Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-25 / 119. (2340.) szám

tÖSO május 25, vasárnap. •— De nem igy gondolkoznak azok & jószívű emberek, akik & megszorult gavallérokon ülő kamatok reményében gegitem szoktak, — mond a főispán. — Hát halljuk, hogy kikből is áll az a nagyzéardemü társaiság, ahonnan Frigyes bárót ki keá szabadítani, hogy máskor eszébe ne jus­son a fiatalaeszonykáknak udvarolni? Halljuk, kik a tagjai a titkos Cottériának? özvegy Podmaniczkyné, mint komoly asz- ezonythoz ülik, a Cottéria teljes névsorát átadta a főispán! helynöknek, nyilván a nagybetegen fekvő Frigyes báróból préselte ki a titkos tár­saság tagjainak nevét az ápolónő segítségével. Hát ebben a társaságban szerepelt a harmin­cas évek Pestjének valamenninyi szépasszonya, aki valaha számított a férfiak álmaiban. Itt vo-lt gróf Batthyány Lajosné, Károlyi Györgyné, Zi­chy Ednrundmé, Szápáry Antal né, Gsekonics Já- mosné, Orczy Pistáné, Erdődy Jánosáé, Dégen- íeld Imréné .., — No most nézzük a hírhedt" gavallérokat! f— szólt Prónay Albert és izgalmában pápasze- met tett orrára. — Gróf Batthyány Lajos, Batthyány Kázmér, Orczy Lajos, Teleky László, Zichy Pál, Ester­házy Iván, báró M'essni Viktor, gróf Andrássy Gyula, Bethlen József, Wenckheim Béla, Káro­lyi György, Erdődy János és báró Podmaniczky Frigyes. A tanácsadó „rokon" kétszer is elolvasta a névsort, majd összehajtván: visszaadta az öz­vegy Podmániczkynénak. — Kedves Báróné — mondta ünnepélyesen, f— Kegyed Drezdából. Németországból szárma­zott ide és jogosan gondolhatja, hogy Ágost Antal, a szász király őfelsége a legnagyobb ur a világon, ami talán lehetséges is Pillnitzben vagy Laschowitzban, Én csak annyit mondha­tok most, hogy ezek az urak, akiknek nevét fel­olvastuk, tiz Ágost Antal királyt is kifizethet­nek a mellényzs ebükből, ha épjx/n jura kerül a sor. A névsort egyébként adja át orenségének, a nádorispámicaik. Neki tán van annyi hatalma, hogy megtilthatja a muzsikálást a Szép Ju­hászáénál. i . özvegy Podmaniczkyné azonban addig járt rokona, a főispán! helynö nyakára, amig Prónay e.gy megyeülés napján bemutatta az ifjú megyei aljegyzőt József nádornak, Pest vármegye örö­kös főispánjának. József nádorispán b'osszu térdigérő kabátban, magyar csizmában olyan polgári egyszerűség­gel állott a terem közepén, mintha gyalog jött volna Budáról. Rövidre nyírott ősz bajusza alatt ropogtatta a er betűket, amikor a delikvens a bepanaszolt P. Frigyes báró meghajolt előtte: — Reméljük, hogy még sok jó hirt hallunk Önről! Mond a nádorispán és a karzaton zokogni kezdett egy boldog édesanya- Bár Frigyes előtte való napon vallotta be, hogy eddig mindössze tizennyolcezer forint adóssága van. (Egy ké­szülőben lévő Podraanicri<y-életrajzi)ól.) xx A P. M. H. olvasóinak Darvas J.: El­süllyedt világ c. könyve csak 5 K (a szerző kézjegyével 10 K). B-érrnöntve. Kérjen befize­tési lapot! Miért mellőzték a magyar Írókat a szlovenszkói 15 irodalmi díj kiosztásánál? Alapy és Blanár tartománygyüíési képviselők nyilatkozata — A magyar iróh nem értesültek az ösztőndijpátyázatról Kassa, május 24. A liptósraentiváni fürdő­ben tartott értekezletem ajz irók mint a leg­égetőbb problémák egyikét tárgyalták az iróosztöndijak kérdését. Az a terv merült föl, hogy az írók a kisebbségi társadalom té­nyezőit kérik fel iróöszrtöndljafc kreálására. Szomorú tény, hogy íróink egyedül erre a megoldásra gondoltak, illetve gondolhattak. Mert ugyanakkor, amikor a magyar irók a kisebbségi sors mostohaságaitól megterhel­tem a szó legszorosabb értelmében nyomo­rognak, addig az állaim százezernyi értékű ösztöndíjaikat ad ki a többségi nemzet írói­nak s a hivatalos körök tudomást sem vesz­nek arról, hogy a magyar irodalomnak is vannak ugyanoly érdemes munkásai, mint azok legtöbbje, akik állami ösztöndíjakban részesülnek. Ez a kérdés még fájdalmasabb azóta, amiéta a julbiJáris nagydijak mellett, melyeket a kormány oszt ki minden évben az államjubileum napján s amelyekben újab­ban a németek is kezdenek részesülni, a tartományi kormányzat is ad szép szám­mal ösztöndíjakat. A magyarság az adézás terén legalább is oly arányban viseli a közterheket, mint Szlo­vén szké és Ruszánszkó többi nemzete, de a kultúra fejlesztését célzó irodalmi ösztöndí­jak elosztásánál eddig sem Szkrvenazkóu, sem Ruszinszkón nem jöttek írói tekintetbe,. Munkatársunk fölkereste e kérdésben Bla- nár Béla dr. tartománygyüíési képviselőt, a szlovénszkói országos választmány kelet- szlo-venszkói magyar tagját s megkérdezte, miint lelhetne orvosolni az áldatlan helyzetet. Mii mond Blanár Béla Blamán Béla dr. készséggel áiöt rendelke­zésünkre s a (következő fetviitógositással szol­gált: — Az országos választmány magyar tagjai részéről a választmány legutolsó ülésén a magyar kisebbségi irodalom napi problémái­tól függetlenül is fölmerült az ösztöndíjak IrórcbóoQ A* országos hivatal által kiadott osztöndi- jiíkról szóló jelentésből ugyanis meglepet­ten vettem ki, hogy om Ösztöndíjasok között egyetlen egy magyar sem szerepei. Alapy kollégámmal nyomban meginterpelLáfl- tnk az illetékes tényezőket e mellőzés oka felőL Az országos hivatal kérdésünkre azt a föl- világosi tást adta, hogy egyetlenegy ma­gyar kó sem pályázott a januárban közzétett pályázati hirdetmény alapján. A hirdetmény, sajnos, csak az orszá­gos elnökség hivatalos lapjában, a Knajinsky Vestnikben jelent meg s igy az érdekelt ma­gyar írók netm igen vehettek róla tudomást. Nézetem szerint a sajnálatos mellőzés némileg még jóváte- hető, mert úgy tudom, hogy nem az egész előirányzott összeg került elosztásra. A magyar íróknak a magyar kisebbség szám­aránya és adózási aránya szerint joguk van az ösztöndíjban való részesedésre s ezért ajánlom, hogy pótlólag miélőbb nyújtsák be pályázataikat az országos hivatalihoz. A* ösztöndíjak utazásra, tanulmányútra vagy könyvkiadásra szólnak és pedig nemcsak szópárók, hanem tudományos irók számára is. Meg vagyok róla győződve, hogy magasni- vóju irőiink közül kettő-három nehézség nél­kül kapni fog pótlólag az ez évre Móló dijak közül De emellett az országos hivatal közép- és főiskolás diákok részére is kiad tanulmá­nyi ösztöndíjakat. Ezek jmnius 20-ig nyújtan­dók be azon iskola igazgatósága utján, mely­ben a pályázó tanul, illetve főiskolásoknál a pályázó intemátusámak közvetítésével. A közelebbi részletek az országos hivatalnál szerezhetők meg. Mint az országos választ­mány egyik magyar tagja és egyben a Ka­zinczy Társaság elnöke is kötelességemnek tartom, hogy a magyar irók és diákok figyel­mét fölhívjam ezekre az ösztöndíjakra. Alapy Gyula lölvilágositása Prága, május 24. Levélben egyúttal meg­kerestük az országos választmány másik ma­gyar tagját, Alapy Gyula dr. tartománygyü- lési képviselőt is, aki Szliáeson tartózkodik. A tartománygyüíési képviselő az alábbiak­ban válaszolt megkeresésünkre: — A szlovenszkói országos választmány legutóbbi, ülésén,ek tárgysorozatán — irja Alapy dr. — kéit ügy kéltette fel a figyelme­met: szlovák irók országos ösztöndíjban való részesítése és szlovenszkói irók tudományos dolgozatainak ímegjutialmazása. Az előadói javaslat, melyet az országos választmány egy­hangúlag fogadott el, úgy szólt, hogy öt szlo vák írót tanulmányi ösztöndíjjal tün­tet ki és a másik tárgynál 18 folyamodó közül 10 írónak tudományos munkásságát jutalmazza meg. Mivel a 15 ösztöndíjban és jutalomban ré­szesített iró közül egyetlen magyar iró nevét sem 'hallottam (utólag értesültem, hogy egy pozsonyi német napilap főszerkesztőjének magyar nyelven is kiadott monográfiáját megjutalmazták), mint magyar iró köteles- ségszerüileg felszólaltam és sajnálkozásom­nak adtam kifejezést afelett, hogy az előadói javaslatban magyar irók neveivel nem talál­koztam. Felszólalásomban hivatkoztam a hivatalos statisztikára, amely Szlovenszkóban 21 száza­lék magyar nemzeti kisebbségihez tartozót is­mer el, eszerint tehát legalább minden ötö­diknek magyar- írónak kellett volna lennie a megjutalmazottak közül, ha pedig a köz­terhekhez való hozzájárulását mérlegeljük a magyar kisebbségnek, ez az arányszám igen jelentékenyen emelkedik. Hangsúlyozottan e méltem ki, hogy ez nem kegy a magyar kisebbségijei szem­ben, hanem ennek ez jogos járandósága minden segélyezésből. hiszen ezt alaptörvény biztosítja számára és a saimt-germaiini szerződés klssebbcégvédel- mi részének VIII. cikkelye. — Ezek mind tények, közismert és meg nem cáfolható tények, mégis úgy kellett ta­pasztalnom, hogy felszólalásom nem váltott ki jó hatást. Az elnöklést teljesítő országos alelnök azt a választ adta, hogy magyar irók néma folyamodtak. Arra a kér­désünkre, közzétették-e a pályázati felhí­vást, azt a választ adta, hogy nem, mert ez nem szokás. Ez azonban nem volt elég, mert az országos alelmök ur jónak látta azt a megállapítást tenni, hogy az országos választmány politi­kával nem foglalkozik és sajnálja, hogy eb­ben a szép gyakorlatban most változás állott be. (Ivánka Milánnak lehetséges volt egy óra hosszáig a magyar „elnyomásról” beszé­det tartania a képv iselőtestületben.) Majd harmadszor is bírálat alá véve feissóLaláso- rnalt, arra hívott fel, hogy ismerjem be, mennyire nem tesz az országos választmány különbséget magyar és szlovák vidék közt például az utak építésénél. — Ez utóbbit elismertem. Mivel az elnök­kel polémiának nincsen helye, az utakra az lenne a tiszteletteljes megjegyzésem, hogy a magyar vidékek utait nemcsak a magya­rok, hanem a nem magyar nemsefte égnek is használják, ám nem ismerhetem el, hogy a .magyarok a kulturális segélyakcióktól jogos várakozásuk szerint eddig kielégítést nyertek volna. — A vita lényege az, hogy esek a segélyezések a szlovenszkói ma­gyar írókat is megilletik és kötelességet teljesítek irótársaiaranal szemben, amikor erre figyelmüket felhívom, Valami hibának kellett történni, hogy erre legalább a magyar tartományi képvi­Megjelenti A „nyitott könyv“ Prágai magyar költők lírai antológiája daroas $ános, Qyöry <Dezső, Szenes Grzsi, Oozári <3)ezsö, válogatott, legszebb versei ®zurányi Gászló, elöszaoáoal Az „Dj munka* kiadása. Bolli ára 25'— Ke előjegyzésben 20'— Ke Eljegyzésben megrendelhető a megbízottnál: WaQantinyí Samu Rimaszombat, (Rím, Scbeta) Nyár a. 5. aelőknek figyelmét lel nem MrMk a tóv»- talee tényezők. — A tudományos munkásságot folytató ma­gyar irók tehát forduljanak az országos hi­vatalhoz kérvényeikkel, amelyben adjanak rövid curriculum vitao-t és sorol­ják fel munkásságukat, önállóan megjelent könyveinket pedig csatolják. Ezeket zsűri bírálja el (úgy tudom, hogy en­nek magyar tagja még eddig nem volt) és ad véleményt az országos választmánynak. — A szlovenszkói magyar írók szociáHe helyzete nem olyan rózsás, hogy azokra rá ne férne országos vagy állami támogatás. Tizenkét év alatt tudomásom szerint egyet­len magyar iró sem részesült ebben. Ha itt az állampolgári egyenlőséget hangsú­lyozzák, ennek miniden következményét tar­tozik levonni az országos választmány is, mely nem adott segélyezés címén a köteles­ségét teljesítő magyar kisebbségnek sem milliókat, sem százezreket, hanem csak kulturális morzsákat — Teljesen igaza van Gilfer János dr. tar­tományi képviselőtársamnak abban, hogy a zárószámadásban kimutatást kivám a ma­gyar kisebbség céljaira fordított kiadások­ról. i ,- í i ■ Mi magyarok Mszerények vagyunk, holott az országos költségvetés végrehajtásánál tör­vényeken alapuló jogaink vannak úgy kul­turális, mint szociális közgazdasági, gazda­sági téren, mint a beruházásokból. Az irók segélyezése igen jő mementó volt arra néz­ve, hogy ezeket a törvényadta jogainkat kö­veteljük és a morzsákkal meg ne eléged­jünk, mert a nemzeti többségnek nemcsak jogai, de kötelességei is vannak a kisebbsé­gekkel szemben. Nem felelnek meg a valóságnak az Ottó-pu«skisé?!etekról elterjesztett hírek Budapest, máju9 24. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Úgy a belföldi, mint a külföldi sajtóorgánumokban cseh­szlovák forrásból származó hírek jelentek meg arról, mintha Magyarországon Ottó trónrajutása érdekében puccskísérletre tör­ténnének előkészületek és a magyar ki­rálykérdés megoldása tekintetében Beth­len miniszterelnök és Mussolini körött megbeszélések folytak volna. E tendenció­zus közleményekkel szemben a Magyar Távirati Irodát felhatalmazták annak hatá­rozott kijelentésére, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, önkényes kitalálások csupán és a magyar király kér­dés hely sete változatlan. A romániai árvíz községei el vágóit a külvilágtól Bukarest, május 24. A Romániában dúló árvízkatasztrófák a legérzékenyebben Mól­jává lakosságát sújtották. A tartományban ma is magy területek állanak víz alatt és az ára­dat ötven községet teljesen elvágott a külvilágtól. A szántóföldekben okozott anyagi kár felbe csü I lié tétlenül nagy, az emberéletben esett pusztulás szintén igen jelentékeny, mert az eddigi kimutatá­sok szerint a katasztrófának hatvan ha­lottja van. Beszará'biában a Pruth Maradt vize végez jó­vátehetetlen rombolást. Egy helyütt egy mal­mot elszakít ott és magával sodort az ár. A környék lakossága tiz kilométer távolságra találta meg a malmot, amelyben gazdája éle­tét veszítette. A bakaui járásban levő Moi- nesti város nagyrésze ma te vfe alatt íül. JlMt&ggiálBifase rendez ftcgqy 8 H 8 HORCH BNHHB I!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!l!llillllll!ll!llllllllllllllllllllllt1ll!llll (Legjobb német minőség) . POZSONYBAN a CARLTON szállóban MÁJUS 26-án P& ü Y H" Hl IT ©• *fsi©jg IPBtAHA !!■« Purkynova 2. T Kérje a Horch-kocs! kötele- zettségnélküli bemutatását!

Next

/
Oldalképek
Tartalom