek a laptudósitások lebonyolítására, amelyet négy uj telefonvonal lefektetésével igyekeztek lehetővé tenni. Tegnap délelőtt pár perccel 9 óra után megkezdődött a bünpör tárgyalása. A bíróság asztalán gyermekjátékszerszerü miniatűrben látható a fogorvos kilencszobás lakása és külön a fürdőszoba a földre döntött létrával. Az egyik kötegben bűnjelek feküsznek, az áldozat véres fehérneműje. A vádlott vasöklei Guttmann Frigyes dr. két fegyőr kíséretében lép a terembe. Robusztus testalkatú, rendkívüli izomerőt sejttető ember, kopaszodó fejjel, arcán egy hatalmas vágás. Ha az ember szemügyre veszi, könnyen elhiszi, hogy hatalmas öklének egyetlen szorításával beléfojthatja valakibe a lelket. Megjelenése és viselkedése érthetővé teszi azt az antipátiát, amelyet a fogorvos a város lakossága körében kiváltott. Nagy önuralommal és higgadt nyugalommal áll a bíróság elé és közömbösen tűri magán a kiváncsi közönség érdeklődő tekintetét. Az elnök fölszólítja, hogy ismertesse fiatalságát és eddigi életét, ne szépitsen semmit, beszéljen az árnyoldalakról szabadon és nyíltan. Vádbeszéd az apai szigor ellen Guttmann dr. erre folyékonyan, csiszolt mondatokban beszéli el életének eddigi folyás sát és fontosabb mozzanatait. Jómódú szülők gyermeke, gondos nevelésben részesült. Szülei rajongással csüggtek rajta s az a sok rossz, amit a kisvárosban ráfogtak, szimpla kitalálás. Gyermekkora és fiatalsága tiszta volt. Apja tele volt jóakarattal és szülői szeretettel, mégis különös szerepet játszott az életében, minden jószándékát kontrakarirozta, hogy nagyon rossz pszihológus volt. Alapjellemvonása a hihetetlen kíméletlenség és gorombaság volt. A legcsekélyebb ellentmondást sem tűrte. Jelleme kártékony hatással volt reám — beszéli a hitvesgyilkossággal vádolt orvos —, sok rosszat, megéltem az életben és ezeket mind az apai nevelés hibás volténak a számlájára irom. Végeredményben az apám bánásmódja juttatott engem ide, a vádlottak padjára. Mindig úgy tüntetett föl engem, mint egy sémi
