Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-18 / 137. (2358.) szám

r jjjjg janim 18, merihL ^W^MAfitoHTRLSB 11 . Köz^azda^ágT . Az adóügyi szakismeretek Irta: flLAPY GYULA dr. A Prágai Magyar Hírlapban az elmúlt hét szer­dáján Takács Béla „Adóügyi szakoktatás a mező- gazdasági Lskolákibflu“ ciánén a szakember biztos ítéletével irta meg véleményét, amely abban fog­lalható össze, hogy a nép legszélesebb rétegeiben e Így legelső sortban a mezőgazdák körében kell az Adózás szakismereteit a mezőgazdasági iskolák utján terjeszteni. Takács Béla cikke elméletben teljesen helytálló, de gyakorlati következtetései helj éeigazitásra szorulnak. így mindjárt dolgozatának ki'índuló pontja, a csehországi tartományi választmány határozata, hogy « mezőgazdasági szakiskolákon és a tovább­képző tanfolyamokon az adóügyi szakoktatás he­lyet kapjon, arra a kérdésre indítja: erre a mi országos választmányunkban nem gon­dol senki? Az országos választmány feladatkörén kívül esik az, hogy a mezőgazdasági szakiskolák, nálunk a JŐÍcLmuvesiskolák mit illesztenek be a tantervűkbe. Mivel ezek nálunk kivétel nélkül állami intézmé­nyek, igy a földművelésügyi minisztérium hatás­körébe tartoznak. Ami a mezőgazdasági tanfolya­mokat illeti, úgy tudom, — hiszen részivé.ttem ma­gam is ilyen tanfolyam záróvizsgáján: • pártjaink részéről rendezett mezőgazdasági tan­folyamokon rendszeres előadásokban foglalkoz­nak az adózás gyakorlati kérdéseivel, főképpen az adóvallomások elkészitésével. Természetesen mindez édeskevés, amint gyakor­latilag kevés eredményt jelentene az egyedüli ma­gyar-szlovák oktatási nyelvű földmiivesiskolán, a komárominál az adóügyi szakoktatásnak rendes tárgyul való bevezetése. Különben is olt szintén ré­szesülnek ilyen oktatásban a tanulók. A nagy föld­műves tömegek azonban teljesen passzívan visel­kednek az adózás terén és ezt azután személyes tapasztalatból mondhatom, hogy csak az adóárverés kitűzése után. sőt az árverés határnapja előtt tesz­nek — igén sokszor eredménytelen — lépéseket annak elhalasztása iránt. Mivel számos ilyen esetben kellett közbenjárnom, tapasztaladból mondhatom*, hogy egyes pénzügyi hatóságok igen előzékenyen járnak el és szociális felfogásuk ellen semmi kifogást tenni nem lehet. De a legtöbb városi intelligens és müveit ember nem tudja pl. ezt, hogy 50.000 K egyenes adóhátralékig maga a kivető adóhivatal adja meg a halasztást is végrehajtások esetén. Az adódzs ungelben csakugyan értékes tanácsokkal szolgálhatnak a pénzügyi jogászok és más gyakor­lati szakemberek, volt adóhivatali tisztviselők, de közigazgatásunk fokozatain sem az országos kép­viselőtestület és választmány, sem a járási képvi­selőtestület és választmány, de a községi képviselő- testület sem foglalkozik állami adókérdésekkel, hanem csupán önkormányzati tevékenysége bizto­si tilsához szükséges pótadó megállapításával, amely­hez nem annyira pénzügyi szaktekintélyekre, mint egészséges gyakorlati érzékre van szükség. Igazat kell adnunk Takácsnak abban, hogy a pénzügyi gazdálkodás különösen a községeknél szo­morú képet mutat. Ha egy kis községnek — mond­juk — iskolát kell építenie, azt egyszerűen kivetet­ték adóba és a közséig pótadó ilyenkor 600 vagy 1000 százalékot tett ki, ehhez jön azután még a 160 százalék országos és a 110 százalékig terjedhető járási pótadó. A legtöbb község nem is gondol ar­ra, hogy az országos kiegyenlítési alaphoz folya­modhat ik. Hogy maholnap a pótadók nagyobb terhet kép­viselnek, mint az álapadók, ez már kétségtelen igazság és tény, mert a pótlékoIható föld, ház, nyil­vános vállalatok, kereseti stb. adók lényegtelen semmiségek a reájuk nehezedő átlag 600 százalékra tehető pótadókhoz képest. Az adóismeretek terjesz­tése ne csak a politikai pártjainknak legyen felada­ta, de vegye fel előadásának sorozatába a Szloven- szkói Magyar Kultur-Egylet is a tél folyamán és világosítsa fel a nép legszélesebb rétegeit az adó- ismeretek nélkülözhettem, fontosságáról. Nagy és értékes szolgálatokat tehet e térén a napi és szak­sajtó a nép számára kiadott lapjaink, ha állandóan figyelmet és teret széniéinek ennek az őrökké ak­tuális kérdésnek. Az OHGE százéves Budapest, junms 17. (Budapesti s&erkésztőségürtk jelentébe.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ezidén ünnepli megalakításának századik évforduló­ját ? nagynevű alapitójának, Széchenyi Ist­ván grófnak az emlékét. Ebből az alkalomból az OMGE folyó hó 18-án, szerdán tizenegy órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termiében díszközgyűlést tart a kővetkező programmal: 1. Himnusz, előadja a Budai Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. 3. Jegyzokönyv- hitelesitők és jegyzők kijelölése. 4. Ünnepi beszéd, mondja Apponyi Albert gróf, az OMGE örökös tiszteletbeli elnöke. 5. Üdvöz­lések. 6. örökös tiszteleti tag választása. — A díszközgyűlés befejeztével annak tagjai testületileg vonuktaik Széchenyi szobra elé, amelyet az OMGE ünnepélyesen megkoszorúz. Kereskedelmi tárgyalások Olaszországgal. Kade- rábek dr., a külügyminisztérium osztályfőnöke a múlt napokban Rómába utazott, hogy az olasz kor­mányhivatalokkal az aktuális kereskedelmi problé­mákról tárgyaljon. Olaszország a gyöngyházgomb vámjának jelentős csökkenését és az olasz füge fényzüzési adójának megszüntetését követeli, ezzel szemben Csehszlovákia azt kívánja, hogy az olasz korai burgonya vámmentes behozatalának határ­ideje a jelenlegi junius 30-ról június 15-ben álla­píttassák meg és hogy Csehszlovákia ültetésre való burgonyát szállíthasson Olaszországnak. A nagykereskedelmi árindex az állami statiszti­kai hivatal jelentése szerint junius 1-r-e a május hónappal szemben 0.9 százalékkal, 120.2-rŐl 119.1-re csökkent. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek in­dexe 110.8-ról 109.6-ra, a takarmánynemü 87.2-ről 76.5-re esett; az ipari anyagok árindexe 0.3 száza­lékkal, 131.9-ről 131.5-re esett. A ga'bonanemüek és őrlemények irányzata nem egységes; a búza 0.6, a rozs 5.2, a rozsliszt 0.9, a külföldi búzaliszt 0.6 szá­zalékkal esett, ezzel szemben a zab 2, a belföldi búzaliszt 0.9 százalékkal emelkedett. A sertéshús 4.1, a borjúhús 16.7. az ürtíhus 9.1, a külföldi zsir 1.7 százalékkal esett, míg a marhahús ára 1.5 szá­zalékkal emelkedett. A vaj 1.8 százalékkal esett, a tojás ára 3.5 százalékkal emelkedett. — A nyers- cukor további 7.2 százalékkal, a kakaó 1.3. a tea 0.2 százalékkal esett, míg a komló ára 9.7 e a nyerskávé 0.3 százalékkal emelkedett. A fémáru áralakulása sem egységes: a réz 6.8, az ón 5.7 szá- salékkal csökkent, ezzel szemben a cinn 1.4 s az ókun 1.9 százalékkal drágult. — A textiláru-cso­portban a gyapot ára 1.8, a külföldi gyapjú 6.1 s a szlovenszkői gyapjú 6.4 százalékkal drágult; a len csekély emelkedést mutat, míg a pamut 3.7, a nyersselyem 9.3 s a juta 5.9 százalékkal olcsóbb. A nyersbőr 0.2, a petróleum 2, a lenolaj 2.6, a puhafa 1.6 s a tégla 2.1 százalékkal esett. A szlovenszkői hőrpiac árviszonyai az utóbbi idő­ben párhuzamosan alakulnak a történelmi orszá­gok bőrpiacai árviszonyaival. Kielégítő kereslet mellett egyes borfajták váratlan árakat értek el. A mai viszonyokra jellemző azonban, hogy az aránylag kedvező áralakulás ellenére is a gyárosok nem merik a termelést növelni. A bőr ára a kül­földi piacokon is emelkedik, azonban lassúbb 1em- pöban. A talpbőrkészitők előnyben részesítik a külföldi árut, mert az a belföldinél olcsóbb. A ki-, eebb bőrökben gyengébb a forgalom a drágább kecskebőrök kivételével. A bőrszíj kereskedelem föllendülése is remélhető, noha az értékesítés még nem érte el a 'kívánatos fokot. A bőrhulladék érté­kesítése nagyon nehéz. Az árak általában szilár­dak s ezért a bizalom is növekszik. Az ipari bőrök termelését még mindig erősen nyomja az általános ipari válság s a gyógyulási folyamatot csak sürgős megrendelések kezdhetik meg. Aa osztraoí **én kedvezményes tarifája Buda­pestre. Az államvasutak igazgatósága az oeztraui szénvidék állomásain feladott s Helénába határállo­máson át Budapestre irányított szénszállítmányokra junius 15-től kezdve egy évre jelentős tarifakedvez­ményt nyújt a szállítási dijak Visszatérítése alak­jában. Föltétel, hogy egy vállalkoBÓ legalább 40.000 tormát szállít egy év alatt. A mezőgazdaság és a forgalmi adó novellája. A ezlovenszkói mezzőgazdasági tanács a mul't napok­ban tartott ülésén a forgalmiadé javaslatának ter­vezetével foglalkozott s ezt a határozatot hozta: A mezőgazdasági tanács követeli, hogy a termelő által saját szükségletre fölhasznált s természetbeni fize­tésekre fordított termények a forgalmi adótól, a forgalmi adópótléktóil mentesittessenek és hogy ez a mentesség a komlóra, az elejtett vadra, halra, az olajtartalmú növényekre és magvakra is kiterjesz­tessék; ha az adómentesség nem adható meg, úgy az éppen felsorolt tárgyak forgalmi adója 1 száza­lékban állapítandó meg; a mezőgazdasági szövetke­zetek központja s a tagszövetkezetek és az egyes szövetkezetek közötti forgalom teljesen mentesíten­dő az adótól. A forgalmi adótörvény legfeljebb há­rom évre hosszabbítható meg; az adóvallomás be­nyújtásának határideje február végében állapítandó meg. Az átalányositott forgalmi adót fizető kisgaz­dáknak lehetővé kell tenni azt, hogy a forgalmi adóátalány fizetésekor vállalatuk egyéb ágazatai után esedékes forgalmi adót is ugyanakkor fizessék. Szeníiván fürdő strandja Megjeleni! A „Nyitott Könyv“ Prágai magyar köttök Urai antológiája 0aroas cJártos, Qyöry <Dezsö, Szenes Srzsi, Üozári ^Dezsö, válogatott, legszebb versei <Dzurányi öászló elöszaoáoal Ax ,Uj munka" kiadása. Bolti ára 25m— Ke előjegyzésben 20#— Ke Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál: Wallentinyi Samu Rimaszombat, (Rím, Sobota) Nyár n. 5. Gyári cipő árusítása a piacokon. A hivatalok kö­telessége annak az ellenőrzése, hogy a gyári cipőt árusító piaci kereskedőik és iparosok ellátták-e az árut „gyári cipő“ jelzéssel. Az érvényes törvények szerint ugyanis a piacokon, nyílt elárusítóhelyeken a gyárban készült lábbeli csak ezzel a jelzéssel hoz­ható forgalomba. + A prágai cukorpiac gyengült. Nyomára prompt Aussig loko 88, októberre 100—101. + A berlini terménytóssdén egyenetlen irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 298— 299, roas 172—177, takarmányárpa 173—178, zab 151—164, búzaliszt 34—42.25, rozsliszt 21.10—24.25, buzaikorpa 7.60—8.10, rozskorpa 7.75—8, viktoria- borsó 24—29, kis ehető borsó 21—25, peíuske 17—* 18, lóbab 15.50—17, bükköny 19—21.50, repce­pogácsa 10.70—11.90. len pogácsa 15.75—1625, bur- gonyareszelék IS—13.40. A prágai tőisde devlaafegyiései: junius 17 junius 16 Hív. pénz árn pénz áru diek.9$ Amsterdam 1854.87 V, 1358.87% 1354.37% 1858.87% T*?j Berlin . . 808.22% 805.72% 803.35 806.88 4%j Zürich. . 651.97 % 653.97% 652.57% 654.57% 3 j Oslo. . . SOI.— 904.— 901.— 904.— 4%' Kopenh. . 900.76 903.75 900.75 903.75 4 i Danzig. . 656.— 658.— 655.— 658.— 5 i Stockholm 904.25 907.25 908.75 906.75 3%) Mail and . 176.22 177.02 176.29 177.00 5%j Paris . . 182.14 182.64 182.18% 182.68% 2%! London . 168.55 164.15 163X7 164.17 3 New York 33.67% 33.77% 33.67% 33.77% 3 I Brüwsel . 469.77% 470.97% 469.80 471.— 3 ! Madrid . 391.50 393.50 397,— 399. 5%, Belgrad . 59.49% 59.74% 59.54 59.79 5% Sofia . . 24.86 24.46 24.86 24.46 10 I Wien . . 475.10 476.60 475.07% 476.67% 5% Warechau 377.— 379.— 377.— 379.- 6% Budapest 588.77 % 590.77 % 588.75 590.75 5% Bnen.Aires 1247.— 1253.— 1257.- 1263.— ca 7 Helsingt. 84.70 85.10 84.68 85.08 6% Riga ♦ . 548X0 651.50 648.50 651X0 6 ( Rio . , . 891.50 893.50 891.50 398.60 oa 7 Montevidoo 31.90 82.10 31.90 32 J0 — f Alexandria 168.10 168,90 168.10 168,90 oa 7 Athén . . 48.85 44.15 43.85 44A5 8 Bukarest 19.93% 20.13% 19.94% 20.14% 9 Stambnl . 16X7% 16.17% —\ Kowno . 385X0 387X0 386X0 387.60 7 -Á Li saaboc. 153.10 153.90 153.10 158X0 8%, Révai . . 898.— 902.— 89&— 902^- 4 , Montreal 83X5% 38.77% 88.64 83.76 oa 7%| Prága, junius 17. Valuták: Holland 1351, jugo­szláv 59.50, német 801.8714, belga 469.50, magyar 588, román 19.80, svájci 650.50, dén 899, angol 163.25, spanyol 398.50, olasz 177.15, éezakamerikái 33.49. norvég 899, francia 132.45, bolgár 23.90, svéd 900, lengyel 375.50, osztrák 474.50. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Hív. ÉRTÉKTŐZSDE Baisse a p^á^ai értéktőzsdén Prága, junius 17. A newyorki értéktőzsde deroute-hirei újból megrendítették a prágai piacot, amelyet a legutóbbi események különben Í6 rend­kívül idegessé tettek. Már a tőzsde megnyitása elölt erős kínálat mutatkozott s a tőzsdeidőben, amikor maguk a nagybankok is nagyobb eladáso­kat eszközöltek, újabb esési mozgalom indult meg s az árfolyamesések többnyire meghaladták az ed­digi napi veszteségeket. A legnagyobb áresésnek újból a Skodá-papirok voltak kitéve, amelyek teg­naphoz képest 79 koronával estek. Poldi 36 koro­nával esett. Korlátban a legtöbb érték erősen esett. A leginkább esett Cseh-Morva, Cseh Kereskedelmi, Ohamotte, Berg és Hűtlen, Ringhoffer, Nordbahn. Zárlat felé a konfremin fedezéseire jelentéktelen javulás állott be, de az irányzat továbbra is ideges és bizonytalan maradt. A bank- és a beruházási piac ellenállóképesnek bizonyult s csak kisebb esé­seket jegyzett fel. A» ipari részvények piacán esett: Cseh-Morva 150, Cseh Kereskedelmi 120, Ohamotte 90, Berg és Hűtlen 80, Skoda 79, Ringhoffer és Nordbahn 70, Königshofi és Nordbahn-bonok meg Melfichar 50, Poldi 86, Pozsonyi Kábel és Prágai Vas 36, MetaR- wafc 26, Aussigi Vegyi 24, Apoüo 18, Olíeedhauf 17, több más érték 3—16 koronával. Sohoeller 5 'koronával javult. — A bankpiacon Nemzeti Bőnk 10 koronával javult, Cseh Eszkompt és Sporo 2, Zeivno 1 koronával esett. — A beruhásási piacon a 4 százalékos pót 20, a 3.5 százalékos és az 5.5 szá­zalékos negyedik 10 fillérrel esett.-f A prágai devizapiacon gyengült irányzat mel­lett Belgrád 0.045, Berlin 0.125. Brüsszel 0.025, Buenos Aires 10, Zürich 0.6, Madrid 5.50, London 0.06, Milánó 0.07, Newyork 0.00125, Paris 0.045 egy­séggel esett, Budapest 0.025, Bécs 0.025 ponttal emelkedett. + Gyenge a berlini értéktőzsde. A newyorki tőzsdén történt árfolyamletörés, továbbá a belpoli­tikai helyzet kedvezőtlenül bef lyáeolla a tőzsdét. Tőzsdei körökben nagy figyelmet szenteltek annak a hírnek, hogy a diszkontót leszállítják és a Jára­dékbank külföldi hitelt vesz fel. Ennek ellenére a veszteségek átlag 1—4 százalékot tettek ki. Ké­sőbb fedezésekre és nagybankok intervencióira 1—2.5 százalékos javulás állott be. + Kedvtelen a bécsi értéktőzsde. A kedvtelen irányzat tovább tartott, elsősorban a newyorki tőzs­de eseményei következtében. Ehhez járult a prágai tőzsde kedvezőtlen irányzata, aminek folytán a csehszlovák értékek knliszban erősen estek prágai leadásokra. Magyar Hitel erősen esett budapesti leadásokra. A magyar papírok korlátban nem vol­tak nagyobb ingadozásoknak kitéve, kivéve Álta­lános Kőszén!. Gyengültek még egyes építkezési, papír-, fém- és géppapírok is. A beruházási piacon is lanyha volt az irányzat. Különösen hadikötvé­nyek estek. ÁRUTŐZSDE 4- A prágai terménytőzsdén a kitűnő időjárás dacára az irányzat lanyha volt. A búza 2, rozs 3—4, zab pedig 2 koronával esett. Az elmúlt héthez vi­szonyítva, a forgalom — főleg búzában — élénkebb volt, rozsban Í6 erősbödött a kereslet. Tengeri vál­tozatlan, gyönge üzlettel. Közel egymilliós íijabb fizetésképtelenségek Eper­jesen. Eperjesi tudóéi tónk jelenti: Az eperjesi gaz­dasági élet válságos óráit éli. A nagyobb üzemek egymásután redukálják munkásaik számát. Az ipar és kereskedelem a szó szoros értelmében pang és hogy már teljesen a mélypontra jutott, legújabb bi­zonyítéka az, hogy tegnap egyszerre négy cég je­lentett fizetésképtelenséget az eperjesi kerületi bí­róságnál és pedig „Rex“ cipőkereskedés (Rosen- thal Sári) 420.000 koronával, Frankéi A. B. vegyes- kereskedés 250.000 koronával, Paula WasSermann rőföskereskedés 107.000 koronával és Fischer ve- gyeskereskedés 97.000 koronával. Eperjesen a fize­tésképtelenségek rövidesen hozzá fognak már tar­tozni a napi eseményekhez. Ili Illlllll Illll II11 l«l ITITIP nw 11 Ilii IMII II III II Ilii Ilii I 111 llllllllll III ITTn megnyílik július í» ~ en I Vl/17 V16 Ang.-Ma.' rar . » , , a « • 77.20 *,77.20 Hazai bank . * p * p p • 50.10 50.30 Magyar Hitel •««»»» 68.— 69.— Jelzálog 40.— 40.— Leszámítoló 87.10 87.30 Magyar-Olass . , , , ■ i • 67.— 67.— Oaztrik Hitel ..««•» 38.20 41.— Kereskedelmi bank , , , i 105.— 106.60 Magy.ált. tkpt. ..»«*• 78 — 78.50 Első haza! tkpt , , , • » 179’50 180.50 Borsod-Miskolei ,««■•* 13] 30 18.— Ooncordia ..«■«■■ i 4*70 4.40 Budapesti malom * « * » * 25’— 24.— Gizella malom .*««•* ——.— Hungária malom ■ , , • « —‘— — .— Beoesini ..>»*•*• —175* — Feisöm. ssén . , i g i * — *— —j— Drasche .••isis* 125*— — — Magnezit ...,«■■» 188'50 194*-— Magy. ált. kőszén , , i > 552*— 582* — Salgó 38*50 39*80 Urikinyi . V * • s » ■ 95*'— 100* — Kóbnrg 18*— 14*80 Osáky ..«.»■■•» 10*— 7'80 Magyar fegyvergyir « • ■ • 914*— 2lo‘ — Garrí Dannbias ...... 77-70 81'60 Ganz villamos ...... ------- — Hoíherr ......... 7-80 7*— Láng . » 58-— 61*80 Llpták ....... s » —' — Győri vagongyár ..... 23-20 24'50 Rima . » 68-50 69*20 Schlick ......... —------­Or si. fa 8- — 20 Hascbitzi ........ 128-10 132 40 Levanto 8.20 9 20 Közntl •>■■....* —— • — Délivasnt -----­All amvasut ....... 29.— 31-50 Tröszt . ••....»* 114.— — .— Magyar cukor 98— 101.— izzó ...... z ■ z * 119.50 121- — Hungária műtrágya s „ » » 28.— — .— Klotild , __ — Gummj 4L— 40.80 A prágai érléklfizsde árfolyamai: VI/17 Vl/16. 1923. évi kincstári utalvány . Zj— — 1924. évi kincstári utalvány • 100*41 100.60 Nyeremény kölcsön .... iooV> 100Í95 G%-os beruházási kölcsön . mn’fik 100*65 6%-os llsítkölcsOn.................... in0’45 100 65 6%­os Államkölcsön ... _*3f __ Morva őrs*, köles. 1911. 4%% nn' — Morva orsz. köles. 1917. 5% . • Prága város 1913. köles. 5% . . Prága város 1919. köles. 4% . . __•_ Br ünn város 1921 köles. 6% . _. __• Po zsony város 1910. köles. 4% .“ Prága városi takrpt. 4% . * 17.~ 17*?5 Űsl. vörös kereszt sorsjegy . rlL 5in*_ Agrárbank ................................. iütf. ~ ^ft*Kfl Gseb Union Bank . • » • o5150 '^9*^ Leszámítoló................................. _ 68 Ose b Iparbank Prágai Hitelbank • . . . . 559— 1oo*ca Szlovák Bank . . , p , . J81*- jg*“ Zivnostenska — 0O. Angol.-Oslov. Bank * * . « 0r.'~ o71*rr Osztrák hitel . . • « ■ « ”24 50 '-40,50 Wiener Bankv. ....«« 71*— Jugoslovenska-bank , « • " Nordbahn . . . , p . . • 4760*- «75.­Cseh cukor . . , p p ■ » ,■* Z-50 Horvát cukor , p « p « . 291'“' $Va’~ Kolini műtrágya p ■ p . • 5í2*“ Kolini kávé 73*50 /4.— Kolini petróleum , , . p . .,77-*­Kolinl szesz 1332-50 1340.— Első pUsenI sörgyár ■ i ■ . 1965 _ Breitfeld-Danék . . * . . p — .— LauriD ée Klement • p < • .„77.— Ringhoffer . . . , » p . s in^'50 Cseh északi szén • « p • 950-— 1065 — Oseb nyugati szén . » » ■ . 487-- 524 — Alpine p p i 113-50 125.50 Poldi ................................ p . 602-- 660.— Prágai vasipar . p p « p • 1500. — 1670.— Skoda . . . , , , p . . 1504 - 1632.— Pozsonyi kábel . „ t . , , 1065.— 1115.— Inwald.......................... , , . ?20 — 829. — PR ÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem Őrzőnk még és nem fidauk vissza Szlovenszkői szerkesztő: Telléry Gyula. — Rusziuszkói szerkesztő: Rá ez Pál - Irodalmi fő­munkatárs.* Szikla? Perenr dr, Kassa, Fder-o 9. — Budapesti szerkesztő: 7Jélyoini Dezső, 1., Döbrentei* (én 9. Telefon: AnC 530 02.

Next

/
Oldalképek
Tartalom