Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-08 / 104. (2325.) szám
4 * »RX<mA^GÍARH1RL^ 1930 május 8, csfiitftrtgfc. Kerek másfélezer esztendőt ölel föl eddig a magyarság történelmi élete Moravcsik Gyula professzor nagyértékii uj megállapításai az onogurok történetéről Attila halála után téptek az ősmagyarok a történelem színpadára — A bolgár-magyar őstestvériség uj dokumentumai — A csehek és onogurok egyidőben rázták le az avarok igáját Prága, május 7. A magyarok honfoglalás- előtti őstörténete egész az utolsó időkig a történetírás igen tisztázatlan területe volt Kezdetben a hun legenda romantikája lengte be ezt a problémakört, később a finnugor nyelvészet túl virágzása következtében a kritikai túlbuzgóság csinált benne túlságosan tabui a rasá-t és még a pozitívumokat is semmivé rostálta. A háborúval azonban újból tehetségesebb művelői támadtak a turkológiának és a bolgaro- lógiának s e tudományágak kritikai eszközeivel fölszerelten uj revízió alá vonhatták nyelvészeink és történészeink az őstörténet szórványos, szegényes s nehezen kihüvelyezhető történeti adatait, főleg a görög történetírók és az arab utazók föl jegyzéseit. Az uj átértékelés a kalandos történetírói romantikától és a meddő hüperkritizmustól menten kielégítően tisztázta a magyar őstörténetei egészen az ötödik század közepéig, vagyis Attila karáig visszamenően. Az első rejtélye a magyar őstörténetnek az volt, mért van a magyarságnak két különböző neve: az idegen ungar, ungroi, ungur, ugri, uhri, hongrois stb. és a honi „magyar"? Mért van az, hogy a madzsar, niodzsgar, mager név tulajdonképpen csak az arab és perzsa kereskedők föl jegyzéseiben csak jókésőn, a IX. században merül föl ugyanarról a népről, melyet a görög történetíróik előbb és ezzel egyidejűleg onogumak neveztek. A feleletet elsősorban a nyelvészek adták meg, akik kimutatták, begy a magyar nyelv mintegy 200 olyan műveltségi fogalmat jelentő ogur-török kölcsön- szót tartalmaz, melyet a magyar nép csakis huzamos politikai alárendeltségben, hódoltságban sajátíthatott el egy ilyen néptől. Maga az ogur szó, mely később a magyarban uíhur-rá, ur-rá rövidült, tanúsítja ezt a viszonyt legjobban. Az ogurok voltak az „urak", s ezek az urak létesítették az „uruszágot‘% országot. Az ogur népek közül az onoguruk voltak a magyarok leigózói és mint harcos osztály nyelvileg ugyanúgy beleolvadtak nagyobb- számu finnugor-nyelvű magyar alattvalóik tömegébe, mint testvéreik, a bolgár-onogu- rok, akik szláv alattvalóik nyelvét vették föl és ezt is beszélik máig. Ezt a beolvadási elméletet bizonyítja az is, begy az ősmagyarok vezetői közt sok volt a török nevű. Az „ungar", „ungroi" név, mely kétségtelenül a magyarok külföldi neve volt, semmiesetre nem a „ugor“-ból lett —mint eredetileg magyarázták — hanem fordítva: csakis az „onogurból“. A szláv az onogri-t, ongri alakokon át egy régi szláv hangtani nyelvtörvény szerint ugri alakra változtatták s az ő közvetítésükkel jutott aztán az ugrói alak a görögbe. Az „onogur" s a „magyar“népnév kettőssége dacára kétségtelen az ugrói és magyarok azonossága. Ez a népazonosság pedig azt jelenti, hogy a hatalmas onogur nép története egyben a a magyarság őstörténete is. Az onogurok történetének fénykora a künn birodalom bukása, vagyis Attila 453-ban bekövetkezett halála utáni közeli évtizedekre tehető. Akkoriban, 455—460 táján Nyugatszibériá- ból jövet az ogur-törzsek átkeltek a Volgán és elfoglalták a későbbi Nagy-Bolgárország, Ono- guria s Lebedia földjét, a Kaukázus és a Dóm közötti vidéket, a mateótiszi tengerpartot. Az ogur kölcsönszók ősi alakjaiból azt következtetik nyelvészeink, hogy az ogur-magyar nyelvérintkezésnek még a meótiszi honalapitás előtt, azaz jóval 455— ^60 előtt kelleti megkezdődnie, ami viszont egyértelmű azzal, hogy az onogu- rok már a Volgán való betörés előtt győzték le a finnugor magyarokat és már egy nép gyanánt jelentek meg a Kaukázus é6 a Don között, a Manücs folyó tájéken szerzett uj hazában. Az ogur népek a Volga és a Dnyeszter közötti „Nagybolgárországbau" több népegységben éltek szarogurok (szavir-ogurok), utigu- rok, kutigurok, onogurok és bolgár név alatt. Meglehetősen homályos most, mi történt velük az Attila halála után következő száz év alatt, de azt már pontosan tudjuk, hogy 555-ben az avarok — akik hozzájuk hasonlóan ugor-törökök voltak — Kandich nevű követük utján szövetséget kötöttek I. Jusz- üniánusz görög császárral, Kelet felől átkeltek a Volgán és alattvalóikká tették a sza- ragurokat és onogurokat. A következő években ugyanez a sors éri az utigurokat és kutigurokat. Félszázad múlva, Herak'leios császár korában (610—641) lépnek aztán a történelem színpadára a bolgár néven jelentkező ogurok. * A bolgár néptörzséknek a többi ogur okhoz való viszonya rendkívül sok fejtörést okozott a nyelvészeknek és a történészeknek. Ezt a kérdést hatalmas lépéssel vitte most előbbre Moravcsik Gyula dr. egyetemi tanár, aki a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai sorában épp ezekben a napokban jelentetett meg egy értekezést „Az onogurok történetéhez" címen. A kitűnő tudós most dolgozik „Sprachreste dér Türkvölfker und des Ungar- tums in den byzantinisdken Quellén" című munkáján s ennek anyagából érdekes uj adattal bizonyítja a bolgár és onogur nép azonosságát. Az uj forrás Agaikon diakónusnak egy teológiai értekezése. Agatkon a 713-as esztendő eseményei kapcsán említést tesz a Irakiéban föllázadt „szomszéd népről: az onogur-bolgárok népéről.“ A későbbi görög történetirók ez adatra vonatkozóan igazolják Agathont, aki különben épp 713-ban irta ezt. a föl jegyzést, de ők csak „bolgárok" lázadásáról tudnak. Ám Agatkon, mint kortárs, hitelesebb, jólértesültségéhez gyanú nem férhet s „ebből az következik, — írja Moravcsik, — hogy a honfoglaló dunai bolgárolcat 713 táján Bizáncban még onogur-bolgároknak nevezték*. Ez az adat összekapcsolja a meótiszi onogurok történetét a dunai bolgárokéval és rámutat az utóbbiak eredetére, ami eddig nem volt bebizonyítva. A bolgár név, mely az V-ik század végén tűnt föl a Fekete-tenger északi partján, „keve- rék“-et jelent a turkológusok szerint. Az első krónikások fölváltva használják a „bolgár" nevet a hunnal és az onogurral és miután Jor- danes krónikája szerint Attila halála után a künn ok a Fekete-tenger partvidékére húzódtál: vissza, Moravcsik valószínűnek tartja, hogy „a bolgár népnév a nyugati hun és keleti ogur elemek egy egységben való tömörülésének köszöni eredetét.“ Hóman Bálint szerint a „bolgár" egység megteremtője Attila legkisebb fia, az atyja halála után keletre visszavonuló Imik volt, akit a dunai bolgárok nemzeti hagyománya is élére helyezett a bolgár fejedelmi lajstromnak. A magyar hagyomány is Attila legfiatalabb fiát, Csabát teszi meg az Árpádok ősének. A 7-ik század első felében Kuvrat „unugun- dur“ bolgár király, aki Bizáncban nevelkedett, Herakleios császár (610—641) barátja s szövetségese volt, lerázta az avarok igáját. Hatalmas birodalma halála után (642 táján) fölbomlott. Baján nevű fia az ősi földön maradt és a kazárok adófizetője lett, Asparouch, illetve a bolgár lajstrom Isaperichje pedig a Duna felé vezette a bolgár nép másik részét. Népe Konstantinos Foganatos császár (668— 685) uralkodásának vége felé kelt át a Dunán. Bíborban született Konstantin közlése szerint „onogunduroknak nevezték őket.“ Nikephorus és Theophanes is említi az „ono- gundjur", illetve az „onugundur-bolgár" nevet s ez mind nyilvánvalóan megerősíti Agathon adatának hitelességét. A dunai bolgárok őseit az omigor népben kell keresnünk — se név a VIII. század elején a dunai bolgárok közt még ismeretes volt. De Agathon tudósítása még többet is jelent — folytatja következtetéseit Moravcsik. — Minthogy Nikephoros patriároha szerint Kovrat „az onogundurok ura" volt s minthogy a Kovrat alapította Nagy Bulgáriára vonatkozó helymeghatározás pontosan egyezik' az onogurok lakóhelyével, nyilvánvaló, hogy Kovrat birodalmának uralkodó népét az ono- gurokban kell látnunk. Az őshazában maradt Baján történeti személyiségében sem kételkedhetünk. A dunai onogur bolgárok elvonulása után száz évvel később, tehát a VII. század közepén is ismernek a bizánciak egy onogur nevű népet a Maiotis vidékén. Ez a nép nem más, mint a magyarok ősei, az onogurok. Moravcsik az onogur nép kettészakadását a kazárok támadásával magyarázza. Herakleios császár idejében (610—641) virágzott Kuvrat onogur-bolgár birodalma. De Herakleios már 626-ban a perzsákkal való hadjárat idején a kazárokkal is szövetségre lép. Kuvrat valószínűleg Herakleiosszal 641-ig barátságban élhetett, tehát addig az ideig nem valószínű, hogy a kazárok az onogurokra támadtak volna. Viszont az már biztos, hogy 698 táján a krimi Bosporus városában és a Maiotis partján fekvő Fhiaoagoria városában már a kazár kagán helytartói székelnek, tehát 641—698 közölt jutottak a Baján-féle onogurok kazár uralom alá. Ugyanerre az időre esik az onogur-bolgárok dunai vándorlása is, vagyis a kazár támadÁs szakíthatta az onogurok népét két részre. Az onogur nép megoszlása úgy történhetett, hogy a harciasabb török törzsek, minthogy a kazánokkal nem vehették föl a küzdelmet, elvonultak nyugat felé, mig a békésebb finnugor abb jellegű törzsek megkódolták és az uralkodó nemzetség vezetése alatt bekapcsolódtak a kazárok szövetségébe. A VII. századi Baján az első ismert nevű magyar vezér s az Árpádok is onogur-bolgár-tö- rök jellegűek, valószínűleg Baján leszármazottai. Az onogiur-bolgár azonosság melletti további érvnek tartja Moravcsik a®t is, hogy a duna^ bolgárokat a szlávok ugyancsak „ogur", azaz „ugri bjeliji" néven ismerték. A legtöbb kutató orosz évkönyvnek eme elnevezését a kazárokra vonatkoztatta, pedig a szöveg egész tisztán elárulja, hogy a „fehér onogurok" a duna- menti szlovének földjére hatoltak, már pedig a kazárok soha sem jutottak odáig. Moravcsik szerint az „ugri bjeliji1 alatt a dunai bolgárok és az „ugri csorniji“ alatt pedig a magyar ono- gurok értendők. Végül még egy érdekes föltevés. — Az a megállapításunk, hogy a dunai bolgárság és a magyarság egyaránt az onogurok népéből szakadt ki, — írja Moravcsik — megmagyaráz még egy bizánci tudósítást, amely sok fejtörésre adott okot s amelynek hitelességét újabban kétségbe is vonták. Ismeretes, hogy 837-ben Bulgáriában felkelés támadt. Forrásunk szerint azok a macedónok, akiket 813-bam még Krum fejedelem ejtett fogságba és a Dunától északra telepített le„ fellázadtak. A bolgárok szorongatott helyzetükben egy idegen nép segítségéhez folyamodták, amelyet a források egymás után három néven neveznek meg: Ungroi, Unnoi, lurkói. Ez a nép a magyarság volt, amely itt bukkan fel Legelőször a bizánci forrásokban s amely ebben az időiben még Levediá- ban a kazárok szövetségében élt. * Moravcsik munkája nagyon szak irodalmi jellegű, de eredményei a laikus nagyközönséget is teljes mértékben kell hogy érdekeljék. A magyar őstörténelem izgató problémái mindenkit érdekelnek s s nem lehet közömbös számunkra az a tudat, hogy nemzetünk történelme nem a kilencedik században kezdődött, ahogy a hü- pei'kriticizmms hívei hirdették, hanem a népvándorlás hullámzásában, éspedig azonnal a hunnok tiszamenti összeomlása után. Különösen nem közömbös ez nekünk, kisebbségi magyaroknak, mert a mi iskolás fiaink előtt ugyancsak kihangsúlyozzák a cseh történet büszkeségét, hogy az első cseh fejedelem, a frank származású Samo kereskedő már 623- ban szabadítja föl a cseh területeket az avarok uralma alól s általa a cseh nemzet már a 7-ik század elején lépett be a történelembe, holott a barbár pusztai nép, a magyar, ezen a néven csak a IX-ik században szerepel először az arab forrásokban. Noshál, büszkén leszögezhetjük, hogy az onogurok, akik azonosak a későbbi ungá- rokkal, vagyis a magyarokkal, Kuvrát alatt a csehekkel legalább is egyidőben: Herakleios uralkodása idején (610— 641) rázták le az avarok igáját s ekkor alapították mag az onogur-bolgárok birodalmát, Nagy-Bolgár országot. De a történelem színpadára az onogurok mint harcos népesség és honatapitó történelmi tényező már másfél évszázaddal korábban, az ötödik század közepén, közvetlenül a humi birodalom bukása ustáni években léptek, amikor Nyugat Szibériából jövet a Volgán átkelve a Kaukázustól északra fekvő kubáni vidéket elfoglalták és négy évszázadra állandó hazájukká tették, Mert az onogur-magyarok az onogur-bolgárok kiválása és 679-ben történt dunai honfoglalása után is ebben a hazában maradtak egész a kilencedik század közepéig, amikor végre Ők miaguk is elhagyták a Meőtisz vidékét, a nagy- bolgárországbeli Levediát, kiváltak a kazár birodalom kötelékéből s nyugat felé húzódva elfoglalták mostani dunamenti hazájukat. Közös vonás tehát a cseh és a magyar őstörténetben, hogy Samo és Kuvrat a hetedik század első felében egyidőben szabadítják föl a két népet az avarok alól, s egy emberöltő múlva mindkét nép állama újabb hódoltság alá kerül, de mig a csehek csak ekkor léptek föl először a történelemben, addig az onogurokról nemcsak azt tudjuk, hogy 550 táján avar főn-hatóság alá kerüllek, de azt is, hogy ekkor már egy teljes évszázadot éltek Don- tövi hazájukban szabadon a többi ogur törzsekkel szövetségben és viszálykodásban. Középiskolás fiaink megjegyezhetik maguknak, hogy a magyar őstörténelem a hunn Attila halála idejétől (453) már kilépett a mondák és regék ködös világából és a történeti tények világában szövődött tovább. Ne beszéljünk tehát egy ezredéves magyar történelemről, mert a magyar történelem másfélezer éves. Darvas János. Hatmillió frank bírság a párisi toalettekért Paris, május 7. A hónapok óta húzódó francia-amerikai vámháboru újabb eseménnyel gazdagodott. A newyorki lapok jelentése szerint egy amerikai hölgy, Dodge asszony, az amerikai partra való kiszállásakor állítólag hiányos vámvallomást terjesztett be s a megejtett vámvizsgálat után a nála talált párisi divatcikkek miatt 6 millió francia frank bírsággal sújtották. Az ügynek a párisi bíróságok előtt folytatása lesz. Poiret, az ismertnevü női szabászati műterem tulajdonosa az amerikai hatóságok ellen házi béke megsértése és aktalopás miatt feljelentést tett, Dodge asszony megbírságolása ugyanis egy Parisban élő amerikai vámügynök följelentése alapján történt. Ez az ügynök valamiképpen megszerezte Dodge asszony Poiret nyilvántartási könyveiben vezetett folyószámláinak a fényképét s ezért a munkájáért a Dodge asz- szonyra kivetett 6 millió birságból 1.25 millió frank jutalmat kapott. Poiret erélyes föllépésének amerikai részen is megvolt a visszhangja: egy newyorki kiállításra küldött mintakollekcióját az amerikai vámhivatalok nem engedték az Egyesült Államok területére s igy azt kénytelen volt visszahozni. — A fáraó a főpap lábára hágott... Londonból írják: Selim Hasszán, a hires egyiptomi archeológus, tovább folytatja ásatásait Ra-Uer főpap családi sírboltjában. Több érdekes dolgot talált itt. Többek között felfedezett egy márványfeliratot, amely arról számol be, hogy egy ünnepség alkalmából a fáraó véletlenül a főpap lábára lépett és ezért bocsánatot kért tőle. Találtak több igen érdekes szoborcsoportozatot. Valamint megtalálták egy másik főpapnak, Tarso-Ankh-nak a sírját. Tareo-Ankh „a királyi palota gyermekeinek főnöke" volt. Egy színes ezoborcsoportozaton a főpap leányai láthatók, amint, karöltve sétálnak. Mélyen kivágott ruhájuk erősen emlékeztet a mai estélyi toalettekre. 4*| Megnyílt „lA&j!SII€AM Szigeti zongorakészito és hangoló zongora raktára* Brafislava* GrOssIIngi ueca 3,0- Raktáron csak vSRágmérkás zongorák ás piansnók. Eladás eredetié gyári áron* kis ftavl részletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás, javítás - vidéken is — jutányosán* garanciával.
