Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-09 / 105. (2326.) szám

2

^RK<^iMa<VÍARí$IRLÁP

1930 9, péntek.

mmwihmpw wtogm^aasmaEmsanp

toyék ns tinid ea étkezésnél |

elsőrangú gyógy- ős aszta ;via,et„ |

?--\«r?2T;>«y: ***QŰ P^XffflBMsCCmr*

de tervük ellenfeleik erején hajótörést szenvedett.

A hivatalos jelentés

Madrid, május 8. A hivatalos Fabra-iigy- nökség minden alapot nélkülözőnek nevezi a madridi és a barcelonai helyőrség lázadásáról szóló híreket. A katonai körök teljesen visszavonultak a politikától és nem propagálják a diktatúrát. Az országban mindenütt teljes nyugalom uralkodik. Egyedül Marti- nez Anido és Barrera tábornok készültek a diktatúrára, hogy véget vessenek a monarchiái fenyegető veszedelemnek. Madrid főkapitánya, a miniszterelnök bátyja, kellő időben értesítette a kormányt a tervről. A két tábornokot őrizetbe vették.

Ii osztrák kormány nagy vámemelésekre készít §&gpr@iszig§a! szemben

Bées, május 8. A Magyarországgal folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalások minden valószínűség szerint egy hét alatt befejeződnek. Úgy hírlik, hogy az osztrák kormány Magyarországgal szemben nagy vámemelés-eket tervez, így a gabonavámoí 2 aranykoronáról 10 aranykoronára, a liszt vámját 5 aranykoronáról 18 aranykoronára és ha a lisztkontingens az 500.000 mm-t túllépi, 22 aranykoronára emeli fel.

Véres batármcfdens s romáiKBSosiiáv betér mentén

Belgtfád, május 8- A román határ közelében, a toron tál megyei Tamásfalva községben súlyos liatárincidens történt. Dcsci István szerb paraszt a határmenti patakban horgászott, ami közben összetűzött a román határőrséggel. A román határőrség több lövést adott Descire, akit a golyók halálra sebeztek. Minthogy a holttest eltűnt, a hatóságok valószínűnek veszik, hogy a román határőrök jugoszláv területre jöttek és elhurcolták a holttestet, hogy az incidenst titokban tartsák. A jugoszláv vizsgálóbizottság a helyszínére utazott.

1 üammandok a francia nyelv ellen

Brüsszel, május 8. A haditörvényszéken tegnap meghozták az ítéletet Joris de Leeuw flamand őrmester ellen, aki, mint ismeretes, vonakodott a hadsereg francia nyelvű parancsainak eleget tenni. Az engedelmesség megtagadása miatt három hónapra ítélték. Amikor a kamara tudomást szerzett az ítéletről, a flamand képviselők viharos tüntetést rendeztek a hadsereg ellen, úgyhogy az ülést félbe kellett szakítani.

Az angof-emM tárgyalások (séddel végződtek

London, május 8. Beavatott körökben régóta tartottak attól, hogy az angol-egyiptomi konferencia csőddel végződik. A pesszimizmus ma beigazolódott, s Londonban ma délelőtt félbeszakították az angol-egyiptomi tárgyalásokat, mert a felek nem tudtak megegyezni. Henderson angol külügyiminiszter tegnap este nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kedvező megoldást elősegítse. A megbeszélések reggel félnégyig tartottak és délelőtt 11 órakor uj ülés kezdődőt. Henderson elhalasztotta párisi utazását, hogy résztvehessen az utolsó ülésen. Ma délelőtt azonban kénytelen volt belátni, hogy a szudáni kérdésekben nem egyezhet meg Nahas pasával.

Május 15-én negsziuik b vizűm Magyarursiág is Németország között

Berlin, május 8. A külügy miniéztérium hivatalos közleményt adott ld, amely szerint a vizűinkéin yszeort Magyarországgal szemben május 15-től kezdve megszüntetik.

Tőmegasea halálraítélt szovieidipiomaiák

Berlin, május 8. Az itteni emigráns orosz lapok jelentése szerint a szovjet törvényszéke in contumatiam halálra ítélte azokat a-külföldi diplomáciai képviselőit és tisztviselőit, akik ismételt felszólításra nem mentek haza. Így halálra ítélték a stockholmi szovjetkövetség egy volt tisztviselőjét, Dimit- revszkijt, valamint a londoni orosz kereskedelmi képviselet 10 alkalmazottját

Íz ©perlesi püspöki hivatal

btifilleiliite a görögkatolikus tanitó- képzore üitnlálf iiiiiiis dausust

A szerencsétlen végű diák simáén vágya az vök,

hegy Raszünszkában ruszinul taníthasson

Eperjes, május 8. (Saját tudósitónktól.) Jelentettük, hogy az eperjesi görögkatolikus polgári iskola növendéke, Klein Áron ungvári származási fiú afölötti elkeseredésében, hogy az iskolaügyi minisztérium numerus dausust vezettetett be a görögkatolikus tanítóképzőbe s ezáltal elzárta előle a további tanulás útját, öngyilkosságot követett el. A minisztérium intézkedése tehát tragédiát idézett elő, összerop- pa-ntotta egy tanulnivágyó, ambiciózus fiatalember életét.

A rendelet ellen, amelyet a szerencsétlen gyermek vérével pecsétéit meg, az eperjesi görögkatolikus püspöki hivatal protestált s a napokban benyújtotta formális fellebbezését is, amelyben arra hivatkozott, hogy a tanítóképző egyházi intézmény, tehát egyedül a püspökségnek van joga rendelkezni abban a kérdésben, hogy kik lehetnek az iskola tanulói.

Hogy hogyan dől el ez a föllobbezés, igaLE COM

zat ad-e a minisztérium a püspöki hivatalnak

és visszavonja-e sérelmes rendelkezését, ez mind a jövő titka. Akármi történik, Klein Áron sorsán mit som változtat.

Mint szomorú érdekességet említjük itt meg, hogy a tragikus véget ért Klein Áron halála előtt pár nappal iskola-ügyi és társadalmi tényezőknél .protekcióért kopogtatott s arra kérte őket, kövessenek el mindent, hogy bekerüljön a görögkatolikus tanítóképzőbe. Amikor megkérdezték az értelmes és öntudatos gyermektől, hogy miért forszírozza annyira a tanítóképzőbe való fölvételét, a következőképpen indokolta meg törekvését: „Ruszin-szkóban

egymásután bezáratják az orosz iskolákat azzal az indokolással, hogy nincsen elegendő tanerő. Az orosz iskolák helyébe cseh iskolákat létesítenek. Én azért szeretnék tanító lenni, mert jól tudok oroszul és biztos lehetnék kinevezésem felől. Az a vágyam és az az életcélom, hogy Ruszinszkóban ruszinul taníthassak.w

B-USIER

Ma: Uj. BUJANOVICS

„lek analisiere die Elemeibe, die den Charakter unserer Zeit bestimmen, an den ich glaube, und von dem ick nieht nur die ánSere Brscheinungsform zu versieken sueke, sondern ikren íieíereu Sinm und dérén geistige Styuktur dar- zusteücn mir dér eigentlicke Sinn dér Architektur zu sein sekeintri

(C o r b n s i e r.)

Európa oc-őd előtt áll. Vagyis, jobban mondva csődbe került és a végső pusztulással néz farkasszemet. A román-gótikus kultúra elfonnyadt, elszáradt miint a növény, melynek elvágták a gyökereit. A régi mozgató erő — mely tartalmat, értelmet adott a köziépkor, a Tegnap emberének: túlélte magát. A háború után végleg megáll ott a gépezet. Miég alig pár évtizede és csikorogva fordultak a kérőinek — míg aztán most csend leitt — rettenetes csend. Lejátszódott a dráma utolsó fejezete, a múlt- századvégi utolsó próbálkozás — mely már csak szomorú összeomlása az Ízlésnek, szánalmas erőlködés, elerőtlenedése, nyárspolgári szürkeségbe fulladása a régi értékeknek. Mindaz, ami a középkor kultúrájában szép volt és értékes, elkallódott 'és ami maradt, ami betölti a nagy semwniiit, az lélektelen, ezerszeres, arányokra torzult ostobaság, nyomor, kétség becs-és.

Lejátszódott az utolsó fejezet — és a végső jelenet méltó befejezése a tragitkomokus erőlködésnek. Mint tűzvész földrengés után — a háború végigsöpört rajtunk — és elpusztított, felperzselt mindent, ami' még haldoklóit a romok között.

A háború elmúlt — és mit itt maradtunk. Elvesztettünk mnftöenrt: kofldxis jóllétünket, megmaradt szellemi tőkénket — bfeó hittünk utolsó maradványait. 400 millió ember — mii, Európa — iönkretéve, rettenetes kiábrándultsággal telkünkben. Minden, amiben akartunk még hinni — a nagy eszmék, célok — mikért dörögtek az ágyuk, szónokoltak a szónokok — mivel teletömték szegény, kábult fejünket, mivel ki akartak fizetni — olcsó és hazug giccsnek, hasznáiKhatatlan vásári lomnak bizonyulták.

A háború óta: kérőd dk Európa. M'ég mindég nem alkar látni, nem akar gondolkozni. Becsukott szemmel, gondolat nélkül próbálja elhitetni önmagával, hogy nem történt semmi — hogy m'ég mindég a régi jó idők folytatását éljük. Összevissza kapkod minit a nagyibeteg — hideg verejtékkel és remegve keres és talál ostoba lehetőségeket, reményeket. Kuruzelótk kontárkodnak gyógyításán, próbálkoznak összekötyvasztotit csodaszereiket — hirdetvén szájnsan és önhitten csalhatatlan hatalmukat és tudásukat.

A múltat rágjuk és emésztjük újra és újra. Hogy alkotni nem tudunk, felikotorjufc a régi értékeket és ügyetlen kontónk ezekkel próbáljuk őket utánozni. Nem bírjuk, nem akarjuk elhinni, hogy a régi formák, régi oszlopai berendezései állaimnak, rendnek korhadtak és elavullak — nem bírják már a mai Európát. Hogy fájdalmas és nehéz (kivetnünk te ujjal pótolnunk gondolkozásunk, felfogásunk üres, megkövesedett vázát, miiből kiégett az élet, a hit — egyszerűen a népesség növekedésével arányos niagyn’itáseal pr. .jáljuk a mai életibe projiciálmi a régi, akkor cefrédül lehetséges, életformákat. Állaim, Társadalom, Kereskedelem, Művészet — egyik se tud mást mint másolni és nagyi- tani - te nagyítva és torzítva ismételni a múlt tágíthataitlam, időben és térben meghatározott berendezéseit.

Eredmény: a mai Európa. Eredmény: a régi csendes, nyugodt, szép városok helyett, — idegölőén lármás, betegség- és nyomor fészkeik, a nagyvárosok. A régi, a szebb, a Jobb felé törő, egymással versengő céhek helyett — gyilkos konikurrencin — (és elbukni halál és nyomor a mai arányokban) — ki méltót len harc a piacért, az értékesi'téeért, a felszaporodott ember tömegek ni unkájának, az ipari termékeknek elhelyezéséért. A régi küzdelmek, a békés háború helyett — mely inkább csak egyéni

! gonoszság, egyéni kedvtelés volt, pusztító helyi vi- | haT, mely mellett élt te alkotott az élet — a Ma | háborús békéje, a permanens háború — mely I mérges felhőként nehezedik ránk, és megfojt, meg- : dermeszt mindent.

Eredmény: — ami nyugodt, harmonikus volt, az ma hajszolt, torz és kényszeriteitt.

#

Az éjszaka sűrű és reménytelen. Ebben a formában halálra vagyunk Ítélve. És a sötétségben mégis forr. alakul a jövő. az uj eszme, az uj ember, az uj világ. És néha, néha villan valami, és mintha látnánk egy pillanatra. Aztán sötéten te vigasztalanul vesz körül ismét az éjszaka.

Egy villanás, egy fénysugár: CoPöueie<r.

Csak egy szolgája, építőmestere a Jövőmeik, mely jő, közeledik, hogy betöltse a semmit. Ó is csak kísérletezik, reménykedik — és hisz. Furcsa mosolyával úgy jár közöttünk, minit járhatott az első keresztény a szép és romlott és haldokló Rómában.

#

Alkotásai szépek és foannadal mink. Szépek és művésziesek, végire komoly te uj érteket jelente- nek: mű vés® alkotta őket. Forradalmiak, uj eszméket, uj ideálokat hoznak: gondolkodó tervezte

őket. És művész te gondolkodó, génié te génié — a kettő egy személyben: Corbusier. Az uj eszme, az uj stílus harcosa. Művészete, akarása, meggyőződése ma még tűi egyéni, túlságosan elszigetelt ahhoz, hogy korszellem legyen és történelmi stílus. & mégis érezzük te tudjuk, — és még a szépet, a művészetet is elfeledjük ilyenkor — a jövő épülete alakul, a jövő házat teremti Corbusier te a rend, célszerűség, egészség, a fény, levegő, világosság szeretőiéből, az élet abszolút előtérbe helyezéséből születik a jövő emberének otthona. Világosságot, fényt akar az uj emiber. És a gótika misztikus, lelkileg célszerű, analitikus, csodálatosan szép, de sötét mozaikos ablakai helyett hosszú, minden szimbólumtól ment, s/jintetdlouean reális ablakokat vág házálba. Ablakot, mely már nem alkalmas felület csupán, hová színes képeiket illeszthet a művész, de nyiláé, mely csak egy célt ismer: fényt, napsugarat, levegőt bocsátani az ember otthonáiba.

Az épület lakás lett-, tartózkodási hely. A múlt misztikus, a természetet stilizáló szövevényes or- nomentáfcájxx épületéi helyeit — egyszerű felületekből összerakott lakó-gép. Az uj emiber tisztán, és teljesen kívánja ka élni. igényeit, lakásában kényelmet akar te rendet, a természetet, mit a középkor ideáiizólva csodált a gótika boltjaiban, oszlopaiban, rozettátiban, iveiben, ornamentikáiban — közei magához, zölden te frissen, a maga reális valóságában kívánja. Nem akar már idealizálni, nem alkar szimbólumokat, — valóságot alkar, ha ház, hát legyen ház, ha természet, bárt legyen természet — a kettőt összekeverni — ehhez már se kedve, se pénze, se ideje.

Az Embert megmérgezte a gondolat, filozófiák évszázadok alatt felgyülemlett kaoeraa etváselibetet- len ogynyomásként nehezedik reája, a sok eszme frázissá torzult — és imost leveti, az évszázadok tervét. Nem akar már semmit, ami kése, meglevő érték, ami felgyülemlett gondolat, Ízlés, lekaparja a díszítéseiket, kidob álja a műtárgyaikat és lakásában nagy, nyugodt felületek után vágyik. Csendet ■és pihenést akar és teret, miit benépesülhet uj, talán a valóságban is jobb és tökéletesebb, de minden eset re annak hitt, eszmékkel, alkotásokkal.

A nagy, sima felületek mestere Corbusier, Alkotásai költeményei a síknak, az alapformák: a

kocka, o gömb, a piramis, a kúp minden stilizálás- tő! ment. felhasználásáula'k. És a fonnák uj egységbe olvadnak, mely úgy tevődik' össze belőlük, mint betűkből a mondat. És az életről beszélnek nz uj stílus uj hírnökei Láziló és biztató szavaikat kiabálnak: Ember niéaz le ide, hozzánk, ide, m« Budinál Látod, — éwmtavkflaig bdmflMI — é» m

alkotásaid a magasba nőttek, csodálatosak voltaik, és te íknolódó ée beteg állat maradtál. Elhanyagoltad a valóságot — álmok után futottál, álomképekért harooltá'l, Öltél — te má lett ez eredmény? Mint szomorú csoda áll itt-ott egy-egy épület, a nagyszerű Szépség ikővémenedt perszouiífflká- ciója — múzeumok vannak tele a széppel, és körülöttük háború dúl és éhező te nyomorult szürkeségre itélit tömegek szoronganak és Bírnak ée átkozódnak. Gyere te Ember — gyere — próbáljunk most újat, most ne szőjj álomképeket, most n jelenre gondolj, a valóságra — ezt kell rendeznünk élőbb, ezen kell változtatnunk — mert igy nem mehet tovább.

#

„Das modemé Gefüh.1 ist erfülFít vöm Gei^ dér Synitheee und vem Gedsf dér Geometrie“ — mondja Corbusier egyik írásában. És ugyanúgy hatja át az ő müveit is a geometria, a szintézis szeretető. Ő maga 5 pontban foglalja össze az uj építészet uj irányelveit. Az 5 pont a következő: 1. Az oszlopok. 2. A tetőkertek. 3. A szabad alaprajz. 4. A hosszú ablak. 5. A szabod, homlokzat.

Az uj épület oszlopokon nyugszik, ezáltal visszakerül a beépített terület Az oszlopok — nem a falaik immár — hordozói az épületnek következés- képen tetszés szerint aiakirtbaiió, rendezhető minden emelet alapra. A tető sima, lapos, kertek, sporthelyek, eolardumok helyezkednek ed rajta. Az ablakok hosszúak — a fizikai törvénynek engedelmeskedve, hogy ugyan oly nagyságú felület több világosságot bocsát be, ha szélességben terjeszkedik, mintha a magasba ny ülik. A homlokzat — akár az egyes emeletek alaprajza — nem függ már az alapfalafctóíL, ugyancsak szabadon ajlakitíhartó.

Az 5 pont praMiikuB megvalóeitása + művészet, (harmónia, ritmus ez Le Corbusier. Ami terveiből eddig megvalóewR az inkább csak kisebb épületek, privát villák, munkásházak csoportja. Ezek a nagy gondolat kompromisszumai a valósággal. Idegen (környezetiben, régi és Ó9di falak között néha ugy haitnak, mintha egy más dimenzióból váló vetületiek jelentek volna meg hirtelen.

Monumentális terveiből kettő, az első. & hói teljes és félelmetes nagyságában áll előttünk művész és stílusa — a moszkvai Centroszojusz (Az URSS Szövetkezeteinek Központja) hatalmas, 2500 hivatalnok számára épült palotája. A régi Moszkva ezer tornya, ezer régi alkotása közt úgy fest, mint millió gyertaíényü fényszóró fehér foltja a sötét, misztikus, csillagos éjszakában. Leírást adni róla — úgyszólván lehetetlen. A sima felületek, a beton, az üveg, az uj építészet uj anyagainak szimfóniája. A frontok teljesen üvegben feloldottak, a többi falak egymáebakapcsöSt síkok, maikét, — mini: fehér lápon egy sor isrás, — csodás ritmussal elhelyezett ablaksorok törnek meg. A lépcsők helyett enyhén emelkedő síkok — a földszinbéen az oszlopok között kertek — sok zöld. sok levegő, világosság, célszerűség, egyszerű te érthető — és itt már grandiózus arányokban megvalósult — geometria te szintézis — ez a moszkvai Centroszojusz.

A másik, sajnos csak terv maradt — a genfi népszövetségi palófca terve. A tkávifedire, tisztára személyi kérdések miatt, nem került a sor. És ez a terv és a körülötte lejátszódott események ezlm- bolikus jelentőségűek: a terv a jövő, a remény, a fény, — az események a jelen, a sötétség, a kétségbeesés.

Corbuater legzseniálisabb, teggirandiózusabb alkotásai, elgondolásai, mák még legmesszebb vannak a megvalósulástól — a jövő nagyvárosénál: tervei. Ahogy reformálja a lakást, úgy uj alapokra fekteti terveivel a várost, a lakások csoportosítását is.

A mai nagyváros, a régi kisvárosból fejlődött. A régi város-bástyáikkal körülvett erődítménye a középkornak — megteremtette az ucca fogalmat, ezen elv alapján épült. És a kis méretekben teljesein megfelelt ez az elv. Az egész város egy felhőkarcolóhoz hasonlított De múltak az idők, nőitek a városok, és a felhőkarcoló, mely békés szigetként feküdt a természetben, rengeteg, poros, levegőtlen, sivár kőtengerré torzult, növekedett. Már nem végződött az ucca itlítatos mezőkiben — önmagáiba torkollt, reménytelenségbe, szürkeségbe végződő zsákucoává változott.

Corbusier teljesen szakit az. ucoávai. Nagyvárosai két részből államaik. A Cityből és az azt körülvevő villa!állásokból. A City rengeteg, szabályrendeletben elhelyezett, rádiatoralakban felépített felhőkarcolók csoportja. A felhőkarcolók közt soksok tér te a teret sétányok, parkok borítják. A parkok közt tükörsima közlekedési 'bázisok a . különböző irányban haladó jáirmüvek számára. És a City körül egyforma, szabályos rendiben sorakozó, vállal alvásokból összerakott házblofckok.

Természet + Célszerűség ez a jövő metropolisa. És Védekezés + Művészet: ez volt a régi séma. A kettő közt áll: Zsúfoltság te Üresség a ma nagyvárosa.

Meg fog-e valósulná? És mikor? Mikor? És milyen küzdelmek, mennyi szenvedés, mely zűrzavar árán? A mai sötétségben könnyem szkeptikussá válunk, könnyen kiisihitüelk leszünk, elvesztjük reményünket. És Corbusier-hez kéül forduíknink, hogy vele elmondhassuk: „Kein© Angist dnvon, was jetzt isi. Es ist nur die Morgjemröte neuer Zeiten."

#

Corbusier-ről egy oikilc — állhat egy egyenletből:

Corbusier a jövő lehetősége. És Oorbusier-rŐl egy cikk: megtölthetné egy amerikai lepedő-újság vasárnapi szánját, anélkül, hogy mindent elmondana. Valahogy úgy látszik, az előbbi a helyesebb ut. Nem beszólni, jaj nem beszélni, annyit beszéltünk, annyit argumentáltunk már! Szeressük, ismerjük el a zseniét — és kövessük te felejtetik már el a Szót. mely ma: miniden frázisok felett köléfttáneol. Most dolgozni keli, ép Horni kell tenni valamit most, hogy csak rom-, k vesznek körül. A romokon satnya élet és félénken megnyi-latkozó : \ írás ;• tán még el kell puszilt au mik önm-vgunké. gyönge te megkínzott ételünket is ahhoz. hogy gv 'ni tudjon az uj gondolat, hogy uiegszülcitihcsoou uj lw»r