Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-11 / 131. (2352.) szám

Mai számunk IS oMal mm Mai számunk f® ©Ni»í IX. évf. 131. (2352) szám » Szerda « 1930 junius 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcá TlCtpilcípjCL Felelős szerkesztő DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁOi GÉZA Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága 11, Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: H1RLRP, PRflHR. A BUKARESTI PÜNKÖSDI ÁLLAMCSÍNY KÖVETKEZMÉNYEI II. Károly román király megkezdte uralkodását fi Hanta-kormány lemondása után alakult Mironescu kormány is lemondott - fi vasárnapi királlyá ^reklamálás hiteles története — Szenzációs interjú Mária anyakirálynővel Cítier- ammergaufean — Heléna kibékül, Mihály gyulafehérvári „nagyvajda** lett Paríisiflsörisiáiiw* koalíciós kormány, ház* feloszlatás vagy diktatúra Romániában f II, Károly utjai (sp) Prága, junius 10. Az obiigát szólammal kell kezdeni: az ese­mények villámgyorsan követték egymást. Amit tegnap Mária anyakirályné sem tudott Ober- ammergauban, ma t-ény és valóság, a szerelmes természetű Károly herceg Nagyrománia fiatal trónján ül és azon gondolkozik, vájjon meg­ártsa-e a bevált és tisztakezü Maniut, vagy jedig, a jugoszláv példán felbuzdulva, szélnek iressze a parlamentet, a zaranistákat és az el- enzéket egyaránt, s mint Avarescu ajánlotta, íz erős kéz diktatúrájával kísérelje meg a hely­et tisztázását. A jelen pillanatban Románia belső problé­mája megoldottnak látszik. A puccs sikerült, íaniu nagyszerűen megrendezte, s az elmúlt árom nap eseményei elsősorban azt igazolják:, ogy a román nemzeti parasztpárt tisztakezü ezóre nemcsak lelkiismeretes és szívós nép- olitikus. ^anem ügyes diplomata is, aki tud mdűletét megoldásokkal elkápráztatni. De a érdés túlnőtt a. napi megoldások politikáján. . jövő 'bizonytalan. Igaz, hogy a nép örömri- a’gással üdvözölte II. Károlyt, igaz, hogy a adsereg testestől,lelkestől mellette áll, de Bra- anti, a pénz, a nagytőke, a nagybirtok, a her- )gek, az oíigarhák, a bojárok, az állam ma- ■riális hatalmát kezükben tartó nagyurak, föl, királynéig és főleg Stirbey hercegig, fanyar osóllyal vették tudomásul a Fahrman-Titan- ;p bukaresti megérkezését s bizonyára min- ?nt elkövetnek Károly sima uralkodásának eggátlására. Nem fölösleges jóindulat, ha Károly a Miro- íscu-kormány mai lemondása után minden- on koalíciós kabinetet akar alakíttatni. Meg- hetné, hogy egyedül a parasztpártra épít. ért Maniu évekig kitárté parlamenti többsé- ■t tud biztosítani. A király mégis két nap óta rgyal a liberálisokkal, s a számbelileg most entéktelen párt bekapcsolódását, vagy meg­látását a becsületes Maniu támogatásánál is hbre tartja. Balkáni viszonylatban a pénz, a d, a tekintély uralma még az európai kapi- ’ista méreteknél is abszolútabb és a néhány erális vezér, ha akarja, töméntelen nehézsé- t gÖTdithet az uj uralom útjába. A puccs jól sikerült. hisz‘ az ellenfélnek, a erális pártnak nincs reális ereje, csak titkos. ii nem forgat kardot és nem harcol nyílt szi- n az erősek ellen. A katonaság utolsó embe- ■ az uj király mellett áll. Ez ereje — de ez .et végzete is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a erálisok nem adják föl küzdelmüket Károly 3n és folytatni fogják a megőrlő aknamun- t. mely Maniu rezsimjét is zsákuccába ve- te, mert féltik nagykapitalista hatalmukat- lépet képviselő király és a parasztpárt elöl. roly megkísérelte, hogy a rettegett ellensé- megnyerje és bevonja a kormánykoalició- Nem sikerült. Mi sem természetesebb, mint *y a fiatal és impulziv király erejének tuda- an (a hadsereg az övé) a kardjára csap és szakkal kíván véget vetni annak, ami szép­révei nem megy. A titkos veszedelmet az ős kéz“ kormányával kívánja letörni. Az s kéz kormányának pedig ma Európában a onai diktatúrát szokás nevezni. ) mai jelentések alapján kétségtelen, hogy roly, - aki békésen nem tudja megnyerni a. ralis hatalmat államalkotó munkájának, ka- kodni kezdett a diktatúra gondolatával. iíu ügyességétől függ, hogy mennyiben tud- meggyőzni az uralkodót arról, hogy dikta- \ nélkül is, sőt éppen a tiszta demokrácia {özével, megfékezhető a liberális nagybata- tobzódása és elérhető a közös cél: az ál- hatalom erősítése a kiskirályok, a pl utókra-1 a Bratiarnik oligarhiája ellen és az ország’] irágoz tatása. Délután 3 órakor az uj uralkodó kíséreté­vel a királyi palotából a parlamentbe ment, ahol megjelenésekor a képviselők viharos ovációban részesiíeíték. A nemzetgyűlésen elsőnek Mironescu miniszterelnök üdvözölte Károlyt és ő volt az, aki az uralkodót fölve­zette a tribünre, az elnökhöz. Károly király letette az esküt. Az eskütétel alatt a páho­lyokban megjelentek a diplomáciai testület tagjai is. A karzatokról a nép lelkesen éltette a királyt, aki tábornoki egyenruhában tette le az esküt az alkotmányra. Az eskütétel után Károly beszédet intézett a képviselőkhöz. Megindultan köszönte meg a fogadtatást és a néphez appellált, hogy az ország jólétének érdekében mindnyájan fog­janak össze és dolgozzanak egységesen. A beszéd minden mondatát percekig tartó tom­boló helyeslés és taps fogadta. A nyilatkozat után Pop-Csicso, a nemzet­gyűlés elnöke toliliácsolía a nép határtalan örömét, amelyet Károly szerencsés visszaér­kezése napján éret. 16 óra 30 perckor az ün­nepélyes aktus végétért és az uj király azon­nal az ismeretlen katona sírjához hajtatott, ahol koszorút helyezett el. fi válást érvénytelenítik Bukarest, junius 10. Jólinformált körök sze­rint az országban mindenütt rend és nyugalom uralkodik. A király és a királyi család viszo­nya a lehető legjobb. Mint ismeretes, 1928-ban Helena királyné és Károly elvált, de a válást most érvénytelenítik. Hiott. a királyi ház mi­nisztere, lemondott állásáról. fi királyi manifesztusn és a Mironescu kormány lemondása Bukarest, junius 10. Vasárnap este Károly király visszatért a Calea Victoriei-n lévő palo­tájába. Az esti órákban manifesztumot intézett a néphez, amely körülbelül megismétli azt, amit a király a parlamentben elmondott. — Amikor négy év előtt infámis eszközökkel kiűztek az országból — Írja Károly —, nem gondoltam, hogy atyám diadalmas kormány­zása olyan hamar véget ér. Ma, amikor ismét közöttetek vagyok, szivem tele van szeretettel minden román iránt és egyetlen gondolat éltet, hogy mindenkit trónom köré csoportosítsak, aki munka és jólét felé törekszik. Mironescu miniszterelnök délután 5 órakor megjelent a királyi palotában és benyújtotta az összkormány lemondását. A kormány le­mondásától függetlenül, Hiott, a királyi ház minisztere is lemondott, továbbá Diamandi párisi román követ is. Titulescu londoni ro­mán követet távirati utón Bukarestbe ren­delték. Az esti órákban Károly király had­seregparancsot adott ki és hétfőn reggel a katonaság az ország minden részén letette az esküt az uj királyra. Károly hű marad Maniu parlamentiéhez 1 Este 7 órakor 1 megkezdődtek az uj kor­mányalakítási tárgyalások. Elsőnek Jorga ta­nár, Károly király legodaadóhb híve jelent meg az uralkodónál, majd Maniu, a paraszt- párt elnöke. Általában az a törekvés, hogy koncentrációs kabinetet alakítsanak. Az uj kabinet határozottan számíthat a mai kamara többségére, tehát a nemzeti parasztpártra. Ha nem sikerül koncentrációs kabinetet alakíta­ni, valószínűleg újra Maniu kap megbízatást. Hétfőn egész nap folytak a tárgyalások. A ki­rály fáradhatatlanul tárgyalt a pártvezérek­kel és mindenkit meghallgatott. Hétfőn dél­után Maniu újra Károlyhoz ment, akivel két óm hosszat tárgyalt. Amikor a volt miniszter- elnök elhagyta a király dolgozószobáját, ki­jelentette, hogy most már tisztán látja, hogy a király őszintén demokratikus páriáméi; i kormányt kivan és az a meggyőződése, hogy a mai parlament a nép akaratát képviseli. A király csak akkor dönt, ha valamennyi párt­vezért meghallgatta. Maniu után Présan tá­bornok, Lupu dr. és a íörvényhozótesíülete! elnökei jelentek meg a palotában. Pünkösd vasárnapján Jorga tanár azt ajánlotta a ki­rálynak, hogy alakítson koalíciós kormányt Presan tábornok vezetése alatt. Avarescu, aki szintén lelkes híve Károlynak, nincs elra­gadtatva ettől a kombinációtól és a legked­vezőbb megoldásnak az erős kéz kormányát tartja. Ezt a kormányt egy olyan pártnak kellene megalakítania, amely határozottan karlista érzelmű. Más pártvezérek a parla­ment feloszlatását és az uj választások kiírá­sát ajánlják, az uj választásokat nem pártpo­litikai szempontból intéznék, hanem csupán azt kérdeznék meg a lakosságtól, vájjon Ká­roly mellett vannak-e, vagy ellene. Lupu dr. a parasztpárt egyik vezére a koalíciós kabi­netet ajánlja és véleménye szerint a helyzet olyan, hogy valamennyi pártnak feltétlenül részt kell vennie a kormányzásban. Lupu szerint a király nem gondol a parlament fel­oszlatására. Udvari körökből az a hir szivár­gott ki, hogy ma délután Maniut bizzák meg Bukarest, junius 10. Az események az elmúlt két nap alatt villámgyorsan követték egymást Romániában. Károly extrónörökös a péntekről szombatra virradó éjjelen érke­zett Bukarestbe. Maniu kormánya szombaton este 7 órakor lemondott és átadta helyét Mironescu külügyminiszter ideiglenes kormányának. Maniu azért mondott le, mert kor­mánya nem tudott egységes álláspontra jutni abban a kérdésben, vájjon Károlyt ré- genssé, vagy királlyá proklamálják. öt miniszter a régensség mellett, hét a királlyá való proklamálás mellett foglalt állást. Mironescu kormánya, amelyben Popovici töltötte be a belügyminiszteri tárcát, megkötésektől mentesen foghatott a nagy probléma elintézésé­hez és Károly uralomra segítéséhez. Az uj kormány első tette a nemzetgyűlés összehí­vása volt, amely vasárnap délelőtt tizenegy órakor megtartotta döntő jelentőségű ülé­sét. Az ünnepélyes ülésen Károly herceget II. Károly néven Románia királyává prokla- málták. A főváros az elmúlt két napot örömmámorban töltötte. Az épületeket föllobogózták, az uccán nappal és éjszaka lelkes tömegek járnak-kelnek és éltetik Károlyt. Az ellent­mondás teljesen elhalkult és Románia a hábboru befejezése óta nem látott diadalmasabb napokat, mint most. A lelkesedés a vidéken is óriási és különösen Erdélyben és Besszará- biában határtalan a nép öröme. Mindenki abban bízik, hogy a változás rendet teremt és lehetővé teszi Maniu megkezdett nagy munkájának befejezését. A nemzetgyűlés megkez­désének órájában a román főváros uccáit százezrekre menő tömeg lepte e! és demonstrá­ciójával előre befolyásolta a parlament ülését. Mindenekelőtt a szenátus ült össze. Az 1926 január 4-iki detronizáló törvény 6. és 7. pontját egyhangúlag hatálytalanították, azaz Károlyt haladék nélkül visszahelyezték régi jogaiba. A szenátus ugyanakkor uj törvényt fogadott el, amely Mihály herceget Romá­nia trónörökösének nyilvánítja és gyulafehérvári nagy vajdának nevezi ki. 11 óra 30 perc­kor a képviselőház is megnyitotta ülését, amelyen 310 szavazattal 1-gyel szemben elfo­gadták ugyanazt, amit röviddel előbb a szenátus. Egy órakor a két törvényhozótestület együtt, román nemzetgyűlésként, újra össze­ült. Junián dr., Maniu kormányának igazságügyminisztere, javaslatot nyújtott be. amely­ben fölszólítja a nemzetgyűlést, hogy Károlyt Románia királyává proklamálja. Junián után Mironescu miniszterelnök emelkedett szólásra és Maniu, aki természetesen lelkesen támogatta Junián indítványát. A többi párt vezérei ugyancsak nyilatkoztak és kivétel nélkül a javaslat elfogadása mellett foglaltak állást. A legtöbb szónoklatot óriási éljen­zés fogadta és a parlament egész ülése alatt állandóan éltette II. Károly királyt. A sza­vazásnál 486 leadott szavazat közül 485 a jávaslat mellett, egy ellene szólt. Amikor az eredmény kiszivárgott, a nemzetgyűlés percekig mámorosán éltette az uj királyt. A lel­kesedés csakhamar átterjedt az uccákra és az általános örömmámor a késő éjjeli órákig tartott. Mi eskütétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom