Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-18 / 137. (2358.) szám
ttSOfunius 18, szerda. 3 A TECHNIKA NÉPSZÖVETSÉGE (§) Tíz év óta az újságolvasó közönség érdeklődését túlságos mértékben kötik le a politikai jellegű konferenciák egymásra halmozódó eseményei. A népszövetség és a nép- szövetség szervezeteinek ülésszakai, a nép- szövetségi ligák kongresszusai, az interparlamentáris tárgyalások,, a kisebbségek kongresszusai, a répa rádiós konferenciák, a ki-s- antamt ülésezései gyors egymásutánban következnek egymásra és a politika lüktető iramában a jövő egyéb sorsdöntő kérdései a nagyközönség érdeklődésében szinte háttérbe szorulnak. A politikai természetű konferenciák főleg a jelen problémáival foglalkoznak, a felmerült aktuális kérdéseket igyekeznek elrendezni, mert hiszen a politika tudománya főleg a jelen szükségleteinek kielégítésére, elrendezésére irányul. Ha a jövőre vonatkozólag eszmék, tervek merülnek fel, mint ahogy most Briand az európai érdeklődés homlokterébe Páneurópát igyekszik vetni, akkor mindnyájan érezzük, hogy a politika az utópisztikus ábrándozások légkörébe tévedt, de a történelmi fejlődés útját konferenciákon megszabni nem lehet. A sok politikai kongresszus világában jóleső változatosságot hoz és éppen a jövő szempontjából rendkívül horderejű a teohmiíkai tudomány képviselőinek mostani berlini tanácskozása a második világerő konferencián, amelyet jogosan mondhatunk a technika nép- szövetségének. Ez a konferencia igazán a jövőre gondol é? a tudomány eredményeit a jövő generációk érdekeinek szolgálatába akarja beállítani. A politikus önző, pillanatnyi sikerekre törekszik és csak a ma generációjára gondol. Azt akarja, hogy nemzedékét vezesse el az ígéret földjére, a jövőt az elkövetkezendő generációkra bízza. Ha ez másképp volna, ha a még meg nem született nemzedékek jólétére is gondolnának, bizonyára sok kérdést másképp rendeztek volna el, mint ahogy pillanatnyilag megoldottak. A tudomány emberei t viszont a jövő problémái is izgatják. A. tudósok nem teszik miagukévá a politikusok kényelmes „utánam az özömviz“ álláspontját, hanem az emberiség egyetemes érdekében gondoskodni kívánnak az elkövetkező nemzedékekről is. A tizenkilencedik század óta két nagy problémája alakult ki a szociálisan érző tudománynak. Az elsőt az angol Malthus preoizi- rozta, de sóba aktuálisabb nem volt, mint most, a nagy háború után, amikor szinte nyomasztólag érezzük, hogy sok az ember s kevés a fóka és tudjuk azt is, hogy még több lesz az ember. A tizenkilencedik századig az emberiség túlnépesedése nem volt probléma. 1810 körül a föld lakosságának a száma 700 millió körül mozgott, ettől kezdve azonban rohamosan növekedett éppen a technika vívmányainak fejlődésével, a közlekedés meggyorsulásával, a termelés tökéletesedésével és eredményének növekedésével, a néphigiénia előhal adásával az ipar fejlődésével, a természeti energiák mindnagyobb génybevéte- lével. Ma már 1700 millió ember él a földgolyón, ezer millióval több, mint száz esztendővel ezelőtt és az emberiség természetes szaporodásának arányait tekintetbe véve egészen bizonyos, hogy a 2000-ik esztendő körül, amit e sorok olvasói közül nagyon kevesen érnek el, az emberiség száma a földkereksé gén 2400 millió lesz. Egy ország keretében már egy népszámlálási lusztram alatt, tehát nem is egy emberöltőm belül, ami legalább negyedszázad, hanem csekély tiz esztendőn belül, rohamos és feltűnő a népszaporulat, úgy hogy komoly gondot ad az uj nemzedékek elhelyezése és kenyérrel való ellátása. Csehszlovákia lakosságának a száma például az 1920. évi népszámlálás alkalmával 13 millió 611.717 volt, a statisztikai hivatal becslése szerint 1927 december 31-én a lakosság száma 14,439.000 j.lelket tett ki és egészen bizonyos, hogy a mostani népszámlálás alkalmával ■eléri, vagy jelentősen megközelíti a tizenötmilliós számot. A tudományt tehát elsősorban a jövő generációk szempontjából az a kérdés érdekli, lesz-e elegendő tér az egyre szaporodó embertömegek elhelyezésére? így fordul a figyelem az olyan hatalmas területek felé, amelyek eddig nincsenek bevonva a kultúrába, de amelyeken óriási embertömegek volnának elhelyezhetők. Ilyen például Brazília területének legnagyobb része, amelyet most még őserdők borítanak, ilyen a Szahara sivatag, amelynek Európával egyenlő nagyságú területe ma még mindig vákuum, de ha ezt müveibe tővé tennék, 300 millió ember számára lehetne férőhelyet találni. A tudomány még ezeknél a nagyszabású s most fantasztikusaknak látszó ötleteknél is tovább megy, amikor olyan terveket vet fel, hogy tengerek kiszárításával — és itt elsősorban a Keleti tengerre, meg a Földközi tengerre gondolnak — kellene a férőhelyet és a termőterületet növelni. Itt kapcsolódik a szociális fizika tudományának egyik nagy problémája össze a másik kérdéssel, a világerő problémájával. Az óriási feladatok megoldására nem elegendő az a természetes energiakészlet, amely eddig az emberi technika rendelkezésére áll. Mind ■av.’juaH Indokína szabadsághőie kivégzése fitt politikai végrendeletben ostorozza a franciák kegyetlenkedéseit Ázsiában mindenfelé tombol a mi — A nyugtalan Bőmbe? — A Siercias Jeruzsálem Páris, junius 17. Az indokínai Yen Bayben a francia hatóságok újabb 13 bennszülöttet végeztek ki. A kivégzettek között van Né Gu- yen-Thai-Hoo, az indokínai függetlenségi párt vezére, az alig 30 éves intellektuel, aki annakidején Fra.nciaországbán tanult. Az indokínai nép bálványa és legkiválóbb politikusa néhány órával halála előtt levelet intézett a francia parlamenthez. Ez a levél a népvezér politikai végrendelete és valamikor valószínűleg az indokinai történelem egyik legnagyobb jelentőségű dokumentuma lesz. — Minden polgárnak jogában áll, hogy hazájának szabadságát kívánja — írja az indokínai szabadságmozgalom vezére — és minden embernek jogában áll, hogy segítsen szerencsétlen testvérein. Ti franciák hatvan év óta elnyomjátok hazámat. Testvéreim rengeteget szenvednek uralmatok alatt. Népünket a végpusztulás fenyegeti. Jogom és kötelességem, hogy védjem hazámat és honfitársaimat. Kezdetben azt hittem, hogy célomat a veletek való együttműködéssel elérhetem. Számtalan kudarcom azonban meggyőzött arról, hogy a franciák nem akarják az együttműködésit. 1927-ben tehát megszerveztem a nemzeti pártot, amelynek céljai a következők: 1. Benneteket franciákat kiűzni az országból. 2. Köztársasági demokratikus kormányformát alakítani. Kijelentem, hogy személyesen felelős vagyok mindazokért a politikai eseményekért, amelyek 1927 óta Indokínában történtek s amelyeket én szerveztem. Egyedül én vagyok bűnös. Halálom mindent megbosz- szul. Kegyelmet kérek a többi vádlottnak. Mielőtt meghalnék, kijelentem nektek, hogy ha a franciák Indokínában akarnak maradni, anélkül, hogy küzdeniük kelljen a nemzeti és forradalmi mozgalommal, teljesíteniük kell a következőket: l. Meg kell szüntetniük törvényellenes és brutális kormányzásukat. 2. Barátként, nem ellenségként kell a néphez közeledniük. B- Az erkölcsi és gazdasági nyomort enyhíteni és a lakosságnak visszaadni legelemibb jogaikat, a szabadságot, a szabad művelődés lehetőségét, a gyülekezési jogph a sajtószabadságot stb. 4. Meg kell szüntetniük hivatalnokaik lelkiismeretlenségét. 5. Istápol- niok kell ax országban a kereskedelmet, az ipart és a pénzügyi életet. Uj nyári zavargások előtt Palesztinában Jeruzsálem, junius 17. A városban újból óriási izgalom uralkodik és a hatóságok azt várják, hogy újból összeütközésekre kerül a sor. Ma ugyanis három arabot akartak kivégezni, akiket gyilkosságért és lázadás szitásáért halálra ítéltek. Az arab sajtó a kivégzéssel kapcsolatban megtámadja a mandátum kormányát. A városba sok gyanús egyén érkezett a vidékről. A siralmak fala közelében vasárnap újabb összeütközésre került a sor. Az óhéber szövegű plakátokat éjszaka mindenütt leszaggatták. A zsidók között óriási izgalom uralkodik, mert a helyzet ismerői attól félnek, hogy a tavaly augusztusi nyugtalanságok újra kitörnek. Tüntetések Bombayban Bombay, junius 17. Az United Press jelentése szerint az angol hatóságok a mai napot újból kritikusnak tartják. Reggel óta óriási embertömegek vonulnak régig a városon és a hindu nacionalisták rohamosztagai újból megjelentek az uccákon. A nép tiltakozik az alkirály újabb rendszabályai több és több energiát kell megnyerni, melyek eddig nincsenek az emberiség szolgálatába beállítva. A tudomány itt elsősorban a napsugárzás energiájára, a széljárásra, a trópusi tengerek felszíni és mélységi rétegei között meglevő hőmérsékletkülönbségben rejlő energiára, a tengerjárás energiájára, a föld belső melegére, végül az atomokban rejlő és az atomok felbontásával megszerezhető óriási energiakészletekre gondol. Ha ezeket kierőszakolja a természettől, akkor a Szaharának kulturterületté való átalakítása már nem probléma többé. A napsugárzás energiájának felhasználására éppen a Szaharában már nagyon jelentékeny kísérletek folytak és ezen az utón máris több ezer hektárnyi homokot sikerült televénnyé alakítani. A világerő feltárásának egyik szükségessége tehát abban a pontban keresendő, hogy óriási, az eddigi természetes energiakészleteket milliószorosan meghaladó uj forrásokra van szükség, hogy az egyre szaporodó emberiséget el lehessen helyezni eddig kulturát- lan területeken. A másik szükségességet azonban az idézi elcí, hogy az idáig feltárt energiakészletek az emberiség mostani létszáma mellett is csak kevés időre, legfeljebb ellen. Délig összeütközésre nem került ser, ámbár reggel az angolok letartóztattak kilenc ismertnevü hindu nacionalistát. A2 ésxaWnaiak újabb sikere Peking, junius 17. Fengjusziang lovassága a Lunghai vasútvonal mentén, rajtaütéssel elfoglalta a nemzeti hadsereg legfontosabb repülőgéptáborát és tönkretette az értékes gépeket. Tizenegy bomba ve tő repülőgépet, köztük több vadonatújat megsemmisítettek, továbbá óriási károkat okoztak a felhalmozott munícióban. Az északi hadsereg ezt a sikert különösen azért becsüli, sokra, mert a központi kormány óriási légi fölénye eddig lényegesen hátráltatta az északi csapatok előnyomulását. Furradato Szibériában London, junius 17. A szibériai forradalomról Tokióból érkező hirek túlzottak. Szibériában nagy a szükség és a gazdasági helyzet katasztrofális, ami miatt a nép elkeseredett, de zavargásokra sehol sem kerül sor. Angol lap a Nacsek-pör jelentőségéről „lem jő propaganda a jugoszláv diktatúra mellett" Jugoszláv-román párhuzam London, junius 17. A Times egyik vezércikkében foglalkozik a jugoszlávilai Ma- esek-pör eredményével, a lap szerint a fölmentő ítélet kiváló propaganda a jugoszláv bíróság függetlensége mellett, de nem jó propagandája a diktatúrának és még kevésbé a jugoszláv rendőr- j ségnek. A lap élesen megkritizálja azokat az eszközöket, amelyeket Jugoszláviában a vallomások kicsikarására alkalmaztak. A diktatúra ugyan azt hangoztatja, hogy nem ő találta ki ezeket az eszközöket, hanem átvette az előzetes demokratikus kormányoktól, mindazonáltal meglepő, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány nem tette lehetetlenné Horvátország müveit fővárosában ezeknek az eszközöknek az alkalmazását. A diktatúrától senki sem vár szelídséget, de néhány diktatúra legalább intelligens I volt. A lap szerint rokonszenvesebb, amit Károly román király mondott a Daily Héráid munkatársának, amikor kijelentette, hogy hisz a, demokráciában és mindenáron azon lesz, hogy országában a demokratikus államforma diadalmaskodjék. MRWMfl Munka hiányában—ismét elnapolták egy hitre a parlamentet A tanítók is megkapják a 13-ik havi fizetést? - A német iparospárt az adó és tarifaemelések ellen Prága, junius 17. A képviselőházat mára ; isüiét egybehívták abban a reményben, hogy talán hosszabb ideig fog tudni dolgozni. Azonban újabb nehézségek merültek fel, ■ úgyhogy a parlament gépezete ismét megállt. A szociálpolitikai bizottság ma délelőtti ülésén ugyanis nem tudta még elintézni az állami alkalmazottak 13-ik havi fizetéséről szóló kormányjavaslatot, amennyiben a vita folyamán egységesen felmerült az a kívánság, hogy a javaslatot lényegesen módosítani kell: egyrészt el kell érni azt, hogy ez a 13-ik havi fizetés legalább fokozatosan száz százalékos és ne csak 70 százalékos legyen, másrészt pedig módosítani kell a javaslatnak a tanítókra és az állami szolgálatban lévő házaspárokra vonatkozó rendelkezéseit, mivel e zutóbbiakat a 13-ik havi fizetés élvezésétől a javaslat teljesen kizárja. A szociálpolitikai bizottság Írásbeli memorandumot dolgozott ki, amelyet a bizottság elnöke a javaslat előadójával együttesen ma azonnal át is nyújtott a kormánynak. A kormány még ma délután foglalkozott a kérdéssel és úgy döntött, hogy válaszát holnap fogja közölni a bizottsággal. A gazdasági miniszterek bizottsága elhatározta, hogy permanen- ciában marad mindaddig, amig a függő kérdéseket el nem intézik. Ezek a függő kérdések az ipari hitel, a söradó, és az önkormányzati testületek szanálásának ügye, Minthogy a bizottságok semmiféle javaslatot nem készítettek el, a képviselőház ma ismét egy hétre elnapolta magát és legközelebbi ülése innius 24-én kedden délelőtt 11 órakor lesz. A mai ülést félnégy órakor nyitotta meg Stivin alelnök, aki elparentálta a napokban elhunyt Svoboda cseh nemzeti szocialista párti képviselőt. Ezután a ház a genfi konvenció ratifikálásáról szóló javaslatot kezdte tárgyalni, amelynek előadói Macek cseh szociáldemokrata és Tonsek cseh nemzeti demokrata párti képviselők voltak. A vitában Jurán kommunista, Svetlik cseh néppárti és Peters német szociáldemokrata párti képviselők vettek részt. Lapzártakor az ülés tart. félezer évre elégségesek. Mert a közlekedés, az ipariasodás óriási előhaladása magával hozta, hogy az energia terén valóságos rabló- gazdálkodás folyik. Az energiaforrások tulajdonosai szintén úgy v i sel kedne k, >mint a politikusok, csak a jelen szükségleteivel törődnek és hihetetlen mértékben fogyasztják a meglevő energiákat, különösen a szenet. A szénből ma már évenként egymiUiárd tonnát bányásznak. A. század elején minden természetes energiát a szén szolgáltatott, ma pedig nyolcvan százalékban a szén adja. Az antik ember, a középkor európaija a szenet éppen úgy nem ismerte, mint az indián, de más a helyzet napjainkban. Míg 1824-ben a szén vi- lágp redukciója 10.000 tonna volt, addik 1926- ben 1241 millióra szállt föl, úgy hogy egy négytagú családra évi 60 métermázsa szénfogyasztás jut. Az előző vUágerőkonferencia, amelyet 1924-ben tartottak Londonban, a meglevő szénkészletet egy billió tonnára becsülte. Ha a szénfogyasztás aránya megmarad, akkor ez a készlet 800 évTe elegendő, ha növekszik, természetesen hamarább kifogy. Éppen azért, a jövő érdekében elsőrendű fontosságú a szénnel való racionális gazdálkodás, a szénkészletek ökonóiniku? felhasználása és kicserélése és uj szén területek felfedezése. Kína példáiul még szüzterület a széntermeié? szempontjából, ott pedig legalább ugyanannyi szén van, mint amennyi Németország szénkészlete, amelyet 150 milliárd tonnára becsülnek. Ujguineában, hollandi és angol Indiában, Sziámiban is óriási szénterületeket sejtenek, amelyek még nincsenek energiaforrásként megbecsülve és felhasználva. A technika népszövetségére tehát az a nagy feladat hárul, hogy a tudomány szaktekintélyével figyelmeztesse a politikusok népszövetségét az energiaforrások óriási fontosságára. Az energia nyerésének technikája már ma is áttörte az országhatárokat és a nemzetek feletti elektromos erővezetékek hatalmas hálózata áll a technikai kultúra szolgálatában. Ezért mindinkább szükségessé válik a kultúra érdekében, hogy a népek az energia felosztásában együtt működjenek. Ennek az eszmének jegyében tartja második kongiresz- szusát a technika népszövetsége, a világerő konferenciája, amelynek tanácskozásai éppen ezért minden kulturember legnagyobb érdeklődésére érdemesek.
