Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-12 / 132. (2353.) szám

Mai^ámmk 12oIdal

j» ■■■na—nw—^•uiinpaaBwiwni ■•—■iiii^Ím iTnqMan>'*Maa^^^^

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A . J „ j ' „^n^bAi pllpnrM nnrtnk Szerkesztőség: Prágai Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, Fi SZLOVeTlSZKOl GS TUSZITISZKOI GLLGTIZGKl parlOK H. emelet - Telefon: 30311. ~ Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. _ , nnlifihfli TU7711 ínnin r- , r ■ Príga II. Panská ulice 11 Hl. emelet

Effyesazám éra 1.20 Ké, vasárnap 2,-Kt Foszerkes&töi fJUHUKUL UUpilUfJ, FdetQS szerkesztő. Telefon; 34184,

Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. DZURANY] LÁSZLÓ FOR6ACH GFZA SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRftHft.

Kultúrpolitika és kisebbségek

(§•) Apponyi Albert gróf június negyedikén i magyar parlamentben a trianoni békeszerző- lés aláírásának tizedik évfordulója alkalmával 1 lágy beszédet mondott, amelyben többek kő- j ;ött a magyar kisebbségek szomorú helyzetére •< kitért és azt a megállapítást tette, hogy a íemzeti kisebbségek védelmére megkötött szer- :ődések holt betűk maradtak. Benes német- lyelvii félhivatalosa, a Prager Presse, amelyet íz adófizetők filléreiből azért tartanak fönn, mgy a csehszlovák kormány politikájának iga- dó szócsöve legyen a külföldön, Apponyi be-1 ‘zédével szemben pünkösdi számában megszó- j altatja Déréi* Iván dr. kultuszminisztert, akire | gy az a föladat hárult, hogy Apponyi tézisé-! el szemben az ellenkezőt bizonyítsa be. Iga- oija, hogy a csehszlovák kormány kulturpoli- ikájában igenis érvényesül a kisebbségvédő zerződések szelleme, sőt még annak betüsze- inti rendelkezéseit is betöltik. Dérer meg is eleit a reá bízott föladatnak s hosszas interjúinak végső konklúziójaként azt a megáiiiapi- ást szűrte le. hogy igenis, a csehszlovák állam ulturális politikája teljes mértékben megfelel kis. rségvédő szerződésekben elvállalt köte- ezettségeknek, sőt a felelős tényezőknek tö- ekvése arra irányul, hogy a magyar kuiturá- ak még több jogot biztosítsanak, mint ameny- yit a törvény s a nemzetközi szerződések ring betűi elöimak. Apponyi tézisével szemben jy precizirozta meg Dérer a maga ant-itézi&ét.

Mielőtt vitába szállanánk a kultuszminiszteri íinoségbeu nyilatkozó nemzetközi szociáide- íokrata politikussal, röviden csak azt kiván- ík megjegyezni, hogy Apponyi tézise nem az Ifogultság jegyében született elszigetelt- érték- élet. hanem a kisebbségi kérdésnek számos lismert elméleti és gyakorlati szakembere ju- >tt az utódállamok viszonyainak alapos ismertében hasonló eredményre. Azt hisszük, Sea- m Watsonnak. a londoni egyetemen a középáré pái tanszék professzorának kompetenciáját >érer is elismeri, már pedig Scotus Viator Ap~ onyi beszéde előtt néhány nappal intézett yilt levelet a romániai Patria főszerkesztőjé- 07.. amelyben szóról-szóra ezeket mondja-: A isebbségvédő szerződéseknek azon rendelkezel melyek a kisebbségek kulturális jogait karíák biztosítani, holt betűk maradtak. Ap- onyi tézise szóról-szóra ennek a nyilatkozat- ak megismétlése. Azt hisszük azonban, hogy kultuszminiszter a köztársasági elnök véle- lényét is — velünk együtt — magasra érté- eli, már pedig ő néhány nappal ezelőtt a ki- íbhségi kérdés tanulmányozása céljából ala- ult társaság küldöttségének úgy nyilatkozott, ogy a nemzetközi szerződések nem oldották lég a kisebbségi problémát, ezzel a nyilatkoztai pedig aligha lehet alátámasztani Dérer isisét, ... -v

Masaryk elnök nagyjelentőségű nyilatkozata kalmából „A többség kötelessége41 címen vert cikkben foglalkoztunk Dérer tézisével, mi- őtt az elhangzott volna, amennyiben leszö- eztük, hogy az áham és a közérdek szem- ontjából nagy veszedelem, hogy a soviniszta olitika hangadó tényezői igenis szilárdan kiirtanak eddigi álláspontjukon, ők úgy talál- ik, hogy a kisebbségi kérdést a békeszerző- és s a kisebb&égvédő szerződések kielégítően Legoldották « a csehszlovák kormányzat min- en jogot megadott a kisebbségeknek, ami két megilleti, sőt a betűkön tulmenőleg bö- ezüen gondoskodott a kisebbségekről. Dérer yilatkozatából kitűnik, hogy a szociáldemo- rata kultuszminiszter a soviniszták vizén evez, z ő kulturprogramjától tehát a ki&ebb&égek- ek nincs mit várniok.

Dérer nyilatkozatának érdemére kitérve, lég kell állapítanunk, hogy a csehszlovák kor- lány kultúrpolitikájának igazolására ő is azt nagyon kényelmes és avatatlan szemnek igen ;t8zetős módszert választja, hogy a régi re- sim ..bűneivel44 szembeállítja az uj rendszer agy érdemeit. Statisztikai adatokat vonultat fi. liorrv elkápráztasson, de igyekszik elfödni biz a- ö- hasonlítás helytelen logikai alap

„A monarcitiéic

uira divatba JüMitelc Euróbát n“

Mironescu nMozaia a román áSBanicsinyrilB — il. Kéroit távirata Doumergeuftez — Mária királyfié ntáan hazafaié — ftamánia elsi- sorban Franciaországhoz közeledik

Paris, junius 11. II. Károly román király táviratot intézett Doumergue francia köztársasági elnökhöz és megköszönte azt a barátságos bánásmódot, amelyben Franciaország a számkivetés éveiben részesítette. Ugyanakkor fogadta Sauerweint, a Matin Romániába küldött politikusát, akinek kijelentette, hogy Románia külpolitikáját nem változtatja meg. Károly király mindenekelőtt barátságos viszonyt akar femtartaná Franciaországgal. Belpolitikájában elsősorban Románia gazdasági ki- fejlesztését tűzte szeme elé, mert az ország természeti kincseinek feltárása méltó helyet biztosaim*, számára a világban. Románia hitelét is erősíteni kell, továbbá a hadsereget újjászervezni. Károly a jövőben önmaga is sokat kíván dolgozni. Mindenáron arra fog törekedni, hogy Románia elfoglalja Európában azt a helyet, melyet győzelme révén kiérdemelt.

A Daily Teiegraph Romániáról

London, junius 11. A Daily Teiegraph vezércikkben foglalkozik a romániai eseményeikkel. A lap véleménye szerint a romániai dinasztikus dráma kezd visszatérni a rendes és szolid politikai kerékvágásba. A száműzött visszatérése egyáltalán nem jelentett veszedelmet az ország belső békéjére, sőt a nép rendkívül szívélyesen fogadta öt. Bizonyos körökben sokat beszélnek a román diktatúra kikiáltásáról, de az előjelek szerint erre aligha kerül sor. Mamim lemondása csak formális volf és bizonyosra vehető, hogy a parasztpárt vezére újra miniszterelnök lesz. A román választások eredményét nem szabad figyelmen kívül hagyni, s a néhány hónap előtti hangulat máig aligha változott meg.

Maliin pártját a liberális szökevények rendkívül megerősítették s a miniszterelnök nagy politikai hátvédje erősen hozzájárult ahhoz, hogy az államcsíny ily simán sikerülhetett. A Daily Expressben Mironescu volt miniszterelnök és külügyminiszter nyilatkozik a romániai kérdésről. Véleménye szerint a monarchiák ismét divatba jönnek Európában. A közeljövőben számos olyan országban, ahol a monarchiát a háború után leépítették,' újból bevezetik az alkotmányos monarchia rendszerét. Ennek oka az a körülmény, hogy a nép csalódott a parlamentarizmusban és rendkívül elégedetlen . ;?■ ' állapotokkal.

Mária útban hazafelé

München, iunius 11. Mária özvegy anyakirályné adjutánsa kíséretében ma délben az őrien texpr esszel visszautazott Bukarestbe. Tegnap délután Oberaimmergauból kiautózott Eipseere. Ciril nagyherceg és H ohen 1 ohe-La isgembi irg hercegnő már kedden elhagyták Oberammergaut.

A kormányalakítás nehézségei

Bukarest, junius 11. Tegnap úgyszólván megszakítás nélkül folytak a kihallgatások a controceni királyi kastélyban, eddig azonban nem vezettek pozitív eredményre. Averesou tábornok kihallgatása mint egy két óra hosszat tartott, amely után Averescu kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a király afelől tájékozódott, hajlandóié koncentrációs kormányban résztvenni. Avarescn azt az álláspontját

szögezte le a király előtt, hogy a jelen helyzetben nem tart célravezetőnek ilyen megoldást és továbbra is a nemzeti parasztpártot ajánlotta kormányzópárt gyanánt.

A liberálisok visszavonulása

Bukarest, junius 11. A Viiatomi tegnapi számában a liberálisok megkezdették a viez- szavanulást. A lap kijelenti, hogy nyilván félreértették a párt maoifosztom át, amely csupán elvi álláspontokat szögezett le. A lap mai számában Bratianu Vántila kijelenti, hogy ő volna a legboldogabb, ha pesszimizmusát a jövő megcáfolná. Bratianu György egyébként levelet intézett a királyhoz, amelyben leszögezi, hogy ő és hívei álláspontjuk ellenére sem lépnek ki a liberális pártból.

A öuventul megállapítja, hogy Bratianu Vinfcila súlyos kudarcot vallott és ezért közvetlen környezetével közölte azon szándékát, hogy a párt vezetésétől teljesen visszavonul és azt az ifjú liberálisoknak engedi át.

Bukarest, junius 11. A nemzetgyűlés mai ülését el kellett halasztani, mivel az uj kormány összeállítására nézve mindeddig nem tudtak megállapodni. A király ma kihallgatáson fogadja a külföldi újságírókat, akiket Mironescu vezet hozzá. Ezzel az aktussal a király meg akarja mutatná, hogy modem szellemben fogja fel az uralkodást és személyesen is informálja szándékairól és terveiről a külföld közvéleményét.

ját. A szlovák kultúra a magyar állam törté-’ nelmi és alkotmányjogi keretében egy fejlődés- nek induló népi kultúra volt, amely még formákat és kifejezési módokat keresett, amelynek nem volt még kialakult, intézményesen biztosított kultúrálománya s ha egyes frontokon veszteségeket is szenvedett, népi jellegét zavartalanul őrizhette meg és bizonyos, hogy önerejéből is magasabb formákhoz juthatott, volna. Nem tartozik föladatunkhoz, de mégis érdemes volna annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az uj viszonyok között a magasabbfoku szlovák kultúra népi és nemzeti jellege biztosítva van-e s nem fenyegeti-e a. beolvadás veszedelme annak következtében, hogy a fejlett s átütőerejü cseh kultúrával került közvetlen kapcsolatba. A magyar kultúra, amely a tizenkilencedik század folyamán, megszabadulva az aulikus béklyóktól s a latinizmus bilincseitől, mint primer kulturforma. indult nagy fejlődésnek, igenis európai nívóra jutott, nagy birtok- állományra tett szert s ezt a birtokállományt a csehszlovákiai magyarság jórészt elveszítette. Hogyan, milyen logikai módszerrel lehet ö-> zehasonlitási alapot keresni a két egészen •'ivergons kulturális fejlődés között? Hogyan >het cgv pár számadat fölsorakoztatásával

igazolni a csehszlovák kormány kultúrpolitikáját, amikor a számadatokban kifejezett birtok- állomány, az eredetinek csupán a roncsa, legföljebb harminc százaléka? De az általános & nemcsak nemzeti kulturérdek szempontjából hogyan lehet kulturális haladásnak beállítani azt. a tényt, hogy hat főiskola helyett ma csak egy van Szlovenszkón, hogy az 1914—dö. év adataihoz mérten ma 25 százalékkal kevesebb a beiskolázott tanítók száma?

Persze, hogy megtéveszti az alaptalan külföldit, aki nem vesz elő papirost- és ceruzát. hogy az adatoknak utánaszómitson s nem ismeri a tényleges viszonyokat, ha azt olvassa, hogy a magyaroknak 791 népiskolájuk van, de azt már elhallgatják, hogy minimálisan 1025 iskola illetné meg őket s vannak 99 százalékban magyar lakosságú községek, amelyekben csak szlovák tannyelvű népiskola van. Mit jelent az, hogy a magyarságnak nyolc középiskolája van, ha észbevesszük Rozsnyó és Léva magyar diákjainak szenvedéseit, akik kénytelenek szülővárosukból elmenni, hogy középiskolai tanulmányaikat folytathassák. Mi az, hogy a magyarságnak két tanítóképzője van, amikor az egyik egy nagy anyagi áldozattal fönntartott felekezeti női tanítóképző, amelynek évi költségvetése még a százezer koronát sem éri el? Miniszter ur, hol van itt a gondoskodás a nemzeti művelődés legfontosabb rétegének, a tanítói karnak korszerű kiképzéséről? Mi az, hogy a magyarságnak 44 szakiskolája van, amikor a kassai felsőipariskola, a komáromi földmüvesiskola • (alsófoku) s a. pozsonyi kereskedelmi akadémia magyar tagozata alkotja- a ’ magyar szakiskolák állományát, a többi 41 tanfolyamok, kurzusok, s tanonciskolák komplexuma? Miért nagy vívmány az a 635 magyar népkönyvtár, amelynek összesen nincs akkora könyvállománya, mint teszem azt Debrecen könyvtárának s a könyvek kiválasztására, a magyarság szervezeteinek semmi befolyásuk nincs? A színészet kérdéséről a miniszter ur nem is nyilatkozott, de mi sajgó szívvel látjuk az országukra kényszeritett magyar Thespis-kordét.

Ha a szociáldemokrata- kultuszminiszter ezzel a kultúrpolitikával oda áll a világ itélő- széke elé. csak azt. bizonyította be, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt exponense a kultuszminiszteri székben igazolja, védi, fedezi s a jövőben is követni akarja az eddigi kormányzati irányt, amely a kisebbségi kultúrára csak pusztulást, csak hanyatlást, hozott.