Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-09 / 105. (2326.) szám
mo m<»iw », péntek. “ __________<PMK«®/^%i£^______________________________ ^ Pr ága, május 8. Hauer E. mérnök. kiváló osztrák közgazdász a „Dór österreiohlschie Voíkswimt" című szaklap legutóbbi számában ér (lelkes tervet hcxz fel, amelynek segiiteégóvel a mezőgazdasági válságod egy csapással gondolja megoldhatónak, tehát vala- imiimt a szemes termés, agy az állattenyésztés válságát is. A öiMíiiró figyelemre méltó tervét elsősorban az osztrák viszonyokra szabta, ennek ellenére az mállóink is meggondolásra érdemes. Ismeretes, hegy á sertés tenyésztés — a sertés szaporasága miatt — aránylag rövid időn belül megszervezhedó s ha az iillobékes közgazdasági tényezők 6 elsősorban a kormány a dologgal komolyan foglalkoznék, két-három éven belül függetlenné tehetné magáit a csehszlovák köztársaság a lengyel sertést)ehozadaldói. Természetes föltétele ennek az, hogy a sertéshús ára oly mágus legyen, hogy az a seribéstenyésZtésit lenda'biWssá tegye. A 6erlés belföldi értékesítésének biztoeiitásával együtt járna a gabonádé rnités értékesiitésd lehetősége s igy ez részben és pedig nagyon jelentős részben segítene orvosolná a ezemesde rmelés válságát is és ilyen módon kiadósán helyettesítené a kétes értélül ga- honavámokat. Köztudomású, hogy a búza, rozs, árpa, zab és burgonya árát semmiféle vám sem képes megvédeni, ha abból túltermelés van. A megfelelő nagyméretű eerdéstenyészbés az éppen említett termények nagyobbméredü ifogyasztáséd s ezzel ez árak konszolidációját is jelenti. ITa a gazdák ma amiatt panaszkodnak, hogy a gabonának nincsen ára, a gabonapiac eme nyomott helyzetiét a sertéstenyésztés előmozdítására kellene kiaknázni. Ugyancsak nagyon célszerű volna a sertéstenyésztés a burgoeyafogyasZtás előmozdáitása céljából is. Ha megfontoljuk azt, hogy a sertés felnevelése aránylag sokkal rövidébb idő alatt történik, minit például a szarvasmarha ifelnevelése és ha figyelembe vesz- ezüfc azt, hogy Csehszlovákia különösen nagymeny- nyiségü sertést importál, ugv nyilvánvaló az a következtetés, hogy bizonyos, a sertéshús árát biztosító kormányintézkedések mellett az intenzív sertéstenyésztéshez kelletne fogni. Hauer mérnök ebből a célból ötéves, átmeneti sertésmonopólium bevezetését javasolja. Valameuy- nyi, importsertéssel ellátott nagy vágóhíd illetve sertéspiac a kormány, a mezőgazdasági szakkörök s ez importőrök által alakított monopőMumszerv igazgatása alatt állana. A monopólium kimondottan ötéves, tehát átmeneti volna s kizárólag a saját belföldi serténstenyésztés előmozdítását szolgálná. A monopólium a belföldi sertéseket minden esetiben előnyben részesítené a külföldi áruval szemben s a belföldi sertésért valamivel magasabb árat fizetne, mint a külföldiért: s az a behozatká vámokkal emelt világpiaci árakkal volna egyenlő. A fogyasztó azonban nem ezt a magasabb árat, hanem a bel- és külföldi áru középárát fizetiné, amelyet a monopólium állapitama meg. Az ilyen intézkedésnek első komoly hatása abban mutatkoznék, hogy megfelelő szilárd áraik mellett az állattenyésztők szívesen tennének sertéste- nyésztési beruházásokat- A sertésimonopó lium a gabonatermelést is előmozditaná, mig a gialbonavámok s a gabonámon opóMum a sertés és általában az állattenyésztést akadályozzák, illetve megneheZitiik, vagyis egy csapással két legyet lehetne agyonütni: a szemestermelés válságát és a sertésiimportot. A eertésmonopőtíum a kisgazdák érdekeit védené, mig a gabonamonopólium a kisgazdán semmit sem segít, vagyis a serbésm-onopólium a mezőgazda- sági válság orvoslása során annak mélyére, gyökeréig nyúlna. A sertéstenyésztés védelme biztosítaná a nagyobb burgonyafogyasztást és a tejgazdálkodás hulladék- terinéfcednek az értékesítését is és ez álltai a tej- gazdálkodás is fellendülne, mert az ceaik az elsőrendű tejet tudja felhasználni. A gabona világpiaci árainak esése a sertésmono- póliuim idején a gazdának nem sokat ártana, ellenkezőleg, csak előnyére szolgálna, mert a sertéstenyésztést előmozdítaná. A terv megvalósításának kereskedelmi politikai jelentősége vitán felül áll: a sentésbehozatal önmagától korlátozódnék, mig végül teljesen megszűnnék; az állampénztár is megkönnyebbülne, mert a közvetlen mezőgazdasági szubvencióik fölöslegessé válnának. Az állaim, mint a monopólium tulajdonosa, semmiféle árrizikót nem viselne — ez a monopólium adminisztratív megszervezésének a kérdése, — hiszen a vágómarha piacokon ma is monopóliumszerű ekluziv társaságok, importszindiikáiu- sok, uralkodnak. Ezért a eertésmonopólium távolról sem volna olyan káros közbeavatkozás a magánkereskedelem életéhe, 'mint a gabomamonopólium. Végül igen fontos körülmény az is, hogy a eertésmonopalium már akkor is esredménnyel működnék, ha a fogyasztás 60—70 százaléka menne át a kezén (a kisebb városok teljesen kimaradhatnának a monopóliumból). De a fogyasztó is előnyös és kedvező helyzetben volna: a husért a maiinál csak lényegtelenül magasabb árat fizetne, esetleg ugyanólyat, mint ma, mig 'bármifajta vámemelést végső eredményben a fogyasztónak kell megfizetnie. Talán mondani sem kell, hogy a kenyér és liszt ára változatlan maradna. ami. a fogyasztó számára elsőrendű kérdés. A eertésmomopőliium végül, minit már említettük, ötévi átmeneti időre szólna s igy annak elsősorban nevelő hatása volna. Ezekben foglalja ősze Hauer mérnök a sertés - monopóliumra vonatkozó elgondolását, amely némileg a szobaludős által kitermelt gondolat ismer- te tőjele it viseli magán, másrészt azonban tagadba- tettem, hogy igen nagy gyakorlati ismeretekre is vall. A terv nagy gyakorlati értéke különösen abban áll., hogy a köz, az állam s a fogyasztás minden megterhelése nélkül lehetne azzal kísérletet tenni. Py— vgymm, hogy » kftagnzdasági étet annyiban Mismerhetelen, hogy sohasem mandhate meg előre, ihogy egy bizonyos tervnek a gyakorlatban milyen következményei lesznek, kétségtelen azonban, hogy Hauer mérnök tervében miég a 'legpesszimiisztiku- sabb közgazdász sem találhatna káros vagy veszedelmes hatásokat. És ha mégis bekövetkeznék egy ilyen non putareim, a sertésinoniopólium bármikor megszüntethető volna s visszaáílania a mai állapot. Minden esetre nagyon kívánatos volna, ha a csehszlovák köztársaság illetékes tényezői is komolyan foglalkoznának ezzel az elgondolással s különösen kívánatos volna, ha végül abbahagynák a pártközi békaegérbarcot s tettel is segítenék a válság legalsóbb fokán álló mezőgazdaságot. Proximus ardet iám Ucalegon! Az uj, bőnek Ígérhető aratás kiét hónap múlva itt van s a kormány pedig — veszekszik, de semmit sem t'eez. Katasztrofális áresések a cukorpiacén Prága, május 8. A cukor világpiaci ára a műit napokban olyan mély fokra esett, hogy arra nincs példa a cukorböraék történetében. A mai newyorki 1.4-3 dolláros jegyzés a newyorki cukorbörzén egyáltalán a legalacsonyabb. 1902-ben a cukor 1.56 dolláron állott. A csehszlovákiai fimemiitott cukrot ab Hamburg 137.50 K-vafl. adják; ez az ár természete- sen veszteséggel van megállapítva. A legrosszabb az. hogy javulásra nincs kilátás és a piaci viszo- nyokról is nehéz áttekintő képet nyerni. A cukor- krach tényleges oka az amerikai kötelezettségek .likvidálásában keireshető, mélyeknek méreteiről nehéz fogalmat alkotni. Az európai piacok az amerikai javarészt megbízhatatlan jelentésekre vannak utalva s ez csak megnehezíti a helyzetet. 1 p&madajtefnefflk kezűit is iiarc íil A gyarmatáru között igen jelentős ezer-epet játszik a pálma olaj; ennek termelése körül az utóbbi időben a világpiacokon heves harc észlelhető. ' Az afrikai néger bennszülöttek a pálmaolajat pri- mii/tiv módon terimielik, illetve sajtolják s eme munkájukkal keresik meg már hosszú idő óta a kenyerüket. A pálmaelajat sajtoló négereknek azonban veszedelmes konkurrenciája támadt Holt and-India ültetvémyeseiibein. Szirmaira szigetén az utóbbi években hatalmas pálmaiültetvények létesülitek, ahol a pálmaotejat a legmodernebb gépekkel préseik. 1025-ben Szumatra szigetéről már 9000 tonna pál- maolajat s pálmám agat exportáltak s ezt a kivitelt a termelés tervszerű emelésével évi 100.000 tonnára akarják emelni 1936-ig. Természetes, hogy Szu- matirán a pálmaolajat sokkal olcsóbban tudják előállítani, mint a kézáerővei dolgozó afrikai néger- törzsek. A modem termelési eszközök segítségével sokkal nagyobb mennyiségű, szán tiszta oly pálma- olaj állítható elő, amely a margaringyáTitásra vagy ételolajnak közvetlenül is használható, mig a négerek pálmaolaját előbb tisztító és finomító procedúráknak kellett alávetni. A legutóbbi időben még egy újabb versenytárs jelentkezett a pálmaolaj-termelésben. A gummi világpiaci áraimíjik tartós nyomottsága az angoltorszá- gi gumimitők'ét 'arra ösztönözte, hogy a maláji szigeteken a gummi mellett pákmatermeléssel is foglalkozzék. Ebből a óéiból a múlt hetekben egy részvénytársaság létesült, amely mintegy 10.000 aicfcer területen pálmaültetvényeket fog létesíteni. A pálmaolaj mai árait számításba véve, ez uj vállalkozás ackerenkénf 1600 cselhsd. korona hasznot fog elérni. A beruházási költség aökerenként 6400 koronába kerül, vagyis az uj társaság 25 százalékkal tudja gyümölcsöztetnii pénzét. Ez a vállalkozás természetesen végleg letöri a páimuadlaj első termelőit, az afrikai munkás rnéger- türasdket. A nyugalmi helyzetéből a háború által kmtendá- tebt közgazdasági élet hullámai — úgy látszik — a legsötétebb Afrikát sem kim'ólik meg s tönkreteszik a haladó korral lépést tartani nem tudó primitív népeiket is. Európa sertéstenyésztése. A nemzetközi földművelésügyi intézet statisztikája szerint a sertéstenyésztésben Oroszország vezet évi 25 millió darabbal. Németország évenként 20 millió, Lengyelország 6.3, Franciaország 6, Spanyolország 5.2, Ángolország 3.4, Dánia 3-3, Magyarország 2.6, Csehszlovákia 2.5, Írország 1.2 millió sertést tenyészt. Cseh szlovákiai az európai államok közt tehát a kilencedik helyen áll sokkal kisebb államok mögött. Mennyi dohányt fogyasztanak az egyes nemzetek. Az osztrák doliányjövodéki igazgatóság érdekes statisztikát közöl arról, hogy az egyes nemzetek mennyi dohányt fogyasztanak. Ausztriában az évi átlagos tejkvóta 51.23 silling értékű dohány; Becsben átlag 74 silling értékű dohányt füstölnek el. Aránylag keveset dohányoznak az emberek Svédországban, inért itt egy ember átlag csak 4Ö.49 sillinget füstöl el. Csehszlovákiában 34.74 silling értékű dohány jut egy lakosra. Olasz-, Francia-, Magyarországon és Jugoszláviáiban sokkal kisebb értékű dohány jut egy emberre, ezekibeii az államokban azonban a dohány jelentősen olcsóbb. Danzigban a fejkvóta 54.86 silling értékű. A csehszlovák-román és magyar kereskedelmi tárgyalások. A Národni Politika értesülése szerint a csehszlovák kereskedelmi delegáció ma utazott Bukarestbe, hogy a kereskedelmi szerződésről tárgyaljon. A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés revíziójáról csehszlovák részről ugyanaz a delegáció fog majd tárgyalni, amely ma Bukarestbe utazott. A csehszlovák—román kereskedelmi tárgyalások is elsősorban a mezőgazdaságot érintő kérdésekre vonatkoznak. Esik a réz ára. A newyorki rézkartell tegnap 13.3 centtel leszállította a réz árát; a ■készletek még mindig félmillió tonnánál na- gyobbaik s egyelőre nincs is kilátás a jelentősebb értékesítésre. Csehszlovákiában a réz ára a külföldi piac bizonytalansága miatt ugyancsak esik; az utóbbi időben a réz ára kilogramonkéni 150 koronával csökkent. Az értékesítés itt is nehézségekbe ütközik s igy további áresés várható. A diszkont kamatláb kérdésében a csehszlovák Nemzeti Bank még mindig várakozó álláspontra helyezkedik. A mu.lt ultimé idején ugyan a pénzpiacon némi enyhülés volt tapasztalható, ami az ipar kisebb tevékenységének a következménye volt, ennek folytán a forgótőkében kisebb kereslet mutatkozott. Szakértők nézete szerint azonban ez az enyhülés még mindig nem olyan, hogy a diszkontkamatláb változtatását szükségessé tenné. Ezenkívül a mértékadó körök azt is hangoztatják, hogy a külföldi kamatlábleszál- litások a jóvátételi értékapirok kibocsátásával vannak összefüggésben: mihelyt a papi- rok piacra kerülnek, nagy tőkeösszevonás fog bekövetkezni s akkor a diszikontkamatlá- bat újra emelni fogják. A kényszieregyeziségi és csődeljárás novellája — amelyet az ipari és kereskedelmi körök érthető türelmetlenséggel várnak — értesüléseink szerint a legközelebbi jövőben a nemzetgyűlés elé jut. Ezt az intézkedést örömmel fogja üdvözölni a szolid ipar és kereskedelem, amely eddig is beláthatatlan kórokat szenvedett az érthetetlen és indokolatlan huzavona miatt, amelyet számos cég arra használt ki, hogy a ma érvényes enyhébb törvény szerint csináljon kényszer- egyezséget. Fm ®76 S^SSi! | f|gHHPPrA KLIMATIKUS ®¥Ó«1YHSL¥ | ÉMUr JL MELEG F@llKáS@K2*«0 I fijp^ dmL IVÓKÚRA / FORRÓ FÜRDŐK I SPORT: úszás / LAWIITENUISZS 1' TURISZTIKA / TÉLI SPORT i i VADÁSZAT / HALÁSZAT" S 1 POSTA: LIPTOV$KY-SV*Ttf-JÁH. t S. R. 1 | KÉRIEH PROSPEKTUST! B ISSBB óvakodjunk a külföldi ree®eilőgyÁrak iigy- nökeitöL A kereskedelmi és iparkamarai ( központ kereskedelmi intézetéhez a köztársaság minden vidékéről számos oly panasz érkezik, hogy a belföldi vaskoré skedő cégeket erősen ‘megkárosítjáK egyes külföldi gyárak ügynökei, akiit különösen reszelővei házalnak. A külföldi cég a megrendelt reszelőmennyiség többszörösét szállitja s az egész szállítmány megfizetését perli. ÉHTÉMTÜtESroE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, május 8. Ma is igen nagy volt az üzlettelenség és egyedül szesz értékek voltak barátságosabbak. Az ipari részvények piacán Schöller 25, Königsboíer 20, Nordbahn 15, Poldi 12 és néhány érték 3—10 koronával gyengült. Néhány érték 3—10 koronával javult. A beruházási piacon a 4.2 és a 4 százalékos pótjáradék 40, Hadiszállitás 35 a 3.50 százalékos a 4.50 százalékos és az 5.50 százalékos negyedik 30, Konzol 15, Prémi- umkölcsön 25, Lisztkölcsön 10, és a két beruházási 5 fillérrel gyengült.-j- A prágai devizapiacon Amszterdam 0.55 Berlin 0.07, Budapest 0.1, Zürich 0.075, London 0.01, Madrid 0.375, Paris 0.025 koronával gyengült, Brüsszel 0.15, Milánó 0.035, Varsó 0.60, Bécs 0.25 koronával javult. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Árukínálat következtében az árfolyamok nyomottak voltak. A devizapiac üzlettelen volt. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Részvény sör 113, Pestszentlőrinci 13.5 pengő árfolyamot értek el.-{- Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Még a favorizált papírokat is ezúttal elhanyagolták. Arbitrázsértékekben sem volt üzlet. Magyar montánértékek gyengültek, csehszlovák értékek némileg ellanyhultak.-j- Üzlettelen a berlini értéktőzsde. Nyitáskor az árfolyamok 1—2 százalékkal letöredeztek. Később az üzlet ugyan élénkült, de az irányzat nem változott. Néhány érték mégis megszilárdult. . ÁRUTŐZSDE 4- Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersám- jegyzés Aussig loko 92—93.-j- A prágai áílatvásárra 45 darabot hajtottak fel. Ebből 29 román, 16 lengyel eredetű- A román bika 6—6.25, borjú 5.40. A lengyel bika 5.70-től 6.40. A vásár kicsi volt. + A prágai sertésvásárra 528 sertést hajtottak fel. Ebből 68 belföldi, 120 jugoszláv, 139 lengyel, 52 jugoszláv hiző, 149 magyar hiző. A lengyel sertés 10—20-tól 10—50. A magyar hiző 10. A vásár kicsi volt.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszaviöéki búza 22.15—22.25, felsőtiszai 21.60—21.85, egyéb 21.10—21.45, rozs 10,50—10.65, tengeri, tiszántúli 11.45— 11.65 pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 19.18, 19.16, 19.18, magyar rozs októberre 12.15 pengő. Felmondtak 3900 mm. magyar búzát és 1500 mm. magyar rozsot május 13-iki átvételre.-j- A berlini terménytőzsdén a következő • árakat jegyezték: búza 278—82, rozs 153— 61, árpa 173—86, zab 153—9, búzaliszt 31.25 —39.50, rozsliszt 22.50—25.50, buzakorpa 9.25—9.50, rozskorpa 9.50—10, Viktória borsó 24.50—30, kis ehető 21—24, repcepogácsa 12.75—13.75, lenpogácsa 18—18.50, száraz szelet 8.20—8.70, burgonya 1.20—1.50. A práffai tőzsde devizafefijyíései: május 8 május 7 Hív. pénz áru pém áru disk.% Amsterdam 135G.20 1360.20 1356.75 1360.75 3 Berlia . . 804.18 806.68 804.25 806.75 5 Zürich . . 652.92 Va 654.92 V, 653.- 655.— 3 Oslo . . . 901.50 904.50 901.37% 204.377,’ A% Kopenh. . 901.25 904.25 901.25 904.25 4 i Danzig. . 655.50 658.50 654.75 657.75’ 5 i Stockholm 904.12’/, 967.12’/, 304.37’/, 907.37’/, 3’/, Mailand . 176.60 177.40 176.56t/a 177.36’/, 6’/, Paris . . 132.22’/, 132.62Vs 132.25 132.65 2’/, London . 153.69’/, 164.297, 163.70’/, 164.30’/, 3 I New York S3.70 33.80 33.70 33.80 3 i Brüssel . 470.1b <71.35 470.— 471.20 3 I Madrid . 414.627, 416.627, 415.— 417.— 5’/, Belgrad . 59.55% 59.80% 59.56 59.81 5’/, Sofia . . 24.40 24.50 24.40 24.50* 10 ! Wien . . 475.82% 476.82% 475.30 476.80 6 Warschau 377.41 379.41 377.85 879.35 1 Budapest 589.— 591.— 589.10 591.10 6 I Buen.Aires 1297.— 1303.— 1297.— 1803.—’ c* 7% Helsingf.. 84.70 85.10 34.70 85.10’ 6 ; Riga . . 648.50 651.50 648.50 651.50’ 6 Rio’ . . . 404.— 406.— 464.— 406.— ’ ca 7*/, Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.101 — | Alexandria 167.60 168.40 167.60 168.40’ ca 7% Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.151 8 I Bukarest 10.96’/, 20.167, 19.967, 20.167* 9 i Stambu! . 16.07% 16.177, —.— —.— — I Kowno . 335.— 337.— 335.— 337.— ’ 7 I Lissabon . 155.10 ^é5.9Ű 155.10 155.90’ 7*/» ! Révai . . 898.— Y02.— 898.- 902.— ’ 8 { Montreal 33.54 83.66 33.54 33.66' ca 4% í Prága, május 8. Valuták: Holland 1838, jugosteáv | 59.40, német 808, belga 469. magyar 588.50. román j 19.80. svájci 651.75, > ,n 899, angol 163.65, spanyol 428.50, olasz 177.27 'A, ászaik amur idiai 33.51 'A, nor- J vég 899, francia 132.17b,, bolgár 23.50, svéd 902, lengyel 376.25, osztrák 474. KöZ^tAZPA^ÁGP . Sertésmonopólium
