Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-12 / 132. (2353.) szám

6 <PK\GX1 jVVACfeiRrirRjLgP MM frrtm tt, amrOk. Amikor lég végűü, megemlítjük azt, hogy az egész ünmepfiég-sorozat programszerűjén, a legteljesebb rendiben és magyar méltóságiel- jességgel zajlott le, az elismerés zászlaját kell meghajtanunk az egész kisebbségi magyar közvélemény nevében az első szlovenszkói or­szágos magyar dalosünnep főrendezői: többek között Güler János dr., Riszner Ede, Polgár# Miklós, Tomika Jenő, Kövy Áirpád, Riszner Zol­tán. (Méh I^ajos előtt. Munkájuk felbecsülhe­tett eu értékét, a nagyszerű siker és eredmény igazolja. Forgách Géza. IJceai verekedés lett a szolnoki s zéps ég­ki rálynö-választás epilógusa, Szolnokról je­lenítik: Osépe Jenő polgári iskolai tanár az egyik lapban élerthangu, sértő cikket irt egy leányról, akit Miss Szolnoknak választottak meg Kecskés József, a fiatal leány egyik ro­kona először provokáltatta Csépe tanárt, aki azonban a 'bíróságihoz utasította a fiatalem­bert, Kecskés tegnap délben megvárta a ta­nár l, aki az előadás végén a diákokkal együtt lőtt ki mz iskolából és botjával többször vé­gig \a rótt rajta, úgy hogy a bot is eltörött- Az e/rfcl , vároíibwo élénk feltűnést kelteti érfhitő szövegkiejtéssel tűnt ki és aratott viha­ros tapsokat. 'A Rimaszombati Magyar Dalegylet Kata- linpusztai nótáinál ki kell emelnünk az érté­kes és érces hanganyagot s Halász József kar­nagy precíz vezetését. A Griüsoi Bőm. Kot. Dalegyesület az e&ső kimondottan földműves-énekkar, amely nyil­vánosan föllépett. Követendő példaként kéül' állítanunk minden magyar falu ©Lé a galsaiak szereplését, mint amely máris eredményes igyekezet volt a magyar népdalnak művészi színvonalra való emelésére. Riszner Zoltán} (a losonci Riszner Ede fia) érdemes munkát végzett a galsai dalárda betanításával és vé­rén y1 ésével. Az Érsekújvárt R. Kát. Egyházi Énekkar egy nehéz versenykart és egy népdal egy vele­get adott- elő. A Szendrey Zoltán által vezé­nylő i t kar mindkettőt stílusosan initerpretáliba. A hangverseny közönsége mindegyik szá­mot és mindegyik dalárdát meleg rokon sze öv­vel fogadta és tomboló tapsviharokkal hono­rálta. •Első országos dalosünnepélyünk méltatásá­nál végül ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy a szereplő magyar kisebbségi dal egye­sületek között volt katolikus egyházi énekkar, zsidó egyházi énekkar, munkásdalárda és föld­műves dalkör is: a magyar ktvttvra oltáránál tehát le omlott minden társadalmi válaszfal. #A nagyszerű hangverseny után a Városi Vi­gadó összes termeiben fényesen sikerült tánc- mulatság volt, amelynek csak a késő reggeli órák vetettek véget. A .vsonci hölgyeknek so­hasem volt annyi táncosuk, mint most az or­szágos dalos találkozó jővo':áből. Á éalosunnep befejezése Az országos daio&ünnep befejezéseként a Losonci Magyar Dalegylet piinkösdhétfőjén délelőtt z®,róközgyü)lést tartott, A záróközgyü- lésen, amelyen ismét Güler János dr. elnökölt, emléktárgyaikat osztottak ki a résztvevő da- losegyesületeknek. Az egyes egyesületek ki­küldőidéi meleg szavakkal köszönték meg a kedves emléktárgyakat. Különösen mély ha­tást keltett Fábry Viktornak, az eperjesiek aranyszáju papjának költői szárnyalása beszé­de. A kiváló szónokot frenetikus ünneplésben részesítette a közönség. Délben, közel ezer terítékes társasebéd volt ' az egymás mellett levő Polgári Kör és Kai- , már-vendéglő ke rtheiyisége iben. Pohárk őszön- ] tőket Toondottak: GiMer János dr. tartomány- i gyMési képviselő, Riehter János szenátor, i C&icsmmee Igor kerületi főnök, Tóth Kálmán ’ nyug. ezredes, K'ávy Árpád ref, lelkész, dal- egyleti igazgató, Fábry Viktor ág. ev. lelkész, Ffflöp Zsigmond bankigazgató, Bicsovszky Kálmán dr., a Toldy Kör főjegyzője, Mihatik Dezső dr. volt polgármester, Dombrovszky József iparos és Vitovs&y József iparos. A . fölköszöntött dalegyletek az egyes beszédek . után gyönyörű, karénekkel válaszoltak. f A vendégdal osok délután 3 órakor utaztak ] el Losoncról. Szépen felsorakozva zeneszóval 1 ^‘onultak végig az Kocákon kisérve a lelkes < losonciak százsaitól. i Amerre ekvrmiTHk a dalosok, az ablakok­ból mrágesö kötteti rájuk és zsebkendőié ngetéssél s él jen-k íáltásokikal mondottak húsosat a losonciak feledhetetlen 1 vendégeiknek. A vasúti 0110704,500 óriási tó- ' meg gyűlt össze és lelkesen búcsúzott, el «. Szlovenszkó egész magyar dalostársadalmát képviselő daltest vérektől. A dalosok és kísérőik egyesületenikint kü­lön vasúti kocsikba szálltak be és elindulás előtt jeligéjének és egy-egy dalinak elének- lésével mondott búcsúi Losoncnak. Rózsahegyet Korompa sorsa fenyegeti! Az adótank megindult a város uccáin — A munkanélküliség ijesztő arányokat ölt — A kereskedelem S. 0. S.-t kiált Rózsahegy, jurnus 11. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) A már régóta beharango­zott adóvégrehajtások Rózsahegyen kezdetüket vették. A pénzügy iga zgotóság utasítására az adóvégrehajtók házról-házra, üzletről-üz- letre járnak, hogy a hátralékos adótartozáso­kat behajtsák. Az adóhátralékok azonban olyan hatalmas ösz- szegeket tesznek ki, hogy a kereskedőknek és az iparosoknak legnagyobb része nem egyenlít­heti ki azokat. Olyan horribilis összegeket kö­vetőinek forgalmi adóhátralékok címen, hogy a kereskedő a. mai megcsappant üzletmenet kö­vetkeztében nem tudja adótartozásait rendezni. A pénzügyigazgatás ugyanis a kereskedő bevallásával szemben saját becs­lése szerint maga állapítja meg a kereskedők üzleti forgalmát. Az adóibehajtások megindulására a rózsahegyi kereskedők és iparosok körében, valóságos pá­nik keletkezett- Rózsahegy gazdasági helyzete ugyanis már régebb Mő óta rendkívül súlyos. A gyárak üzemét egymásután redukálják és a régente virágzó üzemeket sorban leépítik. Míg a háború előtti években Rózsahegy ipari vállalkozásaiban 9000 ember talált megélhe­tést, addig most alig 4000 ember dolgozik s ezek is nagyobbrészt csak heti 3—4 munka­napon vannak foglalkoztatva. A gyárüzemek redukciója olyan nagy rést ütött a város gazdasági életében, hogy a keres­kedők csak a legnagyobb erőmegíeszitéssel tudják üzletüket ugyahogy fenntartani. Hogy milyen nagy a gazdasági nyomorúság, mennyire előrehaladt a gazdasági elpauperizálódás folya­mata Rózsahegyen, azt legjobban bizonyítja a kerületi bíróság kimutatása, amely szerint ez év január elsejétől a mai napig 2650 eset­ben eszközöltek hitelezési végrehajtást. Erre Rózsahegy gazdasági életében soha példa nem volt. Rózsahegy, Szlovéné® kór Lak ex a régente egyik legvirágzóbb ipari központja, kérlelhe­tetlen biztonsággal halad Korompa sorsa felé Az adóvégrehajtás módszerére jellemző Wechsler Nándor rózsahegyi nagy- kereskedő esete, aki kénytelen volt maga el­len csődöt kérni. A kereskedelmi életben egykor nagy szerepet betöltött cég a 700.000 koronás passzívával szemben 20 százalékos kiegyezést ajánlott mel, amit a gyárosok a kereskedő nehéz helyzetére való tekintettel elfogadtak. A pénzügyigazgató­ság a kereskedővel szemben 93.000 koronás összegre támasztott igényt- Hiába interveniál­tak a* illetékes fórumokon a horribilis tefier csökkentése érdekében, semmiféle instáncis nem volt eredményes, amire a kereskedő kénytelen volt a hajdan kiváló forgalmú üzletet becsukni. A rózsahegyi kereskedelmi és ipari körök most akciót akarnak indítani, hogy a® adózás terén mutatkozó tarthatatlan állapotok megszűnje­nek. Mindent el fognak követni, hogy a forgal­mi adót pausáliroz-zák, mert ha az eddigi rend­szer továbbra is megmarad, úgy Rózsahegy menthetetlenül Korompa sorsára jut. Egy hónapon beiül elindul a „Justicefór az óceán áirepülésére ? az a veszedelem fenyegeti, hogy a gazdasági élet második nagy szlovenszkói temetőjévé válik. A múlt század iparfejlesztő politikája nagy és életképes vállalatokat alapozott meg, úgy, hogy a város alacsonyabb társadalmi rétegei és a környék szegény lakossága Lztos megélhetést talált az egyre fejlődő ipartelepen. Az ipari, le­építés következtében a, munkások sorban el­vesztik keresetüket. A váratlan üzemi redukciók a legutóbbi időkben 2000 munkás kezéből vették ki a mindennapi falatot, s a munkanélküliség bor­zalmas átka főleg olyanokra nehezedik, akik már 15—20 éve állandóan rózsahegyi ipari vállalatok szolgálatában állottak. Rózsahegy fonógyár-munkásnegyedeiben ret­tenetes nyomor és nincstelenség vert tanyát. A eoktagu mumkáscsaládok a szó szoros értelmé­ben az éhség borzalmas szenvedéseinek vannak kitéve. Némely családnak betevő falatja nincs és a gyermekek könyöradományokból tengetik ínséges életüket. A csaláfök az erdőbe járnak, hogy egy ki® élelmiszert gyűjtsenek, ilyenkor a természet irgalmas, gombét é füveket ad, de mi lesz majd. ha beköszönt a tél, aanelyr:: már most is rettegéssel gondol mindenki? A munkásrétegek a fogyajsztás szempontjá­ból elvesztők ée így a kereskedelem eddigi vásárló közönségének nyolcvan százalékát veszítette el. A boltok konganak az ürességtől, néha. napo­kon át alig téved be vásárló egy-egy üzletibe. Az is hitelbe vásárol, mert. készpénzzel fizetni mai nap ceak igen. kevesen tudnak Rózsahe­gyen. A kifizetési napokon régente élénk keres­kedelmi élet lüktetett, a munkások bérüket el­vitték az üzletekbe, amelyek forgalma ilyenkor ötszörösével is meghaladta a normális üzlet­menetet. Most már a kifizetési napok helyébe a munkanélküliek kifizetésének napjai léptek, ám a munkanél­küli segélyzésből kenyérre is alig jut, nem­hogy vásárlásra teljen. Irtózatos bal ál tánc vette kezdetét. Rózsahegyen, amelynek végét senki sem látja, senki sem tud­ja elképzelni, de a rettentő veszedelem érzete fojtogatja a torkokat és mindenki érzi a gyors segítség szükségességét. Ha. valaha város la­kosága segítségre, okos intézkedésekre szorult, ngy Rózsahegy lakosságával szembe® elsősor­ban kell bevezetni a hatékony intézkedések egész sorozatát. Például az adózás terén volna szükség belátásra, az adókat inkább leírni, méltányosan rendezni kellene, mintsem az adóvégrehajtás kímélet­len eszi:özéhez nyúlni, amely végzetes lehet a város vergődő kereskedelmi életére. Méltányos dolognak tartja-e a pénzügyigazga­tás azt, hogy egyes kereskedőktől olyan horri­bilis összegeiket követeljenek forgalmi adó hát­raléka címen, hogy a. kereskedő még akkor sem tudná ezt a, hátralékot kiegyenlíteni, ha egész üzleti készletét eladni? Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Néhány nappal ezelőtt közöltük Az Est amerikai tudósítójának jelentését, amely szerint a magyar óceánrepülést való­színűleg a jövő évre kell halasztani, mert kü­lönböző nehézségek miatt nem készülhet el a repülőgép arra az időre, amely az óceán átrepülésére a legalkalmasabb. Az utolsó pil­lanatban örvendetes fordulat állott be s erről most Az Est szerkesztője a következő kábel­táviratot kapta: Newyork, junius Í0. A „Justice fór Hun­gary" repülésének finanszírozása a levelező­lapok árusításával végleg kudarcot vallott. De most a mozgalom élére állt az amerikai magyar kereskedelmi kamara és garanciát vállalt a gép elkészítésének költségedért. A gyár igy rövidesen leszállítja a gépet és legkésőbb julius közepéig valószínűleg el­indulhatnak a bátor magyar pilóták, akik már teljesen készen állnak az útra. Rőt* hermere lord 10.000 dolláros diját Kiss Emii 3000 és Horváth Ödön 1000 dollárral toldotta meg. A hangulat az amerikai magyarok körében lelkes és bizakodó. Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi városatyái megfellebbezték a szlovák önkéntesek alkalmaztatás! kedvezményéről szélé városi határozatot Pozsony, junius 11. Ismeretes, hogy Po­zsony város képviselőtestülete május 26-iki ülésén szótöbbséggel elfogadta Cérnáik Vladi­mír javaslatát, hogy a városi állások betölté­sekor előnyben részesüljenek a szlovák ön­kéntesek (dobrovolnikok). A keresztényszo­cialista párt nevében Jabloniczky János dr. foglalt állást tárgyilagos beszédben a javaslat ellen, azonban a többség leszavazta a keresz- tényiszocáaiista városatyákat. A határozat nagy megütközést keltett Pozsony város közönsA gében, ezért az őslakosság érdekeinek védel­mében Förster Viktor dr., Aixinger László dr., Neumann Tibor dr. és Uhor Géza keresz­tényszocialista képviselőtestületi tagok meg­fellebbezték a határozatot és annak megsem­misít ését kérték. A fellebbezés megokolása szerint a határozat bárom okból törvényellenes: elsősorban sérti az 1885. évi I. (minősítési) törvényt, amely az állások betöltésekor ily előjogokat nem ismer, csakis a képesítés­re van tekintettel, sérti ax alkotmánytör­vényt is, amely az alkalmaztatás uál egyen* lő jogok at biztosit minden állam polgárnak. Ez az intézkedés csakis az alkotmánytörvényi módosítása utján alaptörvénnyel változtatha­tó meg, miként az a légionáriusokra vonat­kozóan történt, a szlovák önkéntesek tekin­tetében azonban ilyen törvény nincsen. Sérti végűi a st. germaíni szerződést, mely­ben nemzetközi kötelezettséget vállalt * csehszlovák állam, hogy minden állampol­gárt egyenlő jogokban részesít, már pedig a képváselőtesfület határozata ha­tározottan háttérbe szorítja a magyar és né­met kisebbségeket. «mesFa9Bse A második llBesedovsky“ eset érdekes fejleményei A párisi kereskedelmi konzulátus főtisztviselfije menedékjogot kér a lengyel kormánytól Varsó, junius 11. A P. M. H. tegnapi szá­mában rövid jelentést közöltünk arról, hogy a párisi orosz kereskedelmi delegáció egyik alkalmazottja, Naumov, tegnap Biala len­gyel vasútállomáson öngyilkossági szándék­kal ki akarta magát vetni a vonatból, de kí­sérője, egy orosz titkos rendőr, megakadá­lyozta szándéka kivitelében. Az öngyilkos­ságra szánt ember az álloméra érve előrán­totta kését és a melléibe döfte. A jelenet kel­tette zűrzavarban a kisérő nyomtalanul el­tűnt és a csak könnyebben sérült szovjet- tisztviselői; a lengyel halóságok vették őri­zetbe. Kiderült, hogy a tisztviselőt a moszkvai külügyi népbiz­tossá# rendelte vissza, hogy vizsgálatot folytasson ellene, de ö semmi körülmé­nyek között sem akart visszatérni Orosz­országba. Az affér r el kapcsolatban lengyel részről közük, hogy Naumov irataival igazolta, hogy egészen a legutóbbi napokig vezető tisztviselője volt a szovjet párisi kereskedelmi képvi- | sóletének. ] | Kihallgatása alkalmával közölte, hogy a moszkvai külügyi kormány az indokok megjelölése nélkül rendelte őt vise*a « öngyilkossági kísérletét attól való félelmé­ben követte el, hogy a sgovjethatóságjok szigorú eljárást indítanak ollene. A Besedovsky-eset lebegett a szemei etött Először menekülni akart kísérője oldala mellől. Ezért ugrott ki a vonatból, nem pedig öngyilkossági szándékkal. Csak ké* sőbben, amikor kísérlete meghiúsult, pró­bált késsel véget vetni életének. Naumov egyébként ma beadványt intézett a lengyel b e I üg ymi nisztériumhoz, kérve, hogy adj \ neki ideiglenes tartózkodási en­gedély I.. Később vissza akar térni Franciaországba, Szovjet Oroszország térülőiére azonban sem­mi körülmények között nem fosai többől * lábát * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom