Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-09 / 105. (2326.) szám

8 ti^cm-Mag^ar-hirmp 1930 miőfeta 9, pétitek. Amerikai tragédia ElbirhaiaÜan nyomorában megölte hét gyermekét és öngyilkos lett egy holumbuszi ujságárusnő — Neon engedélyezte az országos bivataJ az eperjesi magyar főiskolások egyesületét Eperjesi tudósítónk írja: Annak idején refe­rált a P. M. H. arról, hogy a tóbibi szlovenszr kói város akadémikusainak mintájára aa eperjesi magyar főiskolai hallgatók is egye­sületibe tömörülnek. Az alakuló gyűlésit a múlt óv júniusában tartották meg és ki­mondták, hogy mint a Kassai Akadémikus Kör alosztálya kívánnak szerepelni A kér­vényt és az alapszabályokat felküldték az országos hivatalihoz, amely most adta meg válaszát. Közölte, hogy az egyesületet nem engedélyezi, minthogy a kassai egyletnek nános jogában fiókegyesületeket létesítenie, ezenkívül pedig Eperjesen nincs is meg a szükséges kieelbbs>égi százalék. — Miért nem üdvözölte HSndenbnrg as ötven­éves Einsteint? Bizonyos feltűnést keltett, hogy amikor Albert Einstein ötven esztendős lett, Hin- demburg, a német köztársaság elnöke, nem üdvö­zölte. Fajvédő körökben ezt úgy magyarázták, hogy Hamdeniburg szándékkal nem üdvözölte a zsidó szár­mazású Einsteint, aki azonfelül még radikális kö­rökkel is tant összeköttetésit. Berliniből Írják, hogy hivatalos helyről most úgy magyarázzák az üdvöz­lés elmaradását, hogy Hindenburg felfogása szériát ez ötvenéves ember miég nem öregember és így őt üdvözölni sem kell. — Ebből az alkatomból nagy vita indult meg afelől, vagyon csakugyan nem érde- mes-e üdvözölni a félezázadot megért embereket? A többség azon a nézeten van, hogy — nem érde­mes. Az ötvenéves ember még nem igazán öreg ember. Azt szokták róla mondani, hogy javakora­beli. Vagy ha már udvariatlanok vele szemben, ak­kor azt mondják, hogy most kezd öregedni. Udva­riatlanság tehát valakit arra figyelmeztetni, hogy most kezd öregedni. A hatvanéves embert már lehet üdvözölni és lehet ünnepelni, mert az ilyen ember kora felől már nincsen kétség. A hatvanéves ember mér vagy egészen sz, vagy egészen kopasz. Nála mér nincs az udvar iasteodásnialk helye és nyu­godtan a szemébe lehet mondani, hogy ön hatvan éves, a jó léten még sokáig éltesse. Vidám rovat Férj és feleség már most, kora májusban el­kezdték a nyaralási vitát, őnagysága megjegyzi, hogy sürgősen el akar utazni — Miért? — kérdi a férj. — Aj orvos azt mondta, hogy sürgős levegő- j változásra van szükségem. A férfi kegyesen válaszolta: — Akkor nyugodtan itt maradhatsz. A meteoro­lógiai intézet azt jósolja, hogy holnap levegővál­tozás lesz. ♦ Lakaidé, a híres csillagász, kis társasá­got hivott meg, hogy megmutassa nekik obszervatórwmdbtö a napfogyatkozás csodá­ját. A meghívottak között volt egy hölgy,, aki nagyon sokáig gondolkodott, hogy mi­lyen ruhát viselnek napfogyatkozás alkal­mával- Csak hosszú gondolkodás után ál­lapodhatott meg önmagéval; mert amikor megérkezett, mér vége vak a természeti tüneménynek. — Lenne olyan szives! . . . _ fuvolázta a tudósnak. — Az én kedvemért ugye meg­teszi, ugye mégegyszer elődről bemutatja? * Két kereskedő disknrál a kávéházban. A mad súlyos időkről panaszkodnak. Azt mondja az egyik: — Nagyon szeretnék tőkepénzes lenni — Én megelégednék azzal is, ha kutya lehetnék. — Miért? — Mert akkor más fizetné aa adómat. — Tudomány és táplálkozás. A berlini Kaiser WilheLm-intézetnek megint egy uj ágazata keletkezett. A münchenbergii növény- tenyésztési intézet, mely eddi gélé 600 hol­don dolgozott, most kibővült 1800 holdra és ennek megfelelően a gazdasági növények te­nyésztésére vonatkozó programja is jelenté­kenyen szélesedett. Raur Ervin vezeti a ku­tató intézetet 25 asszisztenséivel. A feladatok egész tömegét akarják megoldani, hogy a tu­dományos módszerekkel a termelést fokoz­zák, javítsák, a gazdasági növényeket emberi és állati táplálkozásra alkalmasabbá tegyék. Olyan buzafajtát akarnak találni, mely a ho­mokos talajban gazdagon terem (homoki bú­za), olyan rozsot akarnak, amely 5-—6 éven át kihajt és termést hozr Faiskolákban olyan gyümölcsfákat akarnak tenyészteni, amelyek az ártalmas férgek és gombák ellen a lehető legnagyobb ellenállöképességiüek, a betegsé­gek ellen immunista szőlőt akarnak kite­nyészteni. A német dohánynak erős nikotin- tartalmát akarják enyhíteni, a tápanyagban gazdag csillagifürtből, mely a benne levő ke­serű anyag miatt csak komplikált kezelés mellett használható, ezt a keserűséget oksze­rű tenyésztéssel akarják eltüntetni, a kövi ló­heréből, melyet az állat nem igen szivei, a numarint akarják eltávolítani, a csicsóka gu­móiban foglalt insulint szeretnék gyarapí­tani, mert azt remélik, hogy ezzel a csicsóka a cukorrépát pótolhatja. A sokféle kereszte­zéssel javítani akarják a burgonyát, a répát, b hüvelyeseket, a főznie kiél eket, a lóhere! *tjb. Látható a gazdag programból',Ahogy a tu­dományt miképpen akarják a németek az emberi é* állati táplálkozás szolgálatába ál­lítani. öoiumbus, május 8. Dreier három kötetes regényben irta meg az „Amerikai tragédiát" s természetesen a költő szemével egészem más szempontból látta tragikusnak az amerikai életet, mint amilyen szempont Yelten Etel oo- l’umbuisi ujságárusnő sorsát a tragédia örvé­nyébe sodorta. Ez az amerikai tragédia, ame­lyet nyersen és vértől párolgó brutalitással irt az élet, kevés szóval i« többet mond a leg­civilizáltabb ország életének árnyoldalairól, mint egy ezer oldalas regény. Telten Etel újság árusnőnek volt egy férje, adói állandó tartózkodásra az ohiói fegyház cellájába költözött és volt tizenkét gyerme­ke, akiknek eltartási gondja az egyedül maradt asszony törékeny véllmra súlyoso­déit. A tragédia hősnője hihetetlen erőfeszítést fej­tett ki, hogy megszerezze tizenkét gyermeké­nek a mindennapi kenyeret. Kora hajnaltól késő estig dolgozott, éjsza­ka mosott és vasalt, de még Így is csak annyit tudott keresni, hogy éppen éhen nem hált nagy családjával. A létíharc testet-lelket nyüvő súlya, sivársága és kilátástalansága életunttá tette az asz- szonyt, aki a bőség és a jómód „mennyei" birodalmában minden ereje összefogásával sem tudta tizenkét gyermekének az eltartását bdztositani. Már régebben elhatározta, hogy a reménytelen küzdelmet előibb-utóbb fel­adja. Tegnap elérkezett a cselekvés órája. — A francia inyemc-akad émia tagja lett Taráién minisztetrelnök. Parisból jelentik: Szokatlan megtiszteltetésben volt része Tar- dieu miniszterelnöknek, akit a napokban a párisi inyenc-akadémia rendes tagjává vá­lasztott. A gounmandoknak ez az előkelő egyesülete tagjai közé számit több minisz­tert, írókat, művészeket s a párisi társaság prominens tagjait is. Az akadémia célja: újra jogaiba iktatni a francia konyha- és szakáosmüvészetet, a táplálkozás évszázados ceremóniájával és tradicionális rítusaival együtt. — Szabadlábra helyezték az emberöléssel vádolt nádlányi vendéglőst. Nagytapolcsányi tudósítónk jelenti: Husvét vasárnapján éjszaka Pavlicska Viktor nádlányi koTCsmáros vendég­lőjének ivószobájában agyonlőtte Dubraviczky Jusztin 18 éves parasztlegényt. A vendéglőst gyilkosság gyanújával tartóztatták le, a vizs­gálati hatóságok azonban megállapították, hogy a halálos golyót kiröpitő revolver csupán véletlenségből sült el. Nem történt tehát gyil­kosság s az államügyészség a tényállás kiderí­tése után gondatlanságból elkövetett ember­ölés miatt folytatta az eljárást. Az inkriminált cselekmény átminősítésére való tekintettel a vizsgálati foglyot szabadlábra helyezték. — Automobilod osendorosztagokat állíta­nak fel a román országutakon. Bukarestből jelentik: A rendőrség és a csendőrség együt­tesen százezer lej jutalmat tűztek ki a kül­földi diplomaták ellen elkövetett merénylet tetteseinek kézrekeritésére. Minthogy a me­rényletek az utóbbi időben sűrűn ismétlőd­nek, a csendőrparancpinokság elhatározta, hogy automoibilos csendőrosztagokat állít fel az országutak mentén. Dewey, Amerika len­gyelországi pénzügyi főtanácsos, akit a me­rénylet alkalmával szintén kifosztottak, teg­nap a romáin állaim költségén visszautazott Varsóba, minthogy a rablók minden értéktár­gyát elszedtők. xx Darvas János: Elsüllyedt világ: 5 K. (Szerző kézjegyével 10 K.) Bérmentve. — Krisztin* Ferenc még most is azt hangoztatja, hogy áldozatai kívánságára követte el a gyilkossá­got. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Grimm dr. vizsgálóbíró tegnap egészen késő estiig hallgatta kii Kulira!ina Ferencet, a dévényi gyilkost. E káhiailil- ginMeról mindössze annyi rai'rángott ki, hogy a pénzügyőr fenntartotta azt a vallomás át, hogy ál­dozatai kívánságára követte el a gyilkosságot, utá­na ő is öngyilkos alkart lenni. A vizsgálóbíró előtt ma megjelenít egy oeelédileány, akiivel KriEzrímia Fe­renc néhány nappali a kettős gyilkosság előtt be­szélgetett. A pénzügyőr elmondotta a leánynak, hogy Maiula Erzsébettel Trenraémlbe utazik, alhol megtartja esküvőjét.. Krisztina Ferenc a lilét leány- nyál együtt egy pozsonyi fényképésznél a végzetes •tett előtt való napon lofényképeztette magát. A fényképésznek nem mondották meg azt, hogy .miikor jönnek a fényképekért, ami azt mutatja, hogy a há­rom ember el tehetett szánva a halába. Ha a vizs­gálat során m előre megfontoltság vádját nem si­kerül rábizonyditanii Krisztina Ferenore, akkor az államügyészség a büntetőt orvén vkönyv 263. §-a 'alapján fog ellene vádat emelni, amely arról szól, hogy Imi valakit annak határozóit kívánságára meg­gyilkol és amely eRőtben hat. hónaptól három évig terjedő büntetés szabható ki. Ha a vádemelés ezen a rímen történne, akikor az ügy nem is kerül es­küdtszék elé, hanem a törvényszék, mint smakbiiró- aág fog Krisztina Ferenc felett kófic ezni. Tizenkét gyermekét legjobb ruháikba Öl­töztette, kézenfogta és felment velük egy fényképészhez, akinél csoportképet csinál­tatott, azután hazatért velük s öt idősebb gyermekét valamilyen ürüggyel kiküldte a tárosba. Pár percre szobájába zárkózott és megírta bú­csúlevelét: „Elfáradtam, — írja — senki sem törődik velem, én ezt nem bírom tovább. Megyek és magammal viszem gyermekeimet is". Miután ezeket a sorokat papírra vetette, elő­vette a szekrényből a régóta készenlétben Csizl jód-bróm gyógyfürdő. A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdöigazgatóságtól Cshfurdőn. * dr. tartott revolvert Most szörnyű jelenet követ­kezett Egymásután szólította be a szobába gyerme­keit, megölelte, megcsókolta őket, azután a revolver csövét szivüknek irányítva meg­nyomta a ravaszt. Hétszer hangzott fel a gyermekeit hivó anya kiáltása s utána hét tompa revolverdörrenés... Mind a hét golyó p9V-egy gyermek szivét járta át. Az asszony azután hót gyermekének holtteste felett a maga szivébe röpített golyót. —i Vilmos excsászár legkisebb fia Budapes­ten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Vilmos excsászár legkisebb fia, Oszkár herceg, Budapestre érkezett. A herceg a legszigorúbb inkognitóban tartózkodik Budapesten. — Kéjgyilkosság Tiszaföldváron. Tiszafőld- várról jelentik: Ma reggel a lakásán meggyil­kolva találták Szabó Ilona 24 éves leányt. Az orvosi vizsgálat megállapító tta, hogy a halál oka fojtogatás és minden valószínűség szerint kéjgyilkosság történt. A csendőrség a tette&t el is fogta Gácsi Imre béreefegény személyé­ben. — Kalapáccsal támadt a betegpénztári or­vosra. Jungbunzlauból jelentik: Ricsik Ede dr. jungbunzlaui betegpémztári orvos tegnap délelőtt huszonnégy személyt vizsgált meg, akik a betegpénztár segélyében részesülnek. A tömegből egyszerre csak kivált Zsamipa József hetvenéves munkás, kabátja belső zsebéből előrántott egy kalapácsot és hátulról a mitsem sejtő Bicéik dr.ra -sújtott. Az or­vos, akit az ütés a fejőn ért, eszméletlenül zuhant a földre. A jelenlevő másik orvos azonban hamarosan eszméletre téritette. Zsamipa, akit az előhívott csendőrök letartóz­tattak, előadta, hogy azért követte el tettét, mert tavaly megvonták tőle a rokkantsági segélyt és ezt Bicsik dr.-nak tulajdonította. Az orvos sebesülése nem súlyos. — Gyújtogató garázdálkodott Alsóelefánt községben. Nyitrai tudósítónk jelenti: A Nyit-ra melletti Abóelefánt községben tegnap délután tűz ütött ki Tazsar Mihály gazdaságában. A tüzet szerencsére idejekorán vették észre és igy sikerült is azt elfojtani, mielőtt elhatalma­sodott volna. A tűz az egyik pajta közelében keletkezett és mivel nagy szél dühöngött, az egész falut elpusztítással fenyegette. A nyomo­zás során a pajta közelében petróleummal át­itatott rongyokat találtak s igy nyilvánvalóvá vált, hogy gyújtogatás történt. A csendőrség megindította a nyomozást. — Budapesten megkezdődött a magyar könyvhét. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Ma kezdő­dött meg szakadó esőben a magyar könyvhét. Az Oktogon-téren a Köttök sátrában, a Vilmos császár utón a Nyugat sátraiban, a Nemzeti Színház ellőtt az lAihenaeuim sátrában ismert költők ég írók szemé­lyesen árulják müveiket. A sátrakban nagyszámú vevflközönség fordult meg. Ajz eted nap az eső da­cára jó teikerülit. Közép európai intézet létesül Budapesten. Ma, csütörtökön tartotta alakuló ülését Buda­pesten a magyarországi középeurópai inté­zet. Ennek elnökéül Gratz Gusztáv dr. volt külügyminisztert, alel nőkéül Hantos Elemér dr. államtitkárt s egyetemi tanárt s Belatiny Artúr budapesti kereskedelmi kamarai elnö­köt választották meg. A középeurópai intézet célja a középeurópai államok gazdasági és kulturális együttműködése lehetőségeinek a tanulmányozása. A budapesti intézet szoros együttműködést fog kifejteni a brilnni közép- európai intéz tettel s a középeurópai gazda­sági együttműködés prágai bizottságával is. Egyelőre nem lesz uj kamarai törvény. Is­meretes, hogy a kormány már régebben terv­bevette azt, hogy a kereskedelmi és iparka­marákról szóló törvényt novelláini fogja. A mull év végén az uj törvény javaslat már amy- uyíra jutott, hogy benyujlása is esedékes volt. Értesülésünk szerint a kormány ezt a kérdést politikai okokból teljesen félretette s igy egy­előre szó sem leez a kamarai törvény módosí­tásáról minden marad a régiben. — 70 órás munkáért 100 korona bért kap­nak a Prágában dolgozó szlovák munkások? A Rudié Právo esti lapjának jelentése szerint a Prágában épülő uj rendező pályaudvar építkezési munkálatainál főképpen szloven- szkói és vidéki munkásság vau foglalkoztat­va, mert sokkal olcsóbb, mint a prágai mun­kaerő. Ennek bkouyitásáxa a kommunista lap megemlíti, hogy a szlovák munkások heti hetven órás munlcáért 100 koronát, vagy 300 munkaóráért 400 koronát apaiak. Azaz egy órai munkának a bére alig 1.50 korona. — Félt a rovancs olástól és ezért a Tiszába ugrott egy szegedi postatósztriselő. Szeged­ről jelentik: Rácz László 22 éves postatiszt- viselő január folyamán hivatalában 1200 .pengőt sikkasztott és e®t a pénzt egy bár- hölgyre költötte. A szerencsétlen fiatalem­ber a rovancsolástől való félelmében a Ti­szába ugrott Holttestét ma húzták ki a Tiszából. — „Egy prágai magyar diák villamos- balesete." Tegnapi számunkban ezzel a cím­mel hírt adtunk egy prágai magyar diák szerencsére csak könnyebb természetű vil­lamos-balesetéről, A diák neivét azonban te­vésén közöltük, amit most helyreigazítunk. Nem Adriányi Pál orvostanhallgatót, hanem Prokopovitsch Dénes kisszehem születésű joghallgatót érte a baleset — Lawrenoe ezredes titokzatos trtai. Konetantí­inópoáybőt árjáik: Lawireosce angol ezredes, akinek az angol világbirodalom érdekeinek szolgálatá­ban kifejtett titokzatos tevékenysége évek óta foglalkoztatja a világ közvéleményét, újabban ás- mét hallat magáról- Mint emlékezetes, az ő oevé hoz fűződik & világháború egyik jelentékeny ese­ménye: az arabok íeHázadáaa a török uralom el­len. A fiatal orientalista tudós éveken át az ara­bok között élt, teljesen aklimatizálódott s úgy megnyerte bizalmukat, hogy vakon hittek neki és megfogadták tanácsait. Ajz arab felkelés megszer­vezése után Afganisztánba tette át székhelyét s ott szintén benne volt a keze a nagy játékban. A török lapok legújabb jelentései szerint a titokza­tos Lawrenoe ezredes a közelmúltban Bagdad vá­rosában ültött tanyát. Az angol főbiztos hivatalá­nak közvetlen közelében bérelt szobát. Harlji Mehmed néven szerepel .orvosi praxist folytat, s főleg a Törökországból menekült kardok között forgolódik. Hogy ennek a forgolódásnak milyen világtörténelmi következményei lesznek, azt a kő­vetkező tiz esztendő fogja megmutatni. Üdít, ha „M-ary“-. émmel ápolja arcát Mindenütt kapható! Készül: Dr. PoÜák László gyógyszerész, Piestany. RÁDIÓMŰSOR mmmmmmmmmmamaaamummfmm SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Népszerű prágai dalok. 12.35 Zenekari hangverseny Pozsonyiból. 16.30 Tánczene. 17.25 Hírek németül. 17.30 Német előadás Schiller halálának 125-évee fordulójára. 19.05 GolilvelH vi­dám estje. 20.00 Fúvós zene. 21.00 Zenekari hang­verseny Smebana, Zách, Weiinberger, Hílmar és Dvorak müveiből. 22.20 Kávéházi hangverseny a Lloyd kávéházból. 23.00 Hangverseny a Rokoké- kávéházból. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.35 Zenekari hangverseny Nájpravimk, Lámdemaim és Leopöld müveiből. 13.30 Hírek magyarul. 17.10 Bábszínház. 19j05 Szórakoztató zene. 20.00-tó'l Prága. — KASSA: 12.00 Harangszó a Dómból. 12.06 Szalonzene. 43.05 Gramofon. 16.40 Gyerme­keknek. 17.00 Bábszínház. 19.10 K. Léger vig- játéfea. A tavasz. 20.05 Strauszmiann Klára: Zongo- nahangversenye Novák, Debüssy és Dowell müvei­ből. 20.30 Szlovák dalok. 21.00 Kávéházi zene.' 22.56 Hírek magyarul. — VARSÓ: 20.15 A Buda­pesti zeneakadémia kitüntetett j einek (Takáts Aüce és Hiemhch Lajos) hangversenye. — NÁPOLY: 21.02 Opera a Szarni Kariéból. — BÉCS: 12.00 Gramofon. 15.16 A Doslal zenekar hangversenye. 16.55 Mesék az anyáról. 17.26 Beethoven: A Dur- ezonáta és Ese-dur vonósnégyes. 18.25 Ságon Leon­éin felolvasása. 19.00 W. von dér Vogelweide ün­nep. 20.00 A salzburgi énekegyesütet hangverse­nyének közvetítése. 21.00 Offenbach Dorottya cdmü egyfelvomásos operettje. Utána zenekari hangver­seny. — BUDAPEST: 9.15 Gramofon hangver­seny. 9.30 Hírek. 12,06 A magyar kir. Országos tiszti kaszinó szaSőnzenekairának hangversenye. Vezényel Bertiha István karnagy. 1. Gaavne: Arab induló. 2. Sbrauss: Denevér nyitány. 3. Messager: Egyveleg a nászójszako oiimü om érettből. 4. Nevén: Niiighity Lak a Rose. 5. Stefániái Imre: Viidaliita. 6. Kaosoh: Késő ősz van. 16.00 Maroimíkö Ferenc dr. fefeüwaeása Az érettségi vizsgálat 17.00 Dr. Hams Hobst németnyelvű előadása. 17.30 A ma­gyar kir. első gy. e. zenekarának hangversenye. Vezényel Frácsay Riohárd. 1. Fricsay: Kis angya­lom, induló. 2. Fu<isi'k: A'lemideáüvK, -koningö. 3. Stráüss: Egy nép Wieinben. 4. Erkel; Ránt B <n ábránd. 5. Komizák: Pikáns lapok, egyveleg. 18 30 Miit üzen a rádjó. 19.30 Lukácsi Sándor: Kéixrain- njiüve A vereshaju. 22.00 Magyart Imire és cigány- aanckankttk bcngvareonye a iHnogtata <*öáiítüfo&

Next

/
Oldalképek
Tartalom