Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-15 / 135. (2356.) szám
1930 jumiiis 16, ragénrop. gyol/tan. ezer hajunkkal, nynigdijukvesatett remegő öregjeinkkel, bizonytalan sorsú ifjúságunkkal , de közüliünk nem alkuszik senki. Kőtíiilümk nem fut stallaim után' senki és aki esetleg mégis megteszi, annak le kell számolnia azzal, hogy kiveti önmagát a nemzet közösségéből Mi nem egyesek boldogulását akarjuk és nem stádiumokra törünk, hanem az egész nemzet számára nyújtandó jóvátételért és az egész szlovenszkói föld jobb sorsáért, fis tudjuk, bogy a kis alkukban elsikkadnak a nagyobb igények és a kollektív érdekekA magyarság az ősi rögön áb é6 életigénylését a változott viszonyok között is szioveu- szkói plattfonmon, a testvéri sorsközösség becsit letea kiteljesítésével akarja érvényesíteni s ettől a törekvésétől, erről! az útról nem té- Tátheti le semmi. Mi nem akarunk és nem fogtunk Prágával külön alkudni. Nagyon jól tudjuk, bogy a mi igazunkat és Sztovenszkó minden népének igazát egyedül az autonómia küzdelmes utján érhetjük el, az autonómiát pedig kiharcolni csak a legteljesebb testvéri összefogás lehet képes. Mi tehát nem Prágával, hanem szlovák testvéreinkkel akarunk előbb megegyezni. És ha ez nem megy ma, fog menni holnap s ha nem megy Hlinkáékkal, fog menni mással. Szent meggyőződésünk, hogy törekvéseinket a szlovák nép osztja és nem érez velük szemben semmiféle beteges gátlást. És ha Hlinkáék a nagy célok és ideálok elárulásával megfeneklenek az opportunizmus utján, az egészséges életösztönü és józan itéle- tü szlovák nép meg fogja teremteni azt az irányzatot, amelyek képviselői majd fentartás nélkül nyújtják felénk a kezüket. HLinka egyetemes szlovenszkói sérelmekről beszél. Helyes. A külön nemzeti sérelmeket valóban tulkiáltják az egyetemes sérelmek, valamennyiünk sérelmei. De ha fönnáll az egyetemes sérelmeknek ez a hatalmas kom- plekszuma. hol késik akkor az az átfogó egyetemes politika, amely a közös sérelmek és sebek meggy Nyitására széles horizonton és egy nagy erőkifejtés kecsegtető Ígéretével venné föl a harcot? Nem kis pozíciók mentésiével s alázatos küLdöttségjárással, hanem egy ország önerejét sugárzó méltóságával. Hol van ez az egyetemes politika, amelynek elő- főltételei immár százszázaiékon fölül adottak? Vagy az egyetemes sérelmek orvoslását is úgy képzeli Hlinka, ahogy a szlovák sérelmeket, őrhelyeket a legnagyobbaknak mond, igyekszik orvosolni? Morzsáikkal, szubvenciókkal és üveggyöngyökkel a politikai kulisszák jótékony homályában? Mi sohasem tudnék követni Hlimkát ezen az utón, de megjósoljuk, hogy saját nemzete sem fogja követni, hsa kitart rajta. A politikai kulisszák korrupt viléA kormányalakítás után máris nehéiségek merültek fel az ni román kormányban Pártszabadás? — Károly király szívesebben látta volna Presant a kormány élén Nasaryk üdvözli Károlyt Bukarest, június 14. Mint tegnapi számunkban jelentettük, Maniu megalakította az uj román kormányt, amelynek tagjait kizárólag a nemzeti parasztpártból toborozta. Az uj kormány alig különbözik Maniu régi kormányától. A Jista a következő: Miniszterelnök Maniu Gyula, belügyminiszter Vajda-Vojvoda, külügyminiszter Mironescu, földművelésügyi miniszter Mihalake, pénzügy Popovics Mihály, igazságügy Junian, közoktatásügy Costecestu, hadügy Condescu tábornok, ipar- és kereskedelemügy Madge- aru, közíekedésügy Manoilescti. A közmunkaügyi és egészségügyi minisztériumot átmenetileg Halippa vezeti. * A kabinet este 11 órakor a királyi palotában letette az esküt. Lugosanut, a miniszterelnökség eddigi államtitkárát, párisi követté nevezték ki. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint Mária királynő közvetít Károly király és elvált felesége között. A király és a királyné még nem látták egymást, de jólinformált körök szerint a kibékülés napok kérdése. Masaryk üdvözlete Bukarest, június 14. Masaryk köztársasági elnök azzal bizta meg Künzl-Jizersky bukaresti csehszlovák követet, hogy fejezze ki Károly királynak legmelegebb szerencBekivána- t-ait és szívélyes üdvözletét azzal az őszinte kívánsággal, hogy mindenben, amit kezdeményez, siker koronázza ék Románia barátainak politikai kötelékét megszilárdit-sa. Ktinzl-Jisersky követet Károly király pénteken este fogadta és az audiencián a követ tolmácsolta a csehszlovák köztársasági, elnök üdvözletét. Károly király aznap fogadta a francia követet is. Az első nehézségek Bukarest, június 14. Az uj kormánynak máris nehézségei vannak éspedig saját pártjában. Jonescu volt államtitkár, aki az uj kormányban nem kapott helyet, a Curentul- ban irt cikkében bejelentette, hogy kilép a nemzeti parasztpártból. Jonescu a pártnak egyik vezére volt. A Cuvantas értesülései szerint a királyt nagyon elkedvetlenítette az a körülmény, hogy nem sikerült Presán tábornokkal az élén koncentrációs kormányt alakítani. A tervről még most sem mondott le s reméli, hogy ősszel sikerül egy ilyen koncentráció* kormányt vagy Presán tábornok, vagy Jor- ga tanár, vagy pedig Tltulescu vezetésével megalakítani. A Curentul mai jelentése szerint Károly király megjelenik ma az akadémia ülésén s előadást fog tartani Bratianu Jonel államférfim érdemeiről. Előadása után az elhunyt politikus sirjára koszorút fog helyezni. Este pedig rádióban beszél a román néphez. A magyarok lojalitása Bukarest, junius 14. Bethlen György gróf, az erdélyi magyar párt elnöke, Wlller József képviselő kíséretében megjelent ma a királyi palotában és aláírta a királyhoz intézendő hódoló föliratot. Érvényes Károly házassága Bukarest, junius 14. A szoDt szinódus tegnapi értekezletén megvitatta a király házasságának és válásának ügyét és úgy találta, hogy az egyház szempontjából nem ismerik el a válást, aminek következményeképpen a királyi pár házassága teljes érvényben fönnáll. Bukarest, junius 14. A posta vezérigazgatósága megszüntette azt a külön telefonvonalat, amely a menekült Stirbey herceg lakását a királyi palotával kötötte össze és egyúttal rendeletet adott ki arra vonatkozólag, hogy Stirbey hercegnek az udvarhoz intézett siffrirozott táviratait ne kézbesítsék. Páris katonai parancsnoka Bukarestben Bukarest, junius 14. Gourand tábornok, P.i- ris katonai parancsnoka, ma reggel Bukat estbe érkezett. A francia tábornok délelőtt kihallgatáson jelent meg a királynál, majd résztvett a cotrocenii palotában rendezett ebéden. gában még sohasem diadalmaskodott nemzetnek igaza. Azzal győzni csak a nyílt napfényben, nyílt ütközetben lehet. A magyarság hivatott vezérei révén megajánlotta Hl inkának — szropretnáciiája teljes respektáláséval — Szlovén szkó vezérségét, de Htóntka mindmáig * kulisszák között van elfoglalva s köbben egymásután szenvedi a vereségeiket. Hlinka nem bízik bennünk, holott — mint ő mondja — bennünket egyetemes érdekek kovácsolnak össze s ezeket az érdekeket -mi sohasem hagytuk cserbe. Hát Isiiben bízok? A cseh néppártban? Amely imég a legszűkebb katolikus kérdésekben is, a katolikus blokk előkészítésénél és a Benes-bejelentette szekularizáció előcs&tánozásainál is cserbenhagyta? Kér és céljatéveeztett lenne végig menni a soron, amikor elegendő annak a megállapítása, hogy Hilinka a maga politikájának részle ttör ekvéseiiben is eddig egyedül a magyarságra és németségre tudott támaszkodni. Az egyenes konzekvenciák levonására mégsem képes. zu Vezércikk vég€ Az idő parancsol, fis annak pont az ellenkezőjét parancsolja, amit Hlinka tesz. Amikor az egész szlovenszkói föld megváltás után eóhajt, Hlinka akkor talaj vesztetten és tehetetlenül kallódik a prágai politikáiban. A nagy nemzeti követelések elől a kis alkukig fut el és nem érzi, hogy gyömgesége válságba sodorja az egész sadovenszói politikát, presztízse gyengül, a bizalom csökken. Az idő parancsol. A szlovenszkói földön maholnap megkezdődik az aratás. Csak éppen Hl Inkának nincs aratása. Nincs aratása, mert gyű löl e tan agv ak ból nem sarjadzik föl élet. Ott áll a kai aszta lan ugaron, vállán a prágai tarisznyával, talán aranyrudakra gondol, pedig nincs becsesebb arany az anyaföid termésénél És az anyaföld is parancsol. Ha pedig Hlinka András nem érti meg ezt a parancsot, nem érti meg az uj küldetést és régelfakult konkolyt hord a szive fölött, akkor valóban * legstilszerüibb elvonulnia Csernovára: Hlinka történelmi rendeltetése befejeződött anélkül, hogy kiteljesedett volna. De ha Hlinka András megérti az idő és a« anyaföld parancsát és eldobja szivéről a konkolyt., föloldja lelkén a régi béklyókat, akkor hozza Isten. A mi sorunkban bizalom, bit é* szeretőt fogja fogadni. fíZ ERDŐ SZERELMESE BEGÉNM Irta: ZRNE GRE\I Fordította: nOS^RUHÉ RÉZ LOLR (14)-r- Megtehetem, nem nagy dolog — felelte Bili nyugodtan. — Akkor jó — mondta Dalé. — Joe, John és Hal, ti hárman menjetek vissza a kocsival. —■ Nagyon kellemes mulatság lesz — vélte John. — Ott ülünk majd a postakocsin és nézzük a Kígyó savanyu képét. — Szeretnék én is ott lenni! — mondta Roy. — Te maradj velem — kérte Dalé. — Reád szükségem van az erdőben. Bili, add le a csomagokat. Te pedig, Roy, segíts felkötni a lovak hátára. Mindent elhoztál, ami kell? — Mindent. Ha a hölgyek nem túlságosan válogatósak, jóllakhatnak mindennap, akár néhány hónapig. Dalé a kocsihoz ment és kinyitotta a* ajtót. — Lányok, nem alusznak? Kérem, szánjanak ki! Bo libbent ki először. — Mostanáig aludtam — hangzott csengő, friss hangja a vad vidéken — de aztán felébredtem, mert azt álmodtam, bogy háborgó tengeren vagyok! Roy B ee mán halkan nevetett. Levette a kalapját, úgy állt ott. Az öreg, torzonbronz kocsis is kuncogott a bajusza alatt. — Tengeren 1 — dörmögíe. — Azt mondja, azt álmodta, hogy a háborgó tengeren van... fis nevet hozzá! Akasszanak föl, de úgy látszik, terem máshol is tűzről pattant fehér- nép, nemcsak itt nálunk! Helen az apróbb csomagokat hozta kezében. Roy segített neki s közben némán, figyelmesen nézett az arcába. Helen látta, hogyan igyekszik segíteni nekik és meg sem mukkant, mikor Roy lelógó puskája megütötte a derekát. Dalé szaporán rakta ki a nagyobb csomagokat. — Fordulhatsz, Bili. John és H»« atomi mennek utánad. Az öreg kocsis levette a kalapját és kezet nyújtott a két leánynak. — Hál, kisasszonyok — mondta — nagyon örültem, bogy találkoztunk. Szégyen lem, hogy éppen az én hazámban kellett annak történni, bogy két ilyen szemrevaló, derék teremtésnek a romlására törjenek némely gazfickók. De bizonyosan hiszem, hogy szerencsésen meg fognak érkezni a kedves nagybátyjukhoz. Mert nem is lehetnének jobb társaságban, akárha utaznak, akárha vadászni van kedvük, vagy házasságra gondolnak, vagy... — Fogd be a szádat, vén medve! — vágott a szavába Dalé gyorsan. — Jó, jó — bólogatott az öreg kocsis és vihogott. — Hát Isten áldja meg mind a kettőjüket, oszt jószerencsét kívánok 1 Föltette a sombreróját és a lovak közé csapott. Az állatok felágaskodtak, az ócska alkotmány nyikorgóit, zörgött, siralmasan oldalt billent, majd végre szerencsésen megfordult a széles utón és nemsokára eltűnt a homályban. — Látom, hogy fázik — mondta Dalé, amint Helen re pillantott. Most megfogta nagy kezével a. leány vékony ujjait. — Hideg a tenyere, mint a jég! —- E... egy ki... kicsit ffc... fásom — vallotta be Helen. — Nem öltöztem elég melegen. —• Reggel óta sültünk, most aztán meg fogunk fagyni! — mondta Bo. —- Ki tudhatta volna előre, hogy itt már tél van? — Nincs valami meleg keztyüjük, meg kabátjuk? — kérdezte Roy. — Mert most még nincs olyan hideg, amilyen hajnal felé szokott lenni! — Hogyne lenne! Meleg keztyü, meleg lovaglóruha, kabát, minden,ami kell, itt van, ebben a fekete batyuban! — mondta Bo és oldalt lökte lábával a csomagot. — Mi haszna, ha nincs rajtunk — sopánkodott Helen fogvacogva. — Legjobb lenne, ha itt azonnal átöltöznének — mondta Roy. — Sok időt takarítunk meg igy, mert a hajnali hideget bizonyosan nem bírják ki ebben a ruhában. Helen elképedve nézett az ismeretlen emberre. Azt kívánja tőle, hogy öltözzön át itt valahol a hideg, szeles, nyílt pusztaságon, éjszaka közepén, néhány idegen férfi előtt?... — Bo, mutassa meg kérem, melyik csomag az? — kérte Dalé, mintha a bugához beszélne. Már a vállára is vette a batyut és hátra- szólt: — Jöjjenek utánam. Bo sietve igyekezett a nyomába és Helen sem tehetett mást. Néhány alaCsóDy bokor állt a közelben. Dalé odavezette őket. — Siessenek — mondta és letette a batyut, — Addig mi felrakjuk a csomagokat * ha- gyumk helyet a ruhájuknak. Sietve megfordult és eltűnt. Bo csendesen leült a földre és kezdte főzni a cipőjét, hogy levegye. Helen látta a csillagok világánál húgának édes, sápadt arcocskáját és nagy, ragyogó szemét. És az jutott az eszébe, hogy Bo, úgy látszik, sokkal hamarább beleszokik a nyugati életbe, mint ő! —N ... Nell, ezek a ... brrrrr, de fázom, ezek a fiuk kedvesek. T,,, te n . nem fázol? Si... siessünk! Helen maga sem tudta volna megmondani, hogyan szánta rá magát, bogy levetkőzzék és átöltözzék ott, az ut közepén, de mikor hozzákezdett, akkor tűnt ki, hogy ehhez nemcsak bátorság kell, hanem erő is. A hideg szél egyre ki akarta kapni a kezükből a ruhát, köréjük csavarodott a szövet és a sötétben alig tudtak eligazodni. Helen mégis szinte nevetni kezdett, mikor látta, hogyan iparkodik Bo. — Vvvvwv! — vacogott a kislány. — É..« én ... m ... még sohasem f... fáztam igy életem... mm ... ben ... Nell, t,.. tiszte- letreméltó n ,,, nővérem, m ... miért n .., nem hoztunk k ... kályhát? Helen annyira el volt foglalva a saját ruháival, hogy nem is felelt. Segítettek egymásnak. Bo ügyes kézzel kapcsolta be az ő ruháját is, aztán Nell reszkető, dermedt kézzel csomagolta össze a levelett holmit. — Gyönyörű dolog! — mondta Bo. — Mintha a tehén szájából vettük volna ki, olyan lesz a szép utazóruhánk! M... majd holnap kifeszi tjük v... valami d... deszkán, v .,, vagy kivasaljuk, mihelyt ab... bácsinál leszünk. És nevetett! Heten megindult az ui felé és vitte a csomagot. Bo azonban, aki mindig szívesen segített, most nem nyúlt a zsinegért.. A nevetése is félbeszakadt hirtelen. Csöndeden, lassan ment a nénje után, néha tá- molygott, mintha nem állana biztosan a lábán. A férfiak a lovaknál vártak. — Hamar készen leltek — dicsérte őket Dalé és átvelte Helen tői a csomagot - Roy, ültesd fel őket, én addig odakötöm ezt is a többihez. Roy kél lovat vezetett elő. — Kapaszkodjunk fel, kisleány — fordult Bohoz. — Látom magasra van felcsalolva * kengyel. Majd megigazítom. Bo ugrani akart, de ez csak szánalmas igyekezel volt. Nem birt fölkerülni a 16 hátára —i ő, akinek vakmerő lovaemutatványai miatt annyi véleménykülönbsége vólt az édesan*- itmi kwkwM ótoJ Roy Memett*. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Fürdő Napfény Diéta i fTTTETT* n keterftvlz. Az igmándi keserűvé kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb fömruzletben.
