Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-07 / 103. (2324.) szám
6 1930 nxá$u« 7, szerda. 2Ő5.000 korona erejéig, agyalmi csalás utján csapiák be a Zshmo-banka olmützi fiókját A restiméit tettesek meghamisították a csehkhwatal sértetlenül érkezett kimutatását és égy hamis beíizetési szelvényt is belecsempésztek Olmütz, május 6. Az olmützi, brünni ée prágai rendőrségek egy raffinádt módon végrehajtott nagyarányú csalás ügyében nyomoznak, amelyet a Zsivnosztenszká Banka olmützi fiókjának terhére követtek el. Mintegy öt héttel ezelőtt jelentkezett a Zsivnobanlsa oltmiitzi fiókjánál ja brfinni Rohan-cóg, amely a budapesti Rohan és társa, mezőgazdasági termények kiviteli és behozatali vállalata újonnan létesült brünni fiókjának mondta magát. 'A cég annak az óhajának adott kifejezést, hogy folyószámlát nyithasson a banknál. A Roham- cég telefonon érdeklődött, hogy kivánságának eleget tesznek-e, s azt a választ kapta a banktól, hogy folyószámlát nyitottak számára. A Roham-cég erre kérte a szokásos űrlapokat a cégjegyzők aláírásaira, továbbá befizetési lapokat is kért. Ezen szükséges formaságoknak az előírások értelmében a brünni cég eleget is tett és hamarosan az olmützi bankhoz megérkeztek a cégjegyző Roham és Marsiaz aláírásai. Az elmúlt héten a Roham-cég levelet irt a banknak s közölte azzal, hogy folyószámlájára átutalt 400.000 koronát a postai csekkhivatal utján. A levélhez mellékelve voltégy teljhatalmú megbízás másolata, amellyel a Rohan-cég megbízta Polezsal József nevű olmützi diszponensét. bog? a cég folyószámlája terhére 285.000 koronát fölvegyen. Az egész eljárás nem volt feltűnő, mert szokásos az üzleti életben. Május 2-án délelőtt megjelent a bankban egy 30—35 év körüli ember és a bank igazgatóságánál a Polezsal József nevére szóló teljhatalmú megbízással igazolta magát. Bejelentette, hogy a 285.000 koronát jött felvenni. Az igazgatóság a kifizetésnél a szokásos elővigyázatossággal járt el. Kikeresték a prágai cseikikhivata! kimutatását, hogy megállapítsák, vájjon a Roham-cég valóban átutalt-e folyószámlájára 400.000 koronát, amint azt levélben jelezte. Megállapították; hogy a csekkhivatal kimutatása a rendes utón Prágából érkezett sértetlen borítékban a mellékletekkel együtt, azaz a postai kifizetési lapok szelvényeivel. A kérdéses kimutatáson első pillantásra tizenkét különböző cég befizetése szerepelt, amelyek aznap utaltak át kisebb-nagyobb összegeket az olmützi Zsivnobamkához. A kimutatás utolsó tételeként, 12. sorszám alatt 431.817 korona 60 filléres befizetés szerepelt. A tizenkét, befizetési tételhez mellékelve volt 12 postai befizetőlap szelvénye, s köztük egy szelvény 400.000 koronára, amelyen a brünni postacsekkhivatal és a brünni Rohan-cég bélyegzői voltak láthatók. Mindez elégséges volt ahhoz, hogy a. bank elhigyje azt, hogy a Roham- cégnek 400.000 koronája van a folyószámláján és a várakozó Polezsal diszponenenek a 285.000 koronát ki lehet fizetni. A pénztár ezt foganatosította is, mire Polezsal igen udvariasan meghajolt és a pénzzel eltávozott. Nemsokára eltávozása után rájöttek arra, hogy a bank agyafúrt csalás áldozata lett. A postaesekkhivatali kimutatás aprólékos átvizsgálásánál kitűnt, hogy a kimutatás meg van korrigálva. A tizenkét mellékelt szelvény közti) csak 11 volt valódi s a lattuk a végösszeg 31.817 korona 650 fillért kitevő aznapi befizetést mutatott k*. Az ismeretlen tettes azonban a 11-fi® sorszám alá még odaírta a 12,-esí is és a 31.817 kórosra 60 filléres végösszeg elé egy 4-es számot irt, úgyhogy első pillantásra úgy tűnt fel, mintha ez a végösszeg a 12-es sorszám alatti tétel lenne és a Rohan-(Míg által befizetett 400.000 koronát is tartalmazná. Hogy azonban a kimutatássá;! egybehangozzanak a szelvények is, • a 11 valódi szelvényhez mellékeltek egy hamisítást is, amely a Rohan-cégé volt és 400.000 koronára szólott. Ezen a szel vényen, mint később beigazolódott, fCsitls szerelmi írásira Briiitai Briinn, május G. Ma délelőtt 0 órakor Jelinek Ferenc munkanélküli munkás és Hrin- esir Anna, egy vasutas altiszt özvegye között, akik már hosszabb idő óla közös háztartásban éllek, vad veszekedés lön ki, mert a férfi való, ággal kizsákmányolta az asszonyt, alti kitartó! íu öl. A veszekedés hevében Jelinek < lő: ánlol'a revolverét •< az asszonyra, majd sa- jáí masára lőtt. ílriricsirnériek nyolcát ütötte kérésziül a golyó, a férfit pedig fején sebesik ó meg, úgyhogy most mindketten a haló ! 1aI \ i \ódnak a kórházban. a brünni csekkhivatal hamis bélyegzője volt rajta, A Zsivnobanka azonnal jelentést tett az esetről a rendőrségnek és Sevceik rendőrfelügyelő azonnal Brünmbe utazott. Ott. elsősorban is azt állapította meg, hogy Brünnben sohasem létezett egy Rohan-cég és természetesen kitalált név Polezsal dlszpjO- tiens neev is. A nagyarányú csalás végrehajtásának módjairól különböző kombinációik vannak forgalomban. Nem kétséges, hogy a tettesnek valamely módon hozzá kellett jutnia a prágai csekkhivatal rendes kimutatásaihoz, hogy a® egyikbe 400.000 koronát hozzáírjon és, még egy hamis szelvényt is beJecsempészhe |3Í' sen. Ez Prágában vagy útközben a vonaton vagy pedig Ohnützben történhetett meg. A nyomozás nagy eréllyel folyik, de eddig még eredményre nem vezetett. IIÉSSf József interpeliádóia Rimaszombat községi képviselőtestületének feloszlatása tárgyában Prága, május 6. Törköly József dir. és társai a belügyminiszterhez az alábbi interpellációt nyújtották be: Rima szombat képviselőtestületét az országos hivatal Országlh al elnök aláírásával ellátott véghatározatával f. év április 15.-én feloszlatta. A feloszlatás a rimaszombati járás járási főnökének, Hanes Emilnek 1930. március 10.-én kelt felterjesztésében előterjesztett tényállás alapján történt. Ezt a tényállást azonban az országos elnökség nem tette semmiképp vizsgálat tárgyává, hanem azt valóságként elfogadta. Ez a tényállás azonban a valósággal ellenkezik. A feloszlatott képviselőtestület magyar nemzeti párti és magyar kér. szocialista képviselőtestületi tagjai nevében az országos elnöki hivatalhoz revíziós kérvény lőtt beadva, amely részletesen kimutatja azt a bizonyítékok felsorolásával, hogy a feljelentő Hanes Emil járási főnök 1930. márc. 10.-én kelt fel- terjesztésében foglalt tényállás a valóságnak nem felel meg. Eme revíziós kérvény alapján rámutattunk arra, hogy a feloszlató véghatározat rendelkező része való ilains ágakat tartalmaz, mert először: rendszertelen gazdálkodás a városnál egyáltalán nincs, másodszor: mert a dezorganizáció jelei abszolúte nem mutat koznák. Márpedig a feloszlató határozat ezt állítja. Az 1930- évi költségvetést a járási bizottság 1930. április 9.-én a feljelentő Hanes Emil járási főnök elnöklete mellett jóváhagyta, ez a járási bizottsági véghatározat 1930. ápr. 24.-én már jogerőre is emelkedett. Ez a tény inár maga is kizárja azt, hogy a rend- szertelen gazdálkodás fogalma alá vonható városi gazdálkodásróil lehetne tényekkel bizonyítottan beszélni, mert egy rendszertelen gazdálkodás költségvetési tételeit nem szokták a felügyeleti hatóságok segédletével jóváhagyni. Ellenben mert, a költségvetés tételei bizonyítékai egy rendszeres és megfelelő gazdálkodásnak, tehát a költségvetés jóváhagyása elől kitérni sehogysem lehetett. De mi is lehet az a rendszertelen gazdálkodás? Az, aminek ellentéte a rendszeres gazdálkodás. Az, hogy egybefüggő jószágtestet képező mezőgazdásági ingatlanokat haszon- bérlet által kezeli a város, jgy a szabadkapaisz- tai, méhest és a kurinci több száz holdasokat. hogy a város a saját maga által nem használt épületieket bérlet utján hasznosítja, hogy a vásárhelypénz szed és i jogot bérlet utján hasznosítja, hogy a régi kézierőre működő téglavető üzemet házi kezelésben tartja, hogy a városi Villamos Telep nevű üzemet szintén házi kezelésben tartja, hogy az erdőgazdálkodás szintén házilag okleveles erdész vezetése mellett, rendszeres üzemterv mellett és pedig az 1897:XXXI. te. keretein belül az erdőtfelügyelőség engedélye alapján a régi üzemterv mellett történik, hogy a város rétjei, amelyek nem tartoznak a haszonbérlet által hasznosított birtok- komplexumhoz, házi kezelésben vannak, mert a termés a szükséges városi fogatok ellátásához szükséges, igazolja azt, hogy a gazdálkodás módja állandóan és pedig haszonbérlet, valamint a házikezelés állat meg van határozva, tehát rendszer van a gazd átkod, ás bán. Fontos, hogy a gazdálkodás módja a felügyelni hatóságok jogerős jóváhagyási végbatáró zatával lett megállapítva és pedig a feloszlatott képviselőtestület 1927. november 10-én megkezdett működése előtt. A város által tolt és folyamatba vett beruházások a közrendészeti, közegészségi és a szociális községi kötelességek teljesítése végett történnek és történtek és ped]ig: m uccák kövezése, a csatornázás javítása, szükség- ház építése, az uccák öntözésiét is szolgáló motoros tüzifecskendő vásárlása, a városháza szükséges kibővítése, illetve kiépítése révén, A beruházások elhatározásai törvényszerűen és jogerős véghatározatokkal történtek. Ez is rendszert mutat és nem rendszertelenséget. Hogy a város törzsvagyonának a jékarban tartásáról állandó gondoskodás történik, szintén nem igazol rendszertelenséget. Az, hogy a város jogerősen megállapított beruházási szükségének megfelelő fedezetéről jövedelem hiányában kölcsön utján gondoskodik, hogy — mintán a bevételek befolyása nem igazodik a szükségletek fedezetének időpontjához, — az esetleges fizetési fennakadások elkerülése végett a város gonoskodik jogerős véghatározatok alapján átmeneti kölcsönről, hogy a személyi és dologi kiadásokról a város rendes bevételeinek igénybe vételével a jóváhagyott szabályrendeletekkel létesített önkormányzati adók és a községi pótadók kivetése és beszedése által gondoskodik és a háztartásban a'bevételek és kiadások egyensúlyára törekszik, hogy a községi háztartásról intézkedő 329— 1921. és a 77—927. sz. törvények szerint igyekszik vinni a gazdálkodást, mindez azt mutatja, hogy rendszer van a város gazdálkodásaiban s a legerősebb kritika is csak a rendszeres gazdálkodás jelenlétét konstatálhatja. Lehetne arról szó, hogy ez a rendszeres gazdálkodás jó gazdálkodás é. Amit a feloszlató véghatározat fel nem hoz, ezt is meg lehel világosítani. A haszonbérleteik, az egy kurinci állami haszonbérlet kivételével az elérhető legmagasabb haszonbérbe vannak kiadva, A kurinci bérletnél az állam bármikor felemelheti az általa fizetett haszonbért, hogy a város ne rövidüljön meg. Ezekért a haszonbérletekért, valamint a jól kiadott vásárbérletért a feloszlatott képviselőtestület különben sem lehet felelős, mert a szerződéskötések a képviselő- testület működésének kezdete előtt, 1927 november 10-e előtt történtek és jogerősen vannak elintézve. Az épületek jól vannak bérbeadva, kivéve a hadkiegészítő parancsnokság által használt épületet, amelyet a katonaság még 1927 november 10-e előtt elrekviráU és amelyért meg nem felelő bért fizet. A rétek jól kezeltetnek, a termés el nem pazarol tátik, a gazdálkodás kellő könyvelés s ellenőrzés mellett történik. A primitív régi télgaégető 34.000 K tiszta hasznot hoz s ezenfelül a hal 1 a d ékfát ezen a réven a város jól 'értékesíti. A városi villamos telep 1928-ban és 1929- ben 269.000 K bevételt adott a városnak. Az erdészet kezelése ellen az erdőfelügye- lőség eddig kifodást nem tett. Beültetés, fásítás, pótlás megfelelő méretekben történik JSsüfcaíEBr Pál: M Jt fi i A . a Prágai Magyar Hírlap beimunkatáreának ilyen cimü német, regénye Be uben most érte meg a 30-ik ezret. ROMÁIN ROLLAND így nyilatkozik Neubauer Pál regén/érői: ..Meg vagyok döbbenve a könyti belső erejétől és attól a szá való hittől, amely áthatja. Csodálom zsenialitása lángját** Ara kötve 1(1.—, fiízve 24.— K. Portó 3.—, utánvétté? 5.— K. Kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadójában, Praha U., Panská 12/111. és az erdészet kiadása az 1030. éviben 184.348 K, a bevétele pedig 256,124 koronában van előirányozva. Gondoskodás történt arról, hogy az önkormányzati adók és a vizdij jól kezeltessenek és a hátralékok a lehetőség határáig behajtassanak és hogy az állam a pótadók fizetésére kellő időben sürgettessék. A számvevő, betegsége folytán beállott számadási és könyvelési hátralékok elintézéséről is gondoskodás történt 8 ma a számadások és könyvelések tekintetében is á jo®r van a számvevői hivatal. A „rossz gazdálkodás** fogaim®, alá vonható tényállásról lsem lehet beszélni tehát. De az országos elnök feloszlató végzésének az az állítása is valótlan, hogy a dezorganizáció jelei mutatkoznak. Hegy miben, azt nem árulja el, de nem ad erre feleletet a járási főnök 1930. máreius 10-i feljelentő fel- terjesztése sem. Mert ilyen jelek nincsenek. A városbiró teljesítette a törvényiben és szabályrendeletben előirt kötelességét- A tisztviselők rendesen működnek, a hivatalos órát betartják, teendőiket késedelem nélkül végzik. A városi szabályrendelet törvényszerű beosztása szerint külön és előírás szerint működik a pénztár és a számvevői hivatal, amely utóbbinál a számvevő betegsége miatt felhalmozott hátralékok feldolgozását külön szakerő végezte és külön, és törvényszerűen működik a gazdasági hivatal A bevételek befolynak s ha késnek, sürgetve lesznek és a behajtásuk eszközöltetik. A tartozások fizettetnek, az 1929. éviben jóváhagyással felvett 4,600.000 K lejárt két annuitása ki van fizetve, a lejárandó annuitásokról az 1980. évi költségvetés gondoskodott Tehát minden és mindenki a helyén van, rend van, amit erősít az is, hogy a kiváló szak enő, a városnál alkalmazott főjegyző, ellenőrzési jogának lelkiismeretes gyakorlása mellett kifogást eddig nem talált és érvényesített Hogy lehet tehát lelkiismeretesen dezorganizációról, illetve annak mutatkozó jeleiről beszélni, ügy van az, amint a Savonarola bibomok esetében volt, hogy mikor nem találtak ellene a vádra alapét, a hatalom kimondta, hogy ha nincsen alap, akkor csinálni kell. Ha a feloszlatásra okul használt, tényállásról bebizonyo.sult, hogy az nem felel meg a valóságnak, akkor, hacsak tényleg nem önkény a cél, nem lehet a konnényzatnak elzárkózni attól a konzekve rúnától, hogy a feloszlató határozat katáttytaJómttaS'Sék és in integrum resti- tvtio történjék, vagy a lehető legrosszabb esetben a. kormánybiztosi kormányzás idejét megrövidítve és müköését. irányító rendelettel korlátozva, a legrövidebb idő alak- ki kell írni az vaj községi választást. A feloszlatásnál hibát követett el az, aki valótlan tényállás alapján tett felterjesztésével az országos elnöki hivatalt tévedésbe ejtette és hibát követett, el az, aki a felterjesztett tényállásnak a valóság tekintetében való felülvizsgálatát elmulasztotta. A hibák elkövetői a törvény értelmében fegyelmi eljárás alá vonandók és példásan megbünteten- dők, mert követelni kell, hogy a népek önkormányzati jogát büntetlenül senki se (sérthesse meg. Ezek után kérdezzük a belügyminiszter urat: 1. Hajlandó-e az előadott ügyben a vizsgálatot a legsürgősebben elrendelni és annak soron kívül való lefolytatásáról gondoskodni? 2. Hajlaudó-e az országos elnöki hivatalnál az iigv revízióját elrendelni és ha az interpelláció adatainak valósága bebizonyul, a rima- szombati képviselőtestület feloszlatására vonatkozó véghatározat hatálytalanításáról és az in integrum restibutioról gondoskodni? 3. Hajlandó-e Hanes Emil rimaszombati járási főnök-ellen és Országlh József orsz. áléinak ellen ez ügyből kifolyólag a fegyelmi eljárást megindítani, illetve megrndittatni és annak gyons lefolytatásáról gondoskodni? 4. Hajlandó-e a hatálytalanítás mellőzése esetén az uj községi képviselőtestületi választásoknak a lehető legrövidebb időn belül elrendeléséről gondoskodni és mily legrövidebb idő alatt? 5. Hajlandó-e az 1922. évi 243. sz. törvény 28. §-ának a jog uralma létesítése érdekében való módosítása iránt a, lehető legrövidebb idő alatt törvény javast a tót a parlament elé terjeszteni, hogy a jövőben a közigazgatási visszaélés e téren kizárassék? 6. Hajlandó-e a kormánybiztos jogkörének a megfelelő korlátozásáról sürgős rendelettel intézkedni s hajlandó é e1 tiltani a kormány- biztost mindazon intézkedésektől, amelyekről való határozathozatalnál az önkormányzat érvényesülésekor a képviselő test iileli közgyűlésben a tagok két harmadának jelenlété! és a jelenlevők abszolút többségi szuvazalál ki" vámja a törvéHy.?,
